Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, az önbecsülés miatt,
volt már rá példa, ha a teremtő másképp akarja, biza meg is fordítja.
Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék sem veled, se
ellened, oktatnám a feltaláltamat hinnye adnám tovább a tudásomat.
Hiszen van minden családban sok emberséges, aki le tudná olvasni a
sorsokat nem fordulnak máshova a generációs feladataikat ismerik.
Mond mit remélsz, hogy időben megjön a józan ész ahhoz, hogy jól
kellene érezze magát a saját Hazájában az Isten adta Nép.
Jobbra lépsz meg balra mégy, kinek mikor jönnek jól az
egyenes tartásúak, honnan vannak akik megülnek,
mint a lágy beton, sok helyen úgy, hogy
remélik nem láthatóak. Ah kívül
és belül régóta csendben,
nem szeretnék, ha arról
sokan hangot adnának.
A levegő jól viszi a
ám a hangokat, majd
ha kipróbálod hallod,
jé sok helyről válaszolnak.
Kommunikálni, jól kommunikálva,
közlekednek, akik azt a hivatásukban
gyakorolják, akár naponta, azt a.
Aztán mond mikor
döntötted el, hogy
át sem gondolva
hirtelen jó lesz
mindenkinek
az is majd.
Ha minden
megváltozik,
természetesnek
veszik és úgy élik, amit
éppen megmondóan talán
este, vagy reggelre megálmodnak.
Hova mivé legyen hát a sok emberséges, azt a,
tisztességét el nem veszítette, kitartóan teszi
azt amit a hivatásához megtapasztalt sokszor.
Kommunikálni, kommunikálni, kommunikálni,
hallatni a hangodat, nem azt várják hallgass,
sokszor nem volt más mint amit átkiabáltak.
Gondolkodni születtél oldjad meg a napokat,
úgy, hogy amit elvár a megélhetés tegyed meg.
Nemcsak magára gondolva tervez, sem nem
úgy éli meg, teszi amit a tapasztalata, tudása
megadott mint lehetőséget, szereti a Népet.
Nem téved el, hiszen vezetni született és
jó vezetővé, sokat tapasztalva lett, nem
szállt el, nem hagyja cserben a Népet.
Egy Haza ez csak egy, ide születtünk,
itt nevelődtünk, itt tapasztalnánk
meg mindazt a jót és a szépet ami
majd talajként alapokat adhatna
jövőként az ide megszületetteknek.
A két talpunk alatti talaj most már
mindörökké a miénk, ah, odaállunk,
odalépünk ez a Hazánk lesz nekünk,
nem mondhatja azt senki, hogy el,
vagy odébb kell mennünk, hinnye.
Tisztelet, szeretet, legyen otthon
bőven, hogy vihessenek belőle
mindannyian kimenőben.
Szerencsére van az Isten,
van aki már szolgálja a
Népet, van aki utánozza
amint a látszat azt mutatja.
Prevenciós vagyok, azon kaptam
magamat egy nap alatt megrajzoltam.
Amit akkor a gyakorlati tapasztalatom által
éppen tizenéve annak is, hogy akkor már
feltaláltam. Azóta oktatom, aki végigtanulja
nem bánja, akinek nincs türelme egy darabig
a szolgáltatásom után a saját rezgésszintjén van.
Mondhatom jó emberismerőként gyakorlom még
a hivatásomat. Már köszön vissza a múlt, bizony
ahhoz képest, a hivatásom is én magam lettem,
nahát, hinnye, ah, ezen már meg sem lepődtem.
