Nem kérdezel, döntesz…2018.03.29. julamami.com, szeretetbenelni.com

Nem kérdezel, csak cselekszel.

Tetszik, nem teszik, nincs más.

Hangulatból változtatod meg,

azt, ami az állandóságnak, a

biztonságát, is nyújthatná.

Ami neked kényelmes, az

legyen jó másoknak is, ah.

Mondjad azon kívül még,

mi minősíthet téged,

ha arra fel sem

figyelsz.

Amit

nem

hozhattál,

azáltal, hogy

megszülettél.

Megtanulni,

amit nem

hoztunk,

tanulva

többek

leszünk.

A feladat

is, időben

szólít meg

bennünket.

Neked is

lehetne

ám, fontos

feladatod, ha

felismernéd.

Mert, ha nem

ismered fel azt,

sem, nem vagy te,

arra alkalmas még.

Az sem az életkorod

függvénye, ha vezető

is lehetne belőled.

Ha beértél arra.

Ha meg éretlen

vagy még, fel sem

ismered a helyzeted.

Ide, oda, terelgetnek,

amíg fel nem ismered,

több van annál benned.

Az tűnik könnyebbnek,

ha elhagyod, a terepet.

Nyögvenyelős is lehet,

más környezetben, biza,

ugyanaz a feladat marad.

Kapkodsz, ha, úgy érzed,

valamiről lemaradhatsz.

A saját ritmusodban jó,

mert önmagadat adod.

Bizony, jön az ismétlés,

ami jót is tesz, akkor,

ha megjegyzed azt,

amit, addig, nem.

Eljuthatnak a

 történések,

odáig is,

hogy

mások

orcája, már

pironkodik, ah.

Senki se vállalja

fel, s nyújtja oda,

s elkerülhetnék.

Megelőzés…

Ami, óriási hiba,

minősíti, ott, azt.

Akinek az a dolga,

hányaveti módon

az meg mi, hinnye.

Sokat dolgozhat, az

ő lelkiismerete utána.

Nem lett az megoldva,

sok fájdalmat okozhat.

Az elmaradó bocsánat,

 az értetlenségre utalhat.

Megmutatja, meglátszik,

lehetetlen az, hogy azt ő

egyedül is, összehozta.

Felelőtlen másokkal,

nincs emberismeret

szerinti, körülötte.

Amit felelőtlenül

megengedően

teszel, időben

nem jelzed azt.

Abból nem lehet

más, mint jó nagy

kezelhetetlenség.

Ha meg végigmégy

az utadon, hát,

azt igazolja

az életed is,

megcsináltad.

Köszönj el, még

időben és pihenjél

meg és foglalkozz,

egészen mással.

Ne emberekkel.

Könnyen túl lehet

menni a határaidon,

ha nem ismered fel.

Mindent idejében,

ez sem véletlen.

Akire először,

másoknak

a kultúrája

napi szinten

hatott ott.

Nehezen

vált sajátra.

Hiszen azt

sem tudja

még ő, kicsoda.

Mit jelent a saját

és generációs határa.

Ha nem tudja, be sem

tarthatja, hol az eleje,

hol meg a teteje,

van-e alapja.

Hozzá

képest,

vagy a

családja,

fontos-e

annyira.

Önmagát

le és meggyőzze.

S csak azért legyen

elől, hogy őket védje.

Vele is úgy történik,

mint, ahogy, azt, tette.

Más lesz a megítélése,

mert látják azt mások.

Miután,, önmagát már

ismeri, a sorsát megéli.

Nem tévedhet el már,

a legkisebb hatások is,

meggyőzik róla. Fontos,

hogy egészséges lelki

kapcsolatban legyen,

kérdezzen, s feleljen.

Mindazokkal, akik

attól függnek,

hogy neki

mi az,

ami,

fontos.

Vagy nem

kérdezi meg,

csak rájuk rakja.

Tetszik, vagy nem,

azt fogják megélni,

ami csak egyedül

neki jó, róla szól.

Amíg mindezeket

még fel sem fogja,

hiába minden más.

Beérve nincsen arra

a feladatra, ne vállalja.

Már a tiszta energiákban

vagyunk, aki nem tud ehhez

alkalmazkodni, mellé fog menni.

Jó vezető akkor lehet valaki, ha

akiket érintenek a döntései, ők

boldogulnak abban, kinek mi

éppen a feladata a sorsában.

Nézz bele a tükrödbe, ne

féljél tőle, ha időben van,

a megoldás is a kezedben.

Segítsél magadon, az Isten

is megsegít és még időben.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

 

Valós úton járni… 2018.03.25. julamami.com, szeretetbenelni.com

Valós úton járni, tisztelni, szeretni,

méltósággal, embernek lenni.

Teremtsed meg azt, amint

lehet, amit elfogyasztasz.

Ne azzal hivalkodjál,

amiért te nem tettél,

hanem alád raktak.

A jólétedért tegyél, a

 túlzástól óvd magad.

Mielőtt elrontana ah, a

túl sok, add oda ahol,

megérdemelnék és

még soha nem volt.

Nem kívánhatsz

magadtól,

csak

ennyit.

A többi

az Isten

dolga. Ah, ha

belenyúlkálsz

veszed azt is

a sleppel

együtt

magadra.

A hozzáértő

tudja, az a dolga.

Mindenkinek

van saját élete,

és sorsa, na meg

generációsan fontos

feladata. Az csak az ő

dolga, ah, más nem tudja

megoldani, csak elrontani.

Hiszen nem az ő dolga, ezért

nincs hozzá meg a tudása se.

Mások irányítják, hamar kopik

az összevisszába, hiszen azzal

neki nem is lehetne semmi dolga.

Túl nagyot ugorna fölfele, nincs

meg hozzá semmi benne, csak

várná, hogy mondják meg,

mikor mit kellene tegyen.

Mikor, kinek, éppen mire

lenne kedve, teljesítse.

Így az idő, elhalad őtőle,

minden a maga idejében.

A helyén kezelve szépül,

ha túl sok az, hát leépül.

Nem számolnak azzal,

hányféle ember van,

a mi Hazánkon belül.

Ahányan, annyi félék,

más szinten vagyunk.

Egy az anyanyelvünk, s

mégsem értik egymást,

tanulással megoldható.

A megértés az vonzó,

feltisztult energia,

nem hamisítható.

Itt születtünk, ide

visszajöttek, akik

elmentek. Mert ők

már befektethetnek.

Mások meg meglátják

a helyben az ő üzletüket.

Alkalmazkodni képesen,

beilleszkedve, jól élnek.

Ki mennyit fejlődött,

kinek sikerült iskolát

végeznie olyat, ami

hasznos a számára.

Ki meg csak néz ki,

a fejéből lemaradva.

Hiszen, aki még nem

látja át, nem hallja ki,

nem gondolkodva dönt.

Tanulásra kellene adnia a

fejét, hogy képes legyen arra.

Ki mit hozott tehetségként, ki

meg tanulási lehetőséget keres.

Ha beérett arra, hogy kiteljesedne.

Nem punnyadásra született senki se.

A körforgás nem áll meg, halad a maga

ritmusában, aki későn ébred, lemaradhat.

Azután már, csak néz utána, elhaladt az ő

lehetősége, nem vette észre, ha a saját élet

és sorsritmusában lenne, nem szomorkodna.

Tudná mi éppen aktuálisan a saját dolga és mit

tehetne a családjáért, a többiekért, hogy időben

vegyék észre, nekik is, a jó életükkel, dolguk lenne,

Egy ember nem érthet mindenhez, ezért az összetett

tudás, a más megközelítésből való rálátás, tisztánlátás.

Az összefüggésében látás fontos, hogy lehetőleg ki ne

maradjon senki haladni, fejlődni képes. Aki szunnyadna

továbbra is, más meg, idő előtt ébreszti, nem tudja mit

tegyen hirtelen, későbbre szól, az ébresztő rendszere.

Az éretlen szót, hagyjad beérni, majd idejében jöjjön,

s tiszta szavakkal fogalmazva ki. Ne arasd le, haszna

nem lehet, a közös elfogadó energiákba nem kerül.

Nem tud adni, csak kapott, elvett egész életében,

természetesnek vette, illene felébrednie, hinnye.

Nem érett arra, hogy adjon, csak vinne, elvenne,

az intelligens energia tudja, hol van az ő helye.

Beleviszi a művészetébe, hatásos lesz belőle,

többször is adja hozzá, ami máshova nem jó.

Egyszer, azt veszi észre, ott van benne lelke.

Alázatot tanul már sok ideje, azért tudja azt,

mikor minek van ott az ideje, meglátja végre.

Megérte várni, az érettségre. Nem ártva, se

bántva halad ő előre, ahogy az Isten engedi,

úgy megy, se nem saját, sem más ellensége.

Kettőt jobbra és kettőt balra, ez a csárdásnak

a jól bevált ritmusa, aki azt gyakorolja, tudja.

Az aktuálisan éber sejtje, visszarezegteti oda,

felébred tőle, az energiaszintje, azt a, hinnye.

Mert, ha csak egyoldalú minden, az nem lesz

jó mindenki számára. Szép színes, gondolkodó,

a mi Hazánk, megfértek egymás mellett szépen.

Tanácsot adtak egymásnak, a vetésforgó fontos.

Hozzáértő kell ahhoz, akinek van az anyaföldből,

az el nem herdálhatja, az ősei hozadéka, tisztelje.

Gondoskodjon róla, vessen, hogy arathasson majd,

ha beérett, haszna legyen belőle, megdolgozott érte.

Jusson az egészséges, friss kenyérből is mindenhova,

az ünnepekre mazsolás kalácska, érett gyümölcsíze,

jól elkenhető rajta, az egyszerű élet az nagyszerűbb.

A tudása ott van benne, gyakorolja, hiszen a sajátja.

Adjon az Isten minden földi jóból annyit és akkor,

amikor az a legjobb,  mindenkinek az ő idejében.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, Julamami.

 

Ha nem tanul meg… 2018.03.19. julamami.com

Előre kérek bocsánatot most.

Ha nincs, s nem tanulja meg,

a saját igényességét sem, ah.

Ugyan, hogyan tudna jó lenni

mindabban, amiket felvállal.

Csendesen mondom, nem

szeretnék senki olyannak,

a lelkiismerete lenni, aki

tudatosan árt itt és most.

Nem látja át, hiszen soha

életében nem dolgozott,

olyan helyen, nem érti azt,

mi minek következtében, ah.

Nem tanulta, se gyakorlata.

Kinevezve oda, hozzá nem

értőkkel körbevéve, az

ártó unatkozókkal.

Olyan módon van

elszállva a maga fölé

emeléstől, hogy örül,

ha másokat megbánt.

Nem is gondol bele,

hogy mi lenne, akkor

a fordított helyzetben.

Pedig minden visszaér,

belekerülnek sorba oda.

Abba, amikkel oly nagyon

ártottak, ők élik majd meg azt.

Nem fogadják be sehova, mert

látják mit művelt mindenhol, az

amit eltervelt, be is igazolja őt.

A maga fölé emelttel történik,

nincs emberismerete, hiányos.

Olyan emberekkel közösködött

akiknek, már minden mindegy,

volt előtte, már olyan régóta.

Oda lesz a becsülete, tartása,

partner volt az alázásokkor.

Nem számolt azzal se, olyan

biztos volt benne, ah, hogy

vele ugyanaz, lehetetlen,

hogy megtörténhetne.

Annyira rákaphatott,

hogy kiterjeszkedett.

Szegény Hazánk miért

mennél, hiszen nekünk,

a széppel a jóval amit mi

ide teremtettünk, még

eddig meg sem jöhettél.

Egy Hazánk van, becsüljük

hát, örökre maradjon meg.

Őket, nem fogadják el már

azok sem, akik belőle jól

profitálhattak. Amikor a

rosszakat gyakorolták.

Mások meg tolták csak

maguk előtt, hinnye má.

Hát nincs köztük ott már

egy se, aki lepisszentené

őket, embertelenül neee.

Jól összekapaszkodva, túl

 erős a hatása a rossznak.

Mert, nem látják kívülről

önmagukat, tükröt már

senki sem tarthat ott.

Hol vannak az emberi

határok, az intelligens

az szépre, jóra való.

A Hazáját szereti,

miért vannak azok

a körülmények, ah.

Hát mindenki menjen,

mert itt, nem értük van,

csak egyesekért minden.

Ismétlése annak, ahol ezt

megengedték nekik, hinnye.

Miért nem értünk van a Haza,

ezt ki gondolta ki, ez a miénk.

Ne fogalmazd úgy, mintha csak

a tiéd lenne, szeretett Hazánk,

ez az egy, a miénk marad, ah.

Ne alázzad, azért, amihez

nem értesz, elkészült,

fizesd meg a munkát.

Az önmaga igazolása,

jól kitaláltan itt sem

működik, hinnye, ah.

Levinni a többieket az

 ő kényelmes szintjére, ne.

Egy, kettő, szakadhat bele,

a sleppet tarthatja, hinnye.

Hiszen ő benne van, azzal,

mások lehetőségeit élvezve,

valóban a jó minőségűben.

Mit kezdjenek mások,

a lehetőségük

hiányával.

Az ember

tartásos és

méltóságos,

hosszú út volt,

az mire elérte.

Megtartó ereje

lenne, a saját és

generációs szintje.

Nem okoz hiányt se,

tudja magával teszi.

Nem menne el, a

mások Hazájába,

a saját szintjét és

 az élhetőt keresni.

Szereti őt a Hazája, a

lehetőséget adja, ha

hozzáértőknek a

 kezében van.

Aki nem veszi

észre magában

az egyszerűséget.

Alázat nélküli lesz,

minőségi helyett,

a túlzásba reked.

S emberiesnek

születtünk mind.

El lehet térni tőle,

de vannak határaink,

saját és generációs is.

Amin belül szabadon,

életszerűen mozgunk.

Ha valaki abba, hozzá

nem értéssel piszkál

bele, azt a, hinnye.

Magának csinálja,

megéli azt ő maga.

Szépen, szívesen,

színes világunkban,

jól élhetnénk. Ha aki

dönt felismerné azt,

ami neki dolga lenne.

Jól bánni az emberekkel,

mert egy Haza ez, csak egy,

miért nem jut eszébe azt és úgy

megcsinálni, ami neki is jó lenne.

A tehetségének megfelelően jól

megélni, abból, amit ő maga tesz.

Nem a másokéból magához véve,

emelkedik ki önmaga fölé, hinnye.

Amiben a tehetségét meg ő hozta,

megélhetne jól boldogulva, ő és azt,

át is látva amit felvállalt, az minőség.

Hiszen majd a következő generáció

láthatja, mert most történelmet ír.

Ah, milyen szép is lehetne, ha

mindenki megkapná itt is.

Amit a saját Hazájában,

természetesen tehetne.

Ha ahhoz amit felvállalt,

elég rálátása, kihallása, s

megérzése van, gondolkodva

fejlődő lenne, meg nem rekesztene.

Mindenkinek van, emberies igényessége.

Alapvető, hisz, sokan szenvedtek meg érte,

hova lett, csak nem veszett el az a  mérce, ah.

Sanyaroghatnak ám, akik szintjük alatt vannak,

előre mennének, ahhoz szoktak, haladnának.

Miről beszél, ha ő maga, meg nem is úgy él,

hisz már, kopik az álca, hogy magyarázza.

El ne felejtse a gyermekeknek is minta,

hiszen nem láthatnak, a természetesre,

ha elhitetik velük, a jól kitalált az igazi.

A megteremtettjeit, komolyan is veszik,

úgy hát, neki is, azok által, kell majd, élnie,

nem gondolta volna, saját csapdájába esett.

Az imázsa is odalenne, az ő helyettesítésével,

hiszen rá épült, minden, pótolni nem lehetne.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

ami, akkor is visszaigazgatja a tartást, méltóságot,

még idejében, ha elmozdult volna a természetestől.

Egy nap alatt rajzoltam le, egy energiakörben van,

magyaros mondóka ritmusban van, beül oda is,

ahova más nem tud, mert tiszta a forrása.

Julamami Magyarosan Agyalósa lett ez,

megtanulható, a nevelésben jót tenne.

Oda adta az Isten, ahol az vigyázva

van, összeszutykolni nem lehet.

Más kezében nem működik

az oktatása, mert nem

tanítottam meg arra,

senkit sem eddig.

Ha megvenné a

Hazánk tőlem,

megelégedett

lenne a lelkem.

Jó kezekbe lenne,

ahhoz, hogy sokféle

rátermett, nevelő, oktató,

használja fel, a minőséghez.

Így is lehetne, hiszen eljött

sok ember, messziről is,

megtapasztalni azt,

ő miben lenne jó.

Vagy a legjobb,

ha pontosan

tudja a lelke,

szíve, döntést

hozhatna abban.

Nem mehetne mellé,

kontrollálja az ő agya.

Végigfut az alkalmas

sejtjén az impulzus,

pontos tükör az.

Eltudja dönteni

mi a legjobban

illő, akkor neki.

Mindenkinek

lenne jó belső

kontrollja, ha

 felismerné.

Tapasztalva s

tanulva élni,

ha lehet,

haladni.

Csupán,

szinten

maradni.

Vagy vissza

juttatni oda ahol,

azzal meg lehetne

a jövőt is alapozni.

Az élet élni akar,

megtalálja annak

a módját hamar.

Meglesz az amit

az Isten tervez,

az úgy is lesz.

Adjon az Isten,

minden földi jóból,

 mindenkinek annyit,

ami neki, a legjobb.

Nem bántva, nem

ártva haladni előre,

amint a teremtő,

nekünk idetette.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

 

Amikor… 2018.03.12. szeretetbenelni.com

Amikor,  az intelligensekkel szemben, úgy is teheti,

 azon dolgozik, erőből nyomja félre őket, ők tudják.

Se nem ártani, sem nem bántani születtek, ésszel

kontrollálva, teszik a dolgukat, számoljanak ezzel.

Mi lenne akkor, ha az erőfölényes, azzal győzhetne,

 nem ismerné fel, az érvelése lehetőségét se, időben.

Mindenki sorra kerülhet, ha nem teszel a jövődért, ah,

győzzél meg, legyőzni könnyű engem, tudom, hagyom.

A feltaláltamnak, annak oktatásának a lehetőségét,

60 éves koromra terveztem, most, 67 vagyok, íme.

Nem adhatom fel, generációsan is megoldhatom,

tudom nem egyedül vagyok, mások is viszik át a

saját sorsukat, generációsan is érnek vele révbe.

Nem hallják, nem látják ezt, a döntő emberek,

velük biztosan, nem történhettek meg ilyenek.

Amikor, a dolgok körbeérnek, tedd rá a pipát,

lépj tovább, ott már, nincs mit tenned, ah.

Hétköznapivá válik minden,

ami addig olyankor

is ünneplőbe

öltözött,

erőtlen,

szürke

lehet.

Nincs

mit

tenni,

azt amit

lehetett,

 mindenki

meg is tette.

Lehet segíteni,

de helyette nem

lehet, látványosan,

önmagát nevesíteni.

Tegyél magadért

az Isten is segít,

tenni másokért.

Adni születtünk,

mi mindannyian.

Az egyszerűség,

az nagyszerűség,

amikor ezt már tudod,

nem lehetne sok gondod.

Átlátni, kihallani, megérezni,

ezt hozzuk, mindannyian, nincs

különbség. Csupán annyi, vannak,

akikből kinevelődött már, valami

oknál fogva, fel lehet eleveníteni.

Aki nem fejlődik közben, marad ő

 alacsonyan, kiemelten is ott van.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó”, az értőknek.

Ne különb akarjál lenni,

csak a jót és a szépet,

amit hoztál, tegyed.

Megelőzés,

megelőzés,

megelőzés,

 tiszta történetek.

Az arra tervezettek,

beleterelően már mondva-

csináltak, kitakarni nem lehet.

Hat mindenhova, programként,

nevesítve túlpénzesített, van rá.

Hiszen minden körbeért, pont

az adja magát, hogy tisztán láss.

Tiszteletem annak az embernek,

aki hazakísért, telefonon engem,

egyszer régen, a nagy gondomban.

Akkor jöttem rá, milyen jól eshetett

azoknak, az embereknek, az első tíz

évben, amikor segített, hogy „voltam”.

Amikor ők voltak, esetenként bajban, ah.

Ha lefeded mindazt, amit mások tudnak,

sok időre lesz szükség, ahhoz, hogy az

újra éledjen, valami hasonló lesz csak.

Lemásolva, nem ugyanaz, vedd meg,

attól aki már sok évig gyakorolhatta.

Érhessen révbe, az ő sorsa is azáltal.

Bizonyítottan tudja a gyakorlatban.

Ha nem becsülöd meg azt sem, ami,

akkor életben tarthatott, lehet még,

sok olyan segítőre, újra szükséged.

Tanuld meg, aztán segítsd a többit.

Várom a jelentkezőket az oktatásra.

Mindenki azt kapja, ami szükséges,

neki ahhoz, hogy sorszerűen éljen.

Adok-kapok, az egészséges dolog,

aki magából indul ki, az lehet rossz.

Amikor már nincs mit tenned, nem

a te dolgod az sem, nyugodt lehetsz,

megtetted amit lehetett, van az Isten.

Veregesd meg a vállaidat gondolatban.

Ha hiszed, ha nem, ha másnak nevezed,

nekem az is mindegy, eldönti mi legyen.

Ha a szinteden gyakorlod, az rendben,

ha nem lehetsz ott, akkor se keseregj.

Annak, az energiáitól szabadulj meg,

ne másokra vigyed, magad intézzed,

nem való minden, a kirakatba sem.

A te tehetséged más mint a többieké,

érezd jól magadat, a neked adottban,

bontakoztasd ki azt, amiben jó vagy.

Egy Haza ez csak egy, mi mind itt

éljük meg, amit most engednek.

A lehetőségünkön belül jól is

érezhetjük magunkat, alacsony

ez a szint ahhoz képest, amit már

elértünk, de legfeljebb ismétlünk.

Maradj a szinteden, megszenvedted,

ne akarjál nagy lenni, most semmiben.

Felszínen élni, kikerülni a nehezet, hát

azt is lehet, a minőségi élet, hozza a

nehezítményeket. Mindegy mikor,

elkerülni nem lehet, hát éld meg,

valaki nem csinálta meg időben.

Úgy hát neked nehezebb lesz az,

beül, az arra alkalmas sejtedbe,

az már, tapasztalva a tiéd lett.

Igyekszem bevinni a tudást,

vegyék észre, róluk, nekik,

araszolva haladok, hinnye.

Megérezve, kihallva, átlátva,

a tartalmas élet könnyebb.

Megmászhatsz hegyeket,

bejárhatsz, sok híres helyet,

elérhetsz kiváltságos helyzeteket.

Jusson eszedbe, a következő generáció,

nehogy helyettük éljed meg mindazokat.

Úgy, aztán, a lehetőségeik hiányaitól, ők,

máshol lesznek otthon, világgá mennek.

Ne birtokoljad el, másoktól az övéket.

Ha tisztelet, szeretet, nincsen benned,

nem haladhatsz előre, egy cseppet sem.

Az emberiesek, egyszerűen is nagyszerűek,

megtalálják a helyzeteket, ahol segíthetnek.

Apró fontos porszemek vagyunk, nem különb

senki sem a másiknál. Ha megteszi amit lehet,

hétköznapi sikerekkel lesznek tele, az ő napjai.

Az élet szép, ha hallhatod már a csendzenéd, jó

szerencsét hát, hiszen emberiesnek születtél.

Magyarországról, Pakson a Hegál Házból,

szeretettel, Julamami

 

Lehet, hogy segíthetnék neked… 2018.03.11. julamami.com

Nem tartozom, se ide, sem oda, tartozom, az érkezőhöz,

aki éppen megtisztel, hiszen, én azt sem tudom kicsoda.

Jó úgy, mindkettőnknek, a fontos, ott van a tenyerében.

Ma így, holnap úgy, máskor meg másképp viselkedsz.

Megvan a jól kitalált program mindenhez.

Ha eltévesztenéd az ott aktuálisat,

rögtönözni nem tudsz majd.

Nagyapám Uszódról való,

a nagyanyám, Madocsai.

Időnként őznöm is lehet,

jóleső az nekem, hinnye.

Nyomod a rád rakottat,

 nem ismered magadat.

Segíthetnék neked,

megtalálni a saját

utadat, a sorsodat.

Nem látsz mást, mint

csak önmagadat hisz,

csőlátásban maradtál.

Sem a saját sorsodra,

se, a máséra kíváncsi

nem voltál, döntöttél.

Mindenki felett, akit az

érint, ki megoldja azt is,

van aki feldolgozza és

más meg belebetegszik.

Mások meg leépülnek,

miközben várják azt,

ami nekik felelne meg.

Egy Haza ez csak egy,

azt várnánk, ami jót és

szépet beletettünk ide.

Édes Hazánk Csodaszép,

ne menj még, várunk rád,

hiszen volt, hogy voltál.

Jó volt itt együtt, a jóban,

és a nehezebbet is, megélni.

Szükséges lenne, mindazt,

együtt teremtve újra átélni.

Egy Haza ez csak egy,

becsüljük meg, hogy

a sarjainknak is legyen.

Honnan tudná azt más,

neked, nekem és másnak,

mi a jó, mindenkinek sajátja.

Más azt, úgy, nem tudhatja,

erősítsed meg, a tartásodat.

Óvjad meg, a méltóságodat.

Nem teheti jól helyetted más,

segítséget kaphatsz, ha kérsz.

Ha az ahhoz értőhöz fordulsz,

ami más kultúrákban ott van,

hogyan hathatna a tiédben.

Ezen alaposan tépelődjél el,

szélkakasosat gyakorolnál.

 Gondoltál egyet, higgyék el,

ennyire megváltoztál volna,

csak adhatnál, beállsz a jóba.

Bízhatnád hát arra, aki belül

pontosan tudja, mi a dolga.

Nem látod kívülről úgy,

mint mások, tégedet.

Hiszen nem belőled

jön, a mondvacsinált

jó és szép, egyik sem.

Eljátszod a szerepedet,

kit, hogyan vezethetsz

meg, mint a regényekben.

Nem erőlteted nagyon meg

 magadat sem, minek, hiszen a

mindenre vevőknek játszod el.

Éppen mivel, kivel ijesztgesd őket,

toljad ki, el, onnan, ahol sokat tett.

Amibe beleteremtette a szépet és

jót, mert ő meg, arra született, ott jó.

Sorstalanná lehet, ha révbe nem érhet.

Az Isten tehetséget adott mindenkinek,

ki miben a legjobb, bizonyára, arra való.

Elirigyled már azt is, pedig az neked

még nem áll jól, tanulj, gyakoroljál.

Változzál meg, hogy őszinte

legyen egy idő után már az.

Kérjél bocsánatot, azoktól,

akiknél tudtad és ártottál.

Hisz oda csak pottyantál,

más sorsa, lett volna, az is.

A lelkiismereted, a sorsod,

aszerint tisztázzad le, időben.

Főleg tanuljál hát, tapasztaljál,

a magadhoz képest, szépet, s a

 jól épített, fokozatosságot.

Rájöttél-e, mikor hagytad

és hol a mindenhez jónak

látszó, lenyomatodat, ah.

Nem „kulcsember” vagy,

születnek abba, felvenni,

erőlködni nem is lehet.

Azzal, hogy beálltál, a

nemlétező sorba, kit

hogyan bántottál te

meg, tettél félre, ah.

Toltál a szintje alá,

ne is láthassák meg,

hogy ő a legjobb oda.

Sorstalan lődörög,

egy jó ideig, de van

az Isten érte is tesz.

A túlzó pénztől sem,

mindenki romlott el.

  Úgy, a szeretteid,

generációsan, ah

jókora gondban.

Elveszed, bele is élsz,

a számukra adottba,

mint lehetőségükbe.

Nem tartanak tükröt

otthon, véletlen se.

Az ártók, ártanak,

nem arra születtek,

de az a könnyebb.

A megelőzésben,

lehet tisztelettel,

élni ártás nélkül.

Bocsánatot itt,

rögvest kérek.

Zokon ne vegye

kérem szépen.

Itt lent vagyok,

 a nehézben,

elég régen.

Nem látják,

sem nem

hallják,

magukat.

Benne ott,

azt, el is hiszik,

védve vannak, ah.

Igen, az Isten által.

Mások, bábjai lettek,

mindazoknak, akiknek

már minden mindegy.

Észre sem veszik csak

folytatják tovább, amit

elkezdtek, ha jó az, ha nem.

Nincs más, már olyan bájos az

 igyekezet, hogy szinte megható.

Nézz magadban szét, ha tisztulsz,

meg ne ijedjél, érted van az is már, ha

nem bírja az erőltetést a szervezeted.

Ne feledd, mind emberiesnek születtünk,

alkalmazkodóképes az amit az Isten idetett.

Maradj az egészséges határaidon belül, el ne

higgyed, magadat felülmúlva élheted, helyetted.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” érted,

ha már hiányzik belőled a motiváció, ezzel megkapod.

A sorsod a sajátod, az életedet igazgathatod arra,

amit a sorsod már mutat neked, érted lesz az is majd.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

Julamami

Lelked rajta…2018.03.07. szeretetbenelni. com

Se tisztelet, sem alázat nincsen benned,

inkább, csak legyintsél egyet. Jobb ahhoz

szokni, mint a hamisságokra beérettekkel,

egymás dicsőítésének özönében parolázni.

Ne nézd az embereket gügyének, kérlek hát.

Az intelligensek, segítőknek születtek mind,

gyakran csinálnak belőlük bohócot s hagyják.

Legalább ne árts, tudatosan ne bánts senkit se,

kártyavár az csak, amit, hamissággal érhetsz el.

Lelke rajta annak, aki tudatosan árt a másiknak.

Nem magyaros virtus, úgyis kiderül minden.

Már nem halványul el, a lelkiismerete se.

Nem vet jót arra,  aki azt hagyja, hogy

másoknak ártsanak, nem szól rá.

A nem törődés cinkosság,

a jót akarók ellen is.

Hinnye, ejnye, ah,

te nem fejlődtél

egy cseppet se.

Megálltál, csak

nézed azt amit

teremtettél.

Nem tudsz

kijönni se

belőle, ah.

Körbefogott

mindaz, amit

mások ellen,

ártóan tettél.

Látja az

ember,

hirtelen

kik is vannak

ám, körülötte, ah.

Nem szól, pedig neki

tudnia kellene és azt is,

azonosul mindazokkal.

Magabiztosan megéli.

Ő mindig mindenből

győztesként jön ki.

Az emberek nem

gügyék, ah, hogy

nézel végig hát,

az életeden.

Ha másokon

múlik minden.

Megtettél-e te

magadért és

mindent, ami

lehetőség volt.

Beálltál a nem

létező sorba is,

a te igazadat

dédelgeted.

A sok év, azt,

mutatta meg

nekem, senki

sem tökéletes,

csak az Isten.

Ha tudatosan

ártanál, hát veled

is ugyanúgy tesznek,

más szereposztásban.

S nem vegetálhat az se,

ha tervezetten ártottál,

magadnak is ártasz azzal.

A saját sarjaidnak ártasz.

Benned marad az érzés,

küszködsz majd azzal is.

Ne árts, senkit ne bánts,

magadra is vigyázzál, ah,

nem  pótolhat senki más.

Láthatók generációkon

keresztül is, mindazok.

Jóra várnak az emberek.

Nem óv meg tőle az sem,

hogy megtették azt már,

sokakkal és ugyanúgy.

Nem újdonság az se hát,

az emberek a jóra várnak.

Az élet élni szeretne, nem

tesz jót, ha vegetálnak, az se.

A tiszta szó, vagy tett, elveszik,

a szutykolásra vágyókra nem hat,

 ki is derült az, ne örüljenek annak.

Maradnának a sikerben is végleg.

Az emberek a jóra, szépre várnak.

Ki milyen jóra, szépre született,

s miben, a legtehetségesebb.

A Hazánk az, ahol megélnünk

lenne jó a tartást, méltóságot.

Hivatásunk által, az alázatot.

Generációsan végig is megy,

ha mások ellen nem vétenek.

Nagyon megörültem annak,

amikor, a jó jeleket láttam.

Negyedik éve konkrétan,

sok jó jel jelent meg, azok

között, amik addig voltak.

Vannak a jószándékúak,

s vannak, akiknek meg

már, minden, mindegy.

Jóra váltani se akarnak.

Az igazuk látszatosan

is megmaradjon nekik.

Nem számolnak azzal,

hogy az emberek már

megunták a rosszat, a

 jóra vágynak, s várnak.

Emberiesek maradtak, ah.

Ha másoktól várod, azt,

hogy veled jót tegyenek,

neked jó legyen minden.

Kiteljesedni képtelen,

visszafelé haladóként

araszolhatsz, üresedsz.

Időben kérj bocsánatot.

Ne késsél el azzal, mert

akkor az meg minek, ha

nem őszintén esett meg.

Elfogadóként teszem, a

dolgomat is, gyakorlom

az emberekért naponta.

Ami a hivatásommá lett.

Van az Isten tudom, ez

az, életszerű alázatom.

Ismerem a saját sorsom, a

megtisztelőkét leolvasom,

 mindazt elmondom időben.

Ah miért is ne tegyenek ők

 mások ellen, visszahatnak,

a jók és a vásott tettek is.

Megtanultam, leolvasni

a tenyereket, sorsolvasónak

mondom magam, ennyi év után.

Beértem arra, hogy úgy hívjanak.

Nem tehetem helyetted meg, azt,

amit te nem teszel meg magadért.

Mit érdemel az aki ide született meg,

tudja mi a kötelesség, mások szerint az

legyen elég, nem kapott, de fizesse meg.

Mit várnál, ha a belső kontroll ott már

nincsen és nagyon régóta, hiányzik az.

Nem adja tovább a labdát sem, csak ő

játszik, a többi köteles azt úgy nézni,

miközben van valami ami jót tenne,

tartás, méltóság, a minőség érzése.

Az Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó”, a belső kontrollja.

Ha már van benned Hazaszeretet,

kiteljesedhetsz itt, a „csendedben”.

Ha tisztába lennél azzal mit okoztál,

legalább kisírnád magadat néha nap.

Nem vennéd természetesnek, hogy

elfogyhatnak a jók és szépet akarók.

S majd csak azok maradnak, akik ezt

nem jóindulatból alkották másoknak,

de már csak magukra maradva azt élik.

Nincs más csak az, hiszen jól kitalálták.

Mintha minden ember egy fabáb lenne,

hol azt oda, hol meg máshova pakolgatva,

átfogalmazva, azt sem tudja már kicsoda.

Ha nem fér bele a statisztikába, nincs is.

Elavult, kiüresedett, de nincs emberies

hatású, így, megoldás nélkül maradnak.

Tartásos, s méltóság legyen ottan bőven,

hogy vigyenek belőle mind kimenőben.

A tiszta szó átmegy, ne használjad

ki a másik embert, a neked jóért.

Ha azt sem tudod mit akarsz te,

mások mondják meg helyetted.

Akkor meg, hogy is van mindaz,

ébresztő, a gondolkodó, az nem

hiábavaló, emberiesként segítő ő.

Próbálkozni is lehet, ah, magadat

vezetted meg, ha rosszat akarsz.

Hiábavalóság, ha csak magadra

gondolva, mindenáron győzöl.

Akkor se vagy arra érdemes,

ha vinnéd tovább a rosszat.

Az emberek vágynak a jóra.

Nem gügyék, ne nézzed őket

annak, pontosan tudják, kik

és hogyan szokták megtenni, azt.

Magadnak se ártsál, mert lehet,

hogy pillanatnyilag ünnepi lesz,

de a másnap, hozza az igazukat.

Cinkos mindaz, aki néma marad.

A fejlődni vágyók a jóra vágynak.

Vannak akikkel elhitetik, hogy ők

alkalmasak mindarra, amiért soha

semmi jót és szépet nem tettek.

Mások szándéka vezérelte oda,

hogy azokat mindig és minden,

körülmények között, meg

is tartsák, az ártásukkal.

Magára vessen az, aki

nem vetett és arat.

4. éve a jó és szép

 már, ami működik.

Kilátszik ott is minden

egyéb hát, ami ettől, a

tiszta szándéktól eltérő.

Ne vedd magadra azt ami

összeszutykolhat, azért se,

ha bármit ígérnek mindazért.

Családok mennek tönkre, csak

azért, hogy a látszatos maradjon.

Nagyon mellette vagy, ha bármi

fontosabb, mint a te szeretteid,

ne tévedjél el ennyire, hinnye.

Figyelj, ha a lelked, szíved jelez,

ne várd meg, amíg rád mordul,

a lelkiismereted, érted lenne.

Nem lesz utána irigyed egy se.

Ha mindenáron és ugyanúgy,

egy ideig meg is maradhat az.

Mint a látszatos, várnak csak,

jön a holnap, elveszik tőled is.

Átmennek a tiszta szavak, oda

is eljutnak, ahol éppen ártanak.

Kiderül az, elfordulnak tőlük, ah,

tudják azt, velük is történhet az.

Válogatás nélküliek mindazok,

nem pironkodnak már, csak a

látszatnak élnek, ki is üresedtek.

A kisugárzásuk oda, hiába minden,

ártottak maguknak, sokat közben.

Tudják róluk mindenféle átlátszót,

kitalálni képesek, ismerik őket az

emberiesek, csak győzni akarnak.

S mehet tovább, nem változtatnak,

a nekik jó maradjon meg és végleg.

Elhiszik, hogy csak róluk szól mindaz.

Hiába minden, most már nem lehet, a

 jó és szép is megjár, tegyél érte te is.

A kultúrádat vállalva éljél, ne mások

bőrét vidd a vásárra, gondolkodj el.

Maradj önmagad, sokat hallott, lám

nem értelmetlen, az a mondat sem.

Nem mások formálnak, te magadat.

Van az Isten, ha elhiszed, ha nem, ott

lehet, ahol épp az szükséges, hisznek.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból, Julamami szeretettel.

 

 

 

 

A belső rended, a belső rendem… 2018.04.05. julamami.com

A belső rended, az én belső rendem,

amit közvetít a jól működő

belső harmónia.

Persze, ha van

és nincs kikopva.

Beállva a nemlétező,

másokra szabott sorba.

Az alkalmazkodásra és a

toleranciára lett kiszabva.

Kipróbálom mindezeket,

 nem azért, mert szeretném,

Hanem mert más megoldásom

nincsen, hát kiszedegetem azokból.

Belülről a saját lehetőségem, mindaz

ami másokra van szabva, illeszkedik-e.

A saját jól felépített rendszerembe, ah.

Ha nem találok megoldást, olyan helyre

megyek, ami alapban adott, megszabták.

Amikor az aprópénzes nyugdíjamat adták,

ahogy azt érdemlem, tetszik, nem tetszik, ah,

nincsen más, miért 2008-ban nettóval mentem.

Emelték már, de így is negyvenhat erez egyszáz,

pedig, a három gyermekem mellett, dolgoztam.

Ha beálltam volna ide, vagy oda, tán volna az, de

vállalkozom, hosszú ideje, magamnak dolgozom.

Ezzel a hivatással másképp nem lehet megoldani.

Ezen ellehetne gondolkodni, időben a döntőknek.

Ami most nincsen, hiszen segítőnek születtem.

Tehát adni születtem én is, mint mindannyian.

Ha olyan helyzetbe vagyok kénytelen lenni,

mint ők, akik ott ugyanúgy, a másik oldalon.

Ahol nem a segítőkre szabták, ahogy lehet azt,

megcsinálom, remélem nem rongálom magam.

Van az úgy, hogy részben, meg is oldódik már.

Azért összeszedem magamat, hiszen jó lenne

az életemet a saját életminőségemhez közelibe

végigvinni, hiszem, megtettem azért is mindent.

Nem gondolhattam, hogy nem működik majd.

Mert csak néhány emberre szabták, akik nem

járnak oda azóta se, kiemelt kategóriák lettek.

Na meg miért mennének, hiszen a szépben és

elvárható minőségben élik, amit teremtettünk.

Alkalmazkodunk, alkalmazkodunk, hinnye, ah.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

minden olyan embernek, aki szeretné azt is, úgy,

élni a kénytelenben, hogy ne sérüljön meg közben.

Magyarországon, Pakson a Hergál Házban, vagy

online, ha bárhol éltek a Világban. Oktatás, nevelés,

címszavakat adtam a tájékoztatásának, olvassátok el.

Holnap már bővebb felvilágosítás lesz rajta, intézem,

amit szükséges ahhoz, hogy újrakezdjem az életemet.

Most éppen megint úgy, ahogy megfelel a jelenemnek.

Kérem ne várja tőlem senki sem, hogy félúton hagyjam

abba, nem mintha, nem értem volna már révbe, nem is

egyszer, de mindig mások szerint és nem én szerintem.

A saját sorsomat viszem, ha elfáradok leteszem, aztán

megint felveszem, ismerem a generációs feladataimat.

Nem hagyom hátra se, amit képes vagyok megcsinálom.

Ez az amit adni tudok, a tartásom, emberies méltóságom.

Adjon az Isten minden földi jóból, a legmegfelelőbbet nektek.

Julamami szeretettel.

 

Elérted-e, felismerted-e,…2018.03.03. julamami.com

Aztán mond, mikor élted meg először, az érzést.

Nem akarsz hasznára lenni senki másnak, csak

a jól kitalált vágyaidnak, kikacagod azokat is,

akik még a szeretetről, hitelesen beszélnek.

Nem gondolsz azzal, hogy az a magánügyed,

miért, hogyan rontod el alapban az életedet.

Legalább ne ártsál, senkit meg ne bántsál,

miközben, a fejlődésedre is vigyázhatnál.

Vagy megéled amit hoztál tehetségként,

átéled, a kicsiben és a nagyban a sikert.

Nem könnyű, de még annál is nehezebb,

minden pillanata sikerként a tiéd lehet.

A motivációról meg ne feledkezz, mert

akkor te mihez képest hol tartasz most.

Néha csak mókuskerékben, de annak is

megvan, az alázathoz vezető élménye.

Ha teljesíthetőket tervezel, magadhoz

méred a haladásodnak mértékét, siker.

Sikerült, megcsináltad, a nehézségeket

felvállalva vitted végig, készen vagy.

Attól napi sikerélmények vannak.

Ha nem vetettél, mégis aratsz,

ugyan, milyen érzésed lehet,

amikor szembesülsz majd.

Vagy felvállalod azt, ami

a nehezebb, tudatosan,

saját kútfőből meríted.

Amit lehetőségként

kaptál, mind-mind

végigvitted,

megélted.

Eszedbe

jutott-e

közben,

van az Isten,

köszönd meg.

Sokféle okosságot

láthattam, érzékelhettem,

eddig is már, s közben én magam

is fejlődhettem, átláttam, kihallottam,

megéreztem, gondolkodva eldöntöttem.

Nem tudom és az jó is úgy, hogy mások,

hogy élik meg azt amit tehetségként

kaptak, az már nem az én dolgom.

A feladatom csupán annyi,

a kérdésekre jó időben,

a tanácsot megadni.

Mindent a maga

idejében, szokták

mondani, nagyon

is igaz, bizony az.

Az alapigazsághoz

tartozik, az a sokféle

tapasztalásaim közül.

Hiába minden, ha nincs

meg az alap ahhoz sem,

hogy önmagadban jól

felismerd, a gyengédet.

Azt szükséges meg és

felerősíteni az oktatás,

nevelés által formába

önthető a plusz tudás.

Ami által már átlátod,

kihallod, megérezheted

és a gondolkodó agyaddal,

a helyes döntést hozod meg.

Hiába minden a hiányosságokat

tanulás nélkül, már látszatra sem

lehet helyettesíteni, bármilyen jól

kitalált, látszatossal, könnyűvel.

Ha ismernék az emberek a saját

és a generációs feladataikat, hát

csupa boldoguló embert látnánk.

A boldogságot kergetők helyett.

Sokan észre sem veszik, azért

igyekeznek annyira, hogy a

jól kitalált látszatosra,

rápakolva, adják az

éretlent tovább.

Na abból, jó

dolgok, ott,

nem is tudnak

kikerekedni sem.

Felelőse mindenki

annak amit ő maga

teremtett meg, nem

szabadna kilépni hát,

csak úgy, sutty, belőle.

Hátrahagyva azt ami,

aztán önmagát már

generálni is tudja.

Nem távozik az,

ott marad neki,

továbbra is úgy,

mint energia.

Rendezd el

a múltadat,

úgy, hogy arra,

jövőt építhess.

Alázatot tanulni,

azt gyakorolva élni,

a legnehezebb, de csak

addig, amíg hagyod a sajátoddá

 válni, az erősít téged, aztán könnyebb.

Különös oktatás, nevelés, neked, ha már érted.

Tájékoztatás a Webtenyer, oktatás, nevelés oldalon.

Magyarországon, Pakson a Hergál Házban, szeretettel.

Julamami

.

 

 

 

szeretetbenelni.com Élni tanulni…2018.03.01. julamami.com

Szeretgeted, kényezteted, nem látod még

a saját sorsának határait.

Pedig mutatja,

pont azzal,

ahogy az

életterét

tágítaná ő.

Aki vinné

tovább azt,

amit te

megoldani

nem tudnál.

Mindenki

tanulhatna hát

és mindenkitől.

Persze, ha

partner is

lenne hozzá

a felnőttnyi.

Ha nem az lenne

a beidegződése neki,

hogy ő jobban tudja azt,

mert ő számít felnőttnek.

Ilyen szempontból ki a

felnőtt és ki a gyermek.

A sorsuk, a generációs

jeleik döntenék azt el,

Persze ha nem bírálnák

azt is hamar, gyorsan el.

Mielőtt még megértenék.

A „most” a pillanat ereje,

az nagyon fontos lenne,

 átlátva, kihallva, megérezve.

Akiből ezek már kinevelődtek,

jó lenne, ha visszaidéznék idejében.

Felidéznék azt, ami még megmaradt,

s hozzátanulnák, azt amit nem tudnak.

Mert, ha nem haladnak, lemaradnak.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

Julamami

A szíves, lelkes, gondolkodó éned… 2018.03.02. https://julamami.com

Ha minden csak racionális késztetésre működne,

akkor sablonokat legyártva, ahhoz

igazodva, abban szenvedve,

élnénk a napjainkat.

A gondolkodó,

lelkes, szíves,

énünk segít.

Áthidalni, a

 megszokottat,

működőképesen

megváltozunk és

jó minőségben éljük

meg, a saját életünket.

Amit nekünk szánt az

Isten, hogy jól érezzük

magunkat a bőrünkben.

Ne mástól várjad, te, magad

szerint, magadért is csináljad,

hogy azután, ha van már miből.

Mert összegyűlt a fölöslegesed,

adjál oda, ahol éppen nincsen.

A múlt elmúlt, te se hamiskodjál,

mert minden felszínen van már.

Ha hiszed, ha nem van az Isten,

lehet azt gondolni, hogy nincs,

megmutatja a hatalmát időben.

S ha még nincs miből adnod,

építsd, szépítsd az életed.

S ha elérted, adj oda ahol

addig nem volt még elég,

 ne legyen megrekesztő.

Működésükhöz a jót és

szépet, adhassák ők is.

A tudásukat oda, ahol

éppen az igény lenne.

Adjon hozzá az Isten,

minden földi jóból,

annyit ami akkor és

ott a legjobban jön.

Magyarországról,

szeretettel,

Julamami

Kérem az okatásra

ne induljon el,

hívjon fel.

 

 

 

 

Embernek lenni… 2018.02.27. julamami.com

 Tisztelni, szeretni, nem ártva, nem bántva,

a sorsunkat, ha másképp  nem megy,

araszolva, nekünk is megélni.

Igazítsad meg, a saját belső

tartásodat, a holnapi sorsodat

ismerd meg, hogy a jövőben is,

 tudjad élni, a minőségi életedet.

Ha ismerhetnénk egymást,

bár én sokukat ismerem.

Emelhetnénk felfele azt,

amire  még képtelenek,

pedig betöltik a helyet.

Egy Haza ez csak egy,

mindannyian meg is

élhetnénk mi is,

 generációsan, az

 életminőségünket.

Hiszen azért az előzők

már szenvedtek eleget.

Mire az ismétlése, ha az,

nem visz senkit se előre.

Mi vagyunk azok, akik

nagyon sokáig, úgy

gondoljuk, hogy

aki vezethet,

intelligens is.

Széleslátókörü,

ezért nem árt és

meg sem bántja.

Nem hiszi, hogy

mind a tulajdona.

Győzz meg, legyőzni

könnyű engemet,

nem harcolnék, se

veled, sem ellened.

Oktatnám nevelnék.

azzal amit feltaláltam.

Legyen hasznára a Világnak.

Amit feltaláltunk a Hazánkban

és a megtapasztalt,

tudásunk helyett.

Mások adják át,

a kitudja hogyan,

divatossá tetteket.

Mi megtanuljuk azt is,

amit nem hoztunk és nem

kérdezett róla senki sem.

Akarjuk-e ezt ami itt lett,

megtanuljuk a racionális

világot, működésében.

Igyekszünk két lábbal

állni, csupán annyit még, ha

 a lelkes, szíves és gondolkodó

énedet nem is ismered, hogy

tudsz haladni a 2019. évben.

A kontroll nélküliek, meg, ki

 tudja, hova, mibe vezetnek.

Mi megbántani

nem akarunk és

senkit sem, ezért

gyakran gügyének

néznek bennünket.

Gorombán beszélnek,

ha ezt látják mintáknak,

hát leutánozzák sokan.

Nehezen mondjuk ki,

 az első tagadásunkat,

össze-vissza vagyunk,

ha azzal, megbántottunk.

Ha ez már meg sem érint,

kérlek vonuljál el, legalább

ne ártsál, telítődtél, hát

takarítsad ki, magadat.

Ne a mások keze által, a

 lelkiismereted segíthet.

Ölelni jó, emberieseknek

való, ha nem szeretnéd,

ne tedd, ah az is átmegy.

Mind emberiesen élünk,

mi segíteni jöttünk, de ha

még ott sem haladhatunk,

hát, tán lassan el is fogyunk.

Ez most itt, nem a mi világunk,

lehetőségeink híján vagyunk.

S mi lesz, ha majd tőlünk

segítséget várnátok, s

 már csak ti vagytok.

Elvárod, elviszed,

a többieket

gügyéknek

is nézed.

Nem adsz,

de elvársz.

Kirekesztő

lettél általa,

pedig mi mind,

adni születtünk.

Ha te, azt nem

gyakorlod, hát

nincs körforgás.

Nem jössz rá, ha

nem azt látod, a jól,

egészségesen működő,

nincs gyakran körülötted.

Csőlátásban vagy és nyomod,

azt ami, csak neked jó, na meg,

azoknak, akiknek nincsen más.

Mint teljesítve feléd, kullogni,

csak a teljesítendőidre várni,

se saját gondolat, se semmi.

Irányítottan minden nap,

ugyanazt, ugyanolyan

módon teljesíteni, s

nem gondolkodni.

Az agyunknak a

tápláléka bizony,

a saját kútfőből

 teljesíthetően, a

sikerünk, hinnye.

Kinek mi éppen.

Ha nem lenne

az, leépülnénk,

vegetálnánk.

A múlt elmúlt,

létezik a jelen,

a „most” fontos.

Átélve a pillanat

is adott, neked szól,

rólunk is szólhatna a jó,

ha ki nem hagytak volna.

Letudva, minden nélkül,

valószínűleg, velük is,

így tettek, ismételve

árthatnak és sokaknak.

Emberieseknek születtünk.

Időben átfordultunk mi mind,

ahhoz igazodva lehetne élni,

 a jót megérdemelten megélni.

Meg is van hozzá minden, de

keveseknek látható még csak,

nem mindenkinek adatott meg.

Nem sejti, ő is megélheti majd,

hasonló módon hasonlók által.

Élj egészséges körforgásban.

Az első hét évben 90%-ban ingyen,

lehet utánozni, jókor, jót csinálni.

Nem tartozom, se ide, sem

oda, tartozom az érkezőhöz,

aki megtisztel és megérkezik.

Róla szól az, csak az ő ideje,

rááldozta, megérzi, kihallja,

abban is boldogul már utána.

Teljesítem a sorsomat, azt ami

éppen, adott és amit hagynak.

Még mindig nehezen hiszem el,

hogy akik istent játszanak, nem

ismerik, a 2018. évnek embereit.

Három év volt rá, ez a negyedik,

amikor már látszott, átléptük, a

 jó energiákban vagyunk, élünk.

Nem érdemes rosszalkodni,

mert ki tetszik látszani.

Átlátva, kihallva,

gondolkodva,

megérezve,

születtünk.

Mindannyian.

El is lehet térni

attól, de visszafele

igen nehéz, látszik,

amikor küszködnek.

Megtartani azt amit

 maguknak rontottak el.

Felvállalni nem tudják,

tökéletes, csak az Isten.

Alázat nélkül nem megy.

Elhagyva a biztosat, a

talajt, többre

és jobbra

vágytak.

Mint,

amit az

ő sorsuk

megadhat.

Keresik a

talajt a

talpuk

alatt.

Nincsen

már hova,

lépjenek.

Minden

lépcsőt

kihagytak,

magasabbra

ugrottak, mint

amit már tudnak.

Hát, nézegetnek

maguk köré,

csőlátásban,

azt nem lehet.

Egyedül lettek,

mert túlságosan

gyorsan haladtak.

A többiek még csak

a lábuk alatt keresik

a biztonságos talajt is.

Alázatos vezetés helyett,

megvezették mindazt akit

lehetett, megvezetettek,

lettek maguk mindazáltal.

Nincs illeszkedési pont se,

emberismeret nélkül ah,

az is lehetetlenné lett.

Túlszaladtak, a saját

határaikon, észre

sem vették az

állomásokat,

amik róluk

szóltak

volna.

Se tudás, se tapasztalat.

Különös oktatás, nevelés.

Tanuljad, hogy azt is tudjad,

szélesítsed a rálátásodat.

Fejlődj, a jóban haladj.

Oktatás, szolgáltatás,

kényelmesebben télen.

skype julamam.julamami

Magyarországon,

Pakson a Hergál Házban.

Szeretettel,

Julamami

 

 

 

 

 

Majd megtudod… 2018.02.24. julamami.com

Magyarországon találtam meg és fel,

ide érkeztek, itt tiszteltek meg ők, az

érdeklődő érkezésükkel, köszönöm.

Összefüggésében fogalmazom, írom.

Amikor sokakat magad fölé tolsz,

észlelni azt fogod, nem az jön

visszafele amit gondolsz.

Alacsony szintű lesz ott,

ahol az arra érdemesnek

lenne ott a helye, hinnye.

Leviszi azt az ő szintjére,

megszenvedi azt a nép.

Fel se fogja mit csinál,

rég mellette van már.

Kommunikálj, azt a,

ne várjál a vigaszra.

Miért nem érted meg,

érted kellene szólnia.

Ne várj, kommunikálj.

Viszont amikor már

tudod, kit hova,

és milyen

magasságba

lehet emelni.

Azt ő csinálja, s

nem te, helyette.

Nem kerülhet fölé

a saját kontrollálható

szintjének, mert jelez a

 lelke, szíve, gondolkodó

agya, ne tovább, ártana.

Mindenkinek megvan

a saját és generációs

határa, ha már tudja,

abban éli az életét.

Mert benne van

ahhoz a jó érzés.

Nem téved el, ah,

miért tenné azt,

ha jól érzi magát ő is,

a  bőrében, nap mint nap.

Figyelj hát a lelkednek erős

jelzésére, hogy ne kelljen

megélned. Ébresztőként,

hogyan mordul majd rád,

a saját lelkiismereted.

Érted szól ám, nem

ellened, ha akkor

még úgy is

veszed.

Tanulj,

okosodj,

ne okoskodj.

Lehet, hogy nem

velem és a hasonlókkal

van, tükörként neked gondod,

rájössz időben, ez megtanulható.

 Szélesebb lesz általa a rálátásod is.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés.

Emberiesnek születtünk és mind,

ha mi nem gyakorolnánk mindezt,

az is lehetséges, hogy egymásnak

mennének, a megoldás helyett.

Magadhoz veheted a tudást,

kiteljesedsz, hozzáadhatod,

a hivatásod gyakorlásához.

A Különös oktatás, nevelés,

neked, akiben már kérdés

lenne, a hogyanra, miértre.

Tisztelj meg jelentkezz be,

összeállítjuk, beosztjuk, úgy,

hogy neked az, megfelelő is legyen.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.

Ismerem mint a tenyeremet, azt jelenti, a sorsodat

megismerve, magad fejted meg, a történetedet. Ha

már átlátod, kihallod, megérzed, gondolkodó vagy,

a magad módján, a saját szintednek megfelelően.

Lehetsz a családodban az, aki a kérdéseikre, még

idejében, megelőzésben megadhatja a válaszokat.

Kérlek nézz rá, az Oktatás, nevelés cím tájékoztat.

Magyarországon, Pakson a Hergál Házban oktatok.

Szeretettel:

Julamami

 

 

Igazítsd meg a belső… 2018.02.23. szeretetbenelni.com

Igazítsd meg a belső tartásodat, magad miatt.

Tanult, túlképzett lehetsz, ha nincsenek mások,

intelligensek körülötted, akik hatással vannak,

nehezen találod meg, az emberies mivoltodat.

Hát miben, kihez képest vagy akkor önmagad.

Összetett tudás, összehangolt energia, harmónia,

aki érti és érzékeli, jól hangolni csak ő tudhatja.

Ha nem tetszik amit a tükörben látsz, változz,

olyan tudást vegyél magadhoz, amid nincsen.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

előjön a rálátásod, kihallod, megérzed, ésszel.

Tapasztalni fogod, nemcsak ilyen, vagy olyan

vagy, hatások is vannak, ha hozzánk igazodva

tennének, jól csinálnák azt, amit felvállaltak.

Az emberiesek és alázat nélkül nem megy.

Az ember nem gépiesedik, üresedik, hah.

Segíts magadon az Isten is megsegít, azt

a, belátod, ha megnő a rálátás benned.

A belső motivációd, a külső jó hatások,

összeadódnak, lehet ott is jó hangulat.

Nem tesz jót, az indulatból jövő erőd,

ha nem hatsz, ott majd mások hatnak.

Talán, csak ilyen, vagy csak olyan vagy,

tanuljad a saját, s generációs feladatod.

Ha nyomógomb lenne rajtunk, akkor se

egyformán működnénk, gondolkodik az

agyunk, a harmóniára vágyunk és mind.

A módját nem szükséges megtanulnunk,

azzal születtünk, jelzi azt a lelkes énünk.

Ha már ismered önmagadat annyira,

hogy tudod azt, mit lehetne még

fejlesztened, a

 saját sorsodat

megismerned.

Neked fontos,

amikor már látod,

miben lehetnél a

legjobbak között.

A saját szinteden.

S ott, majd úgyis,

meglátod azt ami

megerősít téged,

abban is, amit

nem hoztál.

Ne csak egy,

lábadon

ugráljál,

ismerd

meg az

anyaföldet,

érezd át azt,

ahogy az hat.

A biztonság,

amit magad

kontrollálsz.

Pont azzal,

ahogy hat,

kívülről

befelé.

Azután

fordítva,

néhány

ismétlés

és le van

az tudva.

Már a tied lett.

Megerősítheti,

a birtoklásodnak

érzését benned.

Ritkán lesz az,

ugyanaz, amit

a többiekkel

kontrollálva

éreztek, ah.

Csak a tied,

csak az övé.

Tán hasonló.

Ugyanilyen,

amikor az

oktatáson,

megtudod,

miért olyan

a te sorsod.

S miért is

másabb,

a többié.

Nincs két

egyforma,

a jelek azok

hasonlóak.

A lényege

az, amikor

összeáll.

Egy

sors,

egy

ember.

Ha nem

ismered,

mihez

képest,

hol tartasz.

A fokozatosságot

ugyan, kihez, mihez

méred, ha nem ismered.

A saját életrezgésednek,

az egészséges, benned

rendet tevő szintjét.

Nem vagy gép,

magadnak,

magadért,

tanulj.

Kontrollálva

tapasztalj,

ne mások

szerint élj.

Jelezd, ha

nem jó ott

az neked.

A gépeket

emberek

találták

ki és fel.

Emberiesnek,

az Isten alkotott,

kiteljesedhetnél.

Ha felismernéd a

 honnan – hova,

mettől az oda.

A múlt elmúlt,

megismerve a

saját sorsodat,

tudnál segíteni

majd másoknak.

Amikor már ők is

ott tartanak, amiben,

te már tapasztalt vagy.

Megismerve önmagadat,

 az anyaföldet a lábad alatt.

Felismerhetnéd az érzést,

ha nincs talaj a talpad alatt,

lebegő és bizonytalan vagy.

Tartás, méltóság, emberies

hozzáállás, ha a belső tartás

adja már, a visszajelzést neked.

Eljutottál oda, amikor megszülettél,

mindaz már megvolt érzésben neked.

Vedd magadhoz a tudást, azt amit úgy

érzel neked fontos, mert belülről jelez,

a generációs feladatod, jót és szépet.

Ne akarjál gyorsabban haladni,

mint amit képes vagy,

akkor épp felfogni.

Tanulj meg jól

kommunikálni,

ez most fontos.

Aki nem érti azt,

amit te mondani

szeretnél, tanulja,

mert ideje pótolnia.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból,

szeretettel.

Julamami

 

 

Sikerélmény… 2018.02.21. julamami.com

Ismerem mint a tenyeremet.

Nem siettem, nem kapkodtam,

megéltem azt, amit a sorsom

megadott sikerként nekem.

Tapasztalataim szerint, a

sikerérzet, a gondolkodó

agyunk friss, napi tápláléka.

Ha megismerted már a másik

oldaladat is, hát könnyebben

boldogulsz, hozzáadod ahhoz,

amit a születéseddel, hoztál.

Tartsd frissen a lelkes, szíves,

gondolkodó énedet, tanuljál.

Különös oktatás, nevelés,

azoknak a felnőtteknek,

akik nem szeretnék, azt

észlelni, hogy leépülnek.

Mert ugyan, mit kezdenék,

ha megélések nélkül élnék.

Nem érezném át az életnek

 tartalmát se minőségét, csak

beleélnék abba, ami épp van.

Mások csinálnák helyettem,

azt, aminek a boldogulásával,

erősödik a lelkesedés bennem.

A szívesség érzése kimaradna és

 gondolkodás nélkül, kiüresednék.

Másokra utalva lennék, nem tudnék,

kiteljesedni, se felismerni a saját sorsom.

A biztonságos határaimat használni sem

 tudnám, magamhoz képest, vegetálnék.

Mit jelent a siker neked, neked,

mit is jelent nekem.

Felismerted-e

a sikernek az

ízét, átható

erejének

érzését.

Tudod-e,

hogy

neked

szükséges

tenned érte.

Nem keverendő

össze, az ajándékba

kapott sikerrel, hogy

majd, ha lesz kedved,

vagy tudsz teljesítesz.

Vagy becsapod magad,

más csinálja helyetted.

Azzal ártasz magadnak.

A pillanatok adják meg

a következő fázisát, mint

egy feljáróban a lépcsőket.

A biztonságos lépéseidet, át

is élheted, megismételheted.

Rögzíti közben az agyad, mindazt,

megerősödik, a jó minőséghez alap.

Megváltozol, magabiztosabb leszel.

Azok által amiket már felismersz, mint

a sikerérzést magadban, a hasonlókat

vonzod be, ráállsz a sikernek erejére.

Egy nap alatt rajzoltam le az oktatás

rajzos formáját, telített energiájú.

Diktálom a szövegét, a történést,

mint életszerűt, hozzámondom.

Nemcsak, elméleti lesz azáltal.

Átmegy, nem kell aggódni, mert

nem könnyű ám megtanulni azt.

A megelőzéshez fontos, hogy ne

billenjen ki, aki megtanulta azt,

hogy mit jelent, az ő méltósága.

Felismerhető, a saját határa,

ráláthat majd, generációsan,

a neki megmaradt feladatára.

Tartás biztosít, a jövőképéhez,

biztos alapja lesz, arra építhet.

A sarjainak is jó mintává lehet, a

  bizonytalant ne ismételjék meg.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó”, ami által

magadhoz veheted,

ezt a fajta tudást.

Az Oktatás, nevelés,

oldalon tájékoztatlak,

ha döntöttél, jelentkezz

be a +36 30 2470 589,

által beszéljük meg.

Nem értek a

marketinghez,

de elmondhatom,

együtt örülünk az ő

sikereiknek is utána.

Mondhatnám azt,

nem leszel védtelen,

a hamisat megérzed,

kihallod. meg átlátod.

A saját egészségesen

működő kontrollodat,

igazítod vissza, azt amit,

 a születésedkor te is hoztál.

Ha azóta attól már eltávolodtál.

Megigazíthatod a belső tartásod.

Julamami a védjegye az oktatásnak.

Szombatonként 10-13 között, vagy

egyedül tanulod és összeállítjuk

veled, a megfelelő órarended.

Ha kint vagy a Világban, az

is megoldható, online.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

Benne élve… 2018.02.20. julamami.com

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet,

nem harcolok, sem veled, se ellened.

A feltaláltam oktatása miatt jöttem,

alázatban megélni ezt, könnyebb.

Vajon mi adott akkora erőt,

hogy mindent és

mindenkit

legyőzzön.

Mit is

érezhettek, tán,

az adottal kimenekülni,

igyekeztek ők, abból, ami

nekik ott, nem

volt jó, akkor.

A könnyebbe

bele, mint az

ajándékba, ah.

A saját kultúrát

még nem ismerve,

azt fel sem vállalva,

kerültek, másoknak

a kultúrájukba bele.

Így jó nagy felkavaró.

össze-vissza hatások,

érték őket, amivel, sem

azonosulni nem tudtak,

se nélküli nem boldogultak.

Amikor erre ők rájöttek már,

elégedetlenkedve, de mentették

azt, amit abból látszatra lehetett.

Elvették azt, amit csak ők láttak,

megszerezték, amit mások

nem is gondolhattak.

Elbirtokoltak,

miközben túl

gyorsan

haladtak.

Rákaptak,

s még rakták arra,

még és még a többit.

Megrogyasztva azt, ami

tisztán, révbe ért akkorra,

éppen, jó időben lett volna.

Benne nevelődve, haladva, a

saját sorsának megfelelően, a

generációs feladatát végezve.

Alázat nélkül nem mehet végbe,

megtudja majd azt is, jó időben.

Megrekesztve generációsan is,

 magunkhoz mérve, alacsony

szinteken, de van az Isten.

Ha kiugrik és érdemtelen,

a következő generációja

teherként éli majd meg.

Ha azt még sokan nem is

hiszik el, majd megtudják

azt is, tisztán és idejében.

Mások meg, punnyadásban,

benne a semmi bugyrában,

abból a mintából kimenve.

Idő előtt arra éretlenül oda,

meglátták a lehetőségeiket.

Félreértve, hogy nekik lehet.

A messziben, amiről ott szólt, a

 fáma hosszan, nem a saját szintjének

vélte, s mindörökre behelyettesítve.

Az erősen rájuk ható környezetükben,

felnéztek rájuk, az aktuálisat meglátva.

Végigviszik, nem rogyik be az ő mintájuk.

Talán, nem mondta, ott soha, senki sem,

másképp kellene a Hazánkat is tisztelve.

Tisztán vinni, a mi saját ritmusunkban,

nemcsak róluk, nekik, a sajátjukként.

Hazát építve nekünk, benne élünk.

Kivárva a mi sorsunkat,

amire felépítettük, az

ami tartja az alapot.

A pillérek is azon

állnak, s arra lett

hirtelen, minden

egyéb pakolva.

Nem nézett

ki senki sem

közben azon

a bűvkörön.

Ami láttatta

volna, el van

szigetelődve.

Nem látszik ki

és nem látnak be.

Nincs aki láttatja,

az értőknek tálalja.

Mehet mindenféle,

nem lehet baj belőle.

Közös érdekük abban,

összetartanak ottan.

Beláthatatlan lehet

mindabból, ami

kiválasztódik.

Generációsan

csak ők fejlődnek,

önmaguk fölé érnek.

Anélkül, hogy az már

természetes lehetne,

mert eljött az ideje.

Úgy aztán megy a

végtelenbe,

megállítva

nem lesz.

Nem

érdeke

az nekik.

S egyre

csak nő, a

hamisságos,

erdők, hegyek.

Tavak, folyók, s

nem veszik azt se,

időben észre, hogy

kilátszanak belőle.

Akkorára nőttek,

hogy azt most

már, titkolni

nem lehet.

A felszínen

látszik minden.

Igyekeznek azt

is eltüntetni.

Mintha nem is

vették volna

még észre.

Nincsen

arra

érv se,

olyan

biztosak is

voltak benne.

A mi Hazánknak

van ám sok,

intelligens

hozadéka.

Amit nem

hozhatott

felszínre,

eddig, s

mutatja.

Pont a

nehézségek

hozzák mindazt

felszínre, egyszerre.

Kiteljesedett energia.

Tökéletes csak az Isten.

Mind, átlátni, kihallani,

megérezni is születtünk.

Gondolkodók vagyunk.

Mivel kommunikálni

nem mindenkor

lehet még.

Keressük

annak is a

lehetőségét.

Hátha átmegy

éppen jókor,

oda ahol

tudják,

tovább

vinni, a

 jóhoz való

igényünket.

Nem ugyanazt

és ugyanúgy látjuk,

nem egyenben járunk.

Egyéniségnek születtünk,

ha nem éljük meg azokat.

Tudnunk kell, hogy óvnak.

Amiket feladatként mi

mind mást és másképp

hoztunk, le sem épülünk.

Kiüresedés helyett, azon

jár az agyunk, megoldjuk.

Hiszen sikerélmények

nélkül vegetálnánk.

Nem szeretnénk

úgy lehajtani a

fejünket, hogy

nem mondtuk el.

Nem adhattuk át,

se tovább, azt, amit

összefüggésében látunk.

Különös oktatás, nevelés,

itt alkalmas lehetne most.

A megelőzés fontos.

Mindenkinek, hogy

időben legyen, ennyi

ember ne szenvedje meg.

A szintje alatt, beszorulva

az alacsony szinteken tálalt,

mintha, igaz lenne állapotokba.

Nézz magadban szét, látod, milyen

szép tiszta, a lelkednek, őszinte bugyra.

Tartsd magad mozgásban, a saját ritmusodban,

hogy tovább tudjál lépni, az élhető, minőségi életedbe.

Felelőse vagyunk mind, akik megszültük a gyermekeinket,

nem lehet elgyengülve az, aki még nem érhetett most révbe.

A sorod ismerd meg, magadnak magatokért irányítsad, most.

Így, máskor meg, ahogy éppen lehet, csak ne állj meg kérlek és

ne ártsál senkinek sem. Jó minta lehetsz a szeretteidnek, ha

hagyod haladni őket a saját életritmusuknak megfelelően.

Ez itt az Édes Hazánk, ide születtünk, itt élünk, úgy

becsüljük meg, hogy a sarjainknak is jó legyen.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, Julamami

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jól nézd meg… 2018.02.19. szeretetbenelni.hu, webtenyer.eu, julamami.com

Érdekes, ha végig gurítod az egeret,

le és fel néhányszor, rálelsz a spirálra,

néhányszor átfordul, ma is az írásom.

Jól nézd meg a gondjaidat kire bízod,

mert ha megtéveszt, lehet utána

még annál is nagyobb a gondod.

Beszél, beszél, beszél, ki mondja

meg mikor, miről beszéljen, hogy

amit kimondott, felelőse legyen.

A hatásai az emberekben vannak.

Tudja-e, hogy körbefogja napokra,

azon energia, amit kimondott ott.

Egy Haza ez csak egy, becsüljük

meg, hogy mindig legyen hova

hazaérjen aki messzire is ment.

Ide teremtettük a szépet és jót,

itt élnénk meg az öregségünkben.

Azt amit beleteremtettünk, nekünk

nincs ilyen korosan, hova mennünk.

Meg nincs is, a Hazánkat elhagyni se

kedvünk, ide születtünk, itt öregszünk.

Kisemberként, mind egyszerűen élünk,

hosszú évek voltak ezek a nehezek, így,

azt a kicsit amink maradt, megbecsüljük.

Az aprópénzből amit nyugdíjként kapunk,

megélni nem tudnánk, nem azért vannak a

gyermekeink, hogy rájuk csimpaszkodjunk.

Aki arra helyeselt, élje meg ő maga úgy, ha

 eldöntötte, gondolom ezzel is sokan vagyunk,

Mintha nem is a mi szeretett Hazánk lenne ez,

a hatalmasan, arra nem érettek nem így élnek.

Ha a telefonomra rákattannak, ugyan, hogyan

tudnának bejelentkezni, a tanácsadásomra, hát

nincs ott olyan emberies aki ezeket még tudja.

Ha a rosszakaróink hagyják, dolgozunk, vagy a

  hivatásunkat gyakoroljuk, emberiesek vagyunk.

Tisztelnek és vannak akik szeretnek is bennünket,

attól még, hogy a túlzó pénzesek közé nem tartozunk.

Nem számítunk a kiváltságos világukban, itt lakunk,

azért mi még így is, mindig tettük a dolgunk, élünk, létezünk.

A tudatlanságodat meg hagyd magadba, ne rakjad a kirakatba.

Az üresedésedről, időben jelezne a lelkiismereted, a szíved,

s fogod és gyorsan felülbírálod hát,

erőből a gondolkodó agyadat.

Pedig érted szól ám, mindaz,

amit, ellenedre feltételezel.

Kettőt jobbra, kettőt balra,

ez a csárdásnak a ritmusa, a

 belső tartásodat megigazítja.

Be se vagy érve a hivatásodra,

magadtól jössz rá időben arra.

Az egyenes az bíz, nem görbe, nem

visz a tévesen választott könnyűbe.

Sokszínű és változatos a Világ, a

 tisztelet, a szeretet azt mutatja,

merre van az előre és a hátra.

A sok ember által akik már

megtiszteltek, tartásom  és

tapasztalt tudásom is lett.

Tanulni jártam oda, ami,

hiányzott és érdekelt is,

most magam is tudhatom.

A sajátomhoz hozzáadom,

szélesebb vele a rálátásom.

Köszönhetem, az Istennek,

az alázat, a hivatásommá lett.

Meghajlok a nagysága előtt, ha

 az emberiesből ki nem vetkőzött.

Boldogulok az egyszerű életemben,

nagyszerű az, ha már megértettem.

Kivárom, hogy be is teljesedhessen,

hiszen nem a pénz által lettem ilyen.

Megtanultam magamból meríteni, a

nincset átlátva, problémát megoldani.

A gyermeked rád bízta az Isten, nem

helyette, érte teszel, ha megértetted.

Sorsa van mindenkinek, akkor is ha

nem vesz tudomást róla, generációs

terheket róva, a szeretett sarjaira.

Különös oktatás, nevelés, teérted.

A mások életének gyümölcse, az

nem a tied, hát nem is tudod

 betakarni azzal, azt se, ami,

neked nem volt, nincs is.

A lelked meg marad pőre.

Mit jelent az egyenes,

a tartásodat jelenti.

Az akkor alakul

ki, ha tiszta a

minta, nem

másoké,

akiknek

már, jól

bejöhetett.

Az utánzása

volt addig,

fel is lehet

építeni egy

darabig azt is.

Csak amikor

már azt

hiszed

kész.

Kér még és

még és még.

Ha nem osztod

be magadnak

az energiádat,

mások majd

energizálnak.

A gond csak az,

minden átmegy,

mindenkin és

mindenen.

Ha fáradtat

kapsz, na az

is a tied volt,

amit közben

te adtál bele.

Mindenki egy,

az egypetéjűek is

egyenként születnek.

Ki miért nevelődik

mellé az egyenesnek,

megvan itt a magyarázata,

nyugodt lehetsz mindennek.

Ha betereltek a tutiba úgy,

hogy tele vagy kétségekkel,

ki mikor borítja ki azt, amit

takargatsz már jó ideje.

Nincs motivációd se.

Ki ne látsszon, meg

ne lássák, honnan

ered, indult ki, a

 túlzó jóléted.

Ha vissza is

rendeződne,

semmi sem a

 tied belőle.

Hazugságra

építkeztél,

semmi nem

valós, amit

látnak az

emberek.

Megizzadsz

minden nap,

mire kihozod

magadból azt

a művet, amit

magadnak soha

nem tudhatnál.

Másoknak a

verejtéke

hozta

össze

mindazt.

Hát izzasztó,

amikor azt

álmodod,

ami a

valóság.

Hányan

élnek

rosszul,

mert

ártottál.

Hazugság

totemeket

imádtattál.

Használod

a rosszakat,

amiért a jók

nem tisztelnek.

Van az Isten, ha

hiszed, ha nem.

Örülj, ha időben

omlik le a térded,

s nem romlottál

el még végleg.

Nem látsz

mást, csak

önmagad.

Nyisd ki a

szemed,

sokan

vagyunk,

fontos csak

magadnak vagy.

Addig köszönj el,

amíg sikeresként

megteheted.

A sorforduló,

az egy pillanat

alatt van meg.

Ne vágyjál

többre, azt

becsüljed,

amid van.

Ha mindent

neked szánt

volna az Isten,

akkor mi mind

fölöslegesnek

születtünk meg.

Ne nézd a

többieket,

ennyire

gügyének.

A méltóság és

tartás, az

ott volt

benned is.

Ha nincsen,

ne keressed,

fel kellene

magadban

építened.

Mielőtt

még, a régi

tartásosodat

visszarendezi,

a természeted.

A színház

a színészek

alkotó helye,

nem a hétköznapi

embereknek az élete.

A mondvacsináltaknak

az ereje elkopott, mert

nem is igazi volt, nincs,

kiürült a fantázia burok.

Mert az is csak lufi volt.

Ha azt hitted megúszod,

végig tudod vinni azt ami,

alapban is, idegen tőled.

Ha nagyon eltértél már

önmagadtól, a valóságtól,

kezded lerázni magadról.

Mindazt ami nehezíti

a hétköznapjaidat,

hogy elbírhassad.

Őszinte nem lehetsz,

mert beomlik, minden.

Megsínyli azt a család,

ha nincs benne eredő,

csak mondvacsinált.

A természetfeletti

erőd látszatosát,

már mind tudják,

csak hallucinálsz.

Akiket azzal jól

átvertél, mind

meg is ette,  amit

nekik ott kifőztél.

Megjönnek azok

is, az álmaidban,

éjszakánként, ah.

Tennéd már le, de

 nincs bizalmasod,

csak becsapottad.

Szabadulnál már, a

  rád rakott soktól,

gyakran sokkol.

Mint az idegen

energiáktól, a

nem hétköznapi

át és felvettektől.

Alaposan össze-

vissza hazudozol,

nagy a csomagod.

Egy szava sem a tied,

kapaszkodnál abba, ah

amit mások istenítenek.

A tudásuk, tisztaságuk,

az övék, nem lesz a tied.

Összekevered és már a

 saját szavaidat is kétled.

Hiszen különben meg

túl nagy lesz, amivel

 még

naponta

terhelődnél.

Mivel nem

épülhet be,

nem a tied,

nem ad,

csak visz

belőled.

Gondold

jól meg,

abból

magad

mennyit

bírsz el.

Na az

pont

elég

lesz.

A többit

tedd bele

a tarsolyba,

kéznél legyen.

Ha oda, meg

amoda is,

szükség

lenne

arra.

Igazítsd

meg a belső

tartásodat,

örülj neki,

ha van olyan.

Jelezd oda, ahol

csak az elképzelés

van, hozzáértés nincs.

Hol vannak az ésszerű

határok, ha nem tudod

megbeszélni és túl megy.

A szajkót utánozza, ott ne

álljál meg, menet közben is

köszöntheted, ne rakja rád.

Azt ami nem tartozik bele,

magának generálta, ott,

nincs hova, mert már oda.

Azt hitte nem megy át, az

a semmi, régtől ártott vele.

A megelőzés eredményes

akkor lehet, ha partnerek, a

 jóhoz, széphez az emberek.

Az nem a te felelősséged,

az intelligencia hiányát,

leplezni már nem lehet.

Maradjanak is abban,

ha ők úgy döntöttek,

mások szerint élnek.

Mire felébrednek, azt

tanulni már túl késő lesz,

közben változott minden,

mire behozná, lemaradt.

Az a sajnálatos, ha van ott

gyermek, aki felett döntöttek,

amikor egy cseppet sem fejlődtek.

Generációsan terhelődnek ők is, akik

még védtelenek, a meggondolatlanoknak,

megrekesztőknek vannak kitéve, van az Isten.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, eladó.

Addig is várom szeretettel, az oktatásomra jelentkezőket.

Adjon az Isten minden földi jóból és annyit, ami a legjobb .

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Julamami, szeretettel.

 

 

 

 

Ha sosem volt… 2018.02.17. julamami.com, webtenyer.eu, szeretetbenelni.hu

Ha sosem volt, megtanulása nélkül

nem is lehet, megoldani mindazt.

Amit azért kaptunk, hogy előre

vigye az embereket, a szintjükön.

Jó, szép, működőképes is lehetne,

ha amit felvállalna, az a tehetsége,

tegyen meg mindent érte, el is érje.

Felvállalva nem csinál semmi mást,

mint betartja a sehol semmiig érőt.

A jót és szépet, közömbösítőknek,

adják meg a szürkítő lehetőséget.

Eldöntik az ebben járatlanok, kik

érnek révbe, mások fölöslegesen

születtek tán éppen ide, szerintük.

Nem képviseli őket helyben, akinek

a dolga, hogy tudjon mindenről ott.

Ne ugyanoda menjen hát minden,

mintha, nem is léteznének mások.

Akik itt hozták létre és találták fel,

aminek rezgése, mint a Haza maga.

Az itt élőknek, a hasznára lehetne,

a sokféle ne csak ugyanarról szólna.

Színes egyéniségek életszerűvé váló

tudása, régóta láthatják azt a Világban.

 Itthon nem tudhatnak a létezésünkről.

A máshonnan jöttet nyomják, hinnye,

gyorstalpalóknak jár a tisztelet, érdek.

Akik eldöntik, magukat sem tisztelik,

nem hiányzik, amiről nem is tudnak.

A döntő emberek tájékozatlansága,

nagyon sokat árthat, többünknek.

Beleélni terelik, akiket még lehet.

Már felnyergelni sem volt rá idő,

elszabadult, vágtat, hinnye.

Nem vállalkozik arra,

senki úgyse, haszna

lesz hát bőven.

Mellékesen

 a fő helyen.

Nézték-e

kívülről,

felülről.

Mit mutat,

kinek jó az.

Cinkos

aki

látja,

tudja,

mégis

néma.

Nem is

gondolja,

hisz nem

tudja, mit

jelent az

akkor,

ha

már,

csak

akar.

Nem

ismerős

az sem,

annak, aki,

nem hiszi el,

tapasztalatlan.

Nagyon káros az

a hatás, mindenki

félre is néz már.

Visszafordítani

addig lehet, amíg

még átlátható az

talán, némileg.

Persze vannak

ők, akik ahhoz

jól értenek.

Kérdezésük

helyett,

nem is

szabadna,

csak úgy,

döntsenek,

mások felett.

Tanulom hát,

amit észlelek,

hogy még nem

tudhatok most.

Nem hoztam,

hát abban én,

tehetséges

nem vagyok.

Adja a jelet a

lélek, szeretné,

a ritmusát a szív is

örömmel adja hozzá.

A gondolkodó agyunk

meghozza a döntéseinket,

megfontoltan, másoknak is jót

 akarna, hát figyelmesen készül.

Tapasztaltan áll bele abba, átlátja.

Hiszen van belső kontrollja, még,

időben észleli, mit lehet és

mi az, amit nem lehetne.

Aki ezt látja, tudja,

hol van rajta az a

gomb, amivel

megállítható.

Ne vágtasson

minden szépen

és jól működőn át,

a már nem fékezhető.

Másoknál természetes,

 intelligensek is vannak

ott, meg amott, a tudás

hatalma divatossá vált.

Nem elég a tanultság.

Létezik a hivatástudat,

ami nekik nem áldozat.

Hát mire alapozzon, az

a sok intelligens gyermek itt.

Akikkel bennünket ajándékozott

meg az Isten, fel kellene készülni rá.

Vágynak a fejlődésre, az agynak komoly

táplálékra van szüksége, hogy ne épüljön le.

Hát nincs egy se, aki átlátná, kihallaná, érezné

és felelősen tenne értük is, mert közülük való ő is,

ugye nem lehet az, hogy nem engedik a közelébe se.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, azt a.

Görcsösen eldöntik, s úgy lesz ahogy ők akarják és

a kész helyett, mindenki elfogadóvá lesz, mert

nyugodjon meg, más a helye a sok pénznek.

Ami nem megy, annak meg mindenki

felelőse, csak a jóból maradunk ki.

Beállítanák majd cselédnek, aki

tudja azt, ami szükséges,

kiszolgálni őket.

Milyen gondolat,

honnan ered, kiből

pattantak ki mindezek.

Felelőse-e ő, mindannak,

amit elindított és tudja-e,

mire lenne az embereknek

a hétköznapjaikban szüksége.

Képviseli-e, vagy csak az a neve,

a halmozásból minőség nem lehet.

Vagy olyan módon elrugaszkodott,

 a valóságtól, neki mesélik már azokat.

Közben visz bennünket, a ridegségbe, a

 kontrollálhatatlan, tudáshiányos áradat.

Se tartás, sem méltóság, csak a látszat,

mindaz, amit a minőség ott, elvárhat.

Kérem szépen, azt a, ne már, hinnye.

Édes Hazám, Csodaszép, kérlek ne

menj még, hiszen a széppel, jóval,

amit ide beleteremtettünk, nekünk

még meg sem jöttél. Nyugdíj helyett,

aprópénz jön, gondolom aki kitalálta,

hogy meg lehet élni ebből, ami 50 alatti.

Kipróbálta előtte, mielőtt eldöntötte, pedig

dolgoztunk egész életünkben, a gyermekeinkre

mások vigyáztak, a közösségekben nőttek. Ahol,

jól megtanulhatták, hogy maradjanak ám csendben.

Mert a valakik is, jól megvoltak ott azokon a helyeken.

Ugyan, hogyan tudja ellátni az intelligens gyermekeket,

aki nem abban tehetséges, nem látott még olyanokat.

 Gyors pörgésben van a Világ, aki most nem veszi

fel annak az életszerű ritmusát, végleg lemarad.

Csaknem volt hiábavaló, a sok munka itt se, meg

ott, ahol profitálnak belőle tán azóta is, abból amit

a rendes emberek, tisztességgel, ott jól elvégeztek.

Megalapozódott az egyenes fontossága, a rendes

emberek egymásra látása, tisztelete, szeretete.

Nem a túlzó pénzek irányítják a gondolataikat,

amiket, kecskére a káposztát, ah, rájuk bíztak.

Nézz a lelkedben szét, most fontos a szívesség,

gondolkodik az intelligens agy, nem szégyen az.

Ne bánjad, ha sokszor megalázó a helyzeted,

amit köréd kerekítenek, hátha, nem látszik ki,

a valóság életszerűsége, igényesen is működik.

Ha minden energiádat másokra fordítasz, mit

viszel haza a szeretteidnek, ami még maradt.

Gondolkodj el, mi lenne a működőképes itt,

jön az új lehetőség, beleteheted azt, ami

szerinted jó élet lenne, neked, neked, neked…

Ha elmondod azt a képviselődnek, ő igyekszik és

kihozza mindazt abból, ami adott és amiből lehet.

Abban tehetséges, hát hivatását gyakorolja azzal.

Segítsétek hozzá, hogy ő életszerűt hozzon létre,

legyetek az elért sikereknek, aztán majd részese.

Ne felelőtlenül, nélkületek döntsenek felettetek.

Felszínen élni, a problémát kikerülni nem lehet,

de az élet, az maga, a megoldható nehézségek.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel,

Julamami

 

 

 

 

 

 

 

 

Elmúlt… 2018.02.16. julamami.com, webtenyer.eu, szeretetbenelni.hu

Tüske a családbarát, mindenkinek felajánlja

a játékban az eldobáshoz, újra és úja a labdát.

Azért születtünk ide, itt éljünk jól, meg a szépet,

ahol mi az itt születettek teremtettük alapoztuk.

Szeretnénk, mi is megélni itt minden jót ami adott.

Minden nappal hálásan, az Istennek, ha az otthon

érzése, nekünk is megvan, a születési helyünkön.

Ha nem szól az másról, csak az üzletekről, hinnye.

A lelkes, szíves, gondolkodó, ne idegenül hasson,

agresszív a hatalomban, cinkos aki tudja, s néma.

Aki vezetésre adja a fejét, ebből időben tanuljon,

mindenki tudja azt ha dívik az uzsora, csicska, ah.

Nem a saját életritmusodat éled, ha nem észleled.

Belekeveredhettél, olyan helyzetekbe is, az erősen

uraló vággyal, a gazdagodásodnak fogságában vagy,

Gondolod, el is hiszed, nem látszik ki, a tudatlanságod.

Generációs feladatok árválkodhatnak, sorstalanul, ah.

Ebben az évben mindent felszínre hozhat, aki ártott,

nem fedi le a múlt, mert elmúlt, a most meg tiszta.

Elmúlt, ha nem hiszed, hát próbáld érzékelni,

már csak az utóhatása van, más nincsen.

Mindenki máskor nő fel, generációs

hatások sora az, ami megoldhatja.

Elengedőnek szükséges volna

lenned, ha felismerted.

Már csak a hatásai

csapkodják azt,

amire még hat.

Nem fejlődsz,

punnyasztasz,

kecsegtető

módon

úgy

néz

ki.

Az

életüket

utánozva,

mintha jó

minőségű

életvitel

volna.

Várja,

hátha

mások

oldják

meg.

Nincs

ötlete

sem,

merre

az előre.

Csak él,

abba bele,

ami mások

szerint jó,

Őt még

fogja az,

amire

nem is

gondolna.

A jólét utáni

vágya, amiért

nem tenne,

hiszen,

nincs

ahhoz

szokva.

Beleél

abba,

amit

mások

generáltak,

nem ismeri

fel, mi az.

Amibe ott,

a könnyűt

felvállalva

belemászott, ah.

Odalett azzal az

 értékes élete,

amit addig

dédelgetett,

pocsékká  lett.

Szembesülés,

az üres szavak,

hogy harsognak.

Mert mindent

beleadnak abba,

no hiszen nincs is

mása, majd azt is

 időben megtudja.

Annyira vágyott arra,

amiért nem tett soha,

hát elérte, elé lett tálalva.

Ébresztőnek tán megfelelő,

rájön, a belső tartásának nem

megfelelő az, hozzálát, megoldja.

Van már rátása, vezetni született.

Már nem másokkal pótoltatja azt,

ami számára hiány,  mert addig, nem

tett semmi olyat, ami a tartását adná.

Üres beszéd, üres élet, üresség, hát

íme, lám, még olyan is belecsúszott,

amíg arra rálátása sem lehetett ott.

Aki pedig, az elértért, eleinte sokat

dolgozott, amikor a könnyű mellett

döntött. Önmagától és a valóságtól

eltávolodott, beállt a mások által

láttatott, nemlétező sorba, mintha

az már, az általa elért, jó sorsa volna.

Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”.

Ismerd meg általa önmagad, mint a sorsodat,

van generációsan is fontos, s életszerűen

is feladatod, tartást igazítóak mindazok.

Utánozni is lehet, hol éppen azt, azután

meg mást, akkor viszont hiába minden.

Az elődeid által a nehézben végigjárt

hozadéka, belemegy, újra a pocsékba.

Mindenki fontos feladatot hozott,

nem csinálhatja helyette senki,

neki szükséges arra ráébredni.

Mindennek megvan a maga

ideje és helye, a reggelek

arra valók, hogy ébredj,

csináld meg a dolgodat.

Az életnek ritmusa van,

a lelked a motivációt.

A szíved a ritmust, a

 gondolkodó agyad,

a helyes döntéseket.

Meghozza, de bizony

nem punnyadva, hinnye.

Engedd el a múltat, figyelj

a mára, a „most”, áthatóan jó

pillanatára.  A vanni, lenni érzés

nem várhat másra, a tiéd lesz az,

ha teszel érte, minden jónak,

szépnek, van ám értelme.

Az átélt érzéseknek sora,

kihallva, meglátva, érezve,

adja az értelmét az egésznek.

Emberies tartást, méltóságot ad.

Az életed szép, ha te is hallod már

a lelkedben, szívedben, gondolkodva,

a csendzenéd, kívánok, jó szerencsét.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

Julamami szeretettel.

 

 

 

Rájöttél-e már… 2018.02.13. https://julamami.com

Aztán, miután már szólt a lelked,

szíved, gondolkodó agyad,

rájöttél-e tán.

Mit,

mikor

nem tettél,

meg időben.

Mert nincsen

rá igényed arra,

nem hoztad, nem

tanultad meg azt.

Még akkor idejében,

nem tudod meggyőzni,

a helyességéről azóta sem.

Nincs rá belső igényed neked,

úgy nehéz lesz elhitetni veled,

hogy anélkül nem lehet fejlődnöd.

Alkalmazkodni időben tanuljál meg,

abból lesz idejében az alázat, hinnye.

Ha nincsen benne a kisugárzásodban,

ugyan, hogyan várnád el azt, tiszteljenek.

Ha mindahhoz, az alapjaid sincsenek meg,

  se nincs saját belülről jövő igényed neked.

Sincsen hozzá, hát hiába minden, nem

tudsz haladni az elvárásokkal sem.

Nincs még ott a helyed, hiányos

lesz ahhoz a te tudásod.

Nem tudod felvenni

azzal, életszerűen

az alkalmazkodók

ritmusát, mert azt

 gondolod különb vagy.

Talán elég, az életkorod,

ahhoz, hogy tiszteljenek.

Tartás, méltóság, mindazok

vagy vannak, vagy nincsenek.

Az intelligensek úgy születnek,

tartás, méltóság, önállóság, s tudás.

Ne telepedjél rájuk, mert olyanokká

válnak, mint magad, alkalmazkodnak.

A többlet tudásuk, nem kopik ki azzal,

folyamatos, emberies tapasztalások.

Miről beszélsz, ha úgy még sose éltél,

megtanulni rálátni, kihallani, érezni.

Nem értik, néhányan azt, mire fel

mindazok, ha nem gazdagodott,

az ő megítélésük, szerint meg.

Lelkes, szíves, gondolkodó, a

 gazdagságát, abban hozta.

Várod, majd mások fognak

hozzád igazodni, elvárod azt.

Azzal még, vezető nem lettél,

hogy odakerültél, ahhoz fel is

kellene, emberileg is fejlődni.

A vezetés nemcsak rólad, s

az emberies létedről szól.

Akik, abban érintettek,

bizony mindazokról.

Jó vezető lehet ő,

akinek a vezetése

alatt, jól boldogulnak.

S mindenki megélheti

a sorsát, megvan hozzá a

 lehetősége, kibontakozhat.

Egy Haza ez csak egy, a szépet

és jót, ide teremtettük, csak azt

várjuk, amit mi, mind, beletettünk.

Magunknak és generációsan haladni,

a sarjainknak, hiszen azért születtünk

ide, megéljük itt, mi is, a jó sorsunkat.

Ha ismernék az emberek, a sorsaikat,

igyekezve azon lennének, teljesítsék azt.

Ne hagyják meg a nem teljesítetteknek, a

 nehéz terheit, a következő generációknak.

Engedd el a múltat, érezd át a jelent, most

fontos, megalapozni, hogy egy Hazán belül,

sokféle kultúrában is, otthon lehessen lenni.

Ha ide születtünk, itt lenne fontos teljesíteni,

a Hazánkat tisztelve, szeretve, megbecsülni.

Ha majd megteremtetted a te javaidat másutt,

legyen hol várjanak, jó legyen ide Hazaérkezni.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.

Magyarországon, Pakson a Hergál Házban

és online, ha bárhol éltem most a Világban.

Szeretettel. Julamami

 

 

 

 

 

Légy önmagad… 2018.02.11. julamami.com

 

Julamami védjegy, Heringes Árpádné tulajdona.

Ha egész életemben csak gátakat kaphatok,

ugyan hány évesnek szükséges lennem,

mire másokhoz képest, révbe is jutok.

Inkább, a saját ritmusomban élek.

Megtisztelő az, ha a tanácsom

miatt, vagy az oktatásomra

érdeklődve megjönnek.

A legjobb tudásomnak

megfelelően teszem,

amit értük tehetek.

 

Sokféleképpen,

sokszor hangzott el az,

 amire magam is rájöttem.

Mit is akarhatnak

sugallni ők,

azzal.

Legyél

önmagad.

Ne térjél el,

 túlzottan, a

határaidtól.

Na, de mihez

képest, hol van

az a működőképes

határ. Amiben nem

ártóan hat az, nem is,

bántó ott, ahol a segítőt

vélik találni.

Hiszen éppen,

egy csalódás után,

kerültek bele, abba az

általuk nem kontrollálható,

helyzetbe.

Vannak akik

éppen attól túlzóak,

mert tudják, hol vannak.

Azok a helyzetek, amivel ők

pont a segítségre utaltak által,

felkínáltaktól jól meggazdagodnak.

Nem ismerve önmagukat, csak látva,

a szerzés lehetőségét, nem tudnak,

ellenállni a csábításoknak még.

Feltételezik, ha ők látták

meg a nyitva maradt

lehetőségeket,

azzal élhetnek.

Pedig kár azért,

a fejlődési időért,

amit azzal ők ott,

elvesztegetnek.

Ki is fejleszthető

az amit adott nekik,

azzal a teremtő Isten.

Léphetnének előre vele,

mint tiszta forrású minta.

Persze könnyebb haladni,

a jól megszokott katyvaszba.

Hiszen ott minden láthatóvá

átjárhatóvá lett, már sokszor

adott is volt, különböző módon,

felkínálódott naponta a számukra,

Jó nagy hiba az, amikor ott a mások

által, szerintük jó után mennek ők is.

Akik pedig, tisztán vezetni születtek,

csak éppen, addig a gátak, fékek, között,

körbe – körbe jártak, abban amit mások

nem hozzáértően számukra megcsináltak.

Tapasztalatom szerint, vannak sokan, akik,

intelligens, lelkesen, szívesen, gondolkodó

aggyal születtek. Hozták azt amiben előszőr

lenne szükséges élniük, nem életkor függvénye.

Ha hozzáértők a szüleik, könnyebben haladnak,

az ismétléseikben, akkor is, ha nem megfelelő

ahhoz az anyagi sík, a családjuk tekintetében.

Teljesíteni tudnak, hiszen tudják, van az Isten.

Lehet tagadva is élni, de megjön az idejében,

mindenkinek, amikor kimondja, Istenem.

Mindent a saját időben, a rászabottban,

haladhat, jó úton járva, megoldja azt.

Minden tapasztalás meghozza,

a fejlődését, nem marad ott,

ahol nem várták, onnan

igyekszik ő  kimenni.

Ahol meg csapdát

lát, a számára

lehetőség,

után

kutat.

Nem

ártva,

kimegy,

amikor

lehet.

Halad

a saját

ritmusa

szerint,

nem

veszi

se el,

se át.

A mások

által kínált,

nem neki

készült

sablon,

számára

idegen.

Nem tud

kibontakozni

általa, nem róla

szól az, csapda.

Arról szól, hogy

aki beterelte oda,

különösebb munka,

energia nélkül is,

kiemelkedjen.

A saját

szintje fölé,

mert azt amit

csinál már unja.

Se időt, sem mást,

nem óhajt belerakni,

csak mint pottyantat,

a sajátjaként használni.

Ezért aztán, amikor azzal,

kerül be, a látható körbe,

kénytelen, kelletlenül is,

sokat kell  foglalkoznia

azzal, amit nem sejthetett.

Alaposan megszégyenülhet.

Talán pont az lesz az ő pillanata,

amikor ráébred, nem adják azt sem

és semmit sem ingyen, valamit tennie

kell másokért. A megérdemeltekért úgy,

hogy nem profitálhat ő maga,semmilyen

módon sem belőle, azután jön meg majd,

az ajándék lehetőségek sora, a nehézzel.

Ne kapni, adni születtünk és mi mind,

ha fordítva élsz, felemésztheted,

saját magadat, pont azzal.

Amiről azt gondolod,

mivel megláttad a

számodra adott

kihasználható

helyzetet ott.

Figyelmeztetés

helyett kihasználod.

Idejében a fölöslegesnek

a fölöslegeséből adj, adj, adj,

hogy szíves, lelkes, gondolkodó

maradj, ne szutykold össze magad.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból, szeretettel, Julamami

 

 

 

 

 

Mindent idejében… 2018.02.10. julamami.com, webtenyer.eu,szeretetbenelni.hu

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból írok.

Julamami védjegy, Heringes Árpádné tulajdona.

Sem szóban, se írásban nem adtam, senkinek

sem engedélyt, a julamami bármilyen,

bárhol való használatára.

Azért írom, hogy

tudjanak róla.

Elhiszed-e amit

mások által szerzett,

szerinte, beépülhet-e az

a belső tartásába.

Nem tud ám az, a

 sajátjává válni.

Üresedik

inkább

attól, ha

punnyad,

leépülhet.

Az a mások

sikere ám,

akkor

is, ha

arra,

építette.

A saját

életét,

mert

nem

vette

észre,

miben

van az ő

tehetsége.

Mellette él

a sorsának,

sikerélménye

a másokéból

van neki.

A lényeg,

a látszat,

elhiggyék,

hogy arra

is képes.

Kitől,

mikor

és mit

nyúlhat le.

Közben meg

el is hiszi azt,

természetes,

hogy úgy

esett.

Mások

miért

nem

vették

észre.

Aztán

miért

nem

éltek

azzal a

lehetőséggel.

Valóban úgy is

gondolja, az övé.

Nem érdekli, hogy

kinek, mikor, miben

árt azokkal, neki jó

legyen mindaz.

Nem érett ő

szavatartóvá,

se tartása se

méltósága.

Ha nem

vezetőnek

született

miért képzeli,

hogy képes lehet.

Azon a szinten vezetni,

mint, aki abban tehetséges.

Érződni fog a sok hiányossága,

lefele viszi azt a szintet, ahova

tehetség nélkül került oda.

Tartás, méltóság nélkül,

mégis, mi lesz belőle.

Ha bármibe nyúl

bele, odalesz,

hamar vége.

Jelezd, ha

érzed,

nem

jól

van

az.

Mert

ha

elkésel

a jelzéssel,

felelőse leszel.

A következőknek,

akik hiába tehetségesek

és éppen arra születtek,

nem hagyják a szintjükre

kerülni az önelégültek.

Ez az, amikor azon

csodálkozol,

hogy lehet,

azon a

szinten

és olyan

sikerekben.

Hiszen látszik

rajta, az lehetetlen.

A saját kútfőjéből oda

nem juthatott volna fel.

Ha észlelteti a lelkes,

szíves, gondolkodó

belső tartást adó.

Ne menjen túl,

mert ott,

hirtelen

jöhet a

változás.

Ki kellene

azt bírnia,

akkor is, ha

nem sorszerű

ott az a hatás.

Szeretettel.

 

 

 

 

 

 

Tisztelni…2018.02.09. webtenyer.eu, szeretetbenelni.hu, julamami.com

Tisztelni, szeretni, bármilyen

magasságban is,

emberiesen,

alázatban,

maradni.

Mi

lehet

fontos,

abban,

ami már

megvan.

Hiszen,

alkotni,

teremteni,

azt megőrizni.

Az elért szintet

jó minőségében

megélni, s akkor is

 jó embernek maradni.

Teljesíteni amit hoztunk,

megtanulni azt, amit nem.

Két lábon állni, lelkesen,

szívesen, gondolkodva élni.

A megtartó erő bennünk van,

nem élhet meg mindent ugyanaz

az ember, hát mi lenne a többiekkel.

Hoztuk a tehetségünket, abban mi ki is

teljesedhetünk, mert megvan hozzá,

bennünk minden, tenni is lehetne.

Ráébredve arra, hogy,

ami nekünk

fontos,

miért

lenne

másnak.

Egyenként

megtudnánk

csinálni mindazt,

amiben élni jó lehet.

Mégis egymásra várnak

legtöbbször az emberek.

Alaposan mellé is mennek.

Még családon belül is vannak,

különböző hozott feladatok.

Összecserélni nem lehet,

mert abból jó nem lesz.

Tiszteletben tartva,

a másik feladatát,

nem vetni gátat.

Már segítség,

hiszen nem

tudhatja,

más,

csak ő,

a belső

kontrollja

figyelmezteti,

persze ha ismeri.

Ismerjed meg az

emberies valódat,

igyekezz ha lehet,

mert lemaradsz.

Feltaláltam,

hozzáolvasni

 megtanultam.

Látható minden

fontos, teljesíteni

való a tenyerekben.

Ha nem ismered még

önmagadat sem, ugyan,

hogyan ismerhetnél jól

másokat.

Ha

csak

úgy

adsz,

hogy

közben

elveszel.

Magadat

viszed a

szinted

alá azzal.

Alázatot

gyakorolva,

a fejlődésünk

jól alakulhat.

Nem ártva,

se bántva,

haladva,

erősebb

lelkű lesz

az ember.

Ha nem

ismered fel

a hálának

érzését se.

Menj vissza

oda ahonnan

elindultál,

ismételjél.

Ne tévedjél

el abban sem,

ami másnak jó

de neked nem.

Szoktam ám,

mondani,

én időben,

megelőzve

szóltam.

Amit

nem

tudunk,

tanuljuk.

Amit

hoztunk,

tudásként

átadjuk.

Adok

kapok, a

körforgás

nem áll le.

Egészséges

a működése.

Ha belebújsz

a mások bőrébe,

s ők közben akkor

is fejlődnek, neked

marad, mindaz, amit

letettek mint terheket.

Magadnak ártottál vele,

kezdheted elölről,

csak már mélyebbről.

Tisztelet, megbecsülés,

legyen ottan bőven, hogy

vihessenek abból kimenőben.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

 

 

 

Felvenni a ritmust… 2018.02.07. julamami.com

 

A saját, generációs életritmusod tartsad,

 haladjál, de alaposan le is maradhatsz, ha

 már megvan minden, motivációd nincsen.

Motiválhat, a lelkes, szíves, gondolkodó

emberies benned, a sorsodat ismered.

Kihallod-e, a csárdásnak ritmusát,

vagy annak a néptáncnak, amit

gyakran táncolni is láttál, vagy

aminek a ritmusán nőttél fel.

Van annak a sajátos taktusa,

ami a szívednek ritmusát adja.

Kettőt jobbra, meg kettőt balra,

rájössz a lelkes, szíves, gondolkodó

ott van benned, a te lényegi részed.

Megismered, a Hazaértem érzést,

amikor a saját sorsod megfejted.

Te, honnan hozod a tartásodat,

s az emberies méltóságodat.

Amikor már sokféleképpen,

tapasztaltál és mégis,

haladnod lenne

szükséges.

Ahhoz,

hogy

ne

légy

a mások,

bugyrában.

Kiszolgáltatva

a saját bele nem

látásod,  ki még nem

hallásod, következtében.

Három éve átfordultunk,

 jó energiákban vagyunk.

Aki még a jól megszokott

rosszalkodásához szokott,

magának csinálja a gondot.

Kilátszik és azonnal, amit

csak a maga hasznára

hajtana, ha már ki

nem látszana.

Nem törődik

másokkal,

csak

körbe

lát a szeme,

a csőlátásában.

Azt gondolhatja

magában, minden

megy tovább úgy,

ahogy jól bevált.

Valóban nem

látja, hogy

már

kilátszik

a lónak az

 egyik lába.

Nem kellene

a körömcipőt

rátuszkolnia.

Ah, önmagát

hozza majd,

azzal is

bajba.

Mind

tudunk,

tanulni

tőlük,

akik

már

tudják.

Azt amit

mi nem

hoztunk,

tanuljunk.

Adok-kapok,

az egészséges

körforgásban

megmaradok.

Adjon az Isten

minden földi

jóból annyit,

amit már, mi is

megérdemlünk.

Jó szerencsét,

jó emberek,

ti már tudjátok,

tisztelettel élni

könnyebb.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

Julamami szeretettel.

A Julamami, megint itt… 2018.02.06. julamami.com

 

 

 

Nagy fejlődés lelkesen, szívesen, gondolkodva,

ha már érted, mit nem értettél eddig meg.

Lehet azt gondolni, hogy neked már

azt is meg lehet tenned.

A sok, vagy hozzád

és generációsan is,

mihez képest túl

sok az, neked ott,

mint pénzes lehetőség.

Elvisz a talajtól az érzés.

Pedig már lenne miből,

teljesítsél visszafele,

oda ahonnan kaptad,

azokat, amik által te,

oda, bele kerülhettél.

Hát, gondolkodjál el,

attól kezdve

érzed-e,

amióta

megjött.

Magadhoz és a

sorsodhoz képest,

a gondolkodó eszed.

Vagy már te is csak,

a magad fölé

emelt és mások

által csábítóan generált,

szintjüket érzed, sajátodnak.

Pedig hidd el, én a sokat látott,

hallott, érzékelni képes mondom,

kiszolgáltatott vagy minden olyan

helyzetben, amit kontrollálni apró

részletekre menően nem vagy,

még, percről – percre képes.

67. évembe értem az idén,

hiszek az Istenben, na meg

abban, amit tapasztalhattam.

A sokféle emberi hatások által,

nem adták azt sem ingyen nekem.

Háromszor lettem, nagyon beteg,

szükséges volt átélnem, mindazt,

hogy tudjam hitelesen elmondani.

Mindenkinek aki már érti, hogyan

lehet önmagán segíteni, még akkor

is, ha már úgy érzi, minden odalett.

Engedd el a múltat, figyelj a mára, a

sorsodat ismerjed meg, hogy legyen

mihez igazítanod, a neked jó sorsod.

Ha segítőnek érzed magad, lesz biza,

sok fájdalmas, csalódásos folyamat,

embert próbálóan nehéz tapasztalat.

Nem adják ingyen, neked se azt

sem, amit elveszel mástól, az

 visszavet, téged, téged is, ugyanoda,

ahonnanegyszerrégesrégenelindultál.

Annyiszor lehet ismételni, amennyiszer csak

szeretnéd, amikor már ártanál magadnak is azzal.

Segít neked az Isten, általában kihúzza a lábad alól,

 a jól megszokott, már punnyasztóan, biztosnak vélt,

 nem adtál, hát nincs miért kapnod lebegtető érzését.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék,

se veled, sem ellened, az oktatás, neveléslehetőségét

keresem itt is, nem adom fel, mert rám bízta az Isten.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

Julamami szeretettel.

 

Lelkednek… 2018.01.19. szeretetbenelni.com

Lelkednek tiszta tükre, mind így érkezünk le,

megjön a megbocsátás, ha bocsánatot

kérni tudsz már, azért,

ha véletlenül

mellé mentél.

Eljön a tisztulás

amikor azt érzed,

telítődtél azoktól.

Amiket mások ellen

úgy tettél, hogy csak

magadra gondoltál és

azzal másoknak ártottál.

S nem tudatosan tetted azt,

amiből hasznod csak neked

lett, a másik arról lemaradt,

hiszen nem is tudta mindazt.

Engedd el a múltat, hogy

tisztán jövőt építhess,

majd, ha annak az

ideje is meglesz.

Figyelj arra,

ami most a

 legfontosabb,

szánjál rá időt,

na halogasd, ah.

Lásd meg azokat,

akik tisztelnek és

önmagadért teszik.

Elfelejted a köszönöm

érettségét odahelyezni,

ahol azt megérdemlik.

Kritikusa vagy és már

mindenkinek, magadat

fényezheted, amit tettél,

nem értük ellened lett, ah.

Fel már nem is mentheted,

azokat se, akik segítettek,

elviselnek érted mindent,

feltisztulniuk nem lehet.

Későn ébredtél már arra,

figyelned lehetett volna

a túlzásokra, csábítóak

voltak, sokat ártottak.

Szinted alá kerültél, a

 gondok irányítanak, ah,

nem magyarázkodhatsz.

Át nem láttad, a ködösbe

bújtál bele, de már látod, jó

 lett volna, hinni az érzésnek.

Tartás, méltóság, hinnye.

Ne akarjál mindenáron

megfelelni ott, ahova

nem juthatsz el, mert

nem is lenne az dolgod.

Elfelejtetted, megnyitni

oda a csapot, ahol éppen

arra lett volna szükség.

Lám, íme, a megrekedés.

Úgy élj, hogyha vissza-

vissza nézel oda majd,

jó érzéssel láthasd.

Nem ártva és nem

bántva, magadra

 közben vigyázva,

nyugtázhatod azt az

érzést, megcsináltad.

Ha egyszer megízleled

a sikernek a tiszta érzését.

Megjön vele oda a többi is, pedig

te is a saját utadon mentél, mégsem

ártottál, se nem bántottál senkit sem.

Mégis tisztán, önmagadtól az utadon

maradva, élhető a sorsod, van az Isten.

Tévedésben lenne az, aki azt hiszi a köd

arra való, hogy mögé bújva, láthatatlan

maradhat. Hiszen, mi lesz vele akkor,

ha feltisztulnak a tájak, a köd

már nem takarja a valóságot.

Mit, hogyan magyaráz majd,

amikor azok akik elhitték neki,

érettebbek lettek már azóta nála.

Átlátva, kihallva, gondolkodnak,

nem rontják el a saját sorsukat,

de másoknak sem ártanának ám ők.

Megesett velem, hogy sokféle fölöslegesen,

rám vetült tapasztalásom lett, csupán az nem

 történt megint itt se meg velem, oktatni jöttem.

Ah, hiszen ott van a tükrük, a valóságban már.

Úgy esett, ide írhattam, láthatóan, az előző

évben, a julamami.com, más neve alatt

  látszott, de attól még a tulajdonom

maradt,  julamami…. a védjegyem.

Visszakerül a másik szolgáltatónál

a cégem nevére, senki más,

az írásos engedélyem nélkül,

semmire, nem használhatja.

Elköltözöm, a Web-tenyér,

mint, julamami.com, innen.

Köszönöm a szolgáltatónak,

hogy itt időzhettem, itt írhattam.

Keresem a tiszta érzést, Hazaértem.

Megtaláltok majd, ezeken.

julamami.com

webtenyer.eu

webtenyer.com

szeretetbenelni.hu

szeretetbenelni.com

Legyen értelmesen jó,

 a mai nap, a holnap, a

küszöbön megvár majd.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

 

 

 

 

 

Megleled-e… 2018.01.09. szeretetbenelni.com

Egyszer volt, hol volt, hol nem volt,

hol így volt, hol meg úgy volt, ahogy

éppen volt, megszületett egy ember.

Akit nem vártak volna, ha

a reményeik szerint,

nem hittek volna.

A jó öreg, sokat

látott orvosuknak,

 étvágyhozó lehetne az,

ha születne egy gyermek.

Mivel más megoldás nem

látszott már, nem használt a

sok gyógymód, hát akkor rég,

megesett az eset, megszületett.

Ahogy mesélték, megoldódott az

addig nem gyógyuló gyomorsüllyedés.

Minden rendben lehetett volna, de arra

nem gondoltak, mi lesz a gyermekkel utána.

Lelkileg nem gondolták át, hogy valami neki

is járna, lehetne sorsa, az első cselekedete,

 ahogy mint magzat növekedett meglett.

Viszont aztán már nem volt ínyére,

senkinek. Amikor rájött arra,

a szeretet helyett, neki az

emberek feladatot adtak.

Elvárták azt, feleljen meg.

Ha már megmaradt, hát

le lehetett vezetni rajta,

a saját sérelmeiket.

Hol dicséret helyett,

hol bokszzsák lett,

hol meg akit szidni

lehet, mert tűri.

Hosszan tűrő

lett belőle,

gyorsan

fejlődött a

 lelkiismerete,

hiszen elhitte

kezdetben.

Azt mind,

amiért ők őt

hibáztatták ott.

Nem látott mást,

azt gondolta, azért

született oda, hogy

az ő problémáikat,

lelkesen, szívesen

megoldja.

Azután,

amikor azt,

észlelte, hogy

 tudja szeretni

őt is valaki,

ahogy ő tudott.

A csodát elirigyelték,

ők maguk éltek a jóban.

Rájött több van benne,

mint amit elbírna egy,

hát a hivatásává lett.

Segítő emberként,

dicséret helyett, volt,

legalább egy, egy. Aki azon

volt, hogy ki és megfordítsa.

A saját hasznára, így azután

vele nem történhettek meg,

azok a helyzetek, amiket,

mások a jóban megéltek.

Tudta, a segíts magadon,

az Isten is megsegíthet,

gyakran mentette meg.

Rájött, kereste, meg is

találta, azokat az

átmeneteket,

 pénzes helyett,

sikeres lett.

Amiket,

mások,

nem volt miért,

 nem úgy éltek meg.

Hiszen ők ott, ahova

születtek mind, olyanok

voltak, mint a fontosak,

akiket terveztek, vártak.

Saját maguk miatt, megvolt a

lehetőség, egyszerűen számoltak

velük, mi lesz, ha nagyok lesznek.

Generációsan is megvolt a helyük,

a sorsukat élhették már gyermekekként.

Felnőttek lettek, megvoltak a lépcsőfokok,

tudták honnan, mit hoztak, sorsukká lehetett.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.

Hát így esett, egy esetlegesen megszületett,

megtalálta a helyét, kicsit sok éves lett.

Ahhoz, de még életében, elérhette ő is azt,

amit mások, még időben, zsenge felnőttként.

Építi a gyökereit, nem vár, tudja egyedül teszi,

mire elmagyarázná és megértenék, tán már

késő lenne. Így hisz abban, vannak ezzel

talán mások is, vagy tán hasonlókkal.

Hát nézzenek körül és időben,

a saját lelkükben, szívükben.

 Nem szabadna, sok emberies,

 idő előtt elmenjen, aki minta is

lehetett volna, ha megússza…

Nézz magadban szét, látod

milyen szép, a lelkednek,

tiszta tükre, mi mind

így születtünk meg.

Áldjon meg az Isten,

minden földi jóból,

azzal ami a legjobb, a

 sorsotokhoz nektek.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

.

 

 

 

 

Sorsszerű-e… 2018.01.07. szeretetbenelni.hu, julamami.com

Tudod-e mi a sorsod, hova lehetne eljutnod.

Mi az amit mások szerint teszel,

vagy felvállalva a nehezet,

nemcsak magadért.

Ha csak a sajátod

az amiért úgy

látod, ott

van az

ideje.

Nem

veszed

észre se,

egyedül

nem megy.

Nem lehetsz

sikeres, mert

a többiek azt

nem engedik.

Tartanak tőle,

ha megtudod

csinálni, kiderül,

ők nem valók arra.

Hát itt jönne be az ha

tudná, amit egy, meg

egy, meg egy ember,

egymástól különbözőt

hozott, tanult, tudja.

Nem, hogy

ütköznének,

inkább egymás

mellett képesek,

megalkotni, amiért

hozták a tehetségüket.

Ha értenének ahhoz, akik

nem hozzáértően teszik meg.

Inkább csak úgy döntöttek, ah,

bármi is lesz, betöltik a helyet.

Összefüggésében átláthatnák, az

 egészet, milyen szépen illeszkedne,

egymás mellett, egymást segítenék, ah,

 a Haza szépítésére, építésére figyelnének.

Egy Haza ez csak egy, megférnénk sikerben

is egymás mellett, ha a túlzások nem fertőznék

meg az embereket és maradnának emberiesek.

Miért vennék el a mások sikereinek lehetőségét,

ha maguknak a saját szintjükön lennének sikereik.

A sikert nemcsak pénzben mérik, többféle sikereket

élhettem meg, anélkül, hogy terveztem volna, tettem amit

éppen elém tett a sorsom úgy, hogy akkor még nem tudtam.

Mit rejtenek az apró bugyrok a tenyereimben, a többit igen.

Nekem ez a hivatásommá lett, a sorsom beleterelt, hiszen,

hamar rájöttem, ha mások után megyek, megvezethetnek.

Arra is rájöttem, nem biztos, hogy a jó szándék hiányával,

még az is lehet, hogy nem látták akkor még meg, a saját

sorsukat is megcsinálhatnák annyi erővel.

Úgy azután, csak arra koncentráltak, hol

meríthetnek könnyebben, ne kelljen oda,

energiát beletenniük, ott van készen.

Majd mindenki rájön idejében, mi

lett volna a dolga abban az esetben.

Nemcsak egyedül születtünk mi, oda

ahol, ki lehetne mindenkinek teljesednie.

Egészségesen, szépen, egymás mellett, vagy

uram bocsá, egymást segítve, átlátva, kihallva.

Átgondolva, összetett tudással teremteni meg.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” az,

amiben megrajzoltam, egy nap alatt az oktatását.

Nekem adta az Isten, más ezt így nem tudja, nem

is szükséges addig tudnia, amíg meg nem tanulta,

ahhoz az alázatot, amit a sorsában ő maga hozott.

Tehát így csináltam meg sorsszerűen értem révbe,

hogy a pénzbeni, ennek megfelelően nem járt vele.

Az attól még sikeres életem lett, hogy nem lettem,

gazdag általa sem, nem rajtam múlott. Mert ha csak

úgy lehet gazdagodni, hogy másokat félrevezetnek, ne

láthassák meg, abban, többet tudnak náluk, érnek révbe.

Az nekem, köszönöm szépen, úgy nem menne, abban bíz van,

a gyakorlatban sikerélményem, hogyan tudnak egymás mellett.

A tapasztalhatómat az emberek hordták ide, azzal, megtiszteltek,

igényelték a rálátásomat, kihallásomat, átgondoltságomat, jöttek.

Mert szükségük volt, abban a helyzetben, egy másik általi rálátásra.

Tanulni is azért, tanulják meg az emberiesek, hogy kiegészítsék azt

a tudásukat, amivel rendelkeznek, születésük óta, vagy tapasztalva.

Azért születtünk meg mind oda ahova éppen, hogy ott teljesedjen ki

mindenki, azután ha még szüksége van nagyobb tudásra, azt tanulni.

Menjenek ki a Világba, vegyék magukhoz az ott lévő tudást, hozzák

Haza, a jóhoz, széphez, építően társítva. S nem lennének akkorák,

a különbségek, megszűnhetne az ártó irigység, elismernék, ki mit,

tapasztalt máshol, amiért oda hálával gondol, megengedték neki.

Hát elmondhatja majd a Hazaérve, annak a népnek a segítségével,

juthatott révbe, nevesítve azzal őket, köszönöm, hogy itt lehettem.

Nem mindegy, hogy tér Haza a vándorútról,  jó érzésekkel teli, vagy

sok olyan tapasztalattal, ami máshol, nem úgy esett volna meg vele.

 A következőkben, reményeim szerint, julamami.hu, julamami.com,

julamami.eu, szeretetbenelni.com, működésben. Remélve az érzést,

mindezek által, megtapasztalva, átélem, megcsináltam, Hazaértem.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, tiszteletem, szeretettel.

 

 

 

 

Felnőttnyi… 2017.12.08. szeretetbenelni.com, julamami.com

Felnőttnyi, ha fel sem fogja,

de kimondja ami

szavakat a

szájába

adnak.

Hozzá

szokott,

becsaphat

mindenkit,

hiszen nem

is gondolja.

Akiket becsap

érzik, kihallják,

meglátják, csak

nem tudnak tenni

ellene semmit sem.

Hiszen jól ki van az

találva, nem másokról

szól az csak egyedül róla.

Mindent azért, hogy neki

könnyen menjen a dolga.

Észre sem veszi közben,

hogy nem fejlődik csak

lemarad, pont azáltal.

Amit azért talált ki,

 többnek látsszon ő,

mint ami valójában.

Szinteket nem lehet,

csak úgy átugrálni,

mert hiába a látszat.

Ha nincs mögötte az

annak megfelelő tudás

tartalma, üresen ásít csak.

Amikor a gyermekek nem

figyelnek arra, amit hallanak,

akkor talán szintet kellene ott

váltani, hozzájuk fel lehet nőni.

Úgy formálva a szavak, hatnak.

Nem nagyon akarnak, erről se

beszélni, pedig jobb ha minden

szülő, oktató, nevelő tudja azt.

A gyermekek tisztán látnak.

Nem igazán értik azt, miért

hajlítanak a felnőttek, ha

egyenesen is lehetne.

A különböző szintű

emberek, nem értik

egymást, elmennek

a szavaik, egymást

nem értve, minek.

A tapasztalás és

a tanulás által,

meg a hozott

tehetséggel.

A megfelelő

életminőség

az adott lenne.

Vannak akik nem

akarnak fáradni,

ezekkel se, inkább

ráépítik azt másokra,

mintha a sajátjuk volna.

Aztán csodálkoznak rajta,

ha egy pillanat alatt, volt

nincs, megváltozott mind.

A sorsunk nem véletlenül

van beleírva a tenyerünkbe,

azonos velünk, mint az ami

igazolja, csak egy van belőle.

Kutatom már évek óta, hogy

s mint függnek össze azok,

amiket ott látok, sok

mindent megfejtettem.

Összefüggésében látom,

jó lenne, ha mindenki tudná

neki is van sorstérképe, ott a

saját jól megrajzolt tenyerébe.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” címmel meg is

közelíthető az a tudás, amit

egy nap alatt rajzoltam meg.

20 órában oktatom, nevelődnek

fel  általa az emberiesek, akik erre

 éretten, magukhoz veszik a tudást.

Utána már másképp is látják azt ami

addig is ott volt körülöttük, csak azt

a szintjüket még nem érhették ők el.

Megvan mindennek a maga ideje és a

helye, mindenkinek az érettségi szintje.

Ki ebben, más meg másban van otthon,

ki meg tapasztalva is képes haladni, ah.

Egészen odáig, amíg rájön, mi mindent

nem látott meg addig, de jó is, ha nem

akarta, hogy akkor neki igaza legyen.

Nem volt annak a következő lépéséhez

még felkészülve, nem volt tudás benne.

Megfelelő szinten, megfelelő emberek,

szokták mondani, nagy igazságok ezek.

Nagy szintkülönbségekkel elcsúsznak

egymás mellett még a közösre tervezett

egyszerű folyamatok is, nemhogy azok,

amikhez, gondolkodó elmék kellenének.

Az akarom nem elég, helyette van, a tudom,

van a tudásomhoz alázatom, ahol értik odaadom.

Várom a vevőjét a magam által megrajzoltamnak,

betanítok rá majd sok hozzáértő intelligens embert.

Könnyebben látják át, érzik meg, hallják ki, úgy ők, a

 gondolkodó agyukkal tudják majd, azt is eldönteni.

Amivel addig küszködtek, a szintkülönbség miatt.

Egy módja annak, ami bebizonyosodott, működik.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

Szeretettel.

 

 

 

 

 

Amikor átmegy… 2017.12.05. szeretetbenelni.com

Igazolva látszik a gondolat,

a jó hangnak átható ereje van.

Vagyunk éppen csak, ahogy itt

lehet, mindenhol parancsszóra,

vág mint a lézer, alázat nincsen.

Nem is értem, hát tényleg nem

fontos, hogy a fokozatosság ott

legyen, tartásban, méltóságban.

Hova lesz az emberies, mindenki

úgy született meg, hova lett a tudás, a

hozzáértés minőségének fontossága, hinnye.

Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”,

eladó, olyan embernek aki beviszi a köztudatba.

Nem szabadna ennek se, kívűl maradnia, ah,

tartást, méltóságot adhatna oda ahol nincs.

Ugye nem mehet át minden, ennyire másba,

számunkra akik hittük, a jót amit teremtettünk.

Továbbadhatjuk, oktathatjuk, nevelhetnek majd

mások is azáltal, hogy mi feltaláltunk egy fontosat.

Nemcsak egyedül lehetek ezzel én így, azt gondolom.

Azt a szépet kapjuk majd vissza, hiszünk magunkban,

a hivatásunkban, a emberekben, van az Isten, mi is

ide születtünk az sem lehet, sorstalan, véletlen.

 Csalódottan állunk, hiszen nincs mire várnunk.

Igaz, nem álltunk be a nemlétező sorba, sem ide

se oda, élnénk a saját életminőségünket végre.

Mond mit teszel akkor, ha vannak hasonlók

a családodban, ők is ugyanezeket élik meg.

Édes Hazánk Csodaszép, ne menjél tőlünk

el ennyire messzire, hisz itt élünk benned.

Mind más feladatra és másképp rezegve,

külsővel, egymás kölcsönös megsegítésére

születtünk és mindannyian így is élhetnénk.

A saját tehetségünkben kiteljesedni is mind

szeretnénk, sikerélményeket megélni minden.

Hisz az a lelkünk, szívünk, a gondolkodó agyunk

tápláléka, naponta adagolva, egészségesen hatna.

Vannak akik korán elfelejtik mindezeket és

másokból merítenek, ah, kinevelik azt is,

ami természetes lehetne számukra, hogy

egészséges lélekkel élhessék az életüket.

Ha túl sokáig kellene úgy élniük, amit mások

várnak tőlük, az számukra nem természetes.

Elfogadnia a beszűkített életterét nem kéne.

Életszerűvé igazítani, nem kiüresíteni senkit.

A jelzéseket annak kellene vennie, aki abban

jól hozzáértően otthon van, vezetni született,

a legjobb tudása szerint, nem ártva teszi azt.

Ha nincs otthon, se a hivatásában harmónia,

önzővé válhat, nem akarja hallani, se látni.

Hiszen erősen más az, amit maga körül lát,

mint ahol kibontakozhatna az egyénisége.

Kinevelődik belőle, ami természetes lenne.

Az elvárás, a külső, az egymásra hatás is más.

Mint ami a lelkünkben zajlik közben, a bennünk

lévő a fontos kontrollunk is a belső hatásunk lett.

Tiszteletben tartva mindezeket, elgondolkodtató,

mikor s miért ment mellé valaki, aki eljutott már oda.

A hatásokat ki kell bírja, miért gondolta, hogy mindaz

a jó amit közösen teremtettünk meg, csak az övé lehet.

Miért nincsenek lelazító szünetek, vagy jól tervezetten,

különböző nehézségű, hatású mondandók váltakozva ott.

Valaki megint és mindig lesz, aki beáll a nemlétező sorokba,

akkor ha ugyanazok a hatások, átélve, rá erősebben hatnak.

Ott, vagy az egyik, vagy a másik az adó, vagy éppen ő a kapó,

 ne maradjon benne, annak negatív hatását mozgásba hozza.

Van amit hoztunk, van amit meg lehetne tanulnunk, tudjunk.

Az egyik fejlődik, van aki úgy marad, s ugyanúgy mondogatja,

nem megy át az értőkhöz a hangja, szint alattiakat érint meg.

Így nem láthatják egymást, az is megtörténhet, jó barátok is

lehettek volna, mennének a maguk útját, egyszerűen járva.

Amikor körben állva csárdást járva, egymást megforgatva,

mindannyian mindent láttunk, rájövünk az jó és ad nekünk.

Ha még időben rájövünk, jobb ha mi mindent tiszteletben

tartva élünk, amiben lakik a jövőkép, mindenkinek van,

csak más kultúrában és teljesen másképp.

Ha nem tesszük azt amire születtünk,

mi ki sem teljesedhetünk, nem lesz se

tartás, sem méltóság és érezhetően.

Gyenge jel az kifele, az alacsonyat

vonzza be, bebújna az intelligens

bőrébe, láttatva azt, megtehette.

Minden családban lehetne egy,

az erősebb lélek, aki adja azt a

tanácsot, ami benntartja őket.

Az egészséges körforgásban

maradnának, vagy visszajutva,

már tudnák a körforgás is fontos.

Ne kívánd a más sorsát, ne vedd el

a másét, úgy sem lehet egyik sem a tiéd.

A sajátodat építsed,  szépítsed, s mielőtt az

már megszokottá válna, s te nem fejlődnél tőle.

Adjál oda, ahol hiányzik, másoknak is fontos lenne.

Ha nem veszed időben észre, bevonzod azt amit nem

kéne, s jól megfog a kényeztetése, ott maradsz benne.

Fejlődnie a maga szintjén, erősítve azt amire született,

a Világban így lenne élhetően jó az élet, mindenkinek a

maga valójában, a saját szintjén, elégedetten élhetnének.

Az Isten adott tehetséget, lehetőséget, életteret, van minden

olyan embernek, aki be tudja tartani, éli a természetes rendet.

A belső tartására is figyelve teljesíthet, önmaga és a generációs

feladatai szerint, hogy ne hagyja el az egészséges körforgását.

Tiszteletben tudja tartani, hogy mindenki más, én úgy láttam,

a rálátásaim közepette, hogy az egypetéjű ikrek is másképp.

Rezegnek lélekben, szívben, gondolkodva, mellé is mennek,

ha egymást utánozni próbálják, úgy egyikük sem teljesíthet.

Ismerem mint a tenyeremet, nem véletlenül mondják azt sem.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, az éretteknek.

Egy más minőségű élet az, a legegyszerűbben is, akkor, ha már

a következő lépést tervezheti, az előzőnél már megváltozott

helyett, mert rájött, csak ő tud intelligensen alkalmazkodni.

Hiába gondolja, hogy mások is életszerűen végzik azt, ami

a többieknek is jó lehet, ha azzal még tisztában sincsenek.

Beállni a nemlétező sorba, kiüresedve sorban, hiszen nem

ad az, csak visz mindent, amit lehet, átláthatatlan annak is,

aki kitalálta, már régen beleveszett, abba amit ő nem látott át.

Kilépve oda a saját, erős lelkes, szíves, gondolkodó határait sem

 tiszteletben tartva, már rég lelakták, a feladatának fontosságát.

Az ember emberiesnek született, ha arról megfeledkezik végleg.

Már nem fér bele oda, ahol nevelkedett, ahova mindig vissza is kell

térnie, hogy felmérje, ahhoz képest amit hozott, kivé, mivé változott.

Az élet élni szeret, azon van, hogy minden lehetőséget megnézzen,

a lehetetlenben is rejlenek, élhetők, az alázat jól jön mindenekelőtt.

Hiszen ő nem sérül már meg, elég erős, a sok tapasztalás adta meg.

Belülről látni azt, valami ami a legfontosabb, Hazaértem állapotban.

Ha neked olyan nincs, tanulj meg időben, átlátni, kihallani, átérezni.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

Felismered-e… 2017.12.04. julamami.com

Ha tökéletességre törekszel, hát, rá

 fogsz jönni, a tökéletes, maga az Isten.

Szeretnél  mindenkit magad körül tudni,

nem engedsz abból amit kitaláltál régen,

oly nagyra nőtt, hogy kezelhetetlen lett.

Önmagától kezd el működni ott, ahol az

a nagyobb hozzáértést, tudást véli élni.

Nem értesz ahhoz, hogyan lehetne azt

a kezedben tartani, mert össze- vissza,

mindenféle szinten, engedtél be oda.

A fokozatosság fontos lenne, hiszen,

úgy tudunk fejlődni, akárhány évesen.

Ki mikor érte azt el, a másik tán nem is.

Nem üres az élet, ha van motivációja,

most éppen más hatásokhoz igazodva.

Azt különböző szinten kezdik megélni,

 ami nekik a legjobban illik az életükbe.

Egyenes, vagy nem egyenes, közötte,

lehet sok minden, az alapja, egyenes.

Ahhoz fog igazodni minden életszerű,

ami attól eltérő, láthatóvá válik közte.

Ha bármilyen magasságokat értél el,

 maradhatnál természetes, emberies.

Amikor azt érzed, neked mindent

lehet, elintézed már azt is amit

mások még nem is sejtenek.

Vajon mi motiválhat téged.

Mikor térhettél el annyira

a természetestől, mennyi

lehet számodra az elég.

Vagy már rég átszakadt,

a jól kitalált, csinált fék.

Már nincs motivációd, az

hajt csak, hogy hajbókoljon

mindenki, aki kiszolgáltatott

lett, a túl sok hamisságok miatt.

Hol vannak az emberies határok,

kire mi, hogyan hat, mennyire

kezd el nyüzsögni tőle, vagy

vigyázzban végig várja-e azt,

a sok rosszat, amit akkor hall.

Mi a természetes mozgás és mi

az ami akkor történik, ha mások

ártóan hatnak, jól kitaláltan ott.

Végre akad valami felnagyított,

amivel kikezdhetnék, bár csak

ennyi lenne mindenkinél legott.

Mi az aminek bírálója lehet más,

amit nem ő él ott akkor át, kinek

jó, ha valami nem természetes.

Az ember nem gép hála Isten.

Adjon neked is, minden földi

jóból annyit a teremtő, amit

szeretnél, elégedett legyél.

Hisz az jó lesz a többieknek,

megélik a sajátjukat esetleg.

Mindenki boldogulni jött ide,

aki átlátja, kihallja, megérzi,

alázattal megtudja csinálni.

Nyisd ki kicsit a két szemed,

látod mennyien vannak

körülötted, az mind élet.

Az élet élni szeretne és

mindent megtesz azért,

hogy újraéledjen benne

a természetes remény.

Van amit hozunk, amit

meg nem, azt tanuljuk.

Tudod-e mi a feladatod,

felismered-e a saját sorsod.

Elég lesz-e, ha csak mondod,

vagy a teljesítésével is,

lenne neked dolgod.

Miért akarod

a vélt, vagy

valóságos

igazadat,

 mindenáron.

Mi késztet arra,

hogy nem figyelsz

oda, mi lesz akkor, ha

igazad lesz, s azzal azt

hiszed, vége a történetnek.

Ahogy tapasztalom nem  úgy ám,

mert a mindenáron való igazadat,

azzal, hogy megcsináltad, ha törik,

ha szakad, a mások igazát áthágtad.

Tapasztalatom szerint mindenkinek

megvan a maga igaza és mindenben.

Ha tisztában lennének azzal az emberek,

talán ráébrednének, nem lehet minden az

övék, másoknak is szükséges a boldoguláshoz

a lehetőség.

Persze kinek

mennyi az elég.

Ha a sorsukat az

emberek megismernék,

rájönnének, vannak olyan

időszakok, amikor nekik is,

adniuk szükséges, ahhoz,

hogy továbbléphessenek.

A sorsukban ne rekedjenek

meg, ne gyártsanak maguknak

fékeket észrevétlen azzal, hogy

csak az igazságuk után mennek.

Ahogy látom, egy családon

belül megvan mindenkinek

a saját és generációs dolga.

Ha a saját sorsát rendezi,

már nem árthat annyit

generációsan azzal.

Ha hagyja történni,

azt, amit később

megváltoztatni,

már nem lehet.

Megfelelve,

lentről felfele,

kell majd néznie,

megrekedten.

Vagy túl korán

fogja megélni azt,

megelégedetten.

Hiszen mindent

megcsináltak,

helyette, nincs

motivációja se.

Kényelmesen

átmegy azzal,

punnyadásba.

Viszont tovább

gondolva meg,

az lesz az alapja,

a következőknek.

Az előnyökből meg

ah, hátrányok lesznek.

S köztük annak, aki a

 legmagasabban, lelkesen,

szívesen is gondolkodó lett.

Bizony lesz dolga rendesen,

mire kiviszi magát a felszínre.

Ha valóban megismerhetnék

egymást a családokon

belül az emberek,

megtapasztalva,

átlátva, kihallva.

Segítséget adva,

haladnának ők

mind a jónak,

szépnek az

irányába.

Alkotni,

haladni,

fejlődni,

teremteni,

vagyunk

a földön.

Ha csak

egyesek

lennének

fontosak,

akkor meg

a többiek,

ugyan miért

születtek volna meg.

Azt mondom van az Isten,

azt mondod igazad van neked.

Jó legyen igazad neked,  de az

csak a te ügyed és nem másoké.

Az ember akkor képes fejlődni,

ha tesz azért is, ami nem könnyen

jön, nem szerzi, teremti, megéli azt.

Ami nehézséget okoz neki, van olyan,

amikor le kell mondania azokról, amit

úgy ért el, hogy könnyebben élte meg.

Természetesnek vette mindazokat,

amik arra szolgáltak volna, tanuljon,

boldogulni abban ami akkor adatott.

Pedig a nehézségek ott voltak, mint

egy felkínálva neki azt a törlesztési

lehetőséget, ami feloldja a múltban.

Azt amit nem is ő követett el, de

rávetül, mert hiába minden, ha

a többiek azt még nem észlelik.

Ha nem hozta, tanulja, meglátni.

Nem látja át, nem hallja ki, nem

érzi meg, csak dőzsölve beleél.

Megalapozva a következőknek, a

 most látszatosat, a túlzó jólétet, ami

meghozza az ellentéteket, hiszen

már átfordultunk, a jóban élünk.

Most mondhatják azt, ne már,

hiszen nem észlelik azt még,

de mihez képest, jó az a jó.

S ha valaki meggátolja azt

is, amivel nem lenne dolga.

Majd észleli, ha már megérti,

valójában mi lett volna a sorsa.

Viszont az már rávetült a sarjaikra,

akik nem biztos, hogy meg tudják

köszönni, ami dolguk se lett volna.

Ismerem mint a tenyeremet, én igen.

Van amit hozunk, amit meg nem, azt

fontos lenne tanuljuk, hogy tudjuk.

Ne árts, ne bánts, magadra

is jól vigyázz, téged sem

pótolhat ám senki más.

Tisztelet, egészséges jó

minta is legyen ott bőven,

hogy vihessenek kimenőben.

Magyarországon, Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

 

 

 

 

Lelkesen, szívesen, eszesen… 2017.12.03. julamami.com

Van akinek, hangosak,

zajosak mindezek,

mások meg teszik

a dolgukat átlátva,

megérezve, kihallva.

Összefüggésében azt is

átlátják, nemcsak egyedül

élhetnek jól, másoknak is

fontos jól érezni magukat.

Ott ahova életükben ők is

teremtették a szépet, jót.

Egy minden, minden egy,

aki még nem tudja most se.

Azt, hogy apró porszemek

vagyunk mi, nem is különb

senki a másiknál, hisz ő sem

fölöslegesen született oda.

Pont oda a szülőhelyére,

ott kapva a lehetőséget,

a sikereit kibontakoztatni.

Ha több van benne mint amit,

ott meg tudna teremteni, hát

megmutatja a tehetségét kívül.

Azzal erősítve a hitelességét,

megállja ő, ott a helyét, segít

vezetve is, arra született.

Az intelligencia hozott,

nem árt, nem bánt meg,

alkalmazkodik amíg az,

a határain még belül van.

Ő kibillentve is igyekszik,

teszi, hisz arra született.

Emberiesen segítő lett, a

két oldalunkból az egyiket

hozta, neki az lett a dolga.

Nem hiányt keltve gyarapszik,

tudja az adok-kapok mindenkié.

Tanultan, átlátja, kihallja, megérzi,

 tanult tudásával is adni született.

Jól ismerek én egy helyet,

ahol több fészekben,

madárkák nevelődnek.

Először csak repkedtek,

ide-oda, aztán belakták,

mert úgy döntöttek,

fióka neveléshez

  a hely jó lesz.

Megint

lett,

négy

fészek.

Amikor először

jöttek, hangosan

és sokatmondóan

csicseregve mindent

megbeszéltek, olyan

hangos volt, mintha

veszekednének.

Jó hely lesz az,

csendesen lakják,

szerények, őszinték,

ők tisztán rezegnek.

Sok ember fordult már

meg az elejében, ahergál

háznak, ahol az emberek

lelkére jól vigyáznak.

Na meg a teraszon,

ahol most rakhatunk

fészkeket akárhányat.

Tavaly is jól megvoltunk,

ha megpihentünk miközben

repülni tanítottak bennünket.

Nem hessegetnek onnan el,

nem bántja a csicsergésünk a

 fülüket, a nagycsalád már

csak ritkán üli körbe azt

a nagy asztalt. Másutt

keresik a lehetőséget,

de nem a szeretetnek

hiánya miatt mentek.

Abból itt van többlet,

nevelhettek fiókákat.

Volt az is, megesett,

kakukkfióka kelt ki ott.

Nem győzték visszarakni,

mert a többiekhez képest

nagyobbacska, fészkalódva,

kipottyant, de felnevelkedett.

Ahova esett, ott kezdték el

etetni, nem hagyták magára.

Aztán jött a házigazda s,

ráhelyezte egy lapátra,

hozzá sem érve, tette fel,

a fészekhez közeli helyre.

Nem tudni hogyan, de az

mindig megoldódott, nem

hagyták magára a védtelent.

A feketerigó is megbarátkozott,

a fütyörészésre ő is válaszolgatott.

A galambok is jöttek, már nem félnek,

a házőrző, csak vakkantgat, mégis

megadva a jelet, látja őket, de

nem bánja, ha ott időznek.

Amikor a testedet edzed,

a lelkednek sem ártana,

ha többet törődnél vele.

Ha csak arra figyelsz, mi

az ami gazdaggá tesz téged,

ráállsz és nyomod, ha kell ha nem.

Közben már mindenkit elhagytál aki

addig fontos volt neked, kinőtted, tán

másképp látta azt amit te, nem akartál

már több energiát beletenni, oda sem.

Nem fejlődhetett együtt veled a párod se,

így aztán bevonzottál sokakat, akik biza,

szívesen időztek a megteremtettedben.

Nem is jutott eszedbe, hogy akikkel azt

a nehéz időszakot végigcsináltad, nekik

is járna abból a többletből, ami által most,

láthatóan más minőségben ismernek el téged.

Másoknak adod azt, amit ők érdemelnének meg,

hiszen nélkülük, még késztetésed sem lett volna,

a motivációk voltak mindahhoz, amit elérhettél te.

A madár is visszajár arra a fészkére, ahol felnevelte

a fiókáit, s vigyázza őket, szökdelni, repülni tanítja.

Megmutat minden utat, kerítést, ahol biztonságos

a repülés közbeni pihegés, nem hagyja el se ott,

ahol számukra ismeretlenül, nem biztonságos.

A kakukkfiókát is úgy helyezik el a másik

fészkébe, megnézték, biztosak benne,

gondoskodó az, aki azt ott fészkeli.

Nem láttam egy madarat sem,

aki ott hagyta volna, ha kiesett,

vagy szállni tanulásnál, leesett.

Még amikor a macska jött is,

megtettek mindent amit lehetett.

Veszélyes volt, de körbe  is röpködték,

elcsalogatni elhessegetni próbálták.

Nagyon hangosan, segítséget hívni

igyekeztek, hangoskodott mind aki

hallotta, arra gondolva, mi lesz ha

magára marad ő is, kiszolgáltatva.

Hát sokan lettek, akik hangoskodva,

nem ritmusosan, inkább figyelmeztető

hangot adva jelezték, a macska meg nem

számítva a hirtelen sokaságra, elkullogott.

Hátra sem nézett, annyira meglepődött, ott

többet már nem is próbálkozott, értetlenkedett.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, jól

átgondoltan, megfontoltan, nem fiókba való, eladó.

Jó szerencsét jó emberek, tisztelettel élni könnyebb.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

A valóság se múlik… 2017.10.10. julamami.com

A múlt elmúlt,

nem tud

mit

kezdeni

a jelenben.

Felemlegetve

sincs energiája,

legfeljebb az

érdeklődést

egy időre

borzolja.

Tanuljál meg

élni a jelenben,

minden egyéb

fölöslegesen

le is terhel.

Tudjál

élni a

mában,

a holnap,

a küszöbödön,

úgyis megvár majd.

Ha a múltra építetted

a váradat, az ott ragaszt.

Nem lehet behelyettesíteni

azt amit sosem tettél magadért,

hiszen nincs tartásod, méltóságod,

a feladatod megmaradt, üresedsz.

Kezelhető számodra addig lesz,

amíg nem kezdesz el védekezni,

mert érzed, nincs mit tenned.

Felszínre hoztad és az igazi

önmagad szerint tetted azt.

Átcsaptál védekezésbe, hisz

elfogyott, ami nem is volt soha,

csak kitűnő volt, a semmi tálalása.

Eljött az ideje, hogy te is zárkózzál fel,

ahhoz amit összehordtál, felelős vagy,

 már magadért és a ránk vetüléseidért.

Nem látod át, se nem érzékeled,

nem hallod ki, nincs gondolatod,

ami átsegíthetne az üreseden.

Túlmentél, már azon is amit,

az egészséges lelkedért tett

oda, megélhetőként az Isten.

Hozzá vagy szokva, hogy nincs

ember, aki azt amit legyártottál

visszafejteni képes, kibogozhatja.

Az intelligenciát az Isten adja, oda

ahol az már aktuális a családjában,

legyen, magas lelkületű ember is.

Átlátni, kihallani, megérezni, sőt

gondolkodva dönteni képesek.

Azért azt a tehetséget hozták,

mert az elődeik amiatt veszítettek.

A körforgás minden családban ott van,

kinek ez a feladata, kinek meg teljesen más,

kiegészíteni vannak azok, a megoldásaik.

Maradjon együtt a család, akkor meg

különösen, ha a nehezet beengedték,

anélkül, hogy nekik dolguk lenne vele.

Fölfejlődni, a 2017. évet kezelhetővé

tenni, kommunikálni tanulni, ha nem

azt hozták, egyikük sem, ne fogjanak

ki rajtuk a mondvacsinált családnak

tűnők, a már mindent kipróbáltak.

Hétpróbás, szokták így is mondani,

kifinomultan tudnak ők becserkészni is.

A kijátszható emberek által közlekednek,

be is jutnak minden fontos helyekre is úgy,

hogy mire észlelnék, észrevennék, blokkolják.

Úgy történik, arra kerekítik, amerre akarják,

nagymesterek a szavaik hajlításában, pörög

a szóáradat, csokorba szedik a szóvirágokat.

Megtaláltam a jeleket az emberek tenyereiben,

hozzájuk olvashatóak ott, mint a matematikai

képletek. Összefüggésében látják 20 óra után,

ők akik rááldozták az idejüket, bele is tették azt,

az energiájukat, amit önmaguk megerősítésére

szántak, gondolkodva dönthetnek, nyugodtak.

Rálátnak majd, kihallják, megérzik, ezekkel

megkérdőjelezhetetlenül ők maguk szerint

oldják meg, a sorsukban a törlesztéseiket.

Megtanulhatják tőlem, az oktatásom során,

rendezhetik a saját, generációs feladataikat.

Boldogulni fognak azokban a helyzetekben,

amikben addig nem, összefüggésében látják

meg a megoldásokat, nem ártva is haladnak.

Érdeklődni lehet, Skype julamami.julamami,

julamami@gmail.com, webtenyer@gmail.com,

+36 30 2470 589, Julamami Magyaros Agyalósa

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, hogy

legyen minden családban egy emberies, aki majd,

segíteni tudja, a megtanultakkal a családtagjait.

A 2017. évhez igazodni, megérteni, átlátni azt,

a lelkesek, szívesek, a gondolkodók képesek.

Az intelligensek ezt hozták, ha kinevelődött

belőlük,  különböző hatások által már nincs.

Az arra már érettek, ezt megtanulni is képesek,

nem lesznek kiszolgáltatva, a rájuk vetülteknek.

A magas rezgésűek megismerve egymást, olyat,

a legfontosabbat oldanak meg, mint a tisztelet.

Az egyensúly fontos, ezzel azt tartani képesek,

nem sérülnek meg lelkileg, fölé emelkedhetnek.

Van az Isten, ha hiszed, ha nem, majd a saját

idődben észlelni fogod, lehet, hogy legott.

Szeretettel.

 

.

 

 

Fejlődhetnél… 2017.10.05. julamami.com

 

Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a

 sok jót és a szépet, hogy a sarjainknak,

jól működő gondolkodó Hazája legyen.

Aztán mond, a neked tervezett könnyű,

hasznodra lett-e, a sorsod tekintetében.

Tudod-e már használni most életszerűen,

erősödött-e a lelked, a szíved, döntéseid.

Vagy rájöttél az se rólad, csak róluk szólt.

Tervezni tudsz, ha megismerted a sorsod.

Másoknak sorsát éled, ha nem tervezel,

azt utánozod, amit sikeresnek láttat,

ő abból majd remekel, s jól profitál.

Neki szánta a sorsa a cselédséget,

ha bebújsz mögé, az ő bőrébe,

igyekszel, a cselédje te leszel.

Amikor levadássza a könyveket,

amiken nincs védjegy, magának

betudva, azt ki is nyomtathatja.

A mások tudását összeollózza,

a maga ízlésére formálja, nosza,

hátha nem látják meg, hogy lopta.

Hiszen más országokban oktatja.

Meg kell tanulni ezzel is élni tudni.

A lehetőséged hiányában megélni,

csak a tudásodra hagyatkozva élni.

A saját sorsod és a te generációs

feladataid helyett, másoknak a

 szekerét tolod, a tied elhagyod.

Honnan lesz talaj a sarjad alatt,

ha nem alapoztad a sorsotokat.

Nem a pénzről, a sorsról szólok,

ha nem a sorsomat éltem volna,

ugyan, hogyan éltem volna túl ezt.

Segíts magadon az Isten megsegít.

A múlt elmúlt, haladni is lehetne,

a gyorsan fejlődő Világgal.

Ne maradj le, mert

kimaradsz,

minden

neked

szóló

jóból.

Keresed

a megoldást,

nem találod,

mert nem az

egyszerűnek a

nagyszerűségében

gondolkodva keresed.

Ha nem fejlődtél fel a

Világ ritmusához, biza

lemaradsz minden olyan

fontosról, ami megoldás

lehetne most számodra.

Ha nincsenek alapjaid se,

mihez képest hol vagy a

 sorsodhoz képest, azt

sem tudod.  Mert nem

hiszel benne, hiszen,

ha fontos lenne azt,

hallanád, látnád.

Nem a valóság

fogott meg,

inkább az,

amit a

nagyon

ravaszok

nyomnak.

Tudják azt,

mennyire

fontos az,

kapaszkodót

nyújtani, hát

legyártanak.

A saját szájuk

íze szerintit,

tudják, hogy

vevők rá,

még az

okosak is.

Hátha van

benne, valami

amiről még ők

sem tudhatnak.

Nem hagyják hát

ki, belemásznak,

lemennek arra a

szintre, ahol majd

nem ők irányítanak.

Észre sem veszik azt,

hogy annak a vállán

állnak, ahol a tudás.

Ha nem vállal fel az

a hely ahol születtél,

azért, hogy nevesedni

ne tudjál, mert nem fér

az bele a terveikbe most.

Akkor feletted eldöntötték

vegetálni fogsz, csinálhatod

a hétköznapjaidat, de nem

örülnének annak, ha úgy

gondolnád előadnád azt

amit tapasztaltan tudsz.

Szemtanúja voltam annak,

amikor belibbentették azt,

amire volt akkor éppen nekik

igényük, láthatóan célirányosan.

Kifordulttá tették azt, ami azon

a helyen addig a minőséget adta,

azzal, hogy színes, szíves, gondolkodó

volt és egyben, a választéknak palettája.

Átlátni, kihallani, megérezni, megoldani,

gondolkodva dönteni, pont a sokféleség

hatására figyelve, tapasztaltnak lenni.

A fokozatosság, mint a gyakorlatban

tapasztalva haladás, nem kerülhető el.

Mert ha igen, akkor hiányosan nő fel.

Helyesebben soha nem nő fel akkor,

ha nem ismeri fel a számára fontosat,

de naponta gátolja a másikat azért, hogy

ő legyen abban a helyzetben a fontosabb.

Tolerancia újnak neveztem el, fontos, hogy

felismerjék időben, mikor van ott az idő,

amikor nem róla szól a történet.

Várnia kell, hogy megtapasztalja

azt a helyzetet, mások is léteznek.

Vezetőnek állni, vagy vezetővé válni,

ott vannak a minőségbeli különbségek.

Nem életkor függvénye, veleszületetten

van a belső tartásával hozta, így neki az

lenne a dolga, hogy időben gyakorolja.

Használni, kihasználni, szintjük alatt

tartani az intelligenseket, azt jelenti

nem fejlődik a Világnak megfelelően.

Adja a természet az emberies csodát is,

kinőnek magukhoz képest, egészségesen,

nem ártva, nem bántva haladnak a saját és

az elvárt ritmusokban, nem sérülnek meg.

Szabadon, egészséges lélekkel, vidáman

haladnak, segítve a többieket a hatással.

Ők vezetni születtek mind, akkor is, ha

nem ülnek a székekben, mellettük fel is

fejlődhetnének ők, akik nem hozták ezt.

Felvállalva, kimondva, életritmusukban

haladhatnak és közben bevonzzák mind,

a fejlődni vágyókat, ahhoz alázatosakat.

A koppintók nagyon gyorsak, ők abból

nevesednek, gazdagodnak, másolnak.

Nem igaziak, de igen csábítóan adják,

veszik egymás között, a szerepeiket,

amivel éppen még nem játszottak el.

Tegnap volt a mélypontom, amikor én

átgondoltam az életemet, mihez képest

hol tartok, mekkora utat tettem éppen

meg, abban a minőségben ahol tartok.

Tudatosodott és végleg bennem, nem

engedik meg, hogy oktassam, neveljek

azzal amit feltaláltam, nem kellek én itt.

Felelős emberként, magamért is felelősen,

kimondom, azokat a szavakat, amik éppen

nehezítették az életemet, azzal le is tudom.

A múltba rakom, ott van tudom, de nem hagyom,

hogy gátolja az egészséges gondolataim áramlását.

Éberen tanulom magát az életet, ebben a nehezített

helyzetemben, most éppen ki az aki által, lejáratni

igyekeznek, hogy neki az hirtelen, sikeres legyen.

Óvatosságra intenék mindenkit, ebben az óriási

katyvaszban, ha kinyitnak valamit vakmerőkként,

felelőse kell legyen annak a következményeinek is.

Azt is hallottam régebben a tudás hatalom, én nem

értek egyet ezzel, a tudást az Isten oda adja, ahol,

pontosan tudják, felkészültek annak a fogadására.

Hiszen a fokozatosságot átélve, nem hiányzik ott,

egyetlen lépcsőfok sem, jól fel lehetett építeni azt,

hiszen az emberektől jött a sokféle, szíves, színes

tapasztalás, állt össze általa, a magabiztos tudás.

Ha bármilyen magasságokat is érhettél el,

kérlek téged, nagyon szépen, ne fordulj ki,

olyan hatásokra, amiket nem ismersz fel.

Mert nem tudod majd rendezni a sorsod,

ha mások rakták össze azt, amit neked

lenne fontos, tapasztalva megélni most.

Nézz magadban szét, látod milyen szép,

lelked tiszta tükre, mind így érkezünk le.

Tapasztalatok nélkül, mindegy, hogy hány éves

vagy, üresedsz, ha nem tartod szinten magadat,

vedd magadhoz a tudást, csináld meg a sorsodat.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

azoknak, akik keresik a jó minőségű életüket,

nem ragadtak meg, csak a pénzszerzésben.

Szeretnének két lábbal a földön járni,

vidáman átlátni, kihallani, megérezni,

gondolkodva élni, a saját sorsuk felett,

önmaguk dönteni, generációs minta lenni.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Kellemes időtöltést kívánok emberek,

tisztelettel, szeretetben élni könnyebb.

 

 

Miről beszélsz… 2017.10.03. julamami.com

Olyan országban szeretnék

élni, ahol kicsörög a telefonom,

ahol megélhetem a megérdemelt

életemet, emberiesen sokat adtam.

Ha nem érted amit csinálsz, ne menj

olyan pozícióba, mert ártasz sokaknak.

Ugye nem arra neveltek téged sem,

hogy ártsál, mi lett belőled, látod-e.

Ha a jók nem tudnak itt megmaradni,

akkor csak olyanok lesznek mint te,

 nem biztos, hogy tetszene neked.

Különös oktatás, nevelés eladó.

Ha úgy kellene éljél mint amit,

másoknak kigondolva szántál.

Mérhető-e, az elviselhetőség,

vannak-e erre szabályok még.

Ha nincsenek jogaim, akkor

minek neveznek engemet.

Miről beszélsz, ha te magad

nem így élsz, csak

nekünk

szántad.

Láttad-e,

szomorúnak

miattad anyádat.

Megkérdezte-e tőled,

ezt most miért csináltad.

Betartottad-e az ígéreted.

Az emberiesek nélkül, sem

alázat nélkül nem megy, ne

 használjad, becsüljed meg.

Tudod-e, a saját sorsodban

hol tartasz, mit hagysz hátra

emberileg a saját sarjaidnak.

Vagy tényleg nem számít már

semmi más, csak a matéria, a

még több pénzt oda, meg az,

hogy mindenki érted, neked.

A saját világodat építteted,

csak elfelejtettél szólni, ezt

és azt sem tetted meg, hogy

nem az emberek élete érdekel.

Mindenki tegyen és érted legyen,

használod az emberieseket mint azt,

a tárgyat ami megadatott mert megjár.

Kinek a nemlétező sablonjába szorultunk

bele, mi a nép, akinek a jótetteiből, emberies

életviteléből, szépérzékéből lett a mi Hazánk.

Jobbra, balra, előre, hátra, fordulunk akkor is,

ha szusszannánk egyet, hogy átérezzük, mibe

kerültünk úgy bele, hogy senki sem kérdezett.

Szeretnénk-e úgy élni, hogy a legrosszabbat,

is átéljük, amit nekünk már több generációnk

megélt és az lenne az alapunk, mert emberileg,

teljesítettek, éljük meg a jó minőségi életünket.

Az lenne nekünk a megjáró „most” megélhető

legjobb minőségű, ami másoknak önmaguknál

túl is tolt állapotukban, az unalmas hétköznap.

Ha csak nekik szánta volna az Isten mindezt a

jót és szépet, amit az emberiesek által kaptunk,

akik úgy gondolkodnak, hogy nemcsak ők vannak.

Intelligens módon másokra is tekintettel megélik,

a jót és szépet, de nem dőzsölnék el a jövőképünket,

amit arra szántak, hogy nekünk is legyen megérdemelten.

Elragadta az, aki átláthatja, mert a többieknek, sincs fogalmuk

róla, mit jelent, ha egy hangzatossal elindulnak. Majd lesz abból is

 valami. Hiszen látszik, nem kommunikálhat, ha igen, azt sem látja

senki más mint aki tudja, kik nőttek már ki, a hivatásukká lett az.

A vezetés nemcsak rólad szól, hanem azokról, akik tudják ők mit

is szeretnének. Hiszen végigvitték a sok mindenféle, mások által

kitalált valamiket, ami lett az ő életük, nem válaszolhattak, mert

nem kérdezték meg őket, szeretnének-e, tiszteletben élni tovább.

Vagy inkább készüljenek fel arra, hogy a nem emberiesek rángatják,

majd a napjaikat, mert rosszat álmodtak éppen aznap, túl sok volt, az

ami nem járna meg nekik, nem tettek érte de úgy döntöttek az övék.

Fröcsögi a saját beszorult életét, tehetetlenségét, nem gondolkodó,

érezhetően üresen is uralkodni vágyó, ott a körítés nem rólunk szól.

Most éppen ők szeretnének megmutatni, az eddigieknél másabbak,

látszik, csak a pénzvilágáról szólnak, hogy ne unatkozzanak, ők sem.

Nem rólunk a népről szólnak ők se, újat vezetnének be, aki bírja azt,

megtudja, aki nem azt majd elsiratják a szerettei, ha van még neki.

Sors nélkül nem lehet minőségi életet élni, beleélni, leélni valamit,

azt is lehet, a sorsod tartást ad neked, neked, neked, nem mások

szerint, se helyettük éled, a sarjaidnak a jövőjét alapozod meg.

Itt a saját Hazánkban találtam fel, ide jönnek az emberek, hogy

a kérdéseikkel megtiszteljenek, általuk lettem tájékozottabb.

Tartásukban, méltóságukban erősítem, önmagukhoz fel őket.

Tisztelettel vagyok, szeretettel tálalom a sorsukat, emberies

maradtam, ez nagy kegy nekem, hogy tudom, az egyszerűben

élni a nagyszerűt, amivel az Isten megengedett oktatni, nevelni.

Felszínen élni, kikerülni a nehezet azt is lehet, az ízes élet, az maga

a megélhető, jó minőséghez vezető sorszerű, alapja a sarjainknak.

Ők is lépésről – lépésre tudjanak haladni, építeni a saját sorsukat.

Ne helyettük éljed meg, adjál lehetőségeket, hogy tudjad, miért

vitted végig a nehezítetteket, amiket mások találtak ki neked.

Mert a te sorsodat, már megalapozták a szeretteid, csak jött

valami fura gondolat, valahonnan, valaki által, rárakva a szépre.

A jóra a szürkeséget, beleterelve az emberieseket. Nem látja át,

nem hallja ki, nem érzékeli a hamisakat, nem is gondol azzal, újra

beleszaladtak ők is, intelligensekként is a jól legyártott csapdába.

Igyekeznek lejáratni a tisztákat, hogy ne legyenek jól láthatóak a

 különbségeket, hisz a többiekkel már istennek láttatják magukat.

Rányomja a pecsétjét a hiteltelenné váltak egyike, azt hitelesítve,

más szóba sem jöhet, még megkavarná, gondolkodóvá tenné őket.

Édes Hazánk Csodaszép, kérlek ne menj még, hiszen a szép és a

 jó, amit mi ide teremtettünk, nekünk még nem lett lehetőségünk.

Ihajja, nem tanultak belőle, mennek csak előre, nem nézik át sem, a

 mondvacsináltak honnan jöttek, van-e alapjuk, tudásuk ahhoz, hogy

ellássák őket mint intelligenseket, az egyre megy tanácsadóikkal.

Az életszerűtlen és üres a lényeg, hát elbűvölten csodálják őket.

Hiszen más nem jöhet szóba, akkor sem, ha neki fontos ez a Haza,

az emberek sorsa, nem megy majd dolga végeztével el valahova.

Pénztártól való távozás után, reklamáció nincs, azta, hinnye, na, ne.

Nyugodtan végezhetik, nincs kontroll se ott, sem amott, így belülről

alaposan levezetik, amivel megbízták őket, önmagukért tesznek.

Önkontroll, tartás, méltóság, emberies lét, ezt szánta az Isten és

mindenkinek, képes lenne megcsinálni a saját és generációs

feladatait, a Hazánknak jót tenni vele, hiszen belőlünk lett.

Mi éljük aztán megint azt is, itt érintette a mezítlábunk

az anyaföldet, itt éljük amit éppen hagynak, lehet. Itt

gondolnak ránk tisztelettel, mert visszük a nehezet,

nem futottunk el sem, jókká emberesedünk közben.

Magyarországon, Tolna megyében, Pakson.

Szeretettel.

 

 

 

 

 

El ne fogyjon… 2017.10.01. julamami.com

Alázat legyen ottan bőven

és el ne fogyjon a

 tisztelet sem.

Mert

anélkül,

nem megy, a

szintnek tartása.

Ha egyszer elérted,

jól becsüljed meg.

Feltisztulni is

igyekezz,

lelkileg.

Tartás,

méltóság,

önmagadért,

akkor is ha már

túl könnyű az élet.

Persze nehéz azt

megtartani, ha nem

is ismered az utadat.

Mihez képest és hol

tartasz, kinek a vonala

az, amit viszel tovább.

Nem mindegy, az ad-e

tartást, a méltóságodat

megtarthatod-e vele.

Van-e benned ahhoz,

elég hit, hogy ne azt,

tedd, amit másoktól

látsz, ne utánozzad,

 azért, mert ott van

 előtted és nincs más.

Leutánozod, hogy ott

megfelelj, azt hiszed az

elvárás, pedig nem, csak

éppen nincs összetartás.

Könnyen lehet, a te dolgod

lenne jó mintát mutatni ott.

Te vagy tán, a legmagasabban,

mint lelkes, szíves, gondolkodó,

hátha azért jelez a belső tartásod.

S mégis, a könnyebbet választod,

hátha úgy a sorszerűt megúszod.

Fokozatosság nélkül nem lehet,

jó úton tartani az életet, mert

mindig lesz egy, aki eltéved,

s kihasználja a többieket.

Tökéletes az Isten, te is

kiteljesedhetnél, ha

arra igényes lennél.

Hozzuk a tehetséget,

egymást kiegészítve,

szép, színes lehetne,

a Világ, becsüljük hát

meg azt, ami épp van.

Mert, ha mindig mást

szeretnénk mi, mint ami

adott, hiába a boldogulás.

Nem vennénk észre azt se,

hogy az már, a boldogság.

A sietségben elszállna,

az értékes pillanat,

át sem élnénk azt, a

következőkre várva.

Tisztelet legyen ottan

bőven, hogy vihessenek,

abból nyugodtan, kimenőben.

Szeretettel.

 

Te magad… 2017.09.30. julamami.com

Ha már mindent másokkal,

a pénzeddel intézel el, biza

kiüresedhet, elsatnyulhatsz,

pedig fejlődhetne a lelked.

Ha a sorsodat a kezedbe

veszed, magad csinálod,

akkor is ha hátráltatnak,

féket raknak, hozzá nem

értően döntenek feletted.

Erősödik a lelked, a szíved,

gondolkodva eldöntheted.

Minden apró részletecske,

amit elérhetsz így is, siker.

A sok apró sikerből lesz,

a sikerélményed neked.

Magad szerint magadnak

építed fel és sorsszerűen.

Nem állsz be, a látszatos

sorba, mások által neked

gyártottakba, talpalóba.

Mitől vagy te önmagad,

attól, hogy ismered

 és megcsinálod

magadat.

Sorszerű,

nemcsak

szimpatikus

kifejezés, de a

valóság a tartalma.

Mint egy védelmed,

úgy van ott az életedben,

ha már tudod mi a sorsod,

s annak megfelelően éled.

Általában van is, kétféle

lehetőséged és eldöntheted.

Ha meg nincs másik megoldás,

hát segít, odarakja az Isten.

Ha a saját életritmusodat

felismerted és azt is éled,

sok gondod nincsen ezzel.

Azonnal jelzi a lelked, szíved,

hogy valami nincs ott rendben.

Ha te harmóniában vagy belül,

nem történhet olyan, amit ne

éreznél meg és még időben.

Különös oktatás, nevelés.

Felerősíted magadban

azt a tiszta érzést,

amit hoztál,

amikor

születtél.

Jó érzés lesz,

ismerős, szinte

boldogságérzet az.

Hazaértem, mondta

egy általam is tisztelt,

amikor rájött megértette,

hogy addig mit nem értett.

Botcsinálta üzletasszonyként

nem tudom úgy megfogalmazni,

hogy rájöjjenek az emberek, pont

ez amire szükségük lenne, erősíteni.

A saját velük született érzékelésüket.

Nevelkedésük, a sok mindenféle hatás,

ami elhalványíthatja bennük, az érzést,

ott felevelenítik, megint a hasznukra lesz.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

ha megtanulja a 172 általam megrajzolt oldalat,

a lelkes, szíves, gondolkodó énje a helyén marad.

Ahogy halad előre a tanulással, úgy kerül benne,

az információ azokra a helyekre, ahol addig nem

volt magyarázat, csak hiányokat élhetett meg.

Fokozatosan teszi a helyére és éli át érzésben,

nem csapható be az emberies, kontrollálja azt a

 lelkiismerete, hogy minden a helyén és rendben.

A saját életrezgésében éli az életét, nem lehet

kifordítani abból, mert tudja, az az ő valósága,

hogy mindent átlát, jól érzi magát a bőrében.

Oktatni ezt még csak én tudom, egyenlőre,

nem tanítottam meg, még erre senkit sem.

A nevelés részét is fejből, érzésből teszem,

van saját életritmusa ennek, amikor már hat.

Hiszen bennem érlelődött meg, jól ismerem.

Ha megjön a vevője az oktatási formámnak,

papírra vetem fejből, könnyen egy nap alatt.

Vigye és adja közre, legyen hasznára azoknak

akik eddig nem találták meg, semmi másban.

Szeretettel.

 

 

 

Meglátni… 2017.09.29. julamami.com

Meglátni a hétköznapi csodát, hogy

tisztelettel, szeretetben is,

élhet a Világ, nahát.

Nyomja, tolja,

nem veszi észre,

hogy felkerült már,

az önmagához mérhető

saját és generációs csúcsára.

Mivel alázat benne még nincsen,

eltudja képzelni, hogy neki meglegyen az

 is a csúcson, mert úgy gondolja, megjár.

Annyira akarja, olyan nagyon vágyik rá,

hogy beengedi azokat is, akiket még nem

kontrollált, pedig nem véletlenül mennek.

Nem figyel és belekerül a hozzá képest,

alacsonyabb  szintre, a csapdájába bele.

A tapasztalt tudásom szerint, ha elérte,

a saját legfelső határát, ott élnie lehetne,

úgy, hogy azután egész életében élvezze.

Hiszen sokan születtünk le a földre, senki

sem fölöslegesen született, neki is megjárna

az ő tehetségében elérni, a saját és generációs

legfelső határát és abban jó minőségben élnie.

Valamit nem láttam mintának, nem tanultak

meg az emberek, hogy megjár a jó sors,

mindenkinek, aki azért sokat megtett.

Tisztelettel lenni a többi ember felé,

betartani a saját és generációs határt,

kiteljesedni a tehetségében, az megjár.

Lehetne így, egy nagy színes, szíves,

lelkes, gondolkodó tömeg, akik nem

ártanának egymásnak, önmaguknak se.

Mindenki fejlődhetne a saját hozottjának

megfelelően, a maga szintjét elérve, abban

boldogulva, meg is csinálhatná a saját sorsát.

Azzal megalapozhatná, generációsan alapnak,

 amire állva fejlődhetnének, ugyancsak a sarjak.

Egészséges körforgásban, a tapasztaltaknak a

tanácsaira figyelve, elkerülnék a fölöslegeset.

Hiszen egy családon belül elég, ha egy éli át,

s azt mint energiát, adja tovább, hiszen már,

az övé lett, azzal, ahogy átélte, fejlődött attól.

Semmi nem menne pocsékba, nem ismételnék

fölöslegesen, aminek semmi értelme, üresben.

Hiszen egyenként születtünk meg mindannyian,

az ikrek is egymást követve, mert külön, külön,

fejlődhetnénk, a saját életünket élhetnénk meg.

Hiszen az Isten jól meglátta, az összefüggéseket is

alaposan megalkotta, hogy mindenki jól érezhesse

magát, legyen motivációja, lelkileg is a fejlődéshez.

Nem gondolnám, nem azt tapasztalom, hogy

lelkesedés nélkül, értelmes, tartalmas lenne.

Bármilyen feladata, hivatása, az emberek nem

üres zörgő bádogdobozok, érzők, értelmesek,

gondolkodók, átlátók, kihallók, intelligensek.

Kérem szépen lehetne, esetleg, hogy jól

maguk köré nézve, meglátnák, nincs ott

semmi, egy szálon, hangulaton múlik.

Amit nélkülözve, jó minőségű életet

élhetne mindenki, aki már tett érte.

Helyette nem lehet betolni senki mást,

mert az ő elért lelkes szintje, adja a jót,

a szépet, az alapban is emberies életet.

Biztosítva a többieket arról, hogy lám

képesek megcsinálni, ha odaadóan ők

is tesznek azért, hogy el ne tévedjenek.

Becsapva, a többieket semminek nézve,

felfuvalkodott körbenézéssel is, annyit mutat,

nincs benne, se tisztelet, sem alázat, pedig az alap.

Amit nem hoztunk tudásként, meg is tanulhatjuk,

az arra igényesek már megkeresik a lehetőségüket.

Kiegészítve azzal a saját tudásukat, fejlődhetnének.

Tökéletes az Isten, de azért mind kiteljesedhetünk.

Helyettünk nem teheti más senki, a mi feladatunk,

tanuljunk, jó minőségű, igényes emberekké válni.

Otthon vagy, amikor a kicsikben már látod magad,

nem mentél sehova és a Világ mégis ott van nálad.

Hatalmas az Isten, gondoskodó szeretete, megérezve,

tudja az ember, nem ő a lényeges, apró, fontos porszem

itt mindenki, külön s együtt alkotva, ezt a szép Hazánkat.

Tisztelet, tolerancia, szeretet, alázat, ne dúljad szét, azt se,

amit, nem te teremtettél, nem a tied, ha elvetted másoktól,

azt még vissza lehetne adni és idejében, ha megszerezted.

Az attól még nem lett a tied, nem tartozik hozzád, mert

nincs benne a verejtéked se, nem a gondolkodó agyaddal

hoztad azt te létre, nem hagyta rád örökül azt senki sem.

Elbirtokolva, minél több az ilyen, annál értelmetlenebb,

lesz az ünneped, hiszen átmegy hétköznapivá minden.

Időnként meg lehetne nyitni, hogy áradjon oda is ahol,

már csak a jónak a hiányával találkoznak, s fejlődnek ők

alaposan, lélekben, szívesen, gondolkodókként gazdagok.

Tanuljanak egymástól is, mindenki azt, amit ő nem hozott.

Megadva egymásnak azt ami által az ő sorsuk körbeérhet,

nem fordulnának el egymástól az emberek, a Hazánk ez.

Belőlünk lett, akik a szépet és jót, ide teremtettük mind.

Amikor azt érzed megvan már mindened, adott a pillanat,

amit átélve rájössz, az összes motiváló energiád odalett.

Szeretettel.

 

 

 

 

 

Megelőzheted-e… 2017.09.28. julamami.com

Miből tudom, hogy megelőzhető-e,

abból, hogy látom azt az emberek

tenyereiben, ott van minden.

A jó minőségű élet, az

nem könnyű kategória,

a nehezítetteknek sora,

emberiesnek maradva.

Ha esetleg azt gondolják,

azzal, hogy ők jobbá válnak,

nem maradnak gazdagok, a

 gyakorlat nem azt mutatja.

Kiteljesednek önmagukká,

kétféle rálátással lesznek, a

 sarjaik is kapnak lehetőséget.

Tapasztalttá lehettem ebben,

minden apró jelét, én magam

fedeztem fel és láttam meg az

 összefüggéseket a jeleik között.

Különös oktatás, nevelés, eladó,

lesz aki meglátja benne az üzleti

lehetőséget és az emberiest is.

Ami csak róla szól és a sarjairól,

na meg a fékekről, az irányokról.

Nincs két pontosan ugyanolyan,

hasonlókat élnek generációsan.

Ma már a hangjából is hallom,

ha kibillent az egyensúlyából.

Miből adsz, ha nincs rend a te

 lelkedben és szívedben, sem

a gondolatod nincs a helyén.

Vagyunk sokan, akik adunk,

akkor is ha nem kapunk érte

gyakran még köszönetet sem.

A siker érzése akkor is megvan,

majd ha ő idő múltával, jólesően,

hálával, arra beérve gondol ránk.

Vagy lesznek irigyeink is bőven,

nekik is tudnánk segíteni időben.

Adunk, azért jöttünk, igyekszünk,

elvégezni a feladatunkat, úgy helyes.

Nem mások függvényében tesszük, a mi

 belső tartásunk miatt is, lelkesen, szívesen.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés, megelőzés.

A magunk körforgása rendben, egészségesen

járhatna körbe, ha mindenkinek meg is lenne,

 már a maga dolga, a saját szintjén a feladata.

A nagyon csábító, a hívogatóan, hivalkodó,

az erősen vonzó erő, mert ad a külsőre

olyat, ami a hovatartozás szimbóluma.

Egy pakliba, egy sablonra, hű de kánya,

örömtelinek látszó, de lehúzó energiák,

azoknak, akik most bontakoznának még ki.

Egy szintre tolva mind, a sikeresekkel, az nem

motiváló energia, mindenkinek megrekesztő.

A fokozatosság a lényege és mindennek,

közben erősödik a belső tartása, elbírja.

Tanulni és a gyakorlatban tapasztalni.

Azon embereknek, akik nem gondolják,

hogy nekik is lenne tennivalójuk még, az

ő életükben, mert nem csináltak magukért,

még semmi olyat, amiből tudnák kik valójában.

Inkább álltak be a nemlétező sorba, masírozva,

mert megjár az a jó, az önmaguk fölé emelődnek,

 oda minden energiát bele is tesznek, lejárt lemez.

Van úgy, pont annak az ellentettje az ő feladatuk.

Három éve már a feltisztult energiánkban élünk,

akik eddig nem vették észre, az idén rendezhetnék,

hogy legyen tartásuk, méltóságuk, emberies voltuk.

A két oldalunk, a feladatunk, nem ilyen, vagy olyan,

mindkét feladatunkat azért hoztunk, teljesítsünk.

Minden a felszínen van már, szinte azonnal,

látszik, ha mellé menne valamiben, bárki.

A saját rezgésébe kerül bele, az övé lesz,

hiába magyarázkodna, látszik már rajta.

El is uralhatja, az aki őt, abba belecsalta.

Aki a saját idejében nem halad, lemarad.

Felszínesen, a könnyűben élni, azt is lehet, a

 tartásos élet, az maga az adott körülményekben való

 felismeréseknek sora, a lelkes, szíves, gondolkodóknak.

A belső emberies méltóságukat, a helyére teszi, megigazítja.

Ismerem mint a tenyeremet, ugye, mintha már hallották volna.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, szombatonként,

Különös oktatás, nevelés, Julamamival, online betervezve.

Szeretettel.

Megkövült matéria… 2017.09.27. julamami.com

 

Különös oktatás, nevelés, Julamami védjegy eladó.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube,

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

ha már szeretnéd megérteni a saját sorsodat.

Van az gyakran, amikor körbeért a sorsod és

észre sem veszed, ott kezdődik a visszaút.

Kezdheted újra, ha a sorsod nem ismered,

az ismétlések elmélyüléshez vezethetnek.

Ráébredhetnek az emberek, hol, mikor is

rontották el, a sorszerű gazdagság marad.

Az egészséges körforgás, nem csőlátás,

át nem látásból jön a kóros körforgás.

Ha nincs megfelelően hozzáértően

mozgatva, nem hozza, viszi,

hiszen arra van kitalálva.

Olyanok által, akik nem

láttak még működőképes,

szíves, lelkes, gondolkodó

emberekből álló helyeket.

Ez nem Magyaros virtus ám.

Kicsiben s nagyban ugyanaz van.

Legyőzni akarja a többieket

és mindenkit azért, mert

mondjuk a gyermekkora

nem volt éppen szép,  jól

működő, csak hiányokat

látott, hát most elvesz.

Nem simogatták meg

elég gyakran a fejét,

sem nem dicsérték,

tán nem is volt miért.

Nem tanult meg adni,

így megtart mindent,

amit lehet, amiről csak

ő tud, a Hazánk a népé.

Nem láthatott mást, se

mintát, se nem tanulta,

megállítani nem lehet.

Amit megszerzett az

 az övé már, úgy tudja.

A népet kívül hagyva

minden jóból, szépből,

nincs érzéke hozzá, se

mellette olyan ember,

aki még erről szólhatna.

Nem így működött ez itt,

ha olyan ember irányította,

aki tudta azt is mit vállalt fel,

nemcsak róla szól, másokról.

Van aki talán egész életében

arra ácsingózott,

hogy leépítsen

mindenki mást,

aki emberies ott.

A tehetsége által

híres, lelkes, szíves,

gondolkodóként él.

Akkor lesz ő győztes.

Nem érti azt, mi

tartja tartásosnak,

azokat, akiknek most

már nincs semmijük.

Azt szeretné látni,

a megalázottakat,

miképpen tarthatja

úgy, ahogy akkor élt,

amikor így megsérült.

Talán abban lehetne az

elégtétele, van az Isten.

A hatalom az Istennél, tán

el ne felejtse, az Isten művét

rongálja, majd azt is meglátja.

Amikor arra ő  is igényessé lehetne,

esetleg, talán, megjönne a sorsához még

időben az esze, úgy fogalmazom neveléskor.

Igyekezne megszabadulni mindentől, ami

 éles csavarral lett az övé, amit elbirtokolt.

Megkérné azokat, akiktől elvett mindent,

hogy vigyék ami nekik a túléléshez épp

szükséges, azután visszaadja mindazt,

ami nem volt benne a sorsában soha.

Élne tovább mindezekből tanulva,

már az alázatot is ismerve, hiszen

a bocsánat szót egyszer elejtette.

Jó földben megszaporodhat az is.

Mindent a maga idejében lehet,

úgy megoldani, hogy ne vetüljön

az rá a következő generációra.

Ne kelljen nevet is változtatnia,

ahhoz, hogyha kitudódnak mindazok,

amit elkövetett az elődje, ne szégyellje.

Saját sorsunk, generációs határaink vannak,

ha betartjuk azokat, jó minőségű életünk lehet.

Aszerint, ahogy az elődeink alapot teremtettek.

Akinek nincs alapja, az előbb a gödröket takarja.

Aközben tudja, megérezni a Hazaszeretet ízét.

Egy Haza ez csak egy, mindannyian jól élhetnénk

benne, a saját s generációs feladatainkat tisztelve.

Otthon vagy, amikor a kicsiben már látod magadat,

nem mentél sehova, a Világ mégis ott van nálad.

Meg ne feledkezz róla, te is szeretetből vagy.

Szeretettel.

Érti-e aki felvállalja… 2017.09.26. julamami.com

Vajon érti-e aki felvállalja,

hogy az ő döntéseinek,

mi a következményeiben

élünk, éppen úgy, ahogy azt

akkor megengedik nekünk.

Nem gondoltam volna, hogy

az én Hazám, ahova tettem,

a sok jót és szépet, majd úgy

tesz, amikor várnám azt amit

beletettem, mintha nem is venne,

 a jó élethez vezető úton engemet észre.

Hahó, a saját szabályaikat olyanoknak nem

kell betartania, akiknek jó mintáknak kellene

lennie a gyermekek, fiatalok, emberek körében.

Jól jönne itt, ahogy látom, az én alapos tudásom,

igyekeztek azon, kint ne kommunikáljak, átlátom.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

azért van, hogy nyugdíj kiegészítőm legyen.

Igyekeztem eddig is mindent megtenni,

hogy kiszolgáltatott ne legyen belőlem.

Nem szeretnék a szeretteimre utalódni,

 igyekszem a feltaláltammal a jó minőségű

életemet, a gyakorlatban általa megélni.

Akkor az tán megmagyarázható példa,

hol a teteje és hol van az alja,  mindenki

tudja, hogy mi történik, de ha nem szól,

nem kérdezi meg, miért szabad neki.

Kérdezz, kérdezz, kérdezz, kérdezz.

Kommunikálj, kommunikálj, ha nem,

akkor divat lehet ebből is és végleg.

Az idén egy hajlítás is elég ehhez,

feltisztulásban van már és minden.

Nincs másik Hazám nekem csak ez

az egy, tehát el sem téveszthettem.

Azt gondolom, amit ide beletettem,

  ne legyen az én hátrányomra sem, az

  öregedésre készülődve hasznomra.

A jogaimat keresem nem lelem,

ha valaki látja a jó minőségű

életem, küldje ide várom.

Ugye az mégsem lehet,

hogy nem kérdeznek,

csak eldöntötték, hogy

mi legyen, a jó nekem.

Nem kaptunk munkát,

már odáig elmentek.

Nem tudom, hogy

láttak-e élőben,

nyugdíjast, aki

úgy emlékszik,

dolgozott egész

életében és abból

amit nyugdíj helyett

kap, megélni nem lehet.

Megtartanánk a tartásunkat,

és az emberi méltóságunkat.

Miről beszél, ha ő maga meg

nem is így élt, gondolt-e arra,

ha majd lekopik az álcája, hogy

 magyarázza az ő belsőkörének.

Az én hivatásom sorsolvasó,

nyilván a sok tapasztalásom

közben, rájöttem mi a saját

sorsom nekem, megélném.

Azzal nem gondoltam, hogy

akik eldöntik a sorsomat, nem

úgy gondolhatják azt, ahogy életszerű

lenne nekem, amibe a jót tettem, onnan

szeretnék jót is kapni és megérdemelten.

Nem kaptam szolgáltatásomra felkérést sem,

sok mindenkivel lett feltöltve, igényes helyett.

Olyan szintre vinnének le, ahol soha senki sem,

nem csinált semmit se, úgy maradjon csendben.

Megtaláltam a sorsukat az embereknek,

feltaláltam, mint egy matematikai képlet,

olyanok ott az életszerűen összefüggések.

A generációs jeleiket olvasva, tudják azt,

hogy róluk van szó, kerül a helyére minden

fontos, róluk és a családjukról az információ.

A segítő emberek, a hivatásukba tesznek

mindent, ami segítségül hasznára válhat

az embereknek, emberiesként is élnek.

Nem vennének el senkitől semmit,

inkább adnak a sajátjukból,

ha arra még képesek.

Azért írom le most,

hátha valaki idetéved, ezt

elolvassa és rájön, „Jézus Mária”

ezt ő, eddig nem életszerűen csinálta.

Még 2000 sem írtunk, Prevenciós lettem,

hát megelőzés az én kitűnő végzettségem.

Szolgáltatok 24. éve, nekem az maga a

szolgálat, ha gyakorlom a hivatásomat.

Nem, hogy belefáradtam, inkább most

jött meg hozzá a kedvem igazán, hiszen,

már értem a miérteket, sorsolvasó lettem.

Nem várhatok el senkitől semmit sem, az én

kötelességeimet ismerem, betartani igyekszem.

Túl messze lesz már lassan az, amit azt hittem én

10 éve, hogy elértem és már csak a levezetése van,

a sorsomnak, hogy a sarjaimnak megalapozhassak.

Most még inkább és egyre messzebbre kerülök én,

attól, hogy magam felé a sorsomnak megfelelően,

teljesíthessek, hiszen szinte folyamatosan változik.

Amire odáig elérek, hogy na most már visszafele is

jön, nekem is megérdemelten jó lehet az életem,

akkor mint egy, hirtelen jövő, átírja azt megint.

Gondolom, nem egyedül vagyok ezekkel, így jól

jön, ha olvassák, talán nem veszítik el a reményt.

Sokadig gyermekként én kénytelen voltam túlélni,

azokat amikkel mások lehet, soha nem találkoztak.

Tapasztalok, oktató, nevelőként, megélek mindent,

amit úgy gondolom, hogy már nem lenne szükséges.

Se a hasznomra nem válik, sem haladni nem tudok.

Kérem szépen tájékozódásként esetleg nem lehetne,

a figyelmét felhívni aki a hétköznapi életében még nem

élte meg, tanulja meg az oktatásomon, nevelésemen azt.

Esetleg áthidalhatná, hogy ne kelljen megélje a sajátjában,

mint tapasztalni valót bevonzva, hogy azt jól meg is oldja.

Szombatonként, 10 órától oktatás, bejelentkezéssel.

Tiszteljen meg, aki már rájött jó minőséget is adhatna,

az ő hivatásával, a hétköznapjaikat élő embereknek.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, eladó.

Aki az üzletben hozta a tehetségét, látja a lényegét.

Tisztelet is legyen ottan bőven, hogy vihessen belőle,

mindenki akinek van rá igénye, hogy otthon is legyen.

Szeretettel.

 

 

Építs, ne rombolj… 2017.09.25. julamami.com

 

Szülőként akkor tudtam elengedni

a gyermekeimet, ha azt láttam, arra,

amire tehetséget hoztak ők beértek.

Válaszolok, ha kérdeznek és tudok,

nem pakolom őket a sajátjaimmal.

Tanácsadóként én látom, ezt nehéz,

minden szülőnek úgy megoldania,

lelkiismeretfurdalásuk ne legyen.

Az addig jó kapcsolatok változnak,

ha annyira ráviszi az igazát a szülő,

mert megóvná őket és mindentől.

Hirtelen jöhet valami kitervelt és

bizony belecsúszhat abba bárki,

akinek élettapasztalata nincsen.

Megtanulni élni ebben, ami most

itt van, átlátás, kihallás, megérzés

nélkül a gondolkodó agynak nehéz.

Íme, Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” az érdeklődőknek.

Minden és mindenki hat biza,

mindenkire,

aki épp ott van

abban a helyzetben.

Ha tudatlanul felhelyezi

magát a többiek fölébe,

pedig nincs abban még

tapasztalata semmi se.

Vagy megragad benne

a múltban alaposan.

Egy idő után csak

azt látja mi nem

úgy, aszerint van,

ahogy neki az jó.

Csőlátásban lesz,

elhiszi, hogy más

nem is létezik már,

csak az amit ő akar.

El lehet érni a fentet,

tapasztalóan haladni és

közben másokra is figyelve,

nem ártva, nem bántva élni.

Sok példával érzékeltetem,

amikor a nevelésen, oktatáson,

azokat felhozom, azt átélik akkor,

a szavaknak is van ám komoly ereje.

Naponta tapasztalva haladni, s amikor

a saját szintet elérve, a sikert érzékeli,

hát nyugtázza azt, lelkesen, szívesen,

gondolkodva, az alázatot gyakorolja.

Láttam gyermekeket szinte bölcsek,

ugyan, hogyan is képzelik a felnőttek,

ha nem tanulnak meg a gyermekük

nyelvén, mi módon fognak beszélni.

Emberies jelnyelvnek nevezetem el.

Amikor túlzottan fellazult valaki,

mert azt gondolja, megteheti,

ha valahova tartozik az védi.

Úgy gondolom, a valahova

tartozás, az a meglévő

tartást is

jelentheti,

ha van alázata.

Emberismeret,

sors és önismeret,

fontosak lennének,

ha az emberek nem

másoktól várnák azt.

Oldják meg az éppen

aktuális gondjaikat.

Tanuld megélni azt,

amit a sorsod megad.

Megjött az esze a saját

sorsához, szoktam ezt is

mondani, hiszen úgy látom.

A munka, a hivatás gyakorlása,

a magánélettől elvonatkoztatva

működhetne úgy is, nem sérülhet

meg az ünnepektől se senki sem.

Tanulj meg minden olyat amit te

nem hoztál, neked is szükséges

alkalmazkodni, lehetne tán így is.

Nem elég az akarom, a tudom is

fontos lenne, ha a tanuláshoz

partner lenne, fejlődhetne.

Ne az életkora szerint nézd,

sokat hozott ő intelligensként.

Ha azt is hozza, mi az ő hivatása,

a legjobbat akarja, mert ő tudja.

Ne rongáld a sajátodat sem,

nincs hozzá joga senkinek,

a teremtő alkotta, nem te.

Akkor épülhet a Hazánk jól,

ha a lelkes, szíves, színesen

alkotja meg s mindenkiért.

Nem birtokolhatod, csak

rád bízta őt, a Jó Isten,

bánjál hát jól, ővele is.

Kérdezd, hogy tudjad

mi jó neki és aszerint

viselkedjél, tanulj meg

vele úgy bánni, hogy az

építő lehessen számára.

Kérdezd, válaszolni fog,

jó vezetőként, segíted,

annak a megoldásában.

Amikor valaki elért már az

ő elérhető magasságára, ott

jön rá arra, mit jelent az alázat.

Kezelhetetlenné válik akkor, ha

hatalmas szintkülönbségek vannak

és nincs aki azokat kezelhetővé teszi.

Különös oktatás, nevelés, Julamami

A legnagyobb ajándék a sorstól, ha van

akinek hozottan van kulcsa ahhoz, ha nincs,

megtanulható, „Emberismeretnek” nevezem.

Várom a vevőt a Különös oktatás, nevelés,

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”

Web-tenyér, julamami.com, legyenek hasznára

az embereknek. Én nem vagyok üzletasszony sem,

csak botcsinálta, ez a megoldás. Eladom, vegye meg.

S nem is számíthatok rá, hogy valaki fontos ember,

rájön amit feltaláltam, mekkorát hozna a Hazának.

Olyan emberre várok a vételnél, aki tudja mit vesz,

nem dobja be a fiókba, hogy ez is megvan, inkább adja

a tudtára az érdeklődőknek, sokuknak hasznukra lehet.

Betanítok, megtanítom a neveléshez, oktatásához milyen

módon nyúljanak, arra szolgál az általam rajzolt, anyagom.

Addig szombatonként bejelentkezéssel, 10-től oktatás lesz.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube, hallgass rám.

Felszínen élni, kikerülni a nehezet, rongálni a többieket, hát

az működőképes nem lehet, hiábavalóság és fölösleges.

Tisztelettel, alázatot gyakorolva élni, sokkal könnyebb.

Szeretettel.

Adni születtünk… 2017.09.23. julamami.com

Gondolom nehéz megérteni sokaknak,

adni születtem, valószínűleg

nemcsak egyedül vagyok.

Nem találkoztam még,

ezidáig velem szemben

senki olyannal aki úgyszintén,

ilyen hosszan, a sajátjából adott.

Pedig érdekes lenne jókat nevetni,

hogy mások mi módon oldották meg,

ha tudták, nekik akkor adniuk kell.

Aki még nem gyakorolta, óvatosan

az adni tudást előtte meg is kellene

tanulja, kiszolgáltatottja ne legyen.

Ha még nyögvenyelős, jót nem tesz,

annak se akinek adod, szokatlan és

 lelkiismeretfurdalásod lehet attól.

Kérlek benneteket ne tegyétek, ne

pazaroljátok azt az energiátokat,

amivel másokat megijeszthettek,

persze látom és jobbulást kívánok.

Van az Isten, majd ráébredtek időben.

Ha a Hazám megveszi a feltaláltamat,

azzal nekem beteljesült lesz a sorsom.

Utána már a hétköznapjaimat itt én

 megnyugodva élném, beszélgetnék

ha a sétálásban megállítanak, mint

régen és úgy mondanám a választ.

Leülnénk egy padra átbeszélnénk,

közben talán írnék is, hát így élnék,

mint akkor, amikor megengedték.

Nem kell aggódni, tudtam mennyit

engedhetek meg magamnak, hogy

az adás közben nekik se, s azzal a

 szeretteimnek sem, nehogy ártsak.

Nem volt az sok, csak önmagamhoz

és a lehetőségeimhez képest, pont jó.

Elnézést is kértem érte tőlük én akkor,

amikor láttam nincsenek ehhez szokva.

Átment az energiája, hasznukra válva.

Tudom azt is, hogy mások szerint ez,

nehezen érthető, hiszen ők még

inkább csak kapni szeretnének.

Nekem az jó érzés volt, ha

kitudtam mozdítani,

abból a szomorú

állapotból őket.

Nekem nagyon

fontos az, hogy

 az embereknek ha

 lehet, mosolygós

legyen a szeme.

Ez volt az

leginkább

amit az

emberek

nem értettek meg.

Boldog voltam én, ha

 boldogulhattak azáltal is,

amit nekik tanácsoltam.

Nehezemre esett nem

tenni értük, hát tettem,

amíg le nem fékeztek.

Akkor segítettem amikor

felismertem az érzését a

hiányoknak, ártott volna

ha továbbra is benne van.

Az a kis jótétemény meg,

éppen abban a pillanatban,

megbontotta a negatívját.

Jól elintéztem magamat én

ezzel, amikor megszülettem,

hiszen meg kellett tanulnom,

hogyan szelektáljam mindezt.

Voltak akik rákaptak volna erre,

nehéz volt tudatosítani bennük,

hogy kapni azoknak szükséges,

akiknek akkor éppen nincsen

és felszínre segítené az őket.

Az első 7 év, 90%ban, ingyen.

Büntetésnek is érezhetném,

ilyennek lenni úgy, hogy nem

tudok hosszú ideje már adni.

Annak örülni, ha más örül,

az egy felszabadító érzés volt,

olyankor nyugodtan írhatom,

boldog voltam és gyakran.

Az nekem fájdalmat okozott,

meg kellett győznöm magamat arról és

minden alkalommal, ha akkor nem tehettem meg.

Köszönhetem a családomnak, hogy megértőek voltak,

elviselték ami velem született, kiábrándult nem lettem,

akkor sem amikor alaposan befékeztek, lefékeztek engem.

Voltak akik meg éppen a nehezítettben engemet átsegítettek.

Elkényeztettem volna a családom, ha nem adom másoknak.

Talán tudják mások is, ebből meggazdagodni nem szabad.

Azóta többen is gyakorolni próbálják már látom, tudom,

köszönöm az Istennek, hogy mások is értik mit tegyenek.

Voltak és leginkább elismerő jelzők a szeretteimtől, amit

ide le most mégsem írok, mert ők őszintén mondták, de

itt még kevesen értenék meg, félreértenék tán.

Többször kértem már bocsánatot tőlük,

hogy nem tudtam a megszokott módon

élni, a hivatásomat e szerint gyakoroltam.

Boldognak éreztem magamat, ha mások

boldogultak körülöttem, lepisszentettem

azokat, akik tanácsokat kértek tőlem, ha

 láttam, hogy önmagukon túlmennének.

Mondhatom, felismertem a határaimat,

már gyermekkoromban, azután néhány

alkalommal szerettem volna azt én is már,

amit úgy éreztem, hogy megjárna nekem.

A válaszokból cselekedetekből rájöttem,

azt csak én érzem úgy, mások még nem.

Hát így lassan a nehezítettben tapasztalva,

felnőttem, a hivatásomat gyakorolva, ami

által felnevelődtem, az alázatot ismerem.

Így hát nem sérültem meg, alázattal élek.

Gondolkodjanak el azok az emberek, akik

másképp élnek és csak kapni szeretnének,

ha nem értik még a miérteket, se ártsanak.

Ha ilyen emberek nem lennének mint én,

bizony lehet, egyoldalú lenne már minden.

Pedig két oldalunk, páros szerveink vannak,

meg kétféle feladatot is hoztunk, ha az egyik

 elfogyott,  akkor sem punnyadni születtünk.

Hozzálátunk a következő feladatunkhoz.

Megismertem önmagam, felismertem a

saját és generációs feladatainkat, ezért

nem nyúlnék bele semmi olyanba amire

nem kérnének meg, hogy ott mit látok.

Felismertem a tenyereikben a saját és

generációs feladataikat az embereknek.

Azt olvasom le amit látok, nem kerekítek.

Így amikor összejött a felismerés bennem,

reggel leültem és estére lerajzoltam mind.

Ezzel nevelem azt aki megkér arra, oktatom

azokat, akik jelentkeznek az oktatásaimra.

Nem találkozom már sok emberrel, az már

megvolt, inkább csak őrájuk figyelek és adom

át az ott látható információkat, megelőzésben.

Amire eljutottam a megelőzésig eltelt az igen

kemény első 7 év, ahol 15.000 emberrel volt

szerencsém szemben ülni, mert megtiszteltek.

A tapasztalt tudásom jó része abból, onnan ered.

Mondhatnák, hát miért nem gazdagodtam meg, ha

ennyi emberrel találkoztam, mert adni születtem.

Nem bántam meg, hogy azt tettem, amit a lelkem,

a szívem, a gondolkodó agyam akkor jelzett nekem.

Hiszen a hivatásommá lett ez, boldogulásra nevelhetem,

oktatom azokat, akik megtisztelnek és hozzám eljönnek.

Megismerik a saját, felismerik a generációs határaikat.

Most már igyekszem magamért is tenni, tanulom azt

amivel mások születtek, megtanulok boldogulni a

tehetségem, hivatásom által, hát eladni igyekszem.

Azt amit nekem adott az Isten gazdagságomnak.

Tanuld meg, úgy nyújtsd a kezedet. ha azt, belülről

is már átérzed, jobb az elutasítást tudomásul

venni, mint megalázó kezeket rázogatni.

Szeretettel.

 

 

 

 

Aratsz, de sose vetettél… 2017.09.22.

 

Ó, érintettek, nem kérek én semmi mást, annyit,

csak, hogy a 24 tapasztaló évem alatt tudatosan

okozott kárt, rendezzék el és ne sanyargassanak.

Azért, mert megéltük itt a hétköznapi életünket,

mert nem szerintük éltünk itt, mi nem gazdagodni,

gondolkodóknak, alkotóknak születtünk ide meg.

Nem tudtunk kiteljesedni a saját szülőhelyünkön,

pedig azért születtünk mi ide, hasznára legyünk.

A hivatásomat gyakoroltam, igen sok embernek

segítettem, a bajt megelőztem, emberesedtem.

S ők meg azóta, boldogulnak, tán boldogan élnek,

mert annyit volt szükséges tennem, vártam őket.

Köszönöm az Istennek, a hivatásomat ismerem,

fontos lenne tudatni az emberekkel, a tudásom.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Általános műveltséget növelő ” Tenyérolvasó”,

Különös oktatás, nevelés, Julamami védjegy.

Magam találtam meg, találtam fel ezt a hidat

rajzoltam le vele, hogy összekössem azt ami

összefügg és életszerű, tisztán jól működik.

A lelket, szívet, gondolkodó agyat becsapni

nem lehet, mert ha ráerőlteted, beteg lesz.

Végig ott voltam a másik tükrében én, hiszen

csak kétszemélyes a műfaj, „név nélkül” is ad.

Azonnal jelez a lelked, szíved, gondolkodó  agyad,

nem lehet becsapni, átmegy a megfelelő sejtjén az.

Ami kontrollálja minden kicsi rezdülését is annak.

Egyenlőre csak én tudok oktatni, nevelni vele,

az eladásnál a megegyezés szerinti számú,

 arra éretteket, az oktatására felnevelek.

Ott ahol a mezítlábad érintette a földet,

ha szerencséd van az maradhat a Hazád.

Ha ismered a sorsodat és Hazaszerető vagy,

a két érzés összefügg, emberies tartást ad majd.

Nem tudsz eltérni tőle, mert onnan abból eredsz,

a nép az Isten adta nép egyszerű gyermeke alap.

Fontos lesz majd neked, honnan jöttél és ki vagy,

onnan abból építed fel az alapokat a sorsodhoz,

a sarjaidnak, nem hamisat, igaz utat választasz.

A nagy emberek ha már beértek látszanak,

népükért tesznek, a hivatásukban vannak.

Minden apró kis jele, a sok – sok ember által

állt össze egy idő után, amikor azt észleltem,

 megint ugyanannak a jelnek van ott haszna.

24 év volt szükséges hozzá, naponta benne

van a hivatásom gyakorlata, nem egy éjjeli

álomból kikerekedett, varázslatosan lapos az.

Tapasztaltan oktató, nevelő lettem, a hivatásom

gyakorlom, megszerettem az emberies létemet,

tudom adni születtem, hát tapasztalva azt teszem.

Amíg el nem adom addig is naponta gyakorlom ezt,

ha meg eladtam, tovább nevelem, oktatom azokat,

akik arra már alkalmasak, Hazaszeretően tudják.

Ők is adni születtek, s mint hivatást gyakorolják,

azt ami megtanulható, hozzáadják a tudásukhoz.

Így könnyen megismerik egymást az emberiesek,

ők egy rezgésszinten alkalmazkodva és alázattal,

 az egyszerűben is nagyszerűen emberesednek.

Ha nem találok méltó vevőt erre, akkor ez

csak néhány embernek ad tartást majd.

Látszik már az üres tanácsadó, hol ott,

hol amonnan a mások tudását ellopó.

Istent játszó „energizáló” förgeteges.

Abból lesz a sok – sok mellémenő és

látszatra jól működő, üres fecsegő.

A „Magyaros virtus” az nem ilyen.

Ha kézen járnánk, gyors mozgással

és a lábainkkal evickélve

próbálnánk

az egyensúlyt

jól megtartani.

Közben mint egy

hajtómű lapátjaival,

a haladásunkat biztosítani,

hogy változatosabb legyen.

Ne a régi megszokott módon

járjunk, magunkból nyugodtan

bohócokat csináljunk, mert valaki

unalmában, a túlzottan hiszékenyen

tájékozatlanokkal elhitette itt „most”.

Amiből óriás profitot fitogtatva élnek,

az másoknak nem lesz meg, mert éppen

a hiszékenyekből táplálkoznak, aratnak.

Tudjad, múlt nélkül, nincs alapod sem,

ha nem vetettél, mások elől ne arass.

Ha nem vállalod fel a származásodat,

hanem igen gyorsan és mindenáron

gazdagodva, a fölé helyezed magadat

a valóságnak, a hitelességed már oda.

Generációsan is hoztunk feladatokat,

ne másszál bele a hiteltelenségbe, csak

azért mert te nem tennél velük rosszat.

Múlt nélkül nincs jövő, se tartás sem

méltóságod nem lehet, ha azt nem

magadból belülről merítetted, csak

sok másokon élősködtél és elvetted.

Jelzi a gépem, hogy valaki használja, de

nem engedtem meg, Julamami védjegy.

Azért az, mert az ellopott igazolványaim

miatt, biztosítanom kellett magamat arról,

hogy jól védi a feltalált rajzos oktatásomat.

Nem engedtem meg, ne használd nem a tied,

jeleztem oda, ahol értik, komolyan is veszik.

Ha nincs belső tartásod, oda a méltóságod,

a sok – sok összeollózottból meg mi is lett.

Ugyanoda jutottak el, mint az összes többi,

nincs tovább, a hamis nem tudja megcsinálni

a saját útját, csak aki tiszta forrásból meríti.

Se tehetséged, se  tapasztalatod, se tudásod,

mások kitaláltját kontroll nélkülit utánozod,

mert vezetni vágysz már te és mindenáron.

Addig utánoztad, amíg bele is futtattak oda,

ösztönös a figyelmetlen, jó nagy csapdája,

rájössz nem vezetsz, csak megvezettek.

Hát szinted alatt teszed, amit engednek.

Saját szinten élni jó, jó embereknek való.

Minden származás jelentene valamit, amin

lehetne formálni, ha a tartásod, méltóságod

megvan hozzá felvállalva, tán erősödhetsz.

A hamis álságos, szélhámos, a satnyán nő ki,

már gyermekként megvezeti, a névére veszi.

Ha többször jön el, hogy lássák, még nem az,

akinek mutatkozni, elhitetni próbálja magát.

Nem nevelhető ő, á dehogy, nem is oktatnám,

tanultam belőle, a szolgáltatást nem fizette ki

 gondolom nem csak én vagyok azzal egyedül.

Ha grátisz szeretném adni, fogadja is el azt,

hisz akkor ott, fontos része a történésnek.

Gyakran csinálnak, az intelligensekből ők

hülyét, nem hiszik el, hogy vannak ilyenek.

Pedig kinevelték alaposan már önmagukat,

nagyon komolyan toppon vannak és ártanak.

Bennük nincs már régóta felelősségtudat sem,

vessenek magukra hát, akik megvezethetőek.

Hinni is lehetne önmagában és mindenkinek,

ha az lenne divatossá téve, megoldható, ha

az apró s fontos részleteknek ott az ideje.

Vagy nem is gondolsz arra, hogy kilátszik

ha tartáshiányos vagy, átváltozó bűvész.

Sokadszorra átformálva, viszed a többit

is a selejteződő, tartásrongáló csapdába.

Ha nem tudod honnan jöttél és ki vagy,

másokkal csináltatod, varázsoltatod

át magadat, romboló hatással van.

Amit az Isten megalkotott, hát azt

senkinek nem szabadna rongálnia,

a belső tartás, méltóság, az fontos,

a többi csak, az ilyen, olyan körítés.

Éppen attól is változatos a Világunk,

hiszen ide mindenki mást hozott, más

formát kapott, nem egyen és szürke az.

Látszik hányan pénzesedtek meg tőle,

miközben se tartásuk, se méltóságuk,

a körítésre ácsingóznak, hátha lefedi

az ürességüket és a hiányosságaikat.

Vagy hozzuk, vagy megtanuljuk, de

a hitelestől és nem az összeollózva,

is hamiskodók által, hiányt gyártva.

Az idén sok mindenki fog ráébredni,

az összetanult, „mondjuk módszerek”

által magukhoz, magukra vettek által.

Máris a valahova tartozást utánozva,

hol ide, hol oda, ahol könnyebben lehet,

abból nem lesz ám se tartás, se méltóság.

Tárgyiasított ott a szokás, s ha elhasznál

mehetsz, mert nem tettél bele semmit

oda, csak kivenni igyekeztél számodra.

Mivel nem természetes, nincs annak

egészséges körforgása se, látszatos az,

nem alapos, csak felszínes, átmenetileg.

Megfelel, s ha kopik róla a máz már, hát

más lesz ott az előretolt mondvacsinált.

A tiszta forrásból jött tudás, tartást ad,

belülről jövően érezhető is lesz az majd.

Mert építi az embereket, nem használja,

sem ki nem használja, ha ide született

itt van neki mindenféle saját feladata.

Ha önmagát már felépítette, jöhet a

családjában lévő hiányosságok sora, az

ne vetülhessen rá teherként az ő sarjára.

Van olyan is mint a moziban, pereg, forog,

mondanivaló nélküli és könnyű látszatos.

Hát, amíg van még jelentkező arra, hát

vidáman learatja, a felelősség nem divat.

Majd megy a „siserehad” s átformálják,

arra a formára, szerepre ami épp nekik jó.

Hát nem látja át az egészet közülük senki se,

akkor tán, ecc pecc kimehetsz lett a módszer.

Túlzókban habzsolnak, akik meg mindenből

kimaradtak, kívűl rekedten tengődnek, olyan,

mintha ők nem is léteznének, pedig tettek ide,

szépet s jót bőven, hogy magukért is tegyék azt.

Kifordult az igaz, a sok hajlítással, már nem ugyanaz.

Szegény Hazánk, hiszem, hogy hiába minden ártásos.

Vagy olyan erős, lelkes, szíves, meg igazi tartásos, hogy

nem rendíthet meg a felvett álságos, sáros méltóságos.

Belső emberies, a méltóságodra figyelj, ez fontos most.

Ne fuss bele a szutyokba, ha eddig átláttad is vigyázzad,

a tiszta szó maradjon meg annak, mondjál mindig igazat.

Jó emberek ti már tudjátok, tisztelettel élni könnyebb.

Szeretettel.

 

Gondolkodjatok el… 2017.09.20. julamami.com

 

 

 

Kedves tiszteltjeim, szeretteim, leendő tanítványaim,

van miből tapasztalva tanulnom és azáltal fejlődöm.

Erre ébredtem, hogy írjam le megint, most is ide.

Lásd, Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube.

Sok éven keresztül történtek, mindezek velem.

Nem véletlenül írom itt és most is megint ezeket,

nem juthatok be oda, ahol elhiszitek amit láttok.

Nem a feltaláltamról szólnak a jól hangzó hírek, nem

 én kapom a támogatást, nem tudok róla, hogy volna.

Hol, milyen módon lehetne lehetőségem élni azokkal.

Ideírom most hát, eladnám a Hazámnak ezt a tudást,

 eljuthasson az emberekhez, létezik, van már ez is.

Emberies, segítő, tartásos lett belőlem, általatok, a

  szinteteket megtanulni, megtartani, tiszteltek meg.

Megtartom, az emberi méltóságom a nehézben.

Ne csússzatok bele a könnyűnek látszókba ti se,

ha meg mégis megtörtént és még lehetséges is,

a  tanulás a megoldás, kerüljetek a szintetekre.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés, amíg lehet.

A sorsotokat magatok rendezzétek, honnan is

tudná bárki más jól megoldani azt helyettetek.

Ne féljetek megtapasztalni újabb dolgokat, a

 tapasztalások sűrűjében megoldások vannak.

Már többen, akik messziről jöttek, szóltak,

nézzek körül az interneten, mert vannak a

 szülővárosomból naponta látogatott helyek.

Időnként feljött bennem a hírek kapcsán, csak

 nem él valaki, az ellopott igazolványaimmal.

Azt mondták, csak menekülni lehet velük,

az tudja milyen érzés, aki élt már ilyenben.

Így akik rákerestek ott a, Julamami névre,

az várta őket ami, ahogy „rongálhattak”.

Jöttek levelek, idegeneknek ide címezve,

nem vettük át, de elgondolkodtatók ezek.

Ne csodálkozzak azon, ha csak a régiek

jönnek, újakat azok után, ne is várjak.

24. év azalatt biza, sokan értek ide.

Bejelentkeztem oda, megláttam,

leírtam, hogy itt vagyok, hát hajrá

akkor beszéljünk most, nyilvánosan.

Hosszú szünet, csend lett ott azonnal,

azóta ott nem jártam, a rendszergazda

is szembesült vele, gondolom elrendezte.

Majd időnként azért még visszanézek oda,

de a sok jó ember is szól majd, ha látnák.

Azért megjönnek azok a hírek onnan

is, ahova most már kijárok,

mert itt lakom,

erős a lelkem.

Éltem is benne,

sok jót és szépet

teremtettem bele.

Nem is magamtól

döntöttem el, hanem

megüzenték, hogy ne

menjek ki az utcára se.

Megirigyelték tettek is

róla, hogy lejárassanak,

sikeresen jól dolgoztak.

Bárki sikeressel ugyanez

megtörténhet másképp is.

Amikor megüzenték vele,

költözzek el innen, mert

megérkezett az utódom.

Másik városból jött ide,

meg is mutatta magát,

két autónyi tanítványa

kísérte, kint várakozva.

Ez egy módszer lehetett,

nyugodtan tehették meg.

Itt senki nem pisszentette

le őket azokon a helyeken.

Sőt igen tetszhetett, mert

nagyon sokan lettek, nagy

bátran telefonálgattak.

Mintha hivatalos helyről

hívtak volna, szórakoztak.

Nagyon sok rosszat tettek

ellenem, hogy ne jöjjenek el

hozzám a helyiek, nem is jönnek.

Évek óta, nem tette be ide senki sem

a lábát a szülőhelyemről, nem tudom

miért és lett-e ennek számukra előnye.

Nem lenne jó a helyükben lennem akkor,

ha elkezd dogozni a lelkiismeretük értük.

Túléltük, mindent vittek, lerombolták azt,

 amit éltem és amit a helyiekért tettem.

Mindaz, nem volt benne a sorsunkban,

komoly hátránnyal élünk itt, igen sikerült.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

Különös oktatás, nevelés, Julamamival eladó.

Számoljon mindenki el önmagával, mert

ha az elszabadult itt, hát bárki így járhat.

Sokat tapasztaltan van emberismeretem,

oktatom, családokat segítek a neveléssel.

Nem haragszom, fejlődést hozott nekem,

segítve magamon, Amerikáig szaladtam el.

Éppen azóta vándorlok, az online Világban,

most több országban, a két lábamon állva.

 Sorsommá lett, amit már meg is élek, sokat

ártottak nekem, vegetálok 10 éve e helyen.

Gondolom nem mondta nekik azt senki sem,

hogyha ennyire rosszat akaróan cselekszenek,

azt bizony rögzítették maguknak törlesztésnek.

A múlt elmúlt, élek a mának a bugyrában, abban

amit magam teremtettem magamnak sorsomnak.

Közben még nagyon igyekeztek ártani, feltaláltam

és megtaláltam az emberek sorsában, a generációs

feladataikat, sajnálom, hogy nem nevesíthetem vele

a  szülőhelyemet, sok mások töltötték be a helyemet.

Remélem hasznára váltak a szülőhelyemnek mindazok.

Nem költöztem el, maradok, megvárom azt a sok szépet

s jót, amit ide teremtettem életemben, megszenvedtem.

Most már kimegyek és beszélgetünk mint régen, akikkel

éppen találkozom ott ahova megyek, nem hitték el, nem

is hallottak a sok pocsékságról, amit terjesztettek rólam.

Célirányosan nagyon igyekeztek, egész magasra eljuttatva,

a valamikori jó, emberies valójukat alaposan lejáratva azzal.

Nem járnak olyan helyekre, inkább mennek a templomba,

ami őket is megvigasztalja, ha ártottak nekik, az Isten háza.

Bocsánat ha megbántódott volna valaki aki ártott nekem.

Nem venném a lelkemre, hogy megint nekiveselkedjen.

Gondolom őt is érték közben jók, amikből meríthetne,

hátha megváltozott, rájött ah, sokaknak sokat ártott.

Gondolom önmagának, mindazokért megbocsátott.

Három éve a jó energiákban vagyunk, átfordultunk.

Lehet nyomni a megszokott módon, csak az a gond,

hogy már önmaga ellen teszi mindenki aki azt teszi.

Mert látszik már ami látható, a tekinteten átható.

Sokat segített, amikor rájöttem, segíts magadon,

s akkor az Isten is megsegít, hát így éltem túl ezt.

Nem lehet mondani, hogy aki nem tudja az tanítja,

tapasztalva oktató, nevelő lettem naponta teszem.

Várom a jelentkezőket, szombatonként 10 órától,

13-ig oktatás, a generációs feladatok ismerete.

A tájékoztatáshoz hívjatok fel 36 30 2470 589.

  A családokban legyen egy ember aki tudja majd,

segíteni a többieket, hogy ne kontrollálatlanhoz

forduljanak, éljék meg a generációs feladatukat.

A kulcsszavak, kérem, alázat, bocsánat, tisztelet.

Aki nem készül fel, nem veszi fel a saját ritmusát,

behozhatatlanul utána kullog csak, lemaradhat.

Ne bágyasszon a múlt, vedd tudomásul, elmúlt,

éld meg a jelent, ha megteheted, alapja lehet a te

jövőképednek, a holnap a küszöbödön úgy is megvár.

Nem szalad el előled a sorsod, ismerd meg a generációs

jeled, hogy legyen kulcsod a jövőképedhez, legyen szép a

napod, a generációs feladatod, tartást, méltóságot hozott.

Szeretettel.

 

 

 

Az életed a sorsod-e… 2017.09.19. julamami.com

Ahogy olvasom le a tenyereket,

egyértelművé válik, azok a

jelek fontosak, amiket

 időben észrevettem.

Így már összefüggésében,

milyen sorsokat mutatnak,

milyen lehetőségekre utalnak.

Persze, kinek milyen az ő „mostja”,

a mai pillanat róla szólna, ha arról tudna.

Önmagát is lenne szükséges már formálja,

és a  saját sorsát igazgatnia a legfontosabb.

Különös oktatás, nevelés, Julamami eladó.

Találkoznak vele újra és megint rakja oda

az ő sorsuk, de csak bosszankodnak rajta.

Nem veszik észre, mi dolguk lenne vele,

csak ők tudják megcsinálni a sajátjukat,

tanulni is lehetne ha már nem hozták.

A gondolkodó agyunk naponta kéri ám

a táplálékát, ha nem táplálod, hát kihagy,

gügyül, beszűkül, teljesítés helyett leépül.

S szintje alá kerülve, kiszolgáltatott lehet,

de mindenki az lesz aki abban még érintett.

Állj meg, gondolkodjál, önmagadhoz képest

mit is vállaltál, mennyire mentél már túl rajta,

mert van amikor az már önmagát viszi tovább.

Mindenki hozott magával tehetséget, nagyon

fontos lenne, feltalálja a sorsában magát vele.

Hajszolják tovább, kierőltetve magukból azt,

amivel semmi dolguk nem lenne, leutánozzák

esetleg az irigyelt személyeket, viszik a sikert.

Lelakják a legmagasabb szintjüket elérőket is,

ha ők elhiszik nekik, fontos szerepet vállaltak.

Beengedik őket a családjuk körébe, hinnye, ah.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

megoldja, a helyére teszi a sorsokat, ha még van.

Mások meg nem élhetik a döntésük miatt azt meg,

hiszen a rideg hatalmukat gyakorlókkal szemben,

feltételeznénk, ha tanult, hogy lehetne kifordult.

Az meg eszükbe sem jut, hogy akik beálltak oda a

 csalódásaiktól félve, mennyi kárt okozhatnak ott.

Van aki kitalálja, feltalálja, a hamiskodó, lemásoló

meg fogja és a sikernek a hozadékát, simán learatja.

Csupán azt nem tudja, hogy nem tesz az jót neki, se

lelkileg, sem nem ad ritmust hozzá a szíve, a gondolat

meg idegen az agyától, hát dönteni nem tud ő abban.

Punnyad maga fölött a jólétben, teljesen haszontalan.

Észre sem veszi és mások hatása alatt éli az életét,

hol erre, máskor meg arra terelődik, nincs benne

se tartás, sem méltóság, se emberismeret, mert

amit megtanult máshonnan van, itt az nem hat.

Mivel más és más a feladatunk az életünkben,

sem az idő, sem az élethelyzet, se a helyszín,

nem lehet egy időben, egy helyen ugyanaz.

Hát marad értelmetlen, mondvacsinált,

összetákolt, felhalmozott, csillogómázas.

Egyszer egy művész, azt mondta nekem,

a művész nem másol, hanem amit kihoz

belőle az a hatás, azt festi akkor meg.

Érik bennem, érzem föstenem kell,

már elővettem az eszközöket, igen

régen volt az, amikor festettem.

Van hozzá mindenem most,

volt olyan is amikor csak

fehér és fekete volt,

hát szürke lett.

A „Tiborcot”

festettem

meg, az ő

fájdalmát.

Átkotortam a

feketét a fehéren,

nem volt a legjobb

minőségében már,

az a festékem.

Jó helyen van,

megbecsülik ott.

Eszembe jut a „Az

öregnek” nevezettem,

azért az a neve, mert a

fehér festékkel játszottam.

Magam is meglepődtem amikor,

azt éreztem, nincs több benne és

megnéztem, hogy mit jött ki belőle.

Mostanában gyakran jut eszembe,

vajon azok akiknek az otthonában

van a képeimből, mert odaadtam,

örülnek-e annak, hogy ott van.

Vagy mit ad az érzés nekik,

ha ránéznek a festésemre.

Mélyről jött a legtöbbje.

Aki másokat nem tud

tisztelni, önmagát

hogy tisztelné.

Mihez képest,

hol tart akkor,

ha nem tudja,

hol az eleje és

merre megy a

közepe, ott a vége,

a minőségi életének.

Csőlátásnak mondom,

amikor nem lát tovább,

csak a saját igényeit látja.

Nem veszi észre, hogy

minden összefügg és

mindennel, ha csak

egy részletét

ragadja ki,

hogyan

tud majd,

elszámolni

a többiek fele.

Amit neki látnia

is kellene, a mögött

már ott sanyarognak az

emberek. Önmagukhoz

képest, nem azt élik, amit

a sorsukkal  hoztak, csak azt

amit mások nekik otthagynak.

A vezetés nemcsak rólatok

szól, mindenkiről, akit az

megérint, akire az hat.

Itt vagyunk sokan,

lent a porban, akik

tudjuk mi a sorsunk.

Hiába minden, ha

ilyen bátran fogja és

minden emberismeret

nélkül vállal vezetést,

megint és újra, azért is.

Az ember nem elmélet,

az ember nem statisztika,

az ember érző, emberies.

Éli amit hagynak, amit lehet,

pedig a sorsát is élhetné ő is.

Igen én már azt élem egy ideje,

az a szerencsém, hogy tudom.

Van az Isten, mert a kilátásom

 egy nagy nulla, amikor elgurul,

reménykedem, hogy majd úgy

gurul vissza, hogy a jó sorsomat

is meghozza, de nem ez történik.

Ha a létezésemmel nem segítem az

 ő könnyebb életükhöz hozzá őket, nem

használhatnak a nevesítésükhöz se fel.

Nem vagyok partner semmi hamishoz sem,

ami belülről jön és sorszerű, ahhoz bizony igen.

Bocsánat, hogy nem tudok most bocsánatot kérni,

azért amiben már élek, a sorsomat megtaláltam és

aszerint gyakorlom az alázatom, várom a jó életem.

 Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, eladó.

A hozottam, a tapasztalt és tanult tudásomból eredő,

amit feltaláltam, lerajzoltam, azok által az emberek által,

akik megtiszteltek és tanácsért hozzám messziről eljöttek.

Sokat adtam magamhoz képest, akik félreértették mindezt,

azok igyekeztek amit lehetett, menet közben elvenni tőlem.

Gátoltak is  döntéseikkel, a jó életemhez vezető utamon,

nem volt itt senki, aki arra lett volna kíváncsi, mit tudok.

Ment azok után, akik rá erősebb hatással voltak éppen.

Hiszen én csak kívűl maradt, magyaros agyalós vagyok.

Mérleget mikor csinálnak magukban ők, akik csak

kavarják az egészet, mintha itt emberek nem is

élnének, hát ekkora hatással van a pénz rájuk.

Akik éppen más népek életében vájkálnak,

az ő életvitelük vajon milyen, hitelesek-e.

Aztán a saját kultúrájukat felvállalják-e.

Valóban boldogok lesznek tőle ők, mindent

kihagyva, túllépve, előrerohanva, maguk fölé

emelkedve, el is hiszik, hogy hozzáértés nélkül,

a sorsukat élik, nem köszön vissza generációsan.

Vagy minden mindegy, a pénz helyettesíti azt,

amit az emberiesek megélnek, van az Isten.

Jó szerencsét jó emberek, tisztelettel,

szeretetben élni bizony könnyebb.

Igyekezz jónak lenni ember,

mert hatalmas

az Isten.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudnod is lehetne… 2017.09.18. julamami.com

 

Itt nem az újságba, hanem

összefüggésében írok.

Senki sem veheti

magára, de

mindenkit

érinthet.

Oly sokat

tapasztalt

emberként,

úgy fogalmazok,

tudom, mindenki

eljut oda, vagy egy

hasonló helyzetbe.

Hiszen ugyanazok

történnek, máskor,

más helyzetekben.

Mert, generációsan

pont ott tartanak akkor.

Aki ott az érintett abban,

ő a legmagasabb rezgésű,

hát a megoldás is nála van.

Amikor az oktatáson vannak

az emberek, egy pillanat alatt

megtörténnek az oldások azokban,

ahova éppen akkor jutottak, érintődtek.

Ha valaki nem ismeri a sorsát sem, úgy hát,

a generációs feladatairól még nem is hallott,

megoldani nem tudja, csak jár körbe körbe.

Azt feltételezve, hogy bünteti őt a sorsa,

pedig csak terelgeti, figyelmeztetné merre.

Amikor a hozott feladatunk már elfogyott, hát

biza hozzá lehetne látni a nem ismert másikhoz.

Mert a magas rezgésűek köré gyűlnek gyorsan,

bekebelezik őket, ha nem veszik észre a szintjük

alá kerülnek a rajongókként őket elfogyasztókkal.

Vannak és nagyon ügyesen serteperte, jópofika,

azzal aztán bejut minden óvatlannak az életébe.

Amikor bent van, már átveszi a vezetést, hiszen

pontosan látja, hol vannak a gyenge pontok ott.

Belefolyik minden résbe, összekever mindent.

Jól fog kijönni belőle, a többi észre sem vette,

mikor árulták őt el a nyitottságának köszönve.

Följött az alja betakarva, a már jó sorsra érett,

kiemelkedésükre most sorszerűen vágyókat.

Büszkén mutatkoznak, jól láthatókká váltak.

Aki látja tudja, azt a szintet látják a Világban,

lám már mindenhonnan magához is vonzza,

jól megsokszorozódik majd az, hinnye, ejha.

Mindenkinek fel kellene kerülnie a szintjére,

hogy stabilan, biztosan haladjon generációsan.

Kívül maradva, a tapasztalt tudásomhoz jött,

a kutatásaimnak eredménye, lerajzoltam azt,

 átlehet menni, szintet váltani a saját időkben.

Az oktatás, nevelés közben láthatóan zajlik.

Tudom, én is látom, befedtek mindent azok,

akik használhatják a fizetős reklámokat, jól

boldogulnak, hamar a köztudatban vannak.

Vagy az egyoldalú szervezéssel, tönkremegy,

az akit elfelejtenek meghirdetni úgy, ahogy

az megjárna neki, így azt láthatják csak, ami az

egyik oldalnak, rálátáshiányával oda tálalva lett.

Mit szólsz majd ha a lelked jelez nem jól van ez,

megvárod amíg rád is mordul a lelkiismereted.

Bizony rávetülhet a saját életedre, a te hibád,

oly gyors körforgásban vagyunk, átfordultunk.

Azt is látom, ha kattintgatok micsoda adások,

mintha egy hatalmas ország lennénk, olyan a

választék, akiket az érdekelhet elégedettek.

Mindezeket úgy élem meg, mintha már nem

a saját Hazánkban élnék, nem rólunk szól ez.

Pedig ide teremtettem sok szépet és jót, oly

szorgalmasan jöttek a tanácsaimért és sokan.

Köszönik szépen ők jól vannak, azért, írok itt

is, hogy tudjanak róla mit találtam fel, legyen

ez a nagyszerű rajzosom bent mint választék.

Intézzék otthon a családjukban aztán már ők,

akik megtanulták tőlem, tanácsadásként ezt.

A szakmai részét akkor mutatom meg, ha már

nem tudják elbirtokolni, vegye meg a Hazánk,

vagy egy Hazáját tisztelő, érdemeit ismerő.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

Különös oktatás, nevelés, Julamamival, online.

Vagy személyesen itt, Magyarországon, Pakson

a Hergál Házban, szombatonként, szeretettel.

Elérhetőségeimet láthatjátok a címsorban.

Szinted alá ne menj… 2017.09.17. https://julamami.com

Németországban keresek, olyan szolgáltatót,

aki úgy áll hozzám, a Julamami védjegy és a,

szolgáltatása, a „domain név”, tárhely díját,

az évfordulón Magyarországról utalhatom.

Új szolgáltatást szeretnék itt bevezetni,

fordítani oda, ahol nincs most meg a

szó ami átmenne, nem beszélnek.

Szintjükön lévőknek szolgáltatok

 és megelőzésként, le ne csússzon.

Neked üzenek, „Mérnökasszony”,

akit tisztelek és becsülök azért,

mert nem vállalta fel azt ami őt,

a hamisságba vitte volna bele.

Vegye magára akit megérint,

a Világ elég nagy ehhez, hiszen,

ott szolgáltatok, tíz éve már ennek.

Te vagy a legmagasabb lélekrezgésű,

generációsan van feladatod neked ott.

Vedd fel az Édesanyáddal telefonon a

kapcsolatot „most”, akit ugyanúgy

hívnak utónévvel mint téged.

Gyakorold az alázatot most.

Utálhatsz ezért engemet,

de nagyon beteg lett és

műtét előtt áll az Anyád.

Vedd fel vele a kapcsolatot,

nagyon szépen kérlek téged!

Ne engem hívjál és ne haragudjál,

mert nem érdemlem én azt meg.

Sürgősen lépj túl a sértettségeden,

mentsd meg az életét, az Anyádnak.

A irigység nagyon sok rosszat okozott,

nem mindenkinek kell elhinni amit mond.

Képes a családokból ellenséget csinálni,

de méltatlan akkor is, ha valaki mindent

megtett a gyermekeiért, amit magához

képest tudott, ne legyen kiszolgáltatott!

Utálhatsz engemet, de ne tegyed, tedd azt,

amit, ha minden mások által reád vetítettet,

leteszel rájössz, rosszat akartak ők nektek.

Állítsd helyre a kapcsolatotokat sürgősen!

Köszönöm, ha megérintettelek, intelligens,

ezzel csak te bírsz el, más most már nem!

Bocsánat, ha valaki most meglepődött.

Ilyen fordításokat eszközlök, mert a

sok tapasztalat adja, ehhez értek.

Ilyen lenne az új szolgáltatásom.

Mind tehetséggel születtünk, a

 saját és generációs szintünkön,

közlekedve éljük az életünk.

Különböző időben, helyen,

módon jön elő belőlünk,

majd a tehetségünk.

A helyi újságba írtam

régen, egy főszerkesztő

váltáskor befejeztem.

Azután a következő

váltásnál kérték, jöjjek

írjak újra, de már nem volt

ahhoz akkor megint kedvem.

Jó emlék maradt, tulajdonképpen

az, hogy elköszöntem onnan, jót tett.

Akkor bukkantam egy könyvre a polcon

a könyveket,

darabonként

takarítottam le.

Egy helyben el is

olvastam, s már

néztem is az adott

tenyereket, s mondtam,

csak mondtam, amit láttam.

Egyre többen jelezték, hogy

azt, amit én róluk mondtam,

nem tudhattam, hát honnan.

Rájöttem, valamit csinálok,

amit sehol nem tanultam.

Az akkori újságban, megjelent

másnap egy hirdetés, „Sorsolvasó”,

tenyérelemző tanfolyam, messze

a lakóhelyemtől, felhívtam, sokat

kérdeztem, mint egy gyermek.

Milyen módon jutok busszal

a városon belül a helyszínre.

Egy darabig mondta, aztán

megkérdezte, miért honnan

jönnél, hát akkor ne gyere most.

Mert mi hozzátok tervezünk menni.

Így szolgált ki a sorsom akkor engem.

Mentem, de megtanulni nem tudtam,

nem láttam az összefüggéseket sem,

azért megengedték, hogy csináljam,

amit gondolok, a tenyeret leolvastam.

Meglepődtek, honnan veszem, ők nem

így tanítják, kaptam egy négyest és a

Lajos azt mondta, nagy vagy leány.

Nagy Juliának hívnak mondtam,

nevettünk együtt egy kicsit rajta.

Hát így kezdődött az én sorsolvasó

utam, mára már sorsolvasó is lettem.

Ismerem a tenyeremet, leolvasom az

emberek csukóikról, tenyereikről a

generációs jeleiket, a magzati időt,

azt amit megmutat az ő tenyerük.

1 – 2 óra a szükséges ráfordított

idő, hogy egyértelmű legyen az

amit hozott generációsan és az,

ahogy kapcsolódik ahhoz a sorsa.

Nagyon ritkán találkozom egy év

után, leginkább 3,5,7,10 év múlva.

Amikor az amit leolvastam körbeért.

Vállalkozóként végigvittem a 24 évet,

mivel a szinteket emeli az amit feltaláltam,

adnám közre, a fontosak nincsenek mellettem.

Nem kérdezi senki se, hogyan tudna ez segíteni,

abban, hogy újra legyen tartása az embereknek.

Nem mondhatom, hogy kérem szépen ez a

tudás megemelné, ott és amott is a szintet.

Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az

érkezőkhöz, akkor éppen őhozzájuk, csak oda.

Nem tudom így bevinni a tudásomat az emberek

közé, hogy az ingyenes hirdetésekre hagyatkozom.

Ezért eladom és úgy adom tovább a rajzos tudásomat,

hogy az eladásnál nekem is megfelelő legyen minden.

Közben csak most vettem észre, időeltolódással

lementették az írásomnak az elejét, ejha.

Eddig ezt nem vettem észre,

hogy előfordult volna.

A Julamami védjegy.

Elgondolkodtató,

mennyi kárt okoz

valaki egy olyan

döntéshelyzetben,

amihez ő nem érhet.

Nem azért vállaltam az

online vándorlást, mert

szeretem, hanem azért

mert szeretném védeni,

 amit magam találtam fel.

Én Hazaszerető lettem

és ezt az érzést nagyon

megszerettem,

méltóságot,

tartást ad.

Akkor is,

ha egyre

nehezebb.

Hát nincs

köztük

egy

sem,

aki

azt az

életet

élné, ahol

az egyszerű

emberek élnek.

Akkor azt nem

is tudja, hogy az

egyszerűben igen

nagyszerű az élet.

Nem hagyom ezt

elkallódni, hiszen

a saját kútfőmből

való, magamból

merítettem.

Oktatnám,

nevelnék

általa, olyan

embereket,

akik pont

ott vannak.

Ahol éppen

a kezdetben

az alapokhoz

a legnagyobb

lenne a szükség.

Hirtelen váltás,

amit ők nehezen

dolgoznának fel,

helyére teszi ez.

Tartás, méltóság,

belső tartást ad.

Ne kerüljön be a

fiókba, kerüljön be,

adják meg a módját,

nagyot találtam fel.

Ebben a helyzetben,

itt, nem várhatom azt,

azoktól az emberektől,

akik megtiszteltek és

megtanulták tőlem,

hogy álljanak ki érte.

Másoknak lenne fontos,

tudni róla, hogy létezik,

minél előbb tanulják

meg, online, ha a

Világban kint

vannak.

S itthon,

személyesen

Magyarországon,

Pakson a Hergál Házban.

Szeretettel.

 

 

 

 

 

 

Mindhiába… 2017.09.16. julamami.com

 Mindhiába, hiába már,

három éve a jó

energiában

vagyunk.

Lehet ám,

azt is, hogy

most megint,

még és még,

ugyanúgy

a rosszat

nyomja.

Tanulni

nem akar,

meg is van

győződve,

hogy tudja.

Ne legyél

rossz, az

voltál már

és elégszer.

A jónak lenni

jót is  tanuld

meg akkor,

ha van már

rá igényed.

Ismerj meg,

ne azoknak

higgyél akik

arra álltak rá,

lejárassanak.

Már látszanak

a miértek, meg

az is, hogy a jól

mutató, nem is

 tehetséges.

A művészek

helyett, csak

műveket jól

ellesettek,

vannak már.

 Ott ahol azóta

sanyarognak

csak az igaziak.

Aki először

szembesült

a hamisakkal,

elhallgatta azt is.

Lehet, jó lett volna,

ha a hozzáértőket is

megbecsülték volna.

Rögvest véleménnyel,

hinnye, azt a, ne már.

Íme, ez lett belőle,

hát bírjanak el vele.

Senki sem véletlenül

születik arra a helyre.

Egy Haza ez csak egy.

Három éve

az már mind

csak a látszat,

hogy nyugodtan

és tovább árthat.

Már nem úgy hat,

ha rásegít és még

mindig ugyanúgy,

visszahat, látható.

Nem utolsó sorban,

látják már akik látnak.

Minden a felszínen van,

a fejlettek figyelemmel

kísérik a folyamatokat.

Tudom nehéz elhinni,

hogy lehet az, egyesek

még nem a valóságban élnek,

 a múlthoz ragaszkodva maradtak.

Nem is rajtunk múlik, ki haladhat,

ki meg hiába az a látszat, lemaradt,

megfogta, alaposan a nehéz matéria.

Nem tudta időben feldolgozni azt se,

már három éve, az adni energiában,

van és nem lépte meg azt ő időben.

Az megrekesztően hat valamijére,

hiába, ott van a kényelmetlensége.

Ha elvégeztük a feladatunkat, azt

amit hoztunk magunk miatt, bizony,

már jólétben kellene nekünk élnünk.

Három éve itt már el is lehetett volna

kezdeni azt, amit megtanulhatnának a

 sarjaink, a jólét megalapozva, megjárna.

Szorgalmasként abban és azon vagyok,

hogy megtanuljam azt, ami soha nem volt

 majd lesz, hiszen tartásban vagyok gazdag.

Lelkesként, szívesként, gondolkodóként már

tudom, elvégeztem a feladatom, megoldom.

Van az Isten, majd mindenki megtudja időben.

Igyekszem minél előbb továbbadni, eladnám.

Hiszen teljesen behatároltak, már megint, ha

 nem tudnak róla az emberek, mit találtam fel,

attól még, a jó minőségét bennem megőrzi.

Mert elérhetsz bármit, elhordhatod akár a

hegyeket, megmászhatod a legmagasabban

eső csúcsokat, az eredmény belül igazol csak.

Az emberies belül az, a külső az csak a látszat,

átformálja a természet, éppen ahhoz ami ott,

 akkor, a megfelelő feladathoz szükséges lesz.

Alaposan mellette van az, aki mindent mások

által ért el, megcsináltatta másokkal, amit ő

maga soha nem érhetett volna abban, ott el.

Kihasználja, csak használná a többieket még,

de ő már nem kaphat, adni kell megtanuljon.

Amit elvesz másoktól, nem tölti, csak viszi,

a lelkes, szíves, gondolkodóból nincs semmi.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

Különös oktatás, nevelés, Julamamival, oktatása,

nevelése által, megigazíthatod a belső tartásodat,

méltóságodat, hogy a további terheket el is bírjad.

Amit az aki átlátja, kihallja, megérzi, gondolkodva

dönti el már tud, azt a többiek még nem hiszik el,

hogy igaz lehet, mert minden hamis körülöttük.

Azt már ők is látják, benne élni is kénytelenek,

na de van az Isten és vannak az emberiesek,

akik azt a feladatot hozták, ne tévedjenek el.

Tanuld meg amit nem hoztál tudásként, hogy

ne kelljen magyarázkodnod a szeretteidnek,

ha már nem érted őket, de még erőlködsz,

hogy ők változzanak meg, csak szerinted.

Azért, hogy mindenáron, minden

helyzetben, igazad neked legyen.

Ha csak a pénzt imádod, legalább

annyi legyen benned, ne vetítsd rá,

 ah durván, érezhetően a többiekre.

Legalább egy legyen aki elmondja,

nemcsak róluk szól az, másokról is,

ha az ártóan hat, a környezetre.

Tanulj, fejlődj lelkileg, mert most,

azon van a sorja, már három éve.

Hát legyen, de attól az, még nem

úgy van, ha nem akarsz felfejlődni,

mert abban nem kell már semmit

sem tenned, mindent csak érted.

Lemaradsz és nagyon alaposan,

a tanulni vágyók, melletted jók,

már a saját ritmusukban vannak.

Tanulni tudsz akkor is, ha innen

messze vagy, online érted, neked,

most még bepótolhatod a hiányodat.

Eljön az idő, amikor már az igény erre

megnő, mert egyenlőre nincs még más.

Ami, hétköznapi szinten is ennyit adhat,

ha időben megléped, megtanulod azt amit

 nem hoztál, abban „most” kiteljesedhetsz.

Két lábbal a földön, saját határaid között,

biztonságosak a lépéseid a hamis mellett.

Remélem el tudsz érni, +36302470589,

vagy a skype julamami.julamami,

Magyarországról, Pakson a

Hergál  Házból, szeretettel.

Alternatív
Felirat

 

Megelőzés van-e… 2017.09.15. julamami.com

Ne ártsatok már nekem se, nem

hozzátok szólok, akik kitoltatok

a saját városunkból engemet.

Ezért sok félét hallottak ők

rólam, csak a valóságot nem.

Akárkivel megtörténhet ez,

holnap, bárkivel megeshet.

Különös oktatás, nevelés,

vedd át a tudást tőlem,

magam találtam meg.

Embereket nevelek fel,

 önmagukhoz, sorsukhoz,

ők magukból merítenek.

Sokat tapasztaltként,

elmondhatom,

sokféle

emberrel

találkoztam.

Az oktatáson

szembesülnek olyan

kifejezésekkel is, hogy

nem egyenes, hamis vonal.

Mindennek megvan a maga

jele a tenyerekben, minden

mindennel összefügg, tehát

leolvashatók a tenyerekből.

Azok a fontos információk,

amiknek a rezgéseit is akkor,

rögzíteni fogja az ott tanulni, az ő

  jó sorsára, már felelősen vágyó felnőtt.

Átlátja, megérzi, kihallja oktatás közben a

hajlításokat is, nem lehet mellébeszélni.

Azonnal jelez a lelke, szíve és az agya.

Fel kellene ismernie mindenkinek,

legalább azokat a rezgéseket,

amik figyelmeztetnék őt, hogy

nem egyenes szándékkal van

valaki őfelé, megkörnyékezte.

A tiszta ember nem feltételezi,

hogy olyan profik is lehetnek itt, hogy

tájékozódás után úgy viselkednek ott,

mintha egy ismerthez tartoznának.

Kitűnően átlátják ezt a trükkösök.

Nincsenek még hozzászokva az

emberek, ahhoz, hogy vannak

akik azért érkeztek, mert nagy

lehetőséget látnak azon a helyen.

Gyorsan képesek learatni bárkinek a

tiszteltségét, hiszékenyek az emberek.

Nem igazán hiszik viszont, hogy vannak

emberek, akik maradtak emberiesek.

Az a dolguk, hivatásuk, segítenek,

ott, ahol még nem késő és lehet.

Járt utat, a járatlanért el ne hagyd,

ez manapság már nem így működik,

előbb kontrolláljad, utána döntsél.

Ahhoz, amikben ők nagyon toppon

vannak, profi szinten alkalmazzák azt,

valakinek az ismerőseként, mutatkoznak.

Ha nincsenek felkészítve erre az emberek,

nagyon komoly aratás jön, pedig nem vetettek.

Mire észlelik, már annyira „szutykolt”, hogy az

ami utána maradt, már akkora katyvasz, hogy

ember nem, csak az Isten bogozhatja ki majd.

Nem mindenki jár még misére a templomba,

nagyon sokat adtam egy évben, vágytam arra,

hogy kapjak az ünnep hangulatával áradhassak.

Aztán ott bebizonyosodott, egészen másról szólt.

Tettem tovább azt amit az Isten naponta adott,

mint tapasztalva tanácsot adó, oktató, nevelő.

Megbékéltem, örüljek annak, hogy adni tudok.

Van aki saját maga szeretné megoldani, hogy ne

kelljen azt érezze, helyette mások oldják meg.

Vagy azt látta otthon, hogy egyedül oldják meg.

Megtanulható, helyrerakható a tartás, méltóság,

azután már ő is boldogul a többiek előtt megint.

Ha tanítani született, hát kezeli azt a helyzetet,

amiben meg is rekedhettek már, az emberek.

Ne add fel, ne tűnj el, a Hazádat ne hagyjad el,

menjél azon az úton, ami éppen most adott lett.

Megmutatja a feladatunkat, az Isten a sorsunk,

ha hasra estél, porold le, az adjon erőt, haladjál.

Tedd a dolgodat, amit elterveztél arra igény van.

Ne mond azt, hogy vége, fordulj csak meg, lám,

most meg, te kerültél éppen annak az elejére.

Akiben feljön és nem tud elszámolni, azzal amit,

mások hátráltatásában tett, tanuljon jónak lenni.

Vagy az eredménye olyan szintrombolás lesz,

hogy képtelenség helyreállítani és úgy marad.

Ugye nem történhet meg, felelősek is vannak,

hogy nem kapok lehetőséget ott megmutatni a

tapasztalt, tanult tudásomat a saját Hazámnak.

Amikor már azt keresik az emberek, hogy ki az

akit aktuálisan szapulni, lejáratni lehet, az baj.

Csináljon mindenki mérleget az életében és

lássa be, ő mit nem tett meg önmagáért se.

Nemzetközi és Magyarországi Tudományos

Prevenciós Akadémiát Kitűnő megajánlottal

végeztem és már nem tegnap volt az sem.

Nyilván nem ajándékba kaptam, tudtam

amit akkor tudtam, azóta eltelt sok év,

nagyon sokféle emberrel találkoztam.

Oktatnám ha lenne igény rá helyben,

ideje lenne komolyan venni, vagy

megjön az egész sleppje, hinnye.

Azért kínálom eladásra, hogyha

az a gond, hogy nem tartozom se

ide, sem oda, tartozom az érkezőhöz és

akkor éppen oda, aztán meg ugyanúgy amoda.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

Különös oktatás, nevelés, Julamamival

Hazaszeretőként nekem fontos, hogy az

ami hasznára lehetne az embereknek, ők

is tudjanak róla, tanulják meg, megelőzés.

Ne legyen ez se gond, ha már nem lesz a

tulajdonomban, betanítok rá épp annyi

embert, amiben megegyezünk majd.

Tartást és méltóságot tanulnak vele,

kézzelfogható, hisz a saját tenyere.

Naprakészen adom át, nem a múlt csak,

 a hétköznapi életviteléhez szükséges.

Legyen magabiztos, a saját sorsában,

na meg a családjában, a hivatásában.

Vigyék be az oktatásba, nevelésbe,

minden olyan helyre, ahol nagyon

jót tenne, ez a fajta különös tudás.

Visszarendeződik a rezgésszintje

az embereknek, az ő saját sorsába,

ha kibillent volna onnan az esetleg.

A megelőzés része viszont az, hogy

biztonságban érzi magát, ha rájön

miben a legtehetségesebb és azt is

csinálja közben amiben benne van.

Stabilizálja azt, amit mindannyian

hoztunk, rálátás, kihallás, megérzés,

a gondolkodó agyunk sikeres döntéseit.

Valaki akinek fontos, hogyan érzik magukat az

 emberek majd, egy alaposan kibővített helyen.

Mivel nem róluk szól, csak az üzletekről minden.

Tiszteld, szeresd önmagadat, hogy tudjál másokat.

Élhető legyen azoknak az embereknek a számára

is akik addig is itt éltek és nem szándékoznak innen

elköltözni, tanuljanak meg azzal együtt is, itt megélni.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

 

 

 

Újrakezdés… 2017.09.14. julamami.com

 

Emberies jelnyelvnek mondom, magam

találtam ki a kifejezéseket, hamar tanul

aki ezt már használni tudja, mert látja.

Már megint egy régi új, újrakezdés,

szétmegy a telefonhívás,

belecsattan a

beszélgetésbe.

Amikor jópofán,

beviszi magával,

azt aki romboló.

Kívűlről keresgél,

miközben most

sem szűrtek jól.

Olyan vakmerő

és bent van már,

ahol és azt senki

nem gondolná.

Vajon akik ezt

természetesnek

veszik kipróbálták-e.

Milyen a másik oldalon

lenni, úgy, hogy azt hozta

és emberiesként megmaradt.

9 éve kezdődött most megint,

voltak közte azért szünetek is.

Ugyanazok a hangok, nagyon

nehéz lehet azt végighallgatni,

vagy beidegződött az már ott.

Nem az én gondom, ha nem

bírja már aki felvállalta, hisz

az Isten embernek alkotta.

Látszik már az arcokon és

minden rá van írva, rajzol

az élet is, nyomot hagyva.

Különös oktatás, nevelés.

Amikor rátaláltam a

megelőzésnek a

fontosságára,

örült a lelkem.

Megóvni őket,

akik ahhoz már

elég érettek, hogy

ne kezdje túlzottan ki

a hétköznapjuk, a sűrűje.

Különös oktatás, nevelés.

Ha az egyik feladatuk már

elfogyott, hozzá kellene

kezdeni egy másikhoz.

 Hazaszerető vagyok,

sok mindent csinálok.

Így nem unalmasodik

el az élet, megváltozott

minden a múlthoz képest.

A legalacsonyabb lélekszint,

a földdel, az anyaggal egyenlő.

Ha nem tud valaki elrugaszkodni

onnan, mert semmi nem elég még,

ott éli le az egész hétköznapi életét.

S amikorra már meglesz mindene, az

azzal jár majd, a motivációja elveszett,

rájön menet közben nincs már semmije.

Vannak akik átlátják ezt, gondolkodnak.

Eljutnak odáig, azt amit nem tudhatnak,

 megtanulják, fejlettebbek már naponta.

Nem szürkülnek bele az életükbe, ami

a  hétköznapjuk helyett, ünneplő lesz.

A motiváció a lényege az egésznek,

ha az már kopik, pótolni az újakkal

folyamatosan lehetne is, de azzal

ami belülről jövő az ő késztetése.

Csinálj magadért, magadnak most,

valami jó érzést, ha te önmagadról

elfeledkeztél volna esetleg eddig.

Mert, ha a belső lelkesedésednek

nem teszel eleget, bizony kiüresedsz.

A gondolkodó agy megkívánja az ő napi

táplálékát, a lelkesedést a lélek adja, a szív

meg az egészséges ritmushoz ragaszkodna.

Ej de kár neked az, ha belecsúsztál a sunyisba,

nincs megállás gyorsan kerülhetsz a véglegesre,

mert elhitted te vagy a legokosabb, azt a nahát.

Írom, írom, írom, nincs más módom, teszem azt,

amit képes vagyok megtenni, hátha időben írom.

Egy Haza ez csak egy, mindannyian elférhetnénk,

bárkit kitúrsz a helyéről, betölti a kontroll nélküli.

Eladásra kínálom a Különös oktatás, nevelés,

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

julamami.com tulajdonaimat, együtt, vagy külön.

Nagyon szeretem, magam teremtettem meg ezeket,

de mást csinálnék már, az eladásukkal jár, a betanítás.

Ha lesz rá igény, hát természetesen, a 20 kilónyi írást

is, 2009 óta írom már ezeket, különböző helyekre.

Valaki azt mondta, hogy egy jósnő megmondta,

le is íratja szorgalmasan a sokat várakozókkal,

hogy tudjanak mit kezdeni az önsorsrontásnál.

Én nem vagyok az, de amit kezdetben mondtam,

azt már azóta megélik ők is, a hétköznapjaikban.

Aki a mások sorsát nem tiszteli, a  sajátját sem,

s mi módon számol majd el a lelkiismeretével,

ha egész elszegényedett hordák keletkeznek.

Ott ahova ők beteszik a lábukat és szereznek.

Se tartás, se méltóság, hamis nagyasszonyok,

hihető álságosba bebugyolálva, most épp így.

Azért mert nem látják át, nem hallják ki, nem

érzik meg, nem gondolkodva döntenek ott se.

Ahol, kell majd magyarázkodnia, a miértekért,

ugye nem gondolja, hogy nem látja már a nép.

Egy Haza ez csak egy, beleteremtettük a sok

jót és szépet, visszavárjuk mi ugyanezeket.

„Hosszútűrők” lesznek azok, akiknek van

még miért végigvinni a nehezítetteket.

Nehéz alatt nő a pálma, nyomás alatt

a gyémánt alakul igen hosszú idő alatt.

Ha valaki túl gyorsan halad és rákaphat,

nem engedi el, mert nincs mása csak az.

Ismerik a sorsukat, a generációs jeleket,

ha önmagukért már, nem is lennének rá

képesek, vegetálnak magukhoz képest,

félúton nem állnak meg, végigmennek.

Aki tudja, apró pici fontos porszemek

vagyunk mi mind, nem akar nagy lenni,

ha nem az, a származása, neve szerint.

Azt mondja a végén a rendező, „csapó”,

 a filmes szakma tudja, a játéknak vége,

aki még ott marad, se lesz szereplője.

A legjobb rendező, összefüggésében

látja az egészet, életszerűt alkotott,

megjelennek benne a hétköznapok.

S már az élet írja a filmet ott, legott.

Elérhetőségeim, a fenti címszó alatt.

Tiszteljenek meg, nézzenek bele, ha

vételi szándékkal lennének, vegyenek

részt az oktatásomon előtte, önmaguk

döntsék el, hogy milyen csodákat rajzoltam le.

Nézz magadban szét, látod milyen szíves és szép,

lelked tiszta tükre, mi mind így érkezünk ám le.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

 

 

Megismered-e még… 2017.09.13. julamami.com

Megismered-e még a régi kis pajtásaidat,

vagy a gyermekkori barátaidat,

akikkel jót játszottatok.

Tudod-e azóta,

hogyan élhet,

mi vált az ő

álmaiból

valóra

mára.

Lehetne-e

jó kapcsolat

köztetek újra.

Megmaradtatok-e

tisztességben, olyan

módon élitek-e az életet,

ha bármilyen magasságokat

is érhettetek azóta ti már el.

Csináltatok-e mérleget arról,

hogy az eddigi életvitel még,

megfelelhet-e a megváltozott

világnak, s annak ami éppen az

életetekre most nektek hathat.

Tán üljetek le újra és beszéljétek

meg, könnyen lehet, hogy a többlet

és a hiány, éppen kerekké lehetséges.

A sorsotokat olvasva, sok tudásotok,

bölcsességetek átment mint energia,

akkor rajtam, ott voltunk körforgásban.

Adok – kapok a legjobb dolog, hiszen azzal

rendeződik a hiány és a többlet, rend lehet.

Két oldalunk van, az egyikhez a tudást és a

tehetséget hozzuk a születésünkkel, a másik

arra való, hogy a saját időnknek megfelelően

tanuljuk meg és éppen akkor, még idejében.

Mert aki mások után megy, azt követi ami a

 hatás éppen, elfelejti megélni a saját sorsát.

  Megmarad a generációs feladata majd a

 következő generációinak, úgy sokkal

nehezebben boldogulnak ám ők majd.

Hiszen a rájuk háruló, a múltból jövők,

 elődeik által el nem végzettek, már

jól összesűrűsödtek addigra.

S mivel az nem az ő dolguk

lenne, de felismerik, úgy hát

megoldják a sajátjukkal együtt, csak

párhuzamosan araszolhatnak sajnos.

Hiszen túl nagy a teher rajtuk ahhoz,

hogy hétköznapi szinten megoldják.

Minden csak a pénzről szól már az

is látszik, na meg az, ha valakiknek

nincsen pénzük, kívül hagyták őket.

Hiszen azt a lehetőséget rájuk nem is

 szabták,  elszámoltak a jóban mellettük,

 nem is osztottak, statisztika lett belőlük.

Egy Haza ez csak egy, mindannyiunkból

lett, akik hozzáadtuk a tudásunk és bele is

tettük a szépeket és a jókat, emeltük vele a

szintjüket a jó energiáknak, eggyé lett velünk.

Akkorák lettek a különbségek, áthidalhatatlan,

mindenhol elzárva a pénzcsapok, se itt, sem ott.

Így hát van a magunk módján mindenünk, na meg

magunkhoz való eszünk, tapasztaltan, vagy tanultan,

tesszük a dolgunkat, a hétköznapokban az a lényege.

Egyszer csak a túlzók is belefáradnak a szerzésekbe és

ah, megnyílik a pénzeknek tára, oda ahova az lett szánva.

Mókuskeréknek is mondják, jó az ha most van, addig is jár

a gondolkodó agyad, adja a ritmusodat a szíved, lelkesen

teszed a megszokottadat, nem váltasz addig amíg, a te jó

energiád, be nem vonzza a számodra biztonságos lépést.

Persze könnyebb, ha már megérzed, kihallod, át is látod,

gondolkodva döntesz, nem tévedhetsz, mert a döntésed.

Ne mások után menj, van saját hármasod a legfontosabb

a belső tartásod, a méltóságod, tehetséged, tanultjaid is.

Különösen fontos, ha alacsonyabb az agyrezgése annak,

aki szerint kellene tenned a dolgodat, nem megy át az.

Hát várhatsz, várakozhatsz rá, hogy majd csak mozdul,

de nem a te életritmusod, arra megy az energiád ott,

hogy megfelelj annak aki kevesebbet tudhat tenálad.

Ne győzni akarj mindenáron, győzd meg, kommunikálj,

érvelj, a legjobb tudásod szerint tegyed, intelligensként

úgy sem ártasz senkinek se, de magadra vigyáznod kell.

Nem mindenkinél ugyanakkor megy át ugyanaz a szó se,

van akinél több idő kell amíg megérti, jó lett volna tenni.

Otthon vagy, amikor a kicsiben már látod magadat, nem

mentél sehova a Világ mégis ott van, tisztelettel nálad.

Ha felismered a saját és generációs feladataidat, bizony

előfordulhat, az egyszerűben is nagyszerűen megvagy.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

 

 

 

 

 

Cirkuszt a népnek… 2017.09.12. julamami.com

Édes Hazám Csodaszép, engedj be most,

ne várass még, 10 éve várakoztatnak már.

Feltisztult tudást adok ezzel át, oktatom és

nevelek, a generációs jeleket ismerem.

Nem tartozom se ide, sem oda, így hát,

tartozom az érkezőkhöz, éppen oda.

Látszik már, tagadni azt nem lehet,

ki lehet a” legpénzéhesebb”.

Ah, gyorsan bocsánatot is

kérek azoktól, akik ezt nem

így élik meg, mert nem látják át,

hogy kilátszik ám, felszínen minden.

Munkát, kenyeret és cirkuszt a népnek,

kérem, ne nézzenek bohócoknak minket.

Mi vagyunk azok az emberek, akiknek nem

volt fontos, hogy gazdagodjanak meg, mert

lelkeseknek, szíveseknek, gondolkodóknak

születtünk, az lett a gazdagságunk nekünk.

Annyira elfoglalja kegyelmüket mindaz,

ami az ő fogalmaikról szól csak, hogy

nem látják meg a mi sanyargásunkat.

Legalább annyit még csak, lehetne,

hogy mondják meg, mennyi ideig

és mi mindent kell még kiállnunk.

A tőlünk, hozzánk teljesen idegen

elképzeléseik szerint, hahó, még

annyit ha kérhetnék, hogy azokat,

akik intelligensnek születtek, most

se büntessék, ha nem engedik be oda.

Ahol a Hazánk javát szolgálhatnák, hát

legalább, naponta többször ne alázzák.

Nem látom itt most, hogy mennyi joga

van az anyáknak, apáknak, szülőknek,

ahhoz, hogy amit a Hazánkba tettünk,

ide teremtettünk, abból a mieinknek is

 jusson, hogy a minőségi életüket éljék.

A nagy figyelmetlenségben, vagy tán

hozzá nem értésben, úgy is eshetett,

hogy nincs betevője sem egyeseknek.

Nem mennek el, mert reménykednek,

abban, hogy az eljut oda ahova kellene.

Azt mondják gazdag lett az országunk,

ami igen látványosan kavarog, azt látom.

Nem érzékelem, ha addig sem tudok eljutni,

 amit feltaláltam az a saját Hazámban maradjon,

a Hazám az arra igényeseknek vegye ezt meg.

Persze ahhoz, tudniuk kellene az embereknek,

hogy ne a pletykáknak higgyenek, dolgozom,

tanácsokat adok, itt oktatok és nevelek.

Vaj kinek a felelőssége lehet az meg,

hogy nem eléggé tájékozottak ebben,

sem a helyiek, ide jöttek hozzám oly

messziről is azok, akik megtiszteltek.

Nem vagyok a turisztikai térképen,

amit elértem ismernek, magamnak

és nem másoknak köszönhetem.

Nemzetközi és Magyarországi

Tudományos Prevenciós Akadémia

által kaptam a kitűnő, megajánlott

diplomámat még 1999-ben esett.

A szakmámban, ez a legmagasabb

végzettségem, már oktatok, nevelek.

Aztán mi a kifogásolni való ezekben, a

 hiányos tájékozottságuk a hátrányom.

Akik ismernek tudják, hogy ki vagyok,

Nagy Juliannának hívnak, de sohasem

álmodtam és tettem magamhoz képest,

túlzót, sem nem mentem bele olyanba.

Nagyon tapasztalt emberismerőként

hét éve önmagamhoz és a tudásomhoz

képest, csak vegetálok, sanyargatottan.

Nem tudják azt sem a Hazámban azok,

akiknek azt tudniuk kellene, létezem.

Hol vannak azok a pontok, amit még

elbírnak az emberek anélkül, hogy

beszorulva a saját szintjükhöz

képest, elkezdjenek leépülni.

Vagy a szüleik mindazt látva,

megkeseredve, remények

nélkül éljenek, hiszen most

éppen ezt találta ki a divatos.

Ha nem jött mégsem az be,

hát majd csinálnak másikat,

akit aktuálisan divatosítanak.

Nem gond, ha nem magyarosan,

az a gond, hogy az amiről ő beszél,

a hétköznapjaiban nem abban él,

 látjuk nem értünk szól az sem.

Legalább annyit, ne tudjanak

le, mielőtt megismernének,

mit értem el a tudásommal.

Íme 50 ország olvassa ezt is itt,

mit tudnék hozni a turizmus által a

születési helyemnek, ahol lakom.

Értem én, hogy miért fednek le itt,

akkor legalább várom a jelentkezését

azoknak a Hazánkban lévő helyeknek,

ahol jót tennék ezzel a tudásommal.

20 órás a Különös oktatás, nevelés,

 a közelben pihenőkhöz ki is megyek.

Napi két órás minőséget adó időtöltés,

valami egészen más, nem hétköznapi,

mástól nem tanulható, csak tőlem.

Csupán jó szerevezők kellenének,

akik hitelesen közvetítenének.

Emberek vagyunk, nem bábok,

lehetne, hogy ne kísérletezzenek

rajtunk, bár magamról nem beszélek,

hiszen ismeri minden sejtem mindezeket.

Az első hét évemben 90 % ingyen, átéltem,

sok tapasztalattal lettem gazdagabb én attól.

Nem költöztem el, ide jöttek, tiszteltek meg.

Ezt oktatom és használom a nevelésben, a 24.

tapasztalva tanuló éveimnek gyümölcsei ezek.

Magyarosan Magyarosan Agyalós a Julamamival

YouTube, nem így szerettem volna, de ezt kaptam.

 Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

+36 30 2470 589,

Skype julamami.julamami

Mi történik… 2017.09.10. julamami.com

Mi történik ekkor és mi akkor,

ha nem tudsz dönteni,

akkor döntenek

feletted

mások.

Vannak

a saját és

generációs

életfeladatok.

Mindenki másban

hozta a tehetségét,

ha marad abban és

végig is viszi sikerrel,

akkor elégedettek vele.

Mert látják, komolyan lehet

venni, szavatartó, hiteles ember.

Amin nem tudsz változtatni, azt

tényként kell kezelni, van az Isten.

Ha csak a saját sorsát igazgatva,

változtatja, amikor csak gondolja,

minden változtatás közben több

embernek azáltal, lett nehezebb.

Ne vállalj olyat amihez nem értesz,

mert a kisemmizésed után mi lesz.

Kiszolgáltatottá válhatsz abban, ah.

Érezd jól magadat, az egyszerűben,

hiszen arra vágyik már mindenki,

lehessen meghitt, boldogságos,

szeretetben, az most a minden.

Az emberek a vezetőikre figyelve

tervezik az életüket, mást nem is

tehetnek, keresik a lehetőségüket.

Ha félúton meg – meg kell álljanak, mert

éppen valakik, valami miatt ott váltanak,

ahhoz képest, amiben az emberek hittek.

Megérzed, kihallod, meglátod, gondolkodj,

abban higgyél, amit te magad tapasztalsz.

Valamire alapozzák az életüket, ha az kibillen,

bármi miatt is, már befolyásolták a sikeredet.

Ahogy elindultak, amiért abban a vezetőben ők

is bíztak, nem bizonyított még csak beszélt róla.

Nincs ahhoz a bizalomhoz még meg, amit letett volna

értük már az asztalra, s nekik azáltal, jó életük lenne.

Néhányaknak biztosan jobb lett, de az jó is volt addig is.

Hol ebben, hol meg abban van benne, vágyik a sikerre,

nem azt nézi, hogy mi történik közben az emberekkel.

Az emberek nélkül semmi nem megy, mindenkinek

kell, hogy legyen rálátása a saját életére, akkor is,

ha másoknak van kitéve, hogyan fog élni utána.

Kellenek a biztos lépések, a biztos pontok, s

ahhoz igazítani tudják a saját megoldandót.

Mert, ha minden csak egy dologról szól, hát

akkor biza eltörpülhet mellette az emberek

sorsa, élete, lesz ahogy lesz, annak, aszerint

kell mennie, mert úgy egyszerűbb igazgatni.

Nincs meg a konkrét ígéret sem, hát nem kell a

felelősséget vállalnia, akkor majd senkinek sem.

Mondogatják a történelem szerint, „most” írjuk azt.

Ami utána jön, ahhoz, csak most lehet odatenni, az

lesz, minden ember döntésének a következménye.

A saját sorsomat én igazgatom, saját magam járom.

Úgy döntök, hogy azt én kontrollálni tudjam, abban

bízom, akin látszik megtudja csinálni azt amit ígért.

Nincs befolyásolva azok által, akik aztán majd őt is

igazítják nap mint nap, ezt tudja és nem ígérget.

Az adott szó az aminek hitelesnek kell lennie,

arra rá lehet kérdezni, hol tart az ügyben.

Mikor lehet számítani rá, hogy jót ad az

embereknek az kézzel foghatóan és nem

ígéretként hangzik el, mert a hétköznap az

ünnep is lehet, ha jól bánnak az emberekkel.

Múlt, jelen, jövő, boldogulni tanulj meg ma, most, ne

 halogasd, érd be az egyszerűvel, sok kicsi sokra megy.

Akkor abból a saját döntéseiddel építed fel, a saját és a

generációsan fontos részleteidnek is részese leszel, éled.

Hiszen, ha boldogulhatsz az életedben, már boldog vagy.

Nem kell túltupírozni azt, az élet az maga a hétköznapi

„csoda”, hogy ízlik-e, a családodnak megfőzött vacsora.

Elégedettek-e a sorsukkal, vagy ki vannak szolgáltatva.

Ha hagysz feladatokat a sarjaidnak is, hát boldogulnak,

erősödnek fel a saját feladataikhoz és te boldog vagy.

Mert látod, nem volt hiábavaló a sok nehéz éved, de

lám, bírtad, végigvitted, segítség nélkül, „megcsináltad”.

Erős lett a tartásod, nem másoknak magadnak köszönheted.

Majd az ünnepi ebédeken úgy emlegetik a nevedet, hogy ő volt,

aki felvállalta a nehezet, erős lelkű ember lett, büszkék lehetnek

rád, aki a semmiből is a saját erejével, tisztán végig és megcsinálta.

Viszik tovább azt is amit megalapoztál, vagy valameddig eljutottál,

nem a kész várja őket, hiszen abban kibontakozni ők nem tudnak.

Nézz szét, látod milyen szép, a lelked tiszta tükre, így érkezünk le,

a múlt elmúlt, gondolj a mára, a most megvalósítható pillanatára.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

 

 

 

Alázat nélkül, nem megy… 2017.09.09. julamami.com

S ha benned alázat a helyzetedhez nincsen,

akkor a te tartásod, méltóságod helyett,

magyarázkodásról szól majd az életed.

Ha azt még szorgalmazod, ami

már ártott, növeled vele a

  hibásat nem oldódik meg.

Túlnőhet és önállóvá lesz,

kezelhetetlenné válik, a

 jövőnket megbélyegzed.

Ha nem kérdeztél, nem

tudod meg a válaszunkat,

ígértél, ígértél, meddig kell

várnunk, hogy teljesítsél is.

Vállalkozókként magunkat

tartjuk el, nincs lehetőségünk

pályázásra, se nem dicsérnek meg

bennünket, nem is várjuk, teljesítünk.

Adjuk a jó minőséget, nem vállalnak fel

bennünket, mert irigyeink már szinte mind.

Adjuk a jó minőséget, nekünk természetes.

Vagy leintik őket, nem tehetik velünk a jót,

amit a többiekkel természetesen teszik is.

Az még a jobbik eset, ha nem aláznak meg

folyamatosan a lejáratásaikkal bennünket.

Nem vagyunk így a lehetőségünk tárában, ha

 sikerül is kiemelkedünk, azt is mi magunk szerint

tesszük. Mivel a silányok látják, hogy nem számítunk,

hát nyugodtan sanyargathatnak hosszasan is bennünket.

Ne döntsék el a sorunkat és felettünk sem, mert

mi gondolkodókként éljük az életünket, nem

ártunk, a jókra, az értékesekre vigyázunk.

Lelkesen, szívesen, gondolkodva tudjuk,

mikor miért és kiért kell tennünk,

emberieseknek születtünk.

Aki árt nekünk, maga ellen

teszi azt, mert ha csak olyan

emberek lennének, egymást

gyorsan kicsinálnák és kész.

Különös oktatás, nevelés…

Összetanulhatsz bármit,

nem elég az, ha van

arra pénzed,

nem ad

tartást,

méltóságot,

ha más alapozza

meg a te jólétedet.

Különösen akkor,

ha másokat

kihasználva,

gazdagodott meg,

s abból lett az neked.

Nagyon nehéz átadni

a tudást oda, ahol ő

csak a papírt várja.

Nem lehet

megúszni,

ahogy látom,

a nehezében

is tapasztalás

adja a tartást.

Ha nem tudsz

hálával lenni

és gondolni

őrájuk, akik

által tanultál,

nem megy át.

Tartásod sem

lesz belőle,

  ott hiába

tanulnál.

Alázat

nélkül

nem

megy.

Jelezné

feléd az

érzésed,

hinnye, de

túl mentél.

Ha még az

érzéseidben

hinnél, meg is

 érezhetnéd,

a határodat,

ah, nehogy

önmagadon

túlmenjél.

Annyira erős

lett a hatása

a sok pénznek,

sokan már csak

arra vágynak.

Nem is tudja,

hol az eleje, s

hol a vége nála, a

 sorsában benne.

Nevetségessé

válhatnak, ha

nincs aki szólna.

Ne úgy lépkedjen,

ne úgy beszéljen,

mintha nem is

 a földön járna,

azzal mutatja,

eh, mindenki

lássa, különb

mint a többiek.

Pedig milyen

nevetségesen

üres tud lenni,

ha az amit az

állatoknak

szoktak

vetni,

adja

oda

annak,

akitől ő

segítséget

szeretne.

Hibádzik

rendesen

a  sarjaikból

majd a tartás,

hiszen mindent

megvehet már

a túlzó pénzen.

Nem is látott

mást életében,

mint oda mindent,

még több legyen.

Ha azt akitől

tanultál, az ő

pénztelensége

miatt csak lenézed,

mert alázatod nincsen.

S mindent elkövetsz,

hogy pont ennek

kapcsán le is

győzzed,

miért

csodálkoznál,

ha vissza kerülsz

oda ahonnan te

elindultál.

Nem jut

eszedbe,

hogy oda nem

pénzügyi tanácsért

mentél, azt tanulnád,

amit te nem hoztál és

szükséged lenne rá.

Az erősödik

bennünk a

tanulások

által, amit

nem hozunk,

hát sokat is

lehetne azt

tanulnunk.

Mindhiába

viszont, ha

nem azt a

tudást veszi

magához, ami

sorszerűen

hiányként

van benne.

Tartás és

méltóság,

lehetne az

alapja annak,

ami aztán a

tanulások

által rá is

rakódhat.

Tapasztalt

emberiesként

tudom, a sorsokat

nem lehet megúszni.

Ezért talán idejében,

fel is lehetne készülni,

arra, hogy ha sokszor

ismétlődött meg az

családon belül,

hogy nem,

tette a

dolgát

az akinek

odatette a

feladatot a

sorsa, lesz

egy abban

a családban,

aki teherként

azt megkapja.

Ha nem ismered

a saját sorsodat,

hogyan tudnál te

segíteni másokat.

Ha nincs ínyedre,

az alázat ahhoz,

amit nem tudsz,

hát körbeérve,

kezdheted

elölről

és azt is

amit már

tanultan tudsz.

Egyszer billenhetsz

elszálltan úgy ki, hogy

vissza lehetne igazgatni.

Senki sem tökéletes, csak az

 Isten, az ember, ha a kibillenésével,

túl sok emberre hathatna azzal a

  sorsukat negatívan befolyásolja.

Ahhoz a sors a féket, időben oda

is rakja, ha azt is félretolja, hogy

őt az önmagához mért, túl gyors

haladásában az gátolni ne tudja.

Hát akkor nagyon erősnek kell

lennie, hogy viselni tudja majd,

amit odarak elölről az ő sorsa.

Az ismétlés is róla szól, de ha

másokat az nem érint majd

jól, ne várja, hogy mindenki

beálljon a helytelen sorba.

Megdicsérje azért, hogy

ők nem érnek révbe soha.

Mindenkinek van saját sorsa,

saját generációs feladata, jele,

mindenki önmaga és a családja

szerint teljesíteni is szeretne.

A vezetés nemcsak a vezetőről

és generációs feladatairól szól,

a tartásához, méltóságához van

rá szüksége, tegye azt a helyére.

Legyen stabil alapja ahhoz, hogy

ne nyúljon a másokéhoz, tegye

a dolgát úgy, hogy nem bánt és

nem árt, de önmagára is neki

kell vigyáznia, helyette nem is

teheti a tartásához senki más.

Ne hagyd kibillenteni  magadat,

mert felelős önmagadért is vagy.

A túl könnyű igen csábító lehet,

 gyakran választva, elgyengít az.

A tartást és méltóságot az adja, ha

amit a sors odatesz neki nehezéknek,

megcsinálja, mert ha elnéz mellette,

akkorára nő az, hogy mindennek

erős gátjává válik, ami tisztán

biztonsággal működhetne.

Ne tágítsd ki túlzottan a

saját határaidat se, hiszen

akkorára nőhet, hogy aztán

 csak lődöröghetsz életedben.

Adjon az Isten, minden földi

jóból annyit, ami a legjobb

hozzá mérve, mindenkinek.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

 

 

Hahó, „okos kütyü”, köszöntelek…2017.09.08. julamami.com

Ha bármilyen magasságokat

is érhettél el, maradj ember.

Szerettem volna valamit én,

ami nem a megszokottról

szólt, valami újat hanggal.

Így videókat készítettem

 saját magam, csetlő-botló,

de az újdonság érzésével.

Gondoltam, megoldódik

az ingyenes hirdetésem.

Nagyon örültem neki,

elneveztem, okos

kütyünek.

Ügyesen

vette a

kezdőt

óvatos

duhajként.

 Aztán valami

történhetett

vele, mert

nem állt

napok

óta,

szóba

velem.

Ugye nem

végleges,

az én oly

jóleső

kisember

szerencsém,

maradhat még.

Rákerült olyan,

valami, ami

ott lenni

nem szokott.

Keresem a

megoldást,

tán meglelem.

Rájöttem

hogyan

bánjak

veled,

hogy a

videós

oldalamat,

megcsináljam.

Láttassam

az eziránt

érdeklődő

Világgal,

van egy

Magyar

asszony,

Pakson,

aki ki és

megtalált

valamit.

Ami fontos

is lehetne, a

 kapaszkodót

keresőknek,

tiszta forrás

amiből van.

Nem

szeretnék,

terhére lenni

senkinek sem,

annyi a dolgom

csupán, hogy

tájékoztatni

próbálom,

azokat

akik

ide rá

kattintanak.

Kérem szépen

annyi tisztelet,

azért megjárna

mindenkinek aki

ide született, ahol

én magam is élek.

Abból a jóból kapjak,

amit én ide beletettem.

Egy Haza ez csak egy,

mindannyiunkból lett

szép, szívesen, lelkesen,

gondolkodóvá tettük mi.

Nem látsz a turisztikai

térképen, hiába ismernek,

ennyien a Világban most.

Különös oktatás, nevelés,

Ismerem mint a tenyerem.

Remélem a Julamami mögé

 is tán nem bújtak már bele.

Tettem érte én eleget, amíg

 itt a máshonnan jöttekkel

töltötték be a helyemet,

hogy csak egyirányú,

legyen az amire rá

is láthatnak most.

Hát nem vagyok, ha

nem látnak ott ahol,

nem kerülhettem be

a választhatók közé se.

Pedig itt születtem, ide

jöttek el tanácsért, így

messzire is elvitték a

létezésem hírét.

No lám, íme,

akiket

ilyen

alacsony

szinten is

be lehet

csapni,

nosza,

de a

gyermek…

Ő ne legyen

védtelen úgy,

hogy beengedik

közéjük ezeket a

  divatos energiákat, ha

azok nem kontrolláltak.

Miközben a közülük

való fejlődését, nem

is ismerhetik, onnan

is kitettek, ahova, sem

nem ők választottak be,

vagy tán nem is valók oda.

Potyognak az ismeretek,

rálátás, kihallás, megérzés

hiányai miatt bele sorba.

Lám a sötétben is meg

lehet tanulni most

úgy tájékozódni,

hogy rábízod

magadat arra,

amit az Isten

neked adott

tehetségként.

Az erősödik fel

minden érkezőnél,

ami az ő tehetsége,

hogy boldogulni

tudjon, most

abban,

amiben épp.

Ma 15 órától,

továbbképzés,

ismétlések sora,

azon tanítványoknak,

akikhez eljutott ennek

a híre és szeretnének

részt venni, itt együtt,

az új jeleket felfedezni.

Megbeszéljük, hogyan

milyen időszakokra is

tervezzük a következőket.

Sokat tapasztaltam azóta,

a fejlődési lehetőség adott.

Több órásra terveztem, ha

a mai alkalommal megfelelő lesz,

e szerint ismételhetjük majd meg.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

Magyarországon, Pakson a Hergál Házban, vagy

online, ha tudtok magyarul, s bárhol éltek a Világban.

Szeretettel.

 

 

 

 

 

Hahó élhető élet, köszöntelek… 2017.09.06.

Lapozz vissza magadban, te, te, te és te is,

mikor akartál többet annál,

mint amit lehetett

volna.

Ha már

annyira

nyomod,

csak győzni

akarsz és kész.

Észre sem veszed

és belecsúsztál,

 onnan kezdődik,

nem a sorsodat

éled, hanem

mellette

vagy

csak.

Nem te, téged

irányítanak.

Amit a

szabályos

életszerű

megengedett,

ott a határaidat

fel is ismerted.

Amikor azt érezted,

neked több járhatna,

mint a többieknek.

Hiszen segítettél még

akkor is, amikor már, a

 fejedre nőtt ez a helyzet.

Mikor nem állítottad meg,

amit épp a szabályok miatt,

betartani lehetett volna.

Na nem az igazadért,

csak azért, mert

hiszel abban,

a szabályok,

hozzáértők

által vannak.

A sorszerűhöz

tartani magad,

nem valakinek

megfelelve élni.

Ahhoz tudni is

azt, nemcsak

tudni vélni.

Miből mi

lehet, úgy

ha nem a

hozzáértők

kezében van

az életünk se.

Ki vagy te,

honnan jössz,

mihez képest

vagy az aki vagy.

Az őseid mit tettek

azért, hogy oda abba

a magasságba igyekezz,

eljuthass, azt betöltsed.

Megteszel-e mindent,

azokért akik érintettek

abban amit felvállaltál.

Tudod-e, hogy a vezetés

nemcsak rólad, a sorsodról

szól, hanem minden abban,

azáltal is érintettről szól.

Tesztelted-e már magad,

ha nagy pénzt kínálnak,

azért aminek kevesebb

az értéke számodra.

Hagyod-e kibillenteni

magadat azokból, amik

számodra a biztonságot

adták, átlátva teszed-e.

Van-e más, mint betartani

 a megszabott szabályt, s

 látva a következőt azt is.

Úgy, hogy magadnak se

 árts, tartsd be a szabályt,

mert másod nincsen most.

Mint, hogy szembesüljenek

a szabályokat tiszteletlenül

kikerülők, a saját szabályaikkal.

Ha már jól be vagyunk szabályozva,

könnyebb, mintha most ránk lenne

bízva, mert merre, hova azok nélkül.

Hiszen a szabályok sem értünk, rólunk

szólnak, viszont kapaszkodók azok,

addig amíg meg nem változnak.

Hát mire kell nagyon figyelni,

hogy a szabályok, ha változnak is,

azonnal kerüljenek a tudtunkra.

Legyen mit betartani, magunkat

éppen aktuálisan mihez tartani.

Akik már a szabályoktól túlzóan

elrugaszkodtak vannak gondban,

mert nem találják azt, amiből ők

kiindultak, hiszen azok változtak.

Kitűnően meg kell ismerni azokat,

napi szinten, esetleg óráról órára,

figyelemmel kísérni, egyszer majd

csak megunja valaki, ha már nem

szórakoztatja, a mások rángatása.

Viszont azt azért el ne felejtsd

emberies, benned ott vannak a

saját tartásos, méltóságosaid,

a többleteid, amit az Isten

neked adott, használjad.

Tedd a dolgodat, hogy

mi a dolgod, azt ott

láthatod magad körül

és csak szabályosan.

Ha elesik valaki ott

körülötted, előbb

kérdezd meg, hogy

te felemelheted-e.

Azt is kérdezd, hol érhetsz

hozzá, ha úgy nem megy, csak

kérdezd meg, ott ahol menne,

megérintheted-e a segítésben.

Aki összefüggésében is átlátja,

csak óvatosan használja azt a

hétköznapjaiban, mert abból

is van már sok, de nem biztos,

hogy éppen ott vannak, értően

nyilvánulnak meg, ott is vannak

szintkülönbségek, esetleg gátjaik.

  Most abból induljál ki,

 hogy te mit tennél,

abban a helyzetben, hogy

azon szabályok között mozoghassál.

Kikezdhető ne legyél, de be se szoruljál,

a határaidat ismerve, jól boldogulhatsz, a

tudás ott van belül nálad, nem mástól kaptad.

Magad teremtetted meg, azért, hát használjad.

Összeadható a tudás, ha azonos szinten van az,

 akkor is a döntéshelyzetet magadnak tartogasd.

A saját szinteden otthon vagy, hétköznapi neked.

A hajlításokra rákérdezni azonnal, kimondani azt

hangosan, hogy mások is szembesüljenek azzal,

a félreérthető hajlítás, mennyi  gondot okozhat.

Ne félj megtapasztalni új és meg újabb dolgokat,

hiszen a nagy össze – visszákban, a megoldások is

ott vannak, számodra láthatóak, ahhoz értő vagy.

Ki ezt, ki meg mást hozott tehetségként, ha ismeri

önmagát, a tehetségével jól boldogul, hozzá tanul.

Naprakészen éli az életét, alkalmazkodik, ahhoz

amihez éppen szükséges, közben tapasztal sokat.

Megtanulja megfogalmazni az új kifejezéseket,

amikhez a szavakat az Isten megadja, használja.

Három éve átfordultunk, már a jó energiákban

vagyunk, aki már észleli a hiányosságait, tanul.

A saját tehetségében, folyamatosan tanulva

a hétköznapok sűrűjében, a következő

lépéseket odateszi a sorsa, haladhat.

A lépéseit is önmaga kontrollálja,

ő teszi, mert mire a nem azonos

szintűvel megértetné elkésett.

Ezt valószínűleg egy ember

találhatta ki, önmagára,

a teljes kényelmére

szabta, aki azt nem

tudja betartani, az

bizony le is marad.

Jó vezető akkor vagy,

ha azok akiket érint

a vezetésed, abban

jól boldogulhatnak.

Egy Haza ez csak egy,

mindannyian ide tettük,

a sok jót és szépet, azért is,

hogy amikor szükséges legyen.

Jól éljünk a megteremtettünk által,

a szabályokat betartva, hiszen pont az

véd bennünket is, csak észre kell vennünk.

Amit másoktól elveszel az attól még nem a

tied, viszont ha már kilátszik jól meg is terhel.

Akkor van gondod belőle, ha arra nem voltál

felkészülve, hogy felszínen lesz és minden,

mert értünk is szól és hatalmas az Isten.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

 

 

 

 

 

 

 

 

Adni születtünk… 2017.09.03. julamami.com

Adni születtünk, ha kinevelődik,

újra meglehetne tanítani,

hogy felismerje

mindenki

jó dolog

embernek lenni.

Adjon az Isten mindenkinek,

mindenből annyit ami neki jó,

hogy felismerje a határait.

Biztonságosan meddig

nyújtózkodhat,

hogy ne

zavarjon

sok másokat.

Ne vegyed el  azt,

ami másoknak járna.

Közben krőzust játszva,

a többiektől elmalmozva.

A tudatlant alkalmazva,

beálltál a csávásodásba.

Hát ez meg milyen minta,

ha nem állsz be a nem

életszerű sorba,

úgy találhatsz

rá a sorsodra.

El ne tévedj most,

ne a könnyűt fogjad,

mintha a tied lenne.

Sosem lesz az csak

a csilicsali látszat,

csak nekik jó és

senki másnak.

Keresd meg a

generációs jeled,

azzal a sorsodra is

lelsz, utadon vagy.

Ne hagyd el a saját

családodat, ott velük

együtt boldogulhatsz.

Akkor is, ha most épp

máshol élsz, együtt

gondolkodhattok,

egy család vagytok.

Van az Isten, ha úgy is

 érzed kapaszkodód

most még nincsen.

Nem született senki

se meg fölöslegesnek.

Még ha azt a látszatot

is mutatják azok most,

akiknek az az érdekük,

 őket láttassák mást ne.

Egy Haza ez csak egy,

belőlünk, értünk lett.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból,

szeretettel.

Meg is újulhatnál… 2017.08.31. julamami.com

Megújulni, haladni a korral időben,

2017-ben fokozottabban megvan.

Sok múlik azon most is, ismered-e

a saját kultúrádat is, vagy azt sem

tudod, honnan jöttél, ki vagy, akkor

te meg azt, hogyan vállalhatnád fel.

Észre sem veszed és mások szekerét

tolod, a tied meg jól lemarad majd, de

 azt képzeled ők is segítenek majd téged.

Abból már igen kevés akad, hát jól nézz

rá a saját dolgaidra, segíts magadon is,

mielőtt lemaradnál mindenki mögött.

Ha felülbírálják azt aki most épp kér,

s eldöntik felette, mennyit is ér, a

 kutatásaim eredményeként az is,

 körbeért, megélik ugyanazt még ők is.

Hiszen, tanulni, fejlődni jöttünk mind.

Ha nem kaphatnak lehetőségeket,

akik megtettek mindent azért is,

hogy itthon kiteljesedetten az

 ő itt tapasztalt tudásukat is,

hozzáadják a Hazájukhoz.

Hiányos marad az ott és

bevonzza a helyteleneket,

a negatív hatást, az ártásokat.

Győzz meg, legyőzni könnyű engem,

nem harcolok se ellened, sem veled, ide

is az oktatás lehetősége miatt jöttem.

Csak remélni lehet, hogy azzal a

megrekedt, elbír majd időben még,

vagy átadja oda, ahol azt már átlátják.

Egy Haza ez csak egy, mindannyian

azért születtünk ide, hogy tegyük a

jót és szépet ide bele, a mi Hazánkat

azzal is erősítve a jó életünkhöz végre.

Gondolom most van itt az ideje annak,

hogy bocsánatot is kérjek, el ne késsek.

Ha az alázatomat és a tapasztalataimat

jólétre válthatnám, kitűnő életem lenne.

Összefüggésében látni, az azt is jelenti,

azzal születtünk sokan és az segíti

őket a boldogulásukban, akkor

is, ha tengernyi gátat kapnak.

Ők mind vezetni születettek,

szerencsés az a helyzet, ha az

aki nem született ezzel, nem

gátolja legalább most őket.

A tiszta majd jó darabig bírja,

ha nem ismeri fel a többletét,

sajnos lelakják, elcsipegetik

hamar, mivel csak adni akar.

A körforgás nem arról szól.

Adok – kapok, én is jól vagyok.

A feltaláltam a kulcsát nem

adtam se oda, sem át sem,

senkinek, eladom ha arra

érdemes vevőre találok.

Nélkülem nem lehet, hiába

ám minden hamiskás próba,

nem elég az erős próbálkozás.

Tudásalapú, ismeret ez is, itt

született a saját Hazámban,

itt tiszteltek meg oly sokan.

Különös oktatás, nevelés,

a Julamamival, egyenlőre

mást nem tanítottam be rá,

nem adtam engedélyt se.

Ha nem veszed észre,

a saját idődben,

hogy az

hiányzik

belőled,

amit elodáztál,

sokszor halogattál.

Kötöd az ebet, pedig,

az nem jó ám neki sem,

nem változol, tán azért,

hogy bízzanak benned.

Szint alá is szoríthatod

magad a döntéseiddel,

mert az is döntés, hogy

nem váltasz semmiben  sem.

Nem ez a lényege ennek se,

 tartást ad, s a méltóságodat

 is növelheted, színesebb

lesz az egyéniséged.

Mindenkinél eljön

az idő amikor már

ő is megújulhat.

Nem elvesz az,

hanem, hozzáad

az egyéniségéhez.

Ismerd meg magad,

a saját tenyereidben

lévő jeleid segítenek.

Azért adta az Isten azt

a lehetőséget, mert segít

az neked, ha megismered a

 saját sorsod, generációs jeled.

Meglátod, kihallod, megérzed,

hol vannak a határaid segít téged.

Nem dönthetsz rosszul, mert jelez

a belső tartásod, méltóságod neked.

Élhetsz úgy is, hogy tudod mi a sorsod,

meg abban is amit mások tálalnak neked.

Vannak sokan önjelöltek is, akik tudatják

veled, mi a jó neked, ne mások után menj.

Előbb ismerd meg a saját sorsodat, akkor

már van választék, amiből eldöntheted.

Lemaradsz és rögzíted abban magad,

vagy a Világgal együtt haladhatsz,

ha rájössz, körforgásban vagy.

Ha azt észleled, hogy mások

kitűnően haladnak általad,

de te egyre lejjebb kerülsz ott.

Tán magadon is segíts hát akkor,

mert ők nem nőttek oda még fel,

  a körforgás, nemcsak róluk szól.

Adni születtünk, van akikből az

jó korán kinevelődött és nincs

olyan erős hatású körülötte,

térjen vissza az eredőhöz.

Segíts magadon az Isten

is megsegít téged.

Így élek, 10. éve.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból,

szeretettel.

 

 

Tedd le időben… 2017.08.30. julamami.com

 

A hivatásom lett, a 24. éve nap mint nap,

megélem vele a saját és mások csodáit.

Amikor ráébrednek az emberek, hogy

mik voltak azok a történések, amiket

a szüleik, nagyszüleik, déd, ük, szüleik

közül megcsinálta valaki a jólétüket.

Mi az amit nekik kellene továbbra

is folytatni, szint alá ne menjenek.

Mikor lehetne úgy váltaniuk, hogy

még nem muszáj, megelőzésben

megoldhatnák, a váltást idejében.

Tedd le időben, amit nehéz vinned,

mert már nem ad,

tehernek

érzed.

Nem a

sorsod

neked.

Add

át,

azt

ami

nem

a tied,

csak

nálad

van.

Mert,

ha időben

nem teszed,

megrekeszt az.

Rendezd vissza

azt, amit úgy vettél

el, hogy nem illetett

meg téged, de elvitted.

Ma már nem hiányozna,

mert van már a sokszorosa,

hát rendezd oda vissza.

Csinálj valami olyat,

amiért a nép, majd

 emlegetni fog, lám

nem tartotta meg.

Nem rongálta vele

azokat se, akikre úgy

hatott volna az, hogy

nem köszönnék meg.

Megsokszorozhatta,

mert ahhoz értett, s

 visszaadná, azt ami

számára túlzás lett.

 Hát hálás is lehetne,

tenne valami olyat,

amiből mindenki

valamilyen módon

profitálhat majd.

Hozzá kötik, az ő

nevét zengenék,

a dédunokáikért.

Mert az életüket,

megváltoztathatja, ha

 nem is volt lehetőségük.

Megmutatni, hogy ők és a

sarjaik mit tudtak volna ide

beleteremteni, de legalább

tovább nem sanyarognak.

Nem is gondolnak vele az

emberek, hogyha a saját

sarjaikat kiemelik anélkül,

hogy arra érettek lennének.

Komoly gondokat okoznának

nekik vele, mert olyan szintre

rakták őket, amit ők soha el nem

érhetnének, a saját kútfőjükből.

Azért aztán oda, nem tudnak

beleilleszkedni, hiszen nincs

bennük azzal semmi közös.

Hiányzik, a meg nem tett út, a

lelket, szívet, gondolkodó agyat

erősítő lépcsőfokokhoz belőlük

az erő, az intelligencia is gyakran.

Hát nem tudják megállni a helyüket,

azokban az elvártakban, pedig tudnának

teremteni, boldogulni a saját hozottjukban.

Átfordultunk, három éve benne vagyunk, a

jó energiákban, aki átlátja, kihallja, megérzi,

annak tudja a gondolkodó agya, hogy mire

készüljön fel, az még időben legyen.

Rendezze el a múltat, hogy

aztán jövőt építhessen.

Különös oktatás, nevelés.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó”, julamami.com eladó.

Itt a szülőhazámban tiszteltek meg és

jöttek el messzi országokból is hozzám, a

 tanácsaimat víve az ő Hazájukba, hogy az

 életminőségük jobb legyen annál fogva.

Így a Hazámban kínálom megvételre,

hogy az itt élő embereknek is jó legyen,

a lelkes, szíves, gondolkodó élete ezáltal.

Azért kínálom eladásra hozzá méltónak,

mert kívülről nem látszik, az emberek,

nem találnak rá, még megelőzésben.

Mihelyt bekerül és tapasztalhatják

mit is tanulhatnak, nevelődnek,

gyorsan népszerű lehet, hiszen

 észlelni fogják, életszerűen hiteles.

Betanítanék a neveléshez, oktatására,

1000 olyan embert, aki erre már érett.

Végigkísérem az útját, nem hagyom el,

hiszen ez a saját teremtményem nekem,

 ennek a felfedezését, rám bízta az Isten.

Azok akik megtanulták, el tudnák mondani,

mi változott meg az életükben, de miért tennék,

látszik az életminőségük, magyarázatra nincs szükség.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

 

 

 

 

Ne csodálkozz… 2017.08.28. julamami.com

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Kérlek, ne csodálkozz, ha azt látod,

rakom fel a videókat,

a mondataimmal,

több százat.

Elmondhatnád,

te meg, ugyan hol

húzod majd meg

lapos kúszásban

magadat, ott a

 túlfizetésednek

árnyéka miatt.

Vannak a saját

és generációs

határaink és

mindannyian

rendelkezünk

azokkal mind.

Ha te is már a

„túlzópénz”

szolgája

lettél,

majd

mi módon

magyarázod el,

meg azt a sarjaidnak.

A lekicsinylő tekinteted

a többiek mellett elnézve,

nagy embernek érezve

magadat, különbnek ah.

Se tartás, se méltóság,

csak beállni a dobverők

alá, elugrani a ritmusok elől.

A magyaros virtus nem ilyen,

őseinket a pironkodás borítaná.

A mai gyermekek gondolkodók,

sok többletet hoztak, gyakran a

szüleikhez képest is, ha megadsz

nekik mindent, visszafejleszted.

Önmaga alatti rezgésszinthez

szoktatva, gyorsan birtokolhat,

ahelyett, hogy jót tennél vele,

viszed az elkényelmesedésbe.

Különös oktatás, nevelés,

agytorna a Julamamival.

Nem volt

módom

arra,

hogy

azon a

helyen

legyenek,

ahol végre

látják is őket.

Esetleg olyanok

is akiket érdekelhet,

mit tapasztalhattam meg,

a 24. megtisztelő évem alatt.

Mindenütt emberek vannak,

ez is rajtuk múlik megérzik-e

annak a fontosságát, hogy a

mondataimat megértve,

segíthet az embereknek,

az ő sorsuk intézésében.

Tán a gyermekek szólnak

a szüleiknek, hogy van

ott valaki, a Julamami

olyanokat rak fel, ami

őket igen, a szüleiket

 is érdekelhetné, most.

Nehezen engednek azok

el, akik nem értik, hogyan

lehet az, egyedül boldogulok.

Nem tartozom se ide, sem oda,

tartozom az érkezőkhöz épp oda.

Fontos, amit látok a tenyerükben,

s azon kívül más semmi nem, hiszen

bármilyen körítést kanyaríthat bárki.

 A bemutatkozásukról lebeszélem őket,

a kézfogást megejtjük ezen a helyen.

Többször álltam talpra, újra és újra,

most is azon vagyok, a megértést

kérem, az igyekezetem egyik oka,

66 évesen az időt is jól felmértem.

Hát segítek magamon, hogy az Isten

megint és újra, segíthessen nekem is.

Bevinni a köztudatba a rajzos formát,

most sok családnak az életminőségét

változtatná meg, összetartozásban.

Édes Hazám Csodaszép mi lesz így

veled, ha lelkesíteni belülről nem

tudunk, a tudásunkat mi át nem

adhatjuk, hiszen kívül maradtunk.

Igen, nagyon silányos amit látunk,

fel nem adjuk, van Isten, tudjuk.

A megelőzés az nagyon fontos

lenne, mert mindenben ott a

következményeinek is jele.

Azt kérdezte tőlem valaki,

hogy akkor ő maga-e az,

aki dönthet a sorsa felett.

„Más ugyan, hogyan döntene

jól, mint saját magad, hogy az a

 megfelelő minőségű életedet adja”.

Amikor megéreztem a lelkem jelzését,

s utána nagyon sokszor a mások tenyerében,

az ő lelkük jelzését, lám körbeért, nagyon hasznosnak

érezték az információt az életminőségükre vonatkozóan.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, julamami.com,

Különös oktatás, nevelés, Julamami, együtt és külön is eladó.

Addig is gyakorolom, a hőn szeretett hivatásomat, s oktatom,

nevelem, a tisztelettel hozzám fordulókat, akik, azt is kapnak.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból írok, szeretettel.

 

Kommunikálj, kommunikálj, kommunikáljál…2017.08.27. julamami.com

Egy csomó mindent kinyitottak,

de hozzá nem értenek,

így hát lődörögnek.

Azok is akiknek

itt semmi dolga,

előre jutalmazva.

Oly magabiztosan,

felsőbbrendűnek

érezve magukat.

Nevetségesekké

hatalmasodnának,

mint akik már el is

hiszik valóságnak.

Vannak néhányan,

akik kilóméterekre

túlmentek a saját

biztos határukon.

Megelőzés,

megelőzés,

megelőzés volna,

az amivel most jó

sok dolog lehetne.

Felvilágosítani őket,

akik még nem láttak,

kifordult önimádókat.

Nem is gondolnák róluk,

hogy mindent úgy intéznek,

nekik jó legyen a többi meg

nem érdekli őket most sem.

Mindent akarnak, pedig

amikor elindultak az már

éppen meg is volt nekik.

Különös oktatás, nevelés,

rajzos formája segíthetne.

24 évnek a gyümölcse lett,

eladom oda, ahol becsülik.

Óvatosan mond ki a szót,

ne maradjon benned,

mielőtt még feszítene.

Jó időben lenne ott még,

a megelőzésben van a helye.

Kommunikálj, ne nyomd el,

meg ne betegedjél tőle.

Amik abból lehetnek,

ami által onnan

a felszínre

kerültek.

Aki átlátja,

pontosan

tudja,

mitől

kellene

tartani.

Aki nem

tudja,  csak

csinál valamit,

 majd megláthatja.

Mi jött vele együtt

a felszínre, az már

nincs is betakarva.

A nehezék van rajta.

Van aki pontosan

tudja mit takart

be, takargatnia

azt neki kellene.

Nincs tisztában

vele, ahogy már

átfordultunk,

ami lent volt,

láthatóvá lesz

most a felszínen.

Vannak jó sokan,

akik magukkal

hozták azt is,

amit mások,

meg más

által hoztak.

Nem azokkal

van a gond, akik

átlátják, kihallják,

megérzik mindazt,

s gondolkodva élnek.

Hiszen ők a 2017. év

emberei lettek, ahhoz

beértek, dönteni képesek.

Mások meg a többiek után

mennek, nem tudják még,

hogy saját sorsot is hoztak.

Ismerem mint a tenyerem,

ki mondhatja el magáról,

aki felelősen éli meg azt,

amit az Isten neki adott.

Gondolkodva cselekszik.

Nem háríthatja át, azt sem

a következő generációra,

sem el nem veszi azt ami

nem illetné őt most meg.

Nem ártok, nem bántok,

magamra is jól vigyázok.

Senki sem pótolhat mást, ne

 azt kelljen keresni, most ki a hibás,

2017-ben már nem szabadna semmi

olyat csinálni, ami bárkinek is árthat.

Átlátja, kihallja, megérzi, gondolkodik.

Kevesen vannak már, egyre kevesebb

azoknak a száma, aki még nem látja.

Velük sincsen ott gond, fejlődtek ők,

ahogy a sorsuk diktálta, tájékozottak is.

Látják, hogyne látnák, hiszen ki is hallják.

Hát most is kivárják, annak a jó megoldását.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.

Amiért felelősséget vállaltak azt csinálják,

a Hazaszeretetük segíti abban is őket.

Van amiket a természet hoz felszínre.

A többit megoldja az Isten maga, mert

ezt az emberekre már nem bízhatja.

Kommunikálj, kommunikálj, ad tovább,

kommunikálj, kihallik, átlátszik minden.

Megnyugszol mondjad, adjad tovább,

amit látsz, aki nem látja, nem lehet

felelőse se, az más dolog, hogy

felelőtlen mit kereshet ott.

Átfordultunk címet adtam a föstésemnek, benne  minden.

Magyarországról, Pakson

a Hergál  Házból, szeretettel.

A saját életedet éld… 2017.08.26. julamami.com

Olyan magasságokban vigyorog a mellément,

hogy jó lenne, ha tudnád, a lelked,  szíved,

gondolkodó agyad, csak érted lenne.

Azt nem  tudom még, mennyire

kell rosszindulatúaknak lenniük.

Ahhoz, hogy azoktól is ugyanazt

várják el, akiknek nem adtak se

elérhető lehetőséget, sem nem

jutnak hozzá a pályázathoz se.

Megélhetnéd a jót, a szépet, a

 magad egyszerűségében is, a

valóságodban, nagyszerűen.

Nem a túlzó pénzed tesz és

téged sem, ha mégis, akkor

nagyon mellette vagy már.

Figyelj a lelked időben jelez,

ne várd meg, amíg egyszer,

rád zúdul a lelkiismereted.

A saját életedet is élheted.

Használnod kellene már,

a hármasodat, hogy

ne árts senkinek

és mellé ne

menjél.

Szerintem,

a lélek, az a jobb,

a szív a bal oldalon,

a gondolkodó agy,

mondjuk középen.

Lelkesen igyekszik.

motiválni próbál,

a szíved adja a

ritmust hozzá.

Az impulzust meg

átveszi a gondolkodó

agyad, meghozza a te

döntésedet és igen hamar.

Ismerem mint a tenyeremet.

Különös oktatás, nevelés, ahol

megtanulhatod tőlem, mit jelez

a hármasod és miért akkor jelez.

A tévedési lehetőség kizárható,

mert mind a három rólad szól.

Azonnal jelezné valamelyik,

ha az információ nem jó.

Nem lehet mellédumálni,

pontosan tudod a belső

hangod, érzésed kijelez.

Van az Isten, ha hiszed,

ha nem, majd rájössz te

 is, a magad idejében.

Ezért hát, szerinted

is lehetne élned.

A belső kontroll

jelez mindenkor

és mindenhez jó.

Ha nem ismered

fel a jelzéseket,

hát mellette is

élheted majd,

az életedet.

Tiszta tudás,

tiszta forrás,

belőled jövő.

Meghozod a

jól kontrollált

döntésedet és

úgy élsz aszerint.

A sorsodra lelsz

azáltal, mert az

utadat járod ott.

Nem lehet belőled

túl korán kiégett,

elrobotosodott.

Összefüggésében

is látni fogod azt,

amire más még

csak nem is

kíváncsi.

Sikerben

fogsz élni,

a sejtjeid

felismerik,

számodra

kiközvetítik.

Elárulom azt,

az értők tudják,

hisz nyílt a titok,

a sok pénzhez

semmi köze

nincsen.

Egy

érzés

az, amit

ajándékként

adott az Isten,

és mindenkinek.

Segítek visszaérezni,

az oktatás, nevelés által.

Azon igyekszem, hogy a

Hazánk megvegye tőlem,

a rajzos oktatási formáját,

s akkor ingyen adják talán,

mindenkinek aki szeretné már.

Reménykedjünk együtt hát, hogy

 életszerűen élhetünk a Hazánkban.

Magyarországon várlak,

Pakson a Hergál Házban,

szombatonként 10-től,

bejelentkezéssel,

szeretettel.

Nézz mélyen a lelkedbe…

Nézz mélyen a lelkedbe, ott lakik benne.

Intelligensek, okosak, szorgalmasan,

alkotók, teremtők, termelők, jaj ne

menjetek le, arra a szintre, amit

abban reménykedem, egy kicsit,

csak én látom így, hogy divat lett.

Az ócska beszéd, a legalján van,

ami a stílust diktálja, hinnye, ahh.

Nincs köztük aki tegyen is valamit,

ne járathassák le azzal a Hazánkat.

Egy Haza ez csak egy, a mi Hazánk

ne attól nevesedjen, hogy a hozzá

nem értők, sértődöttek lesznek.

Aki megengedheti magának a

sértődést is, csak a gyermek.

Hiszen elhiszi magáról azt,

hogy különb mint a többiek.

Ha látnák magukat kívülről,

gyakori, hogy nevetségesek.

Édes Hazám Csodaszép, ah,

ne menj még, hiszen a jóval,

 széppel, amit teremtettünk

ide, nekünk meg sem jöttél.

Bocsánatot szeretnék kérni,

mindenki helyett aki arra még

most sem képes, mindenkitől!

Meg is hajolok, mert szükséges!

Tehetem, van alázatom bőven,

a Hazánk ez, ahol születtem.

Különös oktatás, nevelés…

Becsüld meg a pillanatot,

amikor boldogulsz, s

azáltal boldognak

érzed magadat,

mert egész

életedre

kihathat.

Nem lehet

kizárni az

életnek olyan

fájdalmát, mint

tényt, amit már

nem lehet, meg

nem történtté tenni.

Legalább ne ártsál sehol,

ahova azért tetted a lábaidat,

jól csináljad azt, amit megszabtak.

Ha túlnőttél azon a feladaton, vagy

ha már kinőtt téged az a feladat,

úgy lépj odébb, hogy tudjad azt

vállalni ami utánad maradt.

Ha elfáradtál, kiüresedtél,

csináljál valami olyat, ami még

boldogíthat amiben boldogulhatsz.

Az egy lelki szinten lévő emberek, jól

 boldogulnak, sikeresek abban, amit ők

felvállaltak, magas szinten haladnak.

A tükör amit megformálsz, az téged

mutat majd, az azt következőknek.

Alázat, alázattal fűszerezve az hat.

A sarjadnak hagyod életútjának,

megalapozhatod, a talpa alattit,

hogy legyen miből kiinduljon.

Légy hálás a sorsnak, hogy

azt megtapasztalhattad,

attól is bölcsebb vagy.

Apád, apád, jaj apád,

jajveszékel az anyja.

Mondtam ne akarja

rendbe tenni a kancát,

de erősebb volt az ő akarata.

Megtaposta a csődör, az apád nem

mozdul, ott fekszik az istálló szénáján.

Rohanok az orvosért, magával beszéli meg,

nagyon egyedül van a hirtelen szakadt gonddal.

Szőrén üli meg a lovat, minél hamarabb orvosért,

az ő lova ismerik egymás mozdulatát, szinte együtt

veszik a levegőt már, nagyon kicsi volt amikor kapta.

Az jut eszébe nem volt sok türelme az apjának, mire

a sok feladatot amit az anyjától kapott megoldotta.

Egyszer amikor előbb végzett odaszólította, ahol

az a láda volt, s annak a kulcsát mutatta ott neki.

Azt mondta annyi van a ládában mindenféle,

aminek hasznát veheti majd életében, ha

kinyitja elhetelhet mellette bőven, mire

átlátja, mi mire is való, hetedíziglen.

Itt a kulcsa aprócska akaszd bele

a nyakadba, ott van jó helyen,

mondta akkor neki az apja.

Annyira elmerülten élte

át a múltbéli történetet,

hogy közben az orvoshoz

meg is érkezett, de nincs

otthon kihívták valahova, szólt ki

az a leányka aki az ő szíve,csücske.

Gyere velem régóta vágyom már arra,

mutasd az utat, az apám nagy bajban van.

Fölsegíti a lóra oldalról, óvatosan mennek,

haladnak, nincsen a ló a leánykához szokva…

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”

szombatonként 10 órától, kérem jelentkezzenek

be, a +36 30 2470 589 telefonon beszéljük meg.

Jó hangulatú agytréning neked, a szinted miatt,

ki ne üresedj, mielőtt váltanál tanuld ezt meg.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Magyarországon, Pakson a Hergál Házban.

Különös oktatás, nevelés, a Julamamival,

Magyarosan agyalós neked, napi szinten.

Emberies oktatás, a sorsolvasás jelnyelve.

szeretettel.

 

 

 

 

 

 

Fejlődnél-e… 2017.08.24. julamami.com

Feltudod-e mérni,

mióta nem

fejlődtél,

már egy

pöttyöt se.

A divatokat

diktálók után

ballagsz-e, vagy

elgondolkodsz.

Mit nem tettél te

meg önmagadért,

mit tettél helyette

másokért, mert erős

volt annak a hatása.

Kikkel helyettesítenek

tán még az igazolványok

is jól megegyeznek.

Ki éppen aktuálisan

nálatok a falu bikája.

S ugye elgondolkodsz,

mielőtt beállnál oda,

ahonnan mindenki

tiltott volna téged régen.

Mit gondolsz, ha öreganyád

tudna róla, hány napig sírna.

Ha a könnyűt választod, azt

 fogod élni, hiába a reményed,

öregkorodban meg kell élned.

S micsoda hír, hinnye, azt a

valaki malacokat kerget,

más meg órbitálisat

pukkant stikában.

Ha nem mutatják

a tiszta tudást, meg

a tehetségeseket, azt

sem tudják vannak ők.

Választék híján jöhetnek

a mondvacsinált nagyok.

Aki eldönti is azt veszi

észre, utánozzák már

a semmit, az övéi is.

Mond hiszel-e még

te is a megelőzésben,

vagy a tartásban és az

 emberi méltóságodban.

Azon a helyen kik azok

akiket meg is mutatnak,

s csak őket mutatják,

vagy láthatnak téged

is, az ott járók, időzők.

Vagy mindig ugyanazok

akiket láthatnak, majd

odaszállítják aktuálisakat.

S csak az aprópénzt kapja,

búsásat az, aki őt is mozgatja.

A legfontosabbak ugyanazon

a helyen állandóan ott vannak.

Ők minősítik tán a mi Hazánkat.

Kik döntik azt el, a mi Hazánkban

kik fontosak, kik meg nem azok.

Értenek-e hozzá, vagy most épp

azt csinálják, holnap meg mást.

Esetleg jól kitaláltak ők,

helyetted valakit, még

a védjegyed se számít.

Nem lettek meg, a te

ellopott igazolványaid.

Miért nem fontos hát az is,

hogy mit mutat ma a sorsod,

a saját tenyereidben lévő,

jeleid halmazának a szép,

egészséges képlete, ami

adná a tartásodat és a

méltóságodat most is.

Az ismeretlen kitalált

nem biztos, hogy

jóindulatúnak

mondható,

tanácsait

fogadod tán el.

Utána sem nézel

valóban hiteles-e,

ki is ő valójában,

mit mutat a saját

sorsa, életvitele.

 Kiöntöd a bánatod,

ahol nincs is helye oda.

Különös oktatás, nevelés,

megtanulhatod általa,

kezelni, megoldani.

Miért rombolóak ott

a szavak, ahol az most, a

megelőzés helye is lehetne.

Miért nem fontos az emberek

tartásának megmaradása sem.

Egy ideig faragtam köveket is,

meglátszik a csuklómon ma is.

Vágytam egy világos kőre, ami

megmutatja mi van ott benne, s

 addig ütöm a súlyos kalapáccsal,

amíg ki nem mentettem belőle.

Ez nem adatott meg nekem, hát

elkönyvelem a veszteségemnek,

száradnak a fatörzsek, remélem

azokból sikerül kihoznom majd azt,

ami arra vár, valaki faragja ki már.

A festőállványom megint feladta,

igen hamar feladja ez a fajta, épp

csak lécekből van összedobálva, így

hát nincs tartása a feladatát nem tudja.

Mindenki maga dönti el, hogy a könnyűt

válassza-e, a tapasztalatom az, hogy biza

megmarad a neheze a következőkre, akik

annak nem biztos, hogy tapsikolva örülnek.

Nem dicsérettel lesz felemlegetve az ünnepi

asztalaik mellett az ő neve se, nem azért lesz

emlegetve, mert ő volt az is aki a családjáért

megtette azt a nehezítettet, ami átvitte őket.

Hol az eleje, s hol a közepe  és hol van a vége,

ki hol és hogyan találja meg, képes-e azt ami

a nehezebb végigvinni, vagy a divatos csapdákat

meg  sem szemlélve, önjelöltként ballaghat bele.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”

szombatonként bejelentkezéssel, személyes

találkozás, ha van rá igény, előadást is tartok.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Magyarországról, a Hergál Házból, szeretettel.

 

 

Még megelőzésben… 2017.08.22. https://julamami.com

Édes Hazám Csodaszép, kérlek

ne menj még, hiszen a sok széppel

 jóval, amit mi ide teremtettünk,

nekünk még meg sem jöttél.

Azt mondta a hatalmas

lelkű tehetségünk nekünk.

„Hass, alkoss, gyarapíts: s a

Haza fényre derül”, most

miért nem teszik hozzá,

hogy kinek a Hazájában.

Tegyük mindezeket, mert a

saját lehetőségünk híján, a

 Hazánkban nincs esélyünk.

Nincs az orcájukon semmi

szégyen, hogy birtokolnak ah,

mindent, nem kérdezik meg.

Nekünk is lenne-e szükségünk

valamire most ahhoz, hogy mi is

kiteljesedhessünk a sorsunkban.

Önmagunk szerint és generációsan

is haladjunk azon ahol a mi utunk.

Ugye nem sortalannak szántak és

nem a tehetségünk miatt kapjuk.

Nem lenne gondja, ha nekünk

akik itt éljük a gyakorlatban

át, a Hazánkban és nagyban

a tapasztalást, van már tudás.

Ők is meríthetnének belőle feszt,

rájönnének, a híreszteléseiknél,

lejáratásoknál jobbak az érvelések.

Talán a sajátjaikat sem rontanák el,

azzal a kificamodott mintájukkal,

amit ők már továbbgondolnának.

Tudnák azt, más feladatot hoztak,

generációsan kijavíthatnák majd.

A továbbfejlődésünkhöz nincs

meg a megbecsülés, maradunk hát.

Abban ami a fejlődési lehetőségünk

hiányát mutatja csak, ezt tudják ők is.

Látják azok is, akik pont ezáltal tudnak

körülöttünk lenni nyíltan hamiskodva.

Mindenféle mondvacsináltakkal, meg

összehordottakkal lejáratók, elszálldosók

és a mondvacsináltak, erősen felszínen vannak.

Akik meg még nem vallásosak, de vágynak már

a lelki tisztulásra, hazaviszik a szeretteiknek,

a bebizonyíthatatlan, összehordottakat,

majd átrendezik az otthoni energáikat.

 Bizony hitelesként el is fogadják, nincs

ott másik, hát összehasonlítani sem

tudják, nem látják meg a csapdát.

Különös oktatás, nevelés, az

ami által megtanulhatod.

Éberen élheted azt is át,

amiről mesélik a csodát,

pedig belőled jön elő ott,

akkor, amikor épp átéled.

Nagy oldásaid lesznek, ha

van miket, elengedheted,

helytelenül nem történik,

akkor se és senkivel sem.

Éberen, egyedül oldja meg,

a tudásomat kapja hozzá, a

 feltaláltjaim segítségével.

Megelőzés, életszerűen.

A megelőzésben hiszek,

feltaláltam hát valami

nagyon fontosat.

Még csak én

tudom azt,

adnám már

el oda ahol

a szükség van,

a Hazánkban.

Ami minden

emberiest a

 szintjére rak.

Mielőtt még

gondom

lehetne

belőle, hát

elébe is megyek.

Bocsánatot kérek.

Nem vagyok én

se rokona, sem

olyan ismerőse

senkinek, akire

hivatkozva

nektek

előny,

jobb

lehet.

Előre

nézve,

menni

a sorsom

útján csak

úgy tehetem,

hogy őszintén

itt megírom,

húzzátok már

be a fékeiteket.

Ennyire bátran,

ne nyüzsögjetek.

Kilátszik ám a

 hamisság,

nem fog

úgy

menni,

hogy ne

vennék

észre.

Nem

leszek

közösen,

senkivel,

semmiben,

soha nem

is tettem.

Tudom,

hogy

igen

vonzó

lenne,

ha az

amit

feltaláltam,

hamissággal

a tiétek lehetne.

A Julamami védjegy,

ne kísérletezzetek

azzal, hogy ezt a

magatokénak

tudhatjátok.

Nem vagyok

én attól

ismeretlen,

hogy nem

mutatkozom

gyakran kint a

rendezvényeken.

Bár most már én

is elmegyek, oda,

amoda benézek.

Pontosan

tudják

ki

vagyok,

akiket már

 megérintett.

Amikor még

„lelkisegélyt”

vittem, éjjel

és nappal,

azon a

telefonon,

amit a

városomtól

pályázhattam.

Ahhoz szoktam,

hogy egyedül

oldom meg.

Azzal is jól

megismertek

és igen sokan.

Mentálhigiénés

is voltam addig,

amíg azonosulni

tudtam az elvárt

szabályozókkal.

Mert én akkor is

 bemutatkoztam.

Hiszen azért

hívtak, mert

tudták, hogy

engem hívnak.

A rendezvények

nem akármilyenek,

vitték a létezésem,

oda ahonnan jöttek.

Vajon szégyene az

valakiknek,

ha ennyire

nem

veszik

észre.

Ki miért

van ott ahova

megszületett.

Vagy miért

nincs otthon

azon a helyen,

ahol kellene

legyen.

Mit is

keres

bárki ott,

helyette, az ő

  megteremtettjén.

Természetesnek

hatóan nyugodtan,

most másoknak

a bőrében és

sikerein

jól élhet.

Kontroll

nélkül,

szinte

minden oda,

a katyvaszba,

hinnye, azt a.

Önjáró lett

gyorsan,

akárki nem

 láthatja már.

Azt sem hiszi

el amit lát,

mert

még

nem érett

arra, nem

neki való.

Akkor meg

hogy láthatná át,

azt ami most tán,

 neki való lenne.

Íme, hét éve

annak, hogy

írok róla

és feszt,

könnyen

kerülhetsz

a csapdájába.

Ha nem elég

az éleslátásod,

a hajlításaikat

ki nem hallod.

Olyan biztos

a dolgában,

pontosan

tudja, mire

hivatkozik

majd akkor.

Látja, hogy

nem hiszed

el azt sem,

amit látsz,

így könnyen

ott is maradhatsz.

A megelőzésben az

amit feltaláltam,

igen jól működik,

mert, átlátja,

kihallja,

megérzi,

elrendezi azt

a gondolkodó agya.

Van az igen és a nem,

az átmenetnél már

várja felkészülten.

Azt mutatja minden,

mintha rendben lenne,

aki át nem látja, ki nem

hallja, attól az nem is

várható tán el, de ki

lesz az, aki jelzi oda.

Mikor van az időben.

Ahol azt érdemben

tudni kellene, hogy

mi zajlik itt lent.

Ahonnan most,

lehetőség híján

kimenni nehézkes,

valószínű tudják.

ugye nem az van,

ami most látszik.

Ne aggódjál te aki

tudod amit tudsz már,

átadni egymásnak azt

a tudást, ami jól jön oda.

Betöltődik a hiányérzetetek,

nem pangnak már az okos agyak,

segíts magadon az Isten is megsegít.

Ha egyszer látják, hogy egyedül vagy,

úgy érzik, ott van az idő,

értelme annak,

rászállnak és

addig nem is

nyugszanak,

amíg az is, az

övék nem lesz.

Mintha meg lenne

az úgy engedve.

Jelzem, vannak

ám kivételek,

azon meg jól

meglepődnek,

azért szeretnék

magukénak tudni.

Lépéselőnyben lenni.

Megelőzés, megelőzés.

Különös oktatás, nevelés,

rajzra írva tanulás a Julamamival.

Az intelligensek, okosak agytornája ez,

ha felülről, kívülről is látják, nem verhetők át.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

A tiszta, őszinte szó kulcsa a „mostban” lenne.

Az összefüggésében látókra nagy szükség van.

Magyarországon, Pakson a Hergál Házban és

online a Világban, tanulhatod bejelentkezve.

Szeretettel.

 

 

 

 

 

 

 

 

Láthatóvá válsz… 2017.08.21. julamami.com

Olyan mint a számokból művileg összehordott,

csak az létezik, amit a Világ is láthat.

A sajátjaikat láttatják,

ezért nem nézik azt az

adást azok akik ezt tudják.

Nem kicsit elgondolkodtató, a

 Világban csak azt látják, amit

az adások által megmutatnak.

Hát bizony az átlátók, kihallók,

megérzők, összefüggésében látók, nem

 vágynának ide, ha nem ismernék a valóságot.

Féktelen bulikba, kontrollálatlanul érkezőket

látnának vendégül mindenütt, az „ált” mutatja,

a szerintük, ízlésük szerinti lett, a színe és java.

Össze is szutykolnak mindent, ahova betérnek.

Hát nincs senki sem, aki érdemben elmondhatná,

ez itt a mi Hazánk, nekünk kell vigyáznunk, mert igen

bátran vigyázzák a méltatlanokat, ott ahova jól bevették

magukat, úgy intézkednek mintha csak az övék volna már az.

Ők nyugodtan meg is nyilvánulhatnak, hogy menjen el onnan,

valami nagy titok lehet ott is, amit nem szeretnének láttatni.

Megelőzni, kontrollálni, jól kontrollálni a mondvacsináltakat,

célirányosan vannak mindig ott is, ahol éppen vannak, hátha

ti sem veszitek észre őket, ők a bőrötök alá is bebújhatnak.

Ők azok, akik feltételezik, nekik megjár ingyenesen az, ki

nem fizetnek titeket sem, arról teljesen megfeledkeznek.

Neveket, külsőt is ügyesen változtatnak, a hovatartozást,

olyan emberek által is igazoltatják, akikhez nincs is közük.

Nagyon figyelnek, hogy olyan embereket válasszanak ki,

mondjuk ismerősöknek, akik által hasznuk is származhat.

Nagymesterek mindenben, a helyváltozásban kitűnőek.

Vannak a tolmácsok, a jeltolmácsok, én meg feltaláltam

a sors jeleket, generációs jeleket, amik azt jelentik,

hogy közre kellene már adni őket, hogy léteznek.

Oktathatnék, átlátó, kihalló, megérző jeleket

olvasókat, hogy mindenütt legyenek olyanok,

ahol döntést hoznak, a népünkről, Hazánkról.

Amik által átláthatók, kihallhatók a hamisak,

még időben megelőzhető legyen a balsors ott.

Döntöttem, eladó, az Általános műveltséget

növelő  „tenyérolvasó” rajzos tananyagom.

Olyan emberies kezében szeretném tudni,

aki jól tudja mindezt menedzselni,

jusson el minden helyre, jó haszna

legyen, érdemben nekik is belőle.

Betanítom a megegyezés szerinti,

arra éretteket ennek az oktatására,

a nevelésben is felhasználhatóságára.

Különös oktatás, nevelés, Julamami eladó

julamami.com csak egy van belőle, védjegy eladó

Olyan vevő jelentkezőket várok, +36 30 2470 589

bejelentkezéssel,

személyes találkozásra,

akik nem teszik be a fiókjukba utána.

Sokat megtudhatsz rólam, a tudásomról, a

 Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Addig is gyakorlom, nap mint nap, a hivatásomat,

várom a bejelentkezőket a tenyerük, sorsuk olvasására.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

Édes Hazám Csodaszép… 2017.08.20. julamami.com

Édes Hazám Csodaszép kérlek ne menj még,

hiszen a széppel a jóval, amit ide teremtettünk

nekünk még meg sem jöttél.

Mindenkinek aki itt született

legyen a Hazánkban egy lehetőség.

Hiszen azért születtünk mind ide,

itt teljesedjünk ki a tehetségünkben.

S akkor, attól kifényesedik a Hazánknak

a lelke, a szíves, a gondolkodó embereknek üde

tekintete, az igaz szavak érintő érzését érezné mindenki.

Adjon az Isten minden földi jóból mindenkinek annyit, amit

akkor meg tud becsülni, hogy ne rontsa el a soknak sokkhatása se.

Maradjon önmaga, ne fordítsa ki semmi fölösleges erős hatás sem.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.  Julamami

Kérdezz rá, mielőtt belevágsz… 2018.08.19. julamami.com

Kérdezz rá, ha már eleget tájékozódtál ahhoz,

hogy a megfelelő kérdést tegyed fel ott,

ahova oktatásra, nevelődésre mégy.

Tanuljad, ami érdekel s nem hoztad.

Sajnos, túl sok már a katyvaszos,

sokat árt az a tiszta forrásnak.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” tréning, 20 óra.

Vedd magadhoz a tudást időben,

ha már van rá igényed, elkéstél,

ha akkor jutna eszedbe, amikor

össze – vissza tanultál mindent.

S azok zavart keltenek benned.

A 2017. év a lelkesen, szívesen

élő gondolkodók lehetőségéről,

az átadható fejlődésükről szól.

Megláttatni velük, oktatni, nevelni,

gondolkodva dönteni tanítani őket.

Ráéreztetni, a tartásra, méltóságra,

van bennük a hozott tudásuk, ha

még visszarendezhető éljék azt.

Ezeknek a kulcsát találtam meg,

a körforgását, a sorfordulatokat,

fedeztem fel mint egy képletet.

2017. évben ezzel a tudással

már rendelkezhetne mindenki,

ha a Hazám megvenné tőlem,

 ne én vigyázzam a védjegyem.

Megtanítsam oktatni, nevelni,

azokat akik arra már érettek.

El ne feledkezz róla, ha mellé

vinnéd az embereket, neked is

attól kezdve, abban kell élned.

A most, nem tegnap, se holnap.

Feltaláltam, tiszta forrásból jön,

az emberek lelkesen, szívesen

jöttek, s gondolkodtak aztán el.

Tőlük kaptam én mindent, nekik

adom vissza összefüggésében.

Ne csodálkozz, ha mindent

jó mélyről kihozol a

kérdéseddel,

ha csak úgy

bekérdezel.

Valóban úgy

gondoljátok,

hogy divattá

hagyják tenni

az emberek a

hót energiákat.

S azáltal minden

ami még életképes

pocsékba masíroztatja.

Van a teteje és van az alja,

ha nem veszed magadhoz a

tudást az élni akaráshoz, ha

könnyebbnek látszik

most a divatosodó,

erősen satnyító.

Felelőse leszel,

ha az sok emberhez

köthető, hogy hirtelen

feladják és mennek el.

Megelőzés, megelőzés…

A megelőzésben látom

én még mindig a reményt,

ahhoz hűen araszolgatok

úgy is ha nagyon nehéz.

Megint van valami

förtelem divatban,

ne rajtam teszteld,

mert a válaszom

is el kell viselned.

Kétféle feladatot

hoztunk, ha az egyik

életképes működik,

tegyél a másikért is.

A múlt elmúlt, a régi sablonok

elkoptak, ne gyártsál másikat, az

emberiesek nem szerették soha azt.

Különös oktatás, nevelés Julamamival

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

 

A számok… 2017.08.18. julamami.com

Az élet élni akar, megismétli

magát, ahogy lehet hamar.

Ha belenyúlkálsz minden,

ismeretlen energiákba is,

eltalálhatod magad azzal.

A járt utat, a járatlanért

el ne hagyjad, ebben régi

igazság van, visszahathat.

Ha akad egy jól kitalált,

számok világában jártas

ember azt akarja, hogy

jól mutasson az amit,

meg akar ő mutatni.

Önmaga tudása szerint

a számok tekintetében

látszatsikerre is viheti.

Mi marad meg belőle

azokban akik a számokat

adják, össze őket számolták.

Na az lenne a lényeg, ad-e az

ott és akkor, nekik azokkal,

amik szerint odavonzották.

Vagy éppen abból merítene,

ha összegezni tudná, hogy

miért is mentek el oda.

Emberismeret,

félbemaradt,

befejezetlen

sorsok sora.

Ki más tudná,

mint mindenki,

csak saját maga.

Annyira nem

fordult ki a

világ, nem

távolodtak

el egymástól

a hasonlókban

jártas emberek.

Felelősségtudat,

akkor, ha arra

van rálátása,

dolga van

azzal.

Nem

megy el

mellette, hogy

nem az ő dolga.

Hiszen akkor

üressé válna

és minden

védtelenné

sanyarogna.

A következő

ő lenne, akin

csak átléptek.

A dolgok körbe

és körbe érnek,

folyamatos már

a sorstalanná

lettek története.

Nem azokról az

emberekről van

szó, akik most

is méltatlanul,

elégedetten

viribülnek.

Észre sem

veszik mi

lenne az ő

 dolguk azzal,

nem ott élnek

ahol történnek.

Az emberies

emberekről

szólnék, akik

nem fordulnak ki

 önmagukból se most.

Nem vehetik meg őket,

 emberségüket pénzért,

a tudásuk, okos elméjük

megóvja őket, mert átlátják

összefüggésében az egészet.

Nem elég ma már az sem,

hogy teszik azt amit

most is még lehet,

nem sérülnek meg,

mert lelkesen élnek.

Felismerik azt amit

a mondvacsináltak

megint kitaláltak,

hiszen átlátják azt.

Ha most ellenük,

is megalázó

terveket

szőnek.

segíteni

próbálják

a többieket.

Emberismeret,

pontosat mutat és

mindent a tenyerünk,

mint egy sorstérképet.

Sorsolvasóként léptem erre

 az útra én, 24. éve annak, mára

 már annak mondhatom magamat.

Az Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” tréningem neve ez.

Ha megvenné a Hazám, nem kellene

ennyire védenem a védjegyemet is.

Eladnám a Hazámnak, vagy egy olyan

embernek, aki tudja milyen „becseset”

vesz meg, megérdemelten megbecsüli.

Hasznára van az emberieseknek ez,

ne kerüljön a fiókjába „valakiknek”.

Oktassanak, neveljenek jól vele,

legyen jó azáltal az embereknek.

Tanuld meg leolvasni a tenyeredet,

megismered a legbelsőbb bugyrod,

a lelkes, a szíves, a gondolkodó éned.

Ennél pontosabb nem lehetsz, hiszen

minden ott van benne a tenyereidben.

Megtudhatod általa, hogy mihez képest

hol tartasz a sorsodat éled-e, vagy csak

már régóta mellette ballagsz annak.

Belső tartás és méltóság amiről

mindenkinek tudnia kellene,

hol tart most, mit lenne jó

még tennie ahhoz, hogy a

 saját sorsát meg is csinálja.

Ez a szegény Édes Hazánk,

ha mindent lehet már velünk,

megtanuljuk magunkat óvni.

Mindenféle alacsony lelki síkon

húzgálnának bennünket, no hiszen,

nekik már minden engedélyezett lett.

Hol lett oda az elért, megcsinált sorsunk,

kik élik meg, a mi megérdemeltünket.

Nem megyünk el, a Hazánk ez, itt

 megvárjuk a mi megérdemelt,

megteremtett jólétünket, itt.

Mi magunk vagyunk a Haza.

Fontos generációsan minta

lehessen mindannyiuknak,

ahhoz, hogy ők is

nyugtázni tudják

majd a sajátjukat.

Ismerem mint a

tenyeremet,

hányan vannak,

akik valóban el is

 mondhatják mindezt.

julamami.com eladó

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból,

szeretettel.

 

 

 

 

Szép jövőben hinni… 2017.08.07. julamami.com

Szép jövőben hinni,

szabadon jönni – menni,

rácsodálkozni nahát,

tisztelettel,

szeretetben

is élhet a Világ.

Emberiesként van

mindig valamiben új,

ami megmozgatja a

lelket, szívet, agyat.

Az is lehet, minden

jóból, könnyűből ki

is zárnak, ne bánjad.

Azon időszakok alatt

születnek a nagy művek és

 szép gondolatok a Világ hasznára.

Ha érdemtelenül túl nagy jólétben

üresen punnyasztasz, elfogy a

motiváció az agyadnak.

A lelkesedésed lekonyul,

nem repdes a szíved sem,

valami érzelmes után,

szerencsétlenkedsz.

S ha túl hosszú ideig,

maradsz abban, hát

rád is rakják a cimkét,

nem mozdulsz úgy sem

örökös darabja a helynek.

Nincs benne semmi okosság,

ami előrevinné a többieket,

hát elkezdik elfogadni úgy.

S ha még akkor se

mozdul, letudják,

elkerülik messzire,

 már punnyadhat örökre.

Őskövületet látnak benne.

Kár lenne tévedni, gügyének

nézni az intelligenseket, okosakat,

látszatra hagyják, ki is használni ők

magukat, de közben fejlődhetnek.

Összefüggésében látják az egészet,

persze megtanulni is lehetne azt,

azoknak akik addig eljutottak.

Ha nem haladsz, lemaradsz.

Használd azt amit a sorsod

adott, érted szól az, neked

fontos, hogy megcsináljad.

Ismerd meg a saját és a

generációs feladataidat,

ne rakjad a sarjaidra azt,

amire neked szükséged

lenne mint tapasztalat.

Fejlődne tőle a lelked, a

 szíved, na meg a gondolkodó agyad.

Különös oktatás, nevelés Julamamival

Magyarországon Pakson a Hergál Házban,

vagy online, bárhol a Világban, szeretettel.

 

Generációs jel… 2017.08.16. julamami.com

Különböző adottságokkal, tehetséggel,

kultúrákba, családokba, helyekre

születtünk le mindannyian.

A talpalatnyi helynek,

ahova születtünk,

meg kellene

legyen és

minden

olyan

embernek,

aki tenni is

akar azért,

hogy maradjon

meg az is amit ő

megteremtett éljen.

A teremtő bennünket

alkotni, munkálkodni,

szívesen és lelkesen is,

sőt gondolkodni teremtett.

A hétköznapi emberek csak

néznek ki a fejükből, mások meg

hogy lehet,  ilyen hirtelen nőttek ki.

Nem számít a szakértelem ott, jó lesz,

a gyorstalpalókon legyártottak száma.

Se intelligencia, sem hozzáértő szaki,

elég az amit el tudnak mástól lesni.

Szegény Hazánk, megszenvedi.

Nem jó most az senki másnak,

mint csak annak, aki túl korán

 érte el az önmaga feletti határait.

S unalmában, mivel tanulni, fejlődni

nem akart, punnyad és az meg is hozza,

azokat, akik kihozzák belőle a szürkeségét.

Sokat tapasztalva lettem emberiessé, hiszen

mást nem tehettem, hát Hazaszeretővé lettem.

Van mi által gyakorolnom az alázatot, már 10. éve,

mostanra felnőttem ahhoz, a védjegyemet védem.

S mivel két oldalunk van, meg páros szerveink, hát

így kétféle feladatot kaptunk mi emberek mind.

Van amit hoztunk, amikor megszülettünk, azt

meg amihez nem értünk tanulnunk lehetne.

Legalább a tájékozottság szintjét elérni vele,

hogy ne csak nézzünk ki a fejünkből majd,

ha dolgunk lenne vele a döntésünkben.

Nem tartozom se ide, sem oda, így

tartozom az érkezőkhöz csak oda.

Nem akarom tudni honnan és ki,

akkor becsapnám magamat ha,

mielőtt hozzákezdenék tudnék

bármi olyat ami befolyásolhat.

Aki nem tudja idejövet felvállalni,

hogy szüksége van a tanácsomra,

ő odamegy ahol azt felvállalhatja.

Akkor, ott azt, a tanácsot kapja,

tán a fejlődéséhez szükséges az.

Nem ártok, nem bántok, azzal

magamra is vigyázok, tiszta tudás,

tiszta forrás amit megtaláltam, meg

amit feltaláltam, leolvasom mint egy

matematikai képletet, hiszen mutatja.

Mi annak az embernek a hozottja és mi az,

amit meg is lehetne csinálnia, ahhoz, hogy ő

is rálásson azokra a működő dolgokra, amiket

nem ismert addig, amíg ő is meg nem tanulta.

Tájékozatlanul, tudatlanul is lehet beleélni a

világba, a lelkes, szíves, gondolkodó ember

azt felelősebben átlátja, kihallja, megérzi.

Amivel dolgod van azért felelős is vagy,

ez alapdolog, szükséges a tartáshoz és

 a méltósághoz, anélkül is lehet beleélni.

De ha minőségi életet szeretnél megélni,

nem másokra bízod, másokat leutánozol,

s kérkedsz is vele, felmégy a sikercsúcsra.

Bevisznek azáltal, a nagy „összkatyvaszba”

s még azt sem tudod, mik által vagy olyan

piszkosul a csúcson, hisz át sem láthatod.

Satnyaságnak hívom, amikor azt amit az

Isten másoknak szánt, összeollózzák,

ők élik meg azáltal a mások sikereit.

Tudatlanul összemossák, azt rakják

bele, ami tetszetős és könnyű az

emberek zömének, átveszik és

nagyon könnyen, kaptak egy

programot általa és mind.

Felkerülnek önmaguk fölé

a mások irányításában élnek,

pedig azt hitték, szabadok lesznek.

A generációs jelek, a generációs feladatok

ismerete, a sorszerűség felismerése, az nem

potyog mint ajándék, szükséges megdolgozni

alaposan érte, az elmélethez, tapasztalni kell.

A kettő egymás nélkül nem megy, de azt is

nyugodtan elmondhatom nektek, ha az

amivel piszkosul gazdagok lettetek,

s nem a saját kútfőtökből eredő,

nem lesz sohasem az a tietek.

Már látható, áttükröződik

bevonzza a „ragadozókat”.

Hozzáértő, átlátó, kihalló,

megérző, gondolkodó

nélkül, önálló életet

kezd el élni, hiszen

nincs senki sem,

aki kontrollálni

lenne azt már képes.

Úgy jártam, azt hitték,

elkopik az is, amit tudok,

de velem van az Isten, na

meg magam tapasztaltam.

Így hát fejlődtem aközben,

s a tapasztalt tudásomhoz,

tanultam és hozzáraktam azt.

Amit a magaméhoz formálhattam,

hozzáadhattam, mert beleillett oda.

Talán kontrollálni kellene a forrásokat,

a rajzokat, a mondatokat, kifejezéseket,

hogy ne legyen ennyi hamis, lemásolt gátló.

Igazi kikristályosodott tudásunknak, nekünk ez

 itt a szegény Hazánk, ide szült az anyánk, itt lenne

szükség a tudásunkra, innen merítettünk, ide eljöttek

a messzi földekről is a tanácsainkért, ez megtiszteltetés.

Mivel ennyi fékkel és gáttal, mi a jólétünket a tudásunkkal

biztosítani nem tudtuk, hát pont ott tartanak sakkban, azzal,

hogy az igazunkat keresni nagy pénzek nélkül úgy sem tudjuk.

Ó Édes Hazánk Csodaszép, kérlek ne menj még, hiszen nekünk,

azzal amit ide teremtünk, a tudásunkkal beleteszünk oly régóta,

a jó sorsunk lehetőségével megérdemelten még meg sem jöttél.

Ma még mindig nekem, nekünk, holnap lehet, hogy neked és a te

sarjaidnak kell megélnie, a meg nem érdemeltek helyett a nincset.

Nem adom fel, keresem a lehetőségét a rajzos feltaláltamnak, akkor

is, ha másoknak az nem érdekük, hogy a tiszta forrás is eljusson azon

  emberekhez, akik szeretnének fejlődni, a „most” Világát megérteni.

Én várok, hogy a Hazámtól jöjjön valaki, aki érdemben meg is veheti.

Ha nem tartja érdemesnek a Hazám, eladom oda ahol megbecsülik.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, Különös oktatás,

nevelés, Julamami, julamami.com, hogy átélhessem sikerként.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzáértés … 2017.08.15. julamami.com

Veleszületett, tanult tudás,

együtt a jó tanácsadót adja,

fontos neki a nép mint Hazája.

Élt-e az egyszerű nép között

aki ezeket a használhatatlan,

életszerűtlen tanácsokat adja.

Tanulja már meg, hogy amit nem

hozott is tudja, az Isten áldja meg.

Mi itt élünk lent a porban, ha egy

kicsit lefele is nézne, láthatna tán.

Élni szeretnénk azt a minőséget,

amit beletettünk életünk során.

Ahh, gyorsan bocsánatot kérek.

Mindenkinek van a sajátja és a

generációsan elérhető szintje.

Ha nem hozta, tanulni lehetne.

Hozzáfogtál most valamihez,

ami náladnál gyorsabb,

előrevisz

téged,

de te

ahhoz

nem

értesz.

Nem

láttad

másképp,

csak úgy.

Hamar

meguntad,

kerested a

könnyebbet.

Azt hitted el

is érted már,

szembesültél

vele, hogy azzal

mibe is futottál.

Nem egyedül

jártál úgy te.

Mindezeket

összegezve,

belefutottál

valamibe ami

számodra már

kezelhetetlen.

Nincs hozzá

ismereted se,

nemhogy

tudnád,

miképp

jöhetsz

ki belőle.

Mentél a

könnyebb

után, te és

te és te és te,

valakik meg jól

kitalálták mit is

kezdjenek vele.

Feltaláltam valami

fontosat, ami szépen

mindent a helyére tenne.

A hiányosak beszorulva a

nekik kitalált lehetetlenítő

kerengetőbe. S akik meg csak

úgy belepottyanhattak a jóba,

ami a teljesítményükként

még meg nem volna.

Már nem működik,

a régi, s nincs még

az új működésben.

Az emberiesek léte

fontos minta lenne.

Kitermelődve már

tömegesen íme,

akárki nem is

bír el vele.

Próbálkozik

az is aki azt sem

tudja, hol a saját

eleje és vége van-e.

Még több reményében,

felvállalja, vagy nincs is

mást mit tennie, tartozik

vele oda, ahol észrevették,

amit réges régen látni kéne.

A világ visszavetette azt amivel

nem tud mit kezdeni, muszáj látnia,

ha tetszik, ha nem, mit termeltek ki.

Fontos, hogy értsen ahhoz, amit vállal,

akkor is ha bepótolva tanulhatja meg,

 legyen hozzáértése, anélkül nem megy át.

Kérlek legalább azt áruld el hát, mennyi időre

húzzuk össze még, mi magunkat és mennyire,

elérhetem-e a tudásom eladásával a sikerem.

Ott a jele az összefüggésében látásnak is,

tapasztalva haladni és fejlődni ott abban.

Az alázat gyakorlása az már egy szintje.

Különös oktatás, nevelés, Julamamival

A felszínen láthatóvá vált már minden,

van aki látja, van aki még nem, tanulni

soha nem késő és nem szégyen ám,

semmiképpen sem, higgyétek el.

Tisztaságra vágyik mindenki,

ne akard a régit nyomni,

nem fog az már menni.

Győzz meg, legyőzni

könnyű engemet,

nem harcolok,

se veled, sem

ellened, az

oktatásnak

a lehetőségét

itt is keresem.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

 

 

 

A saját sorsodat… 2017.08.14. julamami.com

 

A gyermek csak kicsi és nem

gügye, tanulni is lehetne tőle,

a tiszta hozott, ott van benne.

Nem neveli ki belőle, akinek

már megjött ahhoz az esze.

A saját sorsodat magadért

is igazgasd, honnan

tudnák úgy

mi jó

neked,

mint te

magad.

Az életed

neked és érted,

ha már megérted,

ismerned kellene,

a sorszerűségedet.

Azzal párhuzamosan

a generációs határaidat.

Nem csak te vagy egyedül és

a  családod, ott mások is vannak.

A mondvacsináltak és azzal már ártók,

csak utánozzák azt amit programként ők

kapnak, amit valakik önmagukért, nem

a Hazánkért, sem a Népért kiagyaltak.

Senkit ne sanyargassál, a döntéseidnek

következtében a saját sarjaiddal se tegyed.

Ha ők jólétben nevelődtek, hogyan várhatod

el tőlük, ha te ugyanabban, ők meg alacsonyabban.

Ha meg túl magasra raktad a sarjaidat ahhoz, ami az

ő sorsukban adott, ne csodálkozz, ha letudnak tégedet.

Meg is igazíthatnád a belső tartásodat, mert elvittek a

 túlzóan erős másik hatások, kifordulttá lettél te ott.

Amit te már át is láthatsz, kihallasz, felfogja

a gondolkodó agyad, azért felelős is vagy.

A fokozatosság azért van, hogy megtanulja

azt és mindenki, amit tudásként nem hozott.

Úgy lehet csak kiteljesedni, ha tapasztalva is

a hétköznapi élettől is megtanulja, na meg azt

az iskola is megadja, ami számára még fontos, ha

a szülei rálátnak minderre, felnőtté lesz nevelve.

Éretten teheti azt amit számára hivatásul adott az

Isten és a jó sorsa, ismeri a fokozatokat és felkészült.

Így megmaradhatna mindenki felnőve abban, amiben,

ő a legjobb lehetne, ha a döntők tudással kerültek oda.

Átlátják,  kihallják, meg is érzik, gondolkodva döntenek.

2013-ban, átfordultunk, a jó energiákban vagyunk, ezért

látszik minden a felszínen, azoknak akik fejlődtek közben.

Ezzel a tudással könnyebben halad, hiszen a sorsa elvezeti.

Lemásolni fölösleges, nem lehet ellopni se, mert személyre

van szabva, aki veszi a fáradtságot és megtanulja az tudja.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” tréningem,

nem tanulható ez másoktól, egyenlőre még csak tőlem.

Eladnám a Hazámnak, adja tovább az arra éretteknek,

akiket betanítanék arra, ha a plusz tisztán bennük van.

Alkalmazni tudják, ezzel nevelnek és könnyebb oktatni.

Az idén szeretném az eladását érvényre juttatni, jövőre

 másképp szeretnék én is élni, a tudásomat kamatoztatni.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

Ne vállald addig el… 2017.08.12. julamami.com

Ne vállald addig el,

amíg nem látod

át a saját szemeiddel,

hogy felvállalhasd majd, a

 saját és mások érdekében.

Mikorra döntőképes leszel,

sorsszerűen ott lesz minden.

Meglátni, rálátni, látva látni,

összefüggésében kiteljesedni.

Ezek elhangzanak az oktatás,

nevelés közben, mindenki

rakja a helyére velük,

azt amiben van,

önmagán

segít

éppen.

Megtanulnak

élni azzal amijük

akkor van, abban

maradva és mégis

megváltozva, a jó

irányba haladva.

A saját sorsukat

megismerve, már

tükrök azoknak is,

akik abban addig

nem is hittek,

mi az, hogy

lelkesek.

Van

aki

hozza,

van aki

tanulja,

mert ő a

 másikat

már tudja.

Élhetnének

egymástól

tanulva,

azt is

tudva,

nemcsak

róluk szól

ám a nóta.

Ki gazdagon

született, azt

hozta, ki meg

gazdagodni

fog, azt

adja, az

  ő jó sorsa.

Alapvető lenne

a tisztelet,

a tartás,

a méltóság.

Nem erőből,

ésszel érvel.

Amit mástól

elveszel, az

nem épülhet

be gazdagítva

téged lelkileg se.

Lélek, szív nélkül a

pénzzel hivalkodó,

csak teli persely.

Inkább lehetsz,

negatívat

árasztva,

hatásos

amiért,

nem

voltál

szabályos.

A hasonlókat

vonzod majd be,

abból nem tanulsz

majd egy kicsit sem.

Azt csinálják mint te.

Viszont megláthatod

a tükreidben azt,

amit addig nem.

Hozzáértés,

tudás nélkül

már nem megy.

Lehet erőlködni,

legfeljebb hamarabb

derül ki a hamisság.

Ha bármilyen

magasságokat

 érhetsz is el,

anélkül,

hogy a

rálátás,

kihallás,

megérzés,

ott lenne benned,

gyorsan vissza is érhetsz.

Ha nem vagy elég érett,

mit kezdesz azzal amit,

pont te teremtettél meg,

attól kezdve benne kell élned.

Vajon számolsz-e ezekkel, mielőtt

mások után loholsz, azokban a

magasságokban, ahol neked

soha dolgod nem lehetne.

Nem is mennél bele,

ha legalább a sorsod

ismerhetnéd már, ej

de kár, jaj de kár, te

megint magad ellen

vétettél, azzal, hogy

nem tudtad mit

vállalsz fel.

Genáriós

terheket

rakva a

tieidre.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

 

 

 

 

Van mit tanulnia… 2017.08.10. julamami.com

Folyamatosan lenne, van mit tanulnia minden embernek.

Majd előbb vagy utóbb mindenki rájön, mindezekre.

Megint, újra tanulom a racionális oldalam meglétét,

mivel az emberies létem elérhető szintjével most

ismerkedem, megtanulok megélni a tudásomból.

24. éve tapasztalva tanulom, feltaláltam azt ami

által át tudtam, magam is vinni a nehezeket itt.

Különös oktatás, nevelés, íme a Julamamival

Lenne és van dolga akkor is, ha azt amivel

addig el volt foglalva, már megoldotta.

Megelőzni, még mielőtt ráköszönne,

a kiüresedésnek a tehetetlen fázisa.

Nem szabadna senkinek sem, az ártó

többletig eljutnia, azzal a sorsát elrontani.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”

azoknak az embereknek, akik odáig már eljutottak,

hogy megelőznék, a „punnyadásnak” igen káros fázisait.

Megértőbbekké válnának ők az embertársaikkal, mert már

meglátnák, amit addig, elkerülendő hibáknak tartottak csak,

megítéltek felszínesen tapasztalatlan szintjük felett, sokakat.

Nem is gondolva arra, azzal nekik mekkora károkat okoztak.

Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten benneteket.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

2011-ben írtam, azóta már látszik… 2017.08.09. julamami.com

Ima, ima, ima, ima, harmónia.

Ha tisztelet sincsen benned,

 birtoklásvágy az inkább, mint

szeretet, ami után ácsingózol.

Beállítod a jólétekbe a tieidet,

ugyanakkor, azt tegyék amit

 te kigondolsz, magadért,

magadnak.

A vezetni

nem tudó,

a hozzáértő

fölé helyezett

mondja meg a

szaktudásúnak.

Fölfordult az alja,

 jól láthatóvá válva.

Hova kinek a kezén

sikkad a minőségi munka,

miért az intelligenseknek

marad mindig a maradéka.

A felelősséget a minőségért

a hozzá nem értő, érdemben

fel hogyan

is vállalhatja.

Ami másoknak az

elérhető csúcsot adja

az sokaknak megvolt

már régóta, most mégis

az alacsonyat éli azóta.

Hol vannak az emberies

határok, nem tudjátok,

sürgősen tanuljátok.

Nem megyünk el,

itt születtünk itt

akarjuk leélni

az életünket.

Kivárjuk, hogy

megfelelő helyen

hozzáértő emberek

legyenek és felelősen.

Becsüld meg a pillanatot,

amikor boldogulhatsz, mert

egész életedre kihathat az.

Meggyőződtél-e, vagy

szerinted már,

csak te tudhatod,

hiszen a tanácsadód,

a tollat, a szavakat is,

úgy forgatja, hogy neki

könnyű dolga legyen veled.

El is higgyed, érted szól az,

pedig csak róla, jól tálalva,

látványosság az számodra.

Számodra mit is jelent a

Hazaszeretet, azt, hogy

mindened meglegyen.

A Haza mindannyiunké,

akik ide megteremtettünk

sok szépet és jót, várunk,

a jólétünkre arra, amit

beletettünk mi is ide.

Hisz pontosan tudja,

mik a hiányosságaid,

mivel emelhet ki onnan,

ahol pedig a helyed lenne még.

Addig amíg oda fel nem fejlődtél.

Születéskor te is hozod a dolgod.

Becsüld meg magadat, ha

szeretetből vagy áradj.

Fejlődni, tisztulni,

törleszteni jövünk.

Ismételni is lehet,

attól jól elmélyülhetsz.

Ne nézd az embereket gügyének.

Ej, de megnéznék, néhány tenyértérképet.

A generációs jelek, hátha még segíthetnének.

Van aki érti, van aki még nem, tanulni nem szégyen.

Ha mindent magad fele terelsz, körülötted óriás hiány lesz.

Legalább azt nézzétek már meg, hogy ki az akit bizalmasan,

kontroll nélkül, az életterünkbe beengedtetek.

Ti tényleg nem is érzitek,

amit mások ellen tesztek,

az is minősít benneteket.

Nem arról beszélek, ha egy-

egy jó étteremből a poharat,

ami nagyon tetszik elemelitek.

Ők arra biztosan felkészültek,

számukra jó reklám is lehet,

hétköznapi történetek ezek.

Ehhez amit leírtam akkor,

annyit hozzáteszek most,

már nem szükséges megnézni

azokat a tenyereket, látszik kint

van a kirakatukban azóta és minden.

Az is lehet, még mindig tájékozatlanok,

hogy ez megtörténhet velük is,

azóta sem készültek fel,

ha látják sem hiszik el.

Pedig az csak a tükör,

ami ott volt addig is,

most jutottak odáig,

hogy már látják is.

A fejlődés nem

áll meg, akkor

is megtörténik,

ha felkészületlen

leszel, végigmegy.

A megelőzés, na az

is fontos lehetne, ha

 hinnének is benne.

Jó szerencsét

emberiesek,

adjon az Isten,

minden földi jóból

annyit ami a legjobb,

most éppen nektek.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

 

Irigyled a mások tisztességét… 2017.08.08.

Tisztelettel köszöntelek, hogy azt kapjak tőled.

Bocsánatot itt már megelőzőként kérek,

tapasztalt emberismerőként tudom már,

hol lenne az egészséges, emberies határ.

Mivel itt is a hivatásomat gyakorlom, íme

most megelőzésként, még ide is leírom.

Micsoda vakmerőség, felvállalni olyat,

amihez még rálátásod se volt sohasem.

A másik oldalon helyezkedik el a tudás,

a lelkes, a szíves, gondolkodó emberies.

A művészet, az intelligencia, az okosan

gondolkodó agynak van egy jó rezgése, a

 szaktudás az, ami igazán emeli a Hazánkat.

Hiába próbálkoznak ezzel, a közelébe sem

érhet az utánzók, hamiskodók energiája.

Nem kerülhető el, ha nem hoztad azt a

tudást, tanulni lehetne, hogy felismerd.

Jól mellé mennél, ha a mostani idényre,

irigység tárgya lehet a mások tisztessége,

vigyázz rá, hogy neked is maradjon az meg.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Van aki hagyja, hogy gügyét csináljanak belőle.

Attól is fejlődik a lelke, szíve, gondolkodó elméje.

Hatások és nem mások azok csak, amikor a hívások

ugyanarról a számról jönnek, de más és más szól bele.

Próbálnak gügyét csinálni, össze is zavarni, akiket hívtak,

szabad, hát jót szórakoznak, nem tudják tán még ők. Nem

 is voltak, nem is lesznek nagymenők, kiszolgáltatottak annál

inkább, azoknak akiknél már ezt is hétköznapi szinten szabad.

Ha ebben határok nincsenek és a telefonok nem csörögnek,

akkor én most itt tájékoztatást kérek. Csináljanak teszteket,

hogy mennyit kell elbírjanak az emberek, családok, hol vannak

a megállapított tűréshatárok, én magam prevenciós vagyok.

Lehetne, hogy ne legyen ennyire nyilvánvalóan bántó mindez,

vagy akik ezt megtervezték, ők maguk már csak gépiesen mennek.

Előre tudatosítva bennünk, hogy most már egyáltalán nem értünk,

csak önmagukért teszik mindezt, vannak-e ott  köztük emberiesek.

Vagy nem számít a látszata sem már annak, hogy itt él a magyar nép.

Egyszerűben élek, gondolkodom, vagyok, ehhez értek, egy minta

oda is, ahonnan ide eljönnének. Ha a hatalom játéka ennyire ártó,

akkor az Isten óvjon bennünket, nem ezért szülik az anyák a sok

tehetséges, okos, emberiesen hivatásra született gyermekeiket.

Ha nem látja még összefüggésében át, tanulja mielőtt hozzálátna.

Ne utánozd azt, aki kifordult már régen, mégis sikeres még, még…

Érjék ők is el a Hazáért, a népért, a saját s generációs sikereiket,

teljesíthessék mindazokat, amit feladatként ők maguk kaptak.

Ránk rakták a terheiket, amit nekik kellett volna elvégezniük,

hirtelen saját döntésükkel emelték ki magukat helytelenkedve.

Nem volt köztük hát egy sem, aki megállította volna őket időben,

jelezte volna feléjük időben, nem alkalmasak ők arra a feladatra.

Emberileg nincsenek rá beérve, ha a saját sorsuk mellé mentek,

ekkora terheket rakva hozadékként a sajátjaikra, szeretteikre.

Van az Isten, ha hiszik, ha nem, megtudják majd ők is idejében.

Ez a szülőhelyünk, itt élünk, ide tettük a sok szépeket és jókat,

ha nem hallottál még róla, akkor is tartsd tiszteletben és olyan

minőségben,  mint ahogy önmagunknak megteremtettük itten.

 Németországban élő, még „hazaszerető” magyarnak eladnám, a

julamami.com. Amerikában élő „hazaszerető”  magyarnak eladó

az Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” 20 órás tréning.

Kapcsolatfelvétel +36 30 2470 589 és skype julamami.julamami

Miért nekünk kell megszenvednünk azért, hogy felemelkedjenek

azok, akik csak azt látják, mit lehetne még elbirtokolni éppen itt.

Mivel ők nem ezen a szinten élnek, meg sem érintik ezek őket.

Hiszen pontosan tudják, hogy kiket és mire is alkalmazhattak,

felelős te magadért vagy, ők felelősséget érted sem vállalnak.

Figyelj a belső tartásodra ember, azt is csak te ronthatod el.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, megelőzésben.

Ha nem tudtad kivárni, hogy időben haladhass, hát áthághattad

azt is amit nem szabad, azt érezted náladnál mindenki butább.

Úgy sem veszik észre, hogy minden alól és már régen kibújtál.

Magadért felelősnek nem érzed magadat, mindenki mást igen,

ha nem tudtad, hát jól figyelj, 10 x vágod át magadat, ha árvát

vágsz át, még nem tudod, de minden visszaköszön idejében.

Benne van az egészséges körforgásban a tükröd is neked.

Amikor mindent fékezel, mert feladatul azt kaptad, sok

kárt okozva azzal másoknak, eljön ám az idő, amikor a

saját elméd, lelkiismereted mondja be az unalmast.

Ha közben elfeledkeztél volna, hogy ember vagy,

tán még figyelmeztetnek néhányan jót akarnak.

Menj az Isten házába jól imádkozd ki magadat,

változz meg időben, ne terhelt túl magad.

Aztán ha még ép ésszel ezt megúsztad,

találd meg a módját majd annak, hogy

jóvátegyed azokat amit elkövettél.

Győzhetsz, ha legyőzöd önmagadat,

a saját ellenséged csak nem vagy.

Ismerd meg a jó öreg alázatot és

kívánom, hogy találd meg az utad.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

Beállnál a nemlétező… 2017.08.06. julamami.com

Beállnál-e a nemlétező sorba,

oda ahol nincsenek mások,

csak akiken csorba

esett sorban.

Jól kitalált

formában

sorjában,

araszolva

nem haladva,

de látszatra sorba

állva a semmihez.

Hol lehetnek azok

a pillanatok, amik

ezt váltják ki azon

emberekből, akik

nem értik, de mégis

vallják, amit mások.

Nagyon csábító

lehet az adott

történet,

ami

által

a sértés

rajtuk is

megesett.

Zokon vették

hát, várják az

elégtételt, de

minél előbb,

hogy ne kelljen

tenni semmi

olyat ami

előre is

vinné

őket.

Szép

kerek a

 történet,

hiszen

ezzel

nem is

fejlődnének.

Nem is az a cél,

a látszatra növő

létszám legyen meg.

Döntsd el, mi a fontos

neked a családod, vagy

az, mások elfogadjanak.

Minden energia, ha nem is

ismered még fel azt, attól az,

még akkor is ugyanúgy van.

Ismerd meg a saját és a

generációs feladatodat.

Megköszönik azt majd, a

 sajátjaid és generációsan,

felemlegetnek a legjobb

pillanataikban, hogy volt

akkor neked magadhoz

való eszed még időben.

Jó szerencsét emberek.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból, szeretettel.

Aztán meg … 2017.08.04. julamami.com

Aztán meg, ha már itthon maradt,

jól ki kellene használnia az időt.

Behozza a kelesztő teknőt,

a bubos jó meleg sütnek kenyeret.

Tesz föl a nagy fazékba melegedni vizet.

Mindig pótolva estére fürdővíznek is abból lesz.

Mocorognak a bentiek, óvatosan nyit egy kis rést

az ajtón. Hátha kiszól a kisgyerek, várna egy szót tőle,

még nem mondott egy szót sem, amióta ő  idehozta.

Benéz, lassan felemelve a nagy dunnát, levenni nem akarja,

nehogy kitakarja, meg ne fázzon a kicsinyke, még az kellene.

Ijedten mozdul a keze, körbe nyúlkál, már kint ahidegben

jár a keze. Megszokta már a félhomályt mind a két szeme.

Felkacag, ahogy a vacokban a bubos mellett a nagykabátban,

ketten vannak, magára húzva a kabátot a kicsinyke alóla pislog

kifele, a fekete gubanc meg belebújt az ujjába, onnan lóg ki az orra.

              Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube

Átfordítókat oktatnék… 2017.08.02. julamami.com

Ó Szegény Hazám Csodaszép,

mi lett veled, hogy nem

értik egymást már

azok sem akik még,

itt élnek benned.

Rájöttem, hogy mind

különböző feladatot,

tehetséget hozunk és

nagyon különbözően

működik a mi agyunk.

Azon múlik, a lehetőségből,

ami mindenkinek adatott, neki

mekkora az igénye a gondolkodásra.

Vagy beéri azzal amit gyorsan összehozott

és el is hiszi, hogy azt nem vették észre mások.

Az lehetetlen, hogy ő mától ennyire eljuthatott,

hiszen nem is gyakorolta a lépcsőfokokat, sem a

gondolkodásmódja meg nem adatott, se hozottja.

Se tartása, se méltósága, csak a kiemelkedésre

vágyó álma megvalósításának lehetőségére

vár, türelmetlenkedve a hamisságban.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó”, hogy majd

fordíthassanak ők is ott,

ahol nem értik egymást,

elbeszélnek egymás mellett.

Átfordítókat nevelnék, oktatnék,

hogy ne elbeszéljenek egymástól,

mellett az emberek, hanem meg

is értsék azt amit a másik mond.

Ha a Hazánkon belül ekkora a

szintkülönbség, kezelhetővé

tegyék, fordítsák át a szavakat.

Mi lehet annál fontosabb, hát az,

hogy a rád bízottak úgy élhessenek

a saját Hazájukban, mint akik tettek

a Hazájukért, mert önmagukért tették.

Akkor, ha nem volt velük gond, élték az

életüket, mindent saját zsebükből fizettek.

Nem kuncsorogtak segítségért ott sem, ahova

ők sok jót és szépet teremtettek, mert elhitték,

hogy az csak szépet és jót hoz majd nekik, amikor

a szükséges oda fordulhatnak, hiszen beletettek.

Egy Haza ez csak egy, mindannyiunké akik ide

születtünk és akik itt élnek és tesznek érte.

Nem működik, nem megy át a szó sem,

oda ahol nincs meg a fogadókészség.

Miért nem készül fel arra, aki azt

megengedi magának, hogy tegye,

azt, ami nem neki szól feladatként,

csak látszatos, működnek a számok.

Vagyunk mi mögötte az emberiesek,

akik nem úgy gondolkodunk, hogy csak

nekünk legyen jó, hogy felejthetnénk el,

azt, ha látjuk, hogy ki miért szenved most.

Nem tehetek mást, mint leírom ide, hátha tán

átmegy oda, ahol eddig nem is gondoltak ezekre.

Gyorsan itt bocsánatot is kérek, jaj, el ne felejtsem,

ha nem lett volna ez a lehetőségem itt az íráshoz, még

nehezebb lett volna az életem, ebben a nagyszerűben.

Tanulni is lehetne azt is, amit nem hozott, hogy afelől

is legyen nyugodt, hogy használja gondolkodásra az

agyát, aszerint, hogy velünk együtt számol és nem

felettünk és nélkülünk dönti el a saját sorsunkat.

Jöjjenek az oktatásomra, ha már látják azt amit

nem hoztak, szeretnék bepótolni az oktatással.

Kicsi a mi szép Hazánk ahhoz, hogy ennyi ember

ne értse meg a többieket, ne éljenek anélkül az

emberiesek, hogy ne ismernék fel a sorsukat.

A generációs jelet, feladatukat a családjukban,

válogatás nélkül mindenkinek fontos ismernie.

Magyarországon, Pakson a Hergál Házban,

várom a bejelentkezve érkezőket,

szeretettel.

 

 

 

 

 

Gondolkodj… 2017.08.01. julamami.com

Ha csak rólad szólna a Világ,

egyedül téged teremtett

volna az Isten a földi létre.

Valószínűleg kisebbre

tervezett volna

mindent

egyszemélyre.

Milyen jó is lenne

neked, nem kellene

osztoznod a vízen, a

földön, a levegőn, a

napsugarain, a

természet

szépségein,

az értékein.

Nem kellene

elviselned

ennyi embert

körülötted, nem

is érted, minek

vannak itt, csak

zavarnak téged.

Azt nem értem,

ha ennyire nagy

a problémád, hogy

a többiek léteznek.

Miért nem költözöl

el egy egyszemélyes

szigetre, hogy ne tudjon

zavarni téged senki sem.

Az intelligens alkalmazkodik,

mert tudja, hogy azt amit ő

gondnak érez, azt nem biztos,

hogy a többiek is annak érznek.

A lelkes, szíves, a gondolkodó eszes

tudja, ő a minta az olyan helyeken,

ahol kevesen jártak még különbben.

A gond az, ha megszerezted, amit ott

szerettél volna, annak megmarad a hiánya.

Nem lesz ki pótolja hirtelen, idő kell ahhoz,

hogy a természet ott is igazán rendet tegyen.

Nem kellene nagyon eltérni a természetestől

és sehol és semmiben sem, inkább ahhoz mérni

mindent, hogy ne vegye észre azt a működésében.

Miért ne lehetne még mindig fontos az ember, hisz

fejlődni jöttünk mi mind és pont ide teremtett az

Isten, mert azt gondolta, nem térünk el attól mi

betartjuk azt, amit tudásunk szerint hoztunk.

Nem nyúlkálunk a mások dolgaiba, nem

gátolunk senkit sem a kiteljesedésében.

Hagyjuk úgy, ahogy az megteremtődött,

s legfeljebb teszünk hozzá a tudásunkból,

de el nem veszünk, mert azzal csak megint

másokat rövidítenénk meg a lehetőségükben.

Mondhatnám, rend a lelke mindennek, na de

kinek a rendje, ki szerint nézve, mihez kötve.

Legalább az intelligensek higgyék azt, amit már

látnak, ne azt gondolják, hogy másképp látnak.

Meggyőződésem, hogy fejlődni jöttünk mi le.

Legalább ne árts, tudatosan senkit meg ne

bánts, magadra is vigyázz, hiszen téged

sem pótolhat, azután már senki más.

Ha a szintjük alatt tartod a többit,

leépülnek magukhoz képest is,

 nem hiszed, legalább ne tedd.

Amit nem hoztál tanuljad meg,

felelős vagy azért, akit gátolsz.

Ha belelátsz a többiek életébe,

legalább tanuljál belőle, mert

ha elhiszed, hogy neked azt is

szabad, vannak arra is szavak.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” tréning neked,

hogy másképp is lásd az életet.

Várom a méltó vevőjét ennek,

hogy a köztudatba bekerülve

eljusson oda is, ahol a legnagyobb

szükség lenne a tartásra, méltóságra.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, már így korán reggel.

Alkalmazkodni … 2017.07.31. julamami.com

Velünk születik az alkalmazkodni tudás,

kiben megmarad, felerősödik,

másokból meg kikopik.

Pedig alapvető

mindenhez,

amivel mind

találkozhatunk

mint tapasztalni

való lehetőség.

Nem fogod jól

érezni magad

semmiben és

sehol, ha nem

tudsz adni, se

alkalmazkodni.

Odaadónak

lenni,

ami

úgy

tűnik,

nem fog

menni, azt

tanulni még

 lehetne.

Tanulás nélkül

csak egyoldalú,

elszürkülő lehetsz.

Mert elhiszed azt

magadról, amit a

barátaidnak hittek

mondanak, hogy

mindenben

neked

legyen

igazad.

Na abból

már megint

nem profitálsz,

az csak a látszat.

A tudás tőled jó

nagy távolságban

marad, nem vonzod,

inkább taszítod, azzal

a „punnyadó” csak neked

lehet igazad energiáddal.

Volt egyszer egy nő aki,

megnézett magának

engemet, hallott

rólam eljött.

Nem

egyedül,

két autónyi

hasonlókkal.

Akik kint várták,

hogy elköszönjek

tőle, úgymond

megmutatta,

azt ami

neki

a

hiányosságait

tán pótolni

akarta

volna.

Bizony

belőlük

vannak

a divatos

tanácsot

osztók,

egymásnak

adják az

emberek a

  várakozó

helyeket.

Addig nincs

is gond, amíg

annyira át nem

veszik az irányítást,

egy kapcsolatban,

hogy az ártó energia

már a környezetre

is hatással van.

Nekik nem

ajánlhatom

az oktatásom.

Nevelésem, ha

csak nincsenek

egy minőséget,

mércét elváró,

határok ott,

ahol azt a

papírt

kiadják, a

 működésükhöz.

Ki kellene már derüljön,

ami megtévesztően hat.

Elhitetik a hiszékenyekkel,

a hatások azok jó nagyok,

a csilicsalicsodájával.

Ahogy hallom még

 tanultak is járnak

oda valamiért.

Tán az igazukért,

volt egy nem jó

akaróm, aki azt

mondta, ő jóban

és rosszban is

segíti az

embereket.

Én meg

költözzek

innen el,

megérkezett.

Megszenvedtem,

lélekben megerősödtem

attól is, mint sok olyantól,

amit akik nem látnak

összefüggésében,

észre sem

veszik.

Mi is

zajlik.

Persze

tudom,

megint

kitettem

magamat az

energiáiknak.

Biza valakinek

ezt is fel kell

vállalnia, hogy

tudjanak a szülők

ezekről is, ha valami

hirtelen megváltozna,

 a gyermekükkel, keressék

meg tán az interneten lévőt,

vagy a haverok ajánlásait.

Meglelik majd ott a választ is.

Nem lehettem a feltaláltammal

divatos, sokan tettek azért és sokat.

Így itt igyekszem bevinni a köztudatba,

létezem vagyok, feltaláltam valami igen

fontosat, tanulhatná legalább egy ember

minden családból, hogy segítse a szeretteit.

Általános műveltséget növelő ” Tenyérolvasó”,

emberismeret, tolerancia, generációs feladatok.

A tenyerekből tanulunk meg leolvasni mindent

végigjárunk, nem hiányzik majd semmi sem.

Természetesen, amit az Isten megenged.

Amit tanulni lehetett és érdekelt, amikor

ráébredtem a saját tehetségemre, hát meg is

 tanultam, amit a születésemkor én nem hoztam.

Jó ha tudja minden rosszakaró, embereket becsapó,

hogy a felszínen már látszik minden, annak aki láthatja.

24 éves tapasztalatom szerint, jó sokan vagyunk hála Isten,

a valóban tisztán átlátók, kihallók, megérzők, gondolkodva

döntők, nem ártanánk még azoknak sem, akik nekünk igen.

Hiszen van az Isten, mindenki megtudja majd a saját idejében.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube, szeretetbenelni.com

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel, Julamami

 

.

 

 

 

 

Tanulj meg adni… 2017.07.29. julamami.com

Ha nem hoztad a tudást,

tanulj meg adni hát.

Közben legyőzve,

többször önmagadat,

rájössz az érzés általa

nagyon komolyan adja

neked azt, amid nincs.

Jóérzésnek hívom, igen

gyakran gyakoroltam az

első 7 évben a már 24-ből.

Szoktam mondani amikor

láttam az irigységüket,

lehet utánozni, nekik

is önmagukért tenni,

megtanulni azt amit

nem hoztak, legyen.

A kreatívoknak az

intelligenseknek a

sikerélmény fontos.

Sőt anélkül, nagyon

nehéz boldogulniuk.

 Lelküknek tápláléka.

A motiváció az ott

van, állandó, de ha

hiányzik hozzá a

pénz, az lehangoló.

A pénzt imádóknál,

amikor nagyon jól

megy minden, már

elfogyhat a motiváció.

A külsejükre ráíródik,

a rezgésükben benne,

az energia hiánya van.

 Se lelkesen, se szívesen,

nem találják abban sem,

amiben éppen vannak a

  helyüket, hát a kiüresedés

 ott akkor bekövetkezhet.

Egy Haza ez biza csak egy.

Ott lenne szükség arra,

hogy a hozzáértő elmék

 ismertessék össze a két

oldalt értően egymással.

Elindulhatna a körforgás,

a Hazájukat tisztelőkkel,

büszkélkedhetnének azzal,

hogy mindkettőjüknek jó az.

Egészségesedik vele a lélek.

Prevenciós vagyok 1999.

óta, kitűnő, megajánlott,

a végzettségem lett.

Ha mindkét oldalát

megtanulta használni,

ki is teljesedhet mindenki.

A legtöbben ezzel nincsenek

tisztában, csak magasságokra

vágynak, anélkül, hogy adni

már ők is tudnának.

Így az egészséges

körforgás kialakulni

nem tud, meg adni se.

Na én nem a látszatról

beszélek, a valóságról,

mert a körforgás csak

akkor van meg, ha tiszta.

 A lélekből, szívből jövő az

a folyamat, nem látszatos,

meglesz a jutalma, az érzés.

Szoktam mondani, ne aggódjál,

se legyél tele félelemmel, inkább

tanuld meg amit nem tudsz te is,

hogy emberesedhessél azáltal is.

Vannak feladatok, amihez emberies

szükséges, hiába a lexikális tudás, nem

segít rajta, ha emberekkel lenne dolga.

Emberismeret és a tolerancia határai,

fontos lenne mindenkinek felismernie,

mi lakozik a saját lelkében, a szívében,

a gondolkodó agyát mi foglalkoztatja.

Mondhatni a lélek, a szív, harmóniája,

intelligenciája, gondolkodva döntése.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet,

nem harcolok sem veled, se ellened, az

oktatása, a nevelésben használata miatt,

megkeresek minden ingyenes lehetőséget.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

hogy felismerje magában minden jelentkező,

miben lehetne a legjobb amit a tehetségével

hozott ő, arra lehetne koncentrálnia először.

A tanulást követően, a saját rezgésszintjére

kerül és mindenki, nincs szüksége semmiféle

rásegítésre, a látás harmóniája kiteljesedve.

Annak felismerésére már alapozhatná,

a következőket, amiket megálmodott,

ha a sorsa nem ellenzi, meg is kapja azt.

Eladnám a Hazámnak, vagy valakinek,

aki tudná mit vesz meg, a Julamami,

Különös oktatás, nevelést, mindent.

Ne kallódjon, találjanak rá akiknek

jót tehetne már, ez a tudásanyag.

Betanítva a megfelelő embereket,

a rajzos oktatására, a neveléshez is

használható, általam feltaláltakra.

Az elméletet bevisszük a gyakorlati

életszerűségbe, minőség lesz belőle.

Naponta személyes, online tanácsadás,

szombatonként is, oktatás és nevelés,

bejelentkezéssel, +36 30 2470 589

Magyarországon, Pakson a Hergál

Házban, szeretettel.

Saját elért szinteden maradj… 2017.07.28. julamami.com

Ha elérted a saját szintedet,

ne hidd el a túl könnyű

ígéreteket, hogy

majd segítenek

neked följebb

kerülni.

Annál,

mint

ami

számodra

hétköznapi

szinteden

lehetséges.

Jó lenne tudni,

hogy ha egy

családon

belül,

több

embernek

is ellopták az

 igazolványait,

azok hova lesznek.

Mit tudnak kezdeni

azokkal, mire lehet

felhasználniuk és hova.

Mi van a hiteles cégekkel,

akiknek hirtelen nincs munka,

azt helyettük kik csinálják, ki tudja.

Jó lenne tudni az igazolványoknál,

céges minősítéseknél utána,

mire fontos odafigyelnie,

hogy le ne koppinthassák a

cégét és bújjanak a bőrébe.

Olyan kevesen vagyunk,

miért nem fontos, hogyan

éljük meg a hétköznapunk.

Szintedet elérve ott maradj,

amíg feljebb nem léphetsz.

Adja az Isten a lehetőséged.

Lehetne minden családban

tán egy jó emberismerettel

rendelkező, aki segíthetné

tanácsokkal a többieket.

Ha egy hozzátartozód

nem nyeri el a felvételt ott,

ahova az iratait bizalommal

adtad és közben elhunyt akkor

azok az iratok, hova kerülnek.

Kik döntenek azon emberek,

felett akik kiszolgáltatottak.

Látja-e azt valaki, hogy a

papírok amivel emberek

rendelkeznek, valahova

bekerülnek általuk, azok

adnak-e elég végzettséget.

Emberileg megfelelnek-e,

az kiderül-e, a tréningemen

azon ismeretek is tanulhatók.

Ahhoz amit felvállaltak ott, a

nevelő, segítő hivatásokban,

pótolják-e a hiányosságaikat,

azon belül ahogy az lehetséges.

Ki, kiknek számol be és hol és

mikor, a kiszolgáltatottaknak

az állapotáról, él-e a kontroll.

Vagy a falovat is felfalhatja

éhségében a ragadozó, ha

annyira jól ki van találva,

valóságossá lett az álca.

A saját szintedet elérve,

örüljél szépen csendben,

hisz veled van az Isten.

Nem ugrasz hirtelen

több lépcsőfokot,

 hogy tégedet

irigyeljenek.

Mert annyira

vágytál rá, hogy

valamit elérjél.

S mindenkinél

különb legyél.

Anélkül, hogy

eleget tennél

annak végre,

ami az alapja

a sorsodnak.

Ne a könnyű

legyen az ami

vonzó, inkább

dolgozz meg,

tapasztaljál,

tanuljál érte

eleget te is.

Az egészséges

körforgás véd,

harmóniának

is mondhatjuk.

Amikor a szíved,

a lelked és a

gondolkodó

agyad hat rád,

fontos a család.

A saját életed az

amit teremthetsz.

Te abból indulsz

ki ami neked van,

nem akarsz annál

többet amit lehet.

Mert, ha elérted

a saját elérhető

szintedet,

úgyis

váltasz.

A fokokat

meglépve

haladhatsz.

S a másik

oldalra

kerülve,

abból is

tapasztalsz.

Két oldalunk

van, két lábon

szükséges állnunk,

ahhoz, hogy érezzük

a talajnak biztonságát.

Az egyiket tehetségként

hozzuk, a másikat tanuljuk,

kiteljesedhetünk mi mind.

Ahhoz biztosított a földi

létünkben a saját sorsunk.

Nem kellene összekeverni

azt a mások sorsával, mert

 generációsan sem lesz rend.

Egyenként születtünk mind,

nem véletlenül úgy ahogy,

akkor és abba a családba.

Van aki már tudja, van

aki még azt sem,

tanulni soha nem

késő, nem szégyen.

A tájékozatlanság és a

tudatlanság kényelmetlen

lehet, kiszolgáltatottja azzal

mindennek és mindenkinek,

aki nem egyenes kihasználja.

Azt, hogy látható is már, nem

gondolja a nagyon elfogultja.

Látszik már ami látható, a

felszínre is jön minden és

eldönthetik az emberek.

A látszatnak, vagy az igazi

működőképes valóságnak

hisznek, aszerint élik meg.

Tesznek érte, egyetértenek

vele, a katyvaszba így nem

sétálhatnak simán bele.

Belső tartás, az emberi

méltóság, ragaszkodj

hozzá, a te alapod is.

Ne másoktól várjad,

tájékozódjál és te

magad, magadért a

 sarjaidért csináljad.

Ne térj le az utadról,

ismerd meg a saját

és a generációsan

is fontos határaidat.

Különös oktatás, nevelés,

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó”, pótold a hiányt.

Megtanulsz rálátni, kihallani,

megérezni és gondolkodva

eldönteni a saját sorsodat.

Tájékozódni, bejelentkezni,

Skype julamami.julamami

Az oktatás, nevelés helyszíne,

Magyarországon, Pakson

a Hergál Házban, vagy

online a Világban.

Szeretettel.

 

 

Tudsz-e már… 2017.07.26. https://julamami.com

Mond, tudsz-e már,

úgy élni, hogy adjál.

Akkor és oda,

ahol látod,

csak

pont az

 kellene

ahhoz,

hogy

átbillenjen.

A másik oldalon

megtalálja a következő

lépéséhez az utat, mert

ott már pénz nélkül

nem mehet.

Az a másik

oldal,  amit

neki tanulnia

szükséges mert,

nem hozta ahhoz

a tudást, tanulja hát.

Van aki a lelkes, szíves

oldalához kapott

többletet.

Mások

meg a földi

gazdagodáshoz

hoztak tudást.

Valószínűleg,

azért így

teremtett

bennünket

az Isten,

hogy ezt

felismerve,

gyakoroljuk a

hozottat, amikor

azt készen tudjuk,

tanuljuk meg a másikat.

Így lehetnénk egyensúlyban,

ahhoz, hogy mindenki tudja

mi az ő dolga és mi meg,

lenne a tanulni valója.

Így tudnák

segíteni

egymást

az emberek.

Rájönnének,

senki sem

különb

a másiknál,

ki ezt, ki meg

azt hozta másképp.

Adok – kapok lenne

a hétköznapokban,

nem visszás állapot.

Tanuld azt amit nem

tudsz, hogy két lábon

álljál, ne az egyik lábadon

ugráljál, hiszen kettő van.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” neked, aki már

felismered, mit tanulj meg,

hogy az is meglegyen neked.

Különös oktatás, nevelés eladó.

Olyan embernek szánnám, aki

átlátja, hogy mekkora haszna

lenne belőle, emberiesként,

vagy akár üzletemberként.

Nincs belőle több csak ez,

magam találtam meg és fel,

rajzoltam le egy nap alatt.

Tanítani sem tudja rajtam

kívül más egyenlőre, most

készülök rá, ha el tudtam adni,

hogy betanítsak rá a megegyezés

szerinti megfelelő, arra érett embereket.

Emberismeret, tolerancia, generációs jelek,

sorsszerűségek képletei vannak a tenyereinkben.

Az volt a nagy álmom, hogy minden családban legalább

egy ember tanulja meg ezt a nem hétköznapi, magas szintű

jelekért tegyen meg mindent, hogy neki is meglegyen tudásként.

A saját szülőhazámban fedeztem fel, oktatom, nevelek vele, 27. a

  tapasztaló éveim száma a hivatásomban, a világból érkezők által is

tapasztalva tanultam, összefüggésében látom most már az egészet.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból várom az Online

oktatásomhoz a  bejelentkezőket.

Szeretettel. Julamami

 

 

 

Ha szabad… 2017.07.25. julamami.com

Most is bocsánatot kérek,

ha tudod, hogy miért ilyen

néma a telefonom, akkor

vizsgáld meg a lelkedet.

Ha ennyire rákaphattál

a külcsínekre, akkor mi

 jöhetnénk már a  jóban,

ne csak a maradékában.

Ami neked a csúcsot éri,

mások onnan indultak el,

nekik leépülések azok amit

olyan szerényen megtettek,

mind odalett, csak a nincs van.

Sorstalanul lődörgőkké lettek.

Megjárna nekik is az, amiben

jól érzik magukat a bőrükben.

Honnan tudnád, nem látod át,

a sajátodba bonyolódva élsz te.

Ide teremtettük mi is a szépet

és a jókat, megvárjuk amíg,

valaki olyan szól nektek,

magatok közül elhiszitek,

 rólunk nem szól most a jó itt.

Nem megyünk el, megvárjuk,

az olyat amit ide teremtettünk,

tisztelettel odaadással tettük.

Elérhetsz igazi csúcsokat,

megmászhatsz hegyeket

el is hiszed, te már elérted.

Minek lennél emberies még,

 nincs alázat hozzá benned,

 üres a zajos csak az kapós.

Ezt lükteti minden, azt

láttatja veled is, legyél

ilyen, meg olyan aztán,

meg elérted a trendit.

Jegyezve lettél, nem

múlsz el nyomtalan.

Túl sok lett a pénzed,

megrendeled a mások

ellenit, nem is maradt

másod csak, rongálnod

a többiek gyermekeit.

Ha majd elmúlik ez mint

káprázat, kitisztulnak

a fejek, tájak, rájössz.

Egy Haza ez csak egy,

te is egyedül születtél.

Meglátni a lényegeset,

már fontos is lehetne.

Tisztesség, becsület,

ha szabad,

ha lehet.

A divatból

ki soha nem

mehetnek, mert

akkor nincs alapja

semminek, üresen

lődöröghet minden.

Mint a kevés beton

a nagy keverőben.

Átlátni, kihallani,

megérezni, teljesen

emberies, így születtünk.

Az emberieseket tisztelni,

megbecsülni, hogy minták

legyenek, ne az üresedés

legyen már a természetes.

Mindannyian, a nevelkedés

következtében, a legtöbben

nem tudták megtartani ezt.

Az élet élni szeretne, meg is

tesz érte mindent, amit oda

tett lehetőségként a sorsa.

Lehetett úgy is élni, hogy

a felelősséget fel nem

vállalva, de abból más

nem lett, csak katyvasz.

Belső tartás, méltóság,

megint csak hoztuk azt.

Ha a szülők nem érettek

a tehetséges gyermekhez,

bizony alaposan kibillenhet.

Fontos lenne az embereiesek

segítsége a megfelelő helyeken.

A múlt elmúlt, igyekezzenek jól

felzárkózni a jelenhez, a mához.

Az intelligenciát is hoztunk,

sokat tanulva egészen jól

megközelíthető lett az.

Ami megtévesztő lehet,

azoknak akik felületesek.

Ellesve és jól megfigyelve

egészen műremekek is

összeállhatnak, egy -egy

jól kitalált lemásoltban.

Mire észlelnék már be is

 csusszant, együtt valaki mögött,

bebetonozva az attól idegent oda.

Aki még tapasztalatlan ahhoz,

 tanultan a hivatását keresve

megfelelő lehet majd, sok

mindenféle után és idejében.

Ha menet közben nem túl sok,

a ráható, egyenestől eltérő erő.

Ma már elég egy kis hajlítás és

belekerült a tájékozatlan oda,

ahol soha nem is lett volna dolga.

Mindenki mindenért felelős is kell

legyen amit ő átlát, kihall, megérez.

Tanulni kellene, bepótolni a hiányokat.

Nem úgy, hogy a többiek leminősítik őt

rögvest, mert annyira eltérően pontos.

Amikor oktatok, úgy írjuk ahhoz a jelhez,

„nem egyenes”, az egyenestől eltérő lett.

Arra felépíteni valamit ami meg egyenes,

lehetetlen anélkül, hogy össze – vissza ne

legyen a végeredménye, helyes, helytelen.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

a saját és generációs sorsok a tenyerekben ott.

Ne tépelődjön ha vezet, tanulja meg még időben.

Miről beszél, ha nem is ebben él, ugyan, hogyan

adhat tanácsokat onnan, akinek fogalma sincsen,

a Bözsi néninek meg milyen hétköznapi gondja van.

Lehet azt úgy kezelni, hogy látszatra meg van oldva,

de attól neki még nem lesz megérdemelten jó a sorsa.

Emberismeret, kézzelfoghatóan ott van a tenyerekben,

még ez egypetéjű ikreknél is mást mutat, a sorsszerűség.

Magyarosan Agyalós a Julamamival YouTube csatornám,

azért, hogy hallható legyen a sokféle jó ember, egyéniség,

mekkora köztük a különbség, de nem ártanának, segítők.

Prevenciós a végzettségem, úgy ajánlották meg, az 5. évben,

már találkoztam, a tenyereiket leolvastam, 15.000 embernek.

Emberismereti alapok nélkül, ugyan, hogy nyúlhatsz emberhez,

ha nem magyarosan agyalsz, akkor neked mi szerint „emberies”.

Meddig látod, kihallod-e, gondolkodva döntesz-e, vagy „hű bele”,

teljesen mindegy, nincs elvárás se, nem kérdezik meg, jól van-e.

Az emberekkel jól bánni, azzal születnek, ahhoz tehetség kell,

megtanulni okosan, sok mindent lehet, hozták az intelligensek.

Ők mind vezetni születtek, ki miben lehet a legodaadóbb, más

meg másban hozta, az ő többlete, nem pótolható az sem mással.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék sem veled,

se ellened, mert én oda tartozom, aki megtisztel és érkezik éppen.

Annak amit feltaláltam a fontosságát ecsetelem már mindenhol és

mindennel amivel csak lehet, ne kallódjon el, nagy a szükség erre.

Várom tisztelettel azt az emberiest, akit nem rontott el a pénze,

kérem gondolja át, vegye meg az általam kitalált oktatási formát.

 Adja a Hazánkban és külföldön élő honfitársaknak lehetőségként, a

 vétellel átadok, betanítok minden tudást, a megfelelő embereknek.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból írok ide, szeretettel.

 

 

Bocsánat… 2017.07.23. julamami.com

Bocsánat érte,

hogy nem

akarom

tudni,

hogy

ki

érkezik

hozzám.

Nekik

és nekem

is jó az.

Semmi

sem

befolyásolhat

abban, hogy

a tenyerüket

csak tisztán

leolvassam.

Jó munkához

idő kell mondják

és igazuk is van.

Viszont, ugyan

hogyan várhatja

el a kezdőtől

bárki azt,

amit a

sok éven

keresztül

gyakorlott,

rutinos tud.

Ha ez mind

azért van,

mert nem

szeretnének

átengedni

annyit a

vizsgán,

mint

amennyit a

jelentkezőkkel

bevételként

bekasszáltak,

akkor már

értem.

Ha sem

érettség, se

tudás nincs,

ahhoz ami a

sikeredben

adott kellene

legyen, legalább

a fokozatosságot

tanuld meg az

Isten áldjon

meg abban téged.

Hiába  ám minden,

 „alázat” a kulcs ott

és mindenhez,

ha az nincsen

pocsékba kerül

minden, amihez

érdemtelenül

hozzáértést

mutatva,

hamisan

tesznek.

Ha oktatok,

elmondom,

meg fogja

tanulni

tőlem, azt

garantálom,

van ahhoz is

elég alázatom.

Nagyon ritkán,

de kimondom,

alapos az okom,

nem vállalom a

nevelését neki.

Mindenkinek

van mindenben

felelőssége, ha

lehántja, hát

vessen majd

magára.

Mert az

lelkileg,

akkor is

az ő sara.

Lélek, szív,

gondolkodó

agy, a hármas.

A lelkiismeretes

életedet megadják,

biztosítják feléd a

jót, a szépet, a

kontrolljaid.

Nélkülük

minőségi

élet nem

lehet.

Ne vedd

túl komolyan

te se magadat,

biza kívülről  az

annak aki

értve látja azt,

nevetségesen

hat, nem vehet

téged komolyan.

Nagyon

alacsony

szinten

zajlik,

az ártás,

a bántás,

csak úgy,

hogy neki

se legyen

jó, akkor

se, ha azért

már mindent

megtett életében.

Ne mérjed magadat

a hivatását gyakorló,

a jó szaktudásúakhoz,

ha a könnyűben is jól vagy.

Sokat ártasz vele a lelkednek,

ha nem fejleszted magadat.

Meg is kapsz mindent

ahhoz, hogy legyárts

egy csomó riválist.

Észre sem veszed,

ott van csendesen ő,

akiben a tehetség is

megvan ahhoz, olyan

minőséget fog nyújtani,

ami abban is művészet.

Kifogtál egy tehetséget.

Ha csak a lehetőségek

kecsegtetnek és nem

értesz érdemben

ahhoz amit

felvállaltál,

keresd a jó

segítséget.

Persze ha

érdekel a

minőség is,

egyébként

meg ne, mert minek.

Ha más dolgod nincs,

mint fékezni azokat,

akik kitűnően teszik

a dolgukat, végzik a

hivatásukat, se ártsál

azzal, hogy kivonzod a

 biztosából őt azért, hogy

másnak csináljál helyet.

Beviszed a bizonytalan

kecsegtetőbe, amire

csak nagyon kevesen

mondanának nemet.

Figyelj ha a lelked jelez,

amit akkor teszel nem helyes.

Hát ne várd meg, amíg már rád

 is mordul a lelkiismereted.

Megtanulhatóak a belső

jelzéseink, azért vannak,

hogy azok szerint éljünk,

kiteljesedjen az életünk.

Tisztelettel élni szép,

szeretetben élni jó,

vigyázzunk rá,

ne üresedjen

ki az adott szó.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

 

 

 

 

 

Érted, neked, rólad… 2017.07.22. julamami.com

Nem tartozom se ide,

sem oda, tartozom az

érkezőkhöz és éppen oda,

a segítő emberiesekhez.

A sok – sok engemet már

megtisztelő emberies által

lettem ilyen, fogadjatok el.

Nem láthatunk mást,

mint rólad, neked,

érted,

s csak azoknak,

akik egyetértenek

veled és mindenben.

Ha az Isten csak téged

szeretett volna jó élettel

megajándékozni, hát bizonyára

csak téged teremtett volna meg.

Nem vesződött volna a többiekkel,

minek, hiszen akkor gondja maradna

velük, hogy elégedetlenkedhessenek.

Gondolkodtál-e rajta, miért csak pont

téged választott volna kivételezettnek,

tettél-e valami különöset, jót és szépet a

 többiekért, hogy nekik is jó életük lehessen.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

rájössz az oktatásomon a saját boldogulásodra,

annak van egy nagyon kellemes energiaszintje.

Nincs szükség, semmi módon való rásegítésre,

látszik az arcukon a megelégedésüknek érzése.

Ha az Isten azt gondolta volna, hogy egyforma

legyen mindenkinek a gondolkodása, hát úgy is

teremtett volna meg bennünket és számozottak

maradtunk volna, nem adott volna nekünk nevet.

Bár a Nagy Julianna nevet adta nekem az édesapám,

az élettapasztalatom, emberismeretem, alázatom a sok.

Ha pénzben mérnék ezeket, emberiesen gazdag lennék.

Mivel, szerintem az Isten csak jókedvében teremthetett

meg bennünket, ezt tükrözzük, a belső értékeinkkel, a

 különböző, színes külsőnkkel, nem egy kaptafa formára.

Gondolom azért is ilyen változatos a valóságban, jöttünk,

hogy egymástól tanuljuk meg, ki miben kapott többleteket.

Adhatnánk át szívesen, lelkesen, gondolkodva a többieknek,

erősödhetne általa a kultúránk, emberies, segítő életformánk.

Ne az irigység, az üresedés, gyötrődés és a fokozatai legyenek

 iránymutatóink, hanem a szépből, jóból meríthessünk mi mind.

Igen tudjuk, látjuk mitől szenvedtek a lelki fejlődés helyett, de

kérem szépen, lehetne, hogy ne kelljen megéljük azt helyettük.

Hoztunk mi sajátot és generációsan is olyanokat ami előrevinne,

hogy teljesíthessünk, önmagunkat megbecsülve, a sarjaink fele.

Fejlődni születtünk, minden szintet megérinthetnénk, amit mi

elképzelhetünk, van rálátásunk, na meg belső hozott igényünk.

A jó üzletemberek arra kerekítik a többieket amerre nekik, új

üzleti lehetőségeket tálalt fel a rálátásukkal a hétköznapi életük.

Mások meg másban jó megérzésűek, segítik a többieket a tudásuk

által, hogy ne szűküljön senki maga alatti szintre, ha nem  szeretne.

Megközelíthetnénk a két oldalon lévő, azonos szintű embereket is,

a másokban lévő, színes, szíves, lelkes, gondolkodó többletekkel, az

óriási fejlődéseket hozhatna, mint összegtett tudás, a Hazánkért.

Nemcsak az egyes emberekért és az ő kontrollálatlanul, magukat

fényező, sokra tartó, egyszerűben nem szereplő, csak kiváltságot

kedvelő kiemelkedési lehetőségeik sokaságára nem érdemeseket.

Nem magyaros virtus a hamisság, se a ravaszság, a mellébeszélés,

a sunnyogás, a tudatosan selejtesbe terelés sem, van azokra szó.

Szint alatti lemásolása mindennek, ami kiemelkedésre érdemes.

Nem szólnak érte, nyugodtan érhet a megérdemelt helyett révbe.

Minden széptől, jótól való elszigetelése az intelligensek helyett, jó

az is akiből dől a szó, nem jóra való, tartás, méltóság nélküli, de erőt

fitogtató, magát a többiek fölé helyező, hiszen csak nála a lehetőség.

Eltévesztette, tán megtévesztette a szerepköre, másokat kellene ő

képviseljen, de beéri azzal ami előreviszi, gazdagítja, nevesíti és érje

be mindenki azzal, ami abból majd esetleg, tán véletlenül rá is eshet.

Vannak akik alaposan eltévedtek, tán nem kellett volna megtartani,

inkább összefüggésében látóként felkínálni azt mindenki számára.

A régen óhajtott lehetőségekből válasszák ki a nekik megfelelőket.

Ha valamit félreértettem volna, én mindjárt így reggel bocsánatot

is kérek, nem szeretnék több gondot magamnak, mint az adottat.

Még egy bocsánatot csak így csendben, nem lehetne, esetleg azt,

hogy bocsánatkéréssel megelőzhető lenne az, hogy rosszindulatot

váltsunk ki azokból, akiknek csak arra állt rá már a jelzőrendszere.

Tíz bocsánatkérés, ugyanaz földig hajlással, kézcsókért esedezéssel,

szakadó könnyekkel, ezek mind emberiesek, nem szégyen senkinek,

aki érti mit miért kell most megtenni, a saját és szerettei védelmére.

Kérlek Isten segítsd ezt a Csodát, a mi szép Hazánkat, maradjon meg

nekünk, hiszen érte annyi mindent tettünk, tiszteljük, becsüljük meg

azokat, akik az emberies tudásuk szerint, a jó életünkért is tesznek.

Nem tartozom se ide, se oda, tartozom én az éppen aktuális jóhoz,

széphez, a Hazánknak hasznossá tehetőhöz, az alázatosokhoz.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

 

Hova tartozol…2017.07.20. julamami.com

Tudod-e ki vagy te,

ha felnősz a

feladatodhoz,

tudod-e, akkor hova

tartozol, hol vagy jól.

Amíg nem ismerik fel

az emberek a saját és

generációs határaikat,

ugyan honnan tudnák,

hogy hova tartoznak.

Így aztán össze- vissza

kapkodnak, ide meg oda.

Mintsem a felnőtté válásuk

közben érhetnék ilyen és olyan

hatások is őket, a fokozatosság

a lényeg, ne hagyd ki a nehezet.

A könnyűnek tűnő csak kecsegtet,

ott van mögötte a csapdahelyzeted.

A tapasztalatlan bele is ballag, mert

nem veszi észre, a fent után a lent van,

ha nincs hozzá meg az intelligencia és

a tudás, na meg a jó öreg alázat, azt

senkinek nem szabadna kihagynia.

Persze ahhoz tudnia kellene hol

is van az ő saját és generációs

elégedettséget nyújtó határa.

A múlt elmúlt, gondolj a mára.

A most fontos pillanatára, hogyha

visszanézel majd, nyugodtan igazítsd

meg a gerincedet, hogy emberiesen is

 érezhesd, magadhoz mérve megcsináltad.

Ne vedd túl komolyan magadat, mert akkor

ha hasonlókkal találkozol, nagy gubancban vagy.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” tréningem

eladó a Hazánknak, ha bekerülhetne az ingyenes oktatásba.

A szüleik által sok gyermeknek, önmaguk által a fiataloknak,

adhatna olyan eddig ismeretlen információkat önmagukról.

Ami elgondolkodtatná őket a többiek miért mások náluknál,

hogy családon belül mindenkinek megvan a fontos feladata.

A szülőknek lenne rálátása, hogy miért nem áll be a gyermek

az általuk kijelölt sorba, miért van véleménye már a kicsinek.

Miért lenne fontos odafigyelni, az erős jelzésértékekre, persze

ha a szülők tisztában lennének vele, hogy mit miért ad jelzésként.

A gyermekekben a születésüknél benne van minden olyan tudás,

 az ő kiteljesedésükhöz fontos lenne, hogy ne neveljék ki belőle.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolok se veled,

sem ellened, oktatni és nevelésre szeretném használni azt,

amit feltaláltam a 24  év alatt, tapasztalt tudás, nem más.

Sok arra érdemes tanulhatná meg tőlem, a hogyanját,

miértjét, tanítaná ott ahova én nem kerülhettem be.

Nézz szét, látod milyen szép, a lelkednek tükre,

mind így érkezünk le, ha megteheted, gondold

át, mert lehet majd neked is unokád, akinek

nem mindegy mit szánnak az aktuálisak.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

 

Ha a könnyebbet választod… 2017.07.18. julamami.com

Igazán úgy érdemes élni,

ha az ember nemcsak

beleél,

hanem a

sorsát megéli.

Van aki hozza

ahhoz a tehetséget,

van aki megtanulja,

hogyan van igazán

értelme az életnek.

Különös oktatás, nevelés.

Adok – kapok körforgásban

vagyok, a legjobb dolog ahhoz,

hogy a sorsomban kiteljesedjek.

A saját sorsomat már teljesítettem,

generációsan van még dolgom nekem.

Azt még fontos úgy átadnom sokaknak,

hogy kiteljesedhessenek a saját sorsuk

szerint és a generációs hozadékokban.

Nem elég az a sorsod törlesztéséhez,

ha meggazdagodtál, mert az is dolgod

volt neked, annak megfelelően tanulj,

hogy a többi dolgodat teljesíteni tudjad.

Ha csak azt végzed el, amit odatállalnak

a könnyűségben neked, megrekedhetsz,

hozzászokhatsz a „punnyadáshoz” végleg.

Természetesnek veszek, hogy mindent és

mindenkor köréd kerekítenek, helytelen.

A fokozatosság a helyére tesz mindenben.

Legyen rálátásod, kihallásod,  megérzésed

ahhoz benned, amivel még dolgod lenne,

hogy teljesíts a családodnak, sarjaidnak.

Ha ezekkel éled az életed, nem ártasz,

nem bántasz és mégis jól haladhatsz.

Ha már felismered a különbségeket,

a nehezebb gyakran könnyebb lehet.

Adjál tiszteletet oda ahol az megilleti,

ne fogyjon ki, tiszta szavakat használj,

jó mintának álljál, soha ne harácsoljál.

Ha beértél rá adjál oda ahol jól jön az,

hogy hasznára legyen az embereknek.

Legyél otthon a saját és generációsan

neked fontosban, a saját családodban.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

julamami.com, eladó

Amit mástól… 2017.07.16. julamami.com

Érintsd meg a sorsod,

az első könyvem.

A második könyvem.

 

Amit mástól elveszel,

az nem lehet a tied,

másképp rezeg,

mint te magad,

a tulajdonosa

rezgése abban

ott maradt.

Nem is

gondolsz

azzal, hogy

az mit okozhat,

ha bevonzza a

hasonlókat oda.

A körforgásunkban

benne van minden

lenyomatunk, amit

a munkánk során

abba beleadtunk.

Így hiábavaló az,

ha azt mondod,

diplomás vagy.

Benne van a

rezgésedben,

a születésedtől

meglévő, hozott

intelligenciád.

Tanulással sok

tudás jön össze

benned, de nem

azonosak azzal a

 rezgései azoknak,

amit az Isten neki

pluszban megadott.

Aki még nem eléggé

tapasztalt, össze is

tévesztheti azokat.

Tisztelettel

éljél, hogy

ne bántó

legyél,

mert

aki többet

akar annál,

mint amit

kontrollálni

is képes, hát

mellé mehet.

Kifele abból,

vagy képes rá,

vagy marad ő

benne, mert

az utat befele

sem ismerte.

Tapasztalatom

szerint van az,

ami a másolata,

jó alapos, bele is

tanulva, hatásos.

Maga körül és attól

lefele, belepotyoghat

aki amit hall, el is hiszi,

magát a csapdájában leli.

Különös oktatás, nevelés,

julamami.com eladó.

Mivel minden

mindennel is

körforgásban

van, megfordul

és mindent oda

visszahord a helyére.

Generációsan teszi azt

amit elhordtak onnan,

 ott idejében a hiányból

többlet, abból meg

hiány lesz, mint

amikor elvették

máshonnan,

oda vissza is

rendeződik az.

Legalább ne árts,

senkit ne bánts,

magadra is

vigyázz,

téged

se

pótolhat

senki más.

Nézz alaposan

szét, az élet

attól szép,

ha a lelked

rendben,

akkor

minden

a helyén.

Ahhoz jön

a többleted,

ami erősebb

tebenned.

El ne feledd,

rendezd el

a múltat,

hogy ne

gödörre

építsed

a várad.

Kellemes

időtöltést

mindenkinek,

legyen ott ahol

időztök bőven

tisztelet és

szeretet.

Áldjon

meg az

Isten,

minden

földi jóval

benneteket.

 

 

 

Spirituális… 2017.07.14. julamami.com

Jól kitalálod, aki az

utadba vetődne, jól

kicsinálod neki vége.

Hiszen abban rejlik a

 tehetsége legjava, ha

már olyan helyzetbe

került beáll ő a sorba.

Nincs más lehetősége,

vegetál életében, vagy

a tehetségét is eladja,

annak aki rászedi arra.

Vagy csak bünteted, a

saját lehetőségeit a

 saját Hazájában ő

hiába keresi, mert

ő meg nem lelheti.

Akit megválasztottál,

észre sem veszi, hisz

nem látja ő át, nem

 érzékeli, de nem is

gondol azzal minek.

Nem várják el tőle,

ő csak most vezeti,

 előtte – utána már,

mások is vezették.

A szintjük alatt élőké,

már csak a felelősség,

jó jönne már a segítség.

Egy Haza ez csak egy,

mindannyiunké akik

ide a szépből és jókból

teremtettük a Hazánk.

Amit ide beletettünk,

abból kellene jól élnünk,

hiszen mi ide születtünk.

Spirituális a hely,

azt mondod,

hiszen

neked

érdeked

az, hogy ott

jól menjen

a megbeszélt

nagy üzleted.

Jó nagy gond,

hogy azt amit

az Isten azoknak

adott, akiknek mást

nem, mert abból ők

jól megélhetnének

 magadénak mondod.

Növelnék a helyeknek

az értékeit, a sajátjukat

is közben kiteljesíthetik.

A hozzáértők tudják azt.

Az Isten adta nekik azt a

tehetségüket, hogy abban

teljesedjenek ki és legyen

jó életük megérdemelten.

Akik még tanultak is hozzá,

hogy tudományosan be tudják

bizonyítani, megérdemlik ők is,

hogy jól megéljenek a tudásból.

Előadásokat is tartanak, hiszen

a tudás ott van bennük, adnak.

Oda is vonzzák, a kiteljesedő

energiájukkal az érdeklődő

és hozzáértő tömegeket,

ez a természetes folyamat.

Ennek megirigylése kapcsán,

a hozzá nem értők létrehoznak

olyan helyeket amiknek köze nincs,

semmihez és mégis kinevezték azokat.

Spirituális helyeknek mondják, lehet az,

hogy mindent szabad nekik, az üzlethez

kitűnően értőknek, nem tisztelik az oda

vonzott emberek tömegeit egyáltalán.

Nem számít más, csak a bevételek, így

aztán gyorsan lelakják, megkoptatják.

Beszűkülnek az igazi spirituális helyek,

amik örökös helyek lehetnének, azért

lett megteremtve az Isten teremtette.

Odaviszik a tiszta forrású tudásuknak,

az energiáit, töltik és nem hordják el.

Mindenkinek adott tehetséget az

Isten, ha lenne alázatuk ahhoz,

hogy annyi és nem több az.

Bizony boldogulhatnának

az emberek abból amire, a

széppel és jóval születtek.

Magad köré is láss, ne azt

keresd kit lehetne még

ellehetetlenítened,

hogy olyan látszata

legyen, mintha benned,

hegyekben állna az ami

nem is volt és nem is lesz.

Ha nem fogadod el a tehetségedet,

amit kaptál, hát láss hozzá és tanulj és

tanulj meg mindent, ami tetszik neked.

Elérhetsz általa egy egészen jó szintet,

ami már értékelhető lesz a többieknek.

Nyugodtan megfogalmazhatod, hogy

kiktől tanultál, s azzal odáig eljutottál.

Legalább ne árts, senkit meg ne bánts,

magadra is tisztelettel figyelj, hiszen

mindenki csak egy fontos porszem.

Alázat nélkül a tudás sem megy.

Hamar felszínre kerül a hamis,

a jó energiákban vagyunk már.

Ha eltévedtél, kérj bocsánatot

ott ahol ártottál, kerülj az utadra,

csináld meg a sorsodat, a generációs

feladataidra is legyen még időd rendesen.

Mindenkinek megjár a siker érzése hidd el.

Magyarországon, Pakson a Hergál Házból.

Szép napot kívánok szeretettel.

Megfelelni, megfelelni… 2017.07.13. – 2021.07.13. https://julamami.com

Hányféle dolog van,

aminek meg kellene felelnie,

 a gyermekeknek, az embereknek.

Milyen fura lenne, ha nem azért találnának

ki tárgyakat, fejlesztenének, hogy az embereknek,

könnyebb, jobb legyen az élete,  hanem, hogy nőjenek

fel ahhoz, azoknak a kezeléséhez, ha képesek, ha nem.

Ugyanilyen furcsa lehet az, amikor elvárják a gyerektől

azokat, amiket addig nem engedtek neki még soha meg.

A gyerekek kivannak téve a felnőtt minden hangulatának,

nem választhatja meg, kivel időzne szívesen, van az aki van.

Ha nem szimpatikusak egymásnak akkor is az van és kész.

Vannak-e emberies próbák azokon a helyeken, ahol a kicsik

még teljesen védtelenek és rá vannak bízva az ott lévőkre.

Van-e nekik választási lehetőségük, hogy mint a kiskutyák,

megmutathassák az első találkozásnál, kivel szimpatizálnak.

Vagy eszi, nem eszi nincs más, majd megszokja, hiszen az élet

nem habos torta, az lesz amit a felnőttek mondanak, mert úgy

néz ki, ha már felnőttek, mintha érettek és jók is lennének.

Megváltozott a világ gyors pörgésben vagyunk, a gyermekek

fejlődnek így is és úgy is, a felnőttek mégis azt hiszik, aszerint

jó az, ahogy ők gondolják, vagy valamikor őket nevelték azzal.

Figyeld ha a gyermek jelez, nem jól van az, kérdezd meg mit

is szeretne, hol és hogyan időzne, ha neki jó, neked is jó lesz.

A múlt elmúlt, gondolj a mára, a most átható pillanatára, amire

 most nincs magyarázat, meglátja, időben az is meglesz ám majd.

Higgy a gyermeknek, ha fejlettebb lélek mint te magad, tanulj tőle.

Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/, ha már érted a miértet.

 Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

 

 

Magad szerint döntsél… 2017.07.12. julamami.com

Nagyon sokan úgy gondolkodnak, hogy

mindent a testnek, semmit a léleknek,

a szívnek, a gondolkodó agynak minek.

Tán úgy nem vehető észre, három éve

megváltoztak a rezgések, a jó energia

már erősen hat oda, ahol érzők vannak.

Persze nem vehető zokon ott az ahol,

már kikoptak, vagy soha nem is voltak,

lehetne, hogy ne vállaljanak feladatot.

Azokon a területeken ahol az hathat,

mert mást nem is láthatnak csak azt.

A tiszta kommunikáció, a megelőzés,

  már működne a jóban otthon van, az

 emberieseknek a sajátja is mindaz.

Átlátni, megérezni, kihallani most,

ha nem működik, csapdát hozhat.

Majd ő megmondja neked a tutit,

ugyan mit veszítene vele,

nincs felelősségtudata sem.

Na meg is teheti, hiszen azt

engedélyezték, ő vezetheti.

A „Csárdás” ritmusa az ad is

valamit belül lelkesen, a szív

szerintiben, a Hazaszeretet

érzése, ritmusa, jól átjárva.

Magadhoz térít, hol a helyed,

kitisztulhat amivel terheltek.

Tegyél magadért, az Isten is

megsegít, önmagad szerint.

Ha elkésel a Hazaszeretettel,

majd feltölt téged energiával.

Ne aggódjál, nem kell csinálnod

semmit, csak menjél gyakran oda,

ahol a tartás nélküli, tanulatlan van.

Úgy kicsinosítva, hogy megtévesztő,

 erős az akaraterő, győzni szeretne ő.

Észre sem veszed és az életedet már

ő irányítja, többet tud rólad, mint azok

akikhez tartoznod lenne fontos, mert

egy család vagytok. Kritikusai már

mindenkinek aki nem úgy éli meg,

mint ahogy ők megmondják a tutit.

Minden az ő saját kultúrája szerint,

lehet azt is mondani, hogy ezt nem is

érti, tanulni, tanulni, tanulni, tanulni, a

sajátoddal naponta összehasonlítani.

Az élethelyzetedet időben felismerni, a

 mások kultúráját tisztelni, de el is várni,

az emberi méltóságodat itthon megélni.

Ha túl mégy a várakozásban a határaid ki

nem tágulnak azzal, kezelhetetlen lesz.

Az idő az Isten kezében, de ismerned

fontos lenne, a saját sorsod szerint.

Nem veszik észre közben, hogy az

mind azért úgy zajlik, hogy neki

legyen jó, ne kelljen semmit

tegyen, ami neki macerás

lenne, fő az ő kényelme.

 Nem tudja még ő sem,

a saját sorsának útját,

de tanácsokat adhat.

Ha minden egy sablon

szerint és oda terel,

ahol nem rólad szól

a saját életed sem.

A Haza értünk szól,

megtalálni benne,

önmagunkat és

a generációs

feladatunkat.

Mindezekhez

megadja a saját

családunknak is

a lehetőségeit,

értünk tesz és

nekünk segít.

Tanulj meg élni

a „mostban”,

ne álmodban.

Ha nem veszed

észre még időben,

belekerülhetsz egy

alacsonyabb szinten

megmondó körbe és

erősíted azokat, akik az

ő kényelmükről szólnak.

A múlt elmúlt, engedd el,

tanulj meg élni a jelenben,

hogy ne arra ébredj, neked

nem szántak itt jövőképet.

Szép reggelt emberek.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

 

Valakivé lenni… 2017.07.11. julamami.com

Valaki rosszkedvében, jókedvében

unalmában, kitalál valamit,

ami szerinte működik.

Esetleg egyszer

kipróbálta

valakivel

kapcsolatban,

őt jól megkavarta.

 S attól kezdve hiszen

őrá lett bízva a hinta,

másokat is beleültet.

Egyre több embert

vonz be, látják az

emberek, hogy

valamiért oda

mennek sokan és

utána megváltoznak.

Azt hiszik, attól kezdve

mivel furcsa állapotokba

kerültek bele, már ők is

valami olyat tudnak,

ami különlegessé

teszi őket és többet

akarnak nem azt ami

a hétköznapjaikban

megadatott, csodákat.

Hiszen sokan, ott úgy

meg lettek kavarva,

hogy azt sem

tudják kicsodák.

Tehát bejött az

amit jól kitalált,

ő irányít ott már.

Ha felismernék az

emberek a saját és

generációs feladataikat,

önmagukról, családjukról

sem gondolnának olyan sokat,

hogy hozott és tanulás nélkül is,

megadatnak nekik a magasságok.

Valóban lehet mint láthatók úgy is,

annyi a gond csupán sokan sanyarognak

a saját lelkes, szíves, gondolkodó szintjük

alá kerülve ezáltal, ki tudja, hogy meddig.

Átlátják, beérik hát azzal amit a sorsuk adott,

biztonságos lépésekkel haladni is tudnának,

abban a rezgésükben ami megadatott, ha

nem kerülnek rájuk az alacsony szintek.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet,

nem harcolnék se veled, se ellened,

oktatnám az arra már éretteket.

Nem attól lesz valaki valamivel

megáldott, hogy egyes emberek

azt mondják, hogy holnaptól ők

is rendelkezhetnek mások felett.

Mert az önjelöltek azt mondják.

Komolyan is veszik, el is hiszik azt,

mert egymást beleviszik, felerősítik,

összetett energiákban vannak, s ott biza

sok minden előfordulhat, annyira ácsingózzák.

A csodát, hogy különlegesek legyenek mások által,

azt gondolják, hogy majd rájuk és rajtuk ragad az is,

               úgy lesz, haza is visznek olyan kavarodott energiákat,

hogy a saját családtagjaik lesznek az erős tükreik nekik.

Van aki tudja, van aki még nem, tanulva tisztulni soha

nem késő, nem szégyen az senkinek semmiképpen.

Ne higgy a csettintésben, magadnak magadért,

tegyél, hogy a szeretteiddel megértésben

élhessél, egymástól tanulhatnátok meg.

Pénzzel nem helyettesíthető a tudás sem

a tartás, se a méltóság, ha nem mentél

végig a fejlődésedhez vezető utadon.

Bizony hiányos maradsz, akkor is ha

rangok után kacsingatsz, mindezek

bírnak egy hozott rezgéssel, már a

megszületéseknél megmutatkoznak.

Óriási hiba, ha előbb lesznek pénzesek

mint, a hozott többletükhöz elértek volna.

Hiszen nincs késztetés, a jóhoz motiváció se.

Ha tetszik ha nem, alázat nélkül nem megy.

Így teremtett a feladatainkhoz éretten, a

születésünkkor a jóságos teremtő Isten,

az emberies nem kophat ki belőlünk.

Ha elég érett a szülő a gyermekéhez,

időben észleli, nem neveli el se tőle.

Átbeszélnek mindig mindent akkor,

amikor felszínre jön az „értelmetlen”.

A családon belüli szintkülönbségeket

azért kaptuk, az alázatot gyakoroljuk.

A gyermek csak kicsi, nem gügye,

gyakran lehetne tanulni is tőle.

Ha felismernétek, hogy mind

hoztunk valami fontosat is.

Különös oktatás, nevelés.

24. a tapasztalásaim éve,

sok érdekes, tehetséges,

intelligens ember tisztelt

meg és eljött messziről is.

Általuk a tenyerük olvasása

                                      közben állt össze bennem a tudás,

    rajzoltam le, már összefüggésében.

    Valóban Magyarosan Agyalós lett,

     hiszen a tanácsaimért jöttek,

   a sok – sok ember által már,

alapos emberismerő, tisztelő

   „Hazaszerető”, lett belőlem.

Az alázatom is megnőtt együtt

  azzal, ami tapasztalt tudásként lett.

   Nem tartom meg csak magamnak,

    továbbadom az oktatásom által, ne

     a szintjük alatt éljenek az emberek.

     Sok emberiesnek adhatna tartást és

    méltóságot a nehéz feladataiban is,

      ne üresedjen, körforgásban legyen.

       Az oktatásba be nem kerülhetek, így

    eladnám olyan emberiesnek, aki be

      tudja vinni érdemben az oktatásba,

       jó hasznát vehetnék a nevelésben.

       Magyarországon oktatok, Pakson

a  Hergál Házban, vagy online,

ha bárhol éltek a világban.

Szeretettel.

 

 

 

Boldogulni tudni, újjászületni… 2017.07.10. julamami.com

 

Tanultam valamit, ami éppen akkor ott

adott volt, nem voltam gépírónak való.

Egy ritmusba gépelni, nekem nem ment.

Jó érzés fogott el, amikor a rendelőhöz

értünk, mintha hazaértem volna oda.

Zavaromban picit meghajoltam amikor

megláttam őt, mint a megmentőmet, ezt

a mai napig megteszem, ha azt érzem,

a tiszteletem ki kell feléjük fejezzem.

Belülről jövő érzés, én meg teljesítem.

A körzeti orvos pedagógus felesége vett

fel a férje mellé írnoknak, 16 éves voltam.

Megtanultam a latinból azokat a kifejezéseket,

amiket használt a nagy tudású belgyógyász orvos.

Írtam, használtam a latin kifejezést, diagnózisokat.

A doktor kijavított, ha helytelenül használtam volna.

A rangidős ápolónő megtanított saját magán injekciózni.

Egy sokhetes kúrához tartozó injekció sorozatot adtam neki.

Az elsőknél nagyon féltem, de akkor is dicsért, amikor éreztem,

    nem túl jól sikerült,  belülről hallottam a koccanását ott ahol nem

lett volna szabad, végigcsináltam és a végére már éreztem a határt.

Mikor min hatol át a tű és mennyire tudni kell azt, hogy ne okozzak

vele fájdalmat neki. Nagyon hálásan megköszöntem, minden napon.

 Aztán egy tavaszi napon behívtak a lakásukba, egy orvosi lap volt a

kezében a feleségnek. Elmondták nekem a lehetőségeket akkor, ha

jelentkeznék ápolónőnek. Rövid idő alatt meggyőztek, hogy menjek.

Ajánlólevelet adtak a kezembe, három orvos írta, akikkel már sokat

dolgoztam. Helyettesítésekkor tanultam tőlük, éreztem fontos az

nekik, hogy jó helyen legyek és maradjak meg az egészségügyben,

hiszen azt mondogatták, arra születtem, nekem ott van a helyem.

Azon a helyen ahol, kisnővér lettem, apácazárda van nővérekkel.

Olyan kemény volt a fityulánk és a kötényünk, hogy megállt a

saját talpán, ha vizes lett le kellett cserélni, ott álltak az arra

alkalmas szekrényekben, szépen sorban, szolgálatra várva.

Munka mellett tanultunk, nem volt könnyű, de tartást

kaptunk mindannyian azon a helyen, nem is akár milyet.

Ott születtem újra tulajdonképpen, ébredtem rá mindarra,

hogy az ember lánya, ha sokat tesz azért, hogy ő is vigye

valamire, hát erős tartásos, lelkes, szíves, emberies lesz.

Köszönöm mindenkinek, akik akkor ott bíztak bennem.

Úgy gondolom, éppen úgy, vagy hasonlóan adom át már a

tudásomat. Az Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/

által, azoknak az  embereknek, akik az oktatásomra, nevelésre,

jelentkeznek és megtanulják, a benne lévő tartást, méltóságot,

mert az ott adott, bizony kiteljesedésre alkalmas, rájuk szabom.

Hiszen azt már tudom, miben hol tartanak, mik azok, amiket még

magukhoz vehetnének a kiteljesedésükhöz, hogy boldoguljanak ők.

Abban is amiben addig nem, hiszen már rálátnak, kihallják, megérzik.

Azután már boldogulnak a családjukban a problémákkal, amik jelen

voltak és már feloldódnak, elmúlnak, megváltoznak a körülményeik.

Mert tudják kezelni mindazokat, más szemszögből látják, megoldják

amikor eljön a ideje és a többiek is partnerek már, összetartoznak.

Tiszteletem emberek, legyen minden földi jóból mindig elég nektek.

Elhatározásra jutottam, így 70. évesen, ha nem engednek be nevelni,

oktatni, a feltaláltammal, még arra sincs lehetőségem, íme láttassam.

A Hazánkban, akkor elengedem, legyen olyan tulajdonosa, annak ami

jót tenne a Hazámban és a külföldön élő hazaszeretőknek is, hogy

ne felejtsék el a Hazájukat, bármilyen jól is megy a soruk ott, ahol.

Tartsanak ki a családjuk mellett, ne kopjon  ki belőlük a generációs

feladatuk. Mindig legyen aki hazavárja őket, érezzék a szülőhazájuk

rezgését, mint az Isten adta Hazájukét, ami tiszteli, megbecsüli őket.

Az  Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/, feltaláltam, eladó.

Betanítom rá, megtanítom az oktatására, a nevelésben alkalmazni,

végigkísérem ha kéri, meghatározott időn keresztül a fejlődését.

Addig minden megy tovább, oktatom, nevelek vele,

találkozom az emberekkel, az online világából tisztelnek meg.

Elérhetőségeimet megtalálja az érdeklődő, az oldal alcímeinél.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

 

Éltem ahogy lehetett… 2017.07.09. julamami.com

Éltem ahogy lehetett Uram.

Nem ártottam és nem bántottam.

Éltem szerényen, sohasem a szintem felett.

Amikor tehettem, a gondokból az embereket

kisegítettem.

Volt úgy, hogy

sikerült a saját

életritmusomban

haladnom. Olyankor

megéreztem a biztonság

örömérzetét, a gondjaim helyett.

Remélem maradhatok az enyémben,

nem venném át a sietősnek ritmusát.

Mert akkor, futnék, rohangálnák,

nem érezhetném, átélve az

életnek, az igazi aromáját.

Megélések nélkül haladnák,

számomra kiüresedne a világ.

Felismertem a határaimat még

időben, generációsan így készen.

 Az ükunokáimért is megtettem,

ne szenvedjék át ugyanazokat,

amit sokszorosan szenvedtem.

Amíg rá nem jöttem, értem szól

minden, felerősödött a lelkem.

Nagyszerű hát az egyszerűben.

Az intelligens emberek vezetni

születtek, ha olyan ember vezet,

aki nem arra született, igen sok

kárt okoz vele azoknak, akikre

az alkalmatlan vezetése hathat.

Azért mert megbíztak azzal,

alkalmas arra még nem lettél.

A hibáid halmaza visszarakhat

oda, ahonnan kiindultál, csupán

annyi különbséggel, hogy utána

már ott sem tisztelnek tégedet.

Átlátni, kihallani, megérezni, ha

ez még nincs, előbb tanuld meg.

Van akinél a tartás, a méltóság

veleszületett, tanulni is lehet.

A fokozatosság az lényeges.

Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” a szintre hozó.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

Gondoltad-e … 2017.07.08. julamami.com

Valaha is gondoltad-e,

hogy a tehetségedből,

boldogulva

jól is élhetnél.

Nem lenne szükséges

más mint adni azt,

a jót és szépet amit

a legjobban tudsz és

beleteremtenéd az

egészhez, hogy ott

egy legyen a Hazáddal.

Belőled is legyen benne,

hiszen azért születtél ide.

Úgy lenne kiteljesedve,

erősödne fel önmagához,

a sok szíves, lelkes, színes

egyéniségektől, a minőség.

Az adná a lelkét a Hazának,

a tehetségesek meg egymást

tisztelve, mellé illeszkedve,

nem ártva, nem megbántva.

Hozzá, köré igazítva fejlődne,

a minőséget adná, hozná, hisz

 jó helyen lenne, beilleszkedve.

S olyan vezetőt választanának

maguk közül, akik mindezt át is

látják, ki is hallják, megérzik a jót

és a szépet is összefüggésében.

Nem tévedne, mert jól ért hozzá,

tudja, jól vannak ők, akik benne

megbízva nyugodtan dolgoznak.

Alkotnak, teszik a dolgukat ott és

úgy, ahogy nekik a legjobb, mert,

ha nekik jó az életük, panasz nincs.

Miért lenne, mindenki tudja mi az ő

dolga, kiteljesedhetne, abból jól élve.

Nem próbálkoznának a hamiskodók,

becsapni őket a jó élet reményében,

ha egyszer abban élnének, minek.

S ha mégis valaki menet közben,

valamiben a túlzások jelét adná,

a többiek figyelmeztetnék még

időben, a megelőzés érdekében.

Különös oktatás, nevelés, értük.

Hozzájuk igazodnának azok, akik

 belőlük tervezik az ő üzleteiket,

mert ők, abból élnének jól meg.

Magyarországon nagyok sok a

tehetséges, a magyar ilyen nép.

S ha nem becsülik meg ott ahol

született, majd erősíti a helyet,

országot az egyéniségével.

A tehetsége szintjével,

ahol ezt pontosan látják,

jól jön oda, hiszen erősek

lesznek az ott létük által.

Olyanokban amikben ők

nem a legjobbak, mert más

fajta tehetségeket hoztak.

Az intelligensek egymást

segítve élnek, nem ártanak

 senkinek, hiszen kifinomultak.

S ha az nem lenne elég, mert a

hatások gyakran okoznak hibát,

akkor egymást a jóban erősítenék.

Pontosan tudják, hogy a magasabb

rezgésszintűek azért születtek, hogy

az életvitelükkel, mint jó mintákkal,

vezessék át, jó irányba a többieket is.

Teljes egésszé formálódhatna a Haza,

a jóban, a szépben, egymás segítésében.

Hiszen annyira különbözőek egyéniségben,

hogy kiegészítenék egymás tudását teljesen.

Megtanulnák tisztelni egymást mindenestől.

Az egyben a lelkierő, lelkesedés ereje, mert

mind arra születtünk, hogy fejlődjünk közben,

ne maradjunk egy helyben, haladjunk a Világgal.

Úgy, hogy a fölösleges energiákat, a teljesítéseink

gyümölcseit újra és megint hozzáadnánk azt, bele a

kiteljesedésbe, de mindenki jól megélhetne belőle.

S tudnának egymásról a tehetségek, kiszűrődne a

mondvacsinált, nehezítő hamis ereje, rájöhetne,

neki is van valamiben tehetsége, ha mégsem, hát

igyekezne a többiekhez igazodva felcsipegetni,

azokat amiket melléktermékként meghagynak.

Miért kallódnának el a tehetségek, ha Isten

adott ennek a népnek a bőségesen belőle.

Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az

Isten minden földi jóval a tehetségünkben.

Így a rálátással, kihallással, megérzéssel,

jól gazdálkodva, döntéseket hozhatnánk,

a saját életminőségünknek megfelelően.

Kiteljesedésünk általi jó életminőségben,

segítve azokat, akik még csak keresgélnek.

A tehetséges, intelligens, csendes, de nem

hülye, tanulni biztosan sokat lehetne tőle.

Ne hidd azt, hogy vége, fordulj meg és azt

veszed észre, íme te kerültél a sor elejére.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

 

 

 

 

 

 

Ej de jó is lenne… 2017.07.06. julamami.com

Ej, de jó is lenne, ha 66 évesen,

azt érezhetném,

ha már

megcsináltam,

arassam le a tudás

gyümölcsét, az enyém.

Ej be jó is lenne, ha ez a

mi Hazánk rólunk is szólna,

arra figyelve mi a jó nekünk.

S nemcsak követelne, akkor is

 ha csak neki van lehetősége,

hiszen nem ránk lett szabva

itt már szinte semmi sem.

  A hirtelen lett jólétűekre,

túlzóan sok pénzesekre.

Kit érdekelne az így, hogy

a tudás fontos is lehetne.

Csak egy oldalra billen a

 mérlegnek a jó nyelve.

Megérdemelten időben

ismertem meg a sikernek

ízeit, nem veregette meg

senki sem a vállaimat érte,

se meg sem gazdagodtam.

Nem is volt szükségem arra,

belement az a tartásomba,

 emberies méltóságomba,

s alázatra lett az is váltva.

Ezt megtudom tanítani, ne

 jelentsen mindent a pénz,

ami szükséges az is elég,

az legyen meg és kész.

Ha gazdagodni születsz

az úgy is megtörténik,

hiszen az a hozottad.

Akinek nincs benne a

paklijában és mégis,

mindenáron azt teszi,

ami jön vele azt viselje.

Tudom, hogy nehéz az

esetem, hiszen ennyi

emberies tapasztalat

a hétköznapokban csak

ritkán adatik, hivatással járóan.

Amikor rájöttem, hogy ne várjam

a szeretetet, tiszteletet, hanem adjam,

boldog voltam, úgy éreztem megoldottam.

Egy napos voltam abban,  amit elvégeztem,

sorsolvasó oklevéllel, 4-es eredménnyel.

Meghívtak egy nemzetközi táborba,

tőlünk nem messze, még ő, akitől

tanulnom kellett volna, de nem

tudtam is elcsodálkozott.

Az meg, hogy lehet,

ugyanoda hívtak,

ahol ők voltak,

a nagyok.

A vizsgán

mivel nem

tudtam azt

megtanulni,

amit elvártak,

azt olvastam le,

amit arról láttam.

Nagy vagy mondta,

megegyeztünk, hogy

az apám azt a nevet adta.

Nemzetközi lévén a tábor,

a média sokszínűsége is ott.

Adták a hírét a létezésünknek,

s amikor hazamentek onnan, akiket

megnéztem, leolvastam a tenyerüket.

Nagyon gyorsan már a következő héten

észleltem, hogy elindultak a tanácsaimért

hozzám, különböző országokból az emberek.

Igen nagy kegynek éreztem, hát lett alázatom

tőle bőven, minél többen jöttek és mondták,

hogy azt olvasom le ami van, annál nagyobb

lett a jó érzés, hogy becsüljem meg nagyon.

Azt amit az Isten nekem megengedett, oda

küldte hozzám a rálátásom, megérzésem, az

embereket, s ettől tengernyi alázatom lett.

Nem azt gondoltam, hogy az természetes,

hanem tegyem az én dolgomat jól, a lehető

legjobbat adjam abból, ami eredményes

lehet segítségként az ő életükben.

Sokféle rossz és gáncsoskodás

történt nap mint nap, amit én

nem gondoltam volna, hogy

vannak itt annyira irigyek.

Viszont voltak sokan akik

tiszteltek, szerettek és az

nem változott meg köztünk,

megbecsüljük egymást mind.

Voltak akiknek érdekük volt,

hogy a magukhoz méretezett

durva módszerüket használják,

jó eredményekkel is végezték.

A városomból már nem jönnek.

Pedig lehet, segíteni tudtam

volna alázatot felismerni őket,

elérjék időben a tehetségüket.

Abban élni már sokkal könnyebb.

Mivel egy naposan végzettként,

a nemzetközi táborban találkozva,

a nagy tiszteletben lévő Klári néni,

azt mondta, írjam le, mondjam magnóra,

azokat a mondatokat, amik ott képződnek a

számban, mert a világ hasznára szült az anyám.

Hát íme leírom 2009 óta a gondolataimat az első

joslas.org, hogy ne legyek félreértve, sorsolvasó lettem,

az első végzettségem és persze tenyérelemző is egyben.

 Érdekes volt, amikor ráébredtem, a „Klári néni” mondataira,

hogy ötven országból tisztelnek meg, olvassák, amit ide írok.

Lemásoltak, azzal is fékeztek, szinte bebújtak a bőrömbe, így

aztán jó nagy katyvasz lett belőle, bekerültek a mondataim.

A rivalizálni akarók szájába, az nem is lett volna gond, ha a

nevemre rákattintva, nem, hat egészen minősíthetetlenül

ugrott volna elő, hirtelen elterelőként, szinte ijesztően.

Mindent megpróbáltak ami eszközük volt, ne lássanak.

Túl lettem ezeken is, egy idő után eldöntötték azt is,

soha többet nem

jelenek meg a médiában,

úgy is lett, nem hívtak többet.

Nem akartak szembesülni vele,

vagy rájöttek, ez valami egészen

más, mint amihez ők szoktak,

vagy amit sablonosan behatárolni tudnának.

Egyedül vittem az emberek által hozott, hihetetlen

nagy megtiszteltetéseket, megosztani nem lehetett.

Senkivel sem, hiszen a bizalom odalett volna és mégis

megsértődött valaki, aki aztán eldöntötte a sorsomat.

Annyira behatároltak itt, elzártak minden jótól már,

azt jegyezték meg a városomban, az utolsó felvételt.

Nem tudhattak róla, mennyi sokat fejlődtem azóta.

A saját városom lemondott rólam, nem jöttek többet,

így nem tudják azt sem, hogy feltaláltam valami jót, amit

elsősorban a szülőhelyemen teszteltem volna, oly szívesen.

 Előadni sem hívtak, de mivel népszerű lettem az emberiesek

körében, hitelesnek könyveltek el és jöttek és jönnek ma is.

Az emberiesek idetaláltak messziről hozzám eljöttek, jönnek.

Az alázatot nem ismerő emberek eldöntötték felettem és

nehezen lehetett kezelni, mert meggyőztek róla sokakat,

hogy nem rám van szükség, a „jó sok” mellett döntöttek.

Másnak is láttattak mögém bújva oly sokan és akik olyan

vallásosak, megtalálták ám a módját a gyakori fékeimnek.

Voltam én már, az enyémek is, mindenfélékkel nyesve,

 ne kelljen felvállalni, vannak akik tisztelnek, szeretnek.

Sokan lehetünk így ezzel, emberesedünk tőle rendesen.

Miközben rajtam maradt, hogy egy kategória vagyok én

velük, nem volt hozzá senki sem partner itt, megmutatni

nem tudtam, mennyi tudást hoztak ide a világból sokan.

Túléltük, sok volt és nagyon nehéz is, család lettünk tőle.

Az egyszerűbbet választva, megnézhetik már magukat,

ahogy hallom igen sokan, nem a saját útjukra tereltettek.

Nemzetközi prevenciós, kitűnő, megajánlott a diplomám.

Hát így maradtam le, lettem kívülre rakva a lehetőségem

nekem nem jött meg, a tudásomhoz még eddig, most is

várom, hogy szóba álljon velem valaki olyan, akinek a

szava nyom úgy a latba, hogy megveszi tőlem a Haza.

Volt egy jelöltem, ő majd hátha, de lemondtam arról,

hogy partner legyek, önként az újabb megaláztatáshoz.

Tehát nincs hova fordulnom, várok a jó szerencsémre.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” oktatás.

Különös oktatás, nevelés, megelőzés is lehetne, azon

része, hogy a „demencia” idő előtt ne következhessen

be, hátha az agytorna, a saját rezgésszintje megvédené.

Nincs ez a része még kipróbálva, de az agyat frissen tartja,

a tréning,  mert nem könnyű, magas rezgésszintű folyamat,

ami azzal egy időben a saját rezgésszintjére viszi, otthagyja.

Bevihetnék az oktatásba, nevelésbe, tanítanák sokan ott,

ahol esetleg más módszerek nem úgy hatnak már oda se,

ahol még megelőzhető lenne a közönyös, a kifordulás.

„Jó emberek képzésének” is nevezhetném, ha nem

vennék esetleg zokon a döntők, kérem szépen.

Nem behatárolható, mert folyamatosan fejlődő

ez a fajta „emberismeret”, amit oktatnék, adnám

át olyan emberieseknek, akik által egy másfajta

rálátás is ott lehetne és még a kezdetek kezdetén.

Naprakészen fejlődne együtt az emberekkel, olyan

tolmácsolás, fordítás, az egy nyelvet beszélőknél is.

Emberies jelnyelvnek is nevezem, ismerjék meg.

Ami a megértést, a tisztán látás, tisztán hallást, a

gondolatokkal való tiszta kommunikálást, és a

gondolkodó agynak a felelősen döntését adná.

Naprakészen az embereket nem különböztetné

meg már akkor, amikor eldöntötte, hogy neki

könnyű legyen elbánni a felvállalt feladattal.

Megtanulnának, érdemben tisztán érvelni.

Kommunikálni, kommunikálni, kommunikálni,

nekem is az mentette meg az életemet, íme.

Mindenki hozott valami nagyon fontos

feladatot amikor megszületett, ne

zárkózzanak el, ismerjék meg,

hiszen az Isten teremtménye.

Nem véletlenül neki adta azt

a feladatot, ne zárják el tőle

az embereket, mert megreked

valami azáltal, ami fontos volna.

Hasznára válhatna a Hazájának

és a Világra is úgy hatna, hogy íme,

 lám itt egy „Magyar emberies”,

 feltalált valamit és kiteljesíti.

Egy Haza ez csak egy, én is

szeretnék megférni benne,

minden szépet és jót ide tettem

bele, a tudásomat vitték a Világba.

Annyit szeretnék csak elérni, ami

nekem is megjárna, mint bárkinek

aki fontos lehet most, mert ide bele

született és mindent a közösbe tett.

A lehetőségemet kérem szépen, mert

anélkül nem boldogulok én most éppen.

Szeretném úgy nyugtázni az életemet,

hogy lássák a szeretteim is, hogy értük

is volt, hogy nagy türelemmel voltak.

Elfogadták az elhivatottságomat,

ennek kapcsán az őket érintőket,

így szerettek, tiszteltek ilyennek.

Megtanulták az alázatot az élethez.

Kellemes napot kívánok mindenkinek,

sok jó lelkierőt azoknak, akik hasonlókban

vannak, lám idáig értem el, én sem adnám fel.

Kivárok, addig itt az online világban elvagyok,

amíg újra el nem fogadnak így, ahogy vagyok.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

H. Nagy Júlia = Julamami, szeretettel.

Nem panaszként… 2017.07.05. julamami.com

Édes Hazám Csodaszép, íme készen,

mivel nem tudom bevinni oda, ahol

sokaknak jól jönne ez a tudás, eladom.

Ne kallódjon el, hiszen ennek tudatában

csináltam végig az életemet így, hogy van

még várományosa bennem a tehetségnek.

Nincs hova fordulnom, hát most ide leírom,

kiszolgáltatottja lettem én azoknak, akik úgy

vállalták fel azt, amit csak  csinálnak, hogy fel

sem ismerték, rólunk szólna az és nem róluk.

Ide teremtettünk, mert feltételeztük, hogy

itt kapjuk vissza a sok jót és szépet, amit mi

beletettünk a Hazánkba, ami most itt van azt

nem gondoltuk volna, hova lett a saját Hazánk.

Amiben élünk, az nem rólunk szól a jóban és

szépben, meg se kérdezik, jó lenne-e nekünk.

Intézik, mi meg szenvedjük azt ami nem ránk

van szabva, ki vállalja értünk a felelősséget is.

Nem tudjuk végigvinni a sorsunkat, lefeg csak,

helyettünk már a gyümölcsét mások szedik le.

Nem tudom más országokban is így van-e ez,

vagy csak mi jártunk így, nincs hova fordulni.

Nincs olyan hely, ahol érdemben értünk jól

intéznék a sorsunkat, ugye nem arra várnak,

hogy elköltözzünk innen, ez a Hazánk nekünk.

Senki emberieset, aki érdemben intézné nem

alkalmaznak,  kivárják, húzzuk meg magunkat.

Szép lassan, majd csak nem bírjuk a nyomást

tovább, s nekik akkor már nem lesz gondjuk.

Nem lesz már más, csak a betanított robotok.

Nem engedhetjük meg magunknak mindezt,

hát kitartunk emellett, kivárjuk a jó sorsunk.

Ezért hát, eladásra felkínálom, ha külföldre is

megy akkor is jó helyen van, az oktatási anyag.

Hasznára az emberieseknek, jó embereknek.

Talán sikerül és megírom végre a könyvemet.

Leírok benne minden tapasztalt tudásomat is,

amit átfordíthatnak nyugodtan a saját sorsukra,

azok az emberiesek akik már tudják mi a lényeg.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” eladó.

Különös oktatás, nevelés, emberismeret, sorszerű.

Legyen másoknak is átlátható már a saját sorsuk,

tudjanak tenni akkor is, ha befékezték őket, a

saját és generációsat egy ideig élhetik meg.

Mert elirigylik tőlük azok, akik ahhoz

szoktak, ha valami tetszik, el is veszik.

Olyan emberekkel próbálják pótolni,

akiknek igen sokat kellene azt tanulni,

  de bármit megtehetnek, a kegyeltek.

Ők mondják meg mit tehetnek és mit

nem lehet, se át nem látják ők, sem

meg nem érzik, nem gondolkodnak.

Azt teszik, amit nekik mondanak,

nem érdekli őket, hányan vannak

sorstalanságban azok, akik elérték.

Megjárt volna nekik, hogy megéljék,

de ártani nem szerettek volna vele,

ha mások nem úgy, hát elmennek a

dolgaik alaposan, egymás mellett.

Nem panaszként írom, csak sorolom,

sorsok mellett, de attól el nem térve,

a megteremtett szint alatt élni milyen.

Meg lehetett volna oldani, megelőzésben,

hogy rájöjjenek a saját sorsukat ők igazítsák.

Erőt is ad minden saját tapasztalat, ne, hogy

mellette elszaladj, éljél a saját ritmusodban.

Ha elérted a sorsodban azt, amiért oly sokat

tettél, hogy minőségi életet éljél, na nem mások

szerintit, hanem sajátot és generációsan az alapot.

 Az átlátó ember sok mindenről lemond, hogy a sarjak

kapjanak az alapjukhoz olyan lehetőségeket, ami megilleti

őket, hiszen ők már más úton menve kiteljesedhetnek abban.

Ami számukra nem is volt feladat soha, úgy lesz kerek a világuk,

ha maguk teremtik meg, amire képesek, hogy tartásuk legyen.

Lépésről – lépésükre haladva, megcsinálják ők is azt, a számukra

hasznosat. Vannak akik hisznek a karmákban, hozott elméletek,

de nem a tettekre készeknek, nem magyarosan agyalós az sem.

Azok akik tesznek, ha látják a lehetőségüket, hát teremtenek,

hogy meglegyen a sikerélményük és úgy a minőségi életük.

Érezhessék a siker ízét, átmenjen az sejtszinten, hogy

erősödjenek általa, lelkileg, a szíves hozzáállásuk

se kopjon ki közben, s amikor ketten készen,

hát a gondolkodó agyuk, visszaadja a jót.

Körforgásba kerülnek és maradnak, ad

az rendesen az ő lelküknek, szívüknek,

gondolkodva, hiszen emberies az ember.

Segítik azáltal a többieket akik látják azt.

Vannak akik úgy, attól érzik jól magukat,

hogy látják őket szintjük alatt, mert úgy

gondolják, hogy akkor ők legyőzték őket.

Megmutathatják, ha nagyon erőlködnek,

sikerülhet, minek is fejlődnének ők, ha el is

 vehetik azt, amit a többiek teremtettek meg.

Jó nagy a tévedés, mert ha nem észleli az arra

alkalmas sejtjük a sikerélményét annak, hogy

lám, íme, ő arra képes, hát leépülés lesz belőle.

Buli buli hátán, hiszen miért ne, csak a könnyű,

a mindent lehet, ők azzal diktálják a trendet.

Igen, az Isten az embert is jól megteremtette,

hagyta, hogy emberesedjen, nem készen kapta,

nem azt mutatta, hogy vedd el, a másikat fékezd le.

Csak te létezel, ne törődjél másokkal, neked legyen jó,

élvezd az életet, hiszen a jólétért nem szenvedtél, percet sem.

Miért kellene gondolkodnod, még elfáradsz bele, nem tanultad meg

azt amit a génjeidben nem hoztál, se tehetségben, eredmény nélküli

életet élsz mások várományának, megjáró lehetőségeinek terhére.

S mivel megtehetted, el is hitted, hogy jó úton jársz, ha élvezed azt

amit mások teremtettek, hiszen nem szólt rád érte senki sem.

Eszedbe sem jutna, hogy azért nem, hogy ne csináljál olyat,

ami nem jó másoknak, csak magadról szólóan szól a nóta.

Amit teszel mások ellen, holnap ott van veled szemben,

nézegetheted majd a művedet, az meg, hű de mű lett.

Másoknak tervezted a semmit, s a nagy hirtelen jött

jólétedbe, te kerültél bele a kiüresedéshez vezetőbe.

S ha majd elmúlik a káprázat, kitisztulnak a tájak, egy

Haza ez csak egy, jó szerencsét jó emberek, áldjon meg

az Isten minden földi jóból annyival, ami a legjobb nektek.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

Elhiszed-e… 2017.07.04. julamami.com

Elhiszed-e amit rólad mondanak,

vagy felismerted már,

hogy ki vagy.

Rájöttél-e

nem a pénz

csinál téged,

ha eljön annak

az ideje, meglesz

a hozzád méretezett

megérdemelt pénzed.

Hozzuk a tehetségünket,

amikor az emberies elér oda,

hogy kiteljesedhetett, nem áll már

be elé senki sem, az ő  jól megérdemelt

helyére, megnyugszik, megcsinálta ő végre.

Nem tudom ki lehetett az aki ennyi emberrel

elhitette, hogy anélkül is ott lehet, azon a lelki

szinten, ahova ő még gondolatban sem ért el.

Persze a 24. tapasztaló évemben felismerem,

a pénzük felemelőként becsapós energiáját.

Jó nagy csapda az, kevesen tudják elkerülni,

egyszerűbb nekik elhinni, hogy attól nagyok.

S azt is tapasztaltam már, hogy valóban nem

látják azt, ami elvárható lenne azon a  szinten.

Amit tudunk a mienk, amit nem hoztunk azt

önszántunkból tanulni tudjuk, soha nem késő.

Szoktam mondani, ne angyali legyél,  inkább

tanulj meg mindent, hogy te is emberesedjél.

Úgy nyújtsd a kezedet, ha azt belülről is érzed,

jobb legyintéshez szokni, mint megalázó kezet,

magadhoz is méltatlanul megalázva rázogatni.

Nem ilyen egyszerű ez, az útjukon szükséges

végigmenni és mindenkinek, akinek van már

önbecsülése és felelősen is dönt, mert tudja,

minden hat mindenre, nem mindegy hogyan.

Van akik megengedhetik maguknak, hogy a

kiszemelteket bealázzák, meg is gátolják mert

eddig még, nem látszott ki az a sok turpisság.

Ha rákapnak, gyakorolják, azt ki majd, hogy

magyarázzák, ha lekopott az álca másnapra,

mit mond, amihez nem ért azt miért is vállalta.

Hiszen azzal az egész hamis életét felvázolta oda,

nem a tudásával került olyan méltatlan magasra.

Három éve már minden a felszínen van, kilátszik

az is, amit nem szeretnének, megszokták azt,

hogy nekik mindent lehetett, de van az Isten.

Tisztelettel megszólítom a Hazámat, kérem

szépen eladnám szeretett Hazámnak azt,

amit feltaláltam, legyen hasznára azoknak,

akik arra már éretten igényelnék a tudást.

Megérdemelten elértem oda, magamhoz

mérve már jó életet érdemelnék itthon,

ezért pénzzé teszem a feltalált tudásom.

Vigyék az oktatásba, nevelésbe, tanítom

 rá azokat, akik tovább tudják adni majd.

Haza tudják vinni, általában a következő

generációnak van családon belül egy, több

tagja, aki az arra igényeseknek azt átadja.

Naprakész „Emberismeret” nélkül, kérem

ne vállaljanak nélküliként olyan szerepeket.

Az ember lánya megszüli a gyermekeit azért,

mert reménykedik, felnőhetnek majd ők is,

a saját idejükben, ahol önmaguk és a Hazánk

hasznára érdemben lehetnek, a tehetségük,

tudásukhoz illően betölthetik az ő helyüket.

Senki sem született fölöslegesnek, csak ha

össze – vissza vannak, csaponganak ott is, ahol

mit keresnének, ha az alapok sincsenek meg.

Túl sok intelligens, szorgalmas és „nagytudású”

sérülhet azáltal meg, ha nincs emberismeret se

ott, ahol az lenne az alapja és mindenek előtt.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

van aki tudja és aki nem, tanulni nem szégyen.

Az ember bonyolultnak van megteremtve,

pont azért, hogy előbb önmagát ismerje

meg, ne higgye el azt a látszatot, amit

nem a jó indulattal bíró, akaratosak

felé mint valóságosat mutatnak.

Nagy bajban van ha elhiszi,

mert azt sem tudhatja,

időleges az is még csak,

akivé szeretne látszani.

Ha belép egy emberies

olyan helyre, ahol a pénz

az úr és piszkosul, ott biza

nincs ő otthon, olyan mintha,

felszólítaná őt arra, az ott lévő

energia, hogy önmagát megalázza.

Ha nem veszi át azt az energiát és

végezné az ott elvégezhető feladatát,

csak úgy, mert azért ment oda, hogy

megoldja azt, amit csak ott lehet.

Akad majd egy,  aki odateszi

azt, hogy ne érezze, ott jól

magát, érezze a különbséget.

Az ember emberiesnek született,

ha valaki túl lép a saját határain és

átveszi az erősebben ható energiát,

már nem is önmaga, beállt a nem

is létező, de gépies, vélt sorba.

Nagyon szeretnék olyan helyen

élni a Hazámban, ahol csak úgy, jól

élhetek a magam egyszerűségében.

Hiszen emberiesen és tehetségemből is

megtettem már érte mindent, nem tudom

mit várnának még tőlem, hol kell jelentkeznem,

hogy kérem szépen feltaláltam valami nagyon jót,

 fontosat, ami a szeretett Hazámnak most jó volna.

Azok az emberek is jól érezhetnék magukat a bőrükben,

pont az információk miatt, amiről eddig még nem tudhattak.

Hiszen, ha a belső tartás, emberi méltóság erősen tartja őket,

kibírják az egyre gyakoribb megalázó helyzeteket, aminek az

oka, a hozzájuk képest pénztelenség, ami számukra azt sugallja

nem tisztelhető, hiszen nincs ott, ahol a pénzeseknek a megjár.

Mivel az nagyszerű, ha az ember már felismerte, a saját útját,

generációs feladatát és pontosan tudja, sokan vannak azok,

akik megengedik maguknak, hogy megalázzanak másokat.

Elhitették velük valószínűleg, hogy ők attól „nagyemberek”,

felsőbbrendűek lesznek, ha a stílusuk vág mint a pontos lézer,

a nem hozzáértő, emberismerettel nem rendelkező kezében.

Megfelelő emberek, a megfelelő helyeken, kinek hova szólna

a tehetsége, ott bontakozhatna ki, mindenki megelégedésére.

Édes Hazám Csodaszép, Szépen Kérlek, Ne Menj még, hiszen, a

 jót és szépet, amit mi szorgalmasan, hozzáértéssel ide teremtettük,

azt mi is szeretnénk megélni, a megérdemelt jó minőségű életünket.

Ne harapózhasson el, a tiszteletlen viselkedés, ne uralhassák el azok,

az egyszerűben élőket, akik már elhitték, úgy is élnek, ők különbek.

Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten minden földi jóval

benneteket, akkor, amikor a legkedvezőbbek ahhoz a körülmények.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Julamami szeretettel.

Miért nem tanulod… 2017.07.03. julamami.com

Miért nem tanulod,

ha annyira akarod,

végezd hozzáértéssel.

Figyelj a részletekre is,

de különös legyen fontos,

az emberies, tőle tanulhatsz.

Mert azzal született és ki sem

kopott belőle azóta, sőt ahhoz

tanulja, amit hozott, hogy tudja.

Ne vedd túl komolyan magadat

abban amit rád aggattak, hiszen

nem a te utad az, csak elcsakliztad.

Nem jól csinálod, csak a látszatosat.

S amikor az első jól sikerült, azonnal

rápakoltál még, hogy bebizonyítsad,

benned az „akarom” mennyire mély.

Aztán egyre távolabb kerültél minden

olyantól ami emberies volt benned, úgy

döntöttél, hát a jót, a szépet elkerülted.

Helyette választottad a hamisat, a homályt

és a csillogást kecsegtetőt, a téged felemelőt.

Mire ráébredtél, bevittek téged is a szutyokba,

már mindegy az ott, volt rá összeszedett és álságos,

de olyan remekül megoldották, hogy kibúvó nem volt.

Kérjél az Istentől bocsánatot, menj be az Isten Házába,

imádkozd körbe az összes szenteket, mindenkitől megint

bocsánatot kérve, tedd le a lelked elbírhatatlan terhét oda.

Tán találsz valami feloldást utána, ha mégsem keresd meg az

Isten felszentelt emberét, aki csak a szent hivatását gyakorolja,

nem vevő semmiféle, hozzá képest úri kiváltságokra, vagyonra.

Van aki megmarad a nagyszerűben is egyszerűen, a hivatása az.

Megbocsátó az Isten minden teremtményével, jó irányba menj.

Ha körbeért és nem tudsz továbblépni abban, elfogyott az oda

rászánt energia, tovább kellene haladjál, egy ismeretlen új útra.

De nagyon nézz körül, mert túl sok már, azoknak a száma, akik

nagyon várják, mikor kerülsz már te az útjukba, a csapdájukba.

Igen – igen éhesek, a minden és mindenki feletti hatalomra.

Jó szerencsét jó emberek, egymásra is figyelve könnyebb,

hol neked, hol meg másokra, új és újabb feladatok várnak.

Tisztelettel, szeretetben élni jó, jó embereknek való.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

Magyarosan Agyalós Julamamival YouTube 2017.07.02. szeretetbenelni.com

Amikor már felismerik az emberek,

a generációs faladataikat, tudják

miből mit szeretnének.

Nem álom,

hanem

generációs

többlet, hiszen

ők oktatni, nevelni,

tanítani születtek.

Hozhatnak helyettük

 is döntéseket, de meg

kell kérjék majd azokat,

akik helyettük értők,

fordítsák le nekik, amit

ők még nem értenek.

Jó vezető akkor vagy,

ha akiket érint az amit

felvállaltál, ők abban

jól boldogulnak.

A régi dolgok nem

működnek, tán ne

erőltesse senki sem,

nagyot fog csalódni

a biztosnak hittben,

 hirtelen, felkészületlen.

A jó energiákban vagyunk

már három éve, az idén

eldőlhet, ki értette azt

meg, hogy fejlődni is

szükséges lett volna.

Emberiesség nélkül már

nem megy, csak tisztán.

Nem keverhető össze,

elkülönül a régies tőle.

Kihallani, megérezni,

átlátni, ha nem így van,

jó lenne megtanulni,

emberiesen beszélni.

Aki nem érti, bizony

hátul fog  kullogni.

Segíthetek, ahol van

már rá igény, jövök

és segítőket oktatok,

fordítják a mondatot.

Átfordultunk, most

már nem működik

a régmúltban jól

működő, csak a

ritmusban lévő

felfejlődő az értő.

Hiszed vagy nem,

tanulni nem késő.

A saját sorsukat

törlesztve is

boldogulnak.

Alakul az

alázat, erősödik

a lélek, tartásos

emberekké lesznek.

A gyermekek ezt látva,

ennek hatására,

szeretetben,

lélekben

erősödve

élhetik az életüket.

Akkor már boldogtalanok

nem lehetnek.

Áldjon meg az

Isten minden

embert, kellő

alázattal.

Úgy saját

és generációs

sorsukat is viszik,

ki nem fordulnak

akkor sem, ha a

túlzó javak őket

is kecsegtetik.

Boldogság az

ha hallani

akar a

sarjad.

Hiszen

tudja,

ahogy

beszélsz

úgy is élsz.

Jó szerencsét.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

Védtelen… 2017.06.30. julamami.com

Védtelen lettél, másoknak

kiszolgáltatott, ha nem

önmagadhoz méred

a saját határod.

 Ahhoz vagy szokva,

hogy amit kinézel,

azt meg is szerzed,

vannak neked is

ott is határaid.

Amíg engedik a

feletted lévők,

akik azt az utat

már megtették és

elértek jól teföléd.

Ezért kénytelen –

kelletlen felfele

kell nézzél,

mert a

lábad

már

nem a

 talajon.

Úgy aztán

nem érzékeled,

hogy mi lett volna

neked a biztonságos.

Elértél a legfelsőkbe,

anélkül, hogy a lépcsőket

ismernéd, így túl sok lett

a hiányod, pedig azt láttad,

mindened lett, az elejétől.

Így igaz, mindened megvan,

a többiekhez képest, de még

a saját határaidat sem ismered.

Majd ráébredsz arra egy reggel,

hogy azt hitted semmid nem volt,

kimozdultál, rámozdultál, szereztél,

amit tudtál el is vettél, rátelepedtél.

Kiéltél minden olyat amiről álmodni

sem mertél, azt veszed majd észre,

valami nincs rendben már veled,

nincs késztetésed semmire sem.

Hiszen amikor elindultál a ködös

úton, már megvolt neked mindened.

Nemzetközi, Prevenciós a diplomám,

a megelőzést 24. éve tapasztalom, nem

tudok mit kezdeni azzal, ha mellé mentél.

Magadat kell visszarendezned az eredőhöz,

abban tudok segíteni azzal amit feltaláltam.

Ha elég erős vagy magadon segíteni, jó lesz

arra az, a hétköznapjaidhoz erősíthet fel.

Ritmusát személyekre szabva alkalmazom,

úgy kerülnek a helyükre ők menet közben.

Különös oktatás, nevelés Julamamival, érted.

Magyarosan Agyalós Julamamival YouTube neked,

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, tanuld meg.

Bejelentkezve, Magyarországon, Pakson a Hergál Házban,

vagy skye julamami.julamami, bárhol éltek most a Világban.

Szeretettel.

Tudod-e már… 2017.06.29. julamami.com

A legfőbb érték tán, nem az ember már, jaj de kár.

Ej de kár ugyebár, hogy magad köré sem látsz már.

Íme, Magyarosan Agyalós Julamamival YouTube

Fellazult kontroll nélküli lett, még belefért ez,

na meg az, nem látta át azt sem amazt, akinek

át kellett volna látnia, hogy vállalhatta azt fel.

Ha se ki nem hallotta, sem át nem láthatta, de

nem is gondolkodott el rajta, ért-e ahhoz úgy,

hogy összefüggésében a megelőzésben tartsa.

Megváltoztak a rezgések magasabbak lettek, a

 hétköznapjaikban érzékelik ezt az intelligensek.

Ugyan, hogyan várnák el ott, ahol az még nincs,

attól még ő tanultabb, alaposan képzett is lehet.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”.

Van aki tudja, van aki nem, tanulni soha nem

késő és nem szégyen semmiképpen sem.

 A”Tenyérolvasó jelnyelv” megtanulható,

alkalmazható, egymást érteni fogják azok

akik ismerik az emberiesek szóhasználatát.

Te se engedd a saját nagyságod fölé emelni

magadat, nem véd, csak alacsonyan rezegtet,

gyors megoldást ígérgettek, átvertek téged.

Várod csak várod, a megígért megoldásod,

későn jössz majd rá, hogy magad csináld.

Amikor nem a saját rezgésszinteden

vagy, az a kontrollálhatatlan pillanat,

ha továbbra is ott vagy, huzatosodsz.

A semmit már erősen döngetik, akik

tehetik, akik meg élnék az életüket,

azt élik ami marad a látszatos jólét

mögötti kényeskedők őket lenézik.

Annyira körbezárnak, hogy ki sem,

meg sem látják a valóságot, csak azt

hiszik el, ami állítólag, megjár nekik.

Biztosak benne, a pénzük megvédi

őket, hiszen mindent és mindenkit,

megvehetnek, önmagukhoz mérik.

Magyarázatot kapjon rá a gyermek,

van saját tartásotok, értékrendetek,

nem a pénze csinálja az emberiest.

Az intelligencia is veleszületett,

tanulással megközelíteni lehet,

a kettő együtt, már jó vezetőt ad.

A hölgy és az úr, már magasabb szint

a megszólítás szerint, ne keverjed,

van akit az egyáltalán nem illet meg.

Ha a saját kultúrádnak teljesítettél már,

annyit ami éppen lehetséges, nemcsak oda,

hogy lássák, mennyire fontosak ők neked.

Úgy is felismerhetik a valóságot, magadnak

akarsz csak azzal is, most és mindennel jót.

Ha értenék az üzlethez, gazdag lennék,

most tanulom, hogy megértsem, miért

van az, elmentem a jólétem mellett.

Persze tudom, más módon is látom,

azért hát, nem ártanék senkinek sem,

nemcsak mert tudom, visszaköszönne.

Nem gondolkodnak, ugyan, hogy lehetne

az csak az övék, ha a többiek sorstalanul

sanyarognak, a következő generációk a

 jólétre mindhiába várnak, „eldőzsölődik”.

Mintha valami köd lepné be őket, benne

csücsülnek egy nem általuk teremtettben.

Ha azt mondják, hogy az övék az amiért soha

semmit sem tettek, hát elbirtokolják és kész.

Elhiszik, hogyha képesek rá, megjár az nekik.

Valamiféle átformálódott, erősen felkönnyített

formája a valóságnak, a saját mesékbe burkolózva.

Királynőként, királyként kibontakozva átszellemülve,

élnek benne a hirtelen jöttbe, elhiszik, hogy az övék lett,

de el sem hinnék, tán ha látnák sem, kilátszik a valóságuk.

Úgy játsszák a szerepeiket, hogy sír bennük a kisgyermek.

Csupa száj, libaháj, pulykamáj, törköly, savanya, jó lesz az,

az idejövő úgy sem tudja, hogy csak kitalálta,  már nincs

semminek sem múltja, a jelen meg szétzilálva, íme, lám.

A múltba révedős kerengetős, a porból előjő és szórja,

viszi a szél, ide meg oda lerakja, az arra járó beszippantja,

előjön a régmúltból minden, az is ami ártó volt és lehet.

Ej, be kár, hinnye már, fogy erősen a terelhető nyáj.

A mű lassan készen van már, hála Isten és akkor talán,

megnyugszanak, ugyan mindenáron, de teljesítették.

A gyermekkori vágyaikat, most ők diktálnak azoknak,

akik minden szépet és jót beleteremtettek a Hazába.

Miről beszél, ha ő maga nem abban éli a hétköznapjait.

Az emberiesek nem ilyenek, legalább vállalják már fel.

Van az Isten, ha hiszitek ha nem, megláthatjátok ti is

idejében, s az a pillanat arra való, hogy megváltozzatok.

Jó irányba gondolkodjatok, vegyétek észre, nemcsak ti

vagytok, ha nem látjátok, hát tanuljatok, megláthatjátok.

Az élet élni szeretne, megvan minden embernek a saját

életrezgése, s az amit hozott, hogy a sarjainak is legyen

mire alapozzák az ő jövőképüket, a jelen elhalad, hiszen

nem áll meg az idő, átfordultunk, már a „jóban” vagyunk.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék,

se veled, sem ellened, örülj ha mellettem nőttél oda fel.

Akkor tudod, hogy az oktatás, nevelés az a terület, ahol

meg kellene férjen az, amit feltaláltam, nem kérem, hogy

álljál ki a tudásom mellett, csak beszélj róla, az elég lesz.

Nekem ez a feladatom, hogy segítsek, erre születtem, de

a megelőzésben, viszont úgy látom, tán most nincs is ilyen.

Persze amennyire azt sem tudják, hogy létezem még, hisz

aki csak tehette, megtett mindent azért, hogy ne lássanak.

Itt fedeztem fel, ide tartozik a tudásom, bár a világból hozták,

a kérdéseiket, várták a tanácsaimat, de a tudás nem árthat egy

helynek sem, azt gondolom, nem befolyásolja a más szinteket.

Nem pénzesedtem meg, tehát szóba sem jöhetek itt meg ott,

ahol a hirtelen hozta meg a gazdagságokat, ők nem ide jönnek,

 ez így helyes, nincs mit megelőzni ott, ahol összeadódottak lettek.

Édes Hazám Csodaszép, ne menj még, hiszen nekünk azzal amit ide

teremtettünk szépet és jót, meg sem jöttél, megvárjuk azt is még.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

https://julamami.com, az egyedüli julamami védjegy, 2010. évtől van a nevemen, Heringes Árpádné nemzetközi és magyaroszági, tudományos, prevenciós és parapszichológus, 75 éves egyéni vállalkozó. Tenyér – térképolvasó és oktató. julamami.com a julamami védjegy.