Nap: 2021. december 26.

 

 

 

 

Figyelj a mára, a most pillanatára,

önmagadra, nem

másokra

várva,

hátha.

Megjön

az eszed,

a saját

sorsodhoz.

Van aki közelebb

van a rosszhoz, még

nem fogta fel, hogy

a jó energiákban

vagyunk, 4. éve.

Hiába veszi

el, a másét,

nem

lehet

az övé.

Leépül

általa,

a lelkes,

a szíves, s

a gondolkodó

énje, hinnye.

Arra sem

gondol,

kiül ám, az arcára,

amivel a többieket,

becsapni akarja.

Hiába, nem tud,

visszamenni,

az annak

megfelelő

korba, ah.

Legfeljebb

a saját,

addigi

életét

alaposan

elrontja.

Azután már

hiába, elmegy

az idő, nem

tartozik

sehova.

Nem bíznak

benne, mert a

többieknek az

életminőségét

megrongálta, ah.

Önismereti oktatásnak,

nevezik, azt, ami, régóta vár.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” néven került be,

az igényesekhez, ők tanulják.

Védjegyes, az oktatás formája.

Felkészülve arra, hogyha,

bármilyen, szint, érinti,

az életüket, értetlenkedők,

tájékozatlanok, ne legyenek.

Nem mondhatja senki sem, hogy

nem szóltam időben, igyekszem,

bejuttatni, ennek is már, 7. éve.

Lehetne, minden, családban,

legalább egy ember, aki

érti a többieket.

Azt is, hogy

ők, éppen,

mit, nem,

értenek.

A tapasztaló

éveim száma,

már a 24., így,

mondhatom,

Hazaértem.

Megértettem,

körbeértek, azok,

amik, régen még,

megrekesztettek.

Ne vesződjek vele,

adjam el, annak az

értőnek, aki tudja,

miért veszi meg.

julamami@gmail.com,

a vételi szándékát,

fejtse ki, válaszolok.

Az üzletemberek,

nagy bevételekre  is,

számíthatnak, mert az

oktatás rajzos formája,

jól működik, kicsiben.

Eddig másképp gondoltam,

mivel segítő vagyok, ennek az

eladásával is segíteni akartam, ah.

Azt gondoltam, vegye meg a Hazám,

és adja, ingyenesen közre a tudásnak,

ezt, a nem hétköznapi formáját.

Megalázódni, nincs igényem.

Botcsinálta üzletasszonyként,

rábíznám a hozzáértőre, hinnye.

Nem velem van a gond,

ha még nem érted, majd,

egyszer, megérted a miértet.

Addig is kívánok, tisztelettel,

kellemes időtöltést, minden

jóérzésű, gondolkodónak.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból. Szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

Elönti az emberségest időnként, az egészséges hála érzése.

Ne tévedj,  ne menj el mellette, ne távolodjál el tőle messzire.

Mert nem mindegy, hogy feloldod-e,

a lelked bugyrából az éppen

aktuális, emberesítő,

feltörekvő  érzést, vagy halogatod.

Míg egyszer csak, téged,

a lelkiismereted, alaposan megdolgoz.

Emlékszel apám, ott ahol időzöl éppen.

Mennyit mondogattad, ami nem

esik jól azt ne edd meg, haraggal ne döntsél,

beszéljétek előbb meg, meggondolatlanul ne lépjél.

Jól figyeltél  rám apám, vakaréknak mondtál, vagy Julának.

Volt, hogy gyakran mondtad, hogy köszönd meg, köszönd meg, ah.

Hát itt van, eljött az ideje a köszönetnek. Régen történtek meg ezek,

ne tévesszen meg senkit sem,  más lett azóta a helyzet, hinnye, ah.

Azon legyen minden jóérzésű, hogy a természetes a régi legyen.

Az EHE, vidáman pöffentett, nem

szép,  de kék volt, hűségesen vitt és hozott,

jártam a járást, sokat

voltam úton.

Trabantostól úsztam az árral,

abban az adott

helyzetben,

átadtam magam a természet erejének.

Hangosan mondtam  az

imát és

nagyon szorgalmasan.

Néztem a lehetőségeimet,

ha belecsúsznék a mély árokba,

magamért mit tehetnék, megúsztam.

Éreztem, a rettenetes felhőszakadásban,

természetesen nagy az erő és valami rend

is van,

köszönöm Isten.

Defektet kapott az EHE,

kerestem az emelőt a csomagtartóban.

Hirtelen

megállt mögöttem,

két nagy teherautó kiszálltak belőle hárman.

Kérdezték segíthetne-e, felemelték és percek

alatt lecserélték a defektes kereket az ép kerékre,

jó érzés maradt,

köszönöm az emberségüket.

Az első hó esett azon a télen és mentem  és mentem, akkor, azzal

kerestem  a kenyeremet. Óvatlan pillanatomban kicsit megcsúsztam,

az egyik kerékkel,  az éppen csak, árokban landoltam.

Jött arra, a nagytiszteletű apa és a fia,

látták, azzal én egyedül nem boldogulok.

Kérdezték segíthetnek-e, megemelték kicsit, az EHE

máris újra az úton volt, beszélgettünk és vittem az első kötvényt.

Köszönöm az emberségüket, a velejárót, a hármunknak jó üzletet.

Talán a legtöbbször azok jutnak eszembe,  akik segítettek a nagy

bajban az építkezésen. Köszönöm, emberségesen állták a sarat,

áldja meg az Isten

 minden földi jóval mindannyiukat, emberségből  jeles.

Boldog ünnepeket kívánok jó emberek. Tiszteletem.

az összes embernek,

akik nem ártanak senkinek.

 S akikkel

már ültem szemben, nekik  is

kívánok minden földi jót,

  köszönöm, meg vagyok tisztelve.

Elnézésüket kérem, ha azt mondom,

hogy megelőzésként, vállalni már nem tudom.

Átadnám a tudást, az arra éretteknek, hinnye.

25. éve ez a hivatásom, már megszenvedtem érte,

hogy megelőzésként gyakorolhatom, prevenciós vagyok.

Szívesen, lelkesen, gondolkodóként oktatom, nevelek általa.

Önismereti oktatás, Műhely, a megelőzésért e.v. által tanulhatja.

H.Nagy Júlia, Julamami, Heringes Árpádné

 

Ha köszönt a múltad, nem váltottál szintet, ismétlésben vagy.

Ha nem tervezel,  ugyan, mit, hogyan érnéd még időben el,

azt ami a boldogulás érzését adja.

Loholsz, kapkodsz,

a boldogságot

keresed a

 pénzben.

Pedig,

könnyen

lehet, észre sem vetted menet közben,

ah, hiszen boldogulsz, már boldog vagy.

Talán a mások szerinti jót és szépet várod,

biza elmegy a sok energiád, a folyamatos váltásra.

A változatosságra való igényed azt jelenti, magad felé

nem  teljesítettél eleget. Gyakran jót tesz a mókuskerék,

hogy felismerjed a lépést. Ne mástól várjad az elismerést,

igazítsad meg a belső tartásodat, örülj, hogy emberséges vagy.

Nem a kirakat adja a valóságot, a történés benned nyugtázza a  jót.

Amikor le tudsz mondani olyanról, amit megengedhetnél, magadnak.

Eléred, a teljes érzés adja, belül hozzá a tartásodat, látható az alázat.

 Ugyanazt az érzést adja, mintha a könnyűben túl jól menne a dolgod,

a könnyen jött úgy is megy, ha körbenézel magad körül látható lesz.

Igazítsd meg a tartásodat, ne hagyjad kallódni hát a méltóságodat,

ha megszenvedted, viseljed jól annak a következményeit mind.

Valamit teremts meg, amit addig nem lehetett,

csak magadért, neked megjárót tegyél.

A lelkes,  szíves,  gondolkodó énedre

mint belső kontrollodra figyeljél.

Beszéljétek  át, ki miben van éppen,

mit szeretne elérni, önmagáért,

ahhoz legyetek segítség egymásnak.

A sorsod adott, ha elérted azt amit

lehetett, a generációs feladatodat

keresd meg és időben teljesítsed.

Ne mástól várjad, ne tedd kockára

amiért megszenvedtél, tartást ad az.

Akkor gondolj nagyobb felelősségre, ha

magad felé is, már jól teljesítettél, hinnye.

Benne van a lelkes, szíves, gondolkodó énedben

a tudás, hozzá a tartás és  az emberi méltóságod.

 

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Tiszteletem.

Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti

oktatásom( a találmányom). Szeretettel. Julamami