Megjött a sorsához az esze,
szoktam mondani,
amikor azt
látom
megértette,
meg kellene
élje a nehezet.
Mert, ha a könnyű
mellett döntene, hát
bármikor megkaphatja,
feladatként azt a nehezet.
Minél később teszi oda a sorsa,
féket kapva, nem mehet csak úgy
megtapasztalás nélkül túl rajta.
El kellene fogadja a sorsának a
jelzését, hiszen önmagáért szól.
Nem életszerű, a könnyebb utat
választva se, nem valóságos az.
Egyre nehezebb lesz meg is élnie, azt
a sorsában úgy mutatni kifele a látszatra jót,
el ne késsen, hiszen megnőtt ahhoz az életkora.
Maga körül azokat látja, akik már a saját idejükben
végzik el a sorsuk feladatait is, tehát korkülönbségesek.
Kényelmetlenné válhat az számára, vagy az életkora miatt,
nem tudja felvenni a ritmust se a többiekkel, egyedül marad.
Aztán, hogy mindezt, valahogy elfedje, lehetőleg ne lássanak
bele a döntéseinek a forrásaiba, össze – vissza kapkodva kavarja.
Parancsol inkább, mint kérné őket, átbillen, visszatérni képtelen.
Mert látja, hogy azok akik a saját idejükben intelligensen teszik a
dolgukat, könnyebben boldogulnak abban, amivel ő még küzdeni
próbál, nem kérdezheti őket, hiszen átlátszó lenne, többet tudnak.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, íme Oktatás, nevelés.
Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube látható és hallható is.
Ne riadjon meg senki a nagy választéktól, ennyi volt akkor, bennem.
Otthon vagy, amikor a tehetségesek által, a múlt elmúlt, lemaradsz,
ha nem pótolod az elmaradtakat, tétlenkedve, megrekedve maradsz.
Ne fékezzél folyamatosan, mert a Világ melletted alaposan elhalad.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.
Szeretettel.Julamami