Az emberek gyermekei… 2016.02.26. https://julamami.com

2016.02.26.  írtam. Az emberek gyermekei, nemcsak azért születtek, hogy felnőjenek, korosodjanak, gyarapodjanak, éljenek ahogy éppen lehet és a végkifejlet az legyen, hogy éljenek jólétben.

Hanem, hogy generációsan az övéi felé is megtegyenek mindent amit lehet, hogy legyen értelme úgy is az életüknek, ne a nincs ürességében vergődjenek majd.

Ma nekem, holnap neked, nem egy rezgésben vannak, élnek az emberek, így az irigység, nézetkülönbség, régóta jól működő társaságokba, barátságokba is beleköltözhet.

Ahogy 22 éve tapasztalom, a legfontosabb a szeretet rezgése, különösen az anyai, a szülői szeretet. Pocaklakóként egy körben, egy rezgésben, nem mindegy, hogy közben mi hat a magzatra. Amíg az a rezgés ott marad továbbra is az emberben, a / túlrezgés/ jelen van,  az a bizonytalan érzése, ami az élete során, bármikor visszaköszönhet.

Születése után,  mindenki más lélekrezgésben van, még az egypetéjű ikreknél is ezt tapasztaltam, hasonló lehet, de nem ugyanolyan.

Alacsony rezgésű embereknél, általában annak van igaza, akinek a legnagyobb a hangja, vagy vannak hozzá módszerei, hogy az igazát, mindenáron  látványosan bizonygassa.

A magasabb lélekrezgésű emberek, valamihez többlettel születtek,  s azon igyekeznek, hogy abban ki is teljesedjenek. Ha nem kap elég / siker/táplálékot a lélek, bizony beszűkülhet, elszürkülhet, kiüresedve leépülhet.

Vannak akik akkora tehetséggel születtek, hogy azon tudásuk által gazdagodnak meg,  ezért jó ha tudják az  emberek, hogy vannak a lélekben, szívükben, gondolkodásuk által gazdag emberek, ők így születtek.

Nem számolnak velük, csak a legritkább esetekben, pedig a tapasztalatom, 22. éve az, hogy sok az intelligens ember,  s magas lélekrezgésű gyermek is születik mostanság a Hazánkban is meg.

Amikor a testedet edzed, a lelkednek, gondolkodó agyadnak is járna, nem szabadna halasztani holnapra, vagy máskorra, mindennek megvan a maga ideje arra, hogy feltöltődjön és abból erőre kapva, ki ebben, más meg amabban, kiteljesedjen.

Becsüld meg a pillanatot, amikor boldognak érzed magadat, mert egész életedre kihathat az.  Az ember, a lelke, a szíve, a gondolkodó agya nélkül, hiába gazdag, csak teli persely, akaratosan üresedően egyedül marad.

Két oldalunk van, annak megfelelően kétféle feladatot hoztunk, ha az egyik feladatunkat amivel a tehetségünknek teljesítettünk megoldottuk, hozzá kellene kezdjünk, megtanulni azt, amit tudásként nem hoztunk.  Hiszen két lábon kellene álljunk.

Mindent idejében, azt sem véletlenül mondjuk úgy, ha halogatod azt amit a sorsod eléd rak. S csak hasra esel benne gyakran majd, akkor bizony rárakod a következő generációra teherként, nehezékként cipelheti majd.

Tiszteld a másikban az embert, hogy magadban is tisztelhesd ugyanazt. Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten a tehetségeteknek megfelelő méltósággal benneteket.

Magyarországból, Paksról a Hergál Házból,  szeretettel, Julamami.

 

Tisztelet,… 2018.02.25. https://julamami.com

Nem tudom , van-e a Világban olyan, ami

azt be is tartja, hogy minden ember fontos.

4. éve átfordultunk, talán ideje lenne, ahhoz

alkalmazkodva élnünk, már a jó energiában vagyunk.

Az intelligensek tudják mindezeket, talán nekik

szól az, csináljanak valamit, ami működőképes is.

Senki sem született véletlenül oda, ahol a Hazája,

ne kelljen elhagynia azért, hogy megélni tudjon.

Tisztelet, szeretet, legyen ottan bőven, hogy

ők is, vihessenek belőle kimenőben.

Kapja meg mindazt a Hazájában,

hiszen pont, azért született, ő

 is oda, kiteljesedhessen ott,

önmaga, a Hazája hasznára.

Az Isten, élhetőket alkotott.

Ha önmagadat, még

nem tiszteled,

hiába mondod,

ugyan, hogyan

tudnád tisztelni,

a többieket.

Elveszel

mindent,

nem marad

lehetősége

sem, az arra

már éretteknek.

Kívülről nézve,

a Hazánkat, te

minősíthetted, ah.

Nem is láthatták

azokat, akik arra

születtek, abban

tehetségesek.

Nem tarthatod

azt, úgyse meg,

sokan olyanok

mint te magad.

A fokozatosság,

az intelligenseknek,

a sajátja, gyakorolják.

Nem ártva, nem bántva

megélik, amit ad a sorsuk,

nem veszik el a másokét.

Ha magad fölött élsz,

az addig tart csak,

amíg abban, ki

nem üresedsz.

S kivel lehet

őszintén

beszélned,

ha nem

becsülted

azt se meg.

Van az Isten.

Felszínen

élni és

kikerülni

a nehezet,

azt is lehet.

Vedd észre,

a jó minőségű

életedhez vezet, a

napi tapasztalható.

Maga a teljesíthető,

élhető nehézségek.

A könnyű, a hamis,

igencsak csábító

lehet maga is.

Teljesíteni

a magad

sorsát, a

 hivatásod,

ha maga a

tehetséged.

Azért több

generáción

keresztül a

 tieid is tettek.

A te alapod lett

az, a családod

tekintetében.

Akiknek éppen

azt a feladatot

adta, az Isten.

Amit, azért, mert

nem látod át, rontasz

el, több generáción

keresztül szenvedik

a szeretteid meg.

Egyforma lenne, a

látszata, szétzilálja,

félreállítja a vakmerő.

Könnyű győzelem a hamis,

ami a hitelesektől távol van.

Átlátják, kihallják, megérzik,

a Hazánkban és másutt is,

pontosan tudják, hogy

mi a fifikának a tárgya.

Egy Haza ez csak egy,

jól becsüljük mind meg.

Elfértünk itt szépen, jól,

különbözőkként is, addig,

amíg a tájékozatlanságuk,

másokat, félelembe vitt.

Oda lett, minden ami

tartást, méltóságot

adhatott nekik ott.

Elhitetik velük azt,

hogy itt a „kánaán”,

maguk fölé emelik,

kezelhetetlenné is

válhat ha leengedik.

Nem kihasználni,

punnyadni jöttél,

építsd, a szépet, s

a jót, igazítsad, a

 belső tartásod.

Ne várjad el azt,

a kultúrád szerint

éljenek, mindannyian,

akik nem ismerik még,

a sajátjukat sem.

Amit másoktól

elveszel, nem a

tied, leépül tőle

a lelkes éned.

Kérdezzél, a

Julamami

Magyaros

Agyalósa

facebook,

  arra, a magam

módján felelni

is fogok, ott.

Tapasztaltként

mondom, nem

mondvacsinált.

Tanuld meg azt,

amit még nem

tudsz, azt meg

éljed, amit te,

sorsodként

hoztál.

Ha

észre

sem

veszed,

mi a

dolgod,

attól az még,

a saját sorsod.

A gondot te magad,

s magadnak csinálod.

Tán, generációsan is

lenne feladatod.

Persze meg is

hagyhatod, s

a sarjaidat,

jól meg is

pakolhatod.

Kommunikálj.

Tanuljál, ha nem

csinálod azt se,

ami, a dolgod

lenne, hinnye.

Ha tudnál róla,

tanulnád is

serényen, íme.

Tisztelettel élj,

hogy szerethető

és ne irigyelt

legyél.

Nem

ártani,

segíteni

jöttünk

mi mind.

Ne hagyd,

hogy félre

vigyenek.

Kontrolláljál és

minden újszerűt,

kommunikáljál.

Kérdezzél rá,

konkrétan arra,

ami a gondod most,

neked, a sarjaidnak.

Az élhető lehetőség,

legnagyszerűbbje lesz az

érzés, amikor rájöhetsz, ah.

Az egyszerű életedet, milyen

nagyszerű, alázattal megélned.

A lépcsőket kihagyni, úgyse

nem érdemes, ne hidd el,

hogy mások szerint,

a saját sorsod éled.

A hozzáértő, az

abban tehetséges,

képviseljen téged.

Elmondja mit is

tehet azért, hogy rólad,

neked szólóan, életszerűen,

élhessed a sorsodat meg.

Ne akarjál kiemelkedni,

magad fölé kerekedni se.

Sok olyan ácsingózik még,

akinek abban tájékozottsága

sincsen, bedőlhet minden.

Várják azt, akik kitalálták ezt,

mert tudják, mi a tudatlanság,

felelőtlenül „csak” játékának,

a számukra jó hozadéka.

Mindenki hozott ám, saját,

szintjén lévő lehetőséget.

Ha nem léped azt sem,

meg a saját idődben,

meglépik azt,

helyetted.

Ha nem is

ismered,

a saját

kultúrádat,

mások azért tán,

még ismerhetik azt.

Szemben találhatod,

a saját tisztátlanul

felépített,

terveiddel

 te magadat.

Ha bármilyen

magasságokat

értél és bárhogy el,

magadra vetted azt.

Amivel jó eredményt,

te ugyan, nem értél el, de

felismerve a felszínességét

az embereknek, jól kitaláltad.

Az intelligensek nem ártanának, de

megtudják eszesen védeni magukat.

Ők pontosan tudják, mit miért és

hogyan teszed azt, amikor a hamisakat,

próbálod ki rajtuk, tudják azt is, odalépnek.

Vannak akik, a vakmerőséged,  el sem hiszik.

 Mások meg, csak nem jelzik, hogy mennyire

észlelik, mily bátran, tévesztenéd azokat

is meg, akiket látszatra még meglehet.

Hagyják, tegyed, miután már észlelték,

nem értenéd, ellenségeskednél.

Ők lelkesen, szívesen és

gondolkodva érvelnek.

Van amit hozunk,

életfeladatként

gyakorlunk, van

amit, ha nem ismersz

időben fel, belecsúszol.

S mások kultúrája szerint

fogsz azután élni, nem lesz

miért reklamálni, hiszen nem

szóltál arról, még a saját idődben.

Nem rólad szól az majd, sem nem, a

sarjaidról, csak az erős, erővel ható,

kontrollálatlan, a sikerüket megélőkről.

Itt a hétköznapjainkban benne élőkről,

szintjük fölé emeltekre gondoljatok.

Kontrolláljad a vágyaidat, mert

ha erőből tolod a sikerbe bele,

azt amit ésszel átgondolva,

is lehetett volna.

Azután úgy

fogsz élni,

ahogy azt,

ott elvárják

majd tőled,

azt a, hinnye.

A legnagyobb

gond nem is az,

hanem az, hogy

megrekedhetünk

és mindannyian.

Édes Hazánk,

Csodaszép, mi

ide teremtettük,

a szépet és a jókat.

Várjuk a Hazaértem

érzését, mindazokért,

csak ugyanúgy, azt, ahogy

beletettük, nem másképp.

Szeretettel. Julamami

 

 

S megint egy új nap… 2016.02.24. https://julamami.com

Elment a tegnap, örüljünk a mának, a holnap a küszöbön még várhat, már bocsánat.

Mit is jelent az alázat bennem, mikor vettem észre, hogy nekem van ilyen.

Gyermekkoromban, amikor legkisebb gyerekként vártam, mert nagyon ritkán történt, hogy ott, én is kapok csokit, s csak azt hallottam, menj innen, valamiért ő nem szívlelt engemet.

Nem várt, pottyant gyermekként tudomásul vettem, hogy nem szeret ő engem, így könnyebben vettem már, ha újra és megint megtörtént, valamilyen módon ugyanaz az érzés, jött elő bennem, csak egyre halványabb lett.

S azután egy idő után rájöttem, hogy nekem nem jár az sem, meg amaz sem, hát nem álltam be a sorba érte, nem kísérleteztem vele,  nem szerettem azt az érzést, belülről jelzett valami, ami által nem akartam, hogy megerősödjön bennem.

Utána, ha bármi miatt előfordult, hogy sorba kellett állni, hát csak ácsorogtam ott, s ha azt mondták, hogy én vagyok az aki most beléphet, hát jól körülnéztem, hogy ne tévedjek.

S amikor jó alaposan meggyőződtem róla, hogy tényleg, hát  megköszöntem és beléptem. Volt az is igen gyakran, hogy mások szóltak helyettem értem, s úgy kerültem előre akkor éppen, mert ők úgy gondolták, hogy ideje lett annak, arra már beértem, megérdemeltem.

Előfordult olyan is, hogy megköszönni sem tudtam, mert nem volt akkorra már kinek, csak hálával gondoltam arra, aki megtette azt akkor értem, mert tudta, én magamért nem tenném meg sohasem.

Megtanulni azt, hogy nem vagyok fontos, nagyon rossz volt kezdetben.  Ki tudja miért, talán mert véznácska voltam, talán mert nagyon halkan, nagyon bátortalanul mondtam, hogy ne értsék félre, nekem úgy is jó lesz ám, ha úgy látják, hát nem állok sorba érte.

S egy idő után megtanultam, hogy a saját lépéseimet, ha hallom, vagy érzem a járásomban a ritmust, még szabályozni is tudom a gyorsaságom.  Megérezhettem, milyen az egészséges életritmusom,  hát örültem neki, jé nem szól rám senki.

Igyekeztem senkit se beelőzni, nehogy rám szóljanak, sokáig toporogtam, ha úgy látszott, kénytelen leszek megelőzni, mert akkor lemaradok,  nem érem el időre, azt amit tőlem elvártak.

Apám várt a kapuban, hogy időre megjövök-e, loholtam, hogy el ne késsek, rám szólt amikor időre megérkeztem, ki szakad a nagy loholásban a lelked, te, előbb indulj el.

Felnőtt koromban már inkább várakoztam, mint elkéstem volna valahonnan. Ma már tudom mennyi idő szükséges nekem ahhoz, hogy odaérjek időre.

Emlékszem jól, hogy volt egy nő aki mindenkit megpletykált, ok nélkül, hogy ne róla szóljon a pletyka, s csak ráfigyeljenek az emberek. Mindig ott voltak nála a kíváncsiak, addig is, növelték a fontosságukat.

Na meg azt az érzést akarták átélni, hogy nem kizárható az, hogy közülük akkor, bárkit megpletykálhatnak, jobb, ha nekik, nem megérdemelten is, kellő tiszteletet adnak.

Ha a többiek, maguknak jót akarnak, csendesen, tudomásul véve elosonnak, úgy gondolták azzal, hogy olyan magabiztosak, bebiztosítva is vannak, s azzal örök kiváltságokat szerezhetnek maguknak.

S közben bárkit meghúzgáltak a pletykákkal, a szájukra vették, ok nélkül, kibeszélték, lenézték, megbélyegezték, anélkül, hogy tudott volna róla az illető. Már be is állították, a saját szintjüket tükröző legalacsonyabb szintre, ahol ők kitűnően működhettek, nem szólt rájuk senki sem.

Amiből aztán igen nehezen vergődhetett ki bárki, vagy egyáltalán nem került már,  a saját szintjére.  Közben az összesúgók,  /akik a véleményüket, azért nem vállalták ám fel/,  kiszellőztették a mocskolódó, ártó, szájukat.

Aktuálisan, éppen, valakin köszörülve a nyelvüket, felettébb vidámak voltak és hangosak, talán fel sem fogták, hogy mennyit ártottak, nemcsak másoknak,  közben végleg önmaguknak.

Talán nem is gondoltak, a nagy felszabadultságuk közben arra, mennyire lehúzzák azzal, az éppen aktuálisan kóstolgatottakat, csak akkor éppen, őt, a számukra irigyeltet. Nehogy már náluk különb legyen bárki, azt nem engedhetik meg senkinek sem és azt el is hiszik, hogy az is, csak az ő kiváltságuk lehetett.

Mindig egy éppen soros irigyelendőt, felelőtlenül, a  szellentés szintjével egybe olvadóan, mert nekik azt is szabad.  Magukból kifordultan, benne a bőségszaruban, ahogy már megszokták,  aktuálisan napi szinten, hablatyoltak valakiről éppen, akkor pont ő volt akinek ártottak.

Észre sem vették talán azt, mert nem volt fontos az sem, hogy éppen kit szapulnak, csak azáltal, volt meg a szabad érzésük, hogy fölé helyezhették magukat felszabadultan, jól érezték az ártásban is magukat.

Egyszer régen, már nagylányocska voltam, jöttem haza a kollégiumból boldog voltam, mert munka mellett tanulhattam, tudtam venni magamnak egy hosszú kabátot, királynőnek éreztem magamat benne.

S láttam már jó messziről, hárman ott jól láthatóan rólam kárálnak, nem álltam meg, mert közben hazaértem volna, hanem tovább haladtam, odamentem, s befordultam közéjük.

Csókolom megjöttem, én is hallhatom mit beszéltek, olyan jó kedvűen, tanítsanak meg pletykálni engemet, hátha nekem is lenne hozzá kedvem, nevetni én is nagyon szeretek.

Aztán elköszöntem és hazamentem, nagyon meglepődtek, egymástól is gyorsan elköszöntek. Azt nem gondolták volna, hogy ez megtörténhet velük és velem egyszer, szembesítem önmagukkal őket.

Egy percen belül már, zörrent is a kiskapu,  s megkért ne haragudjak azért, hogy rólam beszéltek, miattam dugták össze a fejüket, higgyem el, hogy rosszat nem mondtak, csak jót beszéltek.

Nem szóltam, hagytam főni a saját levében, volt köztünk, az életkorunkat tekintve, úgy 30 év az ő javára.

Azután mindig,  jó hangosan, előre köszöntem a férjének, aki nagyon hálásan ki nem hagyott volna, egy ugyanolyan tiszteletet adó hangos köszöntést felém, egyszer sem.

Megírtam,  A csoda könyvemet, ami arról szól, hogy mennyivel másabb az életed, ha megélheted azt is, amit tehetségként hoztál.

Ha felvállalhatod szépen lassan,  hogy nem az életkorod függvénye az, hogy átlátod, kihallod, megérzed, azt, amit a környezeted akkor még  nem lát, nem érez, nem hall meg. Hozzá adja a hétköznapjaidhoz, a tehetségedből lett hivatásod, a napi és sokféle, emberismeretet adó tapasztalatod.

Adj élhető esélyt a mának, adj tiszteletet oda is, ahol arra lenne igény, de még ott olyan nincsen, aki abban  jó minta lehetne, a hasonló szintűeknek.

Magad miatt legyél igényes, tartásos is igen, ne szégyelljed azok előtt a többletedet, tehetségedet, akiknek olyan nincsen, de másmilyenből, nekik is van többletük. Nyugodj meg, nem különb senki a másiknál, az Isten adott mindenkinek, a jóból és a szépből, teljesíthetőt és követhetőt, bőven.

Ne akard, hogy értsék mindazt, s megértőek legyenek azzal, amit még te is csak, tapasztalgatva tanulgatsz, nap mint nap.

Tanulj meg élni, abban a miliőben, ahol tisztelnek, szeretnek téged. S akkor kóstolj bele a Világba, ha már erről és arról az oldalról is, bírsz rálátással arra. S nézz körül, kérjél kóstolót ott, ahol élni és étkezni szeretnél, mielőtt döntenél.

Ne a tájékozatlanságod vessen vissza mindig, a kezd el még egyszer, még egyszer, na még egyszer helyzetekbe. Magad döntsél, ha már tudod, hogy azt ismétlésnek nevezheted, s szeretnéd tapasztalva átélni újra. Hiszen az már akkor, újra megélve,  egy nagyobb rálátást biztosít, az újabb megéléssel neked, tapasztaltabb lettél, azáltal is közben.

Jó szerencsét tisztelet és szeretet, kívánom magunknak, hogy az alapokat rátok építhessük, úgy is élhessünk. Azáltal is biztonságos lehessen minden lépésünk, hiszen ez a Hazánk nekünk. Ne kelljen mindentől, ami ismeretlen előre félnünk, tanulni és fejlődni is tudjunk. A saját magunk által teremtett Hazánk ez itt, hát legyen meg, az azt is megtapasztalható lehetőségünk, nyugodtan, szabadon élhessünk, tartásos emberek lehessünk.

Figyeljük rá, hogy a sokat ismételtek, a hangzatosak, a túlbeszéltek, a csak ígéretek maradtak által, lelkileg, se sérüljünk. Az alapokat adó, emberi tartást biztosító, értékes szavaink, mint a tisztelet, a becsület, a tartás, hétköznapi legyen. A tudás, az emberi méltóság, a jó, a szép, a szaktudás, a bölcsesség megmaradjon és ne csak a szótárban.  A tisztességes tisztségből eredő magasságban, az emberséges nagyság, lényeges és fontos, tartást adó és elvárható legyen.

A művészet, az emberies, a szeretet, és annak a jól megérdemelt kiváltsága a hó tiszta, érzelem mint szerelem, ki ne üresedjenek, megtarthassák az igazi értéküket.

A lélek, a szív, az agy intelligenciájának értéke, a kiteljesedés emberies mértéke, a tehetségből élők, tisztelete, érjen annyit. Mint másoknak, a viharokat kavaró, csak csatározó, a túlzók által közvetített, de elérhetetlen, a megközelíthetetlenséget közvetítő, irigységet generáló, hatalmas  pénzhegyei.

Ki ne üresedjenek, a lelkesek, a szívesek, az eszesek, a csak erőből jövő, lehetőséget sem adó, csak, elváró hatások által, a gyermekek mielőtt még felnőnék. Az emberileg, éretlenek, tartás nélkül a könnyűvel azonosulók, a gyakorlatban tapasztalatlan, szájalással hamiskodók, az arra alkalmatlanok és mégis, döntők, a felelősséget nem vállalók.

Az elvárásaikkal, felnőttnek látszók, vagy a megkopott, megrekedt, tartással már nem rendelkezők által. A hozzá nem értők által, hozott döntések következtében, ne kelljen felnőttes életet éljenek. Amikor azt sem tudják mit várnak és miért várják el tőlük azt. 

Nem tanították meg őket, a megelőzésnek a nyelvét nem ismerik, hát ki sem hallják azt időben. Maradhassanak gyermekek, ameddig nem felnőttek, ne várják el tőlük azt, amit nem hoztak a születésükkel, s ennyi idő alatt,  meg sem tanulhattak.

Sem azt amit ők maguk, az elvárók, sem tartanak be, csak másoktól várják el, mert úgy intézték, hogy elhitessék, mert megtehették.

Természetes számomra, hogy jobb, ha  megint bocsánatot kérek, zokon ne vegyék, hogy leírtam itt ezeket.  Megköszönöm viszont, ha az arra már érettek, szívesen elolvassák, amiért éjjelente, vagy hajnalonként felébredek, hogy írjam ide le, hátha jól jönnek, a szavak.

Jó szerencsét emberek, áldjon meg az Isten minden földi jóval benneteket.  Tisztelettel. 2010. év óta, Magyarországon, Heringes Árpádné a Julamami

 

Fejlődjél, tanuljál, amikor lehet haladjál … 2017.02.23. https://julamami.com

Kérlek, Isten, mutasd meg az igazat,

segítsd megtisztulni a hamisat.

Kérlek óvd a gyermekeket, hogy

egészséges lélekkel, boldogan

gyermekekként nőhessenek.

Hiszen nem egy ritmusban

születtek a gyermekek.

Ha nagyon más a

ritmusa a

gyermekkel

foglalkozónak,

attól a gyermek

a saját ritmusától,
távol tartva,
nem tud jól teljesíteni,
sikeres nem lehet,
a tudásához mérve, alul teljesít.

A megoldás kulcsa az a

magasabb rezgésűnél lesz.

A gyermekek a növésük

közben többször is jelzik,

megmutatják, hogy mire

születtek tehetségesen.

Ahogy egyszer is

megérzi a

boldogulás

pillanatát,

utána már

várja.

Egyre

éhesebb

a sikerre,

ahogy halad

előre, fejlődik

fel a saját szintjére.

A felnőtteknél van a

megoldásoknak a kulcsa,

mennyire képesek felmérni,

hogy melyik gyermek miben

lenne a legjobban sikeres.

Különös oktatás, nevelés.

Mindent idejében,

halasztgatva,

a felszínen

lődörögve,

minőséget nem

 lehet remélni.

Segíts magadon az

 Isten is megsegít.

Hacsak a testedet

edzed, kornyadozik

a lelked, ha csak a

könnyűre figyelsz,

elhalad az értékes.

Ismerjed meg magad,

s azáltal a többieket,

a fejlődésed által,

újabb szintek

jönnek.

Arról,

hogy

két

oldalad

van el ne

feledkezz.

Mindkettő

felé teljesíteni

kellene, hogy

ne maradjál

a jó dolgokról

le te se. Vagy a

 jó dolgodban se

üresedj ki.

Ne sürgess

senkit se, ne

kelljen a te

életritmusodat

élje, a kicsinyke se.

Ha megtanulsz

bánni a lelkeddel,

harmóniában

lehet a testeddel.

Szebbé

válhat az

életed is tőle,

nem kapkodva

élsz mint a dőre.

Láthatod rászáradt

már a látszatos,

nem természetes

egyetlen szava se.

Szeretettel. Julamami

Kicsiben és nagyban, ugyanaz van… 2018.02.22. https://julamami.com

Jó előre, bocsánatot többször is kérek, nem

szeretnék gondot magamnak, még többet.

A megelőzésben gyakorlom a hivatásomat,

 prevenciós a végzettségem, kitűnő lett.

Megajánlották, elfogadtam, akkor már

megtisztelt 15.000 ember, 90%-ban

grátisz voltam, ah. A utolsó pénzüket

el nem fogadhattam, volt az, amit hiába

kínálgattak, én elfogadni nem akartam.

Megváltoztattak volna, akkor nem lenne,

mit adnom, ha ugyanolyan lennék mint ők.

Pedig pont az a lényege, a másik oldalamat

használom, mert az a tehetségem nekem.

Így tükröt tartok, amikor ők megérkeznek.

Aztán meg, a bevételt zárták el előlünk is,

gondolom nem vagyunk ezzel egyedül mi.

Talán még örömködhettek is, közben, hogy

sikerült, a szintünk alá vinni bennünket is.

Mert ha nem látszanak a különbségek,

akkor nincsenek, úgy kiemelkedhetnek.

Kiüresedettek sora, dönthetett felettünk,

meg sem kérdezték, jó lenne-e az nekünk.

Hatalomra vágyódnak, ácsingóznak, még

csak nem is ismerik a saját sorsukat, sem.

Ugyanaz, begyakorolt szinten, uram Isten.

A generációs terheket amit a sajátjaiknak,

odaraknak azáltal, hogy a megérdemeltek

helyett, kényeztetésként nekik szánják azt.

Néz az ember ki a fejéből, uram Isten, ki is

az aki, tudás, rátermettség nélkül van ott.

Tartás és méltóság, legyen ott is bőven, hogy

 ha szeretnének, vigyenek belőle kimenőben.

Nem gondolnám azt, hogy én ne lennék elég

óvatos tán a hétköznapjaimban, sőt alapos, ah.

Valami nagyon nem megy már át, a racionális

 informatika világa és az emberiesek között.

Ne csak nesze semmi fogd meg jól legyen,

nem tudom hova és miért szánhatták.

Akik kitalálták, létrehozták, nem is

gondoltak erre, hogy nincsenek ott,

emberies kapcsolódási pontok, hát

miért nem fontosak már az emberek.

Az Isten, emberiesnek teremtett meg

 és mindannyiunkat, meg is alázhatsz engemet.

Én azt is, hagyni fogom, nem az én dolgom az se,

születésem óta ismerem az alázatot, gyakorlom.

Nem gondoltam azt, hogy ilyen alaposan is lesz

ennyi tapasztalni valóm nekem is, a nagyszerű,

de egyszerű, „internetvándor” életem során.

Ki mit nem vállalt fel, ki mit vállalt fel,

amit szükséges lett volna, vagy nem

értett hozzá, maga fölé emelve tette.

Azt sem érzékelve, árthat nekünk vele.

Ha önmagadat sem ismered, ugyan mi

módon ismerhetnéd te az embereket.

Nem mondta senki se, „felelősségtudat”,

mögötte ott emberi sorsok, életek vannak.

Nyilván, megértettem, a csíziót is benne, ah.

Nem volt dolgom, nem értek az informatika

nyelvén, de most már, azt is tanulmányozom.

Amerikából oktatott ő a számítógép ismeretre,

annak már 10. éve, tehát elméletben nem, de

a hétköznapit, jól megtanultam, gyakorlom.

Lehetnének ott, minden szolgáltatónál már,

az általam oktatott, neveltek, sorra, akik le is

fordítanák emberies jelnyelven, azt áthidalva.

Ne beszéljenek el, egymás mellett olyan sokan.

Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”,

ne tévesszen meg, a „szó” az a ráadás ahhoz.

Ismernem kell a kifejezéseket, hogy tudjam,

amit hibának érzek, azt ott is jól érzékelem.

Nem akarják érteni a  hétköznapi emberiest,

vajon fejlődni ott, tényleg nem is szükséges.

A Világ gyors pörgésben van, lemaradhatsz.

Különös oktatás, nevelés, most fontos lenne.

Megelőzés, megelőzés, prevenciós vagyok, ah.

Tapasztalva kapom is rendesen, a hétköznapi

életemben, nem vagyok hajlandó már másra

bízni, a sok velem kapcsolatos történések,

ugyanúgy megtörténhetnek másokkal is.

Mi lesz, ha nem bízhatunk a többiekben.

Igyekszem időben odatenni a fékeket,

de vannak, a megkeményedett esetek.

Aki ismer, tudja nem ártanék senkinek,

viszont figyelmeztetem elégszer ahhoz,

hogyha belecsúszna, a saját hibája által,

ne legyen lelkiismeret furdalásom sem.

Julamami védjegy, Heringes Árpádné

tulajdona, soha nem is volt másé.

julamami.eu, julamami.com,

julamami.hu, vagy bármi,

ami julamami, az védjegyes.

Kérem ne használja, ha becsapódott,

félreértelmezte, tájékozatlan lett volna se.

 A Web-tenyér, a 158.000 látogatóval együtt,

történt meg amikor, magyar is lett, le lett törölve.

Bekerülhetett helyettem, a google keresőbe, kétszer

is másnak a neve, megtéveszthette azokat is,

akik azt látták ott, az én nevem helyett.

Úgy látszik, nem tudom egyedül ezt

rendezni, szükséges a googl, olyan

hozzáállása, most, nekem legyen jó.

Megszenvedtem ezt rendesen, talán

más országokban, ez másképp van,

az emberek fontosabbak tán még.

Mennyit ér a védjegy, ha magyar.

Nincs a Hazánkban, egy szolgálat

sem, ingyenesen védjegyet figyelő.

A magyarokért is felelősséget vállaló.

Mondja miért vállalja fel, ha nem

tudja tisztelni az embereket se már.

Ha nem látja át, az életminőségét így,

nem veszi figyelembe az egyszerűeket.

Tán sokan vagyunk, nem baj ha fogyunk,

csőlátásban, nem láthatja át, jöjjön

ki, kérem szépen, a hétköznapi

élet, megtaníthatja mindezekre.

Van-e ingyenes képviselet itt, a

 saját Hazánkban értünk szóló.

Hát ki vigyázza, óvja azokat,

akik ide születtünk, itt élünk,

az interneten szolgáltatunk.

Megismert ezáltal a Világ is,

Magyarországhoz kötik azt,

amit és ahogy szolgáltatunk,

tudják azt, hogy feltaláltunk.

A Hazánkat el nem hagytuk,

vándorolunk, amíg az érzést,

„Hazaértem” megérezhetjük.

Amire már nagyon vágyunk,

ide teremtettünk, itt fontos az,

hogy megkapjuk mi is, mindazt.

A szépet és jót, nem többet, azt.

Azt mondják nagy üzlet,

ugrasz mégy,

neked is

kell.

Ki

nem

hagynád,

hátha te

magad

vagy a

mágus.

Akkor

jött elő,

gyógyító

leszel és

gazdagság

üti a markod.

Nem hallottál

arról, ki ebben,

ki meg amabban

hozza a tehetségét.

A racionális oldal,

ugyan, hogyan

tudná adni,

tisztán.

Hinnye.

Amikor

a másik

oldalra,

születnek

az emberek.

Ha meguntad

a gazdagodást,

de nem tudsz

lemondani róla,

gazdaggá teszed

magad, gyógyítasz.

Nem addig az, vagy

a gazdagodást hoztad,

most feladatnak, de lehet,

hogy tiszta is maradtál, sőt

feltisztulttá váltál addigra.

Megadja az Isten, mondjad

el a többieknek, hogyan

tudnának, úgy élni,

egészségesek

maradjanak.

Ne csinálj,

üzletet,

abból,

ami

nem

arra van.

Maradj a

saját dolgod

mellett, azt

csináljad, ah.

Van az Isten,

ha tudod, ha

nem érintett

még meg az.

Attól még van.

Ki mikor jut el

odáig, felfogja,

vannak határai

az embereknek.

A kiteljesedést, azt

mindenki elérheti,

abban amiben ő a

legmagasabb lelki

szintre érhetett.

Attól még, sőt

hála Isten,

marad

emberies.

Olyan módon

pörgött az üzlet,

fel és még feljebb.

Kikerültek azok,

akik belementek,

a belső kontrolljuk

alól, úgy, hogy el is

hitték, különbek.

A többieknél,

még többen

és még és

többen

lettek.

Mivel,

nem értő,

senki se, annak

sem, felvállalója a

 következményeknek.

Szabadon tehetik azt,

amit gondolnak,

kicsit onnan, ah,

aztán máshonnan,

magukhoz vesznek.

Aztán már ők lesznek,

akik továbbtanítják,

a következőket.

Vagy mintha,

rálátnának,

átlátnák azt,

üzletelnek.

Senki sem

felelős

azért,

ha már

ott tart

az egész,

 ártó lett.

Állj meg!

Azért, hogy

igazad legyen,

nem betegedhetnek

bele a tisztalelkűek, he.

Nem kerülhettem be,

nem oktathatom,

megelőzésként,

ébredjetek,

ha van még

felelősen

emberies.

Tartás és

méltóság

nélkül,

teljesen

kiszolgáltatottak

lehetnek az emberek.

Nem az én feladatom,

nem kaptam hozzá

jogosítványt.

Túl sok már,

nem lehet,

csak úgy,

hatni a

lelkeikre se.

Ejnye, bejnye,

ne csináljátok,

hiszen ártotok.

Cinkos aki hallgat,

leírom ide, hátha hat.

Nem működik már, ah,

össze van szutykolódva.

Adja tovább, gyógyíthat,

pedig ránézésre, hinnye.

Szokták mondani, aztán

majd, gyógyítsák meg ők, őt.

Arra is születnek, hivatásuk,

hosszú évekig tanulják, mire

készek már, a gyógyításra.

Ne legyen hosszú az út oda,

amire, tisztelni fogják ott,

 a megelőzést is újra.

Kérlek téged, akire

ez rá van bízva,

a tegezés az a

bizalmamat

mutatja feléd.

Hagyjátok abba,

ha nem látjátok át.

Addig ne menjetek el,

amíg tönkre nem megy,

minden kontrollálható.

Szálljál magadba, ha

el is mentél abba

az irányba.

Már nem

lehet mást

tenni, mint

lecsökkenteni, ah.

Egyszer kérdeztem

meg, mit jelent az a

szó, hogy „szeretet”,

időben lehetett volna.

A megelőzésre váltani,

felerősítve azzal őket.

Rájöjjenek, van nekik

tartásuk, méltóságuk.

Hagyni, ritmusosan,

egészségessé lenni, ah

tenni érte, megint, újra.

Az idén minden, úgyis

feltisztul és láthatóvá lesz.

Ne vesszen el, ennyi ember,

se így sem másképpen, hinnye.

Segítsél magadon , az Isten is

 megsegíthet, téged, téged…

Senki sem született rossznak,

legyen elég, rosszalkodtál eleget.

Ne menjél túl, a még kezelhetőn, a

tán még most, visszafordíthatón, ah.

Egyszer fordulhat ki, utána már nem

tudja a felelősségét annak felvállalni.

Megmarad abban, sodortatva az árral.

Engedd el a múltat, figyelj a mai napnak,

a tisztuló energiájára, ne hatalmaskodjál,

nem áll az jól neked, teljesen idegen tőled.

Akik belecsúsztak abba, az emberies határukat

talán, nem ismerte fel előtte, senki sem, hinnye.

Minden lehetőség, csak néhány kézben, hinnye,

mi lesz a sok intelligens, azokra születettekkel.

Jól megtévesztettek téged, elhitted, hogy nem

kell vállalnod semmiért a felelősséget, hinnye.

A belső kontrollodtól ne térjél el ember, azt a,

aztán mi van, ha igazad van, mire mégy azzal.

Az igazságnak, megvan az ideje és a maga útja,

Maradj emberiesen, legalább ne ártsál, senkit

se bántsál, a saját egészségedre is vigyázzál.

Van az Isten, ha hiszed, ha nem, majd te is

megtudod azt idejében, emberiesnek

születtünk mindannyian, hinnye.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból.

Szeretettel,

Julamami

 

Nézzünk vissza… https://julamami.com, 2016.02.21. írtam.

Tisztelettel vagyok!

Gondolataim 2016.02.21. napján írtam. Nézz szét, látod milyen szép, saját teremtményed, hát neked is ez lesz a jövőképed.

Amikor ráébredsz a valóságra, ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd is megveregethesse a vállad.

Az vagy amit megteremtesz, hiszen te magad is beleteremtesz, magad köré építed, s ha váltani szeretnél, egykönnyen onnan nem szabadulsz el, hiszen az már te magad is vagy, belőled is van.

S mond, hogy magyarázod majd a sarjaidnak, ha kérdeznek, mit miért tettél, miért másokra építkeztél, miért mások szerint éltél, s rá amikor nagyon szerette volna, hogy meghalljad amit mondani szeretne, nem is figyeltél.

Bizony fogalmazok úgy is, amikor a generációs jeléről beszélek az engemet azért megtisztelő embernek, hogy hála Isten megjött már a sorsodhoz neked is az eszed.

Az azt is jelenti, hogy megértette azt, amit a sorsa számára mutat, nem mások szerint, mások tanácsai által dönt, hanem, lélekből, szívből, ésszel kontrollálva teszi azt, ami számára adhatja a következő napokat, a holnapját, a jövőképét majd.

Amit nagyon szeretnél elérni és megteszel érte szinte mindent, hogy az akaratod szerint legyen, s nem engeded hatni rád a lelked, szíved, gondolkodó eszed sem.

Mert a tanácsot adónak annyira hiszel, hogy már azt sem tudod, hogy fölötted van-e még az Isten, hiszen egészen más dolgok által haladtál olyan gyorsan oda.

Ahonnan nincs már se előre, se sehova, megérkeztél oda ahova ő mondta, csak akkor sem figyeltél alaposan oda, amikor azt neked mondta.

Oda jutottál, ahova mindannyian akik addig, a járható útról letérve, tévúton jártak, s ahol azóta már, megtanulják kimondani azt, hogy bocsánat.

S boldogok, ha ott,  azt megértő fülekre találnak, ha időben van még az,  s észreveszik egyáltalán őket még, s tehetnek az addig lenézettekért, semmibe vettekért, a tovatűnő, szinte elérhetetlen, megbocsátásukért.

Hát bizony nehéz lesz visszatalálnod ép lélekkel majd, mert nem lesz senki sem, aki mutatja a visszautat, hiszen általad mindenki aki addig érted rajongott, túlságosan előreszaladt, s onnan nézik végig majd, a kínlódásodat, ahogy lefele haladsz.

Hiszen abban közösködni, amibe jutottál már nem akarnak, jól meghúznák inkább magukat, most éppen aktuálisan, másoknak adják,  a könnyű kontrollálhatatlan tanácsaikat…

Hahó, hahó, kérlek benneteket, az adott szavatokra ügyeljetek, ki ne üresedjenek az adott szavak, mert milyen minta leszel a gyermekednek, s tőle később mit várhatsz, amikor azt mondja majd, hogy te is így csináltad, éppen tőled látta azt.

S elgondolkodsz akkor talán majd, mit nem csináltál meg magadért, a saját sorsodért, a szeretteidért.

S rájössz, de jó lett volna megtanulnod azt, amit a születésedkor nem hoztál, s egész életedben halogattál, pedig ha megtanulod, mit jelent számodra a generációs határod,  beérted volna azzal, amit az Isten adott. Nem hittél volna, olyannak, aki csak a szépet, jót, könnyű utat, mutatta meg, neked ahhoz, hogy  gyorsan haladhass.

Nem beszélt semmi olyanról, hogy a tapasztalás adja az életed ízét, a saját életritmusod, a számodra ép lélekkel elérhető, maradandó jót.

S, hogy a legfontosabb legyen a jó érzés benned, el ne hagyjad, meg ne tagadjad, mit saját magad által megteremtettél, s tarts ki a nehézben is, a szeretteid, tiszteltjeid mellett,  attól is emberesedsz.

Szeretettel: Julamami

Ugyan… 2020.02.20. https://julamami.com

Ugyan gondol-e arra bárki,  aki a sorsunkat igazgatja,

van neki is sajátja, ugyan miért nem azt igazgatja.

Valószínűleg nem tudja,

ha már az indulásnál,

mások szerint élte meg.

Abba bonyolódva jár körbe,

kiüresedhet mielőtt kiteljesedne.

Ha rájön rajta múlik, hogy jó-e

a kedve, várja, pedig benne a

többlet. Azt mások  nem

tudják, neki fontos az,

hát érezze jól,

abban is magát, hinnye.

Nem ártok, sem bántok,

magamra is jól vigyázok, ah.

Megtanulni jól kommunikálni,

bármikor lehetséges,  ha adott

ahhoz, sorsszerű-e, a helyzet ott.

Tanulható a sorsának az olvasása,

napi szinten frissen tarthatja,

ha felismeri azt ami adott ott.

Önmagán, a családján segíthet.

Önismereti oktatás, igényesen.

Kérem ne aggódjon, jós se látó sem

vagyok. A tenyereiből olvasom le,

azt amit sorsnak és generációsan

jelnek látok. Saját találmányom.

Ezt már 10 éve, hogy oktatom,

ha  kéri, felnevelődni segítem,

 a sorsához az igényes felnőttet.

Ugyanabban él tovább, viszont

már látja, a miértjeire a választ.

Tartást ad, a belső kontrollja,

nem mindent ad  közre már. Jól

átgondolva, rájön neki szól, ah,

az is ha tárgyilagos marad.

Tehetséget valami széphez,

jóhoz mindenki hozott,

minden összefügg, azt a.

Változást hoz,  ha tud már

alkalmazkodni, használja,

az intelligens agyát, hinnye.

A történésekből mindenki mást

lát meg, másképp hat rá ugyanaz.

Mindenkinek van valamiben igaza,

az alkalmazkodni tudás a lényege

mindennek, nem sérülhet az énje.

Ha várja, hogy kérdezzék tőle és

nem hangzik el  a kérdés,

mit szeretne, akkor is lesz saját

véleménye, utánzó nem lesz belőle.

Hinnye,  lehet, hogy nem érzi felelősnek

majd magát,  amikor önjelöltként várja

és már senki sem mondja, mit

kellene csinálnia.

Feltételezték

felnőtt már,

van saját

gondolata.

Valószínűleg túl  sokáig

várta, hogy majd mindig,

mindenhez lesz jelölt,

aki azt is megmondja.

Beáll oda ahol a

 könnyebbet

választja.

Így aztán,

amit

meg sem

csinált, pont

azáltal maradt le.

Hinnye, a könnyűnek

tűnő lesz majd a neheze.

Van belső lelkes, szíves,

gondolkodó énje, kontrollja.

Megjön az esze a sorsához, ahogy

látom mindenkinek, ne aggódjon, ha

már felfogja, bármikor jöhet, a lehetősége

is  adott lesz ahhoz, hogy megcsinálja a sorsát.

Adjon az Isten minden földi jóból, annyit, ami akkor,

mindenkinek  a saját sorsához, éppen jókor és a legjobb.

Alternatív
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Heringes Árpádné ev. Műhely, a megelőzésért,  Szeretettel. Julamami védjegy

 

Sorsod, sorsa, sorsunk… 2019.02.19. https://julamami.com

A múlt elmúlt, figyelj,

a mára, a sorsodnak,

most fontos pillanatára.

 A kölcsönös tiszteletre.

Kinek, mennyit bír el, a

válla, vagy a belső tartása.

A sorsod ismeretlen

számodra és

mégis, a

 tehetségedtől,

annyira távol, tiéd

lehet, a győzelmi mámor.

Ki, mikor, emelkedhet, önmaga fölé,

 tudása van-e, a hiányát, a vagyona lefedi.

A legjobb, az egyszerűben, nagyszerűen.

Ha az egyik oldaladon, még szükséges,

számodra, a segítség, arra figyeljél, hogy

a másik oldalad által, már legyen fizetség.

Ne legyél kiszolgáltatott, azzal, hogy azt,

hiszed, érted szól, rajtad segít, magán fog.

Ez egy szokatlan, sokaknak, idegen állapot.

Maguk köré állítják, azokat, akik hozzáértők,

tudással, belső tartással, hitelesek, amíg, bírják.

Alázat helyett, megalázó helyzetekbe sodródnak,

hétköznapian kiszolgálják, használják, a vállaikat.

Egy generáció, már letudva, most kallódik éppen.

A többieket megterhelik, nyögvenyelős dolgokkal,

így, a felelősség, áthárítva, újra állnak, a kirakatban.

Jézus, mekkora hiányok keletkezhetnek, számolatlan,

jól játszik, a látszatos, lesz belőle, gyorsan nagyságos.

Egyszer, mindenkinek, eljön a pillanat, amikor szólítja,

a lelkiismerete, „bocsánat”, én még, időben szóltam.

Ismerd meg a sorsodat, a generációs feladatodat, a

 fokozatosság, lényeges, a gondolkodó agyad dönt.

Megalapozod-e tudással, vagy üresen csapongsz.

Előtte, kontrollálhatnád, a belső tartásodat, hinnye.

Sorsod szerinti-e, vagy, csak éled, amit, most éppen lehet.

Ugyan mit üzenhet, ez, generációsan, az éppen felnövőknek.

Ad-e azzal, döntési lehetőséget, vagy aki nem bírja, elmehet.

A nehéz feladatokkal, fejlődünk, erősödünk, emberesedünk.

Egy Haza, ez, csak egy, szívesen, lelkesen és gondolkodóan,

élhetnénk benne, mindannyian, ki, miben, tehetséges, azt a.

Abból, adhatna bele a közösbe, úgy körforgásban lehetne,

egészségesen, jóval, széppel, tartalmas életet élhetne.

Legyen szerencsés napunk, tiszteletben élni szép,

szeretetben élni jó, az élet élni szeretne.

Megtalálja a módját, mindenképp.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

szeretettel. Julamami

 

Nem működik… 2018.02.18. https://julamami.com

Oktatnám a lerajzoltamat,

a most szükséges tudást,

nem hallják még a szavaimat se.

Azt írják magas százalékon vagyok,

hirdessem meg ott és révben leszek.

Nem jut eszébe azon a magas anyagi

síkon már senkinek, adja azt ingyen.

Hiszen azért mert ilyen vagyok, nem

gazdagodtam, a tudásomból meg.

Mielőtt még, félre gondolnák,

magamat  sem hibáztatom, ki

mondta, hogy adjak ahol nincs

épp oda, a szintjére került vele.

Tudom én túl sokat adtam mindig,

de mit tehettem volna, ha látszott

más nem látja meg, a szükséget ott.

Elgondolkodom, hány év szükséges

ahhoz az életemből, hogy átmenjen.

Mit kezdjek majd nagyon öregen,

mindazzal, ami előbb járt volna.

Megelőzésként, értük is tenném,

végig is viszem, tán meg is oldom.

Ha gügyét akar csinálni belőlem,

 le akar győzni, én bizony hagyom.

A lelkiismeretem megnyugtatom,

megtettem mindent amit hagyott.

Mástól, másképp tanulja azt meg,

attól kezdve, nem az én dolgom.

Ahhoz szoktak, jól láthatóan ott

hirdetik, akik nevelnek, oktatnak.

Nem tartozom se ide, sem oda,

tartozom az érkezőkhöz és épp

 oda, nehezen megy a hírverés.

Nincs működőképes ingyenes

lehetőségem, hogy átmenjen.

Sok éve annak elzárták előlem,

az oktatásom akkori szintjének

megfelelő pénzcsapját, hinnye, ah.

Miért is gondolják, hogy képesek,

vezetni magas szinteken, hogyha

nem látják át, nem hallják ki, az

emberek beszorultsága hangját.

Van-e rádió hallgatható szinten, a

 hosszú utakon vezetés közben.

Vagy csak a magas kategóriások

vannak kiszolgálva azon közben.

Nagyon boldog voltam, amikor

megéreztem belül a Hazaszeretet

megrendítő érzését. Igen vegyes,

érzések voltak, mintha nem azt

éreztem volna, értem is van az.

Folytak a könnyeim is rendesen,

nem vagyok egyedül ezzel tudom.

Legfeljebb rájuk is raknak bélyeget,

hol ilyet, hol olyat, nekik az mindegy.

 Ki ne látszunk, emberiesek vagyunk.

Ha nem beszélünk ezekről, megy

valami nagyon üresbe minden.

Különös oktatás, nevelés, az

adna magyarázatokat oda.

Sorsok, generációs jelek,

teljesíthetőek lennének.

Vannak akik a lelkes, szíves,

gondolkodójukat hozták,

mások meg pénzesedhetnek.

Generációsan fontos lenne, hogy

ezekben is fejlődhessenek a sarjak.

Sok olyat látni a szerzésben, hogy

vesztesek kezeikbe kerülhetnek.

Mások meg, ha megkaphatták

volna a lehetőségeiket időben,

emelték volna, azt amit lehet.

Nemcsak magukra gondolnak,

teszik, hivatásukat gyakorolva.

Most kérek bocsánatot, sokat.

A szeretet szó tartalmát régen

tudtam kontrollálni magamban.

Sokféle hatással volt az sokakra.

Még olyanok is akadtak, akik azt

hitték, szeretetet hazudhatnak.

Vissza is sokan élhettek azzal,

mert rájöttek, kontroll nincs

az emberekben, magukhoz

mérnek minden tisztát, jót.

Hiába minden, nem működik,

különböző szintű emberek

nem hallják meg egymást.

Íme itt vagyok fordítónak.

Van aki abban is képzetten

emberies, a dolga is volna.

Tegye közzé mindezeket,

ingyenesen nem megy

át oda ahol pénz van.

Persze lehet tolni,

úgy mint régen.

A megszokott

szerint, csak

nem működik.

Az intelligencia

hiánya mögé bebújva,

nyafogásba bocsátkozva.

Azzal nincs semmi pótolva,

 erősen nem hat rá, nagyítja.

Nem tudom, a gyakorlatában

nem ismerem, így tájékozatlanul

feltételezem. Azzal, ha nem, veszik

  fel, a folyamatnak megfelelően az

életritmusát, le is maradhatnak.

Hiába minden volt hamisság,

nem működik azzal már.

Jó energiák vannak.

A tapasztalást nem

szabadna kihagyni,

hiányozni fog mint

következő lépcső.

Lehet ugrálva is

közlekedni, de

a biztonságos

lépésben, néha

csak az araszolás,

a valós tapasztalás.

Egy sima, egy fordított

és úgy tovább, hacsak nem

tesznek bele csavart mintát.

Kettőt jobbra és kettőt balra,

ez magyaros, igazán fenséges.

Egészséges ritmus ám a csárdás,

megigazíthatja az embernek

minden apró részletét.

Visszakapja általa,

az életének azt

a működését,

amiben élni

jó és szép,

Az egyszerű

dolgok azok a

legnagyobbak.

Amikor tudod, ki

vagy te, hol tartasz és

ha vezetni születtél volna,

megkapod azt a lehetőséget.

Felismerve az életritmusodat,

megérzed a saját határaidat.

Rájössz, lépni megint lehet,

továbblépni, csak akkor,

ha megvolt minden

lépcsőfok odáig.

Megalapoztad.

Ha nem volt,

lehet elölről

kezdeni azt.

Nem megy az,

ha, csak ugrálsz,

össze – vissza, azt

sem tudva, hova.

A hitelesnek tűnő

még nem biztos ám

hogy az is, tán meg

sem tapasztaltad.

Honnan tudhatod,

hogy valóságos-e az.

Ha kikopott már az

 emberies belőle tán.

Nemcsak a látszat,

ami mögött, ott ül a

 kánya, épp arra várva,

ah, mikor lehet károdra.

Megszokta, kellene neki az

elégtétel, hogy mindenki

neki hódoljon, különb ő,

másoknál mindenben.

Csupán azt nem vette

észre, a nagy igyekezete

kivette belőle, lelkének

a jól megszokott erejét.

Hiszen a szintje fölött

sokkal több kell abból,

mint a saját szintjén.

A tapasztalást nem

adják ám készen,

megdolgozunk

alaposan érte.

A jó és a rossz is

jön vele vegyesen.

 Rájöjjünk arra is,

számunkra, mi a

lent és mi a fent.

Meghatódtam,

amikor éreztem,

milyen jó az nekem.

Hisz, beérem a saját

egyszerű életemmel.

Nem vágyom nagyra,

nem siettetek semmit,

nem másokhoz mérem.

Hiszen rájöttem az ízére,

nagyszerű érzés, élni a

jól megszokott

egyszerűben.

Ugyan miért

cserélném le,

tán azért, hogy

többnek lássanak.

Aztán, meg mire jó

az, a születésemnél

engemet is elneveztek.

A Nagy Julianna nevet adták,

ami nem sok jót hozott nekem még.

Talán, ha a nagyapám jól kiérdemelt

előnevét felveszem, felemelt volna,

így megmaradtam, épp csak látszom.

Nincs értő segítség, hát nem várom.

Ami azt jelentette, jót tett a többiekkel.

Mivel ismétlésben vagyok, csak másképp,

hát, a jól megérdemelt életminőségre váltanék.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, eladó.

Olyan embernek, aki tudja mit vesz meg általa, beviszi

az oktatásba, s azáltal mindenki, akinek igénye lenne rá,

hozzájuthatna a saját Hazájában, kerüljön a szintjére vele.

Híresedjen és nevesedjen is általa, a jó üzletét megcsinálva.

Ha így, nem megy és jön valaki messziről, hát vegye és vigye,

jól járhat bárki, az oktatás hatásával, tartással, méltósággal.

Adjon az Isten minden földi jóból, mindenkinek annyit,

ami számára, akkor éppen a legjobb.

Jó szerencsét kívánok.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból, Heringes Árpádné,

Julamami Szeretettel.

 

 

A tenyered térképe … 2017.02.17. https://julamami.com

A tenyered térképe

az csak a tied.

Rajtad múlik,

hogy az életed

a sorsod-e, vagy

mennyire térsz el.

Ha ennyire eltérsz

a saját kultúrádtól,

hogy nem vállalod

azt fel, akkor mi

adja a tartásodat, ah.

Ó ha láthatnám a tenyered,

tán még segíthetnék is neked.

Túlmentél, s észre sem vetted,

se lát, se hall, nem gondolkodik,

hiszen még magasabbra vágyik.

Amikor észreveszi, hogy azt már

neki se lehetett volna, már késő.

Emberies vagyok, emberismerő

a megelőzésben, által lettem az.

Óvatosan a hajlítással, nem

elég ha poszton a furkó,

az intelligens látja is.

Tán, megbocsátóan

akár üthet is,

hiszen nem

egyértelmű

szabad-e neki.

Jól gondold meg,

nem fog válogatni.

A jele nem egyezik

meg senki

máséval,

egyedi

az, mint a te

személyiséged.

Nem az életkora

függvénye az sem.

A generációs jeled,

a generációs feladataid,

a generációs hozadékod,

a generációs rád vetülések.

Az élet még nem a sors,

akkor lesz az, amikor

már azt éled, amivel

letörleszted azokat

az élethelyzeteket,

amikkel előreviszed

a családodat, szeretteidet.

Ha az elején, a kezdet kezdetén,

figyelmeztetnek rá, akkor is

végigviszem azt, addig

amíg képes vagyok.

Kiderült a végére,

hogy megegyeztek

már előre, az nem

engemet illet majd.

Jósnő meg, soha nem

is voltam, „sorsolvasó”

az első végzettségem ez

 ügyben. Amit megtanulni

nem tudtam a tanfolyamon,

de hagyták, hogy azt mondjam

amit látok az elnök tenyerében.

Mindent másképp csináltam és

mondtam, mint ahogy abban

ott, elvárták éppen, meg

kellett volna tanuljam,

de nem láttam benne

az összefüggéseket.

Nagy vagy, mondta

a vizsgáztató elnök,

Nagy Juliannának

hívnak mondtam.

Jót mosolyogtunk.

Valahogy láttam azt

ami a tenyerekben van

és rájöttem, hogy meglátom

azt mi mihez kapcsolódik, mi

minek a következményeként,

ott van az összefüggésében.

A saját tapasztalatomat

rajzoltam le egy nap

alatt, mert éreztem

le kell rajzolnom már.

172 oldal lett belőle,

amit oktatok, amit a

neveléshez használok.

A saját karakterére, lelke

rezdülésére igazítom, hogy

boldogulni tudjon ezeknek a

jeleknek az átérzésével, a

hétköznapi életében.

Nyilván kell ahhoz, a

 beleérző képessége, a

 többi kialakul benne.

Miután végig is tanulta

a 20 órát, megváltozik

a szemlélete, szélesebb

lesz a látóköre, azzal amit

hozzávesz ahhoz, amivel

addig úgy ahogy boldogult.

A nyílt titok benne az, hogy

mi mind, egyenként születtünk

és hozzuk a saját térképünk, ami

 a miénk, mintegy az össze nem

téveszthető, senki máséval sem.

Amikor az akadémiára jelentkeztem,

már megtisztelt, jött 15.000 ember.

Kitűnő, megajánlottal végeztem ott,

nem tudtam megtanulni semmit,

de sok mindenre megkaptam

a válaszaimat, hogy mit és

miért úgy csinálok,

kontrollálok.

Az idei már a

mester éve

az ami,

akkor

már jól is

működik,

ha átlátja,

megérzi,

kihallja azt,

mindenki, a

 hétköznapok

sűrűjében is.

Ami őt segíti

abban, hogy

ne menjen

mellé és ne

sodródjon

a csapdába.

Már csak a

tiszta élhető

meg jól, amiben

már hajlítás van,

abból komoly

galiba lehet.

Hiszen az aki

azt hiszi, hogy

nem látják, nem

hallják ki a szavaiból

a hamisat, mellé is mehet.

Julamami Magyarosan Agyalósa

Tudjuk, senki sem tökéletes csak

az Isten, de kiteljesedni azt lehet,

a sorsunkat beteljesíteni az meg

feladat is lenne és mindenkinek.

Tartást, méltóságot adna, ha

aki elég érett rá tudhatná, mi

az amiben eltérő lett az ő sorsa a

családtagjaitól, ezért benne több

a tolerancia, alázatos, emberies.

Győzz meg, legyőznöd könnyű

engemet, nem harcolok sem

ellened, sem veled, oktatnám,

nevelnék ezzel, ha lehetne.

Különös oktatás, nevelés.

Elsősorban a saját Hazámban.

Gondoljátok ti is el, mennyivel

könnyebb lenne beszélgetni

a gyermekekkel, fiatalokkal,

ha lenne miről beszélni, mert

akinek leolvasod a sorsát, az

pontosan érez mindent belül.

Rájönnétek miért tér annyira

el a már ismert családtagoktól

a te nem behatárolható sarjad.

A lelkében, szívében, gondolkodva

kontrollálni tudja, mi helyes mi nem,

abból amit leolvasol, a saját tenyeréből.

 

Julamami védjegy, 2010. év óta Magyarországon, Heringes Árpádné nevemen van. HeringesÁrpádnéPaks. Műhely, a megelőzésért e.v. a Hergál Házból. webtenyer@gmail.com Tiszteletem.

</p srcset=

Sorsok, emberek … 2017.02.16. http://julamami.com

Ha megkérdeznék, a mai napra

én mit szeretnék,

a kívánságom

csak ennyi,

a saját

Hazánkban

tartással élni,

a sajátomban

kiteljesedni.

 Méltósággal

oktatni, nevelni,

mindenféle új és

régi kultúrát

megismerve

jóembernek

lenni.

Sorsok,

kié, mié,

enyém,

tied, övé,

vagy másé.

Kinek mivel

kezdődik el,

kinek mikor

ér körbe.

Anélkül

beleélnek

a semmibe,

sorstalan

lődörögve.

Ki meg

csak

néz,

hisz

meg

van

rekedve.

Keresi az

életének

mi az igaz

értelme,

ha a sorsa

soha nem

érhet körbe.

Generációs jel.

Ha előbb hat a

mások kultúrája

rád az oktatásban,

mint a sajátodat

felismernéd,

hát honnan

tudnád, mi a

 dolgod neked,

ha a sajátodat

nem is ismered.

Vajon tudja-e

az aki mindezt

elrendezi, hogy

kinek mennyi

gondot okoz

azzal, ha

anélkül

teszi

azt

amit

felvállalt,

hogy ahhoz

értene is.

Neki csak

azon járhat-e

az esze, hajrázik,

hogy időben érjen

be az éppen aktuális

döntéshelyzetébe.

Ugyan eszébe

jut-e,

hogy

a mögött

emberek

vannak,

akiknek

fontos

lenne,

hogy

végig

vigyék

a sorsaikat.

Mert, hogy az

nem egy sors csak,

hanem, mindenkinek

a maga sorsa, nem is

egyforma, s nem is

egy időben  van

ugyanazzal

neki dolga.

Mint a

többieknek,

viszont tudna

tanácsot adni ő

oda, ahol már túl van

azon a szakaszon, amit

a többiek még nem is

sejtenek. Nekik is

dolguk lesz vele.

Ki ad tanácsot

kinek és közben

mennyi számára

ismeretlen helyzetbe

nyúlhatnak bele, olyan

emberek, akik csak azért

vannak ott, hogy ott legyenek.

Hiszen soha életükben nem is

voltak olyan élethelyzetekben.

A mások meg nem érdemelt sorsát,

még időben egyengessék, révbe vigyék,

anélkül, hogy tudnák mi a tartás, méltóság.

Úgy gondolják, hiábavalóság a fokozatosság.

Üres emberek sora, lesz azzal ott legyártva,

nem a saját Hazájának jó sorsát igazítva.

Biza különb életet élhetnek, mint amit

megérdemelnének, hiszen

csak önmagukért tesznek.

Tán eszükbe sem jut soha,

hogy mások nekik vannak

abban, azáltal kiszolgáltatva.

A tetővel nem lehet kezdeni a

ház építését sem, előbb az alapra

van szükség ott, hogy a továbbiakra

úgy gondoljanak, olyat tervezzenek,

hogy alap legyen az minden következő

építési fázishoz, hogy időtlen időkig az

meg is álljon.

Az embereknek,

lakhatást nyújtson,

mosoly, öröm, töltse be

a szobákat, gyermekeket

neveljenek fel bennük.

Sokszor nézhessenek

 a szüleik majd utánuk

a küszöbjükről, amikor

elhagyják ők egy időre a házat, Hazát,

hogy a megfelelő helyen továbbtanulnak.

Amikor hazavágynak odalátogassanak,

újra és megint szeretetet kapjanak.

A szüleik elégedetten éljék meg

azt, a gyermekeik kikké váltak.

Örülnek nekik, hiszen adtak

általuk a saját Hazájuknak,

hiszen egy Haza csak egy,

mindannyiunkból lett akik,

 szépet, jót teremtettünk itt.

Emberesedjenek fel, ahhoz

a feladathoz, hogy megértsék,

ha emberekhez nyúlnak, ahhoz

érteniük kell, hogy legalább ne

ártsanak.

Tapasztalat nélkül,

csak hű bele, lesz ami

lesz, az elméletet tudja

talán, hogy meddig mehet.

Meg sem érinti, ha emberről

dönt, lehet, hogy ő is úgy nőtt

fel, hogy nem kérdezte meg senki

soha, hogy van, csak ki lett szolgálva

az éppen aktuális tanuláshoz a pénzzel.

Hát úgy érzi az megjár neki egész életében,

nem szeretne semmi újat megtapasztalni, se

elfáradni, sem gondolkodva élni, csak beleélni.

Félbemaradt sorsok, meg nem élt jó életek,

csak ami marad, csak amit meglehet,

mintha nem is tudná azt az

emberek egy része,

hogy szeretet

nélkül

nem

megy.

Az eredője,

a következő

lépése, az alapja

a szeretet mindennek.

Ha nem hiszed, éld meg,

s csak utána mondjál róla

véleményt, amikor már

tudod miről beszélsz.

Tapasztalva haladtam,

amikor úgy éreztem még

valami hiányzik onnan, hát

mentem és megtanultam.

Nemcsak belecsaptam az

élet lecsójába, azt nosza,

rugaszkodjunk el sehonnan,

sehova, csak haladjunk felfele

a nemlétező jól kitalált ranglétrán.

Mert azt hiszik, ha jó alaposan körbe

udvarolják azokat, akik már bizonyítottak

és megtisztelő rangokat, címeket adnak oda,

akkor azzal minden el is van intézve, mehetnek

félre, nem kérik ki többet a tanácsaikat, majd

ők mennek a saját, makacs fejük után, hiszen

némileg akkor már bele láttam, hogy azok,

akik tudták mit csinálnak, miben, hogyan

nyúlnak. S ha megvan  már a mozdulat,

akkor abból gond nem lehet, hiszen

úgy tűnik, ahhoz már ők is értenek.

Nem szóltak időben a többiek sem,

mert ki tudja, honnan jöttek, kik

vannak mögöttük, mi bajuk lehet

abból, ha szólni mernek, így aztán

ment tovább minden bele a semmibe.

Sok – sok „mekelekkel” lett tele minden,

s azok is csak néztek ki a fejükből jó nagy

szemekkel, akik tudják mikor mit kellene

tenni, hogy abból kilépve, minden haladjon

a maga útján, s mindenkinek a megfelelő

sorsa legyen az amit megélhet, s végig

is viheti, hiszen felelős azért amit

megteremtett, generációsan, ha

ő már megszenvedte, az övéinek

jó kell legyen, ne kerüljön ismétlésbe

mindenki, az is aki már ott jár a befejezés

előtt az életművének, csak nincs aki felelősen

felvállalná, hogy adjon hozzá neki is lehetőséget.

Ezért aztán nyomhatják ezerrel a külföldről ide

behozott, kontrollálatlant, mindent elárasztva.

Ami ahonnan jött ott kitűnően működhetett,

ez itt a mi Hazánk, s vagyunk benne mi, akik

elértünk oda, amit már átadhatnák, oktatatni

tudnánk, feltisztult állapotában a Hazánkban.

Hiszen egy Haza ez csak egy, itt nőttünk ki,

belőle lettünk, ide születtünk, ide adnánk el,

azt amit elértünk, hogy legyen rálátása, a

 magas rezgésűeknek, arra ami itt

érett be, mielőtt eladnánk oda,

valahova, ahol azt is tudják mennyit ér.

Nem vagyok a választékok között, így az arra

tévedőt, nem figyelmeztetem, kontrolláljad, ah.

Szombatonként bejelentkezéssel részt vehet az

oktatásomon, nevelésemen. Magyarországon,

Pakson a Hergál Házban, vagy megtervezzük

és tanulunk az általam átküldött

oktatási rajzos formák

által az online Világban.

Szeretettel. Julamami

„Monti” vagy „Mezőségi”, a ritmusa.. 2021./2017.02.15. https://julamami.com

 

 

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.
Amit mondott megmondta, tetszik nem tetszik, másképp nem lehet, mint, ahogy szerinte mindig, mindenben igaza van. Bocsánatot kérek és az Emberismeret, Önismeret, Önbecsülés, a Sors, a Generációs feladatok, a Julamami védjegy.

Általános műveletséget növelő „Tenyérolvasó”,

Különös oktatás, nevelés nevet kapott, a

rajzos oktatási formája annak,

amit tizen éve feltaláltam és

ha megtiszteltek vele Oktattam,

személyesen, egyéniségükre szabtam.

Párhuzamosan, Online is oktattam

akkor és maradt az Online Oktatás.

Önismereti oktatás, nevelés címen.

Talán ne az igaza után menjen, mert

mindenkinek mindenben van egy

kicsi igaza. Érveljen az már a tudását

tükrözi, aki érti tudja, értője annak.

Arra ébredtem, hogy nézzek rá,

milyen csárdáshoz hasonlíthat

a ritmusa, a feltaláltamnak.

Hát elkezdtem utánanézni,

hogy mi az igen a gondolkodó

 agyam és a lelkem, a szívem,

szerint ott belül nekem.

Nagyon jó

érzés,

azt

érezni,

hogy van

ritmusa is

annak amit

feltaláltam.

Mint ahogy

mindenki magát adva,

járja magyarosan a táncot,

ugyanúgy mindenkire

szabva másképp mondom,

viszont van egy alapritmusa

annak ahogy mondom.

Azt mondják jó hallani.

Elértem azzal amit

feltaláltam, azt amit

mindenki megérthet.

Azt is, amit a magasabb

lélekrezgésűek, akiknek

tükör az Online Oktatásom.

Emberségesek maradtak,

kifinomult a lelkük

rezgése, a szívük

ritmusa, értik.

Mindenkihez szól

és egyesekhez is

szól, mindenkiről

van benne valami,

s mindenkinek

mond valamit.

Elértem oda,

hogy amit

feltaláltam

megtalálva az

 útját a Világban,

a saját magyaros

sorsát is megtalálja.

Ne kallódjon el, mert

a magam feltalálta ez is,

most akkor megkeresem neki,

a legjobb helyet. Ahol meg tudják

becsülni és a saját jó minőségében

tudják továbbadni a Hazánkban és

   a Világban az intelligenseknek.

Julamami Magyarosan Agyalósa,

Online Oktatás bejelentkezéssel,

webtenyer@gmail.com.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból és Online a Világban bárhonnan.

Tájékozódjatok, ha eldöntöttétek,

jelentkezzetek be,

webtenyer@gmail.com, +36302470589 által.

Jó egészséget kívánok. Tiszteletem. Julamami védjegy.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.
Műhely, a megelőzésért. Heringes Árpádné e.v. Szeretettel.  Julamami

 

A bizalom… 2018.02.14. https://julamami.com

Segítő emberiesnek születtem, nem tértem el, fejlődtem.

Tudnék már segíteni abban, hogy megértsék egymást ők,

akik két különböző oldalon elérték mindazt, amit hoztak.

Tehát tulajdonképpen, egy bizonyos szinten vannak,

csak a másik oldalon és elbeszélve egymás mellett.

Értem, hogy ő mit nem ért, inkább gyügyének néz.

Mintsem felvállalná, van olyan amit nem hozott a

születésekor, másban tehetséges és nem ebben.

Szintjére kerülhetne, ha megtanulná, amit nem tud.

Lelkesen, szívesen, gondolkodó emberies vagyok, ne

várjátok tőlem azt, amit tudnak, a felvetten nagyok.

A születésemkor, Nagy előnevet kaptam, sikeresnek

lenni azáltal mégsem tudtam, feleség nevet vettem fel.

Most tanulom és nagyon odafigyelve, a racionális oldalt.

Mivel nem én döntöttem el, csak belekerültem abba, amin

változtatni egyedül nem is tudtam, hát újra adtam, adtam.

Félreértve ezt, gyengének, butának, vélnek, akik úgy érzik,

mindent elértek és továbbra is elérhetnek. Csak magukra

gondolva élnek, nem veszik észre, így elmagányosodnak.

Megtaláltam, feltaláltam, egy nap alatt lerajzoltam, amit

oktathatok, ami által nevelhetek felnőtteket. Addig, amíg

nem billentek át teljesen, anélkül, a túlzó oldalra, hogy ők,

 kontrollálhatóan a gyakorlati életükben, tudtak volna róla.

Készül a fiókomban a tájékoztatás mindezekről, videókat

rakok fel, meg lehet majd vásárolni, letölteni, megtanulni.

Emberies nyelvnek neveztem el, működő, általam átmegy.

Megtanítanék sokakat, hogy mindenhol legyen legalább.

Egy ilyen tudással bíró ember, tudjon fordítani az ugyan,

egy anyanyelvű, de másik oldalon, szinteken élők között.

A tiszteletem, Julamami vagyok, addig vándorolok, amíg

 nem érzem végre, Hazaértem, már otthon vagyok, hinnye.

Győzz meg, legyőzni könnyű, oktatnék, ha megengednétek.

Először csináltam ilyet, kiadhattam, A csoda című könyvemet,

2015. Karácsonyára szántam, az értőknek, hogy el ne vesszenek,

  emberiesen,  gyors pörgésben,  figyeljen mindenki a legfontosabbra.

A lelkes, szíves, gondolkodó emberies hármasára, akkor is, ha most,

nem azt látja fontosnak, maga körül. Minden azt sugallja,

   hajts, győzd le a többieket, legyél első mindenben.

Különben nem látszol ki a tömegből.

Úgy látszik minden aprót is

eljátszottak már,

némelyek,

mindazért.

Igyekeztem,

érzékeltetni a

történeteimben, jól,

hogy ne menjenek mellé,

 az arra még időben beérettek.

Tapasztalt emberiesként, van is

mögöttem tapasztalat igen bőven.

Van olyan is, ahol elmentem, odáig,

ameddig csak lehet, hogy ne ártsak.

Nem ártok, nem bántok, magamra is

 jól vigyázok, hiszen emberies vagyok.

Nagyon nehéz és még annál is nehezebb,

akkor, ha minden másképp működik már.

Gyakran, igen gyakran csinálnak gügyét

belőlem, meg kell tapasztalnom, hogy

elhiggyem azt, a negatív aprócska

jelzését, ami megóv majd attól.

A továbbiakban már, hiszen,

 igen sokszor tapasztaltként,

segíthetek azzal másokat.

Legyen szép ez a nap.

Átfordultunk címet adtam a föstésemnek.

Szeretettel.

 

Műhely, a megelőzésért. e.v. HeringesÁrpádnéPaks. https://julamami.com

Tiszteletem. https://julamami.com HeringesÁrpádnéPaks. Vállald fel, ha mindent magadnak szeretnél, s akkor tudnak róla a többiek, nem érzik becsapva magukat. Mert sokáig, kinél mennyi ideig szükséges megtapasztalni, azt, hogy rájöjjön, kihasználják, mert, felismerték, az alázatát, az ártani nem, csupán adni tudását. Nem kérdezik meg, hogy miért úgy gondolja, ráhagyják, akkor is, ha tudják, hogy becsapják azzal, csak önmagukra, gondolnak, csupán, jól járni, kapni akarnak. Mintha egyedül róluk szólna, a jóról és a szépről, amit beleteremtettünk, nem kapjuk vissza, odalett, másik meg nincsen, mert elhittük. Ha beleteremtünk a Hazába, akkor az a miénk is lesz, legalábbis, akkor, azt éreztük. Láttuk, hallottuk, éreztük, valami nagyon nem volt rendben. Mégsem akartunk arra gondolni, hogy csak magukra gondolnak és a rajongóiknak adják, a napi jót és szépet. Mintha kiüresedett volna, az ami maradt, arra tervezni, nekünk a régi módon, nem lehet. Nem találja az Emberlánya, mitől is lettek hirtelen ennyien, akik a régi önmaguktól elfordulva, a múltat hirtelen, letudva, ekkorára nőttek. Vagy valóban elhiszik, hogy nem szükséges a Világhoz felfejlődniük, se legalább a látszathoz, megemberesedniük. Elhiszik, hogy elég az, ha az aktuálisan megmondók szerint cselekszenek, s azzal már, kiváltságosok is maradnak. Várakozni hetvenen felül, amikor nincs is mire, de mégis bele kell kapaszkodni, a saját emberséges tartásomba, a tudásomba. Hiszen, a feltaláltam jól működik, hát meghozza majd, a saját idejükben, az erre a tudásra is igényeseket. Amikor rájönnek az emberek, hogy nem lehet, csak egyoldalúan gondolkodni, se átélni a jót, sem jól megélni, a hétköznapokat, üresjáratban maradva, azt, amit a sorsuk számukra tartogat. Emberek vagyunk, hát gondolkodva döntünk, nem másoktól várjuk a megoldásokat, hiszen, ahhoz, hogy itt tartsunk, ide, sokféle módon fejlődtünk fel. S nagyon sok ember, érte el, a saját szintjét, mind a két oldalának teljesítve érte el a sikereit. Az csak úgy, meg nem szűnik, a következő szinteket is elérték már azóta, akár naponta felfejlődve oda, ahol a saját sorsa, azt már megtartja. Nem lehet a fejlődést megállítani, hiszen mire leírom, már megint fejlődött a Világ, s az egyes ember, tudja, neki szükséges minden jóhoz és széphez alkalmazkodnia. A sorsát, a generációs feladatait, helyette, vagy őt kihagyva a döntésből, más számára jól működően, megoldani számára jól, nélküle, nem tudhatja. Kérdezni jól, az tud, aki tisztában van azzal. hogy megfelelő emberismeret nélkül, más szintre, nem megy át a kérdés, a válasz sem érthető ugyanúgy. Ha mindig, csak ugyanoda szól a kérdés, s a válasz is csak onnan érkezik, bizony – bizony, akkor az nem valóságos. Se nem életszerű, csak álságos, nincs energiája, üres marad, annak, a jól működő élethez, semmi köze nincsen és nem is lehet, ah. A többi emberekhez nem szól az, a más szinteken élők számára, jó minőségű életet megélhetést az, nem biztosít. Kimaradva a jóból és a szépből, amit ide, a Hazába teremtettünk, várakozunk, mert nem akarjuk elhinni, hogy mindez megtörténhetett velünk. Sokat adtunk, teljesítettünk, ledolgoztunk, a nettó jól elbánt velünk. Hát nem álltunk meg, naponta most is, teljesítünk, egyre nagyobb tudással rendelkezünk. Oktatjuk amit feltaláltunk, csend van róla, nem számolják bele azt az időt, se a pénzt, amit azóta dolgoztunk, a Hazához teremtettünk, amióta nyugdíjba mentünk. Minden egybe és egyre megy, a saját szintünknél, tudásunknál lejjebb, így bizonyára kényelmesebb, ha csak darabra megy. Nem harcolni születtünk, a kultúránk sem arról szól, a feladatunkat egyszerűen teljesítjük, nevelünk, oktatunk. Nem gondoltuk, hogy harcolnunk kell majd azért, amit a Hazába, teremtettünk, természetesnek vettük, hogy annyi amit beleteremtettünk, az vissza is jár nekünk. A Hazát védőknek, a férfiaknak és a nőknek, az arra, hivatásában és emberileg megbecsült szintje, akkor tudja jól csinálni, ha abból jól meg tud élni. A Hazát és az itt élőket, bennünket, a Népet védeni, az egy hivatás, akikről tudjuk, hogy napi szinten, felkészülten, jól védik a Hazát. Mivel elvárások vannak, teljesítik, hivatásukként élik a napjaikat, alapvetően, tiszteletet kapnak, azért amit tudnak. https://julamami.com Műhely, a megelőzésért e.v. HeringesÁrpádnéPaks.

Tán átbillentél… 2018.02.12. https://julamami.com

 

Magyarországon Pakson a Hergál Házból,

Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó),

neked, aki már érzed, várja a választ a kérdésed.

Látszik a tenyereidben, mindezek eleje és a vége.

Sok éves tapasztalásaim gyümölcsét rajzoltam le,

 amikor összeállt, az a tudás bennem, íme oktatom.

Körbeért, amikor már átlátod, kihallod, megérzed.

Stabil lesz az is, amit fokozatosan építhetsz fel és

 bizonyítottan, hiteles embert építesz magadból.

Minden következő lépcsőfokod is megerősít.

Kiteljesedhetsz, a gyakorlat teszi a mestert.

Ha bármilyen magasságokat értél azáltal el,

minden körülmények között maradj ember.

Megtörténhet bárkivel, ha nem ismeri fel a

saját és generációs feladatait, túlzásba esik.

Átbillenhettél, amikor már mindenből van,

s elkezded hozzá gyorsan gyűjteni. Még és

még, a következőt is még, s a következőt.

Elbűvölhet, megragadhatsz abban ott,

  nem fejlődsz fel, a sorsodhoz.

Már csak az irigység van

körülötted, meg a hiány.

Kontroll nélkül,

bevonzod,

a hamisakat.

Kecsegtetően

hat, jó üzletnek

látszik, csak kapsz.

Nem érdekel már,

kinek mennyi lett, a

 hátránya és kiknek

árthat az, majd még.

Már csak kapni akarsz,

nincs meg elvesztetted, az

 egészséges belső jelzésedet.

Mások is szeretnének jót és

szépet, abból amit teremtettek.

Túlléptél minden belső jelzéseden,

elhitted, neked már mindent lehet.

Olyan erős az, amit át sem láttál,

csak hagytad, kényeztessenek,

hiszen megjár az is neked.

A barátok helyett, sok

üzleti barátod lett.

A körül rajongást

is elhitették, csak

neked, s csak érted.

Úgy érezted, elérted,

azt a magasságot, ahol

meglátják, a te nagyságod.

Alapok, vesződség, kigondolás,

fokozatosság, s újragondolás és a

várakozás, a következők felépítése.

Sok – sok agyalás, hogy meglegyen a

saját, ami hozza a tapasztalást, s abból

lesz fokozatosan a tudásodnak alapja.

Ezek mind érezhetőek rajtad, benne

lesz a kisugárzásodban, megbízható

embernek tudnak, bizonyítottan.

Nem hiányzik belőled, se a tudás,

sem az azzal járó magabiztosság.

Építeni lehet rád, azt gondolják,

ezen ponton el ne feledd, semmi

olyat ne vállalj fel, amit te látsz,

de a másik, még nem látja át.

A felelősséget áthárítja rád.

Egy szinten lévő emberek,

jó alapokat adnak, egy

következő lépéshez.

Addig egyedül menj,

ha készen vagy azzal,

amit te építettél fel.

Összeállhat a  sok

tudás és okosság,

jövőt építő lesz az.

Összetett tudás, az

 intelligens agy, már

tudja, mit, hogyan.

Ne rohangáljál

piszkosul, van

amikor, az idő

ott már az úr.

Szeretettel. Julamami

Átlátni, kihallani, megérezni… 2017.02.11. https://julamami.com

Átlátni, kihallani, megérezni,

gondolkodva eldönteni és

amit az élet odatett,

sorszerűen

 megélni.

Ha nem

ismered

a saját

kultúrádat,

csak lézengsz, a

 másik hatásában,

nézel ki a fejedből,

hogy lehet ő rendben,

ha te hiába, sehogy sem.

Szoktam beszélni a sorsok

leolvasása közben, azokról

is amik, az emberekre már

hatnak, s ha nem vették

időben észre, szenvedik.

Nem értik, hogy lehet

az, amikor megtesznek

mindent és mégsem lett,

az ő életük mégse könnyebb.

 Megismerve a generációs jelet,

azzal a saját szintjén lehetne,

 kihallva, átlátva, megérezné.

A saját sorsa mestere lenne.

Akik intelligensnek születtek,

nem ártanak, nem is bántanak,

képesek úgy élni a többiekkel,

hogy alkalmazkodni tudnak.

Ezek tisztán Isteni kegyek,

ők nem térnek el attól se,

amihez közük nem is lesz,

de egy élethelyzetük által

megérintette őket mindaz.

Van aki simán azt mondja,

nem az ő dolga, az lehet,

hogy ma még nem,

na de holnapra,

ha sokasodnak,

bizony ah, csak

nézegethetne

ki a fejéből.

S eszébe

jutna, na

akkor még

valamit ott is

tehetett volna.

Hosszú idő kell

ahhoz, hogy te a

mások kultúrája

után érdeklődve,

vagy oda eltévedve,

átvegyed úgy, hogy

ne sérüljél meg bele.

Ejha, láttam én már

karón károgót

nem is egyet,

szoktam

mondani,

ha ismerős

az a helyzet.

Az életrezgése

visszaköszön ott

és akkor, az ám a

helyzet, eltévedni

azt is lehet. Nem

a tied, úgy visz

az előre, hogy

észre se veszed

megtéveszthet,

mire felismered.

Azonnal nem is

ismered fel, csak

ha már többször

megtapasztalva

megérzed azt.

Hahó, no lám,

milyen bátran,

inkább vakmerően,

azt gondolja nem is

láthatja őt tán senki sem.

Pedig okos, tanult nép ez,

lehet, hogy nem szól érte,

de tudja, mit kell tennie.

Ez olyan mint a kicsinyke

gyermekek, úgy bújnak el,

hogy közben a hátsójukat

nem bújtatják el, gondolják,

ha ők nem látják, akkor tán

őket sem látja senki sem.

Ha érezted már azt,

hogy televigyorral

belenevetnek az

arcodba. Valamitől

 magabiztosat mutatva,

  önmaguk kontrolljáról

megfeledkezve.

Akkor aki

 azt önmagának

megengedte, nem

is sejti, hogy azzal

a szintje alá került

és olyan módon,

hogy aki azt

látta, nem

pozitívan

nyugtázta.

Még akkor

sem, ha ő

volt tán,

addig neki

a jó barátja.

Ez egy olyan

mélyről jövő

önelégültség tükör,

hogy azt nem, sehogy

sem, semmi mással

  nem lehet már,

összetéveszteni,

megmagyarázni,

egyértelmű a mű.

Szintje fölöttiben

nem ő vezet már,

megvezették őt,

alaposan, jócskán.

Ismerd meg a saját

kultúrádat, hogy

megerősíteni

 tudjad azt.

Akkor

tudod

majd

tisztelni

a többiét,

ha már

képes vagy,

a sajátodat.

Élhetünk

szívesen,

színesen

egymás

mellett,

akkor is,

ha nagyon

mások vagyunk.

Hiszen ide szült

az anyánk bennünk,

 itt a szeretett Hazánk

nekünk, nem elvettünk,

bele tettük a szépet és jót.

Tartásból, méltóságból is

legyen otthon bőven,

hogy vihessenek a

zsengék is kimenőben.

Különös oktatás, nevelés,

tanulni soha nem késő, de

nem szégyen semmiképpen.

Van aki azt a születésével

hozza, van aki megtanulja,

átlátni, kihallani, megérezni.

Megelőzés és megelőzés…

Tanuld meg időben, hogy el

ne tévedj, a nagyon igyekvő

 vásott rengetegben.

Ha a családod

 a munkájával

elérte a sikereit,

nem kopik az ki,

ne csüggedjél, ott

van generációsan és

lehet, hogy a sarjadban.

A sorsod a tenyereidben,

tanuld meg leolvasni azt,

hogy a szeretteidet is,

a generációs jelekkel

segíteni tudjad majd.

A gyermek csak kicsi,

nem gügye, érte tegyél

ne helyette, az életének úgy

 lesz az ő minőségében értelme.

Magyarországon, Pakson, a Hergál

Házban tanulhatjátok, bejelentkezve.

Vagy online, ha bárhol éltek a Világban.

Nem tudtam megtanulni senkitől semmit,

a Sorsolvasó vizsgát is úgy tettem, hogy

elmondtam ott, nincs összefüggés abban.

Hagyták, hogy a tenyerüket leolvassam és

rácsodálkoztak, hogy mindazokat honnan.

Azt mondtam, ott vannak azok a jelek, meg

is mutattam mindet, hiszen leolvasom csak.

 Én magam tapasztaltam minden apró jelet,

s amikor összegződött bennem, leültem

és lerajzoltam, egy nap alatt, az egészet.

Ebben az évben szeretném megtanítani,

azon érdeklődőket, akik már beértek arra,

hogy a saját sorsukat, ők maguk éljék meg.

Van az egésznek, a személyhez alkalmazkodó

működő ritmusa, fejből oktatok, nem írtam le.

Majd akkor adatom ki azt, a megfelelő eszköz

kiválasztásával, ha megfelelő a partner ehhez.

Általános műveltséget növelő” Tenyérolvasó”,

Különös oktatás, nevelés, Julamami a védjegye.

Elsősorban a Hazám bélieknek szánnám mindezt,

de mint eddig sem zárkóztam el, a Világból jövőktől,

az oktatás rajzos szintemelése utána érdeklődőktől.

Julamami védjegy.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné, Általános műveltséget növelő ( Tenyérolvasó ). Messenger Heringes Árpádné. Szeretettel. Julamami

Nem hagyhatom elkallódni … 2017.02.10. https://julamami.com

Az élet élni szeretne,

nem arról szól, hogy az

 aktuálisnak igaza van-e.

Kérem szépen én látom,

 érzem és ki is hallom, szó

 nélkül nem is hagyhatom.

Különös oktatás, nevelés,

szükséges és most, hogy el

 ne kallódjál, hát ide leírom.

Neked is van saját sorsod.

Beleszorulsz az erősködő

 kultúrájába, mielőtt még

a sajátodat felismernéd.

Az nem lehet, hogy itt

a Hazánkban nincsen

egy köztetek, aki ott

pisszent és időben.

Túl gyorsan robog,

túl nagy az a batár.

Aki lepotyogott az

hol van, letudva és

neki annyi, s amit,

végigcsinált, abban

mi benne élünk, ah.

Miért nem érnek

össze az évek se,

egy Haza a mienk.

Hol az eleje, hol a

közepe, ki ér el oda,

akit meg is hallana.

Nem hagyhatom,

hiszen átlátom,

megérzem,

összefügg és

gondolkodom.

Nem lehet ilyen

könnyen venni azt,

hogy a döntések

végén emberek

vannak.

Mi oly

sokan,

akikre

nem is

gondolt

senki se.

Ugyan

mondjad,

milyen minta

az, aki még azt is

emberiesnek tartja.

Ha meg már nem számít,

semmi más, csak a pénzes

hatás, akkor legalább, kérem

mondják meg, hol van a felső

határa annak, amiben robognak.

Kivárnánk itt, ennyi évvel mögöttünk

nem inalhatunk innen el, ez a Hazánk.

Magunk voltunk, magunk vagyunk,

gondolkodva élünk, remélünk,

hogy nem ért még minden ott

körbe. Anélkül, hogy bárkit akit

az érintene és benne él, majd,

meg is kérdeznék, hát ez jó-e.

Nem hallja ki, nem látja át sem,

a gondolkodó hová lett mondja.

Az mindenkinek a sajátja amikor

megszületik, ki se le se cserélik,

attól emberies minden ember.

Az alap tán, hogy nem bánt,

nem árt, nem vet gátakat

oda, ahol a szíves, lelkes,

gondolkodók élnék a

hétköznapjaikat.

Néhány évvel

ezelőtt egy

éjjel arra

ébredtem,

hogy írjam le.

Se halak, se jó falat,

se falak, csak dübörög,

s maradnak utána a lyukak,

s mindent rángat a huzatos.

Se nem múlt, se nem jelen,

nincs most, hisz túl gyors,

ahhoz, hogy átmenjen,

van-e értelmes ott.

Van-e még akinek

van szava felé,

vagy csak jön

felelőtlenül,

valahonnan

valakitől.

Az amit

élünk mi,

én népnek

nevezem,

nem avult el,

nem tudok

jobb szót rá.

Sok mindent

átneveztek és

elhagytak, de az

emberieseknek a

szótárában még ott,

megtalálhatóak azok a

szavak. S mögötte az a

jelentés, ami biztosított

bennünket arról, hogy az

aki megalkotta, tudja mit.

Tessék mondani, milyen

tanácsokat tetszik adni,

miért nem tetszik előtte

olyanokkal értekezni akik

abban élnek még jelenleg is.

Édes Hazám Csodaszép kérlek,

ne menj még, hiszen a széppel, a

jóval amit mi ide teremtettünk,

még nekünk meg sem jöttél, kicsi

porszemek vagyunk, belőlünk nő

ki a fa, a virág, az avar, az ugar is.

Szeretnénk a Hazánkban élni itt,

a magunk egyszerű életét, mert

nekünk az a szép. Nem vágyunk

semmiféle földi hívságosra, se

csillogóra. Úgy szeretnénk élni,

hogy tartásosan tudjunk öregedni,

ne mondja nekünk senki, hogy majd,

kötelező bennünket a szeretteinknek

eltartani. Ha nem tetszett még olyat

látni, hogy vannak emberek, akiknek

az természetes, ami másoknak nem.

Hát elárulom, ha szeretetben nőnek,

ha nem is lettek elhalmozva és nem

is tudtuk minden mondvacsinálttól

megóvni őket, tapasztaltak lettek,

működik a tisztelet és a szeretet.

Nem látom, hogy ilyen minták is

lennének láthatóan, talán minden

ilyen ember lapos kúszásban van.

Kérem kérdezzen, anélkül ne húzza

meg a határainkat, adott nekünk az

Isten, amikor születtünk gondolkodó

agyat, át tudjuk gondolni, hogy mit és

hogyan szeretnénk megélni. Mi nem

büntetnénk senkit sem, azért, mert a

kevésből a gyermekeikre költötték azt,

amit a közösbe kellett volna beleszorítani.

Igen ám, de át kellett a keveset és nagyon

gondolni, mindent szűkre tettszettek szabni.

  Meglátják-e, amikor a gyermekeken már látszik

korán, hogy ne neveld ki belőle a tehetségét,

mert rögtön azzal kezdené el a felnőtt életét.

Azt csak a szülő tudja, merre van az arra és azt, a

 hamar felnőtté érett már kéri, mondja, mit szeretne.

Ha nincs egy olyan gondolkodó, aki tudja mi az ami

elég is arra, hogy szerényen, de megéljenek, hiszen

dolgoztak egész életükben, gyermekeket neveltek,

tették amit a Haza elvárt, s amit az őserejük sejtett.

Persze most is bocsánatot kérek, hiszen nekem már

” tíz éve” nehezített, azt szeretném élni amit adtam.

 A határaim tudom hol vannak, éppen, itt és most is.

Különös oktatás, nevelés, tanulj meg beszélni a saját

gyermeked nyelvén, ne a szintje alatt kérje a tanácsot.

Mond a papírját honnan vette, amit tanult betartotta-e.

Vagy a gyors siker utáni éhsége, mellé azóta mennyire

vitte, kontroll nélküliek serege, viszik bele a semmibe,

gépiesedve, a saját életritmusodból kimozdítod magad.

A mások kultúráját előbb ismeritek meg, mint a sajátot,

az csak annyi, hogy kihez, mihez képest hol is tartotok.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” 20 óra

és nektek, akik már értitek, miért Magyarországon

találtam meg és fel ezeket, nem költöztem el,

hozzám jöttek, hozták a tanácsért, a tudást.

Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az

Isten minden földi jóból annyival bennünket,

ami ahhoz elég, hogy emberiesen éljük az életünket.

Maradjon meg a szótárban, a tisztelet, a becsületes élet.

Ne váljon divattá a túl könnyű, a hamar és a meggondolatlan.

Sablonos helyett, tartsa meg, minden ember a saját életritmusát.

A szeretetből legyen otthon bőven, hogy vihessenek kimenőben.

Szeretettel. Julamami

Mond, neked… 2018.02.08. julamami.com

Mond, neked mennyit ér, a

 mihez képest, fontos-e,

hogy tudjad, a

sorsodtól,

nagyon,

nem is

tértél el.

Ismerve a

 sorsodat,

tudhatnád,

hol és mennyi

 a mozgáshatár.

A belső érzést

kontrollálva, el

 nem térhetsz.

Véletlen-e,

a tenyered

lelkesítő

térképe.

A sorsod

ismerete,

tartást adna.

Mind egyesével

születtünk meg.

A sorsod csak a

tied, a generációs

feladatodat meg,

azért szükséges

megoldanod.

Fontos, hogy

az életedet, te

magadnak és

magad szerint

irányíthatod.

Hol találhatod,

a megoldásodat,

ha kilengtél volna,

vissza is találjál.

Érezni fogod,

hol van az a

biztos érzés.

Belső tartás.

Felerősödve

benned, az

majd segít

 is neked.

Ott van a

gondod,

amikor,

elhiszed,

több vagy,

másoknál.

S mindent,

meg lehet,

tenned.

Hiszen

nem

szólt,

már

rád,

senki se

régóta.

Így, most

már tiéd,

minden

nótának

az eleje

és a vége.

Kit érdekel

a sokat mondó,

kihalló közepe.

Az meg elég,

azoknak, akik

a látszatra adnak.

Beérik a felszínessel, a

 látszatra, jó minőséggel.

Nem néznek mögé, mert

feltételezik, hogy a többiek

sem ártanának, senki másnak.

Miután már néhányszor ez sikerült,

beállítanak baleknak, nem is gondolják.

Tapasztalhatónak a sűrűben, az is jó lesz.

Lehet, hogy sok pénzt csinálnak belőle,

kihagynak, mert nem rólad szól az,

hála Isten, bölcsebb lettél.

Pont azáltal, aznap.

Tapasztalni,

tanulni

jöttünk,

ha nem

teszed,

magadra

vessél.

Amikor

a többiek

láttatják, a

 tudásukat, majd

pironkodhatsz.

Azért, mert ,

nem adtad,

magadnak

sem meg, a

 lehetőséget.

Tanuld meg.

Könnyű,

abban

élni,

amit

hoztál.

Üressé

válnál.

Hozzá

nem

adnál.

Beleélnél.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel,

Julamami.

 

 

Tisztelettel feléd… 2017.02.07. https://julamami.com

Hála Isten elmondhatom, a

  megelőzés lett a hivatásom.

A racionális, a lelkes, szíves,

gondolkodókat ne keverjed,

mert bizony az katyvasz lesz.

Amikor a testedért teszel,

érezned kell a lelkednek is

járna, ha lehet mielőbb,

mert ez évben már,

ha nem vagy

ezekkel

tisztában most is,

 meglepetések várnak.

Különös oktatás, nevelés.

Édes Hazám Csodaszép,

ne menj még, hiszen a jóval, a

 széppel, amit ide teremtettünk,

minekünk még meg sem jöttél.

Szeretetből, tiszteletből, legyen

ott bőven, hogy vihessenek onnan

mindig kimenőben, elmenőben.

Reggelente jól jön az ima,

működik a harmónia.

Ha valami miatt

több imára

van

szükség,

némán

imádkozom

tovább, közben

majd megérzem,

hol,van az amikor

már, rendben

van ez ügyben

a lelkem.

Egy minden,

minden egy nem

lehet még ebben sem.

Először valaki mondta

nekem, menj és imádkozz

ott a lehetetlen helyzetek

közvetítőjénél, segíteni fog,

megkönnyebbülsz attól amit

rád raktak gondként mások.

Nagyon sokat imádkoztam

másokért az első hét évben,

messzire is elmentem azért,

oda, ahol úgy éreztem tiszta

az energiája, valóban az Istent

szólíthatom meg azon a helyen.

Egyszer aztán egy helyre mentem,

ahol már sokakért imádkoztam addig

is. Végig vittem gondolatban a vállaimon

a Krisztus keresztjét és akkor léptem csak

tovább, amikor már tudtam, hogy mehetek.

Egy félhomályos helyen éreztem vannak ott

valakik, de látni nem lehetett, némám tették

a dolgukat mint én magam is, úgy haladtam.

Volt egy szentkép a falon, ott megálltam és

többször elimádkoztam, az érintettnek a

saját imáját is. S amikor váltottam a jól

beváltamra, hát hangosan elkezdték

mondani onnan, ahol éreztem,

hogy vannak, az imát együtt

velem. Meglepődtem és igen

jól esett, emelt egyet a lelkemen.

Néhányszor még mentem azután is,

de már egyre többször mondtam ki,

ha úgy érzed elég érett vagy már rá,

menjél imádkozni, vagy tedd némán,

ott ahol éppen jólesik az ima neked.

Sok váratlanon, sok – sok olyanon

segített az ima át, ahol nem láttam

más megoldást mint, hogy segíts

magadon az Isten is megsegít.

A lelkünk dolga a legbelsőnk

azon folyamata ami a lényege

minden emberies tettünknek.

Adja az impulzust a lelkünk,

adja hozzá a ritmust a szívünk,

ha jól össze vannak hangolva,

rámondja az áment a gondolkodó

agyunk, így nem egyedül hozzuk a

döntéseinket, egy döntésen belül, a

   három legfontosabb által vagyunk.

A többi az is mind más, egyenként

születtünk le, még az egypetéjűek

is így születnek, nem csoportosra

vagyunk az Isten által tervezve se.

Viszont a hasonló energiájú, emberek

gyakrabban vonzzák már be egymást,

azokon a helyeken, ahol jól érzik magukat.

Összetett energiának mondom azt, amikor

sokan egy hasonló rezgésben tesznek valami

feltisztultat, valamit ami nem a földi hívságról

szól már. Azt is tudom, hogy hiába minden, ha

csak kötelességből, elvárásból mennek oda,

ahova az ember akkor megy amikor, már

tudja miért megy oda, hiszen ahhoz

már eléggé fel van tisztulva.

Jó minta akkor vagy, ha

a vezetésed alatt, akikre

a döntéseid hatnak, nálad

is jobban boldogulhatnak.

Ha az Istenhez közel vágyol,

tudnod kell, ne menjél oda se

 túl közelre, nem azon múlik,

milyen látványosan teszed,

inkább azon, hogy belülről

és a legbensődből tegyed.

Ahhoz mindenki eljut egyszer,

van aki már gyermekkorában

megteszi az odavezető utat,

mert a tiszta lelke odahúzza,

ahol számára a legjobb az útja.

Van akinek látszatra az a hivatása,

de nem lett elhivatott ő abban soha.

Az emberek tudják, hiszen egyenként

lettek, hogy nekik mikor és hol érzi azt

a térdük, hogy oda leereszkedjenek.

A legbensőbb csak a miénk, nekünk

adta az Isten annak az irányítását,

vagyis leginkább belülről jövő az

érzés, az ahhoz érettség is sors.

Kinek rövid út is elég, másoknak

a hosszú úton többször is változik,

a legbelső „Hazaértem” érzése.

Mert sokféle hatás érheti még

őket a teremtésben, vagy épp

a szerzésben, ez nem megy

a tapasztalatom szerint, az

senkinek sem egy időben.

Mindenki életszerűen és

a saját időben éli azt meg.

Ha te ezt még nem érted,

tanulj, hogy a saját időbben

majd, megértővé válhass.

Az idén már a hajlításos

szöveget sem teheted

bele a tiszták közé, nem,

mert azonnal látható lesz.

Magyarországon, Pakson a

Hergál Házban bejelentkezve,

Különös oktatás, nevelés, Julamami.

Szeretettel.

HeringesÁrpádnéPaks. https://julamami.com

Toleranciát tanulni, amiben lehetséges alázattal élni,
a saját szinteden haladva folyamatosan a megfelelő
oktatásban értően jelen lenni.

Amihez, a napi életed során, a gyakorlatban is megtanulni,
a tudást az elmélethez, hozzá adni, ezáltal hétköznapi
sikereket megélni.

Az életminőségedet fejlődésben tartani, a saját sorsodat megélni,
az csupán annyi, minden körülmények között, a saját sorsodat élve,
a generációs feladataidat teljesítve, embernek maradni.

https://julamami.com HeringesÁrpádnéPaks.

A múlt elmúlt, tán tanulj meg boldogulni most, hogy a saját jövődről,
ne csak álmodozz.

Ebben, az önismeret, a sorsod megismerése, az önbecsülésed is megerősíthetne.

Hiába na, 2023. évben, már nem ad hozzád, még látszatra sem, ha nincs meg ahhoz,
amit felvállaltál, a saját tudásod.

Ha mégis erőltetnéd, a régi módon, már nem működik, ha nincs a tudásod által,
felzárkózásod, ahhoz, ami a felvállaltad elvárása lenne, állhatsz majd ott szégyenkezve.

HeringesÁrpádnéPaks. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy, Magyarországon, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van. Én magam adtam meg az elnevezését és újítottam azóta meg.
Nem engedtem meg, se leutánozni, sem lemásolni, a védjegyemet használni, na azt meg, végképp nem engedtem meg.

https://julamami.com HeringesÁrpádnéPaks. Tiszteletem.

Nem igazi, csak mű… 2017.01.24. https://julamami.com

Nincs aki megmondhatná azt,

hogy mellé tetszettek menni.

Célirányosan mű, látszólagos a

bőség, óriás a hiányok sora, ne

 hagyj el, maradj nekünk Haza.

Miért tetszik azt gondolni,

hogy természetes az, hogy

 ők azért mert intelligensek és

másokért jót és szépet tesznek,

 ők maguk meg sanyarogva élnek.

Mert akik korán értek bele a jóba,

fel sem fogják, az nem nekik járna.

Egy Haza ez csak egy, ide tettük a

szépet és sok jót, azt várnánk, hogy

ugyanabban a minőségben kapjuk.

Egyoldalúvá válik minden üresedik,

talán nincs emberies aki ott segít.

A testedért már megteszed azt,

ami lelkednek is megjárna,

ne halaszd holnapra.

Nem kapják meg a jól

megérdemelt jóban a

megjáró szépet és jót,

de hát ők teremtették.

Nem látják már meg,

 nem akarnak hallani

 semmi olyat nem,

ami a kedvüket

el tudná

rontani.

Boldogok

akarnak lenni

és mindenáron,

lefölözni a mások

által teremtetteket.

Mutatják bőségesen,

azt, hol és mit is lehet még.

 Semmi olyat ne beszéljenek

ami negatívan hathat,

már csak a

pozitívat

akarják

hallani.

Természetesnek

veszik, ami nem az.

Á, még a

körítését

elrontanák,

hiszen ők,

felépítettek

valami olyat,

ami kívülről

már igen

jól mutat.

Ha törik,

ha szakad,

megtervezték

az úgy marad.

Ezért semmi

olyanról nem

beszélnek, ami

mutathatná a

valóságot is.

Nem jó a

műsor,

kilátszik,

a valóság

már látható

az igen rosszul

összetákolt,

na meg a hamis,

még akkor is, ha

 azt nem szeretik.

Előbb – utóbb, már

taps is jár majd és azt

meglehetne adni nekik.

Megtudni azt szabadna-e,

esetleg előre, azt lehetne-e.

Hiszen, közösük az ami

érdekes, meg érdek is,

azt mutatni, amit ők

szerettek volna,

az álmaik

szerint

elérni,

hamis.

Na meg az

álságos minta a

gyermekeknek,

ha nem értétek

el, azt az anyagi

síkot, hát nem

számít, miben

vagy mennyire

tehetségesek,

sem az, hogy

emberiesként

mit érhettek el.

Akkor se ha inkább

éljenzőitek, mint sem

fékezőitek lennének.

Azok akiknek

a munkájukért

oly rég megjárna,

a jó minőségű életük,

így ugyan mi lesz velük.

Hiszen azért ők régóta

 megtesznek mindent,

hogy hozzáadjanak,

valami szépet és jót,

itt az ő saját Hazájukhoz.

Értem én, zavaró körülmény,

de „könyörüljenek”,  ha értik azt,

hogy megjár mindenkinek aki tett

érte a saját minőségű ma, hiszen

telítettek az energiák és

sok mindenben, ha nem

értik, kérem, talán ne

fékezzenek le engemet se.

Inkább engedjenek be, ahol

dolog van vele, azt érteni is

kellene, magyarosan most,

máshol másképp vannak.

Megelőzés, megelőzés…

Különös oktatás, nevelés

és megértenének mindent.

Ha az emberiesek nem jól

végeznék a hivatásukat, na

akkor, erősen látható lenne az.

Amit azok, akikről feltételeznék,

hogy ahhoz értenek amit csinálnak

az dolguk lenne, meg sem látják.

Ha az egyik feladat elfogott,

akkor hozzá kellene látni

a másikhoz, a tehetséget

kellene először megélni.

Az megadná az alapot a

sikerélmény érzéséhez és

mindenkinek, abban ami az

ő dolga lenne, utána tanulva,

tapasztalva, haladni előre.

Így sikerélmény nélkül, hála

Isten senki sem maradhatna.

A hétköznapi életükben, a

 minőségi embereknek az a

 fontos, hogy a hivatásukat

gyakorolhassák, hiszen

azáltal megélik, nap

mint nap a sikert,

építik maguk

a teljes életet.

Ismerik a saját

sorsukat, tudják

generációsan most

hol is tartanak.

Egyensúlyban vannak

önmagukkal, a Világgal,

általában irigylik őket,

ahelyett, hogy maguk

is megtennének

mindent azért,

hogy boldogulni

tudjanak a saját

lelkes, szíves,

gondolkodó

szintjükön.

Nem vesznek

el senkitől semmit,

azt maguk teremtik.

Mintha

fából

lennének

akkor, amikor

emberiesként

is tehetnének,

de nem, inkább

túlzásokba esnek.

Nem ismerik az

alkalmazkodni

tudást, mint

a legjobb

belülről

jövőt.

Ehhez

meg

lehet

tanulni,

azt amit

nem hozott,

mindenki

mindenben

nem lehet

a legjobb.

Akkor miért

lennének a

többiek,

csak

azért,

hogy

nézzék,

bámulják

azt amit,

ők el nem

érhetnek.

Elemelték

ami tetszett,

amit elterveztek,

biztosították azt a

jólétet, amiért semmi

jót, se szépet, se a többiekért

szólót nem tettek, csak magukért.

A sorsuk, egyszer csak megmutatja,

mi mindent szükséges még csinálniuk.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

A múlt, a jelen, a jövő, a most… 2023.01.23. https://julamami.com

A múlt, a jelen, a jövő, a most… 2023.01.23.
Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolok se veled,
sem ellened, mert oktatni születtem.
a saját találmányom által, az oktathatóan megrajzoltam,
oldalaival, adom át, mindazt,
amit az Isten, már feltaláltamnak adott.

Több éves gyakorlati tapasztalásommal,
oktatható fromájában, már tudásként,
továbbadni tudni, nekem szánt.
2009. év óta írom a reggeli gondolataimat,
amik különböző időpontokban, általam írodtak.
Megismertek sokan közben az internet világában,
csetlettem, botlottam, hiszen a bizalom az nagyon lényeges.

Sokat tapasztalt lettem, a bizalom ügyében és megtanultam,
az erősen ható mondatok mögött, sokszor, csak, a sajátos érdekek vannak.
Az emberekkel való kapcsolatomban, magam is tapasztaló voltam,
ahol az alázatnak és a toleranciának a létezését,
vagy annak hiányát, naponta többszőr, átéltem.
Velem szemben ülve, hallgatták, mindazt,
ahogy a tenyereikből a sorsukat leolvastam.

A nagyon különböző emberekkel, való találkozásaimon,
tapasztaltam meg, mit jelent, azon lenni, igyekezni,
a sorsukat, jól megfogalmazva,
a legjobb tudásom szerint, jól szolgáltatni.

Minden körülmények között a tiszteletet megadni,
tartásosnak maradni, ki nem billenni,
a saját időben előre haladni.

A megelőzéshez hozott tehetségem által és a hivatásomat,
naponta gyakorolva, tapaszatalva tanultam meg, alkalmazkodni.

Azt is tapasztalva tanultam, hogy mindenki más és más,
sorsot hozott és különböző a generációsan rávetülő feladatokat kapott.
Ah, vagy a több generáción keresztűl,
nem teljesített, rávetűlő generációs, feladatok halmaza az,
amiktől nehezített lett, az élete.

Pont azért,
mert neki szükséges megoldania, dolguk lesz vele,
hogy meg ne rekedjenek végleg.
Ha nem teszi a dolgát,
másokra marad, annak a megoldása, viszont,
akié lenne a feladat, az lemaradhat.

Dolog van, lehet teljesítés mentesként is,
egy darabig megúszni a teljesítst.

Vagy másokra bízzák magukat,
s amit ők feladatukként, megoldanak,
azáltal a megbízójuknak a sorsa,
esetleg hosszasan vegetálhat, szint alatt marad.

Azért, hát, önmagadért, magad tegyél,
hogy a saját tudásodnak megfelelő szinten,
a teljesítésed következtében, jó sorsot éljél.

Azok, akik haladnának, a saját szintjüknek megfelelően,
keresik a lehetőségeiket. Ah,hogy várakozásra ne kényszerüljenek,
haladni legyenek képesek, akkor is, ha nem lettek,
a tudásuknak, teljesítésüknek megfelelően, eléggé pénzesek.

HeringesÁrpádnéPaks. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.
Műhely, a megelőzésért. Egyéni vállalkozóként.

Oktatom és nevelek, azzal, amit, összefüggésében megrajzoltam.
Ami, 2010. évben, Heringes Árpádné nevemre került,
Julamami védjegyes lett, feltaláltamnak a 153. oldala által.

Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami,
engedjetek be,  a Paksiaknak szántam, oktatnám, most már, a lakó és szülőhelyem marad, Paks városa nekem.

Nem adom fel, nem tudja más oktatni, egyenlőre,
viszont szeretném megtanítani mindazokat, a feltaláltamnak
az oktatására, emberileg már elég érettnek tudják magukat.

Megértették, hogy mind a két oldalukon hoztak feladatokat,
a racionális a baloldali énünk, a motiváló, lelkes,
szíves, pedig a jobb oldali énünket tükrözi.
Ki egyikben, mások meg a másikban hozták a tehetségüket,
egy családon belül is különbözően,
a feladatok generációsan és a sorsuk tekintetében is.

S a hivatásukhoz, mint most is működő eszköz, azt kiegészítve,
a frissen tartásukhoz, megtanulnák.
Nem tudok ehhez mást tisztelettel, hitelesen
ajánlani, mint a feltaláló,
prevenciós végzettségű önmagamat.

Az oktatásomat a bejelentkezőnek a személyére szabom,
a saját szintjén élheti meg, pont az fog hatni rá,
ami a sorsában éppen a megértéséhez, akkor kérdésként megadatott.

Tiszteletem. HeringesÁrpádnéPaks. Magyarországról, Paks, Vadász u,.59.
Hergál Házból. https://julamami.com
Tájékoztatom, webtenyer@gmail.com,
+302470589 által. Vasárnap kivételével 10.00 és 12.00 óra között.

A múlt… 2017.01.23. julamami.com

A múlt elmúlt,

gondolj

a mára,

a most

átható,

megmagyarázatlan

erős pillanatára.

A holnap a

küszöbödön

úgyis megvár majd.

Ha a tisztának

ártasz,

azzal

mindjárt,

magadnak

is ártasz azáltal.

Van az Isten,

ha hiszed,

ha nem,

neked is

meglesz az,

a te idődben.

Ne másoknak a

tudásából

merítve élj,

tanuld meg,

hogy ahhoz is,

 hozzáértő legyél.

Az élet csírája

és a sorforduló,

ott van ám minden

megható pillanatodban.

Ha keresed, a miért és hogyan,

a válaszok, mindenre megjönnek,

a saját idődben, élhetők, lesznek.

Abban az adott pillanatban, amikor

a múltba rekedve csak nézel és

látni sem akarod azt,

ami most ott van.

Nehéz gondolkodni,

inkább az ember

átéli, hagyja menni,

múlni az időt, meglát

egy – egy nézelődőt.

A szeretteidre sose

sajnáld az energiát,

se a szükséges időt.

Mindez addig

tart, amíg

el nem

megy

az

idővel

együtt

az erős

érzése

annak,

hogyan

állítsa

meg, a

múltat, s attól

fogva az már,

nem hathat.

A idő nem

vár, nem is

áll meg,

agyalnod,

haladnod vele

a sorsod miatt,

szükséges lenne.

Felfogni azt,

ami nehéz,

ne menj

át a saját

rombolásodba.

Az Isten a tökéletes,

az Emberek, mind,

ki kevesebbet,

mások meg sokat,

tapasztalni,

születtek meg.

A saját Hazájukat,

erősíteni születtek,

pont oda, ahova.

Erősítsd azt,

ami jó volt,

rögzítsd azt

 amit még

lehet. Ah, mert

ha eltérsz majd, a

szépre emlékezéstől,

lehet, hogy a haszontalan

felszínesek, rád hatásukkal,

maradnak meg emléknek.

Nem szükséges elfelejteni

azt, ami te magad lettél,

azáltal, hogy átélted.

Valahogy az egy életre

megmarad, nem fáj,

de nálad jó helyen van.

Fejlődhetsz általa, ha fájt,

azáltal is erősödött, a

lelkes éned, a szíved,

hogy gondolkodva,

dönthessél.

Másoknak,

meg már,

megadatik, mindaz,

amit megéltek, kikínlódtak.

Azt feladataiknak, kapva,

mert nem oldották meg,

a saját idejükben,

azt az, elödeik.

Ha bármilyen,

magasságokat is,

érsz el, el ne feledd,

honnan indultál és

mekkora utat,

tettél meg.

Mert tudtad,

meg kell óvnod

magadat, minden,

könnyű hatástól,

hogy továbbra is,

emberséges

maradj.

Tiszteletem.

HeringesÁrpádnéPaks.

Hergál Ház.

Vadász u.59.

 

Szeretettel.

Julamami védjegy,

2010. év óta, mivel magam

találtam ki, ezt a nevet, így lett,

HeringesÁrpádnéPaks,

nevemre írva.

 

Gondolataim 2016.02.20.

2016.02.20.

Ne add fel, ne tűnj el, a Hazádat végleg ne hagyd el, mások felelőtlen tanácsaira hagyatkozva, alapos önkontroll nélkül ne válj el.

Nehezen veszik tudomásul az emberek, különösen ők,  akik gyermekkorukban nem láttak az alázat gyakorlásához jól működő mintát.

Bizony nehéz helyzetbe kerülhetnek lelkileg, ha egyszer csak szükség lenne az alázatra ahhoz, hogy egy őket fékező élethelyzetet is, lelki sérülés nélkül átvigyenek.

Különös oktatás, nevelés, védjegyet kapta.

Az általam lerajzolt oktatási forma amit alkalmazok,

most már 2 X 10 órában is,

hogy közte legyen egy kis idő a gyakorlatban is megpróbálni ennek a tudásanyagnak a hatását a saját hétköznapi életükben.

22 év telt el, ebből a fele, a számomra elérhető legmagasabb sikereimben.

A másik fele tele fékekkel, megalázó helyzet halmazokkal,  az volt a szerencsém, hogy akkor már a megelőzésben történő hivatásom gyakorlása közben, hozzá erősödtem a nehéz élethez lelkileg.

A fokozatosság ismeretével, elbírtam az egyre nagyobb terheket,  az egyre kisebb lehetőségeimben elviselni is megtanultam.

Higgyétek el, minden apró szösszenetét, átélve tapasztaltam meg, nem mondvacsinált, hanem a gyakorlati tapasztalataim során, a különbözőségek sokaságának hasznosságát is felismertem.

S voltam bátor megismerni még és még, naprakészen a hétköznapok sűrűjében, akkor is ha csak az online Világ által értek a hatások éppen, mert személyesen nem jött, az összefüggésében látásom miatt senki sem.

Ott kint az online Világban, ugyanazokat a hatásokat éltem át az emberekkel, mintha itt ültek volna velem szemben.  Vagyis azok a hatások ahol ők éltek éppen, rajtam is átmentek rezgésben, s ki sem tettem a lábam mégis olyan volt, mintha egy kicsit ott is élhetnék.

Akkor jutott eszembe ez, otthon vagy, amikor a kicsiben már látod magadat, nem mentél sehova a Világ mégis ott van nálad.

Azt is át kellett élnem ebben a helyzetemben is, hogy mennyire pici porszem egy ember a Világban,  ha a saját Hazája nem vállalja a létezését fel.

Hiába, hogy a, Julamami védjegy,  akinek megtetszett vitte, csak közölte velem egy email által, hogy azután, az ő óriás webáruházának az is kell, nem egyeztem bele, mégis látom az interneten az email címében.

Nincs kinek panaszkodnom ez ügyben sem, hiába igyekeztem kérni azokat a szolgáltatókat, akiket gondoltam, hogy meghallgatnak, nem kaptam megnyugtató választ sehonnan sem. Azt mondták hosszú évekig, hogy gödörben van a házunk és azért szakadnak meg a bejövő hívások, vagy nem is jönnek be, sokszor az sms sem, vagy hirtelen foglaltra váltott, vagy foglalt hangot adott a hívásaiknál évekig,  panaszkodtak sokan.

Túl vagyok azon is, amikor azt mondták azzal tudnak segíteni, hogy a mobiltelefonomhoz, adnak egy antennát a házra és 4 méter zsinórt, hogy mozgásban tudjak lenni a készülékkel.

Tudomásul kellett vennem, olyan kicsinyke a létem, hogy nem érdeke az senkinek sem,  hogy van egy emberies, segítő ember, a Hazájában Pakson élve, megmaradt itt, s közben jöttek hozzá így is.

Mert nem hitték el a sok rosszat, amit a nem jó szándékú emberek, megújítva, megspékelve ezzel – azzal,  szinte állandóan ártva pletykáltak.

Nem vették észre azt sem, hogy nem hiába írja a Web-tenyérbe, nap mint nap,  a reggeli gondolatait. 46 országból keresik fel és olvassák az érdeklődők. Úgy 150.000 ember által látogatott Web-tenyér blogot, nap mint nap a gondolataiért keresik,  nem volt fontos senkinek sem, hogy azon legyen az legalább megmaradjon.

Mivel vannak hála Isten, sokan jó emberek a Világban, nekem meg a 22 tapasztaló évem, hát megkaptam megint, s elfogadtam, áldja meg az Isten, a rálátással bíró, segítségemre lévő emberiest.

Most viszont úgy kaptam a segítséget, hogy kipróbálhattam magamat, hogy képes vagyok-e megcsinálni, a magam ízlése szerint, számomra kezelhetőnek a Web-tenyeret.

Nagy gondolat volt felőle, valami más módon feléleszteni az agyamat, hogy újra örüljek, mennyien tisztelnek meg, s olvassák, naponta el, a magam készítette helyet az írásaimnak.

Bátortalankodtam, amíg rá nem jöttem arra, hogyha mellé klikkelek, akkor onnan, hogyan hozom magamat megint olyan helyzetbe, hogy ne rontsam el úgy, hogy korrigálni már nem lehet.

Bátorság próba volt ez nekem 64 évesen, hogy neki – neki veselkedjek,  biztatgatva magamat, hogy ezt is meg tudod csinálni Julamami.

Eddig is megcsináltad egyedül azt amit nap mint nap szükségesnek éreztél, amit a hivatásodban elértél, amikor szükségét érezted, megpihentél, gondolkodtál, segítséget ritkán kértél, mert megtanultad a „kisemberségedben”, hogy ott megalázóak lesznek ám, bizonyos helyzetek a fontosak.

Ott, azokban a ranggal járó, sorsokat eldöntő helyzetekben,  azok az emberek, akik elhiszik magukról, hogy másoknál különbek, bizony csak ritkán élték meg, a saját életükben, az alázat gyakorlásával járó, fokozatosságot, mint jellemet erősítőt.

A hirtelen váltások, a nem abban tehetségeseknek, nem tudom mi ad ott, ahhoz elég lelkierőt, én a saját magunkból meríthető ismerem, így is oktatom.

Tudnak-e magukból meríteni még és még, vagy másoktól kapják a lelkesítőt, mint sajátjuknak látszó, esetleges, rövidtávú, lelkes, szíves, gondolkodó erőt, az ugyanoda szaladgálva, újra és  újratölthetőt.

S örültem annak is, hogy nahát, hát ezt így is lehet, hogy átláthatom, hogy a kattintásom következtében úgy, meg amúgy is a saját szájam ízére, igazgatni is lehet.

Hát biztosan másoknak ez egy apró dolog csak, nekem jó érzés a lelkemben, szívemben, agyamban, hogy megcsináltad Julianna, él a Web-tenyér, életet lehelhettél bele, megint magadért is tettél, hogy másokért is képes legyél.

Átélhettem a sikerhez vezető fázisokat újra, a semmiből valamit megteremteni, amit egyedül, biztató emberi szó, meg érthető sablon nélkül, még én magam is halogattam, szükség volt arra, ahogy kihallottam az emberies jóérzést a szavakból.

Talán mások is hasonlókat hallanak ki az oktató, más megközelítésből is ránevelő, sorsszerűséget megláttató, generációs határaikat felismerni tanító szavaimból.

Alternatív
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Julamami szeretettel.

A szülőknek és a gyermekeiknek is más a sorsa … 2016.06.14. https://julamami.com

 

 

Tisztelettel élj,

hogy amikor ott az ideje,

magad is, majd azt kapjad.

Ha már eleget tettél mindannak,

amit a sorsodban hoztál feladatnak

és megláthattad a generációs

feladataidban, a számodra

megoldhatókat.

Heringes Árpádné a Julamami, 2010. év óta.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.

Hétköznapokon 10.00 és 12.00 óra között történik a

tájékoztatásom. Eszközeim az oktatásomhoz,

heringesarpadne@julamami.com,

webtenyer@gmail.com és a

+36302470589

kihangosított,

telefonom.

Magyarország, Paks,

Hergál Ház, Vadász u.59.

madár
Legyen ez a nap szép, boldogulást, jó  egészséget, éltető pillanatot adjon, az anyaföld és az ég. Heringes Árpádné, nevemen van,  2010. év óta, a Julamami védjegy. Magyarország, Paks, Hergál Ház, Vadász u. 59.

Jó egészséget kívánok!

Köszönöm szépen Uram,

mostanra megértettem,

milyen jó is

az, hogy ilyen

bonyolult feladatokkal, de,

 alázatot ismerőnek születtem.

A nagyszerűt érzésekben jól ismerem,

nagyon egyszerűen felismerem,

mi a következő feladatom, nekem.

Amikor azt mondom megjött az eszed,

a saját sorsodhoz, azt azért mondom mert látom.

Megérti az ember, ha megérkezett egy állomáshoz,

s tovább tud lépni azon akkor, ha felismeri időben abban,

azt a feladatot, amivel a jövőjében, rálátva már jól boldogul.

Hiszen beigazolódik, a két oldalunk arra való,

hogy megismerjük azt, amit nem hoztunk

amikor megszülettünk, most megtanuljuk.

Amióta élek tanulom, hogy ne szenvedjek,

fölöslegesen attól, amit megváltoztatni,

úgy sem lehet. Ahhoz elfogadó úgy lehessek,

hogy ne sérüljön közben lelkileg se senki meg, én se.

Segítségemre van ebben, az a plusz amit az Isten adott,

amikor megszülettem, s erre a feladatra szánt akkor engem.

Mennyivel könnyebb lenne, ha a szülők tudhatnák, a gyermekük

milyen tehetséggel született, miben lehetne, a legjobb az életében.

Van rá egy ajánlatom, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.

Ahol az oktatás folyamán, veszik magukhoz a tudást, úgy, hogy

közben megértőbbek lesznek. Sok mindenben szülőkként és

gyermekekként akkor már értik, hogy mindannyiunknak

más a sorsunk és

különbözők a

generációs feladataink.

A családokat az Isten adta,

nem könnyű feladat az sem,

hogy megőrizzük működőképesnek.

Ha már tudjuk, amit hozott sorsának,

azt igyekezzünk tiszteletben tartani, hogy

elsősorban azon van, azt időben tudja teljesíteni.

Párhuzamosan azzal, amit a családja ad, feladatának, azt

is megoldani igyekszik, ne maradjon meg, most, a következő

generációkra, olyan, amit időben lehetett volna, még teljesíteni.

Hát tisztelettel élj, hogy tisztelhető legyél, a sorsod úgy is időben

megkínál azzal, amit teljesítésűl, szánt neked, hát legalább ne árts.

Változni, fontos lenne, ha most sem megy, azt is, magadnak csinálod

 minden, amiket, csak, a saját érdekedben cselekszel, már látszanak.

 

Heringes Árpádné a Julamami. Paks.
2022.08.18. Amikor átéltem, hogy az életemet élhetem úgy is, hogy a sorsomat is megélem. Jó érzés volt bennem, nem volt arra magyarázat, csupán azt éreztem, megértettem, a nekem szóló idő szavát. Amit azután megéltem, már értettem, hogy miért azt és éppen úgy, kínálja fel, a megéléséhez a sorsom. A nehezeket kaptam és nem igyekeztem azt, megkönnyíteni, hiszen tudtam, magamat csapnám be vele. Nem fejlődnék a saját ritmusomnak megfelelően, ha másokat utánozva döntenék, a sorsom felett. A belső kontrollom jelzett mindig idejében, másoknak is jelez, esetleg még nem tudják, mit miért úgy éreznek. Mindent, mindenkinek a saját életritmusában és idejében. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Heringes Árpádné a Julamami. Hétköznaponként 10.00 és 12.00  óra között. Az eszközeim ehhez, webtenyer@gmail.com, ahova a megbeszélt időben, a frissen készült tenyérfotókat várom és a +36302470589 kihangosított telefonommal, történik a szolgáltatásom. Magyarországról, Paks, Hergál Házból, Vadász u. 59. Tiszteletem.

Motiváció… 2018.01.08. https://julamami.com

Motivációt ad a lelked, hozzá adja

az életritmusodat a szíved,

a gondolkodó agyad meg,

eldönti, neked jól mindazt.

Messzebb leszek, innen,

velem az Isten, máshol

írom a gondolataimat.

Remélem, észre veszitek,

hogy a két talpatokon,

váltva szükséges járnotok.

Mind a két oldalatok, énetek,

használnotok szükséges,

az egészséges egyensúly

hat, a megtartása miatt.

A legfontosabb ami hathat,

mindhárom, belőled és érted.

Így aztán, megtalálja a lelked azt,

amivel segíthet neked a szinteden.

Jól érezni magadat, s a jó ritmusban

lévő szíved, életszerűen vidámmá

tesz téged, megélheted a sorsod.

Nem billensz ki, hiába erős az,

ami mellé vinne, gondolkodó

vagy, hát kontrollálsz mindent.

Nem mindig tudsz időben jelezni

oda, ahol még nem látják át, nem

hallják ki, csak maguknak akarnak

jót, gondolkodni minek, ha jól megy.

Komoly tévedések lehetnek belőle,

ha csak az egyik oldalt, a pénzeset

tolod, a lelkes, szíves, gondolkodó

meg lemarad, magadhoz képest.

A feladatodat nem oldod meg,

mert a könnyűt választottad.

A tapasztalatom az, nem

lehet elodázni, mert ott

lesz másban, ugyanaz.

Bánjál másokkal jól,

magukhoz képest

nézzed, tegyed.

Mindenkinek

a sorsa más,

ne a könnyűt

válaszd, hinnye,

visszaveheti az élet,

 a neked könnyen jöttet.

A sorsod önmagadért,

tapasztalás nélkül bizony,

nem fejlődhet senki sem, ah.

Befejezetlen sorsaik, egy át,

nem gondolt döntés miatt ne

lefegjenek, a sorstalanságban.

Tanuld meg időben leolvasni

a saját sorsod, hogy segíthesd

a szeretteidet, ne mástól kérjék,

a segítséget, te magad adjad meg.

Ajánlatom, az oktatás oldalon van.

Átfordultunk, a régi dolgok már nem

működnek, lehet ugyan azt gondolni,

hogy igen, talán kontrollálni kellene.

Ne vesszen kárba, az idő, az energia,

ha másokhoz méred, mások szerint éled

 a sajátod helyett, elmégy a sorsod mellett.

Felkínálod a lehetőséget, akikről jól tudod,

teremteni tudnak, majd pihensz helyettük.

Ha elzárod a pénzcsapot, hogy nyugodtan

lehess, mások boldogulni úgy nem képesek.

Fejlődni fognak, mert az Isten úgy teremtette

az embereket, ők minden körülmények között

fejlődni legyenek képesek, nem állnak, haladnak.

Az egyik oldal, csak a pénzről szól, a másik meg,

lelkes, szíves, gondolkodó, nem ártana senkinek.

Nem azért születtek az intelligensek, ah, hogy

kihasználják, akik gondolkodni nem szeretnek.

Mindkét oldalunkon teljesíteni lenne szükséges,

ahhoz, hogy a következő generáció boldoguljon.

Amikor, a túlzóknál telítődött, kipukkad, mert nem

arra lettek az ő határaik méretezve, kilátszik minden.

Nem tudja majd betakarni, pőre maradhat általa a lelke.

Láttam olyat is amikor ártani akart, megláttam, szégyellte.

Nem szólhat semmit, magának csinálta a gondot, hát viselni

fogja, addig, amíg jóvá nem tette, a lelkiismerete teljesítene.

A sorsot azért kapjuk, hogy megcsináljuk a nehezet, de nem

mindenki helyett, csak magunk helyett van feladatunk vele.

A generációs vetülésekkel is van dolgunk, ha felismertük,

megoldjuk, más nem teheti helyettünk, az a mi dolgunk.

Felelősen gondolkodó ember, nem hagyja a sarjaira,

azt amit neki szánt törlesztésre a saját sorsa, akkor

is, ha mások rakták a sajátjukat félre, nem törődve.

A gyermek csak kicsi nem gügye, van amikor tanulni

lehetne tőle. Érte tegyél és ne helyette, az ő élete akkor

lesz ízes, érvekkel értelmes, lelkes, gondolkodóként szíves.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.

Alternatív
Felirat

A másoké, nem a tied… 2019.01.09. http://julamami.com

139_1_144 Heringes Árpádné. Julamami védjegy.

 

 

 

Ne birtokolja el a másokét, mert

az számára, úgyis csak időleges.

A máshova vittek hozadékát

is visszafele, ide haza fordítsa,

legyen az mindannyiunk javára.

Összefüggésében látás nélkül,

ekkora feladat, bizony, nem megy.

Ha nincs benne a hétköznapokban,

csak hallomásból, vagy emlékei szerint,

a mások tanácsaira ad, leépül minden.

Megteremteni, alkotni, az a divat,

átérezve, kihallva, gondolkodva,

tisztelettel, lenni, az emberek felé.

Látni, a jó minőségű életüket, amihez

megadott, minden lehetőséget, azt a.

Nem a saját meglátása a fontos, az

 emberek életminősége, az a fontos.

Azáltal, begyűjteni a jó érzéseket, ah,

amik dicséretesek, hiszen életszerűek.

Nemcsak néhányaknak, mindannyiunknak.

Elvárt hatásokra, miért is, nyúlt bele, a mások

kultúrájába. Hiszen az, ismeretlen számára,

nem tanulta és nem a sajátja.

Vannak

emberek,

akiknek,

minden

tönkremegy

a kezei alatt.

Tisztán nem

látnak, csak

szutykolnak.

Még arról sem

hallhattak, ha nem,

az Isten hatalmazta

fel arra, mert, nem abban,

tehetségesek, ne vállalják.

Az emberek életminőségét,

a sajátjukért ne rongálják.

Birtoklás, gazdagság a

legfőbb álma, eluralni,

mindent, a nagy vágya.

Rohan, hogy időben

ne tudják észlelni.

Mire rájönnek,

amit sosem

hittek

volna,

lám, íme.

Teljesíthette,

a nagy álmait,

mindenkit legyőzött.

Az emberies tudásalapú,

érveléssel nem vesződött.

Közben, sokan, mások,

akik, arra már

elég érettek,

lehetnének,

elmentek, ah.

Gátak, fékek tengere,

 magas az igazságérzete.

A megvalósulatlan maradt,

sorsoknak a tengere, nem

láthatóak, csak szenvednek.

Nem észlelte, elveszítette,

az addig fontosnak

tartottakat. Nem

maradt mása, mint,

a nagy terveinek a

látványos, megvalósítása.

Hamarosan, mindent elbirtokolt,

 megtehette, szabaddá tett utakon járt.

Csak ki kell osztani a parancsokat, azt csinál

már, amit csak akar, teljesülhet, a legeslegfőbbje.

Meghatódva, könnyes szemekkel, állnak, csodálják,

majd. Átfordíttatta, a felhalmozódott elvárásoknak,

már meg tud felelni, hiszen, minden, ki van pipálva.

Bocsánatot kérek, a sok tapasztaló éveimben, úgy

láttam, sokféle, minőségi emberrel találkoztam.

Az ember, tisztelettel van, amikor teheti, a

többiek fele, az életszerű. A jó minőségű

életükhöz megadja, amire már képes.

A hivatásának minőségére igényes.

Megtanulja azt, amit még nem tud.

A legjobb tudása szerint, igényesen,

szolgálni a rábízottakat, Isten kegye.

A tehetségét, abba adja, alázattal

gyakorolja, az ő méltósága ez.

Egy Haza, ez csak egy, ide

születtünk, ide teremtünk.

Innen várjuk, amikor szükséges,

azt a jót és szépet, amit beletettünk.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami

Magyarország, Paks, HergálHáz,

Vadász u.59. Szeretettel.

Julamami

Hétköznapi ünnep… 2017.01.07. julamami.com

Te akinek tán már

a túlontúl is kevés,

a hétköznapokra

való odafigyelés.

Nem veszed  észre,

az egyszerűben a

nagyszerűséget.

S a pénzedtől

várod el, hogy

töltsön fel, amit

azzal megveszel.

Meg akarsz felelni

oda, ahol már van,

sokaknak palota.

S hiába keresed,

mögötte azt, ami

hamis, mert az

valódi, úgy is.

Megfordítva,

azt mutatod,

ami csak a te

kiváltságod,

de a valóságos

mögötte nem az.

Ne ringasd bele

magadat, amit te

másoktól vettél el,

az látszólag a tied,

 időlegesen az csak.

Nincs benne a saját

teremtő energiád, úgy

a hiányából adódóan,

a tied úgysem lehet.

Túlment rajtad a

 gazdagságod,

a lelked meg

 attól épül le,

elhagytad

akik tisztán

tiszteltek.

Kikopott

belőled a

tisztelet.

A hamisak

csak visznek,

s megtörténik

veled is, amit te

tettél másokkal.

Nem a sorsodat

éled, a rendező

visszarendez

téged is a

megfelelő

szerepedbe.

Kapsz újra egy

lehetőséget, hogy

kezd el még egyszer.

Megígértem ezt itt

a Kicsilánynak,

íme leírtam ide.

„2012.07.09.

Ma reggel, hogy

őt megnyugtassam,

a nagy könyvéből neki

felolvastam. Az ötlet

jól bevált, holnap

folytatom

tovább.

Küszködik

a lelkével épp ő,

tör fel a múltkesergő.

Egyensúlyt teremtenek hát

bennem a szépen fejlődő bégetők,

na meg, a kis fekete gubanc, a terelő.

Később festettünk közösen a terasz falára,

serényen, a Kicsinyke és én, na meg a Terelő,

a Barinagy és a Százhármas is, ámulva nézte.

Míg a Kicsinyke és jómagam

  feszt kentük a falra a színeket,

ők hárman, szorgalmasan segédkeztek.

Teljes odaadással, a nyelvükkel igyekeztek

kihozni ők is a falon, a legjobb árnyalatokat,

amit ott, a vízfestékekből keverni lehetett.

A Terelő percekig készült rá, hogy

megcélozza a zöldet, az ugrása túl

jól sikeredett, a pofácskája, s mind a

 két füle, a zöldtől a bordóig közben

minden színnel érintkezett.

Jól állt az neki és ő tudta,

a Kicsinyke, aha, bólintott amikor,

a látod, most megvan, mindenünket

kimondtam.  Hiszen a tejes érzéssel mi

ott találkoztunk mindketten, na meg az

állatkákon is látszott, hogy valószínűleg.

Amikor a  széles mosolyunk átment rögvest

kacagásba, körbefutott bennünket a Terelő,

a Barinagy és a Százhármas, a teljes érzésből

kizökkentett, amikor a Terelő a vizes kádba,

hasast csobbanva lehűtött bennünket.

Mintha tudta volna, le kellene

 mosni róla időben a festéket.

Erőre kaptam, hogy menjen

 tovább minden, úgy ahogy van.

Egy hétköznapi eset, amikor a

segíts magadon és az Isten is

megsegít téged, téged, téged.

Jó szerencsét jó emberek, áldjon

meg az Isten hát, minden földi jóval

bennünket is, s a hétköznapjaitokban,

legyenek meg nektek is az ünnepeitek.

Magyarországról, Paks, a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

A lelked jelezi… 2017.01.06. https://julamami.com

Julamami Magyarosan  Agyalósa.

A lelked, szíved, gondolkodó

agyad jelzi, ha te nem tudod,

meg kellene már tanulnod.

Ne félj, hogy itt a tél,

az ősz is veled maradhat.

S ha köszönt majd a fagy

kopogtatna a lelkedben,

te felkészülten éled meg.

Tartalékold hát az élet,

érett gyümölcsét,

adj az éhesnek

ha téged is

arra kérne.

Ha arra te

már be is

vagy érve.

Magadért is

tegyed a jót

és a szépet,

jó érzés, ha

te érzed, hogy

nyugodt lehetsz,

mert elégedetten

visszanézhetsz.

A múltadból

merítve éled át,

hogy jól döntöttél,

amikor adtál, mert

volt miből és jó érzés,

az is, nem gáncsoskodtál.

Mindezeket addig tegyed,

amíg az elszámolás fel nem

jön benned, láttam olyat is,

amikor nem tudta mit is,

kezdjen vele, mert jött,

jött fel a lelke bugyra,

szabadult volna tőle.

Csakhogy ő sok jót

nem tett életében,

így nagyon nehéz

volt önmagát biza

közben elviselnie.

Mások meg pont

fordítva, mintha

álmodták volna.

Időben alakítsd át

az életedet, hogy

a generációs jel

ismeretlenűl

ne érintsen

meg téged.

Mit kezdesz

majd azzal, ha

fel sem ismered,

mi dolgod lenne,

a szeretteid és a

tiszteltjeid felé.

Időben teljesíts

önmagad szerint,

hogy legyen időd,

hogy tisztelettel,

közelítsed meg,

a jó embereket.

S tudd meg mi

az amit tehetsz

azért, hogy az ő

életük is méltó

legyen, ahhoz is,

amit életükben

mintaként, vagy

másokért tettek.

Mindenki lelkes,

szíves, gondolkodó,

így születtünk meg.

Ki miért és milyen

irányt vett, azzal

a lelkiismerete

felé, neki kell

elszámolnia,

hát jó lenne, ha

még időben tenné.

Kicsinyenként venné

sorra, azokat, akikkel

nem bánt jól esetleg.

Ne csodálkozzatok,

hogy előre jönnek

amiknek, később

is lehetne tán, gyors

pörgésben vagyunk.

Tudod-e már azt te,

hogy senki sem

tökéletes, így

a teljesség

lehetne az,

ami felé

menni

lehet.

Ha

te is csak

utánzod

a többieket,

hát a saját

sorsoddal

ugyan mi

lesz, ki

éli meg

helyetted.

Megtaláltam

az embereknek

a személyüket

tükröző, róluk

és csak értük

szóló jeleiket.

Nem mindegy,

hogy csak úgy

élnek bele, a

hétköznapok

semmisségébe,

dúskálás soraiba,

vagy értelmes,

tartalmas élet

az amit élnek.

Ha a házadat

felépíted, hát

miért gondolod,

hogy az életedet

nem kellene neked

ugyancsak felépítened.

Tudom, hogy neked is

új, ismeretlenek,

ezek a jelzések,

ha az életedben,

már megjelentek,

s nem tudsz mit

kezdeni velük,

jelentkezz be.

Nekem nagy volt

az érzés, amikor

felfedeztem, az

 összefüggéseket,

akik szembesültek

már a sajátjaikkal,

köszönik jól vannak.

Már tudják azt, mihez

képest hol tartanak,

s mire készüljenek

fel, mert még jöhet,

de már nem váratlanul.

Megelőzés, megelőzés

és jöjjön a megelőzés.

Nem esnek kétségbe,

ők már szembesülnek

azzal ami a sorsuk lett.

Tiszteletem, itt vagyok,

ha beérett már a döntés,

a Világnak, online is oktatom.

Előtte Tenyérolvasást, szolgáltatok.

A tehetségemből lett a hivatásom,

megengedte az Isten ebből élek.

Szombatokra jelentkeznek be.

akik nemcsak önmagukért, de

 a családjukban a jó minőségnek,

megtartásáért is, tanulják meg.

Lehetne minden családban

egy hozzáértő, Tenyérolvasó,

még a megelőzés, fázisában.

S ha már eldöntöttétek, várom

tisztelettel a bejelentkezéseteket.

heringesarpadne@julamami.com,

 és a webtenyer@gmail.com által.

 Heringes Árpádné egyéni vállalkozó,

prevenciós végzettséggel,

nyugdíjasként.

 Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

magyarul oktatom.

Szeretettel. Julamami

Jó minta… 2018.01.05. https://julamami.com

Jól kitaláltan, szinteket

összemosva, tisztelet,

bennük nincsen, hát

teszik ahogy tetszik.

Nem mondhatod oda,

de kérem szépen, már

három éve, kilátszik.

Maga ellen dolgozik,

ha szint alattit, tol.

No hiszen, ki állítja

meg, amit el is hittek,

 megoldhatja helyettük.

Felismerve a határaikat,

túlzó senki se lenne, ah,

szint alá a katyvaszba.

Tisztelni, szeretni,

méltósággal

embernek

lenni.

Azt

sem

tudja,

van-e

lelke.

Mire is

tanítaná, ah,

a szíves, tán

gondolkodva

is élhetne.

Nemcsak

úgy bele

a semmibe.

Nem látja, se

 tartása, sem

 méltósága, ah.

Olyan hat rá ott,

ami beszorulva él,

hiszen nem kapta

meg a lehetőségét se.

Tiszteld az emberiest.

Nem látni az alapokat,

a jóhoz vezető úton se,

mihez képest hol tartana.

Akkor, könnyen hisznek

a felnőttnek látszóknak,

ha másik minta nincsen.

Jól kiszínezi, más nyelven,

mást jelentő kifejezéssel.

Tudja, milyen vonzó az, ah,

valami, ki tudja honnan

való, nem magyaros.

Hazaszerető lettem,

akik megtiszteltek,

s az összefüggésében

látás, tette ezt velem.

Oszt mások meg tudják-e,

mi van a mögöttesben,

annak amit tálalnak.

Van-e kontrolljuk,

azt a, hinnye.

Nincs más a

gyakorlatban,

hogy kérdezzen.

Egy fajta kínálat,

nem életszerűen hat,

csak úgy kényelmesen,

semmi gond ne legyen.

Testre hatóan, mintha

nem is volna, sem lelke,

de szíve, gondolata se.

Csak az irigység az,

amire építkezhetnek,

pedig tartása is lehetne.

Ha az akaratát már időben

kinevelik belőle, másikat,

kitől, honnan szedne.

Pedig az ember,

sokféle, szíves,

lelkes, nem a

külseje teszi,

gondolkodó-e.

Ha nem lát mást,

mint amit maga körül.

Honnan tudhatná, van-e

színesebb Világ, nemcsak

az, amit ő, szűk körben lát.

Mit várhatnak tőle el, ha nem

is ismeri, a rá vonatkozó szabályt.

Falak, nem ficánkolnak a halak, se jó

falat, így aztán erősödik a vágy és

beéri azzal, ami éppen adott ott.

Egy idő után, tán szerezni fog.

A kezdet és a vég között, van

a jó minőségű élet reménye is.

Nem is tudhat arról, hogy van

másképp is, boldogulás, azt a.

Ami szépen, tisztán felnevelő,

a határait általa felismerhetné.

Különös oktatás, nevelés, tán.

Pedig az Isten teremtményei

azért születtek meg, hogy épp

ott boldoguljanak először, ahol

születtek, ahol felcseperednek.

Úgy felismerhetnék, ah, honnan

hova tarthatnának, ha látnák azt.

Alapok nélkül, hova építkezzen.

Erdők, mezők, elhagyott tanyák,

kivettek, neveltek, árvák, félárván

kallódok. Ugyan mi fékezné meg, a már

rákapottat, ha ott nem látnak, se hallanak.

Eltervezi, ráterelve, véghez viszi, no lám,

hát sikerült neki, mégis csak tud valamit.

Ugyanazt a kört járja, nem fejlődik, ott,

sem mások hatására, sajátjába zárva.

Figyelj rá, ha jelez a lelked, szíved, és a

gondolkodó agyad, nem jól van az, ami

nem változhat, hiszen a Világ meg halad.

Se nem látja, sem nem hallja, beleszaladt

a vakvágányra, hátrafelé megteheti, azt

az utat, de látszani fog minden mozdulat.

A neve, ott már nem szerepelhet, hinnye,

mások által, fejlődés nélkül, siker nincsen.

Ki mondhatja meg a teremtő helyett, kik a

fontosak, kik meg szóba sem jöhetnek, mert

valakinek, nem tetszik, ami jóban tehetségesek.

Mindenki fontos feladatot hozott, a jóban lehetne

kiteljesednie, ha felismerhetné, volna, arra jó esélye.

Ha nem tettél jót és szépet bele, miért vennél ki belőle.

Adni születtünk, mindannyian, ha nem hiszed, tanuljad.

Egészséges, hozott érzékeléssel, tisztelet, szeretet, ah.

Nem alakulhatna ki, mintha eredendő lenne, az aminek

ott sem szabadna kifejlődnie. A jó vezető úgy él, hatva

a környezetére, hogy akire hatással van az ő vezetése,

jól élhet, a saját és generációs hozottja tekintetében.

Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolok,

se veled, sem ellened, az érvelésem, oktatás, nevelés.

A tehetségesek, intelligensek, a hozzáértők, speciális

tudással születettek, elkallódnak, ha nincs rálátás arra.

Nem véletlenül oda születtek, ahova, becsüljétek meg

őket, ah, ellenkezőleg, betölti az üresség ott a helyüket.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Online önismereti oktatásom, a saját

önbecsülésünk miatt.

Szeretettel.

Julamami

A csoda, címet adtam a könyvemnek… 2018.01.04. https://julamami.com

 

Átfordultunk. Heringes Árpádné, Julamami védjegy.
Átfordultunk. Heridnges Árpádné, Julamami védjegy.

 

Amikor elhagyta az asszonya,

azt mondta, kevés

szeretetet

kapott.

Így a kicsi

sarjuk, az oda

gyorsan hozott, a

másik próbálkozótól,

kevés szeretetet kapott.

Egyszer aztán felbukkant

a semmiből az anyja, a sírás

a torkát kotorászta az ölelésben.

Érezte az anyjánál ott volt az érzés,

amit át is adott, nagyon hiányolhatta őt.

Az új apja mellé beültették a hintóba, hogy

annak a családjának is akkor, megmutassák.

Mielőtt indultak volna vissza az édesapjához,

anyja kicsit szépítkezett, had fájjon, ha látja,

a volt ura, milyen szép is volt, az asszonya.

A zsenge, a fehér ruhácskájában unta a

 várakozást, míg az anyja csinosította

magát, toccsantott egyet a sárban.

Nem bántotta az anyja, csak kicsit

megdorgálta, hitte is az érzést meg

nem is, hogy neki van még édesanyja.

Ahogy nőtt, erősödött benne az érzés, azt,

hogy az anyja őt elhagyta, meg nem bocsátotta.

Az apja meg csak ivott, ivott, hátha elissza a bánatot.

Becsüld meg, a pillanatot amikor boldog vagy, mert az

minta lesz és kihathat, generációkon át, a családodnak.

Az kapcsolatban átmegy a tisztelet, szeretet, ha nincs benned,

inkább tán, ne erőltessed, mert minden percben, minden átmegy.

Üresek a szavak, megjátszani azt, ami nincsen benned nem lehet.

Jó szerencsét jó emberek, áldjon az Isten,  a valósággal benneteket.

Szép napot, Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.

Julamami

Te mit terveztél a 2017. évre… 2017.01.02. https://julamami.com

Biztosan fogadkoztak már,

sokan, hogy így, meg úgy,

másképp csinálják

most azt, mint tavaly.

Kérlek téged, ha még

hallod a magamfajta,

egyszerű embereket,

engedj végigmenni, a

 saját sorsomat már

ismerem, az való

nekem, teljesítem.

Ne kelljen hát mások

helyett is vinnem azt,

amit ők még fel sem

ismertek, biza nem.

Ha te ismernéd azt,

hogy miért is oda

születtél, abban a

kultúrában mi a te

dolgod most és majd

még akkor is, ha te azt

megoldani nem tudod.

Némi rálátással én már

 bírok, amióta, e Világnak

10. éve már szolgáltatok.

A szép szíves és lelkes

Világunkban maradva

megélnénk a sorsunk.

Tennénk amivel már

tisztában vagyunk.

A megfigyeléseim

alapján, én csak

folytatnám azt,

ami a sorsommá

lett, a hivatásomat.

Megcsinálnám azt, ami

az én dolgom, a következő

generáció szülötteire nem

hagyom, tapasztalva oktatom.

A magamhoz mért, generációs

minőségemet nekem kellene

most még itt biztosítanom,

legyen abból is tartásom.

Tanuljad, ha nem tudod,

neked mi is lenne a te

generációs feladatod.

Hiszen az anyaságom

nekem már körbeért,

ha  megnézem azt,

mi is a hozadék,

hát van bőven

olyan, amit

mások,

lehet,

hogy

nem

tudtak

volna úgy

elképzelni,

hogy arra

és amarra

is képesek.

A semmiből

teremtenek.

Önmagamhoz

képest lehetett

mérlegelnem is,

magamat nevelve

tudtam, honnan is

indultam. S mihez

képest nem úgy

terveztem el,

azt amit a

sarjaimnak

biztosítani

szerettem

volna, mint

lehetőséget.

S ha valami

fontosat is

végigvittem,

amíg lehetett,

tartást adott az

nekem, s mindazt

magamhoz képest.

Láttam nevesedett

embereket, egymás

szekerét tolókat is,

számomra az nem

adott, csak elvitt.

Egyszerű és nem

mások által

megmondott,

irányított életre

vágytam, amiben

megtarthatom

önmagamat.

Hiszen

amikor

rájöttem,

minden

azon

múlik,

hogy

miért

és hogyan.

Tudtam a belső

átlátó, megérző,

gondolkodásommal

döntéseket hoztam,

felelősen tettem azt,

hiszen magamért is

felelős voltam.

Ennél tovább

nem juthattam,

mások még nem

így gondolkodtak.

Tartsad tiszteletben

a másikat, ami az övé

nem a tied, azt neki

adta, az ő fejlődési

lehetőségeként

a teremtő Isten.

Tanuld meg azt is,

amit eddig nem tudtál,

de nem is volt rá igényed.

S egyszer csak azt érezted,

hogy hiányzik az életedből,

valami ami színesebbé teszi.

Nem szeretnél, csak úgy élni

bele a semmibe, a jólétedbe,

hiszen lassan, vagy gyorsan

épül lefele, fordulsz befele.

Tudnod is lehet, melyik út

vezet neked előre, s mi

az ami megrekeszthet.

Velem gyakran történt,

  különböző változatban.

A szerencsém mindenben,

hogy én használhattam azt,

 amivel megszülettem, maradt

nekem, az és természetesen.

Mert nem élhetsz úgy

mint mások, hiszen te

és ők is mást is hoztak,

mint a saját feladataik,

generációsan is teljesít

az ember, mert meglátta

azt, ami az ő dolga volna.

Hát teszi a dolgát, a maga

szintjén, úgy, hogy értelmes

legyen a hétköznapja, abban

amiben éppen ő most van.

A saját lelkünk küldi az

impulzust a szívnek, a

 szívünk adja a ritmust

a gondolkodó agyunknak.

Így a legfontosabb hármas,

jó döntéseket hoz, önmagunk

felé és a környezetünk felé is.

Hiszen belső látással születtünk

mindannyian, hol azáltal, hol meg

amazzal kinevelődik, átformálódik,

de attól az még ott van, megmaradt.

A 23. év alatt gyakran tapasztalhattam,

hogy ébredeznek az emberek, akkor már,

amikor azon értékes pillanatukhoz eljutnak.

Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó).

Amikor felismerik önmagukban azt amit ők

hoztak, nem mások által, másoktól tanultak.

Tanuld meg tisztelni önmagad, hogy mások

is tisztelni tudjanak annak, aki te vagy.

Különös oktatás, nevelés érted,

ha már annak a hiányát érzed,

jelentkezz az oktatásomra be.

Szeretettel.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó, nyugdíjas . prevenciósként., Műhely, a megelőzésért. Julamami védjegy. Tiszteletem. Paksról.

Legyen úgy, ahogy a legjobb nekünk… 2022.01.01. – 2019.01.01. https://julamami.com

Milyen jó is lenne, ha a jó kívánságok teljesülnének.

A rosszul döntők meg, időben bocsánatot

kérnének, rájönnének ha tévednek,

sűrűn elnézést is kérnének.

Valószínűleg, sokan,

nincsenek

tisztában

azzal, hogy

a kimondott

szavaknak,

átható

erejük van.

Jól gondold meg,

mit kívánsz, mert

ha majd, megadatik,

abban fogsz élni.

Szeretnék,

néhány

mondatot,

leírni, amik,

három napja

 jutottak az eszembe.

Januárban születetteknek.

Vége a kivárásoknak, a mások

szerint valóknak. Teljesülhet a

kívánság, meghozza annak, a

 következő, nem várt fázisát.

Ami, tanulható, átlátható,

akár, vissza is fordítható.

Februárban születetteknek.

Menj az utadon, hiszen ráleltél.

A régiek kontrollálásáról el ne

feledkezzél. Már nem olyanok,

mint amikor megismerted őket.

Nem mindenhol van szeretet,

ahol nincs, más erősödik fel.

Két oldalunk van, amit

nem hoztunk tudásként,

azt megtanuljuk magunk.

Márciusban születetteknek.

Számot vethetsz az eddigiekkel.

Felvállalható, a felelősségtudatod,

el nem kerülhető tanulságok adódnak.

Amit elkezdtél, vidd végig úgy, ahogy,

lehet. Félbe ne hagyjad, milyen az,

ha üresen marad, a kirakatod, ah.

A jót, magadnak tartogatod.

Tanuljad meg, az alázatot,

az önzetlen adni tudáshoz.

Áprilisban születetteknek.

Ha bántó a múlt, rendezd el úgy, hogy

ne azok járjanak a fejedben, még, tartozol.

A másoktól kapott, odaadással, türelemmel.

Ne akarj mindenáron kapni, adni tanuljál, jót

 és szépet, azért születettünk emberiesnek.

Tanuljál meg alkalmazkodni, oda, ahol,

a feladatod még vár rád. Hiszen,

túl magas, az, amit elvársz.

Tapasztalat hiányosan,

aztán, ugyan, hogyan.

Tanulj adni, életszerűvé

váljanak, a hétköznapjaid.

Az elmélet kevés lesz most,

vagy, maradjál, tudományos.

Májusban születetteknek.

Kiteljesedhetsz, abban, amiben a legjobb vagy.

Használd a tehetségedet, ötvözd a munkáddal,

s az álmod, bármekkora is, megvalósul általad.

Erősödjél fel, a saját nagyságodat meglátva,

lehet, hogy macerás lesz, de megéri.

A belső tartásodat, képes

leszel, megigazítani.

Önmagadhoz felnőni.

Júliusban születetteknek.

A tehetséged, nagyobb erő benned, mint a

racionálishoz való alkalmazkodási képességed.

A sok, meg, nem értés, ne állítson meg, az Isten,

nagy feladatot adott neked, alázattal tegyed.

Tanulj meg hát, nem, a kirakatnak élni, az

 emberismereted, előrevisz téged.

Menj azonos szintűek közé,

rájössz, nincs irigység.

Inkább, adok-kapok.

Augusztusban születetteknek.

Nem mindenki született, a vezetni tehetséggel.

Alázatot, gyakorolni, naponta, ez az ami előrevisz,

a többi is, ott van benned, elevenítsed fel a tudásodat.

Egészítsd ki, azokkal, amikben, már van tapasztalatod.

Használd, a belső kontrollod, gondolkodva lelkesedj.

A sajnálat, nem együttérzés, nem visz sehova se,

nem lehet mindig adni, kapni is tanuljál meg.

A belső tartásod, lassan, elvárná, tőled,

nőj fel, a jót, ami megjár, fogadd el.

Szeptemberben születetteknek.

Ne másoktól várjad, tegyél a jóért, szépért, jó minta

legyél, a határaidon, túl, ne menjél, jól odafigyeljél.

Ne másokat utánozz, saját kútfőből dolgozz,

érvelj, hogy ne kelljen, magyarázkodnod.

Van ami döntés nélkül, már hátrányod,

a határaidat ismerve, gondolkodva élj.

Veregesd meg, gondolatban a saját

vállaidat, ne másoktól várjad.

Októberben születetteknek.

Az ember nem hozott minden tudást,

tanulni azt szükséges, amit nem hoztál.

Nem az a gond, ha mások nem dicsérnek,

leginkább az, ha, önmagaddal, sem, vagy

türelmes. Másoknak többet nyújtasz, mint

amit, magadnak szánnál, előjöhet a hiány.

Ismerd önmagad, ne beszélj ki másokat.

A közös munka, örömet is szerezhet.

Tanulj meg hallgatni, könnyebb lesz,

figyelve, tapasztalva alázatban élni.

Ha a szeretteidet nézed,

rájössz, megvan mindened.

Novemberben születetteknek.

Nem lehet másoktól elvárni, hogy tudják,

mi jó neked, jól kommunikálni tanuljál meg.

Úgy, hogy rájöjjenek, nem akarsz rosszat,

csak erősebbek, a tőled hangzó szavak.

Gyakran gyorsabban cselekszel, mint

ahogy, kontrollálni, tudnád, közben azt.

A többiek, mit is szeretnének az ügyben,

elbeszéltek, gyakran, egymás mellett.

Decemberben születetteknek.

Ne célozgasd, mindenáron, azokat, akik,

nem tartják be, az általad felállított szabályokat.

Nem fontos az, annyira, hogy mindenben, mindig,

igazad legyen, inkább kontrolláljad azt gyakrabban.

Maradjon a súrlódás szintjén, ne legyen vitás, minek.

Érvelni tanuljál meg, hogy magyarázkodni, ne kelljen.

Elnézést, hogy bátorkodtam, de kibuggyantak a szavak.

Adjon az Isten, mindenkinek, annyit és akkor, amikor az,

neki is, a legjobbkor jön, jó minőségű legyen az életünk.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Heringes Árpádné, Julamami védjegy. Szeretettel.

 

2017.01.01. után, a 2023.év, tán a jó ember éve is lehetne… https://julamami.com, https://szeretetbenelni.com

A 2017. év a gondolkodók éve,

belőled is lehetne, ha

odafigyelve élnél te és

nemcsak úgy,  hűbele.

Nem mondhatod azt se,

mert én szóltam időben,

tanuld meg a szükségeset.

S hinni, a lélek erejében, s

gyakran köszönteni az eget,

meglátni a jót, amit a mai nap

 már nekünk is, tisztelettel

szeretettel, idetett.

Átlátva élni,

megérezve,

jó sorsot

remélni.

Alázatot is

gyakorolva,

lelkileg fejlődni.

Tisztelettel lenni

a többi ember felé,

szeretetet adni oda

ahol fogadnák, de nincsen.

Ettől már az életed is értelmes

lehet, s amikor elégszer éled át,

az adni tudás fennkölt érzését

is, nem dűlhet be a magadba

vetett hited. S amikor ott

a te időd, rájössz már,

hogy van az Isten, s

akkor már elveszett

ember nem lesz belőled.

Amit nem hoztál tanuld meg,

én most tanulom a racionális

élet bugyrait szorgalmasan.

Rák jegyűnek születtem,

nem könnyű az nekem se,

ha ahhoz, jól működő

mintát nem is

láthattam,

hát, emberesedtem.

Igyekszem tanulni, tán időben

 lehetne még, az elmúlt, 65. évemre

rakódott, hát, most, már 72. az évem.

Jó mintát kellene mutatnom ám

a szeretteimnek, tiszteltjeimnek.

Nem késhettem el sem, hiszen,

nem volt előbb lehetőségem.

A fokozatosságon múlik ám

minden, a remény életben tart,

akkor is ha még csak reméled azt,

amit néhányan túl gyorsan, éretlenül

bevállaltak és már jól mellé is mentek.

A sajnos abban az, hogy akkor történt,

mielőtt még a működőképesre ők is,

rálelhettek volna, annyi lehetett,

hogy előbb jött a kecsegtetősdi,

mint a kontrollálható életszerű.

Amit hoztál tehetségként el is éred,

csupán át kell menni minden olyanon,

amit neked szánt az Isten, hogy megéljed

a saját sorsodat is életszerűen, ha már az

előző generációdnak nem volt kedve ezt se

megcsinálni, ami nem adott könnyebbséget.

Ha mindezt már a családodon belül átéltétek,

s tudjátok kinek mi az amit megoldani képes,

s teszi a dolgát, akkor amikor a kihívásokat

odarakja neki az élet. Nem nézi el,

hogy mások csinálják helyette,

hiszen törlesztenie neki kell.

Más csak vesződne vele és

egész életében, de előre

nem jutna vele, mert nem

az ő dolga, s ezért minden

beletett energiája is megy

a pocsékba, csak körbejár,

nem juthat egyről a kettőre.

Ugyanott találja magát már

megint, elölről kezdheti,

pedig mindent beletett,

csak, hogy fölöslegesen

reménykedett, nem a saját

sorsát igazgatta azzal. Azét

aki önmagáért és a családért

addig sem, de azáltal azóta sem

nem tett semmi olyat, aminek

értelme is lenne, s előre vinne.

Különös oktatás, nevelés annak,

aki arra már beérett, hogy keresi

az összes között a számára legjobb

lehetőséget és megtanulja azt, ami

neki a születésekor nem adatott meg.

Két oldalunk van, két lábon járunk, állunk,

s vannak páros szerveink is, nem kellene

túl magyarázni sem, tapasztalva is tanulsz.

Ha az egyik feladatod elfogyott, a másikat

odarakja ám neked is időben, a te jó sorsod.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.,

neked, érted, ha emberileg éretten, van rá igényed.

Megismerni a jó sorsodat, s általa a generációsan el,

nem végzett, estleg, már felhalmozódott feladatokat.

Ah, ha azt, már hiányolod, a jó minőségű életedhez,

szükségesnek érzed, felvállalod és meg is oldod.

Szép jövőben hinni, szabadon jönni – menni, s

meglátni az aznapi hétköznapi csodát, azt,

a, csak nem, hogy toleránssá válik a Világ.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó, nyugdíjas. Prevenciósként. Műhely, a megelőzésért. Julamami védjegy. Tisztelettel.

A csoda… 2016.12.31. https:// julamami.com

Jó egészséget, emberséget, jó sorsot,

a tehetségünk általi jól boldogulást, a

 jóban, a szépben, az emberséges tartásunkban.

Napi sikereket, a gondolkodó agyunknak, minden szinten,

jót és szépet, adjon az Isten, a 2022. évünkben, nekünk a Népnek is.

Az agg is lehet gyereklélek,

egy ártó pillanatba, a gyermek

lelke, akár bele is öregedhet.

Szeretném, ezt a néhány mondatomat,

A csoda című könyvem kéziratából,

megosztani mindazokkal,

akiknek most van igénye erre.

Heringes Árpádné, aJulamami védjegy tulajdonosa.
Tiszteletem. Heringes Árpádné nyugdíjas, egyéni vállalkozó. Prevenciósként. Műhely, a megelőzésért. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.  Online  Webtenyeres önismereti oktatás, ( a találmányom) által. Julamami védjegyesen

Nem lát, csak az erős

csapkodását hallja

a vén folyónak.

A halk síró

hang felé

viszi a lába,

a kutya már

csak örül,

nem ugat.

Előrenyúl

fölkapja a

gyermeket,

s fordul is,

hogy a víz

nyakon ne

csapja őket.

Ki ne húzza a

lábai alól a talajt.

Sietni próbálna,

de erős az ellenszél,

szerencsére a sok

fizikai munka erős

férfivá tette.

Mellkasán

a karjaival

átkarolva a

gyermeket védve, a

 csatakos vizes ingében,

láthatóan rázza a hideg.

Megfeledkezett a nagy

örömében a kutyáról,

mert az ugatását,

hallva ment oda,

átfut az agyán,

megretten,

jaj, hogy is

szólítsa meg.

Hős lett, s még nincs

is neve, beszéltek többször

már róla, de megállapodni még

nem tudtak a névben, mindenki

mást szeretett volna adni neki.

Muszáj visszamenjen érte,

nem hagyhatja magára,

 odaveszne szegény.

Eddig még csak hallotta,

az embernek a

leghűségesebb

barátja a kutya.

Sok történetet

ismer, és hát, magának

is van most már sajátja.

Megfordulva,

még nehezebb,

a mellkasát veri,

sűrűn az eső, előtte

segítette, tolta előre.

Védi a gyermeket,

ahogy csak lehet, aki

zihál, nagyon csendben,

inkább érzi mint hallja.

Kicsi még a fekete

gubanc, lemaradt,

nem csoda, ahogy ő

 onnan, az ijedtségét

átváltó, hirtelen jövő

nagy örömében elrohant.

Már a földhöz simította a

 nagy víz, meg is szerezte

volna. Ha onnan abban

a pillanatban, ő ki nem

szakítja, nagy volt ott, az

elemeknek a rettentő ereje.

Megrettent, a kis fekete

gubancot megszólítani

sem tudja. Ah, hiszen nincs

még neve, nem tudtak dűlőre jutni.

Pedig, nélküle, most nem lenne,

a gyermek se a karjában.

Visszalép néhányat, nem

lát semmit, szinte vakon

lépeget csípi az eső, marja a

 bőrét, igyekszik, megóvni a szemeit.

Átfogja jó erősen az árvát

a két karjával tartja, erőre kap

és nekilát, megy amerre

viszik a lábai. Nem bízhat

semmi másban, csak a

belső érzéseiben, meg

a füle segít neki sokat.

A nagyapja szavai ott

duruzsolnak az agyában,

sírjál te is, ha kell, az erős

férfiak is sírhatnak. Pont

azért, hogy ne

tudjon végleg

keménnyé

válni, se

a lelke,

se a szíve,

mint a kőszikla.

Hát sírt hangosan,

s az mentette meg,

amikor hirtelen nagy

lett a csend, meghallották,

a vacogástól rázkódó, fájdalmas zokogását.

Segíts Isten, ne hagyjál magunkra, se elveszni

bennünket. Adj erőt, hogy megtaláljanak, a

segítségünkre összegyűlt emberségesek.

A remény tartotta benne az erőt lelkileg,

hiszen, itt – ott már egy – egy

hangfoszlányt elkapott,

előtte is. Azt is hallotta,

hogy vannak körülötte,

kiabálnak, időnként innen,

aztán onnan hallja a hangokat.

A kutyát az orra sem csapja be,

a gyapjú szagát hirtelen megérezte.

A férfi érzi valami megérinti a bokáját,

lenyul oda, a kutya, hirtelen örömében,

nyüsszent, egy hálás csendeset.

Odaemeli,

a kicsi fiú

mellé,

azt érzi,

hogy

most

megvan

mindene.

Nagyon

hálás az

Istennek,

a teljes érzéséért.

Bocsáss meg nekem

mondja a kutyának,

hogy nem hittem

benne, hogy

ilyen erős

ragaszkodás

van benned.

S abban a

pillanatban,

ketten is ott

vannak mellette,

de már mögötte

is. Körbe fogják,

a nagy örömtől,

hálától, megrogyik

mind a két térde.

Folyik a könnye,

elesni sem tudna,

váll a vállhoz érve,

megtartja már

az emberek

szeretetének

az összetett ereje.

Kellemes ünneplést

kívánok emberek,

legyen ott ahol

időztök,

tisztelet

és szeretet.

Tudjunk mi

 mind, kiteljesedni a jóban,

a saját sorsunknak megfelelően.

Jó minőséget nyújtva, a generációsan

is, a ránk vetült feladatainkkal is, alapokat adva, ott élve.

A Hazánk, a Népünk javára, életszerűen jókat, naponta,

cselekedjen mindenki. A legjobb tudásunk szerint, a

  tehetségünkből is, mindannyian  jól megéljünk.

Ne helyettünk, felettünk, hanem értünk legyen.

A Hazánkban érezzük otthon magunkat, adja meg

a lehetőséget ahhoz, hogy mi a Nép is, folyamatosan fejlődhessünk.

A  2023. év, emberséges, egészséges évünk legyen. Tegyenek sok jót,

a jó minőségű életünkért, értünk a Népért, a hivatásunkból élőkért.

Szerintünk és ne helyettünk, legyen az életszerűre elég pénzünk,

gyakorolhassuk a hivatásunkat. Találjanak megfelelő munkát minden

szinten, a fejlődőképesek tanulhassanak és képezhessék magukat.

Maradjon meg az önbecsülésünk, biztosítsák a jó

életminőségünkhöz, a lehetőségünket a saját Hazánkban.

Ha nem elég a megélhetésünkhöz a nyugdíjunk, ne

úgy kezeljenek bennünket, mint akik fölöslegesek, azt

mutatva a külvilág felé, mintha minden rendben lenne.

Ne kelljen azt éreznünk, hogy csak a gondjuk van velünk,

megengedőek, dolgozhatunk, ha adót rendesen fizetünk.

Ne hárítsák a családokra, a megoldás a Hazánk dolga.

Azt amit mi ide a saját Hazánkba beleteremtettünk,

jókat és szépeket, a hivatásunkat gyakorolva kapjuk,

abban az életminőségben vissza, akkor ha szükséges.

A Hazánkhoz is teremthessünk, értelmes életet élhessünk,

mindannyiunkról szóljon az életünk, egy Haza ez csak egy.

Senki kiszolgáltatva ne legyen, a hozzá nem értőknek,

se a hatalmaskodóknak, meg az elbirtoklón, önmaguk

fölé kapaszkodottan döntőktől, óvjon meg az Isten.

Jer velem jó öreg alázat, ide, a bocsánatot

kérek betűit, bizony a védelmeműl  leírom.

Ezzel a tartásom, emberi méltóságom,

az önbecsülésemet is megtartom.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból.

                                                      Szeretettel. Julamami

Jelzés értékű … 2016.12.30. https://julamami.com

HAHÓ, én kívül rekedtem, kérem

szépen a jóban is a lehetőségemet,

hogy megmutathassam, oktassam,

azoknak is, akik ezzel a tudással

most még nem rendelkeznek.

Ha te a felelősségtől tartasz,

én a hivatásomat felelősen

is tevékenyen segítő, vagyok.

Ha megtanulod, amit tudok, azt

a meglévő tudásodhoz adhatod.

Nem tartozom se ide, se oda,

akiknek a tanácsot adom,

akkor éppen oda, hogy

ne ragadjak le sehova.

Magyarul és emberies

nyelven is beszélek,

az oktatáson is így,

de ha nap mint nap

olvasod, már érted.

Te, hogy vagy vele,

ha megérint

valami, de

nincs

hozzá

eszközöd,

így keresed,

hogy hol lehet,

ahhoz a megoldás,

amivel nem is ártasz,

 se meg nem bántod,

amivel segítheted.

Amikor rájöttem,

hogy a megelőzés,

az, amihez értek,

már mást nem is

vállaltam fel, hiszen

amit már megelőzni nem

lehet, az egy másik terület.

Milyen jól is működne, ha

olyan emberek lennének,

azokon a területeken, akik

arra születtek, a hivatásuk

tudatával teszik, át is érzik.

Kérem szépen, lehetne újra,

hogy fontosak legyenek az

emberek, egymásnak is.

Mindenki valami

fontos feladatra

született, ha arra

igényesek lennének,

megtalálhatók azok az

emberek, akik kihallva,

ráérezve, átgondoltan

tennék ott a dolgukat,

a következő segítőig.

Aki meg megint

tudná hova és

merre van a

segítője,

annak

az adott

területnek.

Lenne ami időbe

telne, de, igényesen,

emberies szinten lenne

végig víve, aztán nyugodtan,

elengedve a hétköznapi életbe,

mert, egy ahhoz értőtől kérdez.

Ha nem ér össze, hézagok vannak

közte, ott elveszhetnek azok, az igen

értékes, jobb sorsra született emberek,

akikből később ott jó segítők lehetnének.

Győzz meg, legyőznöd könnyű engem,

nem harcolnék se veled, sem ellened,

ide is az oktatás lehetőségéért jöttem.

Ha nem vállal fel a feltaláltammal, a

 szülőhelyem, Paks, engem, hát,

másutt szükséges,

keresnem.

Ahhoz, az üzletileg kitűnőt, a

 racionális oldalhoz, jól értőt,

hogy az embereknek, az életét,

sorsát, generációsan is építően,

ható, számukra is hasznos,

tudás, pocsékba ne menjen.

Paksi Általános műveltséget növelő

Tenyérolvasó. Julamami, ezért készült.

Valami új, valami egészen más, valami,

ami a 22 évem tapasztalatának már a

gyümölcse lett, betanítanám minden

olyan embernek, aki erre már elég érett.

A fokozatosság a lényege az egésznek, ha

nem igazodik a hétköznapokhoz a történés,

bizony csak hiábavalóság lehet belőle, mert

senki el ne felejtse, hogy két oldalunk van.

Ha az egyikkel a feladat elfogyott, attól

még a másikra is figyelni kellene,

hogy ne maradjon teljesítések

nélkül az sem, az egyensúlyunk

miatt. A két oldalunknak, az egészséges

egyensúlyunkban való, működésünknek, a

fontosságát hangsúlyoznám ki. Ami,

ha hosszan nincs a helyén, az egész

felborulhat, s oda is az egészséges

körforgás, azonnal jön mindenféle

fura, szokatlan hatás. Hiszen nincs

meg a belső védelem, s ezt bizony

megérzik azok is, akik lehet, nem

jó szándékkal, behamiskodják oda

magukat, mintha segíteni jönnének.

Az élet ritmusát fel kellene venni és

nap mint nap, újra kezdeni, ahhoz a

naphoz igazodva élni, tudod-e miről

beszélek. Ha nem, ideje lenne neked

is megtanulnod, hogy kezelni tudjad.

Legalább a saját életedet, hogy ne

a sorsod mellett lődörögjél csak,

találd meg azt a kezelhetőt, amit

jelez a lelked, szíved, gondolkodó

agyad, hogy a döntéseidet te és

ne mások hozzák meg feletted.

2017. év az a nagymester lesz

ebben, hogy a tudásod ne

kallódjon el, neked sem.

Találj rá te, a kezelhető,

alkalmazkodó lépéseidre,

amivel kontrollálva haladsz,

s kiszolgáltatott a hamisaknak

nem lehetsz, mert átlátod őket.

Tanulj meg az adott helyzeteknek

megfelelően élni,

toleránsnak lenni,

hogy időben tudjál

te is a helyedre lépni,

mert felkínálja a sorsod

neked is azt amit eddig,

még nem vettél észre.

Jó érzés lesz, hogy

nem maradtál, te

sem le, a fejlődésed

napról napra alakul,

a saját életritmusod

már ismered, kihallod

a kommunikálás közben,

hogy mi lenne abban a dolgod neked.

Kontrollálod, kontrollálod, kontrollálod,

s ha már nyugodt lehetsz afelől, hogy jól

érzékeled, átgondoltan te is dönthetsz.

A múlt elmúlt, gondolj a mára, a most

látható pillanatára, ne odázz el semmi

olyat, ami holnap már hiányokat okoz.

Következmények nélkül semmi nem

múlhat el, annak az energiája ott van,

arra vár, hogy valaki időben betoppan.

Vele a megoldás is megérkezik oda, s

úgy hat a környezetére, mint a csoda.

Ami megérint lelkileg, azzal egyszer

neked is dolgod lesz, hiába ám a sok

mindenféle oskola, ha nem fejlődsz

időben fel, a saját nagyságodhoz,

kiszolgáltatottá válsz, alatta.

Aki másokra vár, miközben

azzal neki lenne már dolga.

A lelkünk, szívünk, agyunk,

tudja, hogy együtt van dolgunk.

S azok a döntéseink mind jók, amik

a mester hármasunkkal kontrollálhatók.

Így születtünk meg mindannyian, akik az

egészséges, természetes, valóságos életben

boldogulva élünk. Ah, akár nehézségekkel terhelik

mások az életünket, nem adják azt ingyen, a sorsodra

lelve, meglesz neked is, minden lehetőséged, még időben.

Elérheted, csak ne kapkodj, ne siess, helyezkedj bele abba,

ami épp, ahhoz adott. Mókuskeréknek is hívhatod, csak azt

hiszed, hogy nem visz az előre, pedig másképp látod már te,

azt majd jövőre és a magyarázatok is meg lesznek benne.

Megfordulhat a sorsod, egy átható pillanat alatt úgy,

hogy mire kigondolnád, megtörténik, van az Isten,

s amivel mi emberek nem bírnánk el, elvégzi.

Most, úgy döntöttem online szolgáltatok,

heringesarpadne@julamami.com és a

+36302470589 telefonom által is van,

ugyanazt látod ott, mint én magam.

Önmagamhoz is tartásosan, oktatom,

a saját sorsodat is átlátod, megéled.

Semmiféle fura nincs benne, minden,

az életvezetésről, a tenyereidben lévő,

sorsodról, generációs feladataidról szól.

Magad döntsél róla, ne hagyd rábeszélni

magadat, mert nem tudok mit kezdeni azzal.

Jó szerencsét emberek, tisztelettel, szeretetben

élni, lássátok be, magatokhoz mérve is sokkal könnyebb lenne.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Vadász u.59. Heringes Árpádné nyugdíjas, egyéni vállalkozó. Prevenciósként., Műhely, a megelőzésért. Webtenyeres önismereti oktatásom, a találmányom. Szeretettel. Julamami

Nem a tied… 2016.12.29. https://julamami.com

 

 

 

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami
Tiszteletem. 2022.12.29. Paks. Heringes Árpádné névre szóltak, az ellopott igazolványaim, egyéni vállalkozóként, bélyegző, számlatömb, engedélyek, mind együtt a táskámban, voltak. Budapesten, oktatást tartottam, amikor az autót feltörték, egy étterem parkolójában, Fejér megyében, több éve annak és nem találták meg az igazolványaimat. Azt mondták, nem lehet hamisítani, akkor az interneten, hogyan jelenhetnek meg Dunakömlődön, Pakson wellness és szépségápolás címen, a nevem hozzáadásával. Heringes Árpádné e.v. miért, nem tudok hozzáférni módosítani, nyugdíjas egyéni vállalkozóra. Műhely, a megelőzésért., Heringes Árpádné Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., Heringes Árpádné , Webtenyeres önismereti oktatás. Nem préda, ne szolgálja ki magát általa, ne használja, Julamami védjegy van rajta, aminek a díja, Magyarországon lett kifizetve. Tényleg nincs aki ezeket kontrollálná, azt a. Ha abban a kategóriában is van, hogy bármit megengedhet magának, hagyja abba. Nem engedtem meg, hogy a hivatalos nevemet használja, se azt, hogy a Julamami védjegyet, logot, bárhol is használja. Vagy bárhova, mások és akár, az én, megtévesztésem miatt, oda írhatja, ah. Ha meg hozzáfér a gépemhez, mert abban a pozícióban van, ami által, azt lehet, hát önvizsgálatot lenne szükséges végeznie, tán, esetleg. Ezek nem bocsáthatók meg, az emberi méltóságunknak, a határait be kéne tartani, vagy betartatni. Ma is még és már,14 éve még nekem, holnap másnak, lesz sok munkája, hogy egyáltalán, a hivatásunkat, nap mint nap, Magyarországon, Pakson, az internet szolgáltatásait igénybe véve, azok által, szolgáltatni tudjunk. Ha már ki van mondva, ezt mindig is tudtuk, így élünk, amióta tartásos, hivatásunkat gyakorló, embernek tudjuk magunkat, önmagunkért egyedül mi vagyunk a felelősek. Bizonyára az is szükséges lenne, nekünk, mind ezekhez, akkor legyen olyan, lehetőségünk, hogy önmagunkat eltartani legyen jogunk, a saját Hazánkban. 

 

Vajon menni könnyebb, vagy

maradni nehezebb, az tudja,

aki mindkettőt meg is élte.

A Mekk mesterek kivülről

össze-vissza gányolása, nem

késztet senkit gondolkodásra.

Megoldják helyette, csak bele

kell a nem róla szólóba ülnie.

Az anyák, apák befele sírása,

a tehetséges sarjaik is

kallódva, sorsuk félbe,

az életük minőségéért

elszélednek a Világban.

Az összetartott családok

helyett ami megmaradt,

más országokból jönnek,

egymást havonta látva.

A szaktudásos helyett,

jó pénzekért a töltelékek,

statisztikaként legyártva.

Se tartás, se méltóság, lóvé

legyen bőven, fejet hajtanak

előttük, mert tudják milyenek.

Bármit  szabadon megtehetnek,

s mondja jól érzi-e magát a bőrébe,

akkor, ha netán meglátja a valóságot.

S nem azt amit oda, köré, tudatosan

a nem jó szándékú, jól le is gyártatta,

körös körben a sajátjaik jólétét látja.

Kész a mű hű de mű, csak semmi

más, most épp az arra hivatottat

alakítja aztán meg egészen mást,

látványos kaméleonos az a hatás.

Hova lett az emberek tartása, hol

a méltósága, a generációs feladata,

van-e még nekik is, saját kultúrája.

Összemosott, igen alacsony szinten,

az igaziak helyett, csak a másolatok.

A segítő nem segíthet, át nem látható

az, amiről nem tudhatnak, az nincs is.

Mintha nem is lett volna neki soha,

beállt a nemlétező sorba is, hát nosza.

Bocsánatot igen gyakran kérek ott és itt,

magamat a megfelelő helyzetbe hozva.

Mire ők rájönnek nincs is mire várniuk,

már mindegy, minden kifordítva oda.

Se halakat, se vadakat, se jó falatot,

csak azok amik, ki tudja honnan

és hogyan és mikből vannak.

Lyukak csak amin átfújhat a

huzatos, nem törődnek az

emberek már egymással,

lelkes, szíves, gondolkodó

nincsen, kifordult minden.

Keresd meg a középpontod,

maradj eredeti és tartásos.

Az intelligensek meghúzzák

magukat, ismeretlen a terep,

ilyet még ők nem tapasztaltak.

Amazok meg a pénzhajszában nem

vették észre, minden lelkesedésük oda,

a szívesség oly fontos az emberieseknek.

Nem pótolhatja senki más, csak te magad,

az ürességet kerüld, adni úgy tanulj meg,

 amivel te örömet szerzel, hogy újra

legyenek még, miértek benned,

hiszen az érzés ad vele neked.

Édes Hazám Csodaszép,

ne menj még, hiszen a jót

és a szépet amit ide bele sokan

teremtettünk, már megélni nem

élhettük, azt is mások élik meg,

 egész nyugodtan helyettünk.

Attól, hogy el is vetted,

még nem lehet a tied.

Birtokolásra

születtél,

úgy érzed,

nem lehet

másnak, csak

minden teneked.

Szétszórattad azokat

akik hozzád hasonlóak,

mindenbe belelátnak,

belehallanak,

attól te még,

csak egyedül

vagy, maradsz.

Nem adsz csak

elveszel, még és

még, hogy legyen

minden a tiéd, ne

legyen senki másnak

semmije, csak teneked.

Bajban vagy, elveszítetted

amit az Isten adott neked,

a kontrollt leépítetted, saját

belső kontrollod már nincs is.

A tehetséged általi tisztaságod

átvinne mindenen, nem sérülne

meg a te lelked, de a szíved sem.

A gondolkodó agyaddal döntesz,

miután már az emberies létedet

jól megerősítetted, van az Isten.

Te is segíthetnél magadon még,

ha a szerzésvágyadat te

 is lecsendesíthetnéd,

megpihennél néha ott,

ahova te sem ok nélkül

születtél, hogy szembesülj.

Azon pillanattal, már nincs is

semmi benned, elhasználtad

a kívánság kosarad, kiürült a

nagy igyekezetben a lelked.

Lehuppansz s egy pillanatra

számot adsz az életednek,

rájössz, amikor indultál,

már megvolt mindened.

A nyertesedből te csináltál

vesztest, amikor túl mentél

még a tulon is, már nem

hallgatsz meg senkit se,

csak önmagadat hallod,

mint a te saját víszhangod.

Cseppnyi ez a mi szeretett

Hazánk, belőlünk lett amikor

bele teremtettük a szépet és

a sok jót, az élhetőt, a tiszta szót.

A barátságunkat, az emberies az

velünk mindannyiunkkal született,

aki nem vette észre, hogy az lenne

a legnagyobb kincse, el is veszítette.

A generációs hozadék azt jelenti,

valaki valamit elrontott, amikor

nagyon rá akarta vinni már

mindenkire a saját

akaratát.

S azáltal

hirtelen

megváltozott,

az, ami állandónak

látszatra tán megvolt.

A hiánya is óriásira nőtt,

amikor ráébredne, egyszerre,

hogy nélküle, üres lett az élete.

Hát keres is ő valakit, akire újra

rárakhatná a saját kínja kosarát.

Akire rá lehet vinni a felelősség

hiányából adódót mint energiát.

Ha nem viszi végig az életfonalát,

rávetíti arra aki a legfontosabb, a

megoldhatatlan terheket rárakva.

A szeretetet megvenni nem lehet,

vagy van, vagy nincsen, a tisztelet

 amit az ember az életében megkap,

az ő törlesztéséből adódó sorszerű.

A következő generáció is másabb

feladatot hozott, mint az előző,

magasabb rezgésű a lelke,

a szíve, a gondolkodása.

Az előzőket leutánozva

megreked nála az energia,

nem fejlődhet lelkileg fel ő a

 saját lelkes, szíves, emberies

magasságába, de nem ám.

Minden hiába

akkor is, ha túl

megy azon is amit

ő teremthetett meg

és túlságosan elfogadó

lesz, azzal ami kecsegtető.

Birtokolni nem lehet, nála

időzhet, de a visszarendező

energia, odarakja ahova való.

Vagy elkezdi még egyszer, vagy

 azután már minden hiábavaló,

ha elrontotta, amikor az alázat

ott volt mint lehetőség, elodázta.

Amit hozunk abban tehetségesek

vagyunk, amit megteremtünk az a

miénk lehet amíg szükséges, hiszen

minden egy, egy minden, egy közös

egészséges létben élve, használva

azt ami szükséges, elbirtokolni

úgy sem lehet, csak időlegesen.

Futsz, szaladsz, így mindenről ami

ott van menet közben le is maradsz,

pedig abban leledzik az életed sója,

 a jóknak hétköznapi mondanivalója.

Mutatott-e már neked tükröt valaki

aki nem rontotta el azt, amit kapott és

a generációs feladatát már ismeri, tiszteli

is amit nehézségként ő megoldani hozott.

Nem vetítheti másokra, ami a saját dolga

volna, de meg nem oldotta, kiszalad csak

alóla, pedig önmagában és magán is hordja.

Van akinek kicsi a másik kabátja, a kényelem

a feladatát meg nem oldja, hiszen az amit ő

maga hozott, már letörlesztve nagyobb volt.

Gyermekkorában oldotta meg azt, amit más

felnőttként is képtelen lenne, elbírta, nem

terhelődött azzal se, ment tovább mert ő

tudta mi a feladata, oda tette neki a sorsa.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.,

önmagadért, hogy időben felismerjed a sorsodat.

Ha időben szólhattam volna, hogy mindenki tudja,

azóta, tartás és emberi méltóság ott és amott is lehetne.

S ne menj mellé azzal, hogy majd, ami a mások dolga volna,

te azt is megoldod, pedig nincs is abban dolgod, se tudásod.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Webtenyeres önismereti oktatásom., a

  találmányom. https://julamami.com.

heringesarpadne@julamami.com

Szeretettel. Julamami

Heringes Árpádné nyugdíjas, egyéni vállalkozó. Prevenciós végzettséggel, Műhely, a megelőzésért. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy. Paksról. heringesarpadne@julamami.com
Heringes Árpádné nyugdíjas, egyéni vállalkozó. Prevenciósként, Műhely, a megelőzésért. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy. Paksról.

Az agg is lehet… 2019.12.29. https://julamami.com

Ébredezik a jó öreg, tapasztaltan tudja,

mindenki más sorsot hozott, más a feladata.

Generációsan is lenne dolga, na meg, ahhoz is,

saját feladata. Bocsánat, a történetek,

nem, csak valaki által megélten.

Sem, valakiért,

leginkább,

azoknak szól, akik

átlátják, kihallják, már gondolkodva élnek.

Akik a megelőzésben hisznek és tesznek mind azokért,

akik értik, már sokat tapasztaltan. Van sorsa mindenkinek.

Megmutatják a tudásukkal, tisztelettel élni  jó, szeretetben élni

szép, jó lenne, ha vigyázna rá mindenki, aki érti, a saját szintjén.

Könnyen kibillenthetők sokan, hiszen annyira sokféle az ami,

miatt már aggódnak, másképp van, mint szeretnék azt.

Nem találják még azokat, akik valóban segíteni

születtek, mert elhiszik, a mondvacsinált,

feltupírozott, összetákolt, látszatot.

Ma abban, holnap meg,

majd másban a legjobb.

Jól ki van találva, mivel

csak őt látják, nincs más,

azt gondolják. A többiek

meg, nem győzik óvni azt

amit tudnak. Mert mintha

szemfényvesztés lenne,

mindent széthordanának.

Azt látják, hogy azt is lehet,

nem gondolják át, az valakinek,

az életének a gyümölcse lenne, ah.

Vannak akiknek szinte mindent lehet,

mások meg, nem tudják, vannak lehetőségek.

Mert tudás nélkül elfogadta, azt a magas szintet,

attól még, odáig, addig, fel sem látott, nem élte azt meg.

Tán olyan, mintha, az egy napja ott lévőtől, azt várnák el,

úgy mondanák, ne gondolkodjál, majd akkor tegyed,

ha lesz rá időd, dolgod van, kezdjed megmondani.

Nem gond az, ha botladozol, majd felkelsz,

ha elestél, ha felvállaltad, csináljad azt jól.

Ha az életük gyümölcsét nem arathatják

le az emberségesek, akkor meg mire,

számíthatnak, van az Isten és ad.

Az Isten ad mindenkinek fontos

feladatot, amikor beérik arra,

amiben tehetséges, átlátja

azt, s jól meg is csinálhatja.

Ha egy generáció is úgy jár,

hogy kimarad, tehetetlenül

várja a segítséget másoktól.

A jól látható életszerű minták

a felszínen is vannak, néha, na

nem túl gyakran, ha az érdeklődő,

láthatja, ne azt várja, hogy kiszolgálja.

Ha elébe megy annak,  amit már érez,

hogy neki az jó lenne, forduljon oda,

ahol azt a tudást neki, az Isten adta.

Ha a tehetségét gyakorolhatja, hisz,

az egy annak megfelelő magas szint.

A színjátszás is csodálatos mesterség,

vannak akik arra születtek, abban

tehetségesek.

Mások meg mást,

kaptak tehetségüknek, a

  lekopírozásuk, mellé is viszi

mindazokat, akik, már nagyon

várják, a hiteles segítséget.

A hivatalos nevemet odaírom,

mert addig, eltűntek oldalaim, vissza

is kaptam őket, egy idő után, teljesen

kiüresítve, nem kért elnézést senki.

Na most jön, a jó öreg alázatom.

Bocsánatot kérek, mindenkitől,

hiszen, gyakran szükséges, a

az asszony nevemen lévő

oldalamat, újra építeni,

mert valahogy,

az is, gyakran, eltűnik.

Webtenyeres önismereti oktatás,

ha igénylik, a sorsukra neveléssel,

az, amikért fent vagyok, itt és ott.

Sokat ugyan nem segít az ingyenes,

hátha tán, odatéved valaki, akit érdekel.

Sok mindent elkészítettem már,  a 25 év alatt,

megpróbálom megóvni őket mindaddig, amíg, tán,

lesz rávalóm és akkor már, megmaradnak tán, láthatóan.

Ezt hagynám hátra, csak  győzzem kivárni, a lehetőségemet

ahhoz, hogy láthassák sokan, akiket esetleg érdekelne, a sorsuk.

Nélkülem nem oktatható, sem, nem tudnak nevelni általa, magam

találtam fel, rajzoltam le. Azt, amit kicsiben oktatok, nagyban még

nem láthatják, egyenlőre még, azon a szinten, ahol értően várnának,

a jó minőségű oktatásomra. A sorsuk megismeréséhez, már sok éve

bebizonyosodott, sok ember éli már azt, kitűnően, vagy jól, hitelesen.

 

Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com
Heringes Árpádné nyugdíjas, egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami heringesarpadne@julamami.com és a +36302470589 telefonom által, történik a szolgáltatásom. Hétfőtől és szombaton 10.00 és12.00 óra között, tájékoztatom.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó, nyugdíjas. Prevencióként, Műhely, a megelőzésért. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami

Tiszteletem.  Julamami

Te, hogyan születtél… 2016.12.28. https://julamami.com

Még gyermek vagy,

amikor elhatározod,

rendben lesznek a

dolgaid,

betartod

a szabályokat,

jó ember akarsz

lenni, a Hazádnak

hasznos polgára.

Azt látod, ami ott

van körülötted, hat is

rád, vagy leutánozod,

vagy végigviszed,

azt ami a sajátod.

Nősz, s növögetsz,

kezded kigondolni a

miként és hogyanokat.

S egyszer csak változik

valami, amire te nem is

számíthattál, nem utalt

rá semmi, nem mondták

neked, hogy mi várható.

Tennéd a dolgodat úgy,

ahogy azt addig, hiszen

megszoktad, már benne

van az életritmusodban.

Szembesülsz vele, hogy

már nem azt várják el,

másképp kell tenned.

Az bizony nem férhet

bele a régi rendedbe,

hát megpróbálod azt

is és úgy is teljesíteni.

Nekifeszülsz teszed

annak megfelelően,

de most meg más

módon változik, s

észlelned kell, hogy

az a kétféle dolog

nem fér meg

egymással.

Elcsúsznak

egymástól,

nem visz az

téged előre,

leginkább az

rekesztett meg,

ami a sajátod volt.

Emberiesednél te,

de valahogy semmi

nem arról szól most.

Nincs hol elmondjad,

kérem szépen lehetne

esetleg emberiesebben.

Ugye még mindig fontos

az ember, nem változott

teljes egészében meg.

Na nekilátsz és újra

tervezel, elhiszed

 majd most megy.

Ha egy porszem

elmozdul, indul

vele minden,

egymáshoz

is próbál

igazodni,

működni

szeretne.

De a régi

még kéri

a magáét,

az új meg

már kéri is

azt amiért

épp teszel,

közben azt

is igyekszel

megszokni.

Áthangolni,

megváltozni,

igazodni és

igazodni,

kihez is

akkor

hozzá,

máshoz

máskor,

közben,

pörögsz,

forogsz,

igyekszel

alkalmazkodsz.

S úgy el is fáradsz

néhányszor, újra

tervezel, át is

csoportosítasz.

Emberies vagy,

igen nehéz azt is

látnod, nem rólad

szól az sem és ott is

neked kell igazodni.

Kezdesz belefáradni,

sikerélmények nélkül

igen nehéz azt vinni, ami

 nem is a te saját ritmusod.

Nem mindenki iskolázott,

abban is meg amabban is,

akkor pedig igen nehéz

felvenni az ismeretlen

ritmusát, ha nem is

tudod, miért és

abból mi is lesz.

Hiszen te máshoz

értesz nem ahhoz.

Jó lesz-e az neked is,

oda úgy, ahogy te azt

valamikor tervezted.

S ha oda sem jó, hát

csalódott is leszel,

nem rólad szól,

megint az sem.

Ki mit hozott

tehetségként,

megtanulhatta-e

ő azokat az életszerű

dolgokat, amit elvárnak

tőle a hétköznapjaiban is.

A vezetőnek álltak ugyan

tudják-e mindezeket így is.

Én azt gondoltam, hogy

a Haza az olyan mint

egy kiteljesedetten

nagy családias élet,

sikerélmények is

lehetnek benne,

hiszen mi is azért

születtünk ide le.

Fölöslegesen senki

nem született ide se,

milyen szépen és jól is

működne, ha az ember

is fontosabb lehetne.

Csak mondanám én,

mindenki csak egy,

személyére szóló

feladatokkal és

generációs jellel.

Bocsánatot most

itt azonnal kérek, de

az ember gondolkodni

is született, ha mindig

csak teljesíti, azt amit

mások elvárnak tőle,

biza, kiüresedhetne.

Ha nem azt teszi ami

az ő tehetségét is

tükrözi, csak teszi

amit elvárnak épp.

Csalódni fog, ha a

változást ő közben

időben nem vette

észre, hiszen ő azt

eltervezte, hogy jól

 szeretne működni

és együttműködő

lenne ha lehetne.

Két oldalunk van,

páros szerveink,

ha egyik oldalon

teljesítettünk, na

akkor tanuljuk azt,

amiről nem tudunk.

Ugye gondolkodsz,

gyakran arról is te

anyaként, aki már

szültél gyermeket,

ha megfelelő ott a

személyzet és az a

miliő, ahol te szülhetsz.

Ahhoz, ahogy eltervezted,

miként fogod az erődet oda

csoportosítani, amikor azt

ott szükséges lenne.

Az sem mindegy

ki vezeti a szülést,

kinek a hangja felel

meg a legjobban

ahhoz, hogy ott

harmóniában,

összhangban

történjenek

a legnagyobb

eseményhez

azok, amikbe

nem sérül bele

a gyermek és az ő

anyja se, hiszen ott

ők ketten kellene ám a

 legfontosabbak legyenek.

Kiszolgáltatva vannak olyan

embereknek, akik lehet, hogy

nem is összeszokottan vannak.

Itt van az első és legfontosabb

pillanat, hogy az anya, úgy tud-e

odafigyelni a legszentebbre az

ő gyermekének megszületésére,

hogy az ő magzatából gyermeke,

ne sérüljön bele a születésébe se.

Az összhang, a harmónia az ami ott

a legfontosabb kellene, hogy legyen, az

 anyáról és a csecsemőről szóljon minden.

Átélik a leválást mindketten, nem mindegy

hogyan történik meg, csak rutinból vagy,

valóban ahhoz értően odafigyeléssel.

Vajon van-e elég pénze ott ahhoz,

a lelkesítéshez és szívességhez is,

hogy megkapja azt ami elvárható

lenne alapban, hiszen a Hazájában

van, ami értük kellene szóljon ott is,

ahol, emberies hivatástudat kellene.

Mondjuk nem az van a legfőbb helyen

a születés levezetésénél, aki ért hozzá,

hanem valaki, aki elég vakmerő  és bele

helyezkedik oda, ahol emberileg még

nem tart ő ott, de arról álmodozott,

hogy annyi éves korára már eléri.

Megtett érte mindent, elvégezte

azt amit elvártak tőle, de úgy nőtt,

hogy köré kerekedett minden ahhoz,

tehát emberesedni, tovább is fejlődni,

nem volt megpróbáltatás nem is tudott.

A születés pillanatától meg is járna az és

mindenkinek, hogy méltó körülmények

között születhessen, hiszen rögzítünk

mindent, a lelkünkben, szívünkben,

a gondolkodó agyunk sem felejti el.

Ahhoz mér majd mindent, fontos-e ő

és az anyja mennyit tesz érte ott azért,

ha le is lesz pisszentve, hogy ne sérüljön

 meg lelkileg se a legfontosabb helyzetben.

Onnan indul minden, ki mit rögzített az első

élményében, lehet látni a magzati szakaszban,

belerajzolunk minden olyat és oda arra a helyre

a mi tenyereinkbe. Győzz meg, legyőzni könnyű

engemet, hiszen nem harcolnék ellened sem, én

ide is annak az oktatási lehetősége miatt jöttem.

Amihez másképp nincsen lehetőségem úgy, hogy

többen is láthassák, miket is találtam meg és fel.

A gyermek felnőtté akkor lesz, ha a Hazája is

megad neki lehetőségként, időben mindent.

Szép napot kívánok emberek, tisztelettel és

szeretetben élni könnyebb, mindenkinek,

ha nem azt láttátok, hát tanuljátok meg.

Megéri higgyétek el a magatokhoz mért,

minőségben megélni azt ami jó nektek.

Tégy magadért, az Isten is megsegít,

a szeretetnek a távolság sem,

halványíthatja el az erejét.

Magyarországról, Pakson a

 Hergál Házból. Heringes Árpádné e.v.

Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom

( a találmányom).  Szeretettel. Julamami

Kit érdekel? Érdekeljen… 2017.12.27. https://julamami.com, https://szeretetbenelni.com

 

A saját sorsotok, lehetőségeitek, ne már

hogy ne érdekelnének benneteket, egyedül

születtünk, mi éljük meg, ha van sikerünk.

Magunk keressük, a tehetségünkhöz,

 hol, miben van még lehetőségünk.

Ha nincs éppen szórakoztató

másféle, leviszi a sikereseket

a saját, kényelmi szintjére.

Ott mind, megrekedhetnek,

ha nem észlelik, hát végleg.

Úgy megtarthatja mindazt,

aki mások által lett ő,

 sajátja sohase volt.

A többiek ezt látják,

követik, divatos lett.

Lazán, könnyen, nem

szükséges komolyan

venni semmit, minek.

Kiemelkedik a többiek

fölé, úgy hát könnyen

él, az meg sem érinti.

Pocskondiázza a maga

sajátos szintjén, teheti,

hiszen, van akik félik.

Mások meg rendezik,

a sorsukat, önmaguk

szerint, jól meg is élik.

Óriásira nőhetnek az

ő szintkülönbségeik.

Elvesznek az értékek,

csak lefedve léteznek.

A saját sorsodért tégy,

ne bízzad, senkire se,

elrontva te éled meg.

Állj ki magadért, azzal

 minta leszel a többinek.

Egy Haza ez csak egy,

 higgyél a szemeidnek.

Láttasd magad, azzal

nem vitatkozhatnak,

az vagy, akit látnak.

Kit érdekel a másik,

továbblépnek,

észre sem

veszik.

Persze

csak

addig,

amíg majd,

ugyanazokat

ők is megélik.

Eljutnak odáig,

hol hibázták el,

 nem nyújtottak ah,

kezet se, azt hitték,

velük hasonló, soha

nem történhet meg.

Elvették azt is, amivel

megrövidítették őket,

a jólétből kimaradtak,

helyettük megélték azt.

Megelőzés, megelőzés…

Különös oktatás, nevelés.

Maradjon meg az emberies

ne legyen divatossá a, nem a

 te dolgod az, továbbléphetsz.

Tanuljál meg adni, ah, ha úgy érzed

kopik már az ki belőled, nem tudhatod,

mostanában, hogy is mennek mindezek.

Ne legyen belőled, neked mindent lehet,

hiszen túljutottál a hiányokon, van többlet.

Attól aztán azt érzed, különb lettél mindnél,

érezteted is azokkal, akik még benne várnak,

magas szintre kerültél, alacsonyan maradtak.

Nem egészséges az, ah, biztosan jelez a lelked,

a szíved, a gondolkodó agyad, nem jól van az.

Önhibájukon kívül kerültek, abba a helyzetbe,

nem róluk szólt, ami róluk kellett volna szóljon.

A hasznukat lesők meg, várták azt a pillanatot,

a gyors, hirtelen, túlzó gazdagodás reményében,

mindent megtettek, ami adott volt, ahhoz éppen.

Nem gondoltak arra, mi lesz majd utána, csak azt

látták, hogy előnyökhöz juthatnak általa, nem néznek

ők majd hátra, akkor nem kell látniuk mi maradt utánuk.

Ismerd meg a saját kultúrádat, tisztelni tudnád a többiét,

ne a felvett szerepedet játsszad, elfelejtheted a valódidat.

Mivel nem tudják mi a saját sorsuk, miért nem szabadna,

másoktól elirigyelni semmit, de olyat meg semmiképpen,

ami másokat meggátolhat, a sorsuk időben teljesítésében.

Talán annak, aki éppen beleszalad és látja, jeleznie kellene,

legalább azt, hogy látja, éppen a hamisságra készülődtek.

Tanulj meg időben adni, hogy ne kelljen, ha szeretnéd, ha

nem, akkor is elfogadni, szeretetlenség által, csak kapni.

Tanuld meg időben megköszönni, ami által oda eljutottál,

ahol már a jólétedet élheted tovább, mert hiányozni fog.

Annak az energiája a tartásodból, méltóság nélkül élsz,

hiába várnád el, tiszteljenek ott, amit elértél, pont azért.

Alázat, alázattal fűszerezve, megjön annak az eredménye.

Libatoll, pulykaháj, bocsánatot kérni tudnak-e majd időben,

sokuk helyett, mert nem tudták és aktuális volt, megtettem.

Nem kapkodtam, nem a felszínes könnyűt éltem, van az Isten,

átsegített minden, nem magamnak csinált nehéz helyzetemen.

Oktatnám, nevelnék általa, nem gondoltam volna, hogy a saját

Hazám nem fogadja be, azt amit feltaláltam, segítene sokaknak.

Így hát eladom, olyan embernek, aki tudja mit jelent, a sorszerű.

 Az Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, eladó, pont neki.

Az elérhetőségeimet, a címszó mögött megtalálja, beszéljünk róla.

Múlt, jelen, jövő, boldogulni tanulj most, ne csak kergesd az álmod.

A boldogulást is oktatok, te meg azt mondod ah, „boldogok”, hinnye.

   Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, tisztelettel. Szeretettel.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Julamami védjegy.

Minden nap ünnep lehetne… 2016.12.26. https://julamami.com

Adjon az Isten mindenből annyit,

ami akkor a legjobb, legyen már

nálatok otthonos a bőség, hogy

a szeretteiteknek bennetek is,

legyen naprakészen a segítség.

Bocsánatot most előre kérek,

ne rontsd el a mások ünnepét,

azzal magadat is minősítenéd.

Minden nap ünnep lehetne,

ha elérted a saját lelkes,

szíves, gondolkodó

szintedet,

mert

attól

kezdve

jól érzed

magadat

a bőrödben.

Ráláthatsz arra

amire addig nem,

de ha, őszinte vagy

magaddal vágytál rá,

hogy megláthasd a te

további fejlődésedhez

a lehetőségeid tárát.

Ha hirtelen éretlen,

kerültél a túlzó jóba,

azt hiszed megjárna.

Sokféleképpen láttam

már sok mindent, hát

elhiheted, inkább te is

tanuld meg hol a lent.

Ha túlfeszíted azt ami,

nem is lehetne neked,

kénytelenül ott leszel,

 talajszinten a számodra

hiányos ismeretlenben.

Az erősödő léleknek a

fokozatosság a lényeg.

Jó amikor rájönnek, ki,

mikor, hol tart, az ő

lelki fejlődésében,

ahhoz képest,

amit hozott.

Én is nagyon

meglepődtem,

nocsak, hiszen,

hát akkor,

az ember

tudja már,

merre van

az előre

neki.

Azt

hol

lehet

félbe,

abba is

hagynia,

most éppen,

egy kis időre.

Mert ha akar,

túlmegy,

azon

ami

neki a

biztos

határa,

bizony

az

élet,

 olyan,

vissza is

szokta

 pörgetni

ugyanoda.

Elképzeltem

mekkora lesz

az öröme az

embereknek,

na végre itt

a megoldás,

nem reked

meg az aki,

meglátja,

hol van

a saját

határa,

sorsa-e

az útja.

A dolgát is

csinálhatná,

hiszen

fontos,

hogy

tudja,

mi

az

ő

sorsa.

Amikor

meg arra

is rájöttem,

generációsan

ki kitől is

hozza a

feladatát,

volt-e

olyan

aki

nem

csinálta

 meg azt

amit a sorsa

neki odarakott.

S köztük kik azok

intelligensen,

akik bár

okosak,

rálátnak,

s mégis

valami

ok miatt,

várakoznak.

Mindig mások

fontoskodása,

okoskodásai

miatt van,

ami bizony,

megrekesztő

lehet egy ideig.

Amíg rá nem lát

a saját sorsára,

könnyebb már

neki attól fogva.

S kik is azok a

családokon

belül, akik

képesek

tovább

is vinni,

átadni,

azokat,

mint ott,

abban épp

fontosat,

ami miatt

várakozó

állásponton

már egész

családok is

 punnyadnak.

Gondoljad hát

át, ha olyan

feladatot

vállaltál,

elbírod-e

azt, amit

át nem

is látsz.

Ne

menj

túl, te se

magadon,

mert,

ahogy

látom,

hétszer

veti vissza

azt a sorsa.

Aki igen

bátran,

át sem

látva,

halad,

s olyan

utakat

jár be,

ahova

neki még

lépnie se

lehetne még.

Az ő alacsony

lelki szintje,

 is kiül az ő

orcájára,

vitatni se

lehet,

hisz,

nincs

rá már érve sem,

  látható mindenkinek.

Nem lehet azt

 ellensúlyozni se, a

külső felfokozottan

látszatos maszattal,

hogy mindenki ott is

van már a markában.

Lelkes, szíves, eszes,

gondolkodj el ezen.

Ne vállald túl te se

magadat, mert aztán

hiába szeretnél attól is

szabadulni, nem tudsz.

Magadra vetted azt

mint nehéz terhet,

pedig te is csak,

azt gondoltad,

miért ne, ha

mások is, az

önmaguk

fölöttiben

olyan bátrak.

Nézz magadban

szét, látod milyen

szép a lelkednek

tükre, mind így

érkezünk le.

S ha nem

térnének

néhányan

annyira el tőle,

mindenki csinálhatná

azt amire született,

amiben tehetséges.

Ó Istenem, milyen

 boldogulásban szép,

békés, Világ lehetne.

Becsüld meg amit

az Isten adott

tehetségként,

csináld azt, amit

éppen lehetséges,

tanulj, ha nem tudod,

ne árts, s ne bánts meg

senkit sem, s magadra

is vigyázz, hiszen téged

se pótolhat senki más.

Maradj ki abból te is,

amihez nem értesz.

Nem gátolni teremtett

az Isten, fejlődni is jöttél,

ha nem haladsz, lemaradsz.

A nő az őserő, a gyermekeket

kihordó, ez a kegy lett az övé,

a jó nevelőként szerető anyáé.

Ha már látja milyen fontos az

ő szerepe a saját családjában,

s teszi a dolgát elsődlegesként,

ha generációsan arra született,

akkor annyit tanul, hogy elérje

 ami a családján belüli dolga lenne.

Neki akkor kettős a fontos szerepe,

s el is bír vele, van hozzá lelkiereje.

Nem igen beszélnek arról, hogy

vannak akik, párhuzamosan

többfélét is képesek

megoldani,

” ász embereknek”,

mondom, nekik abban

semmi különleges nincs is.

Vannak láthatók, nem kevesen.

Bocsánat, hogy ezen Ünnepen

írom le, de együtt vagytok, ami

fontos, tervezni is lehetne azt,

amit eddig nem tettetek még.

Látható már az a családtagotok,

akinek mindig van valami fontos

újszerű ötlete, de egyedül volt

eddig abban, gondolkodjatok el

azon, hogy tehetnétek ti is érte.

Egy Haza ez csak egy, mindenki

találhatna benne, neki megfelelő

értékes tennivalót, saját szerepet.

Ne maradjon már egyetlen ember

se a lelki szintje alatt, ő is tehetne.

S majd bevonzzátok azon a szinten

ahol a legjobbak vagytok azt is, hol

vannak azok a közösségek, ahol ti

magatokat a legjobban éreznétek.

Ahol hasonló emberek időznek

és nem is különböztetnek meg,

hiszen intelligensen érzékenyek.

A 2017. év a tudásnak, a mestereknek

éve is lehetne számodra, ha a lelkednek

szintje oda felér, meglátod a lehetőségedet.

Jó szerencsét kívánok emberek, áldjon meg az

 Isten, mindenből annyival, ami a legjobb nektek,

ne essetek túlzásba, ne vigyen bele a pocsékba.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

Legyen a te ünneped is… 2016.12.24. https://julamami.com, https://szeretetbenelni.com

Boldogságot, tiszteletet, szeretetet,

érezze otthon és jól magát a bőség,

kellemes ünnepeket, jó szerencsét.

Mit jelent neked az ünnep,

tán a régen látott

szeretteid,

vagy

a

velük

elköltött

jó étel, amit

szeretettel

főztek nektek.

Készülsz-e rá,

hogy te mivel is

örvendezteted

meg őket, azzal

önmagadat is.

Elmeséled-e te,

a réges régen

dédelgetett

jót, ami

akkor

neked

sokat

jelentett.

S talán az

életed során

oda elsegített

ahova eljutottál.

Vannak akik erre

nem is gondolnak,

hogy azzal adnak,

ha a jóra gondolva

elmesélik ők azt a

történetüket, ami

másoknak is lehet.

S azzal segítik őket,

hogy meséljenek,

hiszen mindenki

számára lehet

egy történet.

A saját sorsa,

amit el nem

felejthet ő,

mert sokat

jelentett az

ő lelkének és

szívének, s az

emberesedésének

az odáig fejlődésében.

Amikor az embereknek

a generációs jeleiket nézem,

mert megtisztelnek azzal engem,

felfedezek ott olyan információkat,

amik csak róluk, csak nekik szólnak.

Segítik őket abban, hogy a következő

életszakaszukban, már annak tudatában

teljesítenek, hiszen megmutatkoznak ám,

a hétköznapjukban az események.

Nem azért teszik másképp mint

addig tették, hanem adja magát

hozzá az élethelyzetük, mintegy

felkínálja a lehetőségét, egy új

teljesítéséhez, ami által egy

más minőségben is, látják

azt amiről nem gondolták

volna, hogy lehetséges úgy.

Így azután teljesítik azt, ami

a saját sorsukhoz szükséges,

s azt is párhuzamosan azzal,

amivel segítenek a családjuk

azon tagjainak, akik tán éppen

megrekedtek valamiben, hiszen

nem is gondolták, hogy velük az

megtörténhet, s megoldani ők

képesek, a minőségi életükhöz

vezető útra rátérhetnek időben.

Ne add fel, ne tűnj el, a Hazádat

végleg ne hagyd el, inkább nézz

rá a generációs jeleidre te is,

a megoldásokat te is tudjad

kezelni, amit nem hoztál a

születésedkor tudásként,

na azt kellene megtanulni.

Három éve már fel tudtam

venni a felgyorsult ritmust,

igazodva ahhoz, nem várva

valamire, magam csináltam,

úgy ahogy arra képes voltam.

A magam tapasztalt tudásával,

sokaknak segítség, támasz voltam,

mert ha épp elfogyott a feladatuk,

adva volt egy másik, de saját útjuk.

Ha a gép nyelvén mindenki tudna,

akkor az nem lenne egy jó szakma, ha

akad annak kritikusa, tán lenne még mit

odafigyelve pontosítva emberekre szabni.

Adok- kapok marad a legjobb dolog, ha bele

is lapulhatsz a sikeresek tengerének közepébe,

pénzed neked is lehet attól is, mint a pelyva.

Nem lehet a tied a mások elért nagysága

akkor se, ha kitűnően van utánozva.

Már megfordultunk a másik oldalra,

jól jönne az aki az emberieset tudja.

Meghúzzák magukat az emberiesek,

hiszen nem rájuk épült az elmúlt világ,

ők, akik nemcsak a sablont látják át.

Meglátják a problémák gyökerét,

annál fogva a másikat segítenék,

hogy ő is rájöjjön a megoldásra.

Mert ha kihúzod onnan azt a fát,

nem tudhatod min megy közben

 át, a gyökereken múlik a család.

Én magam tudom, ebben élek,

amióta rájöttem, ez a dolgom, a

 kesergőt nem engedhetem meg.

Milyen lenne ez a világ, egyforma,

szürke, vagy barna, a tehetségek

világa szép színekben is bőséges.

A gyermek csak kicsi nem gügye,

érte tegyél, ne helyette, az életének

úgy lesz igazán értéke, minősége, értelme.

Az életed attól is szép, ha hallhatod már, a

lelkedben a te belső csended zenéjét,

kívánok mindenkinek, szép ünnepet,

s a sorsfordulójához, jó szerencsét.

Magyarországról, Paks, Vadász u.59.

 a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

Hergáljula(Julamami).
heringesarpadne@julamami.com Heringes Árpádné nyugdíjas, egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért. Webtenyeres önismereti oktatásom, a feltaláltam. Julamami védjegyesen https://julamami.com

 

Mintha újra születnél… 2017.12.24. https://szeretetbenelni.com, https://julamami.com

 

 

 

Heringes Árpádné, aJulamami védjegy tulajdonosa.
Tiszteletem. Heringes Árpádné e.v. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., prevenciósként. Műhely, a megelőzésért. Webtenyeres önismereti oktatásom, a sorsához neveléssel. heringesarpadne@julamami.com Julamami védjegyesen. Magyarország, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból.

Hova bújtál szeretet, tán bátrabban, ha lehet.

Hisz mindannyian hozzuk a sok jót,

amit nekünk szánt a sorsunk.

Mikor mennek el

a helyes, sorsszerű

mellett, kitudhatja.

Persze van annak

is megfelelő módja.

Belepecsételte az

 Isten mindazt, amit

 nekünk magunkról,

 tudnunk lehetne.

Mennyivel

könnyebb,

amikor

látható.

Mi lenne

a helyes, a

 számunkra

sorsszerű, jó.

Vigyázhatnánk

is egymásra, meg

nem utolsó sorban

mi is, önmagunkra.

Mindannyian szinte

ugyanarra vágyunk, a

szeretetre gondolunk.

Az ajándékkal is azt

próbálnánk kifejezni,

hogy mennyire számít,

hogy van lelkileg a másik.

Felemelővé tenni a pillanatot,

amit azzal teljesíteni akarnánk.

Fontos, a másik nekünk annyira,

hogy akár költekezünk is miatta.

Pedig a pillanat akkor is megvan,

ha kimondjuk a szót, amire vágyik.

Az áhítat, amikor egy új élet születik,

a pillanatnyi idő, amikor átélhetjük azt a

változást, amikor megoldódott a sorsunk.

Hasonló az érzés, örülünk, a legmagasabb

lélekrezgésben leszünk, megadatik nekünk.

S akkor rájövünk, mi mindent szükséges még

megcsinálnunk, magunkért és önmagunknak.

Azután már sokszor máshova, oda elvágyunk,

a siker ízét ismerjük, az üzlet nem való nekünk.

Van aki megszületik, újjászülethetnek mások,

holnaptól másképp látják az addig eléjük még

fel nem tárult Világot, változást hozott a nap.

A jóba készülünk, jövőre megadathat azoknak,

akik tesznek a jóért, szépért, emelkedetten élnek.

Lelkesen, szívesen, gondolkodva élhetik át már azt.

A boldogulás által, a boldogság adatik azzal is meg,

 egyszer rögzítette az alkalmas sejtjük, az övék lett.

Visszatérően ismétlődik és abba belekerülhetnek.

Segíts magadon az Isten is megsegít, hallottam,

gyakran egy nehéz időszakomban, persze azt

is mondhatnám, mást sem hallottam még.

Miközben tettem a dolgomat, alázatot

gyakoroltam, magamról feledkeztem

meg csupán, tán nem eléggé figyeltem.

Így aztán eldöntöttem, elkezdek most

magamért tenni, mert, ahogy ismerem

önmagam, megint másokat tennék elém.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online.

Mindent a maga idejében, hát, az enyém most

eljött, 66. évemet zárva, átadnám a tudásomat.

Sok éve várom már, hogy legyen erőm kimondani,

jól megérdemelten, miután elég emberiesnél lenne.

Majd már ott, ez a feltisztult, működőképes, tartást és

méltóságot adó, jól helyére igazító, tapasztalt tudásom.

Más irányba menne a saját sorsom, hát bizony megoldom.

Eljut majd, szájról szájra járva, a lehetőségük megadatott.

Tanulni fejlődni a legjobb jó dolgokhoz tartozik, hát legott.

Nem veszhet kárba, jó helyen lesz, nála meg nála és nála.

Újjászülethetnek általa, önmaguk, s családjuk hasznára.

Gyakorolva szorgalmasan az alázatot, a Világ hasznára.

Tiszteletből, szeretetből, legyen otthon bőven, hogy

vihessenek, ha bármerre járnak kelnek kimenőben.

Adja az Isten minden földi jóból azt, ami a legjobb.

Boldog ünnepeket kívánok!

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Heringes Árpádné nyugdíjas, egyéni vállalkozó, prevenciósként., Műhely, a megelőzésért. Julamami védjegy.

Szeretettel. Julamami

Ami fájdalmas… 2017.12.23. https://julamami.com

 

 

Mozaikoztam. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért.
Tiszteletem. Heringes Árpádné nyugdíjas, e.v. Műhely, a megelőzésért.  Hergáljula. Paks. Julamami védjegy.

Mégy minden ismeretlen nagyravágyó után,

beül ide, beül oda, s már azt gondolja, elég

az ő tudása ahhoz, hogy hamiskodni álljon.

Nem kérdezel, hát mit mondanék, hinnye,

a te dolgod, mikor csúszol oda, te is bele.

Azután már visz magával az ár, beleálltál,

hamiskodni fogsz, mert nem kontrolláltad.

Magyarnak születtem, az anyanyelvem

is az, miért ne lehetnék otthon én is,

a saját magam által is szépítettben, a

 lelkesedésben, sorsuk fejlődésében.

Feltaláltam valami kontrollálhatót,

amit az emberektől kapok, mint

tudást, amikor megtisztelnek s a

 tanácsaimért messziről jönnek.

Rá is láthatok általuk a Világra,

pedig ki sem tettem a lábamat.

Hét erre érett emberiest, most

betanítanék, segítse a családját.

Visszaadnám az összefüggését

már átlátva, oktatva és nevelve.

A tapasztalt tudásomat adnám át.

Sorsodat vidd végig amibe tetted,

az alapjaidat teremtve tegyed meg.

Azáltal, hol meg másban boldogulva,

felszabadulhat, a sikerednek érzése ott.

Ne szedd szét a jól működő kapcsolatot,

nem lesz unalmas az, sokat tanulhattok,

eléritek a sorsotokban a sikereiteket.

Haladva mindenki a sorsát megélve,

a másiknak sorsát, nem hátráltatva.

A generációsról se feledkezzetek el,

utána, ha már a sajátot elvégeztétek.

Önmagát ő is gyógyítónak mondja,

nem teljesülhetett a kívánsága,

hát megmutatja,

nyoma marad,

a fájdalmát

itt hagyta.

Ez nem az

 első, sem

véletlen,

nem lehet.

Hát mikor is

volt az első,

hogy jöttél

rá, hogy azt

éreztetheted,

ilyen módon,

te megteheted.

Odahelyezted a

fájdalmakat, hogy

látványosan elvedd.

Nem kontrollálhatta

tán azt se senki sem,

mit szabad, s mit nem.

Mire használtátok hát,

olyan sokan ezt az, azt

sem tudni, honnan jött,

ide bekerült energiát.

Csak nem, hogy így

gyűjtöttétek azt a

sok embert, aki el

is hitte gyógyítás

az, ami történik.

Elhitték azt is netán tán,

szerelemesek lettek, ah.

Hagytak, csapot, papot,

s hirtelen elköltöztek.

Mire ők kijózanodtak,

semmijük se maradt.

Más gazdagabb lett.

Legalább ne ártsál,

nem mondták azt

neked, amikor oda

beletetted a pénzedet.

A nagy üzlet reményében,

magabiztosan, önhitten, nem

számított semmi más, minthogy,

egyre többen legyenek benne ott.

Nem is tudom, hogy is nevezzem,

hogy magamnak se ártsak vele.

Túl sokan káprázódtak el, hittek

bennük, egyik napról a másikra,

gyógyítókká váltak, ha volt ahhoz

annyi pénzük, hát belefektették oda.

Ej, de jó is lenne, ha ennyi jó ember

lenne, mint ahányan profitáltak, a

mások hiszékenységéből, hinnye.

Kontroll nélkül is, azt a, csak sokan,

látványosan, legyenek benne abban.

Hiszen elhiszik majd gyógyító sokaság,

néhány év alatt, meglátja a világ talán.

Csodát kiáltanak netán, pedig csak

a fájdalomtól szisszennek fel,

azok, akiknél épp hatott.

Mondjad volt-e olyan,

rád mordult már,

a lelkiismereted.

Mennyi ideig hitted,

elbánhatsz az érzéssel.

A szíved vajon félrevert-e,

miközben talán számoltad az

időt attól kezdve, mennyi telt el.

Intő jel, hogy megérezzed, nem

szabadna neked se azt tenned.

Keress egy helyet, ahol te

elmondhatsz egy imát.

Hiszen hozzászoktál,

neked mindenki,

 megbocsát.

Van az Isten,

ha hiszed, ha

nem, ne csodáld,

ha leomlik a térded.

Az arra alkalmas helyen,

megállít a lelkiismereted.

Jelzett egyszer, még kétszer,

nem figyeltél, azt hitted tán,

már mindent lehet, hiszen

megemelkedettben éltél.

Valamiről megfeledkeztél,

az ember, emberiesnek

született, s marad az.

Túlmentél azzal, hogy

felülbíráltál mindent.

S közben nem jelzett

senki, aki azt is mondta

volna, állj meg, ne tegyed.

Az Isten dolga nem a tied.

Túlmentél a túlon is, már rég,

alázatot, egyáltalán nem ismertél.

Szaladnál vissza oda, ahol ártottál,

megbocsát tudod, igen, valóban úgy

van, de a megelőzésben észnél van.

Nem ad oda, ahol már ártottak neki,

a toleranciát ismeri, igyekszik most

se, nem ártani, jó embernek lenni.

Mert ő a fokozatosságot ismeri.

Kitűnően tud bocsánatot kérni.

Alázatot gyakorol nap mint nap.

Nevel is általa, oktatja azt amit ő

maga talált fel, hitelesen bevált.

Különös oktatás, nevelés, eladó.

Néhányan, de remélem nem túl

sokan megtanulták, hogyan

tudnak mindig győztessé,

bekebelezőkké válni.

Ők az alázatot nem

akarják megismerni,

csak a hiszékenyek

által, győzni, győzni.

Szép napot kívánok,

emberek, tisztelettel,

szeretetben könnyebb.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból.  Szeretettel. Julamami

Heringes Árpádné, 2010. év óta, a Julamami védjegy tulajdonosa.
Heringes Árpádné nyugdíjas, e.v. Műhely, a megelőzésért., perevenciósként. Online önismereti oktatásom( a találmányom). Julamami védjegyesen.

 

 

 

 

Elfogadás… 2016.12.23. https://julamami.com

Mások hatására kérlek ne válj,

szelektálj, ki miért mondja,

a magad döntésében higgyél,

mert elég érett kell hozzá légy.

Néhány éve megfogalmaztad,

ide rakták a más karmáját,

most már tudod azt is,

akkor mit mondtál,

tíz éve annak is,

hogy rád rakta

a saját sarát a

szeretet okán.

A múlt elmúlt,

örüljünk, a ma

meghozza azt,

találd fel magad,

 pillanatnyi a most,

a jövődhöz fontos.

Megtanulhattál te,

a mínusznak is örülni,

hiszen a jó döntéseidet most

megdicsérik a következmények.

Megismersz néhány emberiest is,

ez lett ám az igazán ajándék neked.

Amikor a dolgok beigazolódva, körbe

is érnek, mi minek a következtében.

Vagy mi van előbb, s jön azonnal

utána a megoldás, s az ajándék

az lesz, hogy a rosszból

átfordulással jó lesz.

Nincs már benned

semmi más, csak a

 spontán elfogadás.

A generációs jelek

felfedezésének

köszönhetően,

meg is tanulható.

Amikor a tollas még

pelyhedzik is egy időben

megél valamit, ami soha az

övé nem lett volna, lám mégis.

Mintha a vedlés fényében úszna,

ragyogva a karmáját is elhagyta.

A hót lélek az nem élő, ha nem

vetted volna eddig te észre, az

 élet élni és nem pocsékot akar.

Mintha az is levethető volna,

ami összetartozik úgy marad,

aminek el és szét kell vállnia

az még az idén megtörténik.

Természetesen a magam által

tapasztaltakról írok, beszélek.

Győzz meg legyőzni könnyű

engemet, nem harcolnék sem

veled se ellened, írni jöttem.

Amikor ő is tudja, hogy hamis,

de annyira nem lát a ködétől,

hogy észre sem veszi, ez mind

látszik, azok számára, akiknek

az Isten megadta a belső látás,

kihallás, gondolkodva döntés,

összefüggésében megélését.

Ezek az igazi nagy élmények,

már nem fáj az, ami tegnap,

hiszen tiéd lett a másik nap.

Tudtad, mindig is tudtad azt,

hogyha kivárod, megadatik.

Mások kultúráját másképp

ismered meg, helyettük

lesz az meg már neked.

Felkészít rá a sorsod,

te majd ezt is már

oktatni is tudod.

Köszönheted

az Istennek, az

 emberieseknek a

tájékozottságának,

hogy rálátnak, nálad

van az a tapasztalt

tudás, amivel ők is

boldogulni tudnak.

Az irigységet,

te már régen

 felismerted, vetülve a

 mostani hétköznapjaidban

nem leled, nem keresed, soha

nem is volt, nincs is rá szükséged.

Viszont láthatod, hogy ami megvan

írva, azt kikerülni úgy sem lehet és

nemcsak neked, hát az elfogadás

lett az igazi ajándék most neked.

Nekik megmaradt felerősödve,

az amit elkerültek nagy bőszen,

egymást figyelik, több ne legyen.

A gyarapodás kiüresedő hajszája,

ma annyit rak amennyit csak lehet,

fél, hogy a holnap tán nem is lesz.

Ahogy megfogalmazod, azt nem

túl sokan, de értik már, hiszen

náluk is elindult az újaknak

a megtapasztalása,

le ők sem maradnak,

köszönhetik a jó öreg

alázatodnak, felkínálja

 használjad, mindig ott van,

már kéznél, hiszen azzal élsz.

Köszönöd is a teremtőnek, ez

lett az igazi ajándék ma neked,

nem is vársz semmi másra,

megvan így is mindened,

körbeért a történeted.

Ezt köszönheted

azoknak,

akik,

adni

nem

tudtak,

vetni nem

vetettek,

azt mégis

előled is

learattak.

Nincs is

káprázat,

az erő

veled,

hát

adsz,

azzal,

hogy

megírod a

 történetedet.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból.

Szeretettel. Julamami

Megjárna neked is … 2016.12.22. https://julamami.com

Megjárna neked is, aki ide

teremtetted a szépeket

és a jót is, a mindenkiért

szólót, a jó minőségű életet.

Mert egy Haza ez csak egy, mi

mindannyian teremtettünk is ide,

akik tevékenyen alkottuk ezt meg.

Ugye azt ami nem jó nekünk biza,

 csak tájékozatlanságodból teszed.

Nem viszed bele se, a te ki tudja

mikori sérelmeidet, mert azzal

árthat minden döntésed ott,

ahol azáltal nem tudják ők

végigvinni a saját sorsukat.

Mond te felelősnek tartod

magadat, ha azt sem tudod

mit vállaltál fel, mert nem

is látod át, nem is hallod ki,

de átgondolni sem tudod.

Mindenkinek járna abból

nem rólad szól, másokról.

Esetleg lehetne a hiányt

pótolnod, megtanulnod,

hát tegyél magadért és az

Isten is megsegít tégedet.

Nevetségessé válhatsz te is,

ha azt amit természetesnek

vesznek mások, te nem tudod.

Lehet vágytál rá, hogy tiszteljenek,

helyette azt érted el, amiért már

irigyelnek téged, hiszen arra vágytál,

 tisztelni nem ilyenekért szoktak, így

csak lehajtott fejjel megalázkodnak.

Nem tetted meg azt a pluszt te se,

ami által már tisztán adni is tudnál,

hisz önmagadnak járna a tudás már.

Ezek ott vannak az emberek körül,

amit a többiek megérezve tudnak.

Szerintem már fontos lenne tudni,

 a 2017. év az a mesterek száma,

mindenki, az ő tehetségének

megfelelő sikert megtalálja.

Majd hiába nyomja még aki,

azt sem tudja mit vállalt fel,

a visszájára fordulva látszik,

majd az amit nem szeretne.

Amikor már azt is átlátod,

senki más nincs úgy

otthon abban se,

nem lát rá arra.

Hát nyugodtan

megcsinálhatod,

a hozzátartozó

lehetőségeket,

úgy gondolod,

 birtokolhatod.

Csak te látod,

hátha más

nem, hát

rákapsz

s egy

idő

után

már

te

magad

motiválod.

Jókat kuncogsz

azon, hogy bármit

megcsinálhatsz,

észre sem veszik,

nem a jó szándékod

vezet abban tégedet.

Nem vigasztalnálak

meg tégedet, látszik.

Megérzik, át is látják,

gondolkodva élők ők,

tudják mit is csinálsz,

nem kérdezted őket,

hát megvárják amíg a

 többiek is meglátják.

Mindenki így született,

csak vannak akik nem

mentek mellé, így aztán

összefüggésében látják.

Szintkülönbségeknek

mondom, amikor arra

igyekszem rámutatni,

hogy léteznek ám ők,

köztetek is, ha nem

is tudtok róluk,

attól ők még

ott léteznek.

Ha nincs más

mögötte, mint

a tájékozatlanok

sora, sorban állva,

besorolva az ő nem

is létező sorukba.

Hiszen az nem is

 az ő sorsuk, megélnek

csak valami álságosan

igen jót, fölöttük valót

vettek vele célba,

raktak bele oda.

Ha felfognák mit

tesznek a hozzá

nem értésükkel,

 elhinnék van Isten,

most önmaguktól

mentette meg

őket éppen.

Ahol ők még

az alapjaiknál

sem lehetnének,

ha tudnák, mi

a saját és a

generációs

jelük, nem is

lenne dolguk

azzal, sosem,

élnék az életet

kiteljesedve.

Mond,

tudod-e

miért oda,

születtél meg,

a feladatodat

felismered-e.

Ha ott van a

lehetőséged,

azon belül te

a dolgodat

teszed-e,

úgy, hogy

nem árthatsz

senkinek se vele.

Azt a fejlődésben

lévőt, felelőtlenül

miért emelted fel,

abba a helyzetbe,

ahol másnak van

megérdemelten

a tudásával a helye.

A nemcsak számodra

jót és szépeket is

feltételezed-e,

tudod-e hol

vannak a

határaid,

mennyit

kellene

tenned

azért,

hogy

szóba

 jöhess,

akkor is,

amikor a

dicséret

már nem

álságos,

se nem

 is hamis.

Tudod-e

adni jöttünk

mi mind,

s miután

már azt is

teljesítettük,

lépünk tovább,

s magunkat is

felépítjük oda,

ami elvárható

generációsan.

Hiszen átérzed,

átlátod, átgondolod,

mert ezeket tudod.

Így születtünk mind,

menet közben attól

függően ki, miért

nem adta meg a

lehetőségeinket,

fogunk mellette

ballagni a saját

életünknek, s

azt érezni, tán

a sorsunkat

nem is

tudjuk

tejesíteni sem.

Ez csak időleges,

mert jön az a pont,

amikor átfordulunk,

s megint egy újabb

szinten találjuk

magunkat.

A várakozás

helyett csak

úgy megint

megtörtént,

meg kellett élni,

azt a nehezet,

egyébként

nem megy.

Ami csak jön

meg nem is

érdemelten,

az úgyis a

pocsékig

is elmegy.

Mindenben

ami eléd tárul

mint a saját utad,

van valami neked,

valami olyan ami

érted is szól,

nemcsak

másokról.

Mert miközben

teszed a hétköznapi

dolgodnak tűnőt, már

teljesíted is a sorsodnak

megfelelő éppen időben

lévőt, amit addig nem

tett meg senki sem.

Mert nem ismerte

fel, az alapokhoz,

először adni, a

jóért tenni kell.

Amikor a családod

benned tiszteletet

generált, amikor

nem vársz el

többet,

tőlük,

mint

amire

képesek.

Amikor már

alapban tudod,

a szereteted az

ajándék dolog.

Mert, ha már

felismerted

magadban

azt az érzést,

kezelni is tudod,

hogy az emberies

létedet formálja az.

Felelős is vagy azért

amit te már látsz és

ők még nem látják.

Nem mindegy az,

hogyan tálalod,

amire már elég

érettek azt gondolod,

hogy ideje elmondanod.

A tartás és méltóság az

a belsőkben formálódik,

pont a hatások által, ami

éri őket óhatatlan, ha akarják,

ha nem, történnek velük, azon

történések, amire felkészülni

ők nem tudtak, mert a belső,

a szíves, a lelkes, a gondolkodó

énjükről még nem is hallottak.

Elértem, megértettem, igen

hálás vagyok a sorsomnak,

hogy megtartott ilyennek,

amilyenné az Isten tett.

Amiről nekem most,

fontos tájékozottnak

lennem, az a hogyan,

abban amit nem én

teremtettem meg.

Rám lett hordva,

minden olyan,

ami nem is

tükrözi a

valóságot,

de jó nagy

hátrányt

 is okozott.

Tájékozatlan

vándoroltam az

 online világában,

az embereket,

a hasonlókat is

bevonzottam,

akikből tán sokan

mást feltételeztek,

az üres mindenféle

össze-vissza beszéd

alapján énrólam is.

Pedig én is csak egy

kis porszem vagyok,

aki talán, tisztán is

tájékozott, s azáltal

mellé nem ment,

sem el nem romlott.

Megtalálta önmagában,

a saját tehetsége által a

sorsában is kezelhetőt,

a középpontját, amitől,

el – el távolodhatott,

hiszen egyre inkább

felismerte a határait.

Kihallottam a helyeset is,

a nem ártok, nem bántok,

de magamra is vigyázok,

hétköznapi szinten is

működött,

az arról kérdezők a

helyükre is kerültek,

érzéseim fokozatosan

felerősödve segítettek.

Oktatva is tapasztaltam,

emberesedtem közben.

Ezt neveztem el szinten

tartásnak, szintemelésnek,

amikor tudom, kinek mi az

a magasság, amiben még

nem tér el az egészséges

határaitól és önmagától.

Különös oktatás,nevelés,

 önmagad megismerése,

a saját tenyereid által.

Nem lehet mellé menni,

mert jelez közben a lelked,

a lelkiismereted kontrolljával,

a tudásomat is kontrollálod.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami

 

Eldöntöd… 2017.12.21. julamami.com

 

Egy Haza ez csak egy,  beleteremtettük,

a sok jót és a szépet, arra gondoltunk,

mi gondoskodunk magunkról, hogy

amikor ott az ideje, kapjuk azt meg.

Jó emberekként jöttünk, mi mind.

Eltérve tőle, magad is abban élsz,

gondoltál-e arra, mi mennyit ér.

Mond és minek alapján döntesz,

mérlegre teszed-e előtte, azt

 is, kit, miben, mennyire

érint a döntésednek,

a következménye.

Vagy csak

döntesz,

vegye

észre

mind,

aki,

ami ott

érintett.

Azután

úgy fog

élni, ha

jó az

neki,

ha

nem.

Nem

kérdez,

eldöntötte.

Megszokta,

jó az neki,

miért is

változna,

neki jó úgy.

Azt meg

hogyan is

gondolnák,

az emberek,

megkérdezik-e

tőlük, jó-e nekik.

Valamit nem értek,

ha azt lehetséges is

átvinni mindenkin és

mindenen. Amikor a

belső kontrolljuk,

 jelez még időben,

miért nem állnak

meg egy pillanatra.

Átgondolva, hova,

mibe is rohannak,

saját magukat, se

a generációs

jeleiket nem

ismerve fel.

Pedig jelzi,

nem kéne,

tán azt,

amazt

tenniük.

Mindent

idejében,

magadhoz

képest és a

generációs

feladatodnak

ismeretében.

Figyelve arra,

mind egyedül

születtünk.

Sőt sokan

vagyunk,

akik a

sorsunknak az

önmagunk szerinti

kiteljesítésével,

jó életminőségre,

várunk, mert amit

lehetett megtettünk.

Azért, nem ajándék az, sokat,

megdolgoztunk mindenért.

Nekünk szánta az Isten,

így hát a miénk, akkor

is, ha mások könnyen

veszik, nem tisztelik.

Azt amit nem értük,

nem nekik szánt a

teremtő, csak

mert észlelik,

a lehetőségét

el is vehetik.

Le se hajolnak,

csak hazaterelik.

Meghajolni tudni,

mások emberi

nagysága  előtt,

az egy, nem

hétköznapi

teljes érzés.

Megbecsülés,

tisztelet, legyen

ottan bőven, hogy

vihessenek belőle

mind, kimenőben.

Emberiesség teszt,

hogy felismerje a

biztonságos

határait.

Más és

másabb

mindaz is.

Felszínen élni,

tanulás helyett,

tapasztalás nélkül,

kikerülni a nehezet,

azt is lehet, az élet az,

maga a tapasztalható

nehézségeknek a sora.

Ne közben nevelődjenek,

fel ahhoz, amit felelőtlenül

felvállaltak, teljesítsék azt.

Az egyenes az egyenes, ha

el is tér tőle bárki, azzal,

azért tisztában kellene lennie,

neki szükséges azt, helyre is hoznia.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, oktatom, online,

ha bárhol éltek a Világban, most,

heringesarpadne@julamami.com.

Hétköznapokon 10.00 és 12.00  óra,

között, bejelentkezéssel. Érted és

érted, érted is, hogy a körülötted

lévő, gyakori változást, ne riadtan,

nézzed, átlátva, a sorsodat éljed.

Szeretettel. Julamami

 

Ti mind… 2016.12.21. julamami.com

Áruljad már el te miért is

tolakszol annyira előre,

ha azt sem tudod, az

embereknek mire

lenne szüksége, tán

alapban ahhoz, hogy

felismerjék azt nekik

mi is most a legjobb.

Nem egyformák se

az emberek, sem

a kultúrájuk nem.

Legalább ezt tán,

ismerni kellene.

Vagy mondjad, ha

olyan a te feladatod,

és nem vagy gondolkodó,

akkor, hogyan gondoskodsz,

arról, aki magáról képtelen.

S mikor mentél mellé annyira,

hogy isteneset játszol bátran,

akit lehetett már bevittél oda,

így nincs ki lepisszentsen sem.

Édes Hazám Csodaszép, tán,

ne menjél még, hiszen a jót, a

 szépet, amit mi teremtettünk

ide, nem tapasztalhattuk meg.

Nem megyünk el, kivárjuk itt,

a körforgás meghozza a jót is.

Valamiben mindenki hozott

tehetséget a születésével.

Uram Isten, milyen jó

és szép is lehetne,

ha azt a hivatást

gyakorolná, ami neki

a jóra adatott meg.

Ti akik itt vagytok,

kívül maradtatok,

sokan átlátjátok,

áthalljátok, érzitek.

Van a világban élő

embereknek, egy

ébredő kíváncsi

rétege,

jönnek,

megkeresnek,

így is, úgy is vele,

ha már beértek erre.

Kicsiben és nagyban is,

ugyanaz a lenyomat van.

Ha földgömböt kívülről

nézed a forgásában,

7 rét látva,

megláthatod te,

 ott a lenyomatokat

benne, a világrészeket.

Amikor rácsodálkozol ott

egy falevélre, vagy a tenger

mélyében lévő élőlényekre.

Egy földrészen felülről egy

erdőre, a mezőkön lévő

 lenyomatok ugyanazok.

A múltban nem érzett,

mostanában különös érzéseit

meséli, tudom, hogy átélte azt.

Ennyi embernek nem lehet baja,

mert az túlságosan egyszerű volna.

Felelőtlenül azt mondani na, na,

nekik meg félre ment az agya.

A legjobb módja ilyenkor a,

tisztán maradásnak, az ima.

Sok gyermeknek, fiatalnak,

ilyenkor tiszta magyarázatot

kellene már erről is kapnia.

Megelőzve a bajt, mesélhet

róla, annak aki tapasztaltan

tudja, felpörög minden, nem

áll egy helyben, látja,

érzékelni, ki most, ki

nem sokkal később fogja.

Mindenki más időben kapja,

felkészülten nem lesz riadt.

Sok mindennek megvan a

maga magyarázata,

lehet gondolkodni rajta.

Felnőtt ébredj, ne menj

át tagadásba, éld át azt a

tieiddel, hallgasd meg őket.

Ha a sorsod odatette, hát

feladat az neked, meg ne

sérüljön, szembesüljön.

Tudom ezek nem is nagy

dolgok, meglátja az ember

szeme, hogy az egyszerűen

is nagyszerű, ahogy a

lenyomatok ott,

vannak benne.

Az rendre utal,

ha tiszteletben és

szeretetben vagy.

Becsüljük meg azt amit

az Isten, a szeretteink,

az emberek, minőségi,

visszajelzésként adnak.

Szeretet, szerencse,

legyen a zsebedben,

amikor ott a pillanat

és adni vágysz,

ne égjen

az orcád.

Legyen

minden

olyanból,

ami a legjobb

akkor nektek.

Szeretettel. Julamami

A sorsod… 2016.12.20. https://julamami.com

Nem ártasz, nem bántasz,

önmagadat ismerve

teszed-e a dolgod.

Tudod, ez a sorsod,

azt is tudod, honnan

tudod, adja azt a belső

tartásod és méltóságod,

a megtapasztalt tudásod.

Nem ártanál senkinek, te

már tudod, magadnak se

  szabadna, minta vagy.

Nem szeretnél te is

ismételni, mint

addig minden

családtagod.

Érzed neked

fel lehet azt

is vállalnod,

hiszen át is

látod, ki is

hallod már,

a megoldás

abban hol van.

Felelősséggel

teszed azt ami

 nemcsak a te

jó dolgodat,

készíti elő.

A te sorsod

a te dolgod.

Vagy mégy a

többiek után,

s te is azt teszed,

amit az akkor, éppen

aktuálisan erős hatású mond.

Óvatosan mondom, mind egyedül

születtünk, hoztuk a tehetségünket.

Tudod-e önmagad szerint, neked

mi a hozzáadott feladatod.

A családod tekintetében,

merre vinne a sorsod,

ha már a sajátodat,

megoldottad, biza

fontos lenne azt

tudnod, van még

tennivalód, akkor

kapod meg, ha már

érted, hogy miért te

kapod azt, akkor meg.

Mert te vagy abban a

legmagasabb lelkes,

szíves, gondolkodó.

Átlátod, megérzed,

kontrollálod a többi

ember hatásának

megfelelően,

átérezve

azt amit

mások

nem.

Két

oldalú

az ember

és kettős az

ő feladata.

Mivel az

erősebb

hatású

hatása

kézzel

fogható

erővel

hat,

hát

az lesz

amit ő

választ.

Bár lehet,

hogy a belső

tartása nem

azt érezteti

vele, de mi

az neki,

nem

veszi

komolyan,

hogy neki

már jelez,

inkább ő is,

a

többiek

után megy.

Nem vállalja

fel azt, hogy

leintse őket,

megelőzés.

Így elérik az

elégedettségi

felső szintjüket,

azt hiszik, hogy

boldogok lettek,

 elhiszik véglegesen.

Életszerűtlenül teszik,

száguldoznak benne,

a tudattalanban,

teljesen tudatlanul,

tömegeket vonzva oda.

Megelőzés, megelőzés.

A fokozatosságot nem

ismerve, boldogulást

kihagyva, hiányosan.

Átszellemülve élnek,

önmagukkal elégedett

emberek, azt sugározva

lám, lám, elértek valahova.

S valóban elérték azt amivel

esetleg dolguk sem lett volna.

Hiszen, hogy jön ahhoz valaki,

aki önmaga felett százszoros

magasságban, felvállal olyat,

amiről azt sem tudja mi az.

Viszont van miből tegye,

senki sem meri már

elmondani neki,

negatív minta,

önmagának és

másnak, ártva.

Hiszen nem is

értené miről

beszél a másik,

hát láthatóan ő

elérte azt is, amit

a másik hiába lenne

dolga vele, nem fog

és soha sem, hiszen,

az ő szerepét is átvette,

megmutatva, neki lehet.

Tudjuk, mi honnan hová

tartunk, az utunkat járva,

megtettük-e azokat az adott

feladatokat, hogy emberiesnek

maradva is elértük a felső határt,

hogy megálljunk és kifújjuk magunk.

Hiszen az első te vagy, s magamnak én,

mert miből adjál, ha nincs miből adnod neked,

hát te először hozzálátsz és tisztán teremtesz.

A hosszú tapasztaló időm által tudom, van Isten,

megcsináltam, mindent amit lehetett, feladatként

önmagamért, egy időben azzal, tettem a többiekért.

Hiszen átlátva, megérezve, kihallva, gondolkodva már

könnyebb, tisztelettel, szeretettel a hétköznapokban

is megélni azt, amiről mások azt hiszik, a minden.

S amikor rájönnek, hogy még nem is csináltak

semmit a többiekért, de már a legfelsőbb

szinteket is kifényesítve ők döngetik.

Mindent megcsinálnak, ami emeli

az ő hiányosságuk által őket,

hátha azt nem látja már

senki, mit hogyan és

miért is tettek.

Nem a valóságnak

megfelelően élnek,

ők a saját világukhoz

mérve, érettnek tűnnek.

Ezért nem mozdulnak ki

onnan, ott az összetett

energia által magukban

erőt éreznek, s azt is,

hogy mindent lehet.

Egyedül születtünk,

saját sorsot, életet hozunk,

azért jöttünk, hogy fejlődjünk,

azt tanuljuk meg, amit nem hoztunk.

S ne abban megrekedve éljünk, amivel

születtünk, tanulni, fejlődni, lenne az,

ami előrevisz akkor is, ha mások

nem szeretnék a fejlődésünk.

Édes Hazám Csodaszép,

ne menj még, hiszen a

széppel és a jóval, amit,

mi mind ide teremtettünk,

nekünk még meg sem jöttél.

Online oktatás, tanácsadás,

hogy ne unatkozva töltsd

el az ünnepeket, hátha

változást hoz neked,

e hasznos ismeret.

Vagy tedd rendbe

azt ami elromlott,

érkezzél másképp

mint eddig tetted a

 tieidhez, a rokonokhoz.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

Jövünk és megyünk… 2019.12.19. https://julamami.com

Ha túlságosan magas röptűen kerül fölé a többieknek,

viszont, azt a szintet várja el, ami a sajátja lent.

Miért is számolna vele, ha nincsen ahhoz

szokva, ott jelen van sok intelligens is, ah,

mert azt, az intelligenseknek  szánta az Isten.

Jövünk és majd megyünk, ha nem éljük meg azt

ami feladat  is lehetne a sorsunkban, hinnye, ah.

Mutatják a többiek, hogy mi lenne jó minőségű

egyenként nekik, hiába, fel sem fogja, nem érti.

Akkor meg mire és miféle emberesedés az.

Egy Haza ez csak  egy,  nem  különb

senki sem a másiknál, csupán,

lehet, hogy egyszer nem figyelt.

Belekerült valami tőle teljesen

idegenbe, dolga se lenne vele.

Valakinél magzatként időztünk,

megszülettünk, azután, ki,

hogyan és mikor elmegyünk.

Az nem mindegy, hogy közben,

amit az életünknek nevezünk,

milyen minőségben éljük meg.

Lehet csak beleélni abba, ami éppen

adott, lehetne tudni, azt is, hogy mit jelent a sorsunk.

Hiszen ott van benne, mindenkinek, minden apró részlete,

generációs jele, a generációs feladata, várakozva már a teljesítésre.

Van aki az anyja ágáról hozza a sorsfeladatát, másoknak meg az apja

ágán lenne fontos, hogy teljesítsék, a hozott feladatukat, hinnye, ah.

Szerintem, a racionális, vagy a lelkes, a szíves, a gondolkodó,

az ami adott, kétféle az oldalunk.

Ha nem hiszel magadban,

na meg semmiben, csak teljesítesz,

naponta oda, mindaddig, amíg

azt, vagy mást, elvárnak tőled.

Akkor, ugyan, honnan tudod hol tartasz,

mihez, kihez képest, mekkora utat tettél meg.

Van-e dolgod azzal, amiben éppen benne időzöl.

Vagy, makacsul csak a saját vélt utadat járod,

azt sem tudod, honnan és miért éppen

oda tartasz, amerre áll a lábujjad.

Rátalálsz valami számodra

jónak tűnőre, másokkal

beszéled meg és

nem a saját

családoddal.

Akkor, ugyan,

miképpen tudod

teljesíteni a hozottadat.

Ahhoz tán legyél tisztelettel,

akin látszik érti az életének a lényegét.

Persze szabadon is lehet toccsanni, mint a

tehénlepény, ami visszafordulva a természethez

nagyon hasznossá lehet, nem gondolkodik, ah, minek.

Tanuljál, fejlődjél, ne állj be a nemlétező sorba, legyél,

mozgásban, tervezz még akkor is, ha az adott

pillanat az amire lehet. Fontos, hogy

el tudjál számolni, teljesítetted-e a

 sorsodat, ismered-e önmagadat, hinnye.

Tisztelettel vagy-e azok fele,  akiktől kaptál,

akkor is amikor még adni, egyáltalán nem tudtál.

Milyen alapot adsz, a következő generációnak, vagy

beéred azzal, hogy a sajátos igényeidet ellátod. Nem figyelsz

a lelkes, a szíves, a gondolkodó éned, kontrolljának a hatására, ah.

Ami aztán fellazíthat, magadhoz képest könnyűvé válhatsz, hinnye.

Mindenkinél eljön az idő, amikor már keresi az értelmes életét és

 fontos lesz a tartása, az emberséges méltósága lesz az alapjává.

Ha hiszed, ha nem, van az Isten, majd megtudod idejében.

Legyen elfogadó ez a nap, tisztelettel legyél,  hogy azt

majd, a megfelelő időben megkapjad, le a kalap.

Alternatív
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Julamami szeretettel.

 

A 2016. év emberiesei… 2016.12.18. https://julamami.com

Mond mikor érezted azt először, jó élni,

 örülsz annak, hogy embernek születtél.

Tudsz-e már lelkesen, szívesen megélni,

s a megoldást, nem másoktól remélni.

Az emberies érzéseid akkor jönnek

először, amikor már elég érettként,

felkészülten feltudod dolgozni, vagy.

S beéred azzal, jó dolog, ha adhatsz,

s kapni nem, már csak adni szeretnél,

nem teheted, mert a többiek azt még

nem értenék és kihasználnának téged.

Becsüld meg amiért dolgoztál, az a tied,

s oszd meg azt ami számodra fölösleges,

hogy ne rontsd el a túlzásokkal a tieidet.

A gyermekedet az Isten rád bízta, hogy

tartsd jól, érte tegyél, s ne helyette, így

az ő életének is lehetne igazán értelme.

Tanulj meg lelkesen, szívesen kontrollálj,

az érzéseid is a te hozottad, becsüljed,

 figyelj a belső jelzéseidre, segít téged.

Felkínálja neked a lelked az impulzust,

adja hozzá a szíved az életed ritmusát,

 a gondolkodó agyaddal eldöntötted,

mi jó neked most, az emberiesnek.

Hiszen hiába várnád, hogy mások

meg is értsenek téged, attól, hogy

te érted már a miérteket, azáltal

végzed az emberies feladatod.

Alkalmazkodni tanultál meg

talán legelőször, a magzati

szakaszodban, hiszen mi

lett volna veletek, ha

te azt nem teszed.

Érezted, te is hogy ki

vagy szolgáltatva ott a

 pocakban mindennek, ami

irányítja a megmaradásod,

vagy a minőségi fejlődésedet.

Ha az anyák tudnák mindezeket,

kimondva is, hát bizony felkészülten

mennének bele a kilenc hónapba,

mint a várakozási szakaszukba.

Ketten vannak ott is, abban a

körforgásukban, nemcsak ő.

A magzatnak mindenféle

jelzésére ráfigyelhetne

az anya, hogy megóvja.

Már ott a kilenc

hónap alatti

időben,

tudja a

magzat,

hol vannak

az ő határai.

Minden arra

figyelmezteti,

amin belül tud

mozogni, hogy

ne tekeredjen

rá a köldökén

a zsinórja jelzi.

Nem ajánlott

hirtelen át, se

túlpördülni a

 határait be

kellene

tartani,

önmagát

hozza bajba,

ha megteszi,

nem nyúlnak

attól a határai.

Viszont, ha a

kívülről jövő

hirtelen

hatások

által neki

a helyzetét

meg kellene

változtatni,

mert arra

nem figyelt

értően senki,

védtelenné

lett ott a magzat.

Figyelj ha a lelked

jelez, hogy nem jól

van az, ne várjad

meg a következő

jelzést, érted szól

az aki akkor hozzád

őszintén beszél, hiszen

te még nem érzékeled,

azt amit ő már az ő elért

szintjén a hétköznapjaiban

megél, nem kellene a jelek

mellett csak úgy elmenni se,

hogy nem figyelt fel arra senki.

Fontos porszemek vagyunk mind,

 ha egy fontos porszem elmozdul,

 a hegy is utána omolhat, mert

 az Isten eggyé teremtette.

Jó szerencsét emberek,

áldjon meg az Isten,

minden földi jóval,

azt akinek arra,

van az imához,

már elég esze.

Mert hiába

minden,

ha érteni

sem akarja,

ő azt elvárja,

hogy majd azt

más megoldja.

Nem kibeszélni

megcsinálni,

az oktatáson,

fogalmazom

meg így, ha

addig csak

hárította azt,

amivel lett volna

neki fontos dolga.

Már bocsánat érte,

de elfogyhat az ahhoz

 kapott többlet energia,

ha kibeszéli azt ami

csak rá tartozna.

Mert azért,

adta neki

az Isten,

hogy azzal

ő megoldja,

van az Isten,

ha hiszed vagy

most még nem,

mindent idejében.

A megszületéskor

elvágják a köldökzsinórt,

külön és együtt még, a két

 ember egészséges lelkéért.

Szeretettel. Julamami

Heringes Árpádné. Magyarország, Paks, Vadász u.59. Hergál Ház.
Webtenyer honlapom. https://julamami.com Heringes Árpádné. Magyarország, Paks, Vadász u. 59. Hergál Ház. heringesarpadne@julamami.com

Fordítónak születni… 2018.12.18. https://julamami.com

Fordítónak születni, vagy fordítóvá válni.

Amikor egy gyermek beleszületik,

a szegénységbe,

egy

darabig,

természetes

számára az.

Megtanul abban,

úgy élni, hogy túlélje,

azokat a nehézségeket,

amikkel más gyermekek

nem is találkoznak,

életük során

sem.

Vannak

gyermekek,

akik ki vannak

kímélve, vagy,

az egyszerűbb

megoldások

miatt.

Nem is

találkoznak,

élethelyzetekkel,

amit mások, szinte,

természetesnek

vesznek már.

Egyszerű lenne,

azt mondani,

a kényelmes

felnőttnek,

összehozza

a gyermekeket,

tanuljanak meg

alkalmazkodni.

Gondolkodjál,

gondolkodjál,

gondolkodjál,

hát akkor, azt

tervezed,

lassan,

óvatosan,

életszerűvé

tenni, hinnye.

Elfogadod az

a könnyebb,

van és kész.

Mekkora, a

tanulni valója,

annak, aki

úgy vállal

fel,

valamit,

amiről,

életszerűen,

fogalma, sincsen.

Nevezzük fordítóknak,

akik, ha megtanulnák, azt,

amit meg és feltaláltam az

emberek tenyereiben,

alkalmazhatnák,

életszerűen.

Hiszen miután,

lejárt ott az idő,

hova tud majd,

visszamenni.

Kommunikálni,

kommunikálni,

kommunikálni tanulni,

így is, felkészülni arra, amit

nem hoztak, mert mást hoztak.

Nem tudok, üzletelni, mert nem

hoztam, a „hogyanját”, tapasztalva

tanulom, a saját bőrömön, mondjuk,

úgy, 26 éve már és még nem tudom.

Ezért, minden helyzetre felfigyelek,

amit már ez ügyben, én is megértek.

Attól, hogy felfogom, hogyan lépnek,

előre ebben sikeresen mások, még nem

lesz belőlem, jó üzletasszony, azt tudom.

Persze igyekeznék, de nem látom azt,

ami nekem, ebben, a segítségemre

lenne, nekem kell tanulnom,

hiszen, nem tudom.

Lassan, óvatosan,

engedem át a

hatásokat.

Attól viszont,

nem lesz a sajátom.

Így jártam, mondhatnám,

van valami, amit nekem adott,

a teremtő tehetségnek, ah. Élni

vele úgy nem tudok, hogy át is

menjen és meggyőzhetők,

legyenek, akiknek az lenne,

a dolga, a lehetőséget adják meg.

Én értem, a miérteket, ők meg csak,

mondják a magukét, a tanulás helyett.

Nincsenek, kapcsolódási pontok sem.

Tudom, ha nem érdeke annak a körnek,

akik sok minden, vagy mindenek felett,

döntenek, nem haladhatok előre, ah.

Tudomásul is venném, mást is,

csinálok már, időközben,

viszont, most nem boldogulok.

Keresem a kapcsolódási pontot.

Ha, a saját jó minőségű életemet,

nem is tudnám, megteremteni, akkor se,

várja el tőlem senki se. Nyugodjak bele, majd,

a következő generáció megoldja helyettem, mert

 az, nem megnyugtató, nem elfogadható számomra.

Aki úgy élek, hogy segíts magadon, az Isten is megsegít.

Szívesen tanulom meg, de azt, ami, életszerűen, működik is.

Azt viszont, ne várja el tőlem, senki, hogy becsapjak, másokat.

Mert számomra az, ha átlátom, kihallom, megérzem, a gondolkodó

agyam, fordítja, működőképesen, nem azt jelenti, csak nekem legyen.

Nem élhetek úgy, hogy nem érdekel, kinek rossz, kinek nem, ah, csak

nekem jó legyen, azt meg, ugyan, minek nevezzem, azt a, hinnye már.

Ha, a fokozatosság kimarad, nincsenek alapok generációsan sem, ah.

Lehetne tanulni egymástól, ki mit hozott többletként, kommunikálni,

kommunikálni, kommunikál, fordítja, a szintkülönbségeket, áthidalja.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolok, csak nevelnék,

oktatnám, hogy mások is láthassák, a saját sorsukat, generációsan.

Adjon az Isten, miden földi jóból, mindenkinek, úgy, ahogy, jó neki,

ne legyen erősebb, az irigység ereje, az alkotó energiáknál, hinnye.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, Julamami

 

Nem pótolható… 2017.12.17. https://szeretetbenelni.com

A szeretet ad és kap, körforgásban van,

megtévesztő a hasonló, se hamissal

sem tárgyakkal, nem pótolható.

Nem szép dolog ám, hamiskodni,

a szeretet mögé jól elbújva, igen

 magabiztosan vakmerővé lenni.

Mindent jól összekuszálva élni,

úgy sem bogozza ki azt senki.

A felszínességekre alapozni,

amire rájönnek, hogy az nem, a

 sajátjuk, már általa várakoznak.

Különös oktatás, nevelés. Julamami

Azért, hogy átláss, kihalljad,

 érezzed meg, gondolkodjál.

Tanuljad megkülönböztetni,

az egyenes érzést a többitől.

Meglátni azt is, a hétköznapi

csodát, tisztaságra vágyik,

s már tesz is érte, a Világ.

Az ember születése után,

nő, növöget, hatások

is érik, ilyenek,

meg olyanok is.

Ha más hatások

nem érik, csak

ugyanazok, biza

nem tud váltani.

Azt hiszi, nincs is

 másik, csak az, amit,

nap mint nap láthat.

S amikor a tetszetős

új hatások érik, máris

azt szeretné, legyen.

Abból neki is, szinte

a változásra éhesen.

Veti bele magát, nem

kontrollálja, megbízik

abban ugyanúgy. Mint

addig is, amiben volt, mást

nem is tehetett, másik nem volt.

Felelős vagy önmagadért, minden

olyan döntésedért, ami megváltoztatja

az életedet, mert azzal változik ott és az

is, amire hatással vagy, a döntéseid által.

Ismerete nélkül, belepottyanhatsz, bármi

olyanba, amiből csak nagyon nehezen,

vagy egyáltalán nem tudsz kijönni már.

Kiszolgáltatottja lehetsz egy, időben

ki nem mondott nemnek, tovább

burjánzik, anélkül, hogy tudnád,

mi volt, megteremtve mögötte.

Beszutykolodhat, a neved, úgy,

hogy az addigi sikeres életedet,

lefele viszi, pedig azt jól végzed.

Nézz mögé időben, kontrollálj

mindent, mielőtt elhinnéd.

Vannak akik a segítő szót,

használják fel mindezekre.

Pedig önmagukon, segítenek,

csak vele, a többiek nem érdeklik

őket, viszont ismerik, az embereknek

a hiszékenységét és a túlzott bizalmát is.

Nem is gondolnak azzal, három éve annak,

hogy a jó energiákba bekerültünk, minden a

felszínre kerül, amit hamisnak terveztek el.

Az egészséges körforgás, már csak ilyen,

nézz magadban is szét, látod milyen szép,

a lelkednek tiszta a tükre, így érkezünk le.

Ne árts, ne bánts, magadra is vigyázz, téged

sem pótolhatna hidd el, ugyanúgy senki más.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

 

Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné tulajdonom.
A jó gazda, előszőr ellátja mindazokat akik rá vannak bízva. Az intelligenseket, a kitűnőket, a tehetségükből itthon megélni igyekvőket. A gondolkodókként, a Világnak,  online szolgáltatókat, a Hazánkat itthonról, nevesítőknek is, megadja, a nekik megjáró tiszteletet, mert a megélhetésükért sokat tesznek. S a hivatásukat életszerűvé tevő, naponta, a munkájukat, tevékenyen gyakorlókat, a minden körülmények között, szorgalmasan, a Hazánkba felelősen teremtőket. A  gyermekeket, az öregedőket, a nekik járó, jó minőségű életet biztosítja, felelősségtudat nélkül, nem hoz döntéseket, védtelenné nem teszi, az érintetteket. Ah, se nem igazítja lábhoz, mint a kapcát, mindazokat, akiknek a sorsát át nem látja, mivel nem azon a szinten éli a saját életét. Hát, megtanulja életszerűvé tenni, számukra, azt, amit felvállalt, mert nekik köszönheti, a saját jólétét, ők viszont megmaradtak, a Hazánkba teremtőknek. Ha nem azon él napi szinten, ha a saját életének, a napi gyakorlatából, a Hazánkhoz teljesítéséből, felmérni, nem tudhatja. Bizonyára van rá igénye, hogy a Nép hétköznapi életét, érintő nehézségeket, átélve is, megtanulja. Önmaga felé és a Nép felé, ennyivel, teljesíteni tartozik, mielőtt döntene felettük. Önmagukhoz mérten, gondoskodásáról biztosítja, mindazokat, akik ide születtek és teremtettek, viszont már, emberi módon, élhető minőségben, önmagukat ellátni nem tudják. A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad, a saját szintjükön való  fejlődésükhöz, a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hogy abból jó minőségben meg tudjanak élni, hiszen ők a születésükkel hozták, ahhoz a tehetségüket. S nem vállal a saját szintjénél, jóval magasabb feladatokat, amit abban a jó minőségben, ahhoz megfelelő tudás nélkül, jól ellátni nem tudhat. Hiszen, azok szerint kell majd élnie, az azzal a tudással rendelkező,  a tehetségükből, addig, még megélőknek. A hétköznapokat a vállukon vivő, szorgalmas, érintetteknek, az életminőségének a hirtelen, rajtuk kívülálló okok hatásait elbírják. A nem tervezhető, változások általi hatásokat, túlzottan, nem szenvedik meg, se nem kerülnek jóval, az addig elért, szintjük alá, amire se felkészülni, sem azt megelőzni nem tudták. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami Online oktatatom, a sorsuk ismeretét, a generációs feladataikat, megtanulhatják. A két talpuk alatti talajnak, a számukra fontosságát, megérzik, átélik. Az életszerű hatását, felismerik, az önismeretüknek a számukra, élhető, fontosságát, magukon is gyakorolják. Nem mondhatja senki, hogy oktatom, pedig, nem vagyok, napi szinten, a hivatásom gyakorlásában. A szolgáltatásom a megelőzésről szól, a tehetségemből lett a hivatásom. Az engem megtisztelők tömegnek számító létszámát, szolgáltam ki nap mint nap. Adnám vissza, a tudásomat feléjük, hogy az egészséges körforgás számukra is, energiaszinten is meglegyen. S ne alakuljon ki semmi, ami kezelhetetlenné tenné, a hétköznapi gyakorlatban megélhetőket, hátrányosan érintené.  Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból.  https://julamami.com

 

szeretettel. Julamami

Megszólíthatod-e… 2019.12.16. https://julamami.com

Az élet élni szeretne. Julamami
Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz minden szépet és jót érte. Mivel, meg is teremti, hiszen megdolgozik érte, teljesítve azt, ahogy élni szeretne. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Oktatásom és szolgáltatásom. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 között, heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonom által. A Tenyérolvasásomhoz szükséges idő: 60 -90 perc. Kérem tiszteljen meg, a szolgáltatásom napján a díjam:15.000.- Ft utalásával, a 11773463-30378782 számlaszámra, Heringes Árpádné e.v. megjegyzéssel. Köszönöm. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Szeretettel.

 

 

 

Az életet lehet játékosan is élni, viszont nem játék az, ha

a többiekre, kiüresítően hat az, amivel csak eljátszanak.

Felvállaltam, teszem hát naponta, tisztelettel vagyok,

oda is, ahol azt is kapom, van bőven tapasztalatom.

Van aki tudja, van aki majd megtudhatja, a

 saját idejében, szerintem van az Isten.

Megszólítanád, jól gondold meg,

ki tudja, mi lehet belőle,

mire véli,

az élet nagyot tud alakítani.

Amikor amit mondasz, nem érti,

nem kérdez vissza, csak

nyugtázza. Vagy kapásból hárítja.

Nem érti,  nem tudja hova tenni,

a másik biztosan

be van buggyanva,

úgy nyugtázza.

Van úgy is, hogy

hú de laza, a többieket

simán, üresben, bekategóriázza.

Elhiszi magáról, ő  a megmondója.

Nem fejlődik, ugyan, hogyan, meg

minek, amikor elérte azt is már,

amivel dolga nem is lehetne.

Elbeszélnek

egymás mellett,

olyan mintha

beszélgetnének.

Fordítókra lenne

szükség napi szinten.

Az egy szinten  lévők

értik  egymást, hinnye.

Talán érdemes lenne,

megtanulni azt is,

amit a többiek

már tudnak, azt a.

Mindenki és minden

hat, az nem mindegy,

a szándéka milyen.

Ha nem tiszta az amiért,

jelzem, vissza is hathat az.

A tapasztaló kommunikálna,

mert érzi, van miért kérdeznie.

Segít-e feloldani azt, mert mi lenne, ha egy

védtelent magára hagynának és hozzá fordulna, ah.

Tudna-e mit kezdeni vele, vagy csak, odébb menne.

A elmélet már kevés, a hétköznapok megértéséhez.

Ismerem mint a tenyeremet, én igen és te miért nem.

Lerajzoltam, oktatom, nevelek általa, palló a két oldalra.

Egyenként születtünk, két oldalunk van, vannak akik már,

emberi nyelven tudnak, mások jól kommunikálnak, elbeszélnek.

Ha nem azt csinálja, amire született, elkallódik a tehetsége, hinnye.

Persze lehet úgy is, hogy berakják üresbe, szabadon felfele, onnan

néz mindenkire lefele. Érezni lehet, valami alaposan megemelte, ah,

levezetné hát, úgy csinál, mintha, értékes beszélgetésben lehetne.

A pénznek is van hozzá köze, igen furává lesz, ah, olyanná teszi,

azt aki nem örökölte, se nem a saját munkájával teremtette,

mert megtehette, hát kiszolgálta magát belőle, hinnye.

Azoknak játszik, akik látják, nincs otthon abban,

a bocsánat akkor hat, ha nem éppen ártás az is.

A valóságban élek, arra vagyok hangolva, a sorsok

fontosak számomra, generációs feladatok vannak.

Nem mondhatja senki, hogy tapasztalatlan lennék,

lenne mit oktatnom, hogy ne maradjanak sokan

a múltban, lépjenek a saját életüket éljék meg.

Milyen furán körbejárják, ki nem mondják,

 mindenki látja, érzi, aki gondolkodva éli

az életét. Értem én, csak inkább tartsák

meg kérem szépen, ne rakják ránk hát,

ilyen erőteljesen, áthatóan az ürességet.

Bár érdekes lehet ez is, gondolati ébresztőnek.

Miért ne tanulhatnák meg, hogy megértsék a többieket,

hátha az megérintené őket és a többieket is hasonlóképpen.

Mit engedek  meg magamnak, most nem is vicceltem, hinnye.

Adjon az Isten, minden földi jóból akkor és annyit ami a legjobb.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Szeretettel. Julamami

A sorsodért… 2018.12.16. https://julamami.com, https:// szeretetbenelni.com

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Szeretettel.

Szép napot, kívánok, emberek, áldjon meg, az

Isten, minden földi jóból, idejében bennünket.

Figyelj, ha a lelked jelez, nem jó az neked,

ha, félrever a szíved, nem találja a

saját életritmusodat, ah.

A harmónia helyett,

nem mindegy mi jön

sorsszerű-e az.

Volt-e terved,

a döntésednek,

következménye-e az.

Amit magadhoz képest,

teljesítettél és azzal a

következő szintedre,

megérkeztél. Akkor is

ha másoknak az semmi.

Vagy másokat utánozva,

következett be és

bizonyára azt sem,

úgy

szeretted

volna.

Csupán,

 a véleménye

van, pedig azt,

életszerűen,

még nem is

gyakorolta.

A gondolkodó

agya, meg,

keresné,

a megoldást.

Attól várja, aki

nem tudhatja, hiszen,

nincs abban egy csepp,

tapasztalata sem, hinnye.

Ha megtettél, mindent, a

lépéseid lenyomata ott van,

magad mögött hagytad azt.

Emberesedsz, azáltal is.

Fokozatosan épül bele a

tartásodba, az emberi

méltóságodra, figyeljél.

Amit már kinőttél, abban,

mi módon, hogy fejlődhetnél.

Ah, ha, nincs, aki, felismerje,

kihallja, átlássa, megérezze mindazt.

Hiába, fordulsz,  oda, ahova, lehet, nem

  értik ott, mi az, amit, neked, egészségesen,

kontrollálni képes, az intelligens agyad, ah.

Majd egyszer tán megértik, ha nem idejében,

elkésnek mindenhonnan, lekésve a sorsukat.

Írd le azt, amit a környezeted, nem ért meg,

kitudja, lehet, hogy az lesz, a te fő műved.

Lehet, hogy hátramarad, generációsan is,

az életszerűségért, magad szerint tettél.

Ne másoktól várjad, magadnak csináljad.

Túl ne menjél a saját határaidon, hinnye.

Menj és keresd, a lehetőségeket, ne

hagyd abba, a pontosítást, hiszen,

felelős vagy azért, amit látsz.

Ha végképp, nem tudod,

a jelzéseiddel, mutatod,

a kontrollálhatókat.

Megérti idejében azt,

 mutatja, oda, ahol értik.

Az élet, jó minőségben,

szeretne élni, keresi a

módját, mindazokhoz.

Nem, veled, van, gond,

keresd meg, a helyedet,

olyan emberek között,

ahol értik, mit jeleznél.

Mi az, amire már, vagy

még nem figyelnek, ah.

Ha nincsen, gyakorlata,

az elmélettel nem megy

sokra, legalább ne árts,

magadra is vigyázz, ah.

Nem veled van gond,

mutass jó mintát, ah.

A hangos kiadja, azzal

az energiáját, hinnye.

Az esély is megvan,

minden helyzetben.

Mindenkor, ahhoz,

hogy amit, nem ért,

az, aki, felvállalta,

meg se változtatja.

Nem saját gondolata,

azért még a szintjén van,

ha azt a megszokottban,

a valóságtól távol élők,

nem éljenzik meg.

Ha már, olyan nagy, a

szintkülönbség, hogy

sérülnél, keressél más

feladatot, ami előrevisz.

Megelőzés, megelőzés, ha

érted, ha az fontos neked, hogy

mások értsenek alacsonyabb szinten.

Ott van feladatod, ahol már, hasznos,

a tudásod, sikerélmények nélkül,

leépül, kiüresedik a lelkesedésed.

Az is lehet, hogy tovább tart, mint

azt gondolnád, azon legyél ne sérüljél.

Ne minősítsed, alá, magadat, olyan

szintre, hogy azt, a negatív szerinti,

eredménytelenül, láthatóvá tegye.

Azt mondogathassa, nem értesz,

ahhoz, elfedné, aki felvállalta,

tán nem érti mit, miért tesz.

Tisztán, látható legyen,

mindazt kontrolláld,

magadhoz képest,

is fejlődhetsz általa.

Van, neki való feladat,

amiben, a tehetségével,

jó lehetne,

abban és nem  másban,

kiteljesedne, hinnye.

Keresd, a megoldást,

ne másoktól várjad.

Ne vidd haza, azt,

az ártót, a saját

családodnak.

Nem tudják,

azt annyi sok pénzzel

megfizetni mindazt,

mint amennyit, az

 ártana, pont

oda, amiért

van értelme

a sok tudásodnak,

az energiáját, ott

 hagyni, naponta.

Mindenkinek

van fontos

feladata.

Gondolkodni,

alkotni abban,

amiben éppen,

jót és szépet,

lehetséges.

Az Isten

azt,

neki is,

adta, van.

Mégsem,

él a lehetőségével,

hogy attól aki értően

tudja, a sorsában látja.

Hol vannak a saját,

egészségesen,

emberséges határai.

Vagy telhetetlenné lesz,

nem ismeri a határait, sem

a sorsát, se a generációs jelét.

Lehetne jó és szép feladata,

azáltal, egész életében, ah.

Nem maradna utána,

bánat, inkább az, ami

miatt fölemlegetik.

Az ünnepi asztalnál,

utána, már, mindig.

Úgy döntött, hogy a

 maguk szintjén, mind,

jól éljenek, a Hazában.

A gondolkodó átlátja

és alkalmazkodik, ott,

aminek az eredménye,

generációsan is élhető.

A túlzásokkal, önmagának,

és a családjának is,

 árthat ám, hinnye.

Pedig, akik, felismerték,

a saját sorsukat, a generációs feladatukat,

már tiszteletben élve, megértőek, a családjukkal is,

hiszen, azzal, megvan már mindenük, hinnye.

Figyelj, ha jelez a lelked, nem jól van az,

ha időben, nem jelzed tovább, az

 „életszerűtlent”, hiszen, lehet, hogy

nem is látták, még azt meg. Rá sem

jöhettek, hogy nem is kontrollálták, ah.

Nem a saját szintjükön, élik az életüket, ah.

Hátha, jól jönne, még időben, a változtatás.

Ha, még nem hiszed, hát, járjál utána.

Győzz meg,

legyőzni könnyű engem,

nem harcolok,

sem veled,

se ellened.

Oktatnám,

tovább, a sorsukhoz

nevelhetnék,

csoportokat,

azáltal, amit feltaláltam.

Olyan, igényes embereknek,

akik, tudják, hogy

 ők is boldogulhatnak.

Ha rájönnek, mi az

ami, a hasznunkra, s nekünk is,

a Hazánk, hasznára is, válhatna.

Sikeréhes, az emberi elme, hinnye,

napi tápláléka lehetne, a saját sikere.

Legalább ne árts, senkit se bánts, de

magadra is vigyázz, téged sem

pótolhat ám, senki más, hinnye.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból. Heringes Árpádné e.v.

Műhely, a megelőzésért,

fantázia nevet kértem hozzá.

Online önismereti oktatásom.

Szeretettel. Julamami

Heringes Árpádné ( Julamami ). heringesarpadne@gmail.com
heringesarpadne@gmail.com Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. A szükséges idő, 60 – 90 perc, a díja: 15.000.-Ft. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 között tájékoztatom, a +36302470589 telefonom által. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Szeretettel.

 

 

 

 

Neked fontos… 2017.12.16. https://julamami.com

 

Amíg nem jönnek rá az emberek, hogy

ők miben a legtehetségesebbek, addig,

azt keresik, mivel szerezhetnék meg.

Azt akkor még nem tudják, nem a pénz

az, amivel a boldogságukat megkapják.

A lelkes, szíves, gondolkodó énjük az,

ami a saját szintjükön biztosítja azt is.

Ami láthatóan, akár a pénzhiányában

lévőknek is meglehet, a sikerélményük.

Amihez kezdtem, abban boldogultam,

adni születtem, tehát boldog voltam.

Meg nem gazdagodhattam, hiszen én

szíves, lelkes énnel, gazdagnak születtem.

A hozottamat teljesítettem, hát tanulom

azt, amit mások jól tudnak, én még nem.

Eladni a feltaláltamat és méltósággal,

 tartásosan korosodom, a sorsomat élve.

Nem tudtam csak magamra gondolni,

nem engedte a belső tartásom azt meg.

Másnak is jó legyen azon járt az eszem,

voltak akik, nem örültek mindezeknek.

Adtam – kaptam, körforgásban éltem,

nemcsak beszéltem, naponta tettem.

Amíg megtehettem, elirigyelték azt,

hiszen tartást, méltóságot adott az.

Adni születtünk mi mindannyian, az

emberiesek, olyanok is maradtak,

a hiányától nélkülözőkké lesznek.

Jó mintáknak teremtette az Isten

az emberieseket, vannak, lesznek.

A többiek kicsit esetlenül esetleg,

de csak kezdetben, mert ha annak,

rájönnek az ízére teszik gyakran.

Óvatosan, a belső kontroll fontos.

Amikor már a sajátja lehet újra az

adni tudás képessége, boldog lesz

tőle, s keresni fogja a lehetőséget.

Az átbillenéstől mentsen az Isten.

Ha ismered a határaidat, tudod,

nem mások hatása után mégy.

Nem később és nem holnap,

nem jövőre, most.

Mindig akkor,

ha a jó ott,

előjön benned.

Viszont meg kell

nézned, mikor és hol

teljesítesz önmagadért.

Figyelj a lelkedre, szívedre,

a gondolkodó agyad döntsön.

Ha nem lennének harmóniában,

az nem jó idő akkor, ott sem arra.

A belső kontrollod figyelmeztet,

 jó megérzéssel, észreveszed.

Ne szolgáltasd ki magadat.

Különös oktatás, nevelés.

Amikor a lelkességed már

motiválja, szükséged van arra, ah.

Tegyed szívesen, magamutogatóan,

másoknak megfelelve, semmiképpen.

Amit így teszel, annak van értelme, olyan

jó minőségben megy az át a kapóhoz, hogy ad

vele annyi bizalmat, hitet, hogy élni érdemes.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

eladó, kerülhessen be, ne landoljon a fiókba.

Nem fordultak ki önmagukból az emberek,

csak picit, megeshetett az, átmenetileg.

Tanulj meg a saját idődben adni, hogy

ne kelljen, ne fordulhasson elő az,

ha akarod, ha nem, kénytelen,

kelletlen szükség lesz kapni.

Adjon az Isten, minden

földi jóból annyit, ami

nektek épp a legjobb.

Magyarországról,

Pakson, a Hergál

Házból.

Szeretettel.  Julamami

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó, Műhely, a megelőzésért. Julamami védjegy

Dagonya… 2016.12.16. https://julamami.com

Vannak akik az Isten kötényében,

látóterében, munkásan, tevékenyen.

S vannak ahol, körbeértek, meg nem

érdemelten, megélik a luxusdagonyát.

Látható, nem adja meg azt oda amit az

 élet hétköznapi sikeresei naponta, a

 tevékenyek oldalát gyarapítva.

Parolázva,

összekacsintva,

már megint, újra

tudtak féket rakni,

oda, mint a kaloda.

Nincsenek tisztában

vele, mennyit bírhat

el az emberies léte sem,

mert ha igen, hinnye, ah…

A jó ne is menjen be oda,

még ott divatossá lenne.

Rá van telepedve azon

intelligensekre akik

vinnék a Hazájukat

a szépben, a jóban,

a túlélhetőségeket is

mutatva, ki a partjukra.

Különös oktatás, nevelés,

megelőzés, megelőzésként.

Nem, nem, nem, ez mintha

nem is a mi Hazánk volna.

Hova lett a sok szép és jó,

amit ide teremtettünk, ki

vitte el és mit is tett azzal,

várjuk vissza mi is oda és ide,

nem vagyunk feledékenyek.

Alaposak, jók a munkában,

a lébecolók vasmarkában,

a végére nem jut energia,

tudja-e mennyit árt azzal.

Jó nagy luxus most az is,

ha valaki még meg tud

sértődni azon, hogy a

 többiek meg tán nem

  azt gondolhatják róla.

Amit az ő tükrében

feléjük irányítottan,

 jól kitaláltan, az így

 nem is érhet körbe,

meg sem mutatja.

Ahol az a szemét

válogatottan is

 szemét marad, a

 jele is ott marad.

Van-e felelősség

azok iránt, akik

ki vannak téve

mindezeknek.

Elmenni se nem

tudnak, nincs is

hova és miért is,

hát megmarad a

az ő minőségük

alatti szakadék.

Ki szabta át azt

a kisembereknél

 ami még elbírható,

vagy ki van találva a

következő, hova és

merre ki terelhető.

Nem is szólhatsz,

nincs is hova, hisz

nem látnak, nem

is hallanak, nem is

gondolkodva élnek,

felelőtlenek lehetnek, a

 sajátos bűvkörükben élve

nem felnőttként tesznek.

Kire is van szabva itt az

amit sokan alig bírnak

el, de viselniük kell, hisz

nincs különbség, vagy oda

vagy nincs máshova sehova.

Ki hiszi el, hogy elviszik oda,

ahol még nagyobb a tűrés,

mint a felvállalható látszata.

Kivé nevelődnek a gyermekek,

akik azt látják, hogy lenne, de

nem lehet, mert mit szólnak az

emberek, nem a te szégyened.

Mond miért vállalod, ha nem is

bírsz el vele, nem veszed észre,

hogy nem néznek már a szemedbe.

Az árnyéka vagy önmagadnak benne,

egy látszólagos óriásnak tűnő semmibe.

Ha csak ez van mindenhol láthatóan, na

akkor hányan érhetik el ezt, vagy csak

nézhetik, de számukra nincsen semmi.

Hiszen azt nem láthatják aki tevékeny,

anélkül is, hogy ő látható lenne bárhol is.

Háttérben tartják őket, hiszen jó mintáknak,

igen jók volnának, lépésről-lépésre haladva,

a hivatásukat a Hazájuk hasznára fordítva.

S visszafogottan befele figyelnek ők már,

amikor az össze-vissza értelmetlen,

igen alacsony szinten, elkezdődött,

s anélkül van szünet közben, hogy

annak eleje-vége, értelme lenne.

Jó szerencsét emberek, tisztelet

és szeretet legyen bőven nektek,

hogy ne szűkölködjetek, ha adni

is lehetne belőle.

Szeretettel.

Julamami védjegy, Heringes Árpádné tulajdona.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom. Julamami védjegyesen.

Julamami

Miért ne… 2016.12.14. https://julamami.com

Miért ne

lehetne,

tisztelni,

szeretni,

méltósággal

embernek lenni.

Tiszta útról addig ne

beszélj, amíg mögötted

nem látszik, mit teremtettél.

Nem ártva, nem bántva haladni

előre, ahogy azt az Isten az útjának

elé tette, hogy a sorsát el is érhesse.

Valaki akkor lesz belőled, ha helyén

van a lelked, szíved, gondolkodsz.

Az ember emberiesnek

született, s a sarjak

ezt látva, ennek a

hatására, lélekben is

erősödve élnek, mert

mennyit is érnének nélküle.

Tevékenyen a jóban, a szépben,

megteremtve a jövőképéhez azt is

amiről ő akkor már nyugodtan álmodhat.

Hiszen tett bele a közösbe és a legjobbat

azzal tette, hogy azt gyakorolja ami

a többieknek jóvá teszi a létének

gyümölcsét nemcsak önmagáért.

A generációs feladatait törleszti,

ha addig ott nem tett senki semmit,

a többiekért is, s a sorsa azt elé teszi,

hát dolga van vele és lesz is bőven mire

kibogozza, hogy ki mit nem tett meg érte.

Hány generáció szülöttje sanyarog miatta,

s ha hirtelen másoktól veszi el, hogy azzal

az övéit kikímélve, a gyarapításukra szánja,

hát majd megtudja mi jön majd annak utána.

Hiszen elvette a fejlődés lehetőségét tőlük,

hirtelen, váratlanul, kimaradt egy lépcsőfok.

A sorsunkat azért hozzuk, hogy teljesítsünk,

ameddig mi azt megtehettük azt elérhettük.

Van aki hirtelen emelkedett ki oda a semmibe

is belekapaszkodva, azt amit hallott el is hitte.

Különös oktatás, nevelés, ismerem a tenyerem.

Más meg keresi kutatja, hol lehetne hasznos,

hol vannak azok a blokkok, ami által megállt

az addigi élete és képtelen volt boldogulni vele.

Alázattal a saját életritmusában, a megteremtettje

által gazdagodva, el nem venné a mások javait, nem.

Persze a gyermekcsíny másról szól, arról mindenkinek

van egy megfelelő emléke, okulva belőle felnőttként

épp azért, vagy egyáltalán nem tenne, mások kárára,

már azzal is tapasztaltabban halad ő, felnőtté válva.

Így a saját életritmusában maradva a sorsát meg is

csinálja, mert megkapja mindenhez időben a jó

jeleket, hogy éppen mihez merre is menjen.

A születésével hoz valamiben tehetséget

mindenki, a „nagyember” léte, a lelkes, a

szíves, gondolkodó ember, nem ártana.

Hát az Isten pecsétjével már rajta,

gazdag, de (nagyember) maradt,

 mindenki azt még nem láthatja,

 ő már tudja, hogy megcsinálta.

Tiszteletem.

Tisztelt volt és jelenlegi

tanítványaim, a két ünnep

között, ha van rá igényetek

jelezzétek és beszéljük meg, a

  kérdéseitekként felmerülteket,

hogy ne vigyétek át a jövő évre.

heringesarpadne@julamami.com

 Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból. Heringes Árpádné e.v.

Műhely, a megelőzésért.

+36 30 2470 589 által.

 

Szeretettel. Julamami

Felismerted-e… 2018.12.13. https://julamami.com

Ha, most, a mai napnak megfelelően, nem

vagy az emberies működésünknek tudatában,

miről beszélsz, a gyermekeinkkel, hinnye,

ne szenvedjen, a magasabb szintű sem.

Ha úgy nőttél, hogy várnod kellett, a

 döntő idősebbre, hogy felfogja,

hol van, a sorsod másban,

mint ami neki, a sajátjában.

Akkor, már, van alázatod, hinnye.

Ki mondta, hogy szolgálnod szükséges,

nem végezheted azt, a saját szinteden, ah.

 Tehát, magad szerint, magadnak, szükséges,

megoldanod, a saját idődben, legyen, napi sikered.

A feladatra való érettség, nem életkor függvénye,

van aki úgy öregszik, fel sem fogja, le van maradva.

Tanuld meg, hogy segíthesd, a családodat.

Ki mondja el hát, nekik azt, hogy

ebben a felgyorsított helyzetben,

másképp hat minden. Nem biztos,

hogy a szülők tudnak segíteni, ah.

Akkor legalább a közösségben, ahol

időzniük kötelező, ott kapják meg, a

 megfelelő, életszerű, tájékoztatást, ah.

A gyakorlatban, már bizonyítottaktól,

 a kontrollálható, hitelesektől, hinnye.

Győzz meg, legyőzni könnyű, nem

harcolnék, oktatnám, érvelnék.

Valaki felfogná az idők szavát,

hinnye, kiszolgáltatottá,

lehetnek a gyermekeitek, ah.

Ha a valóságot nem ismeritek.

Nincs mit magyarázkodnom,

a feltaláltammal, érvelnék,

tapasztald meg, mielőtt,

azt gondolod, ez is olyan

mint a többi, a valóságtól

alaposan, elrugaszkodott.

Se hozzáértő segítségem,

sem olyan, aki felfogja, ha

nem időben történik meg,

kezelhetetlenné válhat, ah.

Pedig, vagy már van, vagy

lehet gyermeketek, nektek is.

Jól gondold meg mit kívánsz, mert

ha megadatik, abban fogsz élni te is.

Felismerted-e, érzékeled-e, hogy

van, belső kontrollod, hinnye.

Tudod-e mikor jelez és miért

a lelkesedésed

benned.

Ha nincs

mindennap, a

 szintednek megfelelő

sikerélményed, üresedsz,

vagy kihűlsz, még

mielőtt lehetne.

Bocsánat,

át kellene

menjen, ah.

Felismered-e,

amikor életszerűen adja,

a saját életritmusodat,

a szíved. A kettőt,

érezted-e már,

együtt hatni.

Felfogod-e, a

gondolkodó

agyadnak,

késztetését.

Vagy csak úgy,

mindent bele,

azért,

hogy

igazad

legyen, hinnye.

Vajon mennyi

igazságtalanságot

élhettél át, hogy

mindenáron,

az igazadat

akarod igazolni.

Keresztül minden

emberies határon,

végigviteted,

igazad kell

legyen.

Máskor,

máshol, más

sorsot, generációs

feladatot, hoztunk mind.

Ha nem figyelünk magunkra,

ugyan, hogyan figyelnének ránk.

Minden, a belső kontrollon múlik, ha

 hiába van, nem észleled, akkor bizony,

érzéketlenül, viselkedsz, mindenkivel.

Amit tehetségként hoztunk, abban lenne,

fontos elérnünk, a felső szintünket, ahhoz,

hogy kiteljesedni is tudjunk, a sorsunkban.

Ha még nem tudod, nincs gond, tanuljad meg.

Ha abban nőnek a gyermekek, hogy nekik saját

maguk szerint, semmit sem lehet, beszorulnak.

A saját lelkesedésük hiányában, sanyarognak.

Valamivel pótolni igyekeznek, az egészséges szívük,

adná hozzá az életritmusukat. A sokféle külső hatást,

átgondolni, kontrollálni, igyekeznek. Ha azok hamisak,

hát akkor, mihez, képest, érzékelhetik, a valóságot, ha a

felnőtteknek se működik, az egészséges belső kontrolljuk.

Van-e hiteles, vagy csak esetleges, mondvacsinált, hinnye, ah,

az ami, az életminőségünket, a Hazánkban biztosítani tudja.

Bocsánatot fontos kérnem, hiszen, már megtanultam régen.

Nem fontos, hogy igazam legyen, láthatóak a jelek, próbálják,

egészséges lélekkel, túlélni, elviselni, az intelligensek, hinnye.

Három a magyar igazság, hát, elfér, még, egy, bocsánat, ah.

Tiszteletem.

Alternatív

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné e.v.

Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom és általa,

önmagad szerinti, sorsodhoz nevelődéssel. Julamami

védjegyesen.

Szeretettel.

 

 

 

 

 

 

 

Ma, holnap, most … https://julamami.com 2016.12.12.

Szeretett Hazánk Csodaszép,

ne menj még, hiszen a széppel, a

jóval amit ideteremtettünk, nekünk

meg sem jöttél, várunk rád mi is még.

Ami volt az már a múlté lett, alapja

a jövődnek, nem vált semmivé.

Elment a tegnap, ma lett a

következő napból,

a most a fontos,

az adott pillanat,

a holnap a küszöbön

úgyis megvár majd és

  készülődik a következő nap.

Tessék mondani, ha azt ki tetszett

mondani, hogy a használatbavételi

engedély után költözhetnek,

akkor miért nem lehet?

A családok nem

több tárgyból

állnak, élők, érzők,

felnőtt és gyermek, hahó!

Valaki tudja-e a választ ezekre,

mikor költözhetnek az ő lakásukba,

ugye addig nem mennek Önök sem,

ünnepelnek, ha igaz az adott szó, a

„csok jó”, üres szó olyan szinten tán

nem való, megelőzés, megelőzés!

Rád bízta az Isten a gyermekedet,

érte tegyél ne helyette, s az életének

úgy lesz igazi tapasztaló tartalma, értelme.

Mond és te terveztél-e, vagy csak teljesítetted-e,

amit rád bíztak, amit feladatul adtak, gondoltál-e

arra, hogy ha nem járatod az agyadat, unatkozik,

s kitalál olyan túl gyorsakat, felszíneseket,

amikkel legyőzöttnek hiszed a többieket.

Ha csak a látszatra figyelsz, megrekedsz,

hiszen az a pillanat töredéke alatt meg

is van, s unatkozva az okos agyad hajt,

még és még kell neki a sikerélmény.

S ha rákapsz, ismételni nem is

szándékozol, csak haladsz,

csupán arról feledkezel

meg, hogy mindenki

más tőled távol lett,

alaposan lemaradt.

A barátokat letudtad,

mint tavasszal a meleg

kabátodat, félreraktad.

Mondjad mi lesz teveled,

ha fázik majd a te lelked,

ki fogad el azzal együtt is,

amiért mások irigyelnek.

S egy reggel rá is ébredsz,

mielőtt nekirugaszkodtál,

 akkor volt meg mindened.

Azóta meg kinőttél már

magad fölé és hiába

szeretnél láthatatlanul

maradni, már nem lehet.

Felfigyeltek rád, s bizony

ők is látják mit csinálsz.

A telhetetlenül a te

 tehetetlenjeid

lettek, azok,

akik mindig

mindent el is

hittek, amit

mondtál és

sugalltál,

hiszen

nagyon

ügyeltél

arra, hogy

a fogalmazás

ne legyen fülön se

csíphető még megnőne,

az igényük a minőségi életre.

Minden megvan alaposan,

részleteiben fogalmazva,

 mi kell ahhoz, hogy olyan szintre

kerüljön az, ami a mások életét és

álmait befolyásolni próbálja,

megmutatja, kimondja,

azt is, kinek mikor és

mit kellene álmodnia.

Azt, hogy az jó is lesz,

na azt nem ígéri, hiszen

nem másokról szól az se,

csak a saját életének igen jó

minőségének bebiztosításáról.

 Minél nagyobb a külsőleg látható

annál aggodalmasabb, a belső igény,

hiszen minek fárasztaná magát már,

minden amire igénye volt kész, a mű áll.

Pedig az élet még kéri a saját napjainak

minőségéhez, értelméhez, tartalmához,

a tennivalókat, a most, a ma, a holnapi

nap képlékenyen emberies tevékeny,

egyszerűségében a sikerélményt.

Az ember gondolkodni született,

kiüresednek az ő napjai, ha ma nem

használja azt amit az Isten arra adott.

A tehetséges voltát, az egyszerűen

is nagyszerű önmagát, ha egy feladat

elfogyott, hozzákezd egy minőséget

adó másikhoz, teszi a dolgát nem áll

és nem vár, a nincs is mire, hahó.

A szemellenzővel nem lát a ló, de

 az érzékei intelligensek, vannak.

Azért mert elérted a legedet,

azért még nem áll meg az

életed, halad, menj, lépj,

gyakoroljad a lépéseket.

Ki ne rekesszed önmagad,

ismerd meg az igaz valódat,

mi minden van még benned,

most nem kell sikeresnek csak

vegetálósnak is elég lenned.

Hiszen elérted a te sikeredet

éld, tanuld amit nem tudsz.

Hát vessél számot te is,

önmagaddal, ami volt

elmúlt, figyelj a most

pillanatára is, mert

később a pillanatok

fontossága erős lesz,

mert nem élted egy

helytelen döntésed

miatt azt sem meg.

Akkor az életed

csak elballag

temelletted,

legfeljebb csak

integet neked.

S úgy nyújtsd a

kezed, ha azt te

 belülről már érzed,

mert jobb legyintéshez

szokni, mint megalázó

kezeket szorongatni,

látványosat lapogatni,

vasmarokban ragadni.

Különös oktatás, nevelés,

magam találtam rá, fedeztem

fel, minden apró részletekre

felfigyelve, egy nap alatt

rajzoltam le.

Betanítom,

azt a ritmust

kapod vele,

amiből

a tegnap

kibillentett,

újraértelmezed.

Más szempontokból

 az elmúltat is meglátod,

a most fontos lesz, hiszen

új értelmet kap egy szó,

egy mondat tebenned.

Jó szerencsét emberek,

áldjon meg az Isten minden

földi jóból annyival benneteket,

ami akkor éppen a legjobb nektek.

Tiszteletem. Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

 

 

Megtanulom… 2017.12.11. https://julamami.com

 

Szegény, Hazánk, Csoda Szép, tisztán látható,

az már összefüggésében mi történhetett vele.

Amikor tolod, mert megteheted, azt is amihez,

középszerűen értesz, jó az, legalább nem látják

meg, a tehetségesek által odatett, jó minőséget.

Magas szinten, jó minőségben hozzáértő tegye,

 mond-e, valami fontos-e, ott, ahol, érteni kéne.

Megtanulni megelőzni, értően kommunikálni.

Hát megtanulom, hiszen, hogy is jövök ahhoz,

hogy nyugodt legyek akkor, ha nem tudom.

Felajánlanak nekem egy lehetőséget,

még nem értem a nyelvüket,

viszont átjönne a jó szó.

Mit istehetnék,

hozzálátok,

már csak

a türelmet

kérem, hogy

tudjak kérdezni.

Mit nyújtana az a

 jónak tűnő lehetőség,

számomra, hozzálátok, s

 megtanulom az ő nyelvüket.

Amivel az a lehetőséget adja,

rálássak, kihalljam, megérezzem.

Ah, értem én, hogy azt gondolják,

sokan, hogy ők mindent tudnak.

Tán, ah,  szükségük lenne még több

tudásra, ha amit kitaláltak, ahhoz

be is vonzották a megoldásokat.

Azt a, nem semmi, jól ki van találva.

Ezzel már nem lehet mit tenni, a helyén

van mindenki, pedig még nem is lehet azt

tudni, hol milyen tudásra lenne szükség még.

Milyen érdekes lehet ez a fordított, gondolom,

ha mégsem jön be, az se, a várakozásnak nem

felel meg az elképzelt, hát cserélgetik majd.

Semmi sem állandó, tudjuk mind, akik már

találkoztunk az életben, hirtelen jövő,

másoknak talán jó megoldásokkal.

Sorsszerű, kinek volt, kinek nem

is tűnt még fel, hogy van sorsa.

Legfeljebb ha a körülötte élők

elhasználódnak, majd letudja.

Ha a tudás nem fontos, akkor

mi lehet ott a fontos épp most.

Átlátni, kihallani, megérezni,

összefüggésében látni, amikor,

eljutottam idáig, nagyon jó volt.

Tudni, hogy meglett a gyümölcse,

a sok tapasztalatomnak, Isten adta.

A megoldásokat, ahhoz, hogy akik ide

eljönnek és szeretnék tudni, mit látok,

megkapják arra, ott látható a válasz.

Persze nem biztos,

hogy azt amire ők

gondoltak, hanem

azt ami ott van ahhoz.

Az ő saját tenyerükben,

mint sorsszerű megoldásuk.

Tanulj, hogy tudjad, ismerjed

a saját sorsodat, te se, másoknak

legyél kitéve, mindenkor és mindenben.

Hiszen, nem mindenki jó szándékkal van ott,

vannak akik azt feltételezik, ők mindent tudnak.

Észre sem veszik azt, hogy alaposan le is maradnak.

Nem változtatnak, csak, hogy a Világ változásban van,

akkor is a porszem igazodik és az nem fordítva történik.

Különösen akkor, ha valakiknek tartják magukat, ah, gőgösen,

na akkor mint a tenger, annyi hasonlót olvastam a sorsokban.

Ne tegye senki sorstalanná, az ideszületett népet, mert az

is lehet, hogy azonosulni fog, mindazzal aminek őket kitette.

Maradjak most csendben, hiszen nem kérdezett engem se,

itt senki sem, hogy kit kérdeztek erről, nem tudom, csak azt,

tudom, hogy a tapasztalatommal, tanultjaimmal már rálátok.

Nem ajánlhatom fel senkinek sem, úgy, hogy ő megvan arról

győződve, ezt is jobban tudja, hiszen neki van, ahhoz, rangja ám.

Én meg az apró porszem, hogy jönnék ahhoz, hogy azt mondjam,

talán én azt másképp is láthatom, sokféle lett a 24. év alatt abban,

a megtisztelők által a rálátásos, kihallásos, megérző tapasztalatom.

Betanulni, összefüggésében meglátni, az nem ugyanaz a kategória.

Tanulni lehet a saját gyermekedtől is, hogy tudjatok kommunikálni,

nemcsak tőle kellene várni, hogy igazodjon, mert neked van korod.

Tapasztalom, hogy mekkora tudást hoznak a gyermekek, ki abban.

Mások meg másban és tulajdonképpen házhoz ment a tudás, csak

nyitottnak kellene lenni, ahhoz a korosabbaknak, hiszen ők még

nem azt, nem úgy tanulták, most adja magát a tudáshoz a Világ.

Érdekes érzés volt, amikor eldöntöttem, megtanulom azt

a nyelvet, hogy tudjam miért pont nekem ajánlják azt.

Ki miért hoz egy döntést, vagy mások nem hoznak

döntéseket, megvárják, amíg felettük döntenek.

Az is lehet, de az emberek hozták a tehetségüket és

adnák, kinek hova lenne a legjobb, az ő hozzáértése.

Mint az összerakós, egymáshoz illeszkedne a tudás.

Egy Haza ez csak egy, tiszteljük, becsüljük hát meg.

Ott fontos lehetne, de ha így is jó, akkor már csak

imádkozik, aki már tart ott, hogy van arra igénye.

Nem unalmas az élet, ha folyamatosan van ami

adódik és meg lehet tanulni, úgy is meglátni azt,

amit addig, csak más módon láthattam még meg.

Nyilván fontos, a pontosságra, van saját igényem.

Persze nem kérdeztek, hogy jönnék ahhoz, amikor

meg is vannak győződve, tudja, hiszen megmondta.

Nem kontrollálta azt senki sem, szembesülnek vele,

hogy jó ha ők maguk teszik meg, mindannyiszor azt.

Nézz magadban szét, látod milyen szép, a lelkednek

tiszta tükre, mi mind, tehetségekkel születtünk meg.

A megoldás természetes, az intelligens alkalmazkodik,

 megfelelően, ahogy lehetséges, nem árt magának sem.

Jelzi azt, mások miért nem látják, persze ha kérdezik.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” eladó.

Olyan hozzáértőnek, aki hasznossá tudná tenni ott is,

ahova engemet, tíz éve már annak, nem engednek be.

Összefüggő, széles látókörre, amit ad ennek a tudása,

bárhol szükség lehet, tudni azt, hogy van olyan ember.

Hozzáadva a saját tudásukhoz, kiemeli az arra rálátást.

Sokan nézik, többet látnak, ha meg összefüggésében is

 látják, nyugodtak lehetnek, becsapni őket nem lehet.

Látni a hétköznapi csodát, tiszteletre vágyik a Világ,

tanulj, hogy tudjad, a tudás, tartást, méltóságot ad.

Tiszteletem. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom. Julamami védjegyesen.

heringesarpadne@julamami.com
2022.12.11. Tiszteletem. heringesarpadne@julamami.com Mostoha, mondjuk, nagyanyám, nemcsak nem várta a megszületésemet, hanem már amikor megszülettem, tán, érezhette, hogy nem tud szeretni engem. Azt mondták nekem, hogy az orvos rendelt meg, hogy meghozom az étvágyát, anyánknak, amire kihordja a terhességét, együtt velem. Mivel, elszélhámoskodták tőlünk, az örökséget, még szinte gyermekek voltak, amikor összekeltek. Egy szeretetben, szorgalmas anyja mintáján nevelkedett árva leány, anyánk. Meg egy jólétben nevelkedett, a szülei válása következtében, kiszolgáltatottá lett, apánk. Még nem volt, nagykorú az anyánk, amikor férjhez adták, tán, hogy letudják. Az anyja halála utáni, örökségét, ami kettőjüknek apámmal, már, közös lett volna. Házat néztek ki az otthonunknak, ami okozta, a döntésük következtében, az életre szóló bánatukat.  Az üzlethez nem értettek, bizalommal voltak, hát, szélhámosok kezébe került a pénzük. Mielőtt megszülettem volna, a szélhámosok gazdagodtak meg, az övék lett a vagyonuk. Nem lett házunk, hanem, az örökségül kapott, addigra, pénzzé tett, mindenüket, elveszítettek. Akkor születtem én, már albérletbe, talán azért lettem, ízig – vérig megelőző. Ezt a hivatást gyakorlom, szívvel – lélekkel, motiváló énnel, születettként. Ehhez adott az Isten tehetséget, na meg a magzati szakaszomban már átéltem, a napi és egyre csak gyarapodó, nehézségeket. Már gyermekként, igyekeztem szedni a talpaimat, meg és felnevelni magamat. Az óvatosság megmaradt, a hivatásomhoz szükséges volt, a tehetségem általi és a tapasztalatom, adta a tudásom.  S a tömegnek számító, színes palettával jövő és más szinteken élő emberek sokaságának. Köszönöm. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami Önismerti oktatásom, nevelésem, megjön az önbecsülés is közben.  Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami szeretettel. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Hétköznapokon  és szombatokon, 10.00 és 12.00 óra között. +36302470589 telefonom és webtenyer@gmail.com tájékoztatom.

 

 

 

 

 

 

Se tartás, se méltóság, csak lazaság… 2016.12.11. https://julamami.com

Édes Hazám Csoda Szép, kérlek, ne menj még,

hiszen a sok szépet és jót mi ide tettük,

megvárjuk itt, mi nem mentünk sehova,

hiszen ha el van ültetve a fa és gondozva,

az a gyümölcsét is meg kell idejében hozza.

Ismered-e a Hazaszeretet érzését, vagy csak

beszélsz, beszélsz, beszélsz, voltál-e lent már,

azért mert mások tették veled azt, nem te.

Ha meg is történt az, hát nekünk mi

közünk lenne ahhoz most,

vagy bármikor máskor, hisz,

mi nem ilyenek vagyunk, soha

nem is voltunk, éltük a magunk

egyszerű életét, a sorsunkban

hittünk, mint az Istenben is.

Mi tette ezt veletek, hogy

készültök az ünnepekre,

mond majd templomba

is bementek és közben,

becsukjátok a szemeteket,

 ne lássátok a tekinteteket.

Mondjátok, gondoltatok-e

arra, hogy mindezt a mások

verejtéke hozta ide így össze.

Nehezen hiszem, hogy nincs

egy kicsinyke idő se, amikor

magatokba szálltok, látjátok

a valóságot és nem siratjátok,

azokat akikkel ez megtörtént.

Sikerek nélkül félbemaradt

sorsok, egymástól távolodó,

emberi kapcsolatok, miért.

Ami összetartozik az együtt

marad, szétválik ami nem.

Miért másokat utánozol,

miért nem éled az életed,

a tökéletes az Isten maga.

A belső tartásod ismered-e,

a káprázat nélküli valóságot,

a méltóságodat felismered-e.

Mondjad mi ez az össze-vissza,

ide-e vagy oda,

hol ide, hol oda.

Van-e önnek

halmozott

java, akkor,

ha még érti,

adjon belőle

oda, ahol

annak nagy

már a hiánya,

magát vigyázva.

Azoknak miért

nincs semmije se,

akik beletettek ide,

sok jót és szépet is.

Miért nem jár belőle,

ha tudják, hogy ide tették,

akkor ők azzal terveztek is,

hogy majd nyugodtak lehetnek.

Hiszen a Szülőhazájukban élnek.

Miért nem kérdezik meg azt akit

érinthet az ami az ő joga lenne itt.

Jól érezni magát a bőrében, hiszen,

azért is mindent megtett, bízott ő is

abban, hogy ilyen elő nem fordulhat.

S most csak néznek ki a fejükből,

akik értik, hogy mi történik, de

nem hiszik el, hogy amit látnak,

az a valóság itt most és tényleg.

Odáig még nem értek el, de már

nincs is hova menniük, megszűnt.

Mi az előretervezett és mik

azok amik hirtelen ötletek,

hahó a becsapottak házát

kidöntötte el, hogy most

ki vigye, vagy lakja-e be.

Ki mire, hova tervezze,

hol erre, hol arra megy el

és minden egyes fillérje.

Miért nincs ehhez mérce,

hogy meddig az addig és

ki hallja és ki nézheti itt.

Se erre, se amarra el ne

térjen, amoda meg semmi

esetre se csurogjon belőle,

nem gond, hogy beletette,

legyen az ő gondja örökre.

Lehet, hogy már nem mer

szólni senki sem, hiszen

nem szeretné, hogy még

abból is gondja legyen.

Miért látszik gügyének,

az aki, nemcsak a pénzre

gondol éjjel nappal, próbál

úgy élni, hogy ne ártson és

ne bántson és senkiket sem,

pedig mind így születtünk meg.

Kérem keressék meg azt amit

elhagytak valahol, uram Isten,

rekordot csinálnak abból is,

hogy a szegényeik esznek.

Mekkora fájdalmak ezek, ki

nem szól erről időben, hogy

ne tegyék, ennyire le neee.

Fékezz, mielőtt megszoknád

a lóval növelt magasságodat,

mert megteheti helyetted a lovad.

Örülj ha ki tudod mondani még, hogy

bocsánat, ha már nem akkor engedd

el azt ami görcsben tart, hátha az

megszabadít majd, ember maradj.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Tiszteletem. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom. Julamami védjegyesen

Szeretettel. Julamami

A kezed, inkább csak legyintsen… 2018.12.11. https://julamami.com

Ha kikopott, belőled, az emberies,

a kezed, inkább csak legyintsen,

ha benned, alázat nincsen.

Egy tükör,

valakitől.

A félretett

érzését, is, meg

lehet, szokni, inkább,

mint, megalázó kezet rázogatni.

Nem tudom, tudják-e, akik, megint,

döntöttek felettem, hogy ha ezt is

megszokom, se lehetek, rutinosan,

mások, kénye, kedve, szerinti.

Persze, él bennem a bizalom,

mint eddig mindig,

megkapom a

megoldáshoz, a

 megfelelő, pillanatot.

Kerülővel jutottam be ide,

mert, az oldal, változásban,

van, a szomszédom is, keresi,

mit tehet érte, elszállt a lehetősége.

Pillanatnyilag élek azzal, amivel

 lehet, a www. julamami.eu.

látszott éppen a mezőben,

bent lévőnek. Valami

történik, amit nem

kértem és mégis.

Történik valami.

Nem tudom,

volt-e már,

teljesen

kiszolgáltatva,

aki, ezt ilyen, teljes

nyugalommal csinálja.

Pillanatnyilag, a

Web-tenyér,

web- mutter.com,

nem ad lehetőséget,

az írásra, a megszokott

módon. Hát igyekszem és

köszönöm, a tanítómnak.

Amerikában élőtől, tanultam,

éjjelente, úgy, hogy ki sem

  tettem, a lábam innen.

Tudta, mire, hogyan

tanítson.

Gondban

voltam, hát

ezzel segített.

Azt mondta,

azért, mert,

előtte meg,

én voltam,

a segítője.

Amíg nem

jön rendbe, az

íráshoz az oldalam,

magam szerint, megint,

mint eddig is megoldom.

Talán az volt a gond,

hogy leírtam,

a nyugdíjamból,

megélni, nem tudnék.

Hát amíg dolgozom élek,

amíg élek, dolgozom.

Pedig a megoldás ez,

ne gondoljátok, hogy

nem dolgoztam át az

életemet, de igen.

Valahogy, úgy,

esett, éppen,

a nettót számolták.

Nem változtatnak rajta,

hiszen csak kevesen vagyunk,

akiknek, a nyugdíja, nem éri el,

az 50 ezret sem. Hát döntöttek,

megint, ah, felettem, nincs kivel ezt,

megbeszélnem, nincs kitől kérdeznem.

Ha megmondták, hát megmondták, ah.

Így, a magam, módján, már szinte,

rutinosan, igyekszem, túlélni.

A reménybe, nem szoktam,

kapaszkodni, van az Isten,

azt tudom, ettől van, ez

a lassan végtelen,

alázatom.

Hát, nem

szomorkodom,

inkább, keresem,

a megoldást, hinnye.

Adjon az Isten, minden földi

 jóból, annyit, mindannyiunknak,

ami éppen időben van és jókor jön.

Tiszteletem. Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom. Julamami védjegyesen. Szeretettel. Julamami

 

 

 

 

 

 

 

Emberiesnek születtünk… 2016.12.10. https://julamami.com

Emberiesnek születtünk, nem tud máshogy

járni az eszünk, abban meg is maradtunk,

  a belső kontrollunk, mutatja a helyes utat.

Ezért fontos lenne mindazt, amit nem hoztunk,

a jóban és szépben, egymástól megtanulni,

elárulom, én most tanulom a racionálist.

Lehet neves helyeken tanulni, képződni,

ami által a hatások, több éven keresztül,

hatnak rátok ott. Akkor átveszitek azt

is amit, nem is gondolnátok, hiszen ti

abban éltek, átrezeg minden rajtatok.

 Ha van alázat, önmagatok maradtok.

Abban amit a génjeitekben hoztatok,

s amivel segíteni lenne szükséges ott,

ahol születtetek. Annyival amivel nem

rontjátok el, hajaj, csak a túlzásoktól is

mentsen meg az Isten. Mindannyiunkat,

 minden ilyentől és minden szinten.

Voltam egy eseményen régen,

ahol elmagyarázták nekem,

itt az a szokás, hogy az utolsó

vasukat is kiadták arra, hogy

mindenki olyan ruhában,

úgy mutatkozzon ott,

ahogy ő élni szeretne.

S azt sem bánja, ha arra

rámegy az utolsó utáni fillérje,

 megmutatja a világnak, ő is van.

Jó lett volna felkészülten menni,

tudtam abból is, volt is mit tanulni.

Felfogva, önmagatokat erősítitek és

azt ami nem változtat meg, nem fordíthat

ki magatokból, beépítitek mint többlet tudást,

 folyamatosan kontrollálva, attól, ki nem fordulva.

Nem szabadna a saját lelked rezgése

fölé menni, helyeztetni magadat, mert

a visszaút is megvan ám egy pillanat alatt.

Ha elvettél valahonnan, ott most hiány van,

ne lepődj meg majd, ha neked ott, csak pénzért

lesz minden és a szeretet, pénzért át nem adható.

Ha szeretetlenül és érdemtelenül gazdagodtál meg,

hát fizess oda, annyit, amennyit akkor elvettél onnan.

Úgy tán, a lelked a szeretetlenségtől való kiüresedésétől

megóvhatod, hiszen, adni születtünk, tán, mindannyian.

Beszélnek a bakancslistáról, ezt meg, sorsnak hívják.

Szeretetben élni

megtanulható,

amikor elindul

a jóérzés a

lelkedben és

hozzá a ritmus

a te szívedben, na

akkor van ott az ideje,

felfogva azt, adni igen jó.

Ha, a szeretetet kifele mutatod,

magadat lopod meg, onnan ahol van,

ellopni nem lehet, azzal működik már.

Hahó, mindig oda és akkor, annyit,

adjál, ahol az megoldás lehet,

nem lesz látványosan

nagy az eltérés.

Nem okozhat,

irigységet, a

 többiektől,

nagyon

nem tér el. A fokozatosság felismerése.

 Ne változzon meg az a miliő anélkül, hogy

felfogná, tudna is arról, mit szól a környezete.

A jóérzésből való jóból, lehet csak, építő a jó,

beépül a lelkedbe, szívedbe, agyadba is.

S amikor megérint a pillanat ereje, na az,

amit elfelejtened soha sem lehet, a tied lett.

Mindig oda és annyit, amennyivel nem ártasz, a

 legjobb szándékod nem elég, minél több az adni tudó,

annál emberibb a visszaáramlása, az idő azt megoldja.

Van amikor már bevett, gyakorlattá vált az, hogy

hova menjen, a sok és csak, egyszeri a jó,

aminek a hiánya nagyobb mint volt.

Ahol felhalmozódik a sok

nem szeretetből való,

ott az már ártó, hahó.

A lelkesedés még nem

elég, a szívesség, ah,

félreérthetővé vált.

Motiváltan tudod,

abban hoztad a

tehetségedet.

Másoknak, az a

kezdet, tanuld meg,

a nagy igyekezeted,

ne árthasson senkinek.

Mert nekik, azután is ott

kell élniük, amikor már az

irigység felütötte a fejét.

Ne várd azt, hogy amit te

már felfogsz, másokkal

is úgy legyen, mert ha

ők azt tudnák tán ők

lennének a helyeden.

Vannak ők, akiknek, az

irigység már alacsony fok.

Ne húzd rá, a sablonodat,

a többieknek az életére.

Magad oldjad meg azokat

amit te hoztál, feladatnak,

azzal törleszted a hozottad.

Az Isten idetette, minden,

fokozatossághoz, azt is, mint

lehetőséget. Ha nem éltél vele,

hanem hirtelen léptél bele, a

megcsillanó végtelenbe,

ahol soha nincs az

igényeknek vége.

Hát ülj le és most

gondolkodjál el te

azon, mennyire is

mentél el, attól is,

ahol felnőttél. El onnan,

túl korán, ki is rohantál, miért

is, menekültél, ennyire előre.

Hátra nézni nem mersz, hisz

ott van tán, minden romokban,

ami a hiányokat menet közben

okozta. Ha valaki, nincs a helyén,

lelkileg, szívében és gondolkodva,

ne vállaljon, kérem szépen, olyat, hát,

ami annak, az emberséges alapja volna.

Már letörlesztettem, amit úgy tudtam,

le kell, jóérzésből tettem, megtanultam,

mit jelent a szeretettel adni kifejezés is.

Az online világában, a szolgáltatásaimmal

megtanultam hát, a különböző kultúrákból,

annyit, amit az oktatásom alatt át is adok.

Oktatom is amikor megtisztelnek és

 bejelentkeznek, akik arra érettek.

A tisztelet szép, a szeretet jó,

vigyázzunk rá, ki ne üresedjen

hát, a tiszta szó. Tán, mindegy

mit hozott és mit kell tanuljon,

de anélkül, hogy ne adott volna,

el semmit se várjon, abból lehet

merítenie, amit maga teremtett.

A többi az csak a látszat, csak a

 felszín, már átlátható minden.

Átfordultunk a címe annak

a festésemnek, ami a könyvem

fedele lett. A csoda az, ami ott van

minden emberben, legfeljebb

még fel nem ismerte, de

az idén az is meglesz.

Szeretettel. Julamami

Van-e erősebb, mint a szeretet… 2016.12.09. https://julamami.com

 

Ha egy tehetséges népnek nem adatik

meg az, hogy a tehetségeikben ki is

bontakozzanak, szürkévé válhatnak.

Hamar elmennek azok, akik a szintjük

alatt kénytelenek vegetálni, mert nem

kaptak a tehetségükhöz is lehetőséget,

akkor ha nem elég edzettek az élethez.

Nem tanult a tudásom, tapasztaltan vagyok,

itt is, s akkor amikor megtisztelnek és jönnek,

persze az iskoláimat is elvégeztem, ami tetszett.

Megtaláltam egy kulcsot, adnám közre most,

mert meggyőződésem, hogy az idén ami

összetartozik az úgy is marad, s aminek

nincs köze egymáshoz az szét is válik.

Szeretném tudatni a Világgal, hogy

milyen fontos jeleket fedeztem fel,

mivel a Hazámban nem tudtam vele

kezdeni a 22. év alatt, ezért jöttem ide.

Mielőtt még szétszednék és megaláznák,

a felfedezésemet is, keresem a hozzáértő

segítséget, nemcsak oktatom, naprakész

 is vagyok, a tapasztalásban benne vagyok.

A tenyereinkben van a sorsunk térképe, ha

 ismernék az emberek tudnának élni vele.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés,

megelőzés, megelőzés,

megelőzés.

Hátha akad

már olyan

ember, aki

 érti, hogy mit is

 szeretnék mutatni a Világnak,

 mint megelőzésként, most tudatni,

hátha még pont, időben lenne mindez.

Én nem tartozom se ide, se oda, tartozom

hát mindenhova, aki megtisztel épp oda.

Ha a gyermekek, még időben tudhatnák,

hogy amitől félnek, amit megéreznek az,

 nem az ő hibájuk, a hozzá nem értőké.

Nagyon fontos lenne, hogy minden

gyermek találkozzon egyszer, egy

olyan emberrel, aki érti, közvetíti,

hogy mit tudnak ők jobban, mint a

 környezetükben lévő felnőttek.

Vannak akik a szeretetben jól

otthon vannak így születtek, s

 nem romlottak el a felnövésben.

Őket sokszor érik olyan helyzetek

amikkel szembesülniük kell azzal,

hogy nem értik miért is olyanok.

Nem mentek mellé, nem tértek

el attól, amilyennek ők születtek.

Nagyon komoly hátrányban vannak,

a többiekkel szemben, mert ők nem

ártanának, hiszen látják a hatásokat.

Így egyszer csak azt tapasztalják,

hogy az a sok jó energia,

amit ráfordítottak,

a sikerük helyett,

féltékenységet

és irigységet hozott és

teljesen hülyének nézik őket.

A szeretet az mindannyiunkba biza,

a születésünkkor bele lett ám kódolva,

ha valami miatt nem tudott kifejlődni belül,

bizony jól megpakolják a külsővel pótolják.

Beszorulhat az energia akkor, ha bántották

az ő lelkét vagy egyébmódon, nem beszél,

hallgatag, mert már nincs is mit mondania.

Túl erős a ráható és visszafogó, nem lehet

szabad áramlása se a szeretetének sem.

Nem azt várják tőle amiben tehetséges,

hanem az ő meg nem valósult álmaikat.

Nincs honnan venni már hozzá a még és

még energiát, mert csak visz és nem hoz.

Az egészséges körforgás nagyon fontos,

ha csak ad az ember, elfogy az életereje,

megtanulható az is, ahogy ez áthidalható.

Az alázatnak sok színe van, az nem árthat,

abból nem lesznek kitörések, kifordulások.

Ők egy idő után beszűkülhetnek, ha nincs

segítségük, s nem veszi észre az aki okozza.

Olyan fennhangon, erősen mondja, rezeg,

már fájdalmat okoz a másiknak lelkében.

Lehet, hogy vele is ugyanaz történt meg

gyermekkorában, s attól hangos ő, hogy

ne jöjjenek közel hozzá, védekezik vele.

Ami meg nagyon szembetűnő másoknak,

is az amikor látod, hogy miért lehet az most,

hogy akkora sikerekben terpeszkednek ott.

Összekapaszkodott energiának mondom,

úgy járnak kelnek, mintha azt betanulták

volna, hogy lehet kirakni a kirakatba azt,

ami belül nincsen és soha nem is volt ott.

Hiszen látszik rajta, hogy alacsonyan van

ott minden ami által az lehetséges lenne,

viszont láthatóak mintának mindenben.

Komoly feladatok most azok, amikor most

sűrűn gyakorolva az alázatot, megmaradhat,

nem veszik el az össze-vissza helyzetben se.

Az idén le kellene tenni minden olyat, ami

a jövő évtől már árthat, a jóban vagyunk.

Már látszik minden, kint van a felszínen,

attól mert nem látod, azért az úgy van.

Amikor már erős birtoklásban vagy,

nem győzöd vigyázni a javaidat,

másnak láttatod magadat,s

 abból is jól profitálsz majd.

Nem szeretnék a bőrében

lenni annak, aki azt gondolja

ott lehet minden az ő markába.

Ha meg korábban adsz, mint arra te

már beértél volna, kiszolgáltattad magad.

Tanuld meg időben használni, a lélek, szív, ész,

határaidat, s akkor veled ez elő nem fordulhat.

Ha nem ismered még a saját és generációs határod,

hát bizony átfordulhatsz a túlzásokba, mert belül már a

lelkiismeret furdalhat, ha oda, meg amoda nem adhatsz.

A jóérzésből való jóból lehet építően jó, minél több

az adó, annál jobban visszaárad, az idő megoldja.

A szeretet is energia, magas lélekrezgésben

már látható, lélektől-lélekig, szívtől a szívig

ható, észrevehető, ha nem üres az adott szó.

Látványosan sokkal, ha nincs jelen a szeretet,

dúskálásra szánva sokkoló, a tiszta nem pótolható.

Mert jön a hétköznapi holnap, addigra már erősen

hiányossá váló, hiszen megérezte, hogy jó az a jó.

Ahol felhalmozott a sok nem szeretetből való, ott

az már ártó, belülről romboló, hiszen nincs tiszta szó.

A tisztelet szép, a szeretet jó, vigyázzunk rá ne

telepedjen, az üresség csábító csillogása,

ami magával hozza, az elszürkülés állandóját.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

Hol bujkálsz szeretet… 2019.12.08. https: julamami.com

Hol bujkálsz szeretet,

gyere elő kérlek,

csak a magam nevében

ígérhetek.

Kiállok melletted, pedig  mennyit kaptam érted.

A magam erejével sok éve védelek.

Hittem benned, ez a nehéz

időkben,

sokat

segített.

Megtanultam bánni veled.

Megláttalak az emberek orcáján.

Kézfogásán, mozgásán.

Megéreztem

a  rezgésedet.

Éltem benned,

a szívembe, lelkembe engedtelek.

Jó volt tudni, itt vagy velem.

Nem hagytál el végleg,

csak néha, picit,

átmenetileg.

Oda bújtam a melegedhez,

ha fáztam, akkor is ha csak,

a  tekintetemmel, körbe – körbe járhattam.

Védtelenül álltam, a sötét, hűvös, gőgős áramlásban.

Nem jártam soha nálad, nem láttam a portád, se a házad.

Birtokolni nem tudnálak,  nem ismerem, az arra utaló vágyat.

Remélem sokan elférnek nálad, kérlek engedd meg nekem, hogy ne

néma követ legyek nálad. Sokan inkább szépítenek, mint az mondják

bocsánat. Tisztulni csak akkor tudnak, ha beismerik, ők sem tudták,

hibátlanul élni az addigi életüket, hinnye de erősek a különbségek.

Megszólítalak hát szeretet, hiszen tudod milyen sokan várnak.

Alázattal, kitartóan, szeretetre szomjaznak, régóta sorban

állnak nálad, nézz ki kérlek, hogy még időben láthasd.

A tekinteteddel a tisztulni vágyó,

reszketőket áthasd.

Szépen kérlek, a

megérdemelteket,

sokáig már ne várasd.

Fordulsz egyet, kettőt,

hármat, s már újra áradsz.

Tartást kapsz, s ők a kérdéseikre

választ, a támaszra várók  támaszt.

Álldjon meg az Isten ugye még láthatnak.

Nem magam miatt várlak, hiszen bennem rezeg

a lenyomat, egy pici hangulat, áramlat, amíg az így hat,

megmarad. Minden jó embernek mondom, szeretetből vagy,

ha már biztonságosan teheted, áradj, magad miatt adj, adj, adj.

Ne félj, minél többen várnak, annál nagyobb áramlásban járhatsz.

Bekerülsz a körforgásba, otthon leszel, nála és nála és nála és nála…

Áramlik vissza a részedről hála, hinnye, az is bekerül a körforgásba.

Az majd az emberek tartását formálja, szeretet plusz hála,ah, nem

ítélhetnek senkit sem kiüresedésre, se ellehetetlenítő magányra.

Aki megízleli, rájön, nem idegen tőle az íze,  sem a rezgése, ah.

Azt veszi észre, ott marad a tartásában, méltóságot adva.

Elindul újra a körforgása, nem áll le, csak a pillanat,

átfordítja, megújulva, megint és újra útjára indítja.

Bekerült a körforgásba már a kezdet kezdeténél,

Istennek hála, hiszen nem az ember irányítja.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Műhely, a megelőzésért e.v.szeretettel.

Lemaradsz… 2017.12.07. https://julamami.com

Ide születtünk, itt érintette a ( mezítlábunk) az anyaföldünket és tettük meg az első lépéseinket. S nevelődtünk, vagy neveltük magunkat, iskoláztattak, vagy nemcsak a hétköznapokkal iskoláztattuk magunkat. Ki mikor, miben megtaláltuk a hivatásunkat. S vagyunk itt élünk, akik feltaláltunk valami nagyon fontosat. Nem hagyhatjuk el a szeretett Hazánkat, mert a lehetőségeinkre vártunk és nagyon, (túl) sokat. Nem akartuk elhinni, hogy a saját Hazánkban nem kapunk lehetőségeket ahhoz, hogy bemutathatnánk, hogy mit találtunk fel. Hát kivárjuk és csupán annyit várunk vissza, mint amit a Hazánkhoz hozzáadtunk, jóval és széppel. Hiszen mindenkit egyformán szeret az Isten, egyenként teremtett bennünket, remény van arra, hogy jókedvében. Ha ezt végiggondolod (döntőember), talán nem érezzük majd, az életkorunk szerint, már behatároltnak, letudottnak, magunkat. A sorsunk szerint, sok év telt el, a semmire várva, mivel mi ilyet nem tettünk és tennénk másokkal, nem akartuk elhinni, hogy ez a saját Hazánkban megtörténhetett velünk. Így hát, még révbe nem értünk, várjuk a lehetőségünket, hogy sorstalanná ne váljunk. Ne reménykedjen senki sem, helyes, jó döntésre képtelen, nem adjuk fel. A jól megérdemelt siker nélkül, helyett, amiért nagyon megdolgoztunk, általa, sokat tettünk bele a Hazánkba, nem megyünk el, megvárjuk. Hátha akad egy (döntőember), aki helyesen látja majd, mindazt, ami most nem működik helyesen. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó., Műhely, a megelőzésért., prevenciósként. Az online önismereti oktatásom által, felnevelődhet aki úgy döntött, a saját sorsához. Julamami védjegyesen.

 

Amikor becsaphattál sokakat, mert nem is

gondolhatták volna, tán készültél rá, tudatosan.

Majd megtudod, szembenézhetsz magaddal,

akkor majd, ha a tükreidet idejében kapod.

Ha mégsem időben észlelnéd, sajnálom,

megelőzésben érted tenni, nem tudok.

A múlt elmúlt, ha nem vagy otthon te

a jelenben, mindenről ami számodra

fontos lenne lemaradsz, fel se fogod.

A régi jól beváltat keresed, nincsen.

Az oktatás, nevelés címszó alatt,

ha nem is hétköznapi az, amit

írtam, hát nem is azt kapod,

ha jelentkezel az oktatásra.

Most még nem szeretnéd,

azután meg már

későn lenne.

Mindennek

megvan a

maga ideje.

Nem hozzád

igazodik, mert

neked kellene azt.

Észre venned azt is,

nem mindig lehet

igazad sem neked.

A mások igazát, tán

tiszteletben is lehetne

tartani, hogy a sajátodat

ki tudjad időben fejteni.

Miért nem tud valakinek

az egyénisége kialakulni,

ha időben nem hagyják.

Az adott helyzetekben

úgy, nem tapasztalhat,

megóvták, megvédték.

Vagy erővel belevitték,

szintje alá beterelték.

Nem erősödött fel, így ő,

 a hozott feladatához se,

idő hiányában, inkább

kiszolgálták, ő hagyta.

Az ami a lelkesedését

egészségesen hagyja,

az lenne a saját határa.

Ha nem vették észre azt,

 fontosságra hivatkozva.

Mindig van lehetősége

a  maradandót nézni.

Innen, visszanézve

és már naponta azt is

tapasztalva, most így

elmondhatom, tudom.

Igyekszem továbbadni

 oda, ahol a vevő erre.

A tanulása nélkül nincs

meg, a pillanat érzése.

Megtapasztalhattam,

az átfordulásnak volt

ott, egy erős érzés.

Ha nem készítettem

volna oda a vásznat,

na meg a festékeket.

Nem lenne most az

sem tán megörökítve.

Így meg ott van, már

a vásznon, ha az aki

ért hozzá, meglátja,

pontosan tudja mi az.

Amit ott megfestettem.

Nekem nincs vagyonom, se

semmi olyanom, ami másoknak,

a legtermészetesebb, nekem nincs.

Nem azon igyekeztem, hogy az legyen,

megbékéltem, nincs üzleti érzékem, ah.

A tapasztalt tudásom az én vagyonom,

  feltalálhattam, lerajzoltam és oktatom.

Ha észre vennék az emberek, nekik

is két oldaluk van, megtanulnák,

azt amit nem hoztak, tudhatnák.

Úgy éltem, ahogy fel tudtam fogni,

az életemet, s nem a mások szerinti

sablonban. Se együtt nem haladhattam hát,

azzal ami magamhoz képest hagyott volna élni.

Életem során nem találtam meg, pedig kerestem,

a saját magam sikere szerinti, jó életminőségem.

De haladhattam abban, amit lelkesen, szívesen,

megéreztem, kihallottam, átláttam épp akkor.

Nem védhetett, egyedül szenvedtem meg.

Azokban is, amikkel mások, nem biztos,

hogy találkoztak még, életük sorában.

Ha nem az elfogadást, tanulták meg,

először, mielőtt még bennük bármi,

kérdés kialakulhatott volna akkor.

Mondjad, kitől várhatnád el azt,

hogy legyen tisztában vele, ami

benne nincsen, mert sohasem

találkozhatott azzal életében.

Vannak határok, van az Isten.

Mindannyian másban hozzuk

a tehetségünket, szorgalmasan

szükséges lenne megtanulnunk.

Azokat, amiket nem tapasztaltunk,

mert nem volt benne ott ahol éltünk.

Szeret az Isten, azt szoktam mondani,

ha megértek valamit, amit addig nem.

Körbeérésnek is nevezem, hiszen attól

kezdve, ha az nem épülhet be időben,

oda ahol éppen tart az aki érintettje,

hiányában már a szintje alá is került.

Mások veszik át az életének azon

élményeknek számító eseményeit.

Amit ők már értenek, de nem segítik,

inkább kihasználják, az ő tehetségét.

Ezért a most pillanata nagyon fontos,

minden helyzetben van olyan pillanat.

Amikor a belső tartása megerősödhet,

pont azáltal, hogy a lelke, a gondolkodó

agya és a szíve, egy életritmusban lehet.

Teljes érzésnek neveztem el, azt megelőzi a

 telített érzése, körbeérése, időben jót tesz.

A boldogulás érzése szabadul fel ott akkor.

Sok ilyet lenne szükséges megélni ahhoz,

hogy boldognak érezhesd te is magadat.

Ha kimaradsz belőle, mert fel sem fogtad,

miről szól az élet, megélik általad helyetted.

24. éve annak, hogy tapasztalhatom mindezt.

A hivatásomnak adta a teremtő, hát gyakorlom,

nem vágytam másra, mint csak az adni tudásra.

Nem lehet unalmassá válnia, hiszen mindig van,

valami új amit felfedezek általa, boldogulok benne.

Volt, hogy kimondtam a boldogság szót, na akkor

aztán megkaptam a magamét, hát megtartom én

magamban, s átadom az oktatás, s nevelés által.

Megértsék, nekik is van fejlődési lehetőségük,

akkor éppen abban, s amiben most érintettek.

Nagyon halkan mondom, alázatnak hívom.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.,

tükrözi és a helyére teszi mindenkinél, pont azt,

amitől helyrehozás nélkül, szenvedne ő tovább.

Nézz magad köré, látod milyen az, pont olyan-e,

mint amit teremtettél, vagy mások teremtették

meg neked, hiszen nem fejlődtél tovább időben.

Hagytad, kiemeltek ah, önmagadnál magasabbra,

már láthatóak és erősödnek fel, a te hiányosságaid.

A saját szintjükön lévők, nem ártanának másoknak.

 S abból indulnak ki, kerülhetnek bizony, a szintjük alá,

 alacsony szinteket beengedve, megalázó helyzetekbe.

Van amit tudásként hoztunk, van amit megtanulunk,

mindenki tanulhatna másoktól, én már tudom,

időben tanultam meg én, lett, van, alázatom.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Magyarországról, Paks, Vadász u.59.  HergálHázból. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért, prevenciósként. Online önismereti oktatásom, az önbecsülésedért. Szeretettel. Julamami védjegy.

 

 

Ne add fel, ne tűnj el, a Hazádat végleg ne hagyd el… 2016.12.06. https://julamami.com

Isten hozott, vedd úgy, mint a pont időben kapott tájékoztatást, a mai napra.
Ismerem mint a tenyeremet, megköszönöm az engemet megtisztelőknek, messziről is érkeztek.
Mert meg és feltaláltam, megrajzoltam (egy napon), több mint tíz éve (átadhatóan) oktatom.
Tanácsadásért, információkért mehetsz ide és oda, miközben a tenyeredben van minden számodra, ami rólad szól és érted van ott.
Ami a saját sorsodat és a generációs feladataidat mutatja, a belső kontrolloddal ellátva, figyelmeztet a saját idődben, hogy az egyenestől, úgy, hogy visszarendezhető ne legyen, ne térjél el.
Tiszteletem. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért. Online, önismereti oktatásom és azáltal, már önmagadhoz neveled magad. Julamami védjegyesen

A pénz által mindenki elé tolathatja

magát, maga mögé is utasíthatja

a tehetségeseket. Viszont attól még,

a tehetségesekkel születetten van, a jó minőségű,

(jól tanulható) tudás, általuk, benne nem lesz meg.

Azt megtanulnia lesz szükséges.

Ó, ugyan miért is gondolják,

hogy az emberek ostobák.

Emberismeret nélkül,

illan, csusszan,

ide és oda is

csapkodva,

önmagát

fényezve,

és látszatra

az meg is teszi.

Ha valaki abban a

 minőséget megkeresné

és meglepődik ő azon,

amikor ott sem leli.

Akkor van gond,

ha az emberek

keresnék benne

az emberieset is.

Meglátják meg ám,

hol így és hol úgy, de

az is, mégis megeshetne,

hogy a most sehogy sem,

lesz abban a legfontosabb,

hiszen ott abban nincs is

 mihez viszonyítani sem,

nem is lehet minősíteni.

Pedig a Mariskanéninek

a csirkepörköltje na az,

nem semmi ám, vagy a

 Böskenéninek a réteseit,

ismeri már mindenki, aki a

 kisembereket tudja tisztelni,

hagyja őket is kibontakozni.

Őket az nem nevesítheti,

pedig a tehetségüket

élik abban meg ők is.

Hát kénytelenek azt

is elfogadni, hiszen nincs

mivel és mihez képest se

érvelni, elég lebeszélni, s

az igazitól jól el is térni.

Miről beszél, ha ő maga

nem is úgy él, s ha majd

lekopik az álcája, a ködösök

mögül kilátszik majd a tiszta,

akkor azt is megmagyarázza.

Homályos  könnyes tekintetek,

 szürkeségbe révedőkké válók,

s a most az illetlenkedők is

tán illendőn fejlődnek,

ők olyanná lehettek,

s a mérce is billegő,

de nem lényeges,

lehet vinni, de az

megint lejjebb.

A leutánozók és

a saját szintjüktől

jóval feljebb lévők,

minták is lettek, jól

összekapaszkodva és

megemeltek így még

üresebbek, no hiszen

milyen távol is van már,

a teljesedő mindentől.

Se eleje, de közepe se,

hirtelen fent, ott ahova

mások sose juthatnak el,

a jól megérdemeltek sem.

Szikkadtan száraz szemek,

megöregedve, akik itt még

meg sem és ki se nőhettek.

Ha tényleg csak a pénzről

szólhat itt minden, akkor

mi lesz itt a jóravalókkal,

akik meg gazdagnak jöttek,

szívesen, lelkesen, eszesen,

fölösleges ember nincsen.

Mond tudod-e, mindenki

hozott valamit, ami itt

neki is fontos lehetne,

ha szembesülhetne mi

az ő tehetsége, amiben

rejlik az ő saját sikere is.

Ne bújj be a mások bőrébe,

nem fog tetszeni az neked sem,

ha belül a lelkedben ott a jelzés,

hahó, tisztelettel, szeretetben

élni jó, az majdnem mindegy,

hogy kinek mi a dolga épp,

csak azt tegye, amihez ért.

A tudás hiánya mögött sokáig

nem bújhat senki sem, ide kap,

onnan vesz, kifényesedik hirtelen.

Csábítóan erős hatások a látszatok,

nem néz mögé, hiszen idő arra nincsen,

teljesítsen, erősítse a látszatot és legott.

S mondja, ha ez már kezelhetetlenné lett

kutyulva és már nem tud benne jól élni se,

mert mihez képestben, hol van az ami még

meg is lelhető, a talpad alattnyi talajod

legalább biztosan, van-e még hited

magadban és másokban is bízol-e te.

Felfordult az alja, s jól láthatóvá válva,

holnapra vagy mára erősen hat a Világra.

Egyre többen már átlátnak, megéreznek,

gondolkodva élnek, nem számít, gyermekek-e

még az életkoruk szerint, gyakran jobban átlátják,

a hétköznapok közben, ki az igaz és ki az aki hamis.

S ha egy nap kinyitották a te Hazádat, megláthatod,

téged mások értenek, máshol milyen szívesen látnak.

Megpróbálod érezni azt is, hogy jó élni, te is létezhetsz,

 használhatod újra a szavak kimondására a saját szádat.

Rájössz, fel lehet tudással tölteni a huzatosat, még a hamis

is megnyugszik, ha talál valahol, egy tiszta szavat, igazit.

El ne vesszél a sokféle idegen kultúra hatása által,

keresd meg a középpontodat, igazítsd meg a belső

tartásodat. Az emberi méltóságodat is vigyázzad, ne

bízzad másokra a sorsodat, neked kell megcsinálnod.

Tudjad majd tovább is adni a sarjaidnak, tükörbe nézve

nyugodtan láthatod magadat. Betartottad a te belsőd

által érezhető, nem ártok se nem bántok, magamra

 jól vigyázok, hiszen téged, se pótolhat senki más.

Emberismeret, egymás iránti tisztelet, tisztesség,

becsület, Hazaszeretet, hivatás, szakma, tudatos,

elhivatottság. Emberiesség, megértő elfogadás,

hétköznapi életvitel általi tapasztalás, ne legyen,

egy idő után a túlterheltség által, sem, kihagyás.

Kirekesztettség, kiüresítés, lényegtelenné válás,

gumigerinces södörintős sodródás, gyors váltás.

Igazság elhazudás, érzéketlenné nevelődés, s

mindez azért, hogy kényeskedően, kinyújtva

karnyira legyen minden, mindenkire hatóan.

Látni lehessen az ácsingózó tekinteteken a

lemondást, a beletörődést, a feladáshoz

közeli vegetálást, s mekkora az öröm,

amikor felébredve rájön, csak álom

volt mindez, csak összevisszaság.

S már hallható is mondják, csapó,

a film lepergett előtted, örülj ha

 neked ezt megélned nem kellett.

Hiszen a lélek adja az impulzust,

a szíved az életritmust, erre vár

a gondolkodó agyad, ne is csapd be

 magadat, a sorsod a te tenyeredben van.

Melyik ősöd mit tett, vagy mit nem tett meg

azért, hogy a saját generációs feladatotokat ő

csinálhassa meg, nem vetítheted rá mindenkire,

hahó, az csak a te életed, mindenki egy, meg egy,

meg egy, nem együtt landolt senki senkivel sem.

Építhetsz tornyokat és elhordhatsz hegyeket,

ha nincs önismereted, hiába várod másoktól,

legfeljebb csak átmegy és a gondjuk is a tied.

Van az Isten, ha hiszed ha nem, eljön az ideje

nálad is, amikor más kapaszkodód nincsen.

Magyarországról, Paksról a HergálHázból,

tisztelettel, szeretettel köszöntelek titeket.

Adjon az Isten minden földi jóból annyit és

abból is, a legjobbkor, nektek is, s addig, amíg arra,

az igényességetek, a lehetőségeitekkel megegyezik.

Ne rontson el, a túlzón is túli kezelhetetlen hatás,

értelmetlenül fölösleges, sem senkit se.

+36 30 2470 589

heringesarpadne@julamami.com

Magyarországról, Pakson a HergálHázból.

Szeretettel. Julamami

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona
Tiszteletem. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom, a sorsodhoz nevelődéseddel. Julamami védjegyesen.

Logo

Hanyadik generáció… 2016.12.05. https://julamami.com

Kommunikálj, kommunikálj,

kommunikálj,

megelőzés, megelőzés, megelőzés. Prevenciós vagyok.
Megtaláltam az engem megtisztelők tenyereiben, a sorsukat, a
generációs feladataikat és összefüggésében megrajzoltam egy napon, a 153 oldalt.
A hivatásomnak a napi gyakorlatából lett,

a (rajzos) elmélet, mindenkinek a saját sorsában,

idejében, ott van, leolvashatóan, a tenyereiben.

A sorsuk ismeretére, a generációs feladataikra már igényes emberek jelentkeznek be, webtenyer@gmail.com és a +36302470589 telefonom által történik. Hétköznaponként és szombatonként,

10.00 és 12.00 óra között, a Webtenyeres, önismereti oktatás., önismeretre nevelés.

Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami

Az oktatásom által, megtörténik, a szerintük, a saját idejükben, az általuk, életszerűvé tehetően, megelőzésként, életszerű, felismerése. Egy idő után már tudják alkalmazni azt,

a gyakorlatban, a hétköznapi életükben, számukra érthetően,

mint jelzésérték ott lesz. Akkor éppen, hol vannak, a saját belső kontrolljuk általi határaik, jelzik azt, hogy végleg el ne tévedjenek.

Emberi jelnyelvnek neveztem el, azt, ahogy megfogalmazom, meg is

értik, mert lefordítom, hétköznapi szavakra, értelmezhetővé teszem.

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.

Julamami védjegyes, mint a saját, feltaláltamat oktatom,

több mint tíz éve, online, a más országokban is élő,

a sorsuknak megismerésére, és a

generációs feladataikra,

igényes embereknek.

Hanyadik generáció,

melyik családtagja,

mire is születhetett.

Ha ti tudnátok, hogy

most így 65 évesen is

mennyit tapasztalok.

Nem törleszti a hozott

feladatát ott, pedig azzal a

következőknek gondot okozhat.

Miért nem fontosabbak a gyermekek,

miért nem tudjátok tisztelni az öregeket,

akiket bizony tisztelni lehetne, mert hol

lennének még nélkülük, bizony

 Isten most is némelyek.

Ők teremtették ide

a szépet és a jót is, ami

most a minőséget nem

nekik adja, elbirtokolva.

Ne birtokold el a más

által teremtettet, az

nem a tied, vissza is

fejlődik tőle a lelked.

Van amikor mondom,

vissza az anyához, apához,

teljesíteni a hiányokat.

Miért is ne változhatna

divattá, a látom, érzem,

s jelzem időben, ha tudom,

van azzal dolgom, megoldom.

Ma még nekem, holnap neked, a

 körforgásban benne van minden.

Van némi nyelvi nehézségem, amikor

találkozom a szintkülönbségekkel,

hát alázatot gyakorolva,

lefordítom.

Hiszen

benne van, a

napi gyakorlatomban,

nem elég, ha egy az anyanyelvünk,

sokféle és mindenféle a különbözőségünk.

Nem megyek el a nehezek mellett, nem

váltom fel a könnyűre, a tehetségem,

a hivatásommá lett. Így, a

  feladatokat megoldani,

én magam, szeretem.

Mondani, beszélni üresen,

tartalom nélkül,

nincsenek se

miértek,

na meg

minek.

Miről

beszél,

ha nem

is úgy él.

Az emberek,

néha csak

a saját

hangjukat

 hallatják.

A lehetőségeket aratják,

azt, hogy nem szabad, azt

nem is tudják. üresbe rakják

magukat, jártatják, minden

érv nélkül a szájukat.

Szeretik

hallatni a

hangjukat,

beállnak ők

egy szintre.

S ott jól elvannak,

höbörögnek, hátha

azzal hatásosabbak.

Ó ha hallanák,

látnák is kívülről

önmagukat, lehet

sírva is fakadnának.

Beszél, beszél, beszél,

nem mond semmit sem,

de elvárja, hogy figyeljenek

rá a magas rezgésű emberek.

S ha mégsem, hát megszünteti,

jó lenne, ha felismernék már az

érintettek, hogy hála Istennek,

igen sok az intelligens gyermek.

Gyakran nem megy már át, az a

szó, olyankor eljönnek, s biza,

kinyílik a szavak szép tárháza.

Tiszteletem, ugye tudja, hogy a

 fejlődés az nem lefele, de felfele.

Tőlem néhányan már tapasztalták,

hogy válaszolok, mielőtt kérdeznének.

Néhány szó is elég, a tartalma ott rejlik

benne, milyen furcsa érzés is, amikor

elvették, birtokolják a nevedet.

A belső hangodra tudsz-e

figyelni ember, mert ha

jól figyelsz, mielőtt

kérdeznél megérted.

Várakozol, mert te

nem szeretnél ártani,

hátha képes megoldani,

ezt nem lehet birtokolni.

A becsapott emberek,

elkallódott gyermekek,

ugyan mi lett veletek, hol

ki tart fogva benneteket.

Vajon most a hozzáértők

dönthetnek-e, az igazi

természetesek,

értékesek

felett.

Ez a

Hazánk,

itt dobbant

először meg

a szívünk,

földből

jövünk,

porrá

is leszünk.

Neked akinek

naggyal kezdődik

a lakóhelyed neve,

vajon átmegy-e.

A „mezitlábunk”

itt érezhette meg

a talajt, s rándult is

össze fázósan a talp,

ha hidegnek érezte.

Nekünk a közvetlen

környezetünkre is

figyelnünk kellene,

hogy ne történjen

semmi olyan se, ami

utána már mindenki

szégyene. Mert volt,

aki nagyravágyóan, nem

vette időben azt, észre.

A dolgok, sorsok is,

körbeérnek, ki mit

tesz másokkal az

vele is úgy lesz.

Szép napot

kívánok

emberek,

áldjon meg az

 Isten benneteket

is jó szerencsével.

Magyarországon, a

 HergálHázból, oktatás,

szeretettel várlak oda

bejelentkezve titeket.

Szombatonként és

hétköznapokon,

10.00 és 12.00 óra között.

Ezekről tájékoztatni a

webtenyer@gmail.com

által és a +36 30 2470 589,

számon tudlak benneteket.

Beszéljünk a toleranciáról,

segíthetek felkészülni az

ünnepekre nektek is,

hogy a távolság ereje

ne hangoljon le akkor,

amikor ti oda érkeztek.

Tisztelettel. Julamami

Logo

Ha, ráébredsz a valóságra… 2018.11.04. https://julamami.com

Amikor ráébredsz a valóságra,

igyekezz azon,

hogy ne

uraljon

el, a

bánat, azt a.

Nem az a gond,

ha másoknak, nem

vagy fontos, hinnye.

Leginkább azon legyél,

hogy azt emeld ki amit

megdicsérhetsz benne.

Otthon várnak téged is,

ne vigyed haza azt amitől

szenvedtél egész nap, az

nem tartozik a családodra.

Az csak téged erősít, épít,

emberesedsz tőle, nem a

családodra tartozik, rád,

ha elég felnőtt vagy már.

Ne csak, magadért, de a

 lelkes, szíves, gondolkodó

éneddel is, motiváltan élj.

A  saját életritmusodban,

ah, úgy lépjél előre, ha

épp, csusszanni tudsz

csak, közben, talaj legyen,

 mindkét, talpad alatt, hinnye.

Amikor a racionális oldalad,

érezteti, belső kontrollként,

hogy amit, a sorsod és a

generációs feladatod

adott, megcsináltad.

Éljed meg, belül is azt.

Tartást, méltóságot, ad,

szerinted, önmagadnak.

S mielőtt még, ah,

a túlzás ereje, azt,

megsokszoroztatná,

a lelkes, szíves, gondolkodó

oldalad, motivációit, vedd komolyan.

Két oldalunk van, amit hoztunk, abban élünk,

amit még nem tudunk, azt, serényen megtanuljuk.

Hiszen, a belső kontrollja, mindenkinek jelzi, mi van

még, az emberieshez, tanulni, kiteljesedni valója.

Az eltelt idő tükrében, ahhoz képest, amit

hozott, kivé, vagy mivé változott.

A múlt adja, az alapot,

ha arra is gondolsz,

te adod, a következőknek,

hát, legalább, ne rongáljad meg.

Ne csak a magad látásmódja szerint

nézzed, azon, legyél, a lelkiismereted

szerint, a jóban is, alázattal viselkedjél.

A tudás érve helyett, ne magyarázkodnod

legyen szükséges, hogy őrizhesd az alapodat.

A beleélő, motiváció nélküli élet, üresíthet, ha

gyermekként, nem élted meg, a veszteségeket,

bizony, az életből kimaradni, nem szokott, az sem.

Megtanítani, élni, abban, ami adott, a gyermekeket,

a belső motivációjuk tükrében, mind másképp élné.

(Ismerem mint a tenyeremet), a valóság, a sorsodban.

Gondolkodva éljél, ah, mások is élnek ám körülötted.

Ha, a belső határaidat, már felismerted, be is tartod,

kihat, ám az, a külsődre. Tiszteletet adni tanuljál, ah,

 hogy te, abban is, tapasztalva, haladjál. Ne forduljon

elő, ha akarod, ha nem, már csak kapkodhatsz, ah,

pedig tervezetten, már pihenni szerettél volna, ah.

Minden, hat, mindenre és mindenkire, folyamatosan,

annyiszor kérjél elnézést, ahányszor arra lenne igény.

Gondolkodva éljél, hogy ne rontsad el mindazt, amit az

elődeid elrontottak, vegyél levegőt és kérj bocsánatot.

Nem mindegy, szenvedsz-e tőle, vagy, felismered már,

a számodra is jókat benne, tégy magadért, a jólétedért.

Gondolkodva élj, ne árts, se bánts, magadra is vigyázz,

mindenki fontos porszem, téged sem pótolhat más.

Tanuljad meg, ha nem hoztad, mi lehetne neked,

a legfontosabb, ha van családod építsed és

szépítsed. Nekik megfelelően jól, hiszen

akkor lesz jó eredményed, ha azt érzed,

megcsináltad, tolerancia és alázat, azt a.

Ne elvárjál, jó mintát mutatva éljed az

életedet, meg lesz annak a hozadéka.

Nem azonnal, kinek, mikor, hogyan

alakul úgy a sorsa, hogy generációsan

is jó minta lehet, az azt és őt követőknek.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Alternatív

Szeretettel. Julamami

 

 

 

Ha nem hoztad, tanuljad… 2017.11.03. julamami.com

Uram, nem sürgettem, nem kapkodtam.

A lelkemben, szívemben, gondolkodva,

tudtam, az élet arra való,

hogy megéljük érdemben,

azt amit nekünk szántál.

Hova rohannák, hát akkor

gyorsan megélések nélkül,

kizökkentve az életritmusomból, nem

haladnák, elfogyna a tartalmas, ízes élet.

 Nem láthatnék mást, csak a futást, kapkodást,

meg amit a hozzá nem értő, össze-vissza zilált.

Elfáradnék, s számomra kiüresedne az élhető Világ.

Amikor már úgy érzed, önmagadat ismered, hát akkor

még nagyon hosszú az út, amíg az embereket megismerheted.

Az ima nem árt, hát imádkozom tovább, itt szült meg bennünket

az anyánk, itt figyelt fel szeretettel ránk az apánk. Földből jövünk,

porrá leszünk, ide születtünk, ez a Hazánk nekünk, emberiesen a

 közvetlen környezetünkre is rá kellene érezzünk. Tisztelettel

 lehetne lenni egymás fele emberek, sok évig nekem, holnap

már neked is lehet, egy magadhoz képest lefékezett életed.

A sorsok körbeérnek, ki mint tesz másokkal vele is úgy lesz.

Jó szerencsét jó emberek, kereslek benneteket, szeretném

hozzáadni a tapasztalt, feltalált tudásomat, megrajzoltan az

egészhez, hogy sok embernek adhasson tartást, méltóságot.

Újra építhesse önmagát, a családjában megkapja a kérdésre

a magyarázatot, felismerje a generációs és saját feladatot.

Néha egy feloldásra, egy könnycsepp is megoldás lehet, ha

az emberieseket, gondolkodva segítőket, szíves, lelkeseket,

 hivatásukat gyakorolni nem hagyod, az egyensúly hiányos.

Az embereket az Isten jókedvében, nem megkülönböztetve

alkotta meg különbözőkre, szép színes is lett a Világunk tőle.

Mielőtt a sok döntést hoznád, talán meg kellene kérdezzed.

Nekünk belefér-e a sorsunkba a gyakori, hirtelen változás.

Ne legyen hiábavalóvá a szépen felépített életünk nekünk,

az emberiesek a sarjaiknak megalapozzák, felnőni hagyják.

Vannak amikor szükséges, nem helyettük élik, bíznak benne,

a szeretetnek, gondolkodva ráfigyelésnek, lett így értelme.

Amit összefüggésében megláttam, továbbadva, jót tenne

az embereknek, s jó kezekben, a Világ hasznára is lehet.

Minden ember hozza a sorsát, aki fel nem ismerve még,

azon nagyon túl megy, s abban sem találja a helyét,

van az úgy, hogy egy túl laza pillanat is elég,

hogy megtalálja megint az ő saját helyét.

Szeretettel.

Julamami

 

A lelked pőre-e… 2016.12.02. https:// julamami.com

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. https://julamami.com
2022.12.02.. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy, https://julamami.com julamami@gmail.com, heringesarpadne@gmail.com, skype julamami, Webtenyeres önismereti oktatás. Kérlek benneteket, ha látjátok, valahol elcsatangolva, használatban mindezeket, küldjétek haza hozzám. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHázban készítettem és vittem be az online világába mindet. Magam adtam mindezeknek, a neveket, az egy ideig működő, megszokott szolgáltatásaim voltak. Mint a hazatérteket, összegyűjteném, emlékbe elraknám. Sok évem, munkám, van mindezekben, szükségem van rá, hogy tudjam, mi miért, nem ért, akkor körbe és hozta meg számomra a pénzbeni sikert.  Tanulnék belőle, hogy mire lett volna szükség, jobban odafigyelni, az emberi oldalát, az arra való érettséget, folyamatosan, mérlegre tenni. Így hát sokat tapasztalóként, már odafigyelek, mindazokra, a jelekre és el is köszönök, minden helyzetet, lezárok, nem azonosulok vele.  Feltaláló vagyok, nem ismerték el, mivel az, nem fontos számukra, ha nem, a saját érdekeiket szolgálja. Láttam, amibe lehetett, mindenbe bele is nyúltak, nem kérdeztek meg róla. Így, hát, tán tovább is írták, a saját ízlésükre formálva, a mondataimat. Sírás nélkül, nem tudom átgondolni, hogy talán oktatja, úgy valaki, bárhol a saját világában, mintha azt ő találta volna fel. Sírtam, zokogtam, már eleget, nevetnék, kacagnék már egy jóízűt, hiszen, azt, én is nagyon szeretek. Kezdetek óta, naponta, a  sok apróbb, nagyobb, sikereimet megéltem, van belőlük bőven. Már nem bántódom meg, hiszen van abból is, már, egy egész, általam, emberies jelnyelvre lefordított, számomra is, használhatóan oktatható forma. Az átgondolt,  gyűjteményeimből lett a feltaláltam, az átéltek, a magam által, megéltekből lett, az oktatható, emberismeretem. Egyszer megpróbáltam, de nem jött be, így hát, nem csináltam belőle könyvet, se egyéb más, gyorsított lehetőségekre formálható, oktatási segédletet. Gondoltam, majd lesz olyan, szolgáltató, a Hazánkban, aki adja hozzá, tán, számomra is megfizethetően, az eszközöket. Ami eszköz által, segíthetek magamon, az online világához, napi szintre, általam, működőképesre igazíthatóan.  Egyenlőre nem tudja más, magam araszolgatok, úgy tizennégy éve, annak is, hogy igyekszem eltartani magamat, a feltaláltamnak, az oktatása által. A bal, ( az apai ) és a jobb, ( az anyai ), tenyereket megmagyarázó, összefüggésében is leolvasható, sorsok, generációs feladatok. Naponta tapasztalva fejlődőm, én magam is, hiszen, van szolgáltatásom és oktatásom. Lassan rám is talál, mindenki, akiknek, régen szolgálattam az interneten, örülünk egymásnak. Oktatásra jelentkeztek be néhányan, napi szintre szeretnék hozni az emberismeretüket, a feltaláltam általi oktatásommal. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Amikor, tudatosan úgy fogalmaztak, mintha, mert, úgy tudták, nekik azt is lehet, pedig tán nem szabadna.   Aki évek óta szolgáltat, az interneten, jól tudja, nehéz bevinni, a köztudatba, az új emailcímeket, oldalakat. Jól ismerem, a kezd el még egyszer, még egyszer, még egyszer, ami nem visz a saját szintemre, megoldást sem hoz, csak pörget maga körül. Az idő meg múlik, sokkal több munkát szükséges bele tennem naponta, hogy a tegnapi szintet alapnak tudjam alkalmazni. A saját szintemet, minden új és régi tapasztalással, összegezni, újra kezdeni, mert akkor már azt is láthatom, mennyit értettem meg közben, összefüggésében. Aprócska fejlesztéseket megoldanom, a magam egyszerűségében, megélem közben a nagyszerűségét, annak is, hogy van az Isten. Ha az Isten velem, velünk, hát kicsoda ellenem, ellenünk. Jer velem jó öreg, bocsánatot azért kérek, hátha másoknak is megtetszik és viszik, a magukénak tudva, ezt is. Nincs sem kedvem, se időm, arra, hogy a múlton elmélkedjek, ki mikor miben és hogyan, ugyan már, ez a hivatás nem olyan. Majd a megoldás is megjön, idejében, nem számolom az időt, a munka becsületét is megélem, mint, a 71. évemet, tevékenyen, naponta. Ha, már igényes lennél arra, amit meg és feltaláltam, a telefonomon, +36302470589 és a webtenyer@gmail.com, el tudsz érni. Hétköznapokon és szombatonként, 10.00 és 12.00 óra között, tájékoztatlak. Köszönöm, hogy megtiszteltetek, ennek az írásomnak, az elolvasásával is.  Tiszteletem. Julamami védjegy, Magyarországon, 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van, megtartanám, mert kifizettem a díját, megújíttattam.

2016.12.02.

Ne legyél dőre,

tényleg nem

is észleled,

a te lelked

láthatóan

csak pőre.

A jó helyett

az embereket

mond miért is

csapod te be.

Miért nem

szeretnéd,

hogy a jóval

takarjad be

a lelkedet,

inkább

mégy a

saját főd

után és

ugyanazon

köröket futod,

lassan kiüresedve,

s nem is fejlődtél te,

lélekben semmit se.

Hiszen nem látsz

mást, csak azt

ami neked

hasznos,

nem is

érdekel

semmi

mint a

meg

nem

járó

jussod.

Ők akik ott

egyetértenek

veled minden

helyzetben,

olyanok mint

te magad vagy.

Ők ott lesznek,

mindig, hiszen

mások már

nincsenek,

legyőzted,

azt is aki

segített.

Pőrévé

válhatnak,

olyan szépen,

színesen, szívesen,

együtt, egymás mellett,

nyugodtan élhették a saját

életükben, tartásosan éltek.

Sikerre vitték az ő sorsukat,

a maguk lépéseiben lépve,

nem másoknak ritmusától

kilendítve, nem erőlködve,

se nevetségessé nem válva,

kiléptek a karakterüknek

hiányával is bővelkednek.

Belemehetnek olyanokba,

amiről nem szólt soha sem

a sorsuk, de még generációs

jelük sincsen, nagyon nagy

csábítások hatnak, amikor

felkínálva vannak ott azok.

Nagyon magasan ülhetnek a

pénzfelhőikbe bugyolálva,

annak nagyon erős lehet a

hatása, hiszen ők teljesen

el vannak láthatóan és

véglegesen varázsolva,

elhiszik azt is, hogy az

meg is jár, mint kiváltság.

Mintha nem a saját Hazánk

volna ez nekünk, pedig ide

beletettünk sok szépet és

jót egész életünkben.

Emberiesek vagyunk mi

és végleg, nem változunk

 ettől, sem mástól mi meg.

Van akinek jár a tisztelet

azokért, megadjuk azt

mi egymásnak, ha az

másoknak nem megy,

 tanulnia azt meglehetne,

hogy ne fájjon ha nem kap

mert nincs miből adni majd.

Felmerülhet az mindenkiben,

hogy megjött az ő szerencséje,

pedig olyan soha nem volt neki,

még közel az ő paklijához sem.

Vannak akik már felismerik a

 generációs feladataikat is.

Ha nem is száguldoznak,

de lépésről-lépésre

haladnak, s ők azzal

elégedettek most is,

felismerték az ő sorsukat.

Vannak akik meg, rohannak

szélvészekként gyorsan

gyarapodni, nevesedni

is mások által akarnak

és a nagy sietségükben

meg észre sem vették,

hogy ők mindent és olyan

értéküket is elveszítették,

amiért mások végigélik az ő

életüket és a végére az meg is

lesz mint a sorsuk gyümölcse.

Már csak egymásra néznek,

másokat észre sem vesznek,

megszűntek számukra azok

akik emberiesként ott voltak.

Rájuk hagyatkozva sikeresek,

jól összekapaszkodva vannak,

még önmagukért sem tettek, de

úgy gondolták, jól lefedik a segítőket,

nehogy, ők is fejlődhessenek közben.

Kivárták mindazt, megmaradtak hát

a saját életritmusukban, hiszen

a feladatot látták, szorgalmasan

a dolgukat is tették, terveztek

és megcsinálták, a sorsukhoz

szükségesen a tiszteletet és

szeretet útjukat, ami van.

Azzal az ő sarjaiknak is

így alapot adhatnak,

megélték s alázatot

gyakorolva azzal és

az ő becsapásukkal a

 múltjuk már el is múlt.

Tudják vége, több olyan

dolguk már nincsen,

megjött az eszük a

saját sorsukhoz is.

Megmaradhat már

a régmúltból ez is,

ami emlékeztethet

mindenkit, hogy

honnan jött és

ahhoz képest

merre menne,

van-e dolga vele.

Ejha, mindenkinél

többet múlatják már

az időt és mutatják

magukat és csak azt.

Körbefogja őket már

az ártó irigység és azok

akik tőlük is még hasznot

várnának csak, s még az is

lehet, hogy ájtatoskodnak

minden vasárnap, jól látható

az a körítés ami fontos ahhoz.

Másoknak maradt a pusztaság,

 huzatos üres házak, vannak akik

lelküktől is már nagyon fáznak.

Alaposan mindent átrágtak,

nincs már semmi más csak az,

amit hátrahagytak, mert nem

tartották fontosnak az értéket.

Dolgozni bizony nagyon sokat

kellett volna érte, hogy legyen is

annak eredménye a saját idejében.

Igen ám, de amikor majd dolgozni is

kellene azért, hogy ne menjen át

 a sokféle csak úgy jött, a semmibe

nyúlóan kilátszik ám az alaposan.

Majd akkor jut eszükbe, megvolt

már mindenük azelőtt mielőtt ők,

a nem megérdemeltbe belementek,

attól sokan sorban vesztesek lettek.

Ismerd meg a generációs jeleidet, ne

lépjél túl a generációs határaidon sem.

Becsüld meg azt a pillanatot, amikor te

is boldogulhatsz a saját sorsod szerint,

ne a mások sikereit figyeljed, lépjél te is

időben, amikor valami jót az élet odatesz,

mert érted szól és generációsan nektek.

Mindennek megvan a maga ideje és helye,

minden ember sorsa más, nem csapatosan

születtünk le és egyikünk se ugyanazt hozta.

Ismerem mint a tenyeremet, tréning nektek,

akik már értitek azáltal meglesz mindenetek,

ami magyarázatot adhat a ti „miértjeitekre”  és

lelkesen, szívesen, gondolkodó aggyal döntötök.

Magyarországon Pakson a Hergál Házban, vagy

online akkor, ha bárhol éltek most a Világban,

esetleg nagy távolságra a saját Hazánkban.

Jó szerencsét jó emberek, adjon az Isten

minden földi jóból annyit mindenkinek,

ami a legjobb, ne rontson el senkit sem.

Julamami védjegy, ne használjad nem

engedtem meg, még senkinek sem.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Julamami:

Jó szerencsét… 2016.12.01. https://julamami.com

Jó szerencsét,

jó emberek,

áldjon meg a

teremtő erő minden

földi jóval benneteket.

Sokan és hosszasan még

nem látják, se nem érzik,

belülről is magukat.

Megtapasztalni

a folyamatot

nem is

könnyű

feladat.

Néhányszor

közben meg is

bicsaklik, az addig

igaznak hitt.

Megelőzés,

megelőzés,

megelőzés.

Óvatos tanulás,

tapasztaláshoz is

hozzá tanulás,

keresd azt

aki hiteles

ebben a már

többlettudásban.

Amikor azt érzed,

hogy már tudod, na

akkor ülj le és erősen

gondoljad újra, megint át.

Ráébredsz, mi is nyílt meg

számodra, mint fejlődési

lehetőségként, a

tudás tára.

Hiszen

kettő

oldalunk

van és az

nem kétséges.

Óvatos duhajként

vedd magadhoz a

tudást, az alázat

itt nagyon fontos,

van-e kellő ahhoz,

hogy többnek hidd

magad te másoknál.

A saját életritmusod

az fontos, ki ne billenj

nagyon abból te, nehéz

lehet visszatalálnod oda.

Fontos az maradj önmagad.

Rájössz ha te nem hibáztál,

az új élethelyzetedben a

boldogulás rád is vár már.

Az elengedés fontos kulcs,

a minőségi élethez vezet.

Erre is ráláthatsz már,

ugyanazokkal,

ugyanazt éled,

ugyanazt teszed,

mint addig mindig.

S mégis megváltozott

közben minden a rezgések

is, a saját rezgésszintedet,

most már megismerted.

Tapasztaló ember lett

tebelőled is, már nem

ártanál senkinek sem,

hiszen rájöttél közben,

magadat is becsüljed,

s akkor másokat is,

tisztelni leszel

képes rögvest.

Mindez jóérzés

belül a lelkedben,

már nem csakis te,

másokat is észreveszel.

Apró porszemként és mind

itt vagyunk, mint az egésznek

fontos részei, nem különb senki

sem másoknál, csak a tehetsége,

az okossága, a szaktudása más

és más és más, ettől szép és

színes, ez a szíves, lelkes,

emberiessé váló Világ.

S ha valaki ezt még

nem hiszi, se nem

észleli, hát neki

lenne mit tanulni.

Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van.
Most már nagyon, igyekszem, megismerni a racionális énemet, oldalamat. Amióta felfogtam, miért, Webtenyeres, önismereti oktatás, az, amiért, kaptam, a tehetségemet, rájöttem, azért, mert, még nem ismerem jól, a racionális énem. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, lett a hivatásommá. A jobb oldalam, érintett ebben, hiszen, motiváló, lelkes, szíves, gondolkodónak tudom magamat. A bal oldalam, az általam, a racionális énemnek gondolt és a hivatásom által, igazolt. Mivel nagy megértettséget, hogy változzak meg, még ez idáig nem tapasztaltam magamban. A motiváló énemben, a csak a pénzért, teremtés, fogalma, ismeretlen volt, számomra. Feltételeztem, hogy a Hazánk, ahova, teremtettem, a jót és a szépet, én magam is, megoldja. Azt, hogy vissza jusson oda, amikor az szükséges, hozzánk, mert, beleteremtettük a közös Hazánkba. A megmondó emberek, annyira erősen mondják, hogy nincs más, mint a saját magunkról való gondoskodás. Ami nem idegen számomra, viszont, akkor miért nem úgy mondják, hogy nincs kedvük ahhoz, hogy nekünk, úgy adják meg, a tiszteletet, mint akik, ide teremtettünk egész életünkben. Ha nem megy, a találmányom által, megtanulható ám, az önismeret, emberismeret, sorsunk és generációs feladataink. Mivel ezt adta a teremtő Isten számomra, a tehetségemhez összefüggésében látásként, hát ezt, igyekszem racionálisra fordítani. A díjam eddig, az új megmondásukig, 60 és 90 perc közötti időben, 15.000.- Ft volt. Mivel ezután is, eltartanám magamat, azáltal megtartanám a tartásomat. A szolgáltatásomra, 60 és 120 perc közötti időt szánjon, attól függően, hogy mennyi leolvasni való, van, a tenyereinek a fotóin. A díja: 28.000.-Ft. Köszönöm a megértést, mivel a racionális világban, kezdő tanuló vagyok, csupán, botcsinálta üzletasszony. Az üzleti érzékemen, nekem, magamnak, van fejleszteni valóm bőven. A két összeg között, legyen egy kis játékosság, leírom a 20.000.- Ft-ot alapnak, 28.000.- a díjamnak. A szolgáltatásom után, annak a napján, a döntése szerinti, minőségért, a jól megérdemelt összeget, tisztelettel, utalja át. Az akkor, általam elmondott számla számra.  A további tájékoztatások, a +36302470589 kihangosított telefonomon. Hétköznaponként és szombatokon, 10.00 és 12.00 óra között. Megjegyzésként, az utalásnál kérem írja azt, Heringes Árpádné ev.

Magyarországról,

Pakson a HergálHázból.

Szeretettel. Julamami védjegy

 

 

 

 

 

 

 

 

A pénz jele… 2016.11.30. https://julamami.com

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., egyéni vállalkozó, műhely, a megelőzésért, prevenciós végzettségünként. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz.
Heringes Árpádné. Julamami védjegy. Magyarország, Paks, Vadász u,.59,. HergálHáz.

 

Tiszteletem. 2022.11.30. Magyarországról, Paks, HergálHázból.

Egy napos végzettként érkeztem, 1994. évben, egy tanfolyamot

elvégezve, meghívtak oda, egy nemzetközi táborba engem.

Körbeért 1999. évben a sorsom, a tehetségemből eredő,

hivatásommá lett. Nemzetközi akadémia által, kitűnő

megajánlott, számomra, szakmai diplomaként adott,

 a feltaláltamnak, az oktatáshoz, a végzettségem.

Egy nagyon nagytiszteletű hölgy is, jelen volt,

ahova, nemzetközi találkozóra, érkeztem.

Azonnal kivitték, a létezésem hírét,

azokba az országokba is, ahol ők

éltek, ahonnan oda eljöttek.

Behívatott a faházba, a

 hölgy, kísérője, egy idő után.

Nem látott már, csak meg

tapogatta, a tenyereimet és

azt mondta, kisleányom téged

az emberek megsegítésére szült

az anyád, írd le minden szavadat és

gondolatodat, ami benned megérett.

Világhírű ember leszel, írsz egy óriás

könyvet, a Világ hasznára leszel vele.

Attól a naptól kezdve jöttek és jöttek,

egymásnak mondták el a tapasztalást.

Mindenre magamtól jöttem rá, nem

tudtam megtanulni senkitől sem, a

tehetségem és a tapasztalataim,

voltak a tudásomhoz adottak.

Különös oktatás, nevelés tréning,

tán, Julamami védjegy, bejegyezve.

Eddig sorsszerűen, volt és sok olyan,

ami fontosabb lett, saját magamnál.

Szeretném hát, a saját sorsomat,

olyan szintre, elhelyezni, ami

által, jól megérdemelten, már,

egész életem során, jól eltart az.

Megcsináltam mindent, amiről azt

éreztem, nekem adta a sorsom azt,

a nehezekkel, lett bőven dolgom.

Mindent, teljesítettem, a lelkes,

szíves, motiváló feladatomhoz,

most adott, megismernem.

A racionális oldalamat, amit eddig nem

kontrollálhattam, azt gondoltam nincsen.

A jól megérdemelt jó anyagi helyzetem, nem

rajtam múlott, az, eddig sem, kívülre raktak.

Valamiért, be nem engednek, azért teljesítek,

teljesítek és teljesítek, amíg már megérkezem.

Nem bántó az nekem, az iskoláimat elvégeztem,

lehet, hogy másoknak is adhatna az oktatásom,

megismerve önmagukat, beengednének engem.

A legnagyobb gond az, hogy nem tartozom se ide,

se oda, tartozom hát a tudásom által mindenhova.

Magyarországon lakom, itthon naponta írok erre az

oldalra, máskor meg máshova, a julamami.com az

ami által megtalálnak az emberek, itt vagy ott is.

Nagyon  sokat tapasztalhattam a sokféle ember

által, aki megtisztelt és bejelentkezve, érkezett.

Adtam a tudásomból, kaptam a tiszteletből, a

 sok év alatt, adtam is belőle, nem keveset.

Jó szerencsét jó emberek, itt tartok,

kivárok, áldjon meg az Isten,

annyi pénzzel titeket,

ami nem ront

el benneteket.

Hatféle tenyér,

hatféle sors lenne,

ha ismernék azt az

emberek, hogy mi

van az ő tenyerükben.

Megvan rajzolva már a

csecsemő tenyerében is,

hogy gazdagságra, alázatra,

vagy kivárásra, született- e.

Hiszen a kettő közöttit, sem

ismerik fel az emberek, mert

csak a pénz általi gazdagságot,

ismerik jórészt. Sokan még nagyon

tapasztalatlanok ahhoz, nem fogadják

el, ha valaki lélekben, szívesen, él, mégis,

a gondolkodó agya által gazdagodik.

Íme, az 1994. évtől tapasztalom

azt, hogy ki ebben, ki meg abban

hozza a gazdagságát, s jó látni azt,

ha a pénzben gazdag emberek nem

romlottak el, a túl sok pénzük miatt.

Tiszteletem, megtetszett jönni, így

mondom, amikor az oktatásomra

jelentkezik a gazdagsága mellé,

szeretné megtanulni, hogy mit

fedeztem fel. Hátha jól lesz tőle

lelkileg akkor is, ha éppen nem

gyarapodik a megszokott módon.

Aki pénzbeni, gazdagságra született,

pedig szegény mint a templom egere,

ott van ahhoz is, leolvasni valóm. Ott

van a tenyerében a lehetősége,

vagy nem vette észre,

akkor, időben, tán

leutánozza a

többieket.

Mindenkinek

más és más az

ideje ahhoz, hogy

ki is tudjon lépni,

a megszokottjából.

Ott vannak az ő saját

kulcsaik a tenyereikben

az embereknek. Ahhoz,

hogy ki mikor is tudna, úgy

előre lépni, hogy másokat se

 csapjon be, ah. A lehetőségét

másnak ne vegye el, csak úgy,

mert éppen ahhoz van kedve.

A fordítottja is látszik, amikor

azt kell látniuk ott volt ám az a

rossz minta, a sajátjai számára,

s megjön annak is a maga kára.

Nagyon szép élettörténetek is

vannak ám biza a tenyerekben.

Mindenkinek más és más

hasonlók lehetnek, de még

egyetlen másokéval, meg is

egyezőt, nem olvastam le.

Amikor különböző a sorsa

az embereknek, de hasonló

életszakaszukban vannak,

a tapasztalatim alapján,

bevonzzák egymást. Úgy,

hogy azt sem tudják, mi

az amiért, szimpatikusak

egymásnak, mert annyira

különbözőek ők.

Ha ismernék

a tenyereiket,

felismernék az okát

azoknak a miérteknek.

Amikor, mint kisgyermeket

valaki, őt elhagyta, ott maradt

annak a hiánya. S ha azóta, nem

találkozott olyan erős lelkű

emberrel. Amit rögzített,

magzati szakaszában,

mint a hiányának a rezgése,

hát keresi azt, egész életében.

S ha valami hasonló rezgést

észlel az élete során, az

mindannyiszor, meg is

állítja, elgondolkodtatja,

mi is lehet, ami őt ott tartja.

Valaki azt mondta nekem,

csak egy emberről tud,

akit hetven éves kora

körül, beengedtek a

az ő beért, sikerébe.

Úgy, hogy anyagi javai

is lehettek már belőle,

mert előzőleg, vesztese

volt a próbálkozásainak.

Én most tartok ott, hogy

várom azt, beengedjenek,

megjöjjön, a vevője, eldönti,

hogy hasznos-e, az amit én

feltaláltam. Mert időt is

szán arra, az oktatásom

eredményességét ő

meg is tapasztalja.

Hiszen, hiszek az

embereknek, a született,

tehetségében, tisztaságában.

Megláttam a különbségeket,

abban is, hogy mindenkinek

van sorszerű, olyan dolga is,

amit akkor meg is old, amikor ő

rájön arra, hogy ott az ő ideje.

Amikor adni szükséges ahhoz,

hogy ne üresedjen ki lelkileg se.

Lépjen ki, a körbe csak körbe,

ismétléseiből, hiszen tudja, hogy,

ott van, megélheti már azt. Eljött,

számára, a sorszerű törlesztésnek,

az ideje, életszerű, adott, elérte.

Érett már arra, hogy azt amit

felvállalt, érdemben megértse,

hagyjon, maga után olyat is, ami az

 embereknek, a boldogulásáért jött

létre. S ebben az összevisszában is,

önmagához mérve, a lehetőségét,

megélve, megoldhatja a sorsát.

Van értelme, a sorsok kivárásának,

hogy a következő generációknak is,

legyen mire alapozniuk, ne menjen

minden a szürkeség, ürességébe bele.

A következő generációknak jó minta,

lehet, ha tisztelettel vannak, egymás iránt.

Abban is, mindenkinek más a megélhető sorsa,

más időben képesek, azt hasonlóan, teljesíteni.

Énszerintem, már, 8. éve annak, hogy körbeért,

az Isten adta lehetőségünk, azóta, aki azt

észlelte, már a saját sorsát megéli általa.

Így hát, nem lehetne, senkinek sem oka,

az irigységre, ha nem teljesített időben.

Édes Hazám Csodaszép, kérlek, nem menj

még, hiszen a széppel és a jóval, amit

mi ideteremtettünk, nekünk még,

meg sem jöttél, várunk régóta.

Nem adjuk fel, hiszen nincs

több Hazánk, csak ez az,

egy. Benne szeretnénk,

boldogulni, magunkat,

a tehetségünk általi,

teljesítésünkkel,

jól eltartani.

A születési

helyünket,

s azáltal,

a Hazánkat, úgy,

 gazdagítani, hogy az

egész életünkben adott,

beleteremthetőink által,

nekünk is meghozza a jókat.

Adjon az Isten, miden földi jóból,

mindenkinek, akinek van arra igénye,

mindenből annyit, ami éppen

 szükséges és a legjobbkor.

Szeretettel. Julamami

Az agg is lehet… 2019.11.29. https://julamami.com, www.julamami.com

Az agg is lehet,

egész életében gyermeklélek,

a gyermekeknek, egy ártó

pillanatba, a lelkük, bele is öregedhet.

Gondolom nem mondták neked még, ah,

látszik ám,  hogy a saját kontrollodon,

régen túlmentél, üresben vagy már.

Nem tanultál, se nem fejlődtél fel  ahhoz,

amit emberismeret nélkül felvállaltál, azt a.

Nem akarod megismerni a másik oldaladat,

hátha hatna, tán a végén még megtetszene, ah.

Finomítsd le a vagánykodó hozzád nem illő szavakat,

besorolnak oda,  olyannak gondolnak általa, hinnye.

A felnőttek, gyakran, csak későn figyelnek fel arra,

mi történik a gyermekeikkel, a hétköznapokban.

A velük foglalkozók hozzáértőek-e, vagy csak

teljesítenek, megfelelő emberismeret nélkül, hinnye.

A hivatástudat, az emberies, fontos része a tudásnak.

Ha nem fontosak az emberségesek, inkább figyelsz arra,

ami növeli a vagyonodat, akkor a foglalkozásod is legyen az, ah.

Ha ami történik, nincs megbeszélve, nem tanulja meg,  mi a fontos

számára, ami lehet tán lényegtelen is másoknak. Ah, ha gyanazon a

szinten nevelkednek, mint akik mellé mentek, hinnye. Mindazokáltal,

bennük  önismereti,  önértékelési hiányok

keletkezhetnek,

cipelhetik egész életükben. Azokért kapnak,

amiket ők el sem követnének, azt a,  hinnye.

„Feljött benne az érzés, gyakran érezte,

olyankor felmelegedett a lelke.

Erős ember volt, de ha

meghatódott,

ki – ki

csurrant

a könnye.

Nem bánta,

ugyan miért

szégyellte volna.

A nagyapja gyakran

mondogatta, az erős

emberségeseknek,

örömében, de

bánatában is,

kicsurranhat

a könnye.

Addig

örülj,

amíg az érzés

megtörténik benned, veled.

Akivel már nem történnek meg,

a hétköznapi emberies érzések,

bizony aggódhat,  kiüresedhet.

Amit teszel másokért, egyszer

megteszik érted, amit mások

ellen, az is megtörténik

majd ugyanúgy veled.

Maradj emberséges,

azt nem bánod meg.

A sorsok, hol láthatóan,

máskor meg csendben,

megtörténnek.

Ha beszélnek róla,

ha nem, körbe érnek, az

 elhivatottságuk által emberesednek.

Szerencsés napot kívánok emberségesek.

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy.
Tiszteletem. 2022.11.29. Tessék mondani, aztán miért, tetszik azzal azonosulni, tán valami álomkép okán, csak azt hallatni, ami csak a megmondóknak jó. Van, ahol a méltatlanul sok adott, nincs tükör ahhoz, hát elfogadottá lett. Amitől, mi, akik megéljük, naponta a hiányát, mindannak, ami eddig, úgy ahogy, viszont, legalább valahogy, volt. Lehet, hogy áltattuk magunkat, azzal viszont, nem tudunk azonosulni, hogy ami kicsi maradt, a  Hazánkból tán, ránk is eső részben, számunkra, az sem értünk, csak a látszatért szól. Nem az én szégyenem, 64.845.- Ft lett, most a nyugdíjam, a kiegészítésének az összege miatt, felemeltem a szolgáltatásomnak a díját. 28.000.- Ft, 50 és 100 perc közötti idő, ami szükséges a Tenyérolvasó szolgáltatásomhoz. Annak megfelelően, hogy mi mindenről beszélek, miközben leolvasom, mind a két tenyérfotóikat, összefüggésében is.  Mondhatnám, azt is, hogy alkudozzunk, hátha ez is segít felébreszteni, a nemlétező üzleti érzékemet.  Magamhoz mérem, azért, hogy nagyjából, el tudjam tartani magamat ezután is, megigazítva, azzal a tartásomat. A saját magam által feltaláltam és a tenyerekben, összefüggésében, megtaláltak, alapján, gyakorlom, a végzettségemnek megfelelően, prevenciósként a hivatásomat. Egyedi a szolgáltatásom, senkinek sem tanítottam még meg, csupán egyedül gyakorlom, ezt a módját, leolvasását a tenyereknek. Mindeddig, minden változást, nehezített időszakokat, megoldottam, most sem hátrálok meg. A felelősségtudat velem született, magamat neveltem és azt a végzettséget tudom magaménak, amihez hoztam a tehetségemet. Megküzdök a tartásomért, az emberi méltóságomért, a hivatásom gyakorlása által, egészíteném ki továbbra is a filléres nyugdíjamat. Most tanulom a racionális oldalamat használni, fejleszteni, de mire eljutok valameddig abban, már meg is változott, újra, valami, vagy minden. Köszönöm a megértésüket. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért. Julamami védjegy, szeretettel.

 

 

 

Oktatni… 2022.11.28. és 2017.11.28. https://julamami.com, www.julamami.com

Az élet élni szeretne. Julamami
Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz minden szépet és jót érte, mert a saját életritmusában, a munkájával elért szintjének megfelelően, élni szeretne. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.  Julamami védjegy, ami a nevemen van, Magyarországon, 2010. év óta, én magam neveztem el. Nem engedtem meg a használatát senkinek sem. Tiszteletem.

2010. évben került, Heringes Árpádné nevemre, magam neveztem el. Magyarországon megváltott, Julamami védjegy.
https://julamami.com, www.julamami.com, webtenyerhonlapom@gmail.com. 2022.11.28. napján írom. 1994. az első, amikor, az elvégzett tanfolyam után, papírformát kapott a tehetségem. Tenyérelemző szó van rányomtatva. A vizsgán már mondtam, hogy nem tudom úgy elemezni a tenyeret, ahogy azt a tananyag által elvárták volna. Megengedték, úgy olvastam le, az akkor elém nyújtott tenyereiket, hogy azzal, a döntésük alapján, annak megfelelően, vizsgát tettem. Másnap egy nemzetközi táborba érkeztem, egy meghívást teljesítve. Egy nap alatt vitte ki a Világba, a Média és az oda érkező érdeklődők által, a létezésemet, a Tenyérelemző tudásomat. Nem volt szükségem arra, hogy hirdessek, elindultak felém, nagyon sokan, úgy is, hogy nem beszéltek velem arról, hogy tudom- e, akkor, fogadni őket. Megtanultam a szervezését, a nagy, hozzám irányuló forgalomnak, az alkalmazkodásommal, a kommunikáció által is igyekeztem, magamhoz képest, jól megoldani. Nem megbántani, azokat, akik bejelentkezés nélkül érkeztek, nem biztos, hogy jól sikerült akkor még, az, bocsánatot kérek. Aztán, egy megváltozott élethelyzetem miatt, nem volt bevételem, hát kiszaladtam az online Világába, ahol kaptam a magyarul beszélő, ott kint élőktől, hideget, meleget. Nem értették, miért szeretném elmondani nekik, hogy mit találtam fel. Általában kizártak, onnan. Ahova a kérésük nélkül, nem az engedélyükkel regisztráltam. Viszont, az oldal adta azt, hogy szabad volt bejelentkeznem, nekem és bárkinek oda. Ahogy tapasztalni igyekeztem, a magam módján értelmeztem, az internet világát. Én azt gondoltam, feltételeztem, hogy ott, másoknak is fontos, hogy az emberek jól érezzék magukat. Ha valaki valamit tud, szintén szeretné azt, megosztani a többiekkel, hátha jó az, tudásként, nekik is. Menet közben sokat tapasztalt lettem az online világában is, lassan megértették, hogy nem (tolakodni) akarok, oda, hanem valóban, valami egyedit tudok, ami a hasznukra is válhatna. Segíts magadon az Isten is megsegít, erre is rájöttem, menet közben, hogy nem várhatom el, se a toleranciát, sem azt, hogy mások is, tisztelettel legyenek irányomban. Egy ideig kerestem, a megfelelő kommunikációt oda és bárhova, rájöttem, ha adom azt, amit tudok, aki vagyok, az nem téveszthet meg senkit sem. Álltam a sarat, sokat sírtam, de nem visszakoztam, akkor sem, amikor a telefonszálgatató, azt mondta, gödörben van a házunk és ad 4 méter zsinórt, hogy a mobiltelefont tudjam használni. Akkor voltam, a legsikeresebb az internet, az online világában. Sokat ártott nekem, az általuk, nem értelmezni akaró, rövidre záró, beszélgetések sora. Rájöttem nem viccelnek, nekik azt is szabad, sokat tapasztalt lettem az ügyben is. Azután, menet közben rájöttem, hogy hallgat, nem beszél, a módja, mindannak, amit tapasztaltam, ez már így is marad. Sokat segítettek ezek, a tapasztalások, abban is, hogy nem biztos, hogy megfelelő emberek vannak, azokon a helyeken, a telefon hívások általi, szolgáltatásokban. Rég volt, sokat tapasztalt lettem, mindazok által, hogy magam oldottam meg, amit csak lehetett. Így már nem veszek el, megtalálom a megoldást, a magam tapasztalt módján.  Hiszen minden szolgáltatónál, vannak emberek, akik értik, hogy mit szeretne a hívó kérni tőlük, megoldást várnak, hiszen oda, azért fizetnek. Amit, az Ember lánya, azért hív fel, hogy sikerüljön kiküszöbölni, a hátráltatókat.  A szolgáltatók által, az ember tájékozódni igyekszik és megoldást vár, viszont sok minden van másképp, hát jól jönne, oda is, az, amit feltaláltamhoz alkalmazok. Emberi jelnyelvnek neveztem el, ha sokan ismernék, megoldás lehetne, a szolgáltatóknál is, lefordíthatnák, a többiek felé is. 2022. évben, nekem ez azt mondja, hogy nem számít semmi más, csak a bevételi forrásra figyelnek. Nem gondolkodnak, úgy, hogy meg ne bántsanak vele, sokakat, akik másban tehetségesek, másról szól a hivatásuk, más az iskolai végzettségük. Szélesebb a rálátásuk, más szinten élnek, hát azzal is foglalkoznak, a hivatásuk gyakorlása közben, hogy ne legyen hiábavaló a beszélgetés, a hívó féllel. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hiszen most is, a megoldásomat keresem. Megoldom, ahogy szoktam, eltartani igyekszem magam, mert a tartásomnak, továbbra is, szüksége van arra.  Az eddigiekhez képest, más szinteken élőkhöz igyekszem eljuttatni, az információt, hogy létezem, vagyok, a feltaláltam által, szolgáltatok. Nem én változtattam meg az életformámat, hanem, megmondó emberek által, megváltoztatott élethelyzetembe kerültem bele, az életkoromra tekintettel, én már nem változtattam volna. Ha megmondta, megmondta, nincs mit tenni,  mint, a magam módján,  igyekszem alkalmazkodni, a racionális megoldásukhoz. Hát bizony, az ez ügyben, a számomra is értelmezhetőtől, sokat lesz szükséges még, akár naponta is, tanulnom. Tiszteletem. Julamami védjegy, kifizettem az árát, így én, magam, használnám. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. webtenyer@gmail.com

 

Tiszteletem, ha nem érti,

lefordítom emberiesre.

Az egeret le-fel pörgetve,

párszor átfordul az írásom.

Kellemes olvasást kívánok.

Sokunkat nem érdekel,

ki mit rontott eddig el.

Azt lenne szép megélni,

amitől a jövőnket, a Hazánk

történelmét átlátva, tanulják.

Attól a most élők generációsan,

 tartást és méltóságot, kapnának.

Kisnyugdíjasként élek, oktatok,

ezt a feladatot bízta énrám, a

jót, a szépet teremtő Isten.

Nincs mire várnom hát,

julamami.com eladó.

julamami@gmail.com

Olyan embernek, aki

pontosan tudja, ezzel

mit vesz, felelőse lesz

annak, működhessen.

Rengetegen jöttek a

tanácsaimért az első

hét évben, ez is olyan

érdeklődésre számít.

Ne higgye, tapasztalja

meg mielőtt megvenné.

Megrekedten nem tudnak,

nem lehet, jó nagy levegőt,

erősen, emberiesen venni.

A következőkben eladók,

az oktatási rajzosok

lesznek, a hozzájuk

illő és a nevelésre

szolgáló szövegek.

Addig is oktatom, én

nevelek vele ha jönnek.

Remélem sokan lesznek,

jelentkezők akkor, ha már

más nevén ez a sikert hozó.

Aki, ami lefékezett engem,

pont az vigye tovább most,

mert áthidaló megoldásra és

szintemelésre is szolgálhatna.

Lehetőség általa, sok családnak.

Julamami védjegy.

Ma, erre szántam az

időt, +36302470589

tájékoztatást adok.

Ha valaki éppen,

azon töri a fejét,

mi jót is tehetne,

embertársaiért.

Tán megvan már

mindene, amit

ő elképzelt, hát

ezzel tehetne,

generációsan

és tartásosan.

Tenni a dolgát.

Legyen a vevője!

Nem fiókba való.

Oktatás, nevelés,

az ami a feladatom.

Nagyon látszik már

a hiánya mindannak,

az emberieseknél van,

ami az intelligenseknél a

 meg nem értése a szónak.

Amikor áthidalhatatlanul,

mindig ők alkalmazkodnak.

Viszont, attól megnő az egója,

annak, ahol az őket vezetők ezt

félreértve, „megalázóak lesznek”.

Tudnék oktatni olyan embereket,

akik fordítanának ott, ahol a szavak

át sem mennek, látszik a csavar ott.

Amikor ki akar jönni belőle, hárítva.

Nem lenne az gond, ha nem okozna,

az intelligenseknek az hátrányokat.

Hiszen arra születtek, hogy átvigyék

azt amit az Istentől kaptak, akkor is

ha nem vallásosak, sem ártanának.

Olyan mintha egy lábon kellene

ugrálni egész életen át, mert

nem értik, nem mennek az

értékes szavaik oda át.

Megint bocsánatot

kérek, bocsánat.

Nem sírni jöttünk,

egyikünk sem, se nem

szenvedni és senki sem.

Fordítókat képeznék szívesen,

 arra is alkalmas, oktatás, nevelés.

Csupán az alkalmas lehetőségem

hiányzik mind ehhez, hát kérem azt

a hozzáértő emberiest, aki érti ezt.

S hatni tud oda, ahol a lehetőségem.

Nem magánügy, sokaknak segítene.

Segíts magadon az Isten is megsegít.

Tartást, méltóságot ad, generációsan.

Szerintük is törődhessenek már

valakik, megértően velük.

Ahhoz át kell látnia,

annak aki fordíthat,

bárhol, ahol elakadt,

maradjon a harmónia.

Amit lerajzoltam, egy

napon, azt fontos lenne

tudniuk az embereknek.

Milyen módon segítheti

őket abban, hogy meg

ne sérüljenek ők most,

a nagy összevisszában.

A régi sablonok elkoptak,

nincsenek, a méltóságukban,

tartást is adó élethelyzetek.

Általános műveltséget

növelő Tenyérolvasó.

Szintjükre kerülnek vele.

Hát oktatni szeretném azt,

hogyan tudnának, azok

az emberek, visszajutni,

megint harmóniában élni.

Önmagukkal, a közvetlen és

tágabb környezetükkel, megint.

Találják ők meg, a belső tartásukat.

Tanácsadásra, oktatásra, nevelésre,

bejelentkezés, julamami@gmail.com.

Kérlek benneteket emberek, ezen

gondolkodjatok el, ha döntötök.

Ő van, ti vagytok, ők vannak,

mind jók lehetnénk, vagyunk,

valamiben, amit mi hoztunk.

Mások meg valami másban és

így tovább, mert szerintem senki

sem születhetett fölöslegesnek meg.

Miért ne lehetne igaza, mindenkinek,

valamiben ami számára nagyon fontos.

Mind különböző formában éljük meg

az életünket, más nyelven formáljuk a

mondatokat. Más a kultúránk is, mi

a magunkéban vagyunk otthon,

mások meg az övéikben.

Tisztelettel lenni, is,

 jó minta lehetne.

Ki mit hozott,

ki mit kapott,

ki mit adott.

A teremtő,

bennünket,

kit ide, kit

meg oda,

hívott

meg.

Vagyok,

szoktam

mondani,

azt jelenti,

tudnak hívni.

Különböző

módon adom

a tanácsokat,

különbözők az

eszközök ahhoz.

A 24. év adta meg

nekem az alázatomat

úgy, hogy használom,

s magaménak tudom.

Ezért nehéz értenem,

amikor látom, mi minden

van másképp, mint lehetne.

Ha az ember önmagát, vagy

másokat képvisel, miért úgy

teszi, mintha nem látná át.

Ne látná meg a hibáját az,

 át is látszó hárításoknak.

Nem lehet a végtelenbe

vinni azt, ami már nem

működik, hisz kilátszik.

Tolerancia, empátia, jó

ember ujja, szoktam

így fogalmazni, az

oktatás közben.

Persze ideje is

bocsánatot

kérnem.

Bocsánat.

No hiszen,

ne legyen,

már olyan

rám rakott.

Mint tíz éve.

Nem tudom

milyen lehet,

a  hatalom íze.

Ha olyan mint

amit látni lehet,

attól mentsen meg,

az Isten engem is.

Meg azokat, akik azt

hiszik jót tesz nekik.

Mindenkinek van a

saját és a generációs

határa, ha betartja jól

elboldogulhatna azzal.

Mikor lehetett először,

ki uralhatott el és kit,

 ki csapta be a többieket.

Mi okozhatta benne azt,

 a felfokozott késztető erőt,

s  amikor észlelte, miért nem

tudott nemet mondani rögtön.

Miért gondolhatják az emberek

közül néhányan azt, hogy nekik az

megjár, ami másoknak nem  jár meg.

Miért nem veszik észre, a belső tartás

az, ami megkülönbözteti egymástól az

embereket, meg a tehetségükben rejlik az.

Ha önmagukat nem ismerik még az emberek, hát

hogyan, minek alapján ismerhetnék ők a többieket.

Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a jót és szépet,

itt várjuk meg azt, amit ide beletettünk, jót és szépet,

ne többet annál, mint amit tényleg, az mind megillet.

Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten minden

földi jóból, akkor és annyival, ami épp a legjobb nektek.

Magyarországról, Pakson a HergálHázból, szeretettel.

Heringes Árpádné. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz.
Heringes Árpádné. webtenyer@gmail.com és a kihangosított,  +36302470589 telefonomon szolgáltatok. Hétköznapokon és szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, az érdeklődőket, naponta, tájékoztatom. Hova lett, miért nem kapom vissza,  julamami@gmail.com, heringesarpadne@gmail.com, ha valaki tud róluk, kérem jelezze felém, ha fogadták az üzenetét ezeken. Tiszteletem.

 

 

Heringes Árpádné nevemen van, 2010. év óta, a Julamami védjegy.
Tiszteletem. A megélhetésem miatt kerestem a lehetőségemet, az online Világában. 2009. joslas.org volt az első honlapom, azóta már több országban, igyekeztem talpon maradni.  Oktattam a feltaláltamat, online, csoportosan is, a Világ különböző országaiból csatlakoztak, ahhoz, az ott élő magyarul beszélők, akik a szolgáltatásomat vették igénye, vagy az oktatásomon, akkor éppen jelen voltak. Nem gondoltam arra, hogy ennyire megváltozik minden, így most, lehet, hogy nem is  látnak a Világban. Julamami védjegy, Magyarországon lett kiváltva, 2010. évben, a saját elnevezésem által, került Heringes Árpádné nevemre.  Gondolom ideje, vissza az eredőhöz, fordulni és megint kitalálnom, hogy oldjam meg.  https://julamami.com. Webtenyeres önismereti oktatás., ezt az oldalt is, az ingyenes reklám miatt, készítettem el, ahol, a reklámjuk által, minden áron, azon vannak, hogy üzletelni tanuljak, kapom a fékeket. Nem vagyok üzletasszony, csak botcsinálta, Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként, vagyok jelen és várom a lehetőségem a feltaláltamnak az eladásához. Mert azt megszokni nem lehet, hogy szinte naponta kapok fékeket, szerencsére, alkalmazkodni, talán a születésem óta tudok. Olyan mintha elköltöztem volna, mintha nem a saját Hazánkban élnék, azt is megszoktam, hogy az aktuális megmondók, beleszólnak az életembe. Viszont, azt nem tudom elfogadni, hogy a saját szülőhelyemen, Paks, ami a lakóhelyem is, nem kapom meg azt, hogy oktatni tudjam, amit feltaláltam. Valószínűleg nem is tudnak róla, a szintén ide születettek, hogy nem tudok bejutni és megmutatni, mit találtam fel. A Világban sok országból olvasták, naponta az írásaimat, volt velük kapcsolatom, ha akartak elértek és beszéltünk. Most mintha megállt volna az idő és a várakoztatásomnak, az indokát nem ismerem, mert nincs hol kérdezni. Ha kérdezek, nem hallok mást, mint, hogy nem tudok segíteni. Nem segítséget kérek, megoldást várok, ahhoz, hogy csoportosan tudjam oktatni. Magyarországra, Paksra, érkeztek hozzám nagyon sokat, hogy megtiszteljenek, a tenyerüknek a leolvasásával. A tehetségem lett a  hivatásommá, a diplomát is megkaptam, az akkori akadémia, által. Minden megvolt az oktatásához, mégsem tudtam, egyedül megoldani. Az is tudom, hogy valaki levédette, az első engedélyemet, gondolom a saját nevére, a telefonomon való beszélgetés után. Azóta többször változott minden, szinte követhetetlen lett, nincs hova fordulni. A közösségi oldalon, válaszol egy gép szöveg, mert feltételezhető volt, hogy ott hivatalosak, valószínűleg nem.  Ide születtem, itt lakom, itt lenne feladatom, bemutatni, oktatni, miután már a Világ sok országában bemutattam, oktattam, sok éve, a feltaláltamat. A Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami,  Tisztelettel venném, ha a saját szülőhelyem Paks, felvállalná azt, hogy mit találtam fel és rajzoltam oktathatóan meg, ami sok országban már bebizonyosodott. Hol máshol, ha nem, a saját szülőhelyemen, lakóhelyemen, Pakson. Igen, szeretném, bemutatni a feltaláltamat, a szülő és lakóhelyemen Pakson. A saját sorsuknak, az önmaguk általi, leolvasására, hogy segítsék a szeretteiket és tiszteltjeiket, az akkor már saját tudásuk által.  Nem tudom kik döntik ezt el, nem tudom, hova lehet, úgy fordulni, hogy érdemben kapjam meg, a felelős válaszukat. Tiszteletem.

 

 

Ne várd a csodát, tanuljad meg, érted is szól az, ami a hétköznapjaidban jelen van … Most, 2022.11.27. és 2017.11.27. évében írtam. https://julamami.com

 

 

 

 

Heringes Árpádné, Julamami védjegy.
2022.11.27. Tiszteletem. Nekem nincs másik Hazám, csak a közös Hazánk, s a születési és a lakóhelyem, Paks, ahova, sokan bele teremtettük, a jót és a szépet. Azt várnánk el, most megelőzésként, hogy ne legyen semmivé, az életünknek az eddigi értelme. Az egész életünknek, a Hazánkba, szülőhelyünkre, lakóhelyünkre, beleteremtetteknek, a begyűjthetővé vált és jó életminőséget biztosítani tudó, gyümölcse. Amennyit nyugdíjasként még hozzá teszünk, mert hivatást gyakorlunk, dolgozunk, azt sem számolják bele, az előző alapba, hogy megemelje, azt a nettót és a teljesített, éveink számát. Legyen hova benyújtani mindazt, helyrehozásra, ami nem életszerű számunkra, azt a. Mi lesz velünk, ha esetleg, megöregszünk, elkopunk, megkopunk és nem kaptuk meg, a saját Hazánkban, a tudásunknak, a továbbadására a lehetőségét.  Aki ezzel nem törődik, annak tán nem volt soha, saját teljesítményéből, munkájából, jó eredménye. Sem, sikere, kiteljesedése, tapasztalat hiányosan, ugyan hogyan, döntenek felelősen.  Itt élünk, ide teremtettünk jót és szépt, tán ne hozzon döntést felettünk, azt a.  Motiváló, lelkes, szíves, gondolkodóknak születtünk, ehhez hoztuk a tehetségünk, ez lett a hivatásunk, ebben értünk el, nem hétköznapi eredményeket. A hivatásunk által, ismer sok ember, több országban, megkapjuk azzal, hogy sok éve, naponta, olvasnak bennünket, azzal adják meg számunkra a tiszteletet.  Rá is bízhatná néhány, valóban hozzáértőre, ha ennyire könnyen veszi, az emberi oldalát, mindennek, tanulással is pótolhatná, azt a. Ha az árak, befékezik az életminőségünket, nem a földön járók, a holdig érnek, nem értünk van tán, a saját Hazánk. Mi meg, várnánk vissza, mindazt, abban a minőségben, amit és ahogy, a Hazánkba teremtettünk bele.  Hiányzik az emberek felé irányuló, életszerű, tisztelet, vagy mi a csuda az, ami nem működőképessé teszi, a hétköznapokat és nincs két lehetőség, eszi nem eszi, nincs más. Ah,  ha benned tisztelet nincsen, mint megmondó emberben, ugyan, hogyan tisztelik majd, az öregeket. Mindazok, akik most, csak ezt látják, egyedüli erőshatású, felelősséget nem vállaló, mintának, azt a.  Gondolkodjatok el, azon, akkor, hogyan várhatjátok el, mindazoktól, akiknek eddig, az volt a minta, mást meg sem hallottak. Tán még, most is, úgy gondolják, ha csendben kivárják, azt, amit igencsak őszintének, hallottak, fel is vállalták azt, hogy majd csak, ők is győztesek lehetnek, hát továbbra is, várakoznak. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, ne hagyjál el, maradj velem, tarts ki mellettem. Őszinte, tiszta kommunikáció, egészen elszoktak tőle már sokan, velük nem találkoztam, csupán néhányukkal, egynél nem többször.  Nem szorgalmazták a következő online találkozást és én is kimondtam, azt, hogy ne hívjon, mert megelőzésként, már nem lett volna mit mondanom. Aztán mondjátok, mit nem tudtok felvállalni velem kapcsolatban, hogy nem nyafogtam, nem kuncsorogtam, az egyenes úton haladni igyekeztem. Nem volt más, hát megoldásnak láttam, kiszaladtam, az internet világát, online, megismerni,  a nagy, Amerikáig értem el, 2009. évben.  Futottam, a semmi elől, arra futotta, hogy az első honlapom, már, ott készült el, amit aztán, annyira megirigyeltek, hogy el is tüntették egy időre. Julamami mögé bújni, igyekeztek és rögvest. Az irigység nem múlt el, amiből aztán, kaptam, szélessávban, az internet világában is, a nem ott született, magyaroktól, amikor megismerték, a tudásomat, már köszönetet is kaptam bőven.  Emberesedtem alaposan, hát tartásos asszony, na meg sok ingyenes, lehetőséggel éltem és julamami webnagyi, is lett belőlem. Nem kaptam ajándékba, segíts magadon az Isten is megsegít, módon, eddig, működőképesen, megcsináltam. Számomra, a tehetségemből lett hivatásom adta, tartásomhoz szükséges, hogy eltartsam magam. Megyek tovább, a nehezeket választom, vagy csak azt, kapom, mert ez, a tartásomat megtartó napi sikerem, most maga, a sorsom. Nincs, üzleti érzékem, vagy, még nagyon kicsinyke, igazolva van, nem vagyok abban tehetséges, nem hoztam, hát tapasztalva, tanulom.  Nem várakozom, szorgalmasan, a saját életritmusomnak megfelelően, teszem naponta, a dolgom, a motiváló, lelkes, szíves, énem által hoztam. A tehetségemmel, a tudásomhoz mérve, ez idáig, kevés bevétellel járó, lett, a hivatásommá, embert próbálóan hatott rám, már, megcsináltam. Nem feltételezem, hogy  a hivatásom gyakorlása általi, bevételemmel, a jó minőségű életvitelemig érő, életminőségem, nincs benne a sorsomban. Nem ártok, se bántok, magamra is jól vigyázok. Döntöttem, inkább, eladom, ha megjön, a racionális oldalában kitűnő, az üzleti életben nemcsak, jelenlévő, a tudása által, ezt is jól megoldó, vevője. Julamami védjegy, 2010. évben vettem a nevemre, a nevet magam találtam ki és vontam össze. A sok éve ellopott igazolványaim miatt, Budapesten oktattam, azon a napon, hát, a / vállalkozói igazolványom és bélyegzőm, a feltaláltamnak az oktatásához minden engedélyem /. benne volt, az autóban hagyott táskámban. Gondoltam, hogy megnyugtat, a védjegy léte, hogy ne tudjon más élni, a nevemen, az igazolványaimmal. Az eladás a megoldás, védjegyestől, mert sok tiszteletlenkedő,, okozott sok gondot, bevétel hiányt nekem.    Be és megtanítom mindazt, amit feltaláltam és összefüggésében megrajzoltam és jól működően, oktatom azóta.  Most már nem személyesen, viszont mielőtt, a végére érnénk, a tanulni valóknak, találkozunk személyesen. Szembesüljenek azzal, hogy az általuk hozott, tenyérfotókról, kinagyítva, megtalálják és leolvassák, mindazokat, amiket addig, a rajzaim által tanultak meg. Várom a lehetőségét annak, hogy vigyék be, az oktatásba, az emberségükben arra érettek, oda, ahol szükség lenne, a saját idejükben,  az önismeretre és az emberismeretre. Mindazok által, kihallhatják a zsengék is, még időben, miért oda születtek, ahova. Mi a sorsuk, ami azután, tartást is adhatna, a nehéz helyzetekben, mert ott lennének, számukra, a miértek. Mikor van szükség arra, hogy az előző generációiktól, az általuk, elmondottak alapján, ők is elgondolkodjanak. Így hát, van mit leolvasnom, a tenyerekből, hiszen megtaláltam, a generációs jeleket és a családokon belül, az egyes embereknek a  sorsa közötti, különbségeket és  összefüggéseket. Megtisztelően tartást adó, az érzés, hogy tengernyi sok ember tisztelt meg, az érkezésével, a szülőhelyemre és lakóhelyemre, Paksra. Ahol, 1994. évtől, naponta találkoztam, személyesen, az emberekkel, akik messziről és nagyon hosszú utat is megtettek, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, rájuk jó hatással lévő, hivatásom gyakorlása okán. Köszönöm, hogy megtiszteltek, a bejelentkezésük után, az érkezésükkel.  Szeretném, ha hasznukra lenne, a feltaláltam, megtanulhatnák, általa meg is oldhatnák, mindazt, amit tán eddig nem.  Most még csak tőlem, hogyan élhetik meg, a saját tenyereikben lévő, csak nekik szóló, Tenyér- térképeik által, a jó sorsukat. Ezáltal vissza tudnám adni, mindazt, amit fel és megtaláltam, az oktatásom által, megélnék, a belső kontrolljuk általi tartásukat, megmaradhatnának, az egészséges körforgásukban. Tiszteletem. Végig jártam, az Online világát, 2009. év óta vagyok az interneten. Vissza az eredőhöz, mindenki eljut egyszer oda, hogy megosztaná a tudását, a másik emberrel, akitől kapott, akkor, amikor mindenki más elhagyta, mert, ők, csak, a menő ismerőseiket, vállalják fel. Nem lepődtem meg, a napi tapasztalataim, által, volt akkorra emberismeretem, hagytam sokszor, hogy hülyét csináljanak belőlem.  Abból ered, a 153 oldal, a feltaláltamnak, az oktatásához, a hitelességéhez, szükségem volt mind arra. Ami addig ott volt az életemben, nem a könnyűt választottam, hát tapasztaltan rajzoltam meg, az oktatható formájában van. A sikereim most is megvannak, boldogulok, mindazok által, ami a tapasztalatimmal, már sok éve, a napi gyakorlatomban van és a napi hatások által, fejlődni tudok. A racionális oldalnak teljesítettem, tisztességgel, a munka becsületét ismerve, letörlesztettem, ez is tartást ad, egész életemre, nemcsak a számomra. Szeretném, átadni, azt a tudást, amiért, sok országból tiszteltek meg, a Tenyérolvasást és annak az oktatását, személyesen és online is párhuzamosan gyakoroltam, sok évig, most, már webtenyer@gmail.com és a +36302470589 kihangosított, telefonomon. A gyakorlatban tapasztalva, jutottam el oda, hogy egy napon, egy ritmusban, megrajzoltam, az oktatási formáját, annak ahogy, azóta is oktatom. Oh, ha látnátok, kívülről magatok, a másokkal, való, tiszteletlenkedésetek, mennyire minősít le, önmagatokhoz képest, benneteket, bocsánatot is kérek rögvest.  Julamami védjegyemmel, igyekeztem, megóvni, eladhatóvá tenni, azt. Aminek az eladásával, bocsánatot szerettem volna kérni, a szeretteimtől, hogy ezt a hivatást választottam. Hiszen rengeteg irigyem lett, amivel járt, egy csomó mindenféle, megpróbáltatás számunkra. Ők nem panaszkodtak, viselték a következményeit, az irigység negatív energiáinak, és a legnehezebb időkben is mellettem maradtak. Így hát megtanultuk, tisztelni egymást, együtt növünk fel, a túl sok, hatalmaskodóvá váltak, által, jól kitalált nehézségekben, Emberesedünk. Eljött az a pillanat, amikor éreztem, megcsináltam a sorsomat, szerettem volna, továbblépni, nem értették, miért a megelőzést választottam. Kiment a divatból, tán, vagy mi a csuda, a megelőzés, akkor jöttem rá, amikor már csak, áldozatsegítőket mutattak, helyette.   Mert az oktatási formája a feltaláltamnak  is, arról szól, megelőzésként, ha megismeri az ember, a saját sorsát, ritkán megy, végleg, mellé. S, ha csupán kis időt tölt el, azzal a tapasztalással, megismerte, hát, már, a visszaútnak az energiáját is használni tudná. Nem állt mellém, ez ügyben senki, kértem őket sorban, tudom nagyon nagy felelősség ez, de hát az enyém volt és maradt, a felelőssége. Benne van a tudásnak, az ereje, ami, ha megízlelték, ott maradt, az arra alkalmas sejtjében, mindenki számára, hasznossá lehetne. Egyfajta tudás, ami által, nagyobb lesz, a rálátása mindazokra, amiben él, azáltal is, fejlődni képes, úgy, hogy önmagához mérve, túl gyorsan, váltania nem szükséges. A párkapcsolatokban, nagyon sokat segíthetne, a meggondolatlan, válás helyett, egymás sorsának, a megismerése. Ami magyarázatot adhatna, arra, hogy akkor éppen, miért nem vele foglalkozik a párja, miért figyel helyette, többet önmagára. Már 12 éve várom, a lehetőségemet, várom hát tovább, hiszen amióta megismertem a generációs jeleket, nem halogatom, megélem. Amit elém tesz a sorsom és  felismerem, azt teljesíteni igyekszem, hogy generációsan, ne hagyjak hátra, a következőknek, semmit amit megoldani, az én dolgom volna. Hiszen, azt nekem szükséges, megtapasztalnom és teljesítenem, abból amire akkor, képes vagyok. Nem unatkozom, megélem, amikor annak ott van az ideje, a fejlődésemhez, számomra. Szorgalmasan napi több órában, gyakorlom azt, amit tehetségként számomra, adott az Isten. Életszerű lett, a nagyszerűt, az egyszerűben is megélem. Hát, kiírom amit lehet és föstök, amikor arra van igényem és megy tovább minden, a maga útján. Az egészséges körforgás mindenki számára ad, lehetőséget, hogy a racionális és a motiváló énjéhez is, teljesíteni tudjon és még a saját idejében. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Oktatom. Hétköznapokon és szombatonként, 10.00 és 12.00 között, most, a, webtenyer@gmail.com és a +36302470589 telefonom által.  Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért., elnevezést, prevenciósként, kértem. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., ami az oktatásomhoz van. Tiszteletem. Julamami védjegy, 2010. évben került, Heringes Árpádné, nevemre. Szülőknek, nagyszülőknek, családoknak, tisztelettel, ajánlom, a megismerését, az oktatásomnak, tartást adóan, jól működő formájában. Tisztelettel élni szép, szeretetben élni jó, vigyázzunk rá, hogy be ne töltse, az üresség, az adott szó helyét, hahó.

Heringes Árpádné ( Julamami ).
Heringes Árpádné 2010. év óta, Julamami védjegyes, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó, szolgáltatásom és az Online oktatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Hétköznapokon és szombatonként, 10.00 és 12.00 között, tájékoztatlak, webtenyer@gmail.com és a +36302470589 telefonom által.

 

 

 

Heringes Árpádné, Julamami védjegy.
Tiszteletem. Nem engedtem meg senkinek sem, hogy belenyúljon az írásomba és kitörölje azokat a mondataimat, amiket nem ért, mert esetleg más a kultúrája, vagy más szinten éli az életét és azon belül is még sok minden eltérés lehet. A szavak jelentése számára és a sokféle kultúra számára, ami jelen van a szeretett Hazánkban, mást és mást mondanak, én már sokfélét megértek.  Többszőr is előfordult, hogy pont azért jelentkeztek be az oktatásomra, hogy megtanulják érteni is, amit hallanak, naponta az életük során. 2009. év óta, vagyok az internet világában, mert tönkre mentem egy gyerekeknek szóló helyet veszítettem el, úgy, hogy döntöttek felettem. Aminek a negatív maradványát, számomra sok milliót, már a legnehezebb időszakomban, letörlesztettem. Lett is tartásom nekem, megemberesedtem, a sok év alatt és velem az abban érintettek mind. Tisztesség, becsület, emberség, emberi tartás, emberi méltóság, a 2022. évnek megfelelő emberséges jó kommunikáció, napi szinten fejlődőképes tudás, tolerancia, oda ahova van értelme alázatot gyakorolni. Szerintem, az ember azért született tehetséggel, a jóra és szépre, hogy azt gyakorolja, abban fejlődjön napi szinten. Ha hiányozna ebből bármi, hát legyet nagyon igyekezni, mert ez a nyolcadig év, mint fejlődési lehetőség. Szerintem, mint napi szinten tapasztaló szerint, ha a következő generációi felé, nem teljesíti az alapokat, nem lesz hova lettenni a járni tanuláshoz, a mezítlábukat. Az is lehet, hogy végleg le tetszik maradni, a tanácsadókkal nem lehet, a 2022. év elvárásának megfelelő tudásszintet pótolni. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Az oktatásomnak a megoldása számomra, heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonom által. Heringes Árpádné ( Julamami ). Szeretettel.

Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné tulajdonom.
A jó gazda, előszőr ellátja mindazokat akik rá vannak bízva. A gyermekeket, öregeket, nem igazítja lábhoz, mint a kapcát, a szorgalmasokat, jó szaktudásúakat, nem szakítja bele, a jó minőségű, jól megérdemelt, megélhetésükhöz szükséges pénzért a munkába. Gondolkodóként, a Hazánk becsületét, tisztelhetőségét megtartóan, igazítja az életszerűhöz, mert értően tudja, annak a fontosságát. Értően, a  gondoskodásáról biztosítja, mindazokat, akik önmagukat, ebben a hirtelen megváltozottban, eltartani, vagy ellátni nem tudják. A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad, a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták, ahhoz a tehetségüket. S nem vállal a saját szintjénél magasabb feladatokat, ha az úgy hat, a Népre, hogy azok szerint, tudnak csak élni és csupán az érintettekre van hatással, önmagára nem. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. Szeretettel. https://julamami.com

 

 

 

 

 

 

 Sorsok összehasonlítása, párkapcsolatoknál,

miben különböznek a generációs feladatok.

Nézzetek rá, a tanácsadás címszó alatt.

Ha nem látod át a feladatod, a még itt,

 maradtaknak mi lenne jó, szép dolog.

Ugye nem várod el és csak azt hallanád,

 csak játssz és nyugodtan játsszál, mi már

megszoktuk, hát szenvedjünk tovább.

Miről beszélsz, ha azt sem tudod mi

az amit felvállaltál, nem is úgy élsz.

Ne várd a csodát, az benned van,

amikor a saját feladatodban,

elértél odáig, csoda van.

Ha mindig csak kapni

akartál, közben nem

megfelelően adtál.

Mindenkit magad

mögött tudhattál,

a vállukon haladtál,

 s egyedül maradtál.

Vagy megéled azt is,

a küszködésekkel

 a neked idegenekben.

Akkor épp adnod is lehetne,

 szakadék ne legyen köztetek.

Észre sem vetted már, ah azt is

legyőzted aki oda felsegített.

A dolgodról elfelejtkeztél.

2017. az emberiesekért.

hogy ne pusztuljanak ki.

Másoknak meg, nagy

harcost mutatsz.

Mondhatják ők,

pozitívnak, a

 gondolkodásodat.

Inkább belső kontroll az,

a lelkes, szíves és gondolkodó,

oldalad kiegészíti a másik oldaladat.

Mindkét oldalunkon toppon leszünk,

ha azt megtanuljuk, amit nem hoztunk.

Vannak akik észre sem veszik azt se,

már ki is látszik, ami régen még,

elsikálható volt, ma már nem.

Minden népnek megvan a

maga anyaföldje általi

életritmusa és még a

 saját, s generációs

feladatainak is

ritmusa van.

A csárdás az,

magyarosan

odateszi azt.

A sajátodat és

körbe karikába,

összetett a ritmus.

Jobbra kettő, balra kettő,

így tanultuk az óvodában.

A különböző tájakon,

az emberek másképp

adják bele magukat.

Kihallod-e vajon,

az erős rezgését

a kultúráknak.

Amikor a saját

táncaikat járják,

ah, mennyire más az.

Ismered-e a sajátod,

vagy csak igazodsz,

éppen most ahhoz.

Beleélsz, anélkül,

hogy megélnéd.

Mi, különböző

sorsokkal

születtünk,

mindannyian.

Egy a Hazánk,

csak egy, aztán

becsüljük is meg.

Hiába hát, nahát, de

hát, szigorúan aszerint

nevelték, amit ők is kaptak.

Olyan mintha körülvennék őt,

erősen, azonnal, a védekező falak.

Lepasszolja a felelősséget magáról,

nem tanulta meg, mint az ismeretlent,

úgy hárítja, csípőből és azon nyomban.

Hozzá ne érjen semmi olyan, ami el is térne,

attól amit felismerhet a belső kontrollja neki.

Hárításra és védekezésre, „kívűlmaradónak” is

nevelődött, fél megismerni hát bármi újszerűt.

Hiába mondanám neki, látszik az, nem értené,

de nagyon fontos lenne számára, hogy lássák

azt a külső szemlélők, hogy követi ő, azt az utat.

Hiszen ő ahhoz van szokva, hogy az emberek fölé

helyezi önmagát, onnan könnyen csinál amit akar.

Egy zárt körben egy helyben, se tanulva, sem nem

tapasztal, nem halad, mély vájatban jól megragadt.

Húzná le a többieket, a kényelmi szempontjait nézi.

Nem mennek már át a szavai, lentről felfele mondja,

az idő, a megtett távolság, lehalkítja az üres szavait.

Meg sem érinti az amit hallania fontos és most, pont

a lelkes, a szíves, a gondolkodó fejlődés miatt lenne.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, ami

lefordítja számukra, ha kihallják, már értve tanulják.

Olyan embereknek nem ajánlanám, akik már meg

vannak győződve arról, mindenkinél okosabbak.

Eljutva az igényéig a több oldalról való tudásnak,

szükséges akkor, hogy befogadó is legyen ahhoz.

Mintha más -más nyelven beszélnénk mi ketten is,

 arról beszélek, amiben otthon vagyok, 24. éve annak.

Prevenciós 1999. év óta vagyok, köszönöm jól vagyok.

A megrekedés árnyéka már ott van rajta, szenved tőle,

de hozzá van szokva, csinálja meg ő, akihez fordul épp.

Nem vette észre a Világ, már jócskán elhaladt mellette,

kapkodna, szaladgálna össze-vissza, mert erős a hiánya

a tudásának, de már csak a mondvacsináltakba fut bele.

Abból meg van bőven, amire körbejárja a belső kontrollja

hiányában, megint sok időt veszíthetett el, érzi sürgős lenne.

Tudnia valamiről, ami ott feszíti belül, tudja, hogy érte szólna az,

de azt nem gondolja, hogy annak hiányával ő végleg lemaradhat.

Sebaj, legfeljebb nem fejlődik ő, ugyanúgy megy az élete tovább,

majd megmondják megint, ahogy addig, ő meg azt teljesíti, amit

mások mondanak, legfeljebb nem fejlődik, majd csak visszafele.

Nem lehet mit tenni, önmagának szükséges odáig eljutni, ha azt

érzi nem jó már neki, amiben van, a lelkiismerete segít majd abban.

Ha pulzál a lelke hiányosan, félrever a szíve nem ritmusosan dobban,

nem tud döntést hozni, nincs a gondolkodó agyában ott, a jövő képe.

Üresen nehéz lépni előre, ha nincs a lépéshez még terve sem, talán

meglehetne tanulni azt, amit nem hozott, segíteni azzal amit hozott.

Időnként meg is lehetne nyitni ami punnyadóan telített, átadva oda,

 aminek a hiányától, a hozzá nem értők hiányosságaitól, szenvednek.

Adok-kapok, a legjobb emberies feladat, új hatások is érik, nem üres,

fejlődőképes, igazítva a belső tartásán, felépítheti másképp az életét.

A saját sorsát, generációs jeleit, mutatják a tenyerei és mindenkinek.

Sok évvel ezelőtt sorsolvasásra iratkoztam, megtanulni nem tudtam,

amit láttam, ahhoz belülről a megérzésemet, rálátásomat mondtam.

A gondolatok az információkhoz, egyre gyorsabban fogalmazódtak.

Egyszer csak a sok tapasztaló év után jöttem rá, sorsolvasó vagyok.

Menj végig az utadon, amikor eljutsz a végpontokhoz, fordulj meg,

rájössz, már más szemszögből is látod, van róla saját véleményed.

Nem vagy ráutalva, hogy mások mondják meg, hogyan gondolkodj.

Adott a saját életritmusod, belső tartásod s az emberi méltóságod.

A harmónia amiben jól érzed magad, az elért szinted, nem állandó,

mert, jön a következő, ha egészséges hatások érnek téged közben.

Ha elérted azt amit neked szánt az Isten, nézz szét mit tehetsz még,

úgy önmagadért, hogy észleled már mások tudatos megrekesztését.

Azt a látszatot láttatva, mintha ők is oda tartoznának, ártó hatással,

azzal nem számol csupán, hogy a fordítottját éri el, mert van az Isten.

Vannak erős hatások, meggátolni próbálják, a vezetni születetteket,

nem is gondolva arra, kilátszik az, önmagukat építik le azzal s végleg.

Miközben, azon fondorlatoskodnak, hogyan építsék le a hiteleseket,

 nem tesznek a fejlődésért, lemaradnak, a Világ meg gyorsan elhalad.

Majd néznek utána a számukra túlzókban maradva, átlagossá válva.

Jó szerencsét emberek, tisztelettel élni, mindenkinek könnyebb.

Szeretettel.

 

 

Tudod-e, ki vagy te… 2016.11.26. és 2022.11.26. https://julamami.com

 

 

 

 

 

 

 

 

Julamami
Magyarország, Paks, Hergál Ház. Heringes Árpádné. Julamami

2016.11.26. és 2022.11.26.

Építhetsz tornyokat, elhordhatsz hegyeket,

ha tisztelet, szeretet, nincsen benned,

észre kell majd venned, nem a tied.

Mások tudásával üzletelhetsz,

megteheted, nincs elvárás se

feléd, szabadon elveheted.

Védjegy mögé bújva, teszel

magadért, keresztül húzod,

a sorsokra fékeket tehetsz.

Nem veszik észre, belülről

megteheted, megjár neked.

Megvan már mindened, na

akkor észleled azt is, úgy

 érzed, nincs semmid sem.

Elfogott a vágy, ah, fölébe

helyezd magadat, hiszen

nem értenek hozzá, azzal

is azt csinálsz amit akarsz.

Nincs késztetésed, hogy jó

ember legyen belőled, pedig

emberieseknek születtünk mi

mind és abban ki is teljesedni.

Ugye mondta apád, anyád,

ne árts, ne bánts,

s magadra is

jól vigyázzál.

A múlt elmúlt,

figyelj a mára,

a most élhető

tisztaságára.

Mert az lesz az

alapod a holnapodra.

Tiszteletben, szeretetben

élni jó, jó embereknek való.

Törekszel a tökéletességre,

mindenben mindig, csak te,

más nem jöhet szóba úgy,

hogy az ne rólad szólna.

Önmagad becsüljed,

a gyengét erősítsed,

a jóban és a szépben.

Olyan minta legyél te,

hogy azt követni lehessen.

Építő és ne romboló legyen.

Tudod-e, hogy minta vagy

akkor is ha szerzésre

ácsingózol, nem

vállalod fel

azt, hogy

azért te

is tegyél,

ne, csak a

jóban éljél.

Senkivel se

osztozol a

jóban, csak

akkor, ha azt

tőle és általa

szerzed meg.

Mindezt úgy

mintha a jót

neki szánnád,

de ő jobb ha,

nem tud róla,

mit tettél vele.

Mire ráébred,

a valóságra így

mindent kihúzól,

mellőle és alóla.

Ne tessék azt

mondani, hogy

az a jó minta, ha

mégy a magad feje

után, már semmire nem

figyelve. Ami másoknak

árthat, meg sem érinthet,

ugyan nem érdekel téged.

A lényeg, hogy jó legyen és

csak neked, egy sablonban

vagy, másokra is ráaggatod.

Megtudja, vagy mégsem,

neked csak a te

célod a lényeges.

Ha te elérted, hát

lépsz a következő,

jól kitaláltadra, nem

nézel hátra se, miért is

érdekelne téged, hogy

hány embernek is lett

abból és mennyi kára.

Az intelligensek nem

így néznek a Sorsukra,

tudják, hogy senki sem

született fölöslegesen

a Világra. Nem különb

a másiknál egyik sem,

ha ezt még nem tudod,

van mit tanulnod neked.

A megcsináltam, érzést

mond  felismered-e, nekem

azt jelenti, nem ártok, se nem

bántok, magamra is vigyázok.

S ha révbe érnék, nyugodtan

megveregethetem a vállamat,

hogy meg is csináltam és úgy,

hogy másnak sem ártottam.

Van aki vezetni született,

ő minden napjával vezet.

S vannak a feltörekvők,

akik azok akarnak lenni,

attól ők még, nem vezetők ám,

akkor sem, ha leheveredhetnek,

a megvetett vezetői trónjukra.

Az emberek tudják ám azt,

már nagyon sokan átlátnak,

 kihallanak, természetes, életszerű.

Fejlődésben vannak, nem velük van

 gond, hanem mindazokkal akik azt

még csak nem is gondolják át.

Teszik nyugodtan és azt is amit

elgondolnak meg elterveznek,

mintha az már természetes is

lenne, másokra nem figyelve.

Hátha áthat az, lassítóvá válik,

tán felgyorsulva ugyanúgy hat.

Mert minden összefügg és

mindennel, ha egy porszem

elmozdul, követheti a hegy.

Tökéletes, csak az Isten,

kiteljesedhetünk, ki,

miben, idejében.

Tudnia illene

 mindenkinek,

honnan jött és

merre menne.

Oda neki az út,

honnan – hova,

meddig tartana.

Amikor a sajátját

már megcsinálta,

hozzá kellene őket,

a többieket segítenie,

hogy rájöjjenek, nekik

is van egy generációsan

fontos törleszteni valója.

Én a megelőzésben vagyok,

22 éve ahhoz is igazodom és

abban gondolkodom. Nem is

vehetnek komolyan se, hiszen

a „josno” kategóriába zártak be.

Tán zavarja őket, a, tiszteletem.

Na meg, sok olyan tapasztalatom

van a tarsolyomban, ami lehet,

hogy másoknak, megközelítőleg

sincsen még összefüggésében.

Sokat adtam régen grátisz és

nem bántam meg, hiszen közben

fejlődhetett a lelkem, szívem és a

gondolkodó agyam. Tolerancia újnak

hívom, a másik neve, a jó ember ujja.

Így is oktatom mindazoknak az arra már

igényeseknek, mert más módon még,

nem látnák meg, a megoldásukat.

Így azóta használják már, tán, a

tiszta forrású tudásukként,

az oktatásomnak ezt

az egyedi formáját.

Megláthatod ott,

hogy egyre többet

látsz át és hallasz ki.

A megoldásod, mert, a

 belső kontrollod segítség.

Uram Isten, kikre is bízták

itt, ezt meg azt is, a mindenit.

Nincs se rálátás, se kihallás,

s megérzés, csak az a lényeg,

hogy minél több legyen ott,

az a végleg megszerzett.

Erősnek meg az tűnik,

aki kicsinálja a többit,

úgy, hogy észre sem veszik.

Törekszik arra, hogy csak neki

legyen mindenre rálátása, uralja

azt a területet, pedig csak pénze

van ahhoz. Hiszen mindent szerzett,

amit csak célba vehetett, alaposan

kiterjedt, kifényesített, okosnak is

látszó, aki intelligens mellett se vót.

Az intelligens nem árt, nem bánt,

úgy él, hogy neki is jó legyen, de

azzal másokat, sem önmagát,

nem alacsonyítja le, azt a, ah.

Ebben az évben meg kellene minden

olyan embernek ismernie akinek már

magas a lélekrezgése, hogy a birtoklás

fontos mindenkinek, hiszen arra is szülte

az anyjuk őket és a mienk bennünket.

Viszont nem lehet az

a legfontosabb sem,

mert mi lesz vele, ha

megszólítja a sajátja,

mint az ő lelkiismerete.

Én szólítgatom azokat itt

is és velem szemben is, akik

már elég érettek lennének és

arra, hogy önmagukat neveljék.

Arra a lelkiismeretes szintjükre,

ahol ők még átlátják, kihallják és

megérzik, hogy meddig mehetnek.

Hol vannak az ő tiszta határaik és

remélem tudnak róla, hogy milyen

annak a rezgése, ami figyelmeztet és

őket is, addig és ne menjenek tovább.

Mert esetleg azt hiszi, hogy elérte és

mindent ő irányít ott, s hamarosan rá

kell jönnie, a többi ember sem gügye.

Sőt mivel el kellene jól fedje, a tudása

hiányát, már nem is ő vezet ott, hanem

az aki azt észlelve, az ő vezetését átvette.

Hidd el az igazi érték benned van ember,

ügyelj rá ne érintsen meg véglegesen, a

megcsillanó, túl könnyű, felszínen lebegő túlzó.

Legyen fontos a tudásod, a családod és az is ami,

 generációsan és a jövőtök szempontjából fontos.

Egy Haza ez csak egy, mindannyian ide születtünk,

vagy itt is hazára találtak, ide is jót, teremtenek.

Nem tudtok úgy élni mint mások, hiszen egyedül

születtünk mindannyian, különbözőek vagyunk, saját

 sorsot mind hozunk. Ha gondolkodók vagyunk, tudjuk,

mit jelent a Hazaszeretete, ide teremtettünk eddig is,

 úgy néz ki, a megélhetésünk okán, egész életünkben.

Bocsánatot azért kérek, hátha rákapnak erre is, akik

 

láthatatlanoknak vélik magukat, ah, a mindenit.

Hol tartasz… 2016.11.25. julamami.com

A szeretet nem múlik, a

 boldogulás a barátja, mert

 rajta van az Isten áldása.

Majd amikor már beértél,

te is a következő szintedre,

amikor rájössz te az emberies,

honnan is jöttél, merre jársz,

mit is hoztál magaddal,

generációsan,

gondolkodón

gazdagodva,

lelkedben, s

szíved által.

Teljesítendő

feladatként,

szembesülsz

is vele, nekik

mi mennyit ér.

Tartanak-e ott

ismerik-e

a siker,

rezgését is,

hisz érettek

lehetnek már

arra maguk is.

S haladnak jól

boldogulnak

az újban is.

Maradj

tisztán,

hiszen

bármi

is

van már

másképp,

mint az

tegnap,

s azelőtt

volt, nem

visz előre,

megrekeszt.

Hiszen a saját

életritmusodból

kibillenthet, az

önmagadhoz

képest túlzó,

vagy tán,

lelassíthat.

Mindent

meg kell

alapozni,

ha elérted

valaminek

a csúcsát,

nem tudsz

átlépni ott,

csak úgy, nem.

Párhuzamosan

 és hirtelen,

nem

lehetsz,

sikeres se

ugyanazon

a szinteden.

A sikerhez

fel kellene

emberileg is

 nőni, nemcsak a

 semmiből kinőni,

mert el kell azt bírni.

Önmagadat ismerni.

Kezd el hát te is

még egyszer,

még egyszer,

még egyszer,

ne unjad meg.

Csak menjél,

menj oda,

ahol már

képes

vagy

és

téged

hagynak

haladni az

emberiesek.

Lényeges az,

kibillenteni

ne hagyd

magadat,

te se a saját

ritmusodból.

Vannak akik

tudják, mikor

 kire figyeljenek

 mert kapaszkodni,

szeretnének belé.

Még nem tudják,

visszavetheti

őket is és

oda

ahonnan

kiindultak. A

 saját sorsuk,

mint az ő

jótékony

jelzőjük.

Ismerem

mint a

tenyerem.

Rólad, rólad,

rólatok mind,

mindannyiótoknak,

megvan a saját jele,

ott a tenyereitekben.

Ha már ismernétek,

hát bizonyára ti is

úgy élnétek, s

attól ha lehet

el nem térnétek.

Addig amíg ott is

mindent meg nem

 tapasztalhattatok.

Mert amikor már ott

önmaga felé az ember

teljesített, s a szerettei

számára is megmutatja,

hol van az előre nekik is,

persze ha megkérdezik.

Adjon az Isten nektek

minden földi jót, s

 mindenből annyit,

ami számotokra,

most a legjobb.

Szeretettel. Julamami

Logo

Az ő határai, nem a te határaid… 2016.11.24. https://julamami.com

Amit nem te teremtettél meg,

az nem a tied, nem fejlődik tőle

sem a lelked, sem a szíved,

a gondolkodó agyad sem.

Különös oktatás, nevelés,

Általános műveltséget növelő

Tenyérolvasó. Julamami védjegy.

Ugyan meddig tart a saját és

meddig a generációs határ,

s kinek hol van még az ő

határa, tudja-e mi az,

ami még

kezelhető.

Ki megy

túl rajta,

csak azért,

mert azt

hiszi,

hogy ő

még azt is

megteheti.

Mennyit árt

a bizalom

és mennyit

a bizalom

hiánya.

Honnan

tudod te,

mindezt,

ha minden

alád van tolva.

Helytelenül

méred fel

és nézel

onnan te

lefele a

világra.

Hol

van

a

határ,

kinek

hol van

ezekben

az ő határa.

Elhiszem azt

amit látok,

de vannak,

azok a

határok,

amit én

magam

nem tudnék

úgy átlépni,

hogy ne

okozzon

nekem se

gondot.

Na meg

másoknak,

akikkel

éppen

valamit

amiben

benne

vannak

megoldunk.

Megelőzés,

megelőzés,

megelőzés.

Segítőként

ott vagyok,

de helyette

gondolkodni

nem tudok

és nem is

akarok.

Van

az a

 határ,

amin

túl menni

én nem akarok,

megelőző vagyok.

Az már nem az

én dolgom, az övé.

Hiába mondanám el

azt amit én tapasztaltan

már tudok, nap mint nap

gyakorolom, hiszen úgy

is élek, hogy remélek.

Mert tenni ott már

nem tudok,

ilyenkor

mondom

és érzem,

van az Isten.

Rábízom azt

amivel nem

bírok már el.

Amikor rájöttem,

hogy mit fedeztem

a sok tapasztaló évem

alatt fel, nagyon örültem.

Úgy éreztem, hogy na akkor

most megvan az a megoldás,

ami mindenhez jó lesz és nem

kell már igen óvatosan éljek.

Hiszen kaptam én rendesen

minden olyan döntésem

következtében, amit

mások felfogni

még nem

tudtak.

Én

meg

már

láttam

belőle a

kiutat is.

Nyilván

a sokféle

embert

tapasztaló

hivatásomat

gyakorlásom

közben kaptam.

Azokat a jó

impulzusokat,

amikben a

megoldások

ott voltak.

Észre kellett

vennem azokat,

nem lehetett se

elmennem azok

mellett, se nem

hagyni abban

a segítséget

kérőket sem.

Amikor annak

a határához én

elértem, éreztem

álljak ott meg és

várjam a kívűlről

jövő megoldásokat.

Mert annyit tudok

csak és többet nem,

ki is mondom olyankor,

meg még van az Isten.

Amikor azt hittem, ha nem

tudom megoldani, bízzam rá

az Isten megoldja nekem.

Rá kellett jönnöm, hogy az

én életem, megoldanom is

nekem kell, így nem szoktam

senkihez sem fordulni, hiszen

már tudom, segítsek magamon

s az Isten is megsegít engem is.

Hosszú az út, amíg az emberek

eljutnak ahhoz, hogy magukban

hinniük kellene, inkább hiszik el

azt amit mások mondanak, így

igen sokszor csalódnak, nem

ismerik önmagukat, hogyan

ismerhetnék így a többieket.

Tapasztaltként tudom, van az

Isten, hiszen a sok-sok imával,

nem az embereket szólítottam.

Vannak akik könnyen hisznek

abban amiről azt mondják igaz,

mint tanulnának, tapasztalnának.

Akik csak tehettek érzéketlen,

rántottak is egyet a sorsomon,

mit tehetnék én olyankor hát

hagyom, kivárom, van már

hozzá alázatom, megoldja

a sorsom, amit lehet és a

 legfelsőbb intelligencia a

 határomat megmutatja.

Mindenkinél így van,

csak még nem veszi

észre, hol a határa.

Tanulj meg és már

most kommunikálni,

mert ha még nem, hát

nagyon fog hiányozni.

A megelőzés határai

addig tartanak, amíg

ott eljutsz a falakig.

Talán le is lehetne

ott kicsit pihenni,

ha nincs is más,

jól jön az ima,

mindenre nem jó

megoldás a bontás, az

 építés is lehet a megoldás.

Figyelmeztetném, teszem is,

de mi nem értjük egymást,

számomra ismeretlen,

az üzletiesek nekem

érthetetlen világa.

Így nem is érdekli,

hát az akaratával

túl is viszi, mást

nem is tudok tenni,

mint kommunikálni,

próbálom át is vinni.

Nem nyúlnék bele se,

nem értek hozzá se.

Tolja-tolja, s amíg

csak bírja tolja.

Megszokta azt,

hogy tolhatja,

vagy tudja,

vagy nem,

hol az ő

határa.

Ismerem

mint a tenyerem.

Ismerd meg a saját

határaidat te is és

nem is bánod meg.

Kivárásban vagyok,

akik megértették,

az oktatásra eljönnek,

akik még ártani akarnak,

lebeszélni úgy sem tudom

őket, az ő dolguk az is.

Már nem lehetnek

üresek a szavak,

kibugyognak

belőlük is azon

tartalmak, amik

most már fontosak

lennének ha értitek.

Tréning az értőknek,

az arra igényeseknek.

Lehet óckodni is ettől,

becsapni magadat, hogy

minek tanulni, ha te azt

is úgyis tudhatod már,

hogy ez a lelki tudás

hozzád képest is

méltatlan

dolog.

Maradsz

a racionális

oldalon, hisz

azt már jól

ismered.

Két láb,

két kar,

két szem,

s oldalak.

Magad

döntheted

el, mi az ami

hiányzik, ahhoz,

hogy a saját sorsod

a generációs jeled,

meg is érthessed.

Jó szerencsét

emberek,

áldjon

meg

az

Isten,

minden

földi jóval

benneteket,

úgy, ahogy az

a legjobb

nektek.

Bejelentkezéssel,

a +36 30 2470 589 által,

vagy julamami@gmail.com lehet?

Szeretettel:

Logo
Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné hivatalos nevemre vettem, mert, én magam neveztem el.

Emberiesnek lenni… 2016.11.23. és 2022.11.23. https://julamami.com

Emberies,

számomra

mit is jelent ez.

Igencsak jól jönne

ez az én tudásom,

a fiataloknak, az

életkoruknál érettebb

gyermekkorúaknak, a

tiszta tudásra vágyóknak.

Akkor, amikor az emberek

már tudják honnan jönnek,

mi az útjuk és a sorsukat

felismerve haladnak.

S közben sem nem

ártanak, de nem

is bántanak,

önmagukra

vigyázókként

tanulnak élni.

Bármilyenek a

körülményeik is,

emberiesként élnek.

Mindezt és egyebet is,

tapasztalva tanulhattam.

S megláthattam azt, amit

mások kifinomultan és

feltisztultan tudtak.

Tiszteled-e kellően

magadat, hogy az

neked jó legyen,

de ne árts vele

senkinek sem.

A tükör ott van

mindenkinek,

a saját belső

tartása is, s a

körülötte lévők

visszahatása is.

Vannak a nagyra

vágyók, akik túl messze

futottak,  onnan,

ahol ők boldogok

lehetnének mert

ott boldogultak.

Viszont mindenkinél,

többet akartak, mert

feltételezték, hogy

akkor felnéznek

majd rájuk.

Ha látnák ők is

magukat, úgy,

ahogy, mások

látják most őket,

akkor bizonyosan

visszafogottabban

élnének, annál,

amit ők nem

érhettek

volna el.

Emberismeret, emberi

jelnyelven oktatom,

magam találtam

meg, ahhoz, az

összefüggő

képleteket.

Megérne ez egy

rászabottan jót,

adott projektet.

Ahhoz is eléggé

tapasztaltnak kell

lennie mindenkinek,

hogy belássa, másokat

ne nézzen ő semmibe.

Úgy haladtam előre,

hogy aki csak

tehette,

rántott

egyet a

sorsomon.

Mit tehettem

volna, hagytam,

túl sok energia

kellett volna

ahhoz

és

biztos,

fölöslegesen

is hatna most.

Amit akkor ha

felveszem az ő

ritmusukat s úgy élek,

nem lenne tartásom.

Magam szerint tettem,

hisz a tanulásért jöttek.

Inkább, haladtam csak

tovább, ahogy éppen,

akkor lehetett, de

 meg is néztem,

merre van az

előre nekem.

S megláttam

az emberek

mosolygós

szemeiben

a tükrömet.

Volt olyan is,

amikor még,

ők nem biztos,

hogy értették,

értük is van az,

pedig a látszata

mást mutatott.

Később adták a

jelzéseket, hogy

akkor még nem

értették, csak az

lett volna a fontos,

amit akkor akartak,

jó az a tükör most,

őnekik és nekem.

Megtanulni élni

a saját életedet,

akkor is ha amit

csak lehetett ott,

veled szemben

teljesen mást

mutathatott,

de értett ő

is tégedet.

Önmagaddá

lenni, azt is

jelenti,

úgy élni,

tudjad,

nemcsak

rólad szól.

Sőt ha a

másik,

még

nem

tudja,

a jóban

mi lenne

az ő dolga,

adni tanul.

Megmutatod

az életviteled,

láttatja azt is,

hogy ki vagy,

te valójában.

Vannak akik

segíteni is

messzire

járnak.

Csábító,

s jól is

hangzó,

hívó szó.

Olyan jól

mutat az,

hogy ő

meg is

tette,

ezt,

de

még

amazt is.

Miközben,

ha oldalra is

 látna a szeme,

tudnia kellene,

ki szenved és

méltatlanul, a

 látóterében.

Mondjátok

a jó ember

fogalma

mit is

jelenthet

számotokra.

Na nem arról

írok, aki mögött

fut a szolga, hogy

a kabátját akkor is

rá tudja dobni, ha

közben ő kétszer

megtudott már a

 saját tengelye

 körül fordulni.

A hivatásában

csendesen tevő,

a semmiben is van ő,

nem látványosan élő,

hiszen arra született ő.

Azt remélem, hogy lesz

 Web-tenyér…  julamami.com

ami csak arról szól amiről már

szólnia is, szükséges is lenne, ha

az ilyen embernek mint én is, ott

lehetősége lenne. Megmutatnia,

a tapasztalt tudását, hátha volna

olyan aki, bele sem nyúlna, nem is

 szólna, ha nem érti a miérteket még.

Inkább megtanulná azt saját magáért.

Kiszolgálnák onnan, az arra érettek,

magukat, amikor az szükséges lenne.

Tiszteletben tartva azt ami működik

és nem használható másra, csak a jóra,

láthatóvá válhatna, s az aki már érti is,

rácsodálkozhatna a feltisztult tudásra.

S merítene belőle,

amikor az szükséges,

hogy a saját dolgait is

jó szinten vihesse a jóban.

Ne használd fel és ki azokat

akik már a saját tudásuk által

feltisztultan haladnak. Sorsot

csinálnának, nem ártanak, nem

bántanak, önmaguk maradnak.

Araszolnak már, viszont, még

a saját tudásszintjüknek,

nem megfelelően jó

minőségben élnek.

A hivatástudatuk,

egyensúlyban,

annak

megtartó

ereje van.

Szeretettel:

Julamami
Alternatív

Európából, Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból.

Ismerem mint a tenyerem.

+36 30 2470 589,

julamami@gmail.com?

heringesarpadne@gmail.com?

Milyennek tartod … 2017.11.22. https://julamami.com

Ugyan meddig mégy, addig-e amíg mást

nem lát a szemed, csak a gazdagodást.

A felelősségtudatig nem értél fel, így hát

nincsen sehol semmiben neked határ sem.

Akiről feltételezed, hogy lehet, kihasználod.

Ismerd meg a saját és generációs határaidat,

időben észleljed, ki ne billenjél belőle végleg.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.

Megelőzés, megelőzés, megelőzés, teérted.

Persze csak akkor, ha még van neked féked.

Mond milyen embernek tartod magadat,

ha arra húzol, amerre visz a huzat.

Gondolod, hogy kijavíthatod

majd a tartásodat,

ha becsapod,

kihasználod

embertársaidat.

Aztán mennyi lenne

elég neked, vagy semmit

nem hagynál ki amit elérsz.

Jól kitalálod, hogyan tudnál

hozzájutni ahhoz, ami másé.

Vezetsz, pedig még tartásod

se volt, hogy tudnád mi az.

Amit éppen tudatlanul,

elrontasz, nem számít

hát semmi csak a lé.

Ha nem lett neved,

magadnak köszönd,

nem szolgáltál rá még.

Ha meg nagyon sietsz,

hírhedt azért még lehetsz.

Nem tudsz megállni, amit

meglát a szemed, viszi már

a kezed, nem a tied akkor se.

Ha úgy tünteted fel, mintha az,

a saját szellemi tőkéd lenne, tán

azzal kérkedsz, azt gondolod, az

majd elfedi a hiteltelen valóságot.

Kinézed magadnak azokat akik jót

és szépet készek még a világért, a

 Hazájukért tenni, mikor vetted

magadhoz mindezt a könnyűt.

Egyszer eljön az idő, amikor

lesz majd korod, s mindazt,

amit magad köré gyűjtöttél,

már mindenki látni szeretné.

Miből, hogyan és kik által lett,

az ami benned, soha nem volt,

azzal, meg nem teremthetted.

Csak nem parancsoltál a kezedre

és elvetted, vitted a gyűjteményedbe.

Az élet arra való, hogy megéljük amit a

sorsunk nekünk szánt, ha elkövetted a

hibát, szálljál magadba, most korrigáld.

A meggondolatlansággal szerzett javak,

úgysem hoznak tiszta sikereket, mert lesz

akik ugyanúgy elbánnak, majd egyszer veled.

Ha mérlegre teszed, az emberies kapcsolatok,

vagy a pénzhegyeid, előre is nézzél és időben

tegyed, tudjál megállni mielőtt végleges lesz.

Segíthetek-e neked, magad döntsed azt el.

Nem állíthatok meg senkit, ha látom sem.

Ha nem kérdezel, nincs mit válaszolnom.

Engem le lehet fékezni, én azt is hagyom,

hiszen akkor még, nincs mit mondanom.

Megvárom, ha kérdezel, akkor elmondom.

Heringes Árpádné. Általános műveltséget

növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegyes.

heringesarpadnehivatalosnevem@gmail.com

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Paksijulamami

 

 

 

Az ő sorsa, nem a te sorsod… 2016.11.22. és 2022.11.22. https://julamami.com

Nézz szét, látod milyen szép

a lelkednek tiszta tükre, mi is

mindannyian így érkezünk le.

Most mégy csak jársz körbe,

 hiszen azt sem tudod,

honnan jött, s te se,

 vagy hol is tartasz,

hogy a saját utad,

meg is találjad.

Nem tartozom, se

zárt, vallási csoporthoz,

sem nem politizálok,

nem értek ahhoz.

A hivatásommal

és azon belül az

emberiesek, lelkes,

szíves, gondolkodóival,

naponta, foglalkozom.

Van az is, amit még

csak te tudhatsz, s

 vannak olyanok

akik, belőled, a

védtelenből is

 profitálnának.

Hallottál egy

szavat az a

sorsszerű,

vajon a te

 sorsod az -e.

Megérintett,

de még nem

találod hozzá

meg, a te utad.

Amit komolyan

kellene venned,

fel sem fogod,

hogy vennéd

komolyan,

még csak,

másoktól

hallottál

a sorsról,

másolod.

A kicsiben

és nagyban

ugyanaz van.

Amikor ezt

először ki is

mondtam, na

akkor már jól

tudtam, igaz.

Volt aki csak

nézett, én

honnan

tudtam ezt.

Tapaszaltként

mondom azt is,

amit mások még

nem is hallottak.

A tehetségemből, a

hivatásom, az

én életem lett. Az

életem a sorsom,

a hivatásomat

gyakorlom.

Megértettem, hogy

adjak, adjak, adjak,

magamtól teszem,

amikor van miből.

S éppen idejében,

azzal a sorsomat,

magamat védem.

Üzletasszonynak

én botcsinálta vagyok,

amit kell megcsinálok, de

emberies, segítő vagyok.

Megtekerem, az oldalának a

nézettségét és alaposan, akinek

akkor éppen a neve alatt időzök.

Mondhatnám azt, vándor vagyok,

addig megyek az online Világában,

amíg az otthon érzését megtalálom.

Az egyik kedvencem a Forrest Gump.

10 év sok, nem kerülhetek sehova

oktatni be, nem is pályázhatok,

jól kitalálták, kívül maradok,

ezért keresem a helyem.

Ismerem a tenyeremet.

Hiszek abban, egyszer

megtalálom, azt az

embert, vagy helyet,

ahol értik én mit is keresek, a

  lelőhelyét a jó embereknek, akik

 a pénzüktől sem romlottak el.

Láthatnák, ennek a miértjét,

 az emberek, amit tudok,

 az ő családtagjaiknak a

szempontjából,

milyen jó és

hasznos lehetne.

Szeretném oktatni,

a Hazámban úgy, hogy

meghívnak oda, amoda

is, de oktatom online is.

Nagymesterek azok is,

akik ezt teszik velem.

Azon vannak, hogy

minden oldalról, az

 érdeklődőktől

az életszerűtől

elszigeteljenek,

az emberies ott

 tán ki is kopott,

csak üzletiesek.

Tényleg tudják,

amit csinálnak,

nem tudom azt

tudják-e miért.

S nincsenek ott

mások is, akik

tudják, hogy ez

sem a véletlen,

miért pont én,

ismerhettem a

Hazaszeretetnek

igazi érzését meg.

Meglátni, átlátni,

összefüggésében,

a mit miért is látni.

Nagyon egyszerűek

a tenyerek képletei,

mindenkié más, más.

Csak őrá vonatkozik

az és máséval össze

nem is keverhető.

Megfogalmazódik

bennem, mit és

hogyan hívjam,

ha látok ott

egy vonalat

elnevezem.

Nem veszik

komolyan

kérem,

pedig

ideje

lenne,

azt ami

egyszerű

 is alkalmazni.

Járom a köröket,

megyek körbe, hol

itt, hol meg ott nem

jutok be, a sehonnan

sehova az ami jutott.

Ne örülj, ha meg tán

mégis, akkor sokat

imádkozz, hogy te is

 visszataláljál oda, ahol a

 generációs helyed lenne.

Mindenkinek és családon

belül is megvan a dolga, a

helye, a maga szerepe is.

Az a család ahol ezt már

felfogták, a sorsukat is

tudják, haladnak akkor

is, ha előlük mindent,

ami kapaszkodó lenne

eltüntetnek, mintha

arra is jól figyelnének,

hogy még véletlenül se,

érinthesse meg őket sem a

megérdemelt életminőség.

Akkor megy mellé valaki, ez

onnan indul ki, ha egyszer

alacsonyabb szintre lép

egyikük, mint amire

már szükségük

lenne a

további

lépéshez.

Van amit

ha bármily

furcsa is az,

meg kell élnie,

hiszen egy aki

előzőleg nem

csinálta meg,

meghagyta

azt jól neki.

Ha nem figyel,

vagy oda jól fel

lett tolva, ahova

még nem lehetne.

Hiszen az üresjárat a

 generációs jelekre, nem

őrá lehet tekintettel ám,

ismételik is néhányszor,

ha van idejük bőven, na

akkor miért is ne lehetne.

Több generáción keresztül is

belebonyolódva abba alaposan

s újra, ami nem visz sehova se,

nemhogy előre vinné őket, de

attól még pénzesek lehetnek.

A két oldalát mindenkinek,

szükséges lenne ám tanulnia,

ha az egyik kész, jön a másik.

Mint egy matematikai képlet

úgy áll össze, minden családnak

az ő generációs tenyértérképe.

Magam találtam meg a jeleket,

én találtam meg a feladataikat,

s jöttem rá az egyes képleteknek

az összefüggéseikre, mi és hova is

kapcsolódhatna, akkor menne előre.

Egyedül járom az utamat és teszem

a dolgomat immáron 22. éve most is.

Engedmény, nézz rá kérlek az oldalra,

Ismerem mint a tenyerem, december.

Ha nem engednek be vele, eladom,

majd azt is látni fogjátok, hogy kinek,

 jól megnézem, pocsékba ez ne menjen,

egyenlőre még várakozom ki legyen az.

Most itt is megint más neve alatt vagyok,

ide írok, szívesség felém, időzök amíg jó,

a julamami védjegy, a saját tulajdonom,

ahova azt írom védjegyes, ne vidd, ha

nem jelzem, hogy nyugodtan teheted.

Én egy magyar online vándorló vagyok,

ha Hazaértem és be is fogadtak, szólok.

Jelek, jelek, jelek, feladatok, feladatok,

feladatok, s a köztük lévő csak a rájuk

vonatkozó jelek és feladatok halmazai.

Ismerem mint a tenyerem, én már igen,

 sokat adott emberiesként tartásomban,

emberies méltóságomban mindez nekem.

A sok engemet megtisztelő, hozzám érkező

emberek által, tanultam meg, mi is az alázat.

Valószínűleg azért kaphattam én ezt meg,

mert olyan módon tapasztaltam a saját

életem és a hivatásom tekintetében,

hogy rájöttem, nem ártok és nem

bántok, magamra is vigyázok és

az egyik kulcs, már meg is van.

Nincs reklámozni lehetőségem,

csak ingyenesen szűköske, de

azt is köszönöm, hogy lehet ott.

Bár nem hozza be azokat sem,

akiknek ez a tudás már nagyon

kellene, hogy a fejükben legyen.

Bekerültem a jósnő kategóriába,

ez egy gyűjtőnév lehet, na onnan

aztán ki nem engednek, így hát

komolyan sem kell vegyenek.

Ők meg azon vannak, hogy

jól begyűrjenek a semmibe,

nehéz viselniük, pedig tehetnék,

tanulhatnának, azt is, van az Isten.

Pedig megtanulhatnák ők mindezt,

hogy hozzáadják és emeljék is vele,

azt amivel a másik oldalon ragadhat és

mindenki, jól összkutyulva, katyvaszolva,

nem tisztul, aki időben nem veszi észre.

Gyors pörgésben van a Világ, aki ezt

nem látja, már alaposan le is maradt.

Julamami Magyaros Agyalósa tréning

az is itt született meg ebben a mi szép

Hazánkban, idáig jöttek hozzám vele,

nem mentem sehova, a tudás jött ide.

Otthon vagy te, amikor a kicsiben már

látod magadat, nem mentél sehova, a

 Világ mégis ott van nálad, nálad, nálad.

El ne feledd, te is mint mindenki más,

szeretetből vagy, a tisztelet adja a te

tartásodat is, meg ne feledkezz te

se magadról, okosan gondoskodjál

másokról, ne másra hallgatva élj,

de figyelj minden aprónak látszó,

neked szóló, másoknak nem fontos

jelekre, adjál a lelkiismeretedre.

Ne hagyd üresen a szavakat sem,

töltsd meg őket, a tiszta tartalom

az, ami mindenkire egyformán hat.

Mert egy Haza ez csak egy, mi mind

ide születtünk és itt nőttünk, ki hol

találta meg a számára fontos helyét.

Ugyan honnan tudnád, mi jó neked, ha

 nem jelezné azt is a generációs jeled.

Nem különb senki sem a másiknál se,

kinek éppen ezt adta az Isten mint

feladatot, kinek meg mást is adott,

mert ott már az elődök, azon túl

is vannak, megoldották rég azt.

Mások az alapjaik, az emberek,

ha ezt és még sok-sok mindent

tudnának, nem rohangálnának,

megcsinálnák időben a saját és

a generációs sorsaikat, nem más

szerint, hanem belülről maguktól.

Építhetsz várakat, elhordhatsz,

áthelyezhetsz hegyeket, el is

érhetsz, hihetetlen magasságot,

de ha tisztelet, szeretet és az adni tudása

nincsen benned, csak keresgéled a helyed…

Julamami

Logo

Szeretettel.

Európából, Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból.

Tapasztaltan… 2016.11.21. és 2022.11.21. https://julamami.com

Julamami védjegy, Heringes Árpádné nevemen van 2010. év óta.
2022.06.22. és 2022.11.21. Tapasztaltan írom, mindenkinek más a sorsa, másképp hallja, mást lát ugyanabban fontosnak, nem mindent hall meg úgy, mint akinek arra van kiélezve a hallása, ami neki a legjobbat adja. A gyakorlat az, hogy nem tudja megbocsátani, a lelkes, szíves, gondolkodó énünk, azt, ha kérdezés nélkül, számunkra nem jót hozóval, döntenek felettünk. Felülértékelik önmagukat, nem látják át, a motiváló, lelkes, szíves énjükben hozott feladataikat. Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk. Sokféle vallásos közösséget látogattunk, a nagyanyám úgy játszott, a saját harmonikáján, aki meghallotta játszani, végig is hallgatta, mert úgy volt meg, azt hallva, egész életére szóló, jól elraktározható, élménye lett. Megtisztelte magát azzal, hogy időt szánt rá, tudta, ha nem lenne türelme hozzá, elveszne a szép és a jó hatás energiája. S azáltal, annak a nagyhatású élményeként, a fontos mondanivalója számára. Önmagát is megtisztelve azzal, hogy mindennek megvan, a saját ideje és helye, mindenki számára.  Mert azt is valaki megalkotta, a saját szerzeménye, a tehetségének a gyümölcse. Ha ott van egy szépen megterített asztal, rajta mindenféle finomsággal, aminek nem teljesen, viszont részben, már a látványa is, szemet gyönyörködtetően hat rá. Azért még nem szolgálhatja ki magát, nyugodtan, mert az  ott van feltálalva. Másoknak meg, esetleg, azt jelenti, ha nem vigyáznak rá, nyugodtan kiszolgálhatja magát belőle. Szerintem, fontos hát, a magyar szavaknak, pontos a jelentése, ami más kultúrákban mást is jelenthet, jó ha tudja azt az ember. Mennyire tisztelik az embert, vagy azt a helyet, ahonnan oda érkezett, esetleg már más lett, a fontosabb ott az embereknek. Hiába szeretné megkapni azt, amit ahonnan jött, megkap, a kirezgése, kire, hogy hat, kiből mit vált ki, az a viselkedési forma. Ha nem vigyáznak valamire, valakire, attól az még, nem lett, szabad préda. Alapvető legyen, tiszteletet kapjon, minden ember, aki megszületett, szerintem az Isten teremtménye lett és nem tett különbséget, mindenkinek jár, alapban a tisztelet. Önmagának tartozik vele mindenki, hogy attól, mert az ott van és nem vigyázza senki, nem szabad ahhoz nyúlni. Az másé, másnak az energiája van benne, attól lett az olyan, hát azt tiszteletben kell tartani. Kérdezni lehet, hogy szabad-e hozzá érni, ha a nem, elhangzik, azt is tiszteletben szükséges tartani. Ha nem tartja azt tiszteletben, amit azon a helyen, elvárnának, mint viselkedési formát, hát vessen magára. Egy pillanat alatt is fordulhat, a magabiztossága, valamibe, ami nem lesz már a kedvére, ugyanaz, fordított szerepben, megtörténhet vele. A belső kontrollunk jelzi, hol vannak azok a kezelhető helyzetek, amivel nyugodtan élhetünk, mert az adott nekünk, mint a működőképes  lehetőségünk. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasással, webtenyer@gmail.com és a +36302470589 által, oktatom. Megmarad a tartás és emberséges méltóságuk általa, s ha nem estek túlzásba és nem tértek nagyon el, az egyenestől, vissza is rendezhető, a saját sorsuknak az útjára. Nem lehet mellé menni, nem lehet elrontani sem, hiszen a belső kontrollja, az emberséges méltósága, jelzi időben, mindenkinek, mikor érzi jól magát, miben boldogulhat, számára mi a helyes. Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolni, az emberek tenyereinek térképét leolvasni és azáltal, amikor az beérett általam már arra, feltaláltam és azt oktatni, születtem. Nincsen más, én tudom egyedül még, nem tanítottam meg, sem be senkit sem, aki ezt tudná érdemben, úgy, hogy az át is megy. Tehetségemből lett a hivatásommá, mindezekhez, nekem adta az Isten, az érveket, azokkal, át is megy. Ha a könnyűt választod, komolytalanná leszel, ne várjad azután, hogy annak megfelelően tiszteljenek, mint amikor azt, még, megérdemelted. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, nincsen fölösleges időm magyarázkodni, a tökéletestől messze vagyok, hála Isten. Egy a hivatásomat gyakorló, emberséges vagyok, aki eljutott oda, hogy átadnám a tudásomat. Oda, ahol az, arra, emberileg éretten, az oktatásomra, azt megtanulni, igényesen bejelentkeznek. Heringes Árpádné, nevemen van, 2010. év óta, a Julamami védjegy .  Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Szeretettel. Julamami

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Heringes Árpádné nevemen 2010. év óta, a Julamami védjegy.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné online önismereti oktatásomként. Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó), az önbecsülésünkért. Szeretettel. Julamami

 

 

 

 

Azt álmodtam,

hogy igen

nagy

magasságban,

ülök a felhő közepén

és nézegetek lefele,

átlátszóan

tükrösen,

tiszta volt ott

és szép minden.

Gyönyörű mindkét oldalról,

körbe és felfelé, szinte

érinthető az is

aminek a

létezéséről

sejtésem

sem volt

nekem,

igazgyöngy

füzéren ültem,

kényelmetlen.

Aranyosan

csillogott-villogott,

becsuktam a

szememet,

vakító volt és

én az

ezüstöt

szeretem.

Alul lent

sok-sok

apró

porszem

mozgott

járkált

le és fel.

Egy idő

után egyre

lassabban

mozogtak,

vontatott

lett a nyüzsgés,

meg-meg

akadtak,

lelassultak.

Tartottam tőle,

hogy bajuk lehet.

Így követtem a

szememmel

a mozgásukat,

egy darabig

néztem,

aztán

jól bele is

álmosodtam,

hála Isten

nem volt baj,

így magamat

jól kialudtam.

Másnap a fordítottját

álmodtam, aprócska

porszem voltam.

Láttam ott fent

valakit, akinél

lehetett a

kulcsa az én

 életemnek is.

Sokan voltunk

ott lent, némelyek

nagyon fáradtak, már

alig mozogtak, valahol

egy halk dobszót hallva

tán ritmusra, jártak körbe.

Elvonatkoztattam a dobtól,

ide is oda is szóltam, hogy

kimozdítsam az őket

elbűvölő dobszó

ritmusából,

haladva a

semmibe.

Természetes

mozdulatokra

késztettem őket, a

 szemük felfele néz,

én meg igyekszem,

úgy kommunikálni,

s éberen tartani őket,

ne menjenek még át.

Azt is láttatni próbálom,

beszélgetni jó dolog ám,

 szólaljanak ők is meg és

ne zárják össze a szájukat.

Nem jól mutatott a sok-sok

 ember ott, teljesen zártan.

Kommunikálni próbáltam,

kézzel-lábbal, vidámra

véve azt, ami nem az,

nem reagáltak sehogy.

Elnéztek mellettem és

átnéztek rajtam is.

Nem hagytam

annyiban, hozzá

vagyok szokva,

a megoldásokat

is bízott rám a

teremtő Isten.

Használjam én

azt amim van,

a gondolkodó

agyammal

kitaláltam,

hogyha nem

ismernek ők fel,

akkor elmondom,

hogy hol és mikor

találkoztunk már

egymással mi és

 mindannyian.

Megkérdeztem,

hogy vannak

azóta ők.

Nem is

reagáltak,

de hagyták,

mondjam csak.

Gondoltam, akkor

nem kísérletezek

tovább, hiszen

mindent

beleadva,

értük is

megtettem

annak idején.

Azóta, azokért

akik eljöttek ide,

amit csak tudtam.

Ha nem emlékeznek

már rá, hát továbblépek

akkor magamért teszek.

Még egy kísérlet,

hogy magammal

is el tudjak számolni,

hogy mindent megtettem.

Megszólalt valaki úgy maga

elé mondogatva, emlékszem

persze, hogy emlékszem,

hol van az már, nagyon

régen történt az,

nagyon régen.

Azóta  te sem

segítettél

már nekem.

Megértettem.

Nem akartam

a semmibe

beszélni,

így hát

elkezdtem

én felfele

nyújtani a

 kezeimet,

felváltva,

aztán meg

egyszerre.

Kérem, hahó,

kérem szépen,

én tudom,

hogy onnan

föntről átláthat

 mindent, ami

itt lent van,

itt vagyok,

itt, itt lent

a porban,

 kupacban.

Még nem

fejeztem be

 a sorsomat,

én, magának

meg csak egy

kézlegyintés

lenne tán.

Én meg, a

65. évemben

már megtettem

mindent érte, hogy

ne azt kelljen éreznem,

húzzam le a rolót, vegyem

tudomásul, hogy nem sikerült.

Persze az is lehet, ha én olyan

lennék, hogy a pénzszerzés is

annyira érdekelt volna, mint

az emberek mosolygós szeme,

valószínűleg, én nem ilyen módon

intézném, mert ez a Hazám nekem.

Emberiesként nem mindegy, hogy

ki mitől szenved, ne szenvedjen,

egy sem, hisz mindent megtett

azért, neki is jó élete legyen.

Tudja sokadik gyermekként,

sokszor kellett újra, meg

újra kezdenem, mások

akik nem értették,

hogy mit miért, de

   biza tettek ellenem.

Megbeszélni meg

nem is hagyták, így

okoztak igen sokat,

komoly hátrányokat.

Másról sem szólt az

életem, mint korrigálni

helyrehozni, bepótolni,

újratervezni, megint

és újra megoldani,

mert voltak akik

azt gondolták

megtehetik.

A sorsomat

átrendezik,

már a fékek

is kikoptak,

olyan régóta

van ez már így.

Nem volt kihez

fordulnom sem,

hiszen már le is

tudtak végleg.

Anélkül, hogy

tudnák, mit is

tartanék jónak,

vagy rossznak,

hiszen talán

 életemben

sem láttam

őket sohasem.

Én addig még csak,

 de tudtam róluk, hol és

hogyan munkálkodnak,

Le is írtam oda arról, amit

a saját szemeimmel láttam,

évek óta, hogy kommunikálnak

a Julamami fórumon engem le.

Ott négy napra csend is lett, azóta

nem tudom, maguknak csinálták azt,

de ugyanez bárkivel megtörténhet.

Ha lefele is nézne meg is látna,

én vagyok az a porban,

aki nyújtogatja a kezeit

felváltva, hátha akkor

talán jobban látja.

Viszont egyben

bocsánatot is

kérek, hiszen

a tegnapi

álmomban,

meg ott ültem,

fent a minden

tetején.

S onnan

valóban,

és tényleg

nem látszik

más, mint a

sok önmagukat

mozgásban tartó,

tán ringásnak is

hathat úgy  az,

porszemek

halmai csak.

Viszont az is

egészen jól hat,

ha onnan nézik,

úgy hallják, egy

kis dobzenére

mozognak,

tán még, ha

az ember

elég felületes

szépnek is hat.

Vigasztaló

viszont az,

hogy már

egyre

többen

nyújtogatják

felfele a kezüket,

s én rájöttem, hogy

rendben van minden.

Hiszen emberiesnek,

segítőnek születtem,

egyedül magamért,

úgysem lennék

képes tenni,

megint vannak a

miértek és teszem

azt amit éppen lehet.

Ha láttok oldalra néző

szemeket, hát ők azok,

akik miközben, úgy

tűnik, csak magukra

figyelnek, de másokért is

tesznek, ilyennek születtek.

Tanulj meg időben adni, ha adtál

elfogadni, hogy ne kelljen, ha

akarod ha nem, kapnod.

S a kettő közül ne is

lehessen választanod.

Logo

Szeretettel várlak benneteket,

az Általános műveltséget növelő

Tenyérolvasó., oktatásomra.

Európában, Magyarországon,

Pakson a HergálHázban,

vagy online, ha bárhol

is éltek a Világban.

Figyelsz-e magadra… 2017.11.20. és 2022.11.20. https://julamami.com

Az élet élni szeretne. Julamami
Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz minden szépet és jót érte, mert saját sorsot hozva, önmaga számára is,  jó minőségű életet élne. webtenyer, web-tenyér, https://julamami.com, webtenyer@gmail.com, heringesarpadne@julamami.com Prevenciós végzettségüként. Műhely, a megelőzésért. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Julamami védjegyesen, 2010. év óta, Magyarország, Paks, Vadász u.59. Hergálház. https://julamami.com

Átfordultunk. Heringes Árpádné, Julamami védjegy.
Átfordultunk, címet adtam a festésemnek, ami A csoda című könyvemnek az előlapja lett. Heringes Árpádné vagyok, a Julamami védjegy, 2010. évben került a nevemre, a saját elnevezésem által. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. Webtenyer, web-tenyér. https://julamami.com, webtenyer@gmail.com, heringesarpadne@julamami.com. Tiszteletem.

 

 

 

 

Fordítás. Heringes Árpádné, a Julamami védjegyet, magam neveztem el, Magyarországon, Paks, Vadász u.59. HergálHázban. webtenyer@gmail.com
Heringes Árpádné. Julamami védjegyes. https://julamami.com, webtenyer, web-tenyér, webtenyer@gmail.com, heringesarpadne@julamami.com Átfordítható. Tiszteletem.

 

 

Tiszteletem. https://julamami.com webtenyer. Heringes Árpádné. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. webtenyer@gmail.com, https://julamami.com, heringesarpadne@julamami.com
Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. Heringes Árpádné. Julamami védjegy. Tiszteletem. https://julamami.com

 

 

Heringes Árpádné. Julamami védjegy, amit 2010. évben a saját elnevezésem alapján, Magyarországon váltottam. webtenyer@gmail.com, heringesarpadne@julamami.com
Tiszteletem. https://julamami.com, Heringes Árpádné. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. Webtenyer. webtenyer@gmail.com, heringesarpadne@julamami.com, Átfordultunk címet adtam a festésemnek, A csoda című könyvem előlapja lett. A Julamami védjegyet magam neveztem el és vettem a nevemre, 2010. évben. 

Lehet másokat utánozni,

meg mások után menni,

egy idő után észlelve,

nem maradt semmi.

A tehetségből se,

a karakterből sem.

Ismerem a tenyerem,

elmondhatod-e ezt.

Önismeret, tartás,

emberi méltóság,

mihez képest, hol

tartasz az életedben.

Mit hoztál önmagad,

a te generációs feladatod

szerint, teljesíted-e a sorsod.

Jól figyelsz-e magadra, észre

veszed-e, mikor mit tehetnél

önmagadért. A családod

emberséges tartásának,

a megtartásáért.

Összehordhatsz

hegyeket,

vehetsz,

kincseket.

Ha nincs ott,

ahol időzől épp,

tisztelet, neked

fontos, időben

tegyél oda bele.

Ne az jusson

eszed,  hogy

miért pont

megint te.

Magadért

is tettél, ha

rájöttél, nem

lehet minőségi,

a hivatásodban

az elvégzetted se.

Tiszteletlen, üresen,

se nem ad, se nem kap.

Pocsékba menő energia az.

Amikor észleled, hogy csak

elbeszélnek az emberek ott

egymás mellett, nem mond,

senki semmit.

Beszélnek,

majd elfogy a

 szó, gondolják

az meg arra való.

Nincsenek miértek,

se, hogyanok, semmi,

de jól megtanultak, ah, a

semmiről hosszan szólni.

Közben megy az idő, az

Isten meg teszi a dolgát.

Ha elérted a saját életed

rezgését,  jól otthon vagy

abban, amiről gondolni

sem merted, átélheted.

Minden helyzetbe bele

lehet úgy helyezkedni,

ne sérüljön meg senki,

de kapjon szépet és jót

önmagának megfelelően.

Minden olyan jelenlévő, aki

tart már ott a fejlődésében,

megerősíti az élethelyzete.

A következő fontosra már

felkészültebb, átlátja, ki is

hallja, megérzi, van Isten.

Vezetni született ember

vagy, ha tudod azt, amit

a legtöbb ember, nem

is hiszi el, létezik az.

A saját életrezgésed,

ahol otthon vagy, nem

a mások rezgésében

végzed az alkotásodat.

Vannak akik vezetnek

akkor is, ha a székekben

nem hosszasan, sem véglegesen

üldögélnek, mert a székek közben

gyakran már elhasználódtak.

Visszarezegtetik, az előttük

benne sokat időzők sajátját.

Tán át kellene gondolni azt, a

 tárgyakhoz való ragaszkodás,

milyen belső hiányokat próbál

pótolni, akkor éppen ott még az.

Eltávolodva az emberektől általa,

ha már akkora a megszerzett kupac.

Önmagának generálja azt, ha nem veszi

észre időben, a változás amire vár, benne

menne végbe, ha felfogná azt időben végre.

Felépíthet óriás épületeket, mászhat csúcsokra,

összehordhat förgeteges többleteket, ha tisztelet

benne nincsen, szeretet nélkül üresedő ember lesz.

Eléri amit képes, megszerzi ami azt hiszi szükséges,

félrerakat, eltakaríttat, nem piszkolja a kezét se vele.

Piszkolódik viszont lelkileg, szívben, nem gondolná.

S egyre jobban érzi, a motiváció, a boldogulás érzése,

elmúlt belőle, attól fogva már csak él éppen oda bele.

Ugyanott tart, mint amikor elkezdte, viszont látványos

lett, takargatni már nem tudja, minél többeknek ártott,

hogy neki még jobb legyen, annál inkább kilátszik már az.

Egyedül marad az érzéseivel, megosztani már nem tudja,

senkivel, már irigyei lettek azáltal, hogy csak megszerzett.

Nem tudott az belül erőt se adni neki, nem erősített fel oda,

ahova a szerzett javai kitolták, kirakatba került, pedig pont

azt nem akarta, van az Isten gyakran hallotta, nem gondolta.

Róla, neki szólna, jó időben jó helyen, már a sorsát élhetné,

ha a saját életritmusát felismerte volna, tisztelhető lehetne.

Mert az a kulcsa az egész életnek, tisztelet és szeretet, legyen

otthon bőven, hogy vihessenek belőle mindannyian kimenőben.

 

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegyesen.
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. webtenyer@gmail.com

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

 

 

 

 

Most… 2016.11.19. és 2022.11.19. https://julamami.com

 El ne térjél te sem a saját utadtól, se a sorsodtól,

mert utána, hány ember csak céltalanul kóborol.

Élni a megelőzés lehetőségével a megelőzésben

tanulni azt, mi előzhető éppen most még meg.

A múlt biza elmúlt, figyeljél a mára, a most

feltöltő pillanatára, a holnap a küszöbön

úgyis, a sorsoddal, megvár majd.

Imával ébred az Embernek lánya,

hogy a Világot szebben lássa.

Mások meditálva indulnak.

Különböző rálátással,

beleérzéssel,

 kihallással,

születtünk.

S ami nem

velünk

született,

azt megtanulni,

azért lehetne nekünk.

Vannak akik nem úgy

haladnak, a többiek

szerinti ritmusban,

se az elvárásoknak

nem megfelelően.

Ők tehetségeknek

születtek, nem is

fognak, beállni,

a nemlétező sorba,

de alkalmazkodni azt

tudnak, intelligensek.

Letudják őket, be se

engedik őket, pedig

ők jó minták lehetnek.

Tudod-e, ide senki sem

 született fölöslegesen.

Aki ezt még átlátni sem

tudja, sokat kellene tanulnia,

mert megtanulhatóak ezek.

Ismerem mint a tenyeremet.

Aki önmagát már ismerheti,

az a többieket is tiszteli,

a kilátásait is növelheti.

Vannak akik nem is látnak

át helyzeteket, így mások

szerint mennek, a vezetőik

 is és meg is vezethetik őket.

A csőlátásból már kilátnak, ha

már megismerik ők is a tenyereiket.

Gondolkodónak, színesen, szívesnek

és lelkesnek teremtette meg, a

  mi egész Világunkat az Isten.

Mindenki tehetett bele

valamit, ami szép

és jó, a többinek

is használható.

Megszenvedi,

ki is kínlódja, ki

 is van téve ő is, a

 kifinomultabbja

néhányuknak.

Akik fejlődni se,

de egyáltalán,

megérteni sem

akarják mindezt.

Sikerélményeket, a

saját szintjükön, ők,

csak keveset élhetnek,

lentebb megrekednek.

Ha megrekesztik őket,

ellehetetlenednek,

hamar el is mennek.

Így a tehetségeknek, a

 motiváló, lelkes, szíves,

énjükben erőseknek,

nehezen élhetőek. A

 sablonos helyzetek, a

 racionális ismeretlen

számukra. Tanulják,

vagy másoknak

vannak ők ott,

is kiszolgáltatva.

Szükséges lenne,

a vezetőknek ezeket,

már, sajátjukként tudni,

számukra is érthetően jót adni.

Mind a két oldalunkat megismerni,

s nem csak, egy ügyben jól járni.

Ismerem mint a tenyeremet,

minden kulcs ott van ehhez.

Hiszen két oldalunk van,

ha az egyiknek már

teljesítettük, hát

jöhet a másik is.

A talpunk alatti

talajt megismerni.

Mindenkinél különbnek tudják magukat,

ha túl magasra kerültek, önmagukhoz képest.

Ritkán láthatóak, az alázat gyakorlása közben,

ha a túlzásokba estek, adni se tanulnak meg.

Pedig egészségesen működőképes is lehetne,

 ha egymás, tehetségére, világára rálátnának,

megismerhetnék és tisztelni is tudnák,

 a tehetségükben többleteseket.

Vannak, akik a saját életük

eléggé széles skálája által,

kerülnek abba a nagyságba.

Azért tán nekik, eszükbe

sem jut, ott, abban

a magasságban.

Ah, hiányokat

is szenvednek,

sokan mások, a

 fentjük helyett

ott a lentekben.

Megtettek ők

is mindent ám

azért, hogy az

őket követők ne,

a következőik se,

kerüljenek be és

fölöslegesen, az

ismétlésekbe.

Vannak azok,

akik a készet,

szívesen látnák

a sajátjuknak.

Azt érzik meg

is járna nekik az,

s eszükbe sem jut,

 hogy önmaguknak

kellene mindent

végig is vinniük.

Abban is, amire

 ők ácsingóznak,

de érte még, nem

tettek semmit.

Igyekszik az

Ember lánya,

tudja mit és

miért tesz,

tapasztalt

is lett már.

Összefügg

minden és

mindennel,

azt is tudja.

Azt is, hogy

a csoda ott

van minden

emberben.

Egyszer csak

látja, hol volt,

hol már nincsen,

ugyan mi módon is

került, az álma lapátra.

Mit is nyújthat neked, az

Általános műveltséget

növelő Tenyérolvasó.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

 Házból.

Kitágul a tér,

megváltozik,

kibővül egy

csomó addig

ismeretlenre

a látásmódod.

Láthatsz olyat is,

amit addig észre

te sem vehettél.

Megérted te is,

azt, most, amit

fenntartással

nézegettél,

kerülgettél.

Elmúlik a

félelmed,

ha tudod

mit miért

látsz meg.

Meglátod

a hétköznapi

csodád, kitágul

számodra a Világ.

Éljél boldogan, annak

függvényében te is, hogy

miből, mennyit teremtettél.

Ha siettél, felhalmoztál,

úgy aztán az

értelmes és

tartalmas is

megváltozott.

Belőled a fék is

ah, tán rég kikopott.

Ha még időben nem

tudsz leállni vele, ej

 de nehezen veszed

 tudomásul majd.

Amit másoknak

 megteremtettél,

 úgy és azzal együtt

kell majd te is éljél.

Legyél hasznára

a Világnak és

önmagadnak,

s a többieknek.

Tiszteletem a már

útján járó embereknek.

Igyekezzél jó emberré lenni,

hiszen mi mind úgy születtünk ám.

S ami által eltértek, oly sokan, azzal

visszarendezhetők az útjukra újra.

Jó szerencsét minden jóakaratúnak,

kapjon meg mindent amit szeretne,

úgy, ahogy az neki a legjobb lenne.

Nem ártok, sem, nem bántok,

magamra is jól vigyázok.

Szeretettel. Julamami

Logo

 

Adj teret a mának… 2018.11.18. www.julamami.eu, www.julamami.com

 

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegyesen.
Tiszteletem. 2022.11.18. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegyesen történik az oktatásom. Fölfordult az alja, jól láthatóvá válva, holnapra vagy mára, mehet minden érintett, majd, belekerülhet abba, amivel sosem lett volna, a sorsa szerint dolga. Ha hivatalosan nincs hova fordulni, mert nincs ahhoz megfelelően döntő ember, nem megy tovább, kiönti a bánatát. Akkor, a körforgásba nem jut bele, nem is tudnak róla, se nem sejtik, hogy hova rogyhat, az, amit, addig amíg lehetett, nem védtek meg. A belső kontrollod jelez, olyan mint, amikor a dolgozatot írod és úgy érzed, tudod a megoldást és mégis, mást írsz oda. Pedig az első, az a jó, a helyes megoldás lett volna. Kontrollálj szülő, kontrollálj, kontrolláljál, ne mással beszélje meg, veled szükséges megbeszélnie. Hinnye, azt a, hinnye, ne várd meg, amíg rád mordul, a lelkiismereted. Hétköznaponként és szombatokon, 10.00 és 12.00 óra között, tájékoztatom, miről is szól, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, oktatásom, szolgáltatásom, a kihangosított, +36302470589 telefonomon. Magyarország, Paks, Vadász u.59.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Julamami védjegy, 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van.

Adj teret a mának, éljed meg,

a holnap, a küszöbön még várhat.

Ne láttasd a mondvacsinált szépet,

mondjad meg, legyél őszinte,

húzzák be a féket.

Láttad-e már

kívülről

magadat,

tiszteletlenül,

natúr őszintén.

Tartottak-e már,

őszinte tükröt

a kihordók.

Láttukra,

a kutyák,

néha

vicsorgók,

máskor

vigyorgók.

Muszáj, ha

őszinte a száj,

nem keneget a háj,

nem dagad a máj.

Tudod-e amikor a

testedet edzed, a

 lelkednek is, járna.

Ne késs el, ha lehet,

minden nap tedd meg.

Szép kidolgozott külső,

sanyargó, törpülő belső,

ugyan, milyen, együtt a kettő.

Permetező felhő, a végszó is eljő,

emelni szükséges, a szintedet, hogy

az általad vélt jóban, ah, el ne tévedj.

Vezetni szeretnéd, az alacsonyabban

lévő szinteket, közben megvezetnek,

ha megfelelve, azonosulni igyekszel.

A valóság, az örömet hordozó, átmegy,

 az agyadnak a tápláléka, a napi sikered.

Keresd meg, a saját lehetőségeidet, ne

várjál rá, hogy más teremti meg neked.

Az emberek, különböző tehetségeket

hoztak, a vezetők, már úgy születnek,

bennük, ahhoz, megvan minden, azt a.

Alázat nélkül, nem életszerű semmi se.

Mutass, az emberségeden keresztül,

tükröt, a lehetőségeikre váróknak.

Mond el, velük, nem, számoltál,

a szépben, sem a jóban, hinnye.

Ne várjanak valamire, ami nincs.

Tudják megélni, a sorsukat is, ne a,

 nem tervezhető, álmaikra várjanak.

Van aki, a születésétől fogva tudja,

vannak, akiknek, tanulnia,

érnie, szükséges ahhoz.

Amíg megértővé lesznek,

felelős mindenki, mindenért,

amihez, ésszel már felért, hinnye.

Legyen mindenkinek kellemes ez a nap.

El ne felejtsd, tiszteletet adjál, hogy egyszer majd, azt kapjál.

 

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

 

 

Ha rákap… 2017.11.17. https://julamami.com

 

Ha nem megfelelően vigyázol,

az intelligensekre, meglátod,

minden szürkére lesz festve.

Jó nagy katyvasz lesz belőle.

Tehetségesekre lesz szükség,

hogy szép és élhető is legyen.

Vagy, önmagadat nézheted,

remélhetőleg elégedetten.

Érezd meg, a talpad alatt a

talajt, becsüld meg a Hazádat.

Tapasztalva tanultam meg, a

„Hazaszeretet” érzését, sokan

még nem merik kimondani se,

pedig a szónak erős a rezgése.

Édes Hazánk Csodaszép, el

ne menjél, hiszen amit ide,

beleteremtettünk, szépet,

jót, nekünk meg sem jöttél.

Meglátni a hétköznapi

csodát, a emberiesek,

életszerűre vágynak és

megteszik, amit lehet.

Azt mondod nem lehet,

azt mondom, de igen,

azt mondod vége,

én azt mondom,

most kezdődik el.

Nem látod tovább,

mint amihez szoktál,

te nem veszel nagyobb

levegőt a megszokottnál.

Akkor sem, ha már tudnál,

ugyanazt a kört futod meg,

amihez már hozzászoktál.

Nem mered elhinni, hogy

jobbat is megszokhatnál.

Azt hiszed, amit láttatnak,

nem tudod mennyi minden

ott maradt még benned, mi

is a következő lehetőséged.

Van amikor késztetés nélkül

nehéz elhinned, van benned

még teljesítés, rendesen.

Mihez képest méred,

vagy kihez nézed.

Van-e neked,

önismereted,

emberismereted.

Átlátod-e magadat,

jól a saját tükrödben,

nézed-e magadat az

emberek tükrében.

Tudsz-e már érvelni,

úgy, hogy felvállald,

a hozzáértésedet,

vagy, megfelelsz.

Akkor is, amikor

senki sem várja

el azt tetőled.

Ha magadat

sem ismered,

kihez képest,

várod a párod,

s miben feleljen

meg ő, csak neked.

Ha önmagának felel

meg, akkor neked nem,

ha neked akar megfelelni,

a saját életét nem éli meg.

Ki mit hozott a sorsának,

mit meg generációsan, az

a belső késztetése, csak

nem jöhettek elő azzal.

Az emberek, nincsenek

hozzászokva,  jelezzék,

hogy az nekik  nem jó.

Feltételezik, majd

észreveszik azt,

akiknek tényleg

tudnia lehetne, az

róluk kellene szóljon.

Kimondom egy ideje,

amit a másik nem vesz

észre, hogy jó legyen a

döntése, tudnia kellene.

Megelőzésként teszem.

Mikor mondtad ki, az első

nemet, ki merted-e mondani.

Aggódtál-e közben, hogyan

tudod megfogalmazni,

ne ártsál, ne bántsad.

Magadra is vigyázzál.

Tapasztalok rendesen,

ide teszi az élet nekem,

már nem sorszerűen.

Mégis élek benne,

mintha az enyém,

az életem lenne.

Persze így igaz,

akkor a tiéd az a

 feladat, ha más,

még nem látja át.

Nincs kire, hát nem

ruházhatod azt se át,

nem hallja ki, nem érzi.

A gondolkodó agya már

várja, dönteni szeretne,

éhes a saját napi sikerre.

Igaziként akkor éli meg,

ha valóban tiszta siker.

Lehet becsapni magát,

azzal, hogy az is elég.

Ami van, de közben,

már látja, a következő

feladatát, haladna tovább.

Ne gátolj senkit a saját útján.

Add meg a szabad utat a sikere

felé, mert ugyanazt éled majd meg,

ha tudnál, de mégsem cselekszel.

Elköltözni onnan ahol születtél,

akkor szükséges, ha már mind,

amit odaterveztél megtörtént.

Amikor elkezdik lebontani azt,

amit tisztán megteremthettél,

azt jelenti, szólni senki sem mer.

Olyan szintű lett, az őszintétlen,

amerre jár, leépül valami éppen.

Sikeres lehetne, minden ember,

azon a helyen, ahova ő született.

Ha gátolják a sikerében, velük is

megtörténik majd az ő idejükben.

Ha nem teszel bele, akkor miért

és hogyan vehetnél, ki belőle.

Az nem lehet a tied, nincsen

benne a te saját életrezgésed.

Se nem segíthet a haladásban,

mások megrekesztő energiája

lehet az számodra, valamiben.

Adni születtünk mindannyian,

amikor erős a késztetés belül,

amikor a túlzóan sok, feszül.

S még mindig kapni akarnál,

gondolkodjál, mielőtt a saját

hibás döntésedbe belefutnál.

Amit teszel mások ellen, ott

lesz holnap veled szemben.

A körforgás nem áll meg,

az Isten malmai őrölnek.

Segíts magadon, az amit

oktatok, nevelek, írás ez.

Jószerencsét emberiesek.

Tisztelettel élni könnyebb.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból. Szeretettel.

Ne másolj ki belőle, ne írd át, se ne írd tovább.

Hallgass bele a videóimba, az életről mondom a gondolatom.

Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért, hozzáadott névvel, a prevenciós végzettségemet tükrözve.  Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen.

Szeretettel. Julamami

Ne mindenáron … 2018.11.16. https://julamami.com, https://julamami.eu

Ah, mindenáron, hét határon,

nagy batárról álmodozva, ha,

át se látod, ki sem hallod már.

 A határaidat nem érzékeled,

a  gondolkodó agyad,

nem tud dönteni.

Átbillentél,

onnan nézed,

leragadtál.

Csőlátásban

élve, hinnye,

lehet azt hinni,

más nem láthatja át.

Ah, túlhaladt már, a

 „gyors pörgésű”,

valóságos Világ.

Tanulj meg élni,

„most”, a

fogalmát,

3-9 hónap,

távolságnak

látom, azt a.

Ismerd meg,

a saját sorsodat és

ne, másokat, hibáztassál.

Érvelj, ne vitatkozzál, hinnye.

Megelőzés, alkalmazkodás, a

 „mindenáron”, túl szélesben,

átlátni, térlátással sem lehet.

Alázat nélkül, az sem megy.

Mindannyian, apró, fontos,

porszemek vagyunk, nem

különb és nem fontosabb,

senki sorsa, a többinél.

Ha, nem tanulsz meg,

alkalmazkodni, ah,

a saját sorsod,

 kiteljesedése

helyett, jöhet, a

 kiüresedés, hinnye.

Úgy már nem hatsz,

amikor azt hiszed,

minden rendben van,

már le is maradtál.

A sorsod mutatja,

mikor vagy révben.

Nézz szét, látod,

minden, kihat,

mindenre és

minden

érintettre, ah.

Tisztelettel élj,

 körforgásban

maradva, lépkedj.

Tanulj, hogy fejlődj,

nézd meg, a másik

oldaláról is, azokat.

Van-e dolgod, most,

összefüggésében, látod-e,

anélkül és mindenáron, az út,

nem ér véget, mások döntenek.

Hiszen, megérintődtek közben.

Minden, mindenre és minden,

az abban érintettre hat, íme,

 egy reggeli „bocsánat”.

 

Magyarországról,

Paks, Vadász u.59.

a HergálHázból,

szeretettel, Julamami

Generációs határaink, julamami szerint… 2016.11.16. https://julamami.com

Heringes Árpádné, nevemen van, 2010. év óta, a Julamami védjegy
Heringes Árpádné a hivatalos nevem, Átfordultunk címet adtam ennek a festésemnek. Eladom. Érdeklődni lehet, +36302470589 telefonom és webtenyer@gmail.com által. Magyarország, 7030. Paks. Tiszteletem.

Egy Haza ez csak egy,

mindannyiunké aki ide,

szépet és jót teremtett, s

 ismeri a Hazaszeretetet.

Miről beszél, nem így él.

Amikor valakinek érzi

magát, semmi mást

nem lát, egyedül

csak önmagát.

 Ő hanyadik

generáció,

melyik tagja,

 aki oda született,

mi vetülhet rá, amit

ő nem csinálhat meg

így szenved attól már,

a családján belül is, más is,

mert meg lehetett volna azt,

tennie az érintetteknek, régen.

Se tolerancia se emberies.

Így ő sem tudja mi az,

így nem törlesztheti,

a hozott feladatát sem.

Ismerem mint a tenyerem.

A következőnek gondot okoz,

hiszen ahhoz az nem megalapozott.

Miért nem fontosabbak a gyermekek,

miért nem tisztelik az öregjeiket se,

akiket lenne miért tiszteljenek és

 egyáltalán magát az embert.

Tisztelet, becsület, tudás,

ha szabadna, ha lehetne.

Hát nincs ott egy sem, aki

mindezt tudja vagy hiányolja.

Mi történt veletek emberek.

Miért ne változhatna divattá,

 tanulj meg segíteni magadon.

Ismerem mint a tenyerem.

Nem ákombákom,

a látom,

érzem,

jelzem,

ha tudom,

hogy van is

vele dolgom,

nem halogatom,

azt is megoldom.

Mondani,

beszélni,

 üresen,

tartalom

nélkül,

nincsenek

miértek, na

meg minek.

Amit addig

megéltek,

már nem

is fontosak,

lényegtelenek

lettek, a látszatos

az, ha komolyan

is veszed, huh,

mi lesz veled.

Az emberek

néha,

vagy

mások

gyakran,

csak a saját

hangjuk miatt

beszélnek.

Szeretik

hallgatva,

hallatni a

hangjukat

és nagyon meg

is vannak elégedve,

azzal amit hallanak.

Beszél, beszél, beszél,

nem mond semmit,

elvárja, hogy

figyeljenek rá

a magas rezgésűek

a legkiszolgáltatottabbak,

s ilyenkor a gyermekkorúak,

a tapasztalásra vágyó fiatalok.

A jól neveltek, intelligensek,

azt hiszik, hogy kötelező

úgy végighallgatni, hogy

azt szükséges értelmezni is.

Tőlem néhányan már tapasztalták,

hogy válaszolok, mielőtt kérdeznének.

Vagy bocsánatot kérve közbe is iktatok,

egy mondatot, ami hozza a fordulatot.

Mert beleragadna a mondandójába,

ami azt sugallja, ő megelégedett,

neked kell felé teljesítened és

az ő elvárásainak megfelelően,

hiszen változtatni nem szeretne.

Az idődet viszi, a sajátját múlatja.

Amikor a megoldást eszközlöm oda

teszem alázattal, ő úgy el is fogadja.

Mintha szívességet tenne azzal is

érzékelteti, majd idejében megérti,

mennyire nehéz volt kommunikálni.

Nincs alapja, nem lesz tartós akkor,

ha valakinek a tudása azt meg nem

alapozza, azt mondja, folytatja ám

a szövegemet, nem kérdezte viszi.

Amit feltaláltam az enyém, belőlem

is eredt, sok tapasztalással lett meg,

nem elég az, ha kapja hozzá azt, ami

nekem soha nem lehet meg. Tudását

is nélkülözi az, amit kikerekít belőle,

az a másé, az övé soha nem is lehet.

Kiérzik belőle az összeollózás, több

embernek a tudásának lehalászása,

egy mutatós katyvasszá formálása.

Van az a pillanat, amikor ébresztő

van mindenkinek, ha nem kérdezi,

nem kontrollálja a hatását se annak,

bizony erősen hézagos marad, nem

illik össze, csak a fejében legfeljebb.

Nem neveletlenségből higgyétek el,

hiszen néhány szó is elég, a tartalma,

lényege, a válasz, ott rejlik benne.

A belső hangodról ne feledkezz

meg ember, ha jól figyelsz,

 te is mielőtt még

kérdeznének téged,

már a tekinteteddel

megfeleled, hogy

ne kelljen

annak is,

már megint

megfelelned.

Nagyon nagyok

a különbségek,

 félre is állsz,

mert látod,

ő nem fog,

simán el

is sodor,

bekebelez.

Én ilyenkor

adom a jelet,

ha érzi megáll,

ha nem, megyek.

Ha kérdésed

lenne a

miért,

hát

azért,

 mert

ott nem

figyeltél.

Na mi a

különbség

ki elhiszi,

ki meg

el is viszi.

Ő aszerint

én eszerint

élek, nem

irigylésre

méltó

egy

élet

lett

ez sem.

Pedig már

beteljesedett,

csak azoknál

nem akiknél,

a teljesített

emberek

kulcsa van.

Egyesével

születtünk,

magunk

szerint

élünk.

Sírunk,

nevetünk,

remélünk,

önmagunk

szerint van

rajtunk a

fékünk.

Mikor,

hogy

hol élünk

többlettel,

vagy éppen

hiányokkal

élhetünk.

A lábunk

ugyanazt a

 földet éri,

talán az

Istent is

elhiszi,

vagy

tán féli.

Miért kell,

ekkora

óriási,

látványra is

megalázóan nagy

különbségeknek

 mindenben ott lenni.

Van aki belül gazdag,

van aki a szerzéstől,

ki kellene mondani,

fel kellene vállalni.

Úgy tud valaminek

az alapjául is lenni.

Miért ne lehetne

adok-kapok élni.

Nem szabadna ám,

a szeretettől félve

őszintén beszélni,

a fokozatosságot,

lehet tőlem tanulni.

Ne kelljen a jólétet

csak remélni,

ha nem tesz

érte értem,

de ha mindent

megtesz érte,

ugyan miért ne.

Amikor rájöttem,

hogyan függ össze a

generációs jelekkel

a jelen életünk,

hát jó nagy

levegőt

vettem,

hogy ahhoz a

 felismeréshez

elég is legyen.

Így most is bátorkodom

le is írni ide, feltaláltam az

emberek tenyerében lévőt.

Ismerem mint a tenyeremet,

szokták mondani, meg lehet,

 arra már emberileg éretten,

a (Tenyérolvasást) tanulni.

Tiszteletem.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból.

A további tájékoztatást,

hétköznaponként és a

szombati napokon, 10.00

és 12.00 óra közötti időben.

a  +36302470589 és a

webtenyer@gmail.com,

által írásban és szóban.

Logo

Szeretettel. Julamami

Kinek az életritmusa szerint… 2018.11.15. https://julamami.com

Biztos, hogy ők a nagyok és nem mások,

mihez, kihez képest, vannak a sablonok,

ha  nem tudják, kikért vállalták felelősen.

Ha túlbillentik az elvárások a gyermekeket,

mielőtt még a sorsukat, kontrollálni képesek.

Tapasztalatlanul tudáshiányosan okoskodnak,

akikben, nincs, még, önkontroll sem, hinnye.

Honnan tudnák, ha nem láthatók, a valóban

kitűnők, csak az ügyeskedők láthatóak, ah.

Akiktől a valóságot, nem tanulhatják meg,

jól, elvannak, a hamisakat igaznak tudva,

nem haladtak, a könnyűben, lemaradtak.

Hiszen, nincsen, viszonyítási alapjuk sem.

A legjobb kontrollja mindenkinek a saját,

sorsának, generációs feladatának a tükre.

Ah, azután, ne kelljen, a lelkiismeretének,

a felerősödött jelzéseire, lefékeznie, ah.

Amit elért, már benne van, a tartásában,

nem vitathatja el tőle, senki sem, hinnye.

Nem a pénze teszi az embert, a tartása,

méltósága az, ami emberiesen megtartja.

Minél jobban kibillen a könnyűvel, annál

nagyobb, a szüksége, a túlzó pénzekre.

Kompenzálni igyekszik, a régi valóságos

helyett, magát hitelesíteni próbálkozik.

Az emberi méltóságunk, tartásunk, szerint,

megjárna, minden ide születettnek, hogy tudja,

miben lehetne, ő a legjobb, ismerve a tehetségét.

A saját Hazája, felvállalna, minden megszületettet,

mert itt fontos kiteljesednie, sikerélményt gyűjtenie.

Tartásosan menni, máshova, keresve a lehetőségeket,

vagy, a jó minőségű életnek, keresése miatt menne el.

Másból van, sikerélménye, neki, neki, neki, hinnye, a

mindennapos sikerek nélkül, gyors a kiüresedése.

Kinek az életritmusa szerint élnek az emberek,

kinek a tervei szerint, teljesítenek.

Ki osztja be, az idejét,

a fejlődésben

lévőknek.

Túlfeszítik-e,

túlteljesít-e,

ennivaló van-e,

elég tápláló-e.

az idő elég-e.

A ritmusukhoz

mérik-e vajon,

vagy, csak,  a

dobverőhöz.

 Hát, kihez,

vagy

mihez

képest,

éljünk mi így.

Vagy kinek, a tervei

szerint, esetleg, amúgy,

ugye, garantálják, hogy

nem üresednek ki,

még mielőtt felnőnének.

Kik, gondolják ki, hogy egy

embernek, mire van szüksége.

Ahhoz, hogy jól érezze magát, a

saját bőrében, ne azon, járjon, az

esze, hogy mások, miből élnek jobban.

Tanuljon meg törődni, a saját életével,

azon belül, amit irányíthat, hinnye,

legalább abban, érezze,

hogy boldogulhat.

Miért adná fel,

a beteljesedése

előtt, ah, ha boldog.

Nem egyformák ám,

se a lelkesedésben,

sem a szívességben,

a gondolkodásban,

miért lenne azonos.

Mindenki, másféle

tehetséget hozott,

másban ér révbe.

Nem fölösleges

az, hogy éppen,

ebben az országban

született. Mivel teljesít

jól önmagának és mi által,

tesz jót, generációsan a saját

családjának az ő megéléseivel.

Én egyszerűen, azt gondolom,

hogy a Haza, az mindenkire

gondol, aki, ide született.

Na, talán, nem annyira,

mint a saját gyermeke, de

 fontos kell legyen, hinnye.

Boldogulni tanuljon először

itthon, a saját életritmusa,

jelzi azt, amit sorsszerűen,

fontos most megtanulnia.

Miért rohanna, hiszen,

a saját, belső kontrollja,

jelzi, mikor van jó időben.

Fontos lenne felzárkóznia,

azoknak, akik eljutottak

oda, hogy a Hazánkban,

gondolkodhatnak helyettünk.

Hiszen, ha szerintünk, lenne az,

ahogy élni szeretnénk, biztosan,

sok minden, másképp működne.

Nem helyettünk, hanem értünk,

velünk, együtt, gondolkodnának.

Amit nem hoztak, megtanulnák,

a feladathoz felfejlődnének, hinnye.

Fontos lenne az emberek életminősége,

lelkesedhetnének, szívesen, megélnék.

Azokat a nehezebb szakaszokat, akkor

is, ha többszörös ismétlésben, már,

a többiekhez, akik egyszer sem, ah.

A miérteket ismerve, motivációt adna,

anélkül, ritmustalan, összevissza van.

Sokat tapasztaló, emberismerőként,

átélem, mások életszakaszait is, a

 gyermekek, jövője a legfontosabb.

Mert, minden gyakorló szülőnek,

fontos, hogy a gyermekei majd,

felnőttként, a saját Hazájukban,

természetesen boldoguljanak.

Abban vagyunk, motiváltak, ah,

 mások Hazája, az nem a mienk.

Néztem, mert akkor, gyakran,

közvetítettek, a döntéseikről,

  jövőnkről szóló, eseményekről.

Megszeppenve pottyant a könnyem,

 ritmusos volt az, mint egy szívverés,

oly, gyorsan, szavazták a jövőnket.

A nagydob, hangjához hasonlított az,

egy ritmusban, keletkeztek az irányok.

Nem hozzáértőként, az jutott eszembe, ah.

 ha minden, ennyire gyorsan változna, hinnye.

A régiek az újjal, nem kapcsolódhatnak össze.

Sem a gyermekek, sem, az életkoruk szerint,

már nem fiatalnak mondhatók, tudják-e azt, a

 ritmust tartani, amit, azok által, el is várnak.

A gyermekek, gyorsan lesznek felnőttek,

ah, mások meg, révbe se értek, elmennek.

Vajon, kinek, az életritmusa szerinti, hogy

ennyire, biztosak benne, hiteles-e, abban,

 tapasztaltan, hozzáértően, úgy is él-e, hinnye.

Vagy, beszél, mondja, amíg, szavakkal bírja a szája,

ah, van-e tartása, méltósága, ahhoz ahol mondhatja.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolok,

se veled, sem ellened. Szolgáltatok, ha megtisztelnek,

megérkeznek, név és rang nélküliek, csak a tenyereik

fontosak, abból olvasom le mindazt, amit, láthatok.

Egyszerűen, a valóságot, sorsukat tükrözők azok.

Ah,  ki ne maradjon, most kérek bocsánatot.

 

Magyarországról, Pakson a Hergál

 Házból. Szeretettel. Julamami

A siker… 2016.11.04. https://julamami.com, https://julamami.eu

WP_20160620_13_26_14_Raw

Tiszteld a Hazádat, a múlt nagyjai előtt ha lehet,

hajtsd is meg a fejedet és méltósággal éljed azt,

amit megteremtettek, így már nem kell neked.

Alapod lehet egy minőségi élethez akkor, ha

a jót, nemcsak magadra gondolva éled meg.

Mindenkinek megvan mindenről egy saját

belső érzése, azt megtartja magának, nem

akarja ráerőltetni azokra se, akik nem azt

tartják a legfontosabbnak. Hiszen tudja

ők más hatások alatt nevelődhettek fel,

mást hoznak a génjeikben, az énjükben,

mások a generációs feladataid és nekik is.

Mindenki mást hoz, mint fontos feladatot,

ettől válna széppé és minőségében élhetővé.

Adj tiszteletet, hátha megkapod te ugyanazt,

ha mégsem, hát van neked ahhoz is alázatod.

Biz Isten, ha mind ugyanazt és ugyanolyan

módon hoznánk és élnénk meg, akkor tán

egyszerre landolnánk is le a földi létünkre.

Nem született ide sem senki fölöslegesnek,

honnan jöttél és hova tartasz, menet közben

fejlődhetsz, ha teszel eleget érte és nemcsak

elvárod másoktól, tegyék azt meg és érted is.

Néhány évig, ide is oda is, rakosgattam ezt,

s egyszerre csak megcsináltam,

teljesen más lett belőle, mint

amit én először gondoltam.

Mindent a maga idejében,

kinek mikor van ott az ideje

és lett érett már a sikerére.

Mit jelent a siker neked, s

 mennyivel más az másnak.

A felnőtteknek a sikeres

élet, azt jelenti többnyire

érettek arra, meg is marad.

A saját és generációs határaik

azok, amit az emberek nem is

ismernek még, de rohannak a

sikereikbe, s nem jó benne.

Van akinek az a fontos,

hogy a szülei,

elismerjék

felnőttnek

érettnek is

tartsák őt.

Ahhoz amit

ők sikernek

éreznek, de

nem csinálták

meg, a gyermek

csinálja meg azt is

helyettük, de nekik.

Ilyenkor büszkélkednek,

no lám, micsoda gyermek.

Teljesítette az ő vágyaikat és

nemcsak magára gondolva él.

Akkor jön a kánya, amikor ő

 felnőtté vált és irányítani is

 akarja, hisz azt ő teremtette.

S neki nem lett közben sajátja.

Mindannyian más feladatot hozunk,

lehet leutánozni azt is amit mások már

jól megcsináltak és még jobbról álmodni.

Tán a kudarcaikba meg belekeseredve élni,

de lehet hozzátenni, s amikor generációsan,

beérett már arra, nem életkor függvénye az,

vezeti azt a legmagasabb szinten, mert érti.

A generációs jeleket mindenki hordozza a

tenyereiben, a születése óta ott van.

Tudnának mit kezdjenek vele, ha

felismernék, nekik is van a

 feladatukban olyan.

Van akinek

a sikeres,

a külvilág

felé fontos.

S van aki

a belsőjének

késztetésére

igyekszik is,

sikeressé

válni.

A lelke, a szíve,

 a gondolkodó agya,

azt jelzik számára,

hogy fontos abban

a siker neki,

mert addig,

azt meg nem

csinálta senki.

S átlátja, hogy

ő az aki arra

képes és

jót tesz vele

önmagának, s

 a családjának

azzal, ha azt

a jó dolgot

a szeretteiért,

másnak nem ártva,

 senkit meg sem bántva

megteszi, sikerre viszi.

Felszabadul

benne egy

érzés, a

siker

érzése,

az nem

pótolható

mással,

mert arra

mindeninek

szüksége lenne.

Tudni kellene

dicsérve nevelni,

kimondani időben,

azt amire áhítozik

a másik, nem

fokozni

még

és

még, az ő

 teljesítményét.

Velem szemben

tanultam meg azt,

 alkalmaztam én is,

sikerem lett belőle.

Megtudtam állni azt

időben, mielőtt olyan

módon hajszolt volna

bele, apellálva arra,

hátha be is jönne.

Nem fogott meg,

a sok pénz esélye.

Most vagyok érett

arra, hogy a vártam,

a sikerem megjöjjön.

A tudás itt bennem, a

tartásom is rendben,

várom a nagy Világból a

 beérett lehetőségem.

Legyen másoknak is

tartása, méltósága,

abban amit ők hoztak,

akkor is, ha nem a sok

 pénzük által, hanem

a tehetségükből van.

Ha elérte azt, ami

hozzá képest siker,

hát dicsérd őt meg.

Akkor lesz alapja

a következő

lépéseihez,

biztosabban

halad, nem

kapkodva

teljesít.

Nem

más

lesz

a minta,

hanem

a belső

kontrollja.

Fontos lenne

azt mindenkinek

tudnia, hol is van,

az ő teljesítésének

az egészséges határa.

A „sikerült” jól meg is

lehetne mindenkinek

a szótárában,

ahelyett,

hogy

olyat

várna

el másoktól,

mint amire várt,

ő már ugyan képes,

de nem mindig volt az.

A fokozatosság a lényege,

önmagadra is figyelve élj.

Ha mindig csak te adsz,

akkor biza magadhoz

képest lemaradhatsz.

Tanulj meg időben kérni,

ne menj túl a határaidon.

Hasonló életritmust

elérő embereknek

lehet közös sikere,

de az már akkor,

ha volt önmaguk

fele sikerük

és van miből

beletenni

a közösbe.

Egyébként,

tartás nélkül

a kiüresedés

lehet a vége.

Ha az első

élménye

a sikerben

ha az közös

valakivel,

akkor azt

várja el

másoktól

is, hogy

ugyanazt

„rezegje” és

együtt vele.

Nincs meg még a

saját sikerérzete,

bizonytalanná

válhat, ha

nem akad

olyan, aki

kiegészítve őt is,

együttműködhetne vele.

Senki sem pótolható senkivel,

a siker sem pótolható mással,

éltető eleme a hétköznapoknak,

abból táplálkozik a lélek, a szív

és a gondolkodó agy.

Adj, ha már képes vagy,

egy jó szót legalább, hogy

ne rontsd el a másik napját.

Tanulj meg még időben adni,

hogy ne kelljen, ha kell, ha

 nem, neked is elfogadni.

Az összes sikert te nem

gyüjtheted be, mert az

a mások sikere lenne, s

hiányok keletkeznek

bennük, azok pedig

a negatív rezgéseik.

Minden átbillenhet,

benned ha arra kell

figyelned, hogy csak

te és mindig kiemelkedj.

Eltérve a természetestől,

a ki – ki lengések téged is

hiányossá tehetnek újra.

Belefáradhatsz, hiszen a

sikerednek nincs kialakult

útja se, fokozatossága sem.

Ha vezetésre vágysz, meg

kell tenned hozzá, abban

az utat, akkor tartást ad.

Jó vezető akkor vagy, ha

akik rád vannak bízva,

a vezetésed alatt boldogulnak,

a tehetségük által gyarapodnak.

Ha ezt még nem érted, hát bizony

magadat vezeted meg, ha azt hiszed

képes vagy arra is, amit nem hoztál

a születéseddel, s nem tanultál meg.

Átugrani, kihagyni generációs réseket,

nem állhat az össze, mert valahol majd,

mindig lesznek, akik még többet kérnek.

Ha bármilyen magasságokat is érhetsz el,

minden körülmények között te is maradj, a

 saját és generációs határaidon belül is ember.

A végeredmény akkor szép és jó, ha a nagyság,

a méltóság, a hatalmasság, nem ronthatja el azt,

aki arra már be van érve, kialakult a szerénysége.

Akkor, ha már érti nemcsak róla szól, s alázata is van

 ahhoz, hogy az Isten adta tehetségét is gyakorolhatja.

Logo

Szeretettel. Julamami

Felnőttnyi… 2018.11.13. https://julamami.com, https://julamami.eu, https://webtenyer.com

Felnőttnyi sorsot megélni, nem

látni át, nem hallani ki, érzés és

motiváció hiányosan, alkotni, ah.

 Még újabb, sablonokat gyártani,

az emberieseknek, hol a helye.

Mielőtt még emberesedhetne,

gépiesedni kénytelen, hinnye.

Összefüggésében látás nélkül,

gondolkodva tapasztalni, ah

azt meg, kipróbálta-e valaki.

Ha nincs meg a honnan hova,

ugyan, mi motiválja, hinnye.

Elvárás halmazokban élni.

Mielőtt kialakulhatna, az

egészséges önértékelésük,

csak megfelelni, megfelelni.

Vannak-e a szintjükön minták,

vagy legyen jó, az, ami, van,

nem élhetnek a választékkal.

Gyakran, oly kiüresedetten,

ráállnak a pocskondiázásukra,

nem úszhatja meg, senki, aki a

 tehetségével, sikeresebb náluk.

Ah, aki arra, az útra lépve él,

lesz önmaga, ellensége, ah.

Az emberiesek eltávolodnak,

még időben, a negatívja elől.

Erősen, megrekesztő erő az,

amikor tudják, ők is, mind,

sorra kerülnek a pocsékba.

Jól nézd meg, mit kívánsz,

mert te is abban fogsz élni.

Gyermeknyi, felnőttekként,

fogtuk a Dunából a sneciket.

Fűzfaág, gombostű, cérna,

ráfűzve az apró

halakat, a

fűzfavesszőre.

Sikerélményekkel,

volt tele a lelkünk.

Volt úgy, hogy

már megpucolva,

vittük haza, adta

magát hozzá,

táplált, a hűséges,

jóságos, Duna.

Ha a fiúk ügyesek

voltak, jól kiszámolták,

a nagy hullámokkal,

együtt ringatózhattak.

Az asszonyok mostak,

ruháikat segítette,

fehéríteni, a hű

folyónak, a

köves partja.

Ettünk

jókat,

mint,

a felnőttnyi

gyermekek, gyorsan

megsültek. Paprikás lisztbe,

fordítottuk, azokat bele.

Ha vizet árultunk

a vásárban,

a végén,

volt érte,

aprócska

gumibaba.

Figyelt ránk,

minden felnőtt,

mint a sajátjára.

Kiszolgáltuk,

természetesen

magunkat, azt a.

Éltünk azzal, amit

adott, a természet, az

 Isten adta, a termékeny vizet.

Valamiről valaki megfeledkezett,

ha nincs más, csak egyféle lehet.

Ugyan mi pótolja, a természetes

ízeket, mihez képest, dönthetik el,

 ízlene-e az. Amikor nem kóstolhatják

a természeteset, mi adja a hűséget,

a természethez, a Hazánkhoz, ah.

Az egészséges körforgásban rejlik,

az őserőnk, ha nincs meg, az emberi

természetes, mit és honnan merít, ah.

A tapasztalásnak a fokozatosságából,

tevődik össze, a belső kontrollunk.

Mihez képest lesz meg, a belső

tartás és méltóság, ha már

nagyon korán, be kell

látnia, neki nincs

ott semminek

sem jó ára.

Nem róla

szól az se.

A szívét

fájdítani,

minek

menne

el oda, ah.

Nem tesz az

jót, ha a lelkes,

szíves, gondolkodó,

belső jelzései, nem

fejlődhetnek fel.

Mi védi, mi óvja,

ha nincsen meg,

az egészséges

belső kontrollja, ah.

Nézz szét, látod milyen szép,

a lelkednek, tiszta, tükre, megvan-e.

Mindannyian azzal a felismeréssel,

születtünk ám ide. Hamar kikopna,

ha azt időben, meg nem kaphatja.

 A tapasztalás, természetes

lehetősége, a felnőtteknek is,

fontos, ki ne kopjon belőlük az,

amit hoztak, az Isten adta, tiszta.

A valóságnak, a viszonyítási alapja.

Az a jólét, amit nem ők teremtettek meg,

 ah, nem tisztelni őket, akik megteremtették,

nem ad tartást, méltóságot, el nem vehető.

Az emberiesből, fordítja őket kifele, ah.

Gondolom, ideje, bocsánatot kérnem.

Hát bocsánatot kérek, mindenkitől, akit

valamilyen módon, megérintett volna.

A szó, esetleg felidézne benne olyat,

ami számára, fontos emlékre utalhat.

Érvelj, győzz meg, legyőzni könnyű,

engem, nem harcolok, sem veled,

se ellened, gyakorlom az alázatom.

Itt lent a porban, nem láthatják azt,

azok az emberek, akik hozzáértően,

tudnának, együtt gondolkodni, ezáltal.

Amit feltaláltam, az kerüljön a köztudatba,

az arra igényesek, felmérhessék, miről is szól.

Ha tisztában vannak vele, az arra érett emberek,

 a sorsukat ismerők, nem tévednének el végleg.

Lám, egyszerűként, nagyszerűen, az élhetőben,

 mindent idejében, tán, nem sérülne senki sem.

 

 

 

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

 

Se ide, sem oda… 2017.11.12. https://julamami.com

 

 

 

https://julamami.com Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegyes.
https://julamami.com 2022.11.12. Paks. Tiszteletem. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magam adtam az elnevezését, 2010. évben, hát, Julamami védjegyesen. Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az engem megtisztelő, bejelentkezőhöz és akkor éppen oda. A feltaláltamnak az oktatása miatt vagyok, ott, azon szolgáltatásoknál, ahol ingyenesen lehetek. Nem engedték meg nekem, nem engedtek be oda, ahol, át tudnám adni, be és meg tudnám tanítani. Az arra érdeklődést mutató, emberségükben, már, ehhez éretteknek. Igényesen, adnám át, mert a saját találmányom, általa történik, az oktatásom. Aminek, minden apró részletét megbeszéljük, csak leolvassuk a tenyereket és nem adunk hozzá, nem is hallgatunk el, semmit. Részletesen elhangzik, a tenyérolvasó által abból, ami ott látható, át is érzik, akik ahhoz, akkor adják a tenyereiket. Amik, az embereknek a sorsát követő, jeleiknek a rajzolataik és a sorsfordulóiknak, a pontos képleteit, láttatják,  mutatják meg. Mielőtt az oktatásomra bejelentkezne, a megtanulásáról döntene, tisztelettel ajánlom, hitelesítésül, ne mások által, önmaga, a saját megtapasztalása, szerint döntsön.  Az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, általam történik, 60 és 90 perc közötti időt igényel, annak megfelelően, hogy kinek mennyi leolvasni való van, a tenyereiben. A szolgáltatásomnak a díja: 15.000.- Ft. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Hétköznapokon és szombatonként, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó minden részletéról, 10.00 és 12.00 óra között tájékoztatom. webtenyer@gmail.com és a +36302470589 telefonom által.  Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami, facebook oldalt, azért készítettem, hogy a szülőhelyemen, Pakson, ne csak lakjak, hanem élni tudjak, minden számomra is adott lehetőséggel. Tapasztalják meg, mindazok, akik meglátják, kiérzik, a feltaláltamból, azt, ami a sorsukat megismerve, számukra is hasznos lehetne.  Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem. Julamami védjegyesen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Amikor csak magadra gondolsz,

nem gondolsz arra, hogy feletted,

van még valami nálad fontosabb.

Mert mindenki fontos számára,

a teremtményeit jó életvitelhez

a sorsához tereli, ha az akit épp

érint, maga is a szintjén kezeli.

Nem különbözteti meg, ha épp

arra lenne kedve sem, mert érti

azt amit teremtett, nem másé az.

Adott az intelligenciából oda, ahol

az a legjobb helyen, jó mindenkinek.

Nem utánoz le, tisztán megteremti,

 szíves, lelkes, gondolkodók lesznek.

A fájdalom energiája nagyon erős,

megtalálja azt is, aki azt okozta, ha

tetszik, ha nem, lesz a saját sorsa.

Amit teszel mások ellen, holnap

ott van veled szemben, nincs mit

tenni, benne fogsz majd te is élni.

Összefügg minden mindennel és

hat egymásra, tetszik vagy nem.

Univerzális energiának mondod,

én kezdettől Istennek nevezem.

Amikor a sorsodban

már ott tartasz, a

 körülményeid a

legkedvezőbbek, az

  csak érted szólna már.

A megoldást ott, mégsem

leled, hát a sorsod átfordul,

s megoldja úgy, ahogy az

a legjobb lesz neked.

Ha a sorsodat

nem ismered, az

úgy is megtörténik,

akkor tán nehezebb.

Ah, hirtelen azt sem

tudod, mitévő legyél,

megjött a sorsodhoz

az eszed, örömhír az.

Amikor a sorsolvasása

közben azt, ott meglátom.

Felfogja amitől szenved,

változtatnia szükséges.

Megtaláltam, feltaláltam,

 összefüggésében oktatom.

Magyarországon születtem,

Paks, az én születési helyem.

Attól, hogy mások azt hiszik,

minden nekik teremtődött,

ezen a helyen, a Hazánk ez.

Úgy rezeg mint mi magunk.

Nem ártok, nem bántok,

magamra is jól vigyázok.

Ah, hát jól gondold meg

mit kívánsz, mert

ha az úgy adódik,

abban fogsz élni.

Azt fel kell dolgozni,

ha kinötted a feladatot, s

már a megérdemelt életedet,

szeretnéd még időben megélni.

A következő generációdnak,

valami jót és szépet átadni.

Valami igen furcsa, abban, ha

fordítva kénytelen az működni.

Visszafele jól képtelen teljesíteni,

a többiek sorsát, meg nem élheti.

Viszont közben a sajátját sem éli.

Sajnos nem tud boldogulni ő sem

addig, amíg azt fel nem fogja, s a

   sorsa már önmagához van igazítva.

Rá kellene jönnie, nem is az ő dolga,

ha mindenki a sajátját megcsinálja,

nem lenne itt se, becsapható senki.

Tartás, méltóság, emberiesen ezt,

mindenki hozza, a születésével,

ha nem terelik el, nevelődik ki.

Boldogulni a sorsában, megélni

 amit generációsan ő feladatként,

kapott, ha tudna arról, van neki is.

Nem hagyná meg az ő sarjának,

vétlenként is, a kínlódásokat.

Az élet, a sorsok körforgása ez.

Nem tartozom se ide, sem oda,

tartozom a bejelentkezőhöz,

akkor éppen pont, érte szólóan oda.

Egy Haza, csak egy, tisztelettel legyen,

mindenki, aki felfogja, hogy az a Hazája,

ahova született, ugyanúgy rezeg mint ő.

Amit ő maga is teremtett, a saját munkája

lett azáltal ami szépet és jót bele, hozzá tett.

Sorstalanná ne váljon senki, aki a Hazájáért,

úgy tett, hogy tudta, egy Haza van, csak egy.

Elbirtokolni nem lehet, ha csak elvett,

amikor megjön az esze, a sorsához,

tegye vissza, mert másoknak is,

szükségük van, a jó életminőségre.

Szép napot kívánok emberiesek, áldjon

meg az Isten, minden földi jóval bennünket.

Szeretettel.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Julamami

Elmélet, vagy gyakorlat… 2018.11.02. https://.julamami.com, https://julamami.eu

Minek nevezed, amikor az elméletedet,

igyekszel megvalósítani a

gyakorlatban.

Vagy a sokéves,

sokféle,

gyakorlati

tapasztalatodat,

fogalmazod meg.

Mert igazolja, naponta,

hogy megértik, azon a  szinten, sokan.

Ahol, magad tapasztaltad, annak a működéséből,

merítettél, jól megfogalmazottan, átmegy a mondatod.

A többi már az ő dolga, hogy majd, amikor körbeért, amit

megfogalmaztál, megtisztel és leolvasod a sorsát újra.

Vagy úgy dönt, s te látod, elég érett már arra, hogy

megtanulja, alkalmazni a tudást, az életében.

Beleillene, az általános műveltségbe, ah.

Nem másokra bízza, mert feltételezi,

ők jobban ismerik, a sorsát nála.

Tudás hiányosan, csak a

statisztikák béli,

kontroll

nélkülit,

elhinni,

az is valami.

Bebizonyítani,

a gyakorlatban,

tapasztaltak alapján,

az már, maga, az ő tudása.

Vedd komolyan a sorsodat.

Az élet is élni szeretne, meg

is oldja hamar, hisz élni akar.

Ha ez, neked kimaradt, fel

sem fogod, kérlek tanuljad.

Van aki tudja, van aki tanulja,

mindenki másban tehetséges.

Nem vitatkozik rajta, inkább

érvel, hiszen már pontosan tudja.

Működik a belső kontrollja, a lelkes, a

 szíves, a gondolkodó hármasa, a sorsa.

Amikor, valami már megkopott, hiányos,

akkor, fontos lenni, hogy pótolva legyen, ah.

Működőképesen, jól a hétköznapokhoz, a napi

életműködésben, szívesen, elfogadottan, illene.

Engedd el, a múltat, figyelj, az életed működésére,

tanulj meg a sorsod szerint élni, legalább nem ártani.

Tanuljad, hogy tudjad, a tudás hiánya mögött, sokáig már

meg nem bújhatsz, sokan átlátják, kihallják, megérzik azt.

Tisztelettel, gyújts egy gyertyát azokért, akik már elmentek.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.

Alternatív

Julamami

Ne add fel… 2017.11.11. https://julamami.com

Ne add fel,

ne tűnjél el,

másoknak a

késztetésére,

ne válj el, azt

is te magad

döntsed el.

A Hazádat

végleg ne

hagyjad el.

Ha a te sorsod,

hirtelen, mások

vásottságától

meg is rekedt.

A körforgás

attól még nem

áll meg, a megfelelő

pillanattól, beleillik

a siker rezgésébe és

újra megoldások jönnek.

Az emberies teszi a dolgát,

megcsinálja a saját sorsát és

figyel arra, hogy generációsan

beleférjen, a hozott feladatba.

Ne menjen túl rajta, mert a

következő generáció azon

tagja, aki érintett lehet,

nem találja a helyét se.

Hiszen mindent végig

vitt az elődje, amit csak

látott a környezetében.

Nem hagyott ki semmit,

mindenbe bele is nyúlt egy

kicsit, jól bebiztosította magát.

Azok által, látott, tudott minden

olyan üzleti lehetőségről, amivel

egyébként dolga se lett volna soha.

Túlságosan előreszaladt, mindenki

a környezetében őtőle lemaradt,

az általa felállított szűrőkön át,

minden újszerűkbe beleszállt.

Önmaga fölé helyezte magát.

Megállni már nem tudott,

az ő éhsége állandó volt.

Nem is látott már mást,

csak azt, ahol a pénzét

megsokszorozhatná.

Mindenből merített,

a kitűnőt is igyekezett

középszerűvé tenni, az

ő sajátos módszerével a

népszerűségét növelni.

Nem csinált magához

mérhető mérleget soha,

így nem tudta, úgy ment

a saját lehetőségei határán

át, mintha az nem is lett volna.

Mindenki lelkesnek, szívesnek,

gondolkodva döntésekre született.

Ha ezek nincsenek benne a napjaiban,

mint saját belső kontrollja, az életét már

nem ő irányítja. A sokféle üzletéhez sok

és erős energiákra van szüksége ahhoz,

hogy ne vezessék meg bennük sorban.

Mivel adni nem szeret, pedig mind adni

tudással születtünk meg, már akkor

kifordult. Amikor nem adott az ő

belső kontrolljára, nem fizette

ki azokat, akiknek járt volna.

Elkapta az érzés, neki mindent

lehet, még több pénz meg minek.

Már a barátai is csak üzleti barátok,

nem figyelt az igaziakra, ott maradtak

lent ők, a valóságot mutató porban.

Nem tudta legyőzni önmagát,

amikor nekik is lett volna,

lehetőségük ő általa.

Nem hallgatott a

belső hangjára,

inkább azokra,

akik csak szépet,

s a jót mutatták.

Amikor az ajtót,

szélesre kitárták

előtte, fontosnak

érezhette magát.

A sokatmondóan

jól bevált, az alkalmi

mosolyt ráigazították.

A helyzetnek megfelelően

a már nagyon elégedett arcukra.

Észre kellett volna vennie, már nem

tartozik a családjába, a pénzesedés őt

onnan kirángatta, a hasonlókkal időzött,

már csak, a túl sok irigy, energiája miatt.

Már csupán a megfelelésben maradva.

Ismerem mint a tenyerem, értőknek,

kölcsönös tisztelettel élni könnyebb.

Szeretettel.

Julamami

https://julamami.com Ismerem mint a tenyerem… 2016.11.10.

Te nagyban gondolkodsz,

én meg csak a kicsiben,

így láthattam meg azt,

hogy ugyanaz van

a nagyban is, ami

 mellett, mások

el is mennek,

mert őket nem

motiválja abban

semmi, amit ők a

saját életükbe bele

tudnának abból vinni.

Nem életkor függvénye

az sem, hogy mikor és ki

az aki arra érettebb és

annak a megoldására

született és időben.

Ne nyúlj emberhez,

ha ahhoz nem értesz, ah.

Tenyérrajzokkal születtünk,

nekünk is van tenyerünk,

hiába vagy tagadásban.

Inkább hiszel a meg se

fogható és jól kitaláltak

tengerében, mint a te

saját két tenyeredben,

ami nem téveszthető

össze, más senkiével.

Megtaláltam és feltaláltam

azt amit tudnia mindenkinek

jó lenne, mert kikoptak már,

a régi módszerek, nem illenek

rá a, 2016. év embereire se.

Jöhetne az is, aki a régiekkel

dolgozik és magához vehetné

ezt a napi szinten működőt.

Ne visszafelé menjünk,

előre mennünk is kellene.

Ismerem mint a tenyerem.

Van az Isten, ha elhiszed

ha még nem, majd te is

meglátod azt idejében.

Most a legintelligensebb

energiáról beszélek megint,

ami hol leint, hol meg fékez,

hogy ne menj túl magadon se

 és azt időben te is vedd észre.

A szép és a jó megjár minden

 embernek aki ide teremtette,

 megérdemli az Isten adta népe.

Ne rongáld az embereket, ha

 boldogulni se segíteni nem is

tudod, mert már kinőtt az

 aki generációsan is és a

többletét is hozhatta.

Leépíted magadat a

nagyfokú elvárásos

makacsságodban,

abból nem lesz se

szép, sem jó holnap.

Miért erőlködnének

az emberek, olyan

feladatokban, ami

nem számukra van

kitalálva, nem náluk

 van a megoldás kulcsa.

Kinek mi a feladata, ha

azt megoldotta, lépjen

tovább a következőre,

hogy haladjanak ővele,

azok is, akik hasonlóan

meg vannak ott rekedve.

Generációs feladatuk is van,

azokkal együtt viszik, motiválnák

őket abban is, ha akik eldöntik azt,

ahhoz is hozzáértőként érnének,

ők valóban vezetni születtek.

Nem tehetek mást sem,

mint ide leírom megint,

mert ahhoz is nálam van,

  már, annak a megfelelő kulcsa.

A megelőzésben vagyok otthon,

ahol ő maga is benne van abban

amiben éppen ő is jó lehetne.

Szaladhattok jobbra-balra

össze-vissza, ez a Haza, itt

születtem, itt tapasztaltam,

fejlődtem, teljesedtem bele,

a sokfelől jövő emberekkel.

Vannak akik, felkerültek

arra a szintre, ahol ők

még nem járhatnának,

akkor, ha ők is a sajátjuk

szerint boldogulnának.

Amikor én rájöttem,

hogy felfedeztem

valami nagyon

életszerűt az

embereknek a

tenyereiben,

igen boldog

voltam, hogy

így boldogulok,

 a tenyereiknek a

leolvasásával már.

Úgy is, hogy látom,

honnan indult el és

merre visz az élete, ő

 megtalálta-e a róla szóló

saját útját, megéli-e a sorsát.

Magzati szakaszában várták-e

vagy nem várták és pottyant ő,

akkor is ha nem akkor várták.

Van már alázatom ehhez is, a

 22. tapasztaló és oktató év.

Volt már megaláztatásom is

bőven, azt már nem kérem,

mert általa sokat fejlődtem.

Olyan segítsen oda és ahol

nagy szükség lenne erre a

tudásomra, aki azt is tudja,

nem beszélek fölöslegesen.

Vagy, ugyan miért is rajzolta

volna bele az Isten, nekünk a

 tenyerünkbe, mindezeket,

 csak a sajátunkat a mi

jeleinket

és miért

nem

ugyanolyan,

az a másokéval.

Talán tájékoztatásul

szánta mindannyiunknak,

hogy mihez képest a most

és hol is tartunk ahhoz.

Mit lehetne

törleszteni

azért, hogy a

minőségibb

életünket is

megéljük.

Tennék és

teszem

online is,

s ha érkeznek

és megtisztelnek is.

Gyakran a telefonom

 is megviccel, de

nem vicces ám, ha

 két időpontot mutat

 a bekapcsolása után.

Nem tudom mások,

hogy élik meg ezeket,

egy darabig türelmesen,

azután meg leírom ide,

lehet az elég is lesz.

Nem tudom hol van

a szinteken belül az

 én beszabályozóim,

de aki ezt eldönti,

annak előtte tán

ki kellene a saját

bőrén is próbálni.

Ha nem tiszteled

a másikat, azzal

nem tiszteled te,

önmagadat sem.

A tartás, emberi

méltóság fontos,

nekem igen, hiszen

magamat neveltem.

Sokat kínlódtam mire

rájöttem nem mindenki

ilyen, tán mindenki más.

Van a belső tartás, meg

a külső hatások sora is.

Mennyivel jobb lenne,

ha az emberek értenék,

a mit, hogyan és miért.

S nem hinnék el, hogy

vége, inkább lenne az,

megfordulnak és íme,

odakerültek az elejére.

A múlt, a tegnapi nap, a

 most, az változást hoz,

a holnap úgyis megvár,

ne kapkodj, ne siess már.

Visszaáll a belső harmónia

akkor is, ha nagyot változna,

ahhoz képest, ami látszatos.

Minden és mindenki rezeg,

a saját életritmusában és

működése által, ez van.

Ha nem fejlődsz a 2016.

évhez, akkor, lemaradsz.

Ha sokszor mondod és

ugyanazt, az nem segít,

legfeljebb betanulod,

pedig tanulhatnád is.

Mindenért meg kellett

tapasztalnom azt amit

éppen, nem adtak csak

úgy ajándékba nekem.

Sőt, mivel a szintjük

alattinak tartanak,

nem érzik magukra

kötelezőnek, azt amit

ők másoktól elvárnak.

Nem tartozom se ide, se

 oda, tartozom mindenhova.

Különbözőek vagyunk mi

mindannyian, ha csak azt

látod meg, amit magad

körül látsz, az csőlátás.

Azon kívül még van,

a mások számára is,

de másképp is látható

Világ. Értem én, hogy

ha sok volt az is ami

kimaradt az életből

tapasztalás szintjén,

akkor nem türelmes,

hanem mindent akar

hirtelen, mert azt hiszi

lemarad valamiről közben.

Az emberek inkább hiszik el,

a ködöset, a közteset, azt ami

nem látszik hétköznapinak,

hátha akkor a csodával is

találkozhatnak.

Pedig a csoda, az

ott van mindenkinek

az életében, pont az

a csoda, hogy úgy éli

meg az életét, hogy

legalább nem árt, de

azzal magára is vigyáz.

A legalapvetőbb az lenne,

ha megtanulhatnák leolvasni

a saját tenyereiket az emberek.

Csak azt ami ott van benne, nem is

tenni hozzá és nem venni el belőle se.

A saját lelkes szintjükre kerülnek vele.

Nem lennének kétségbeesve akkor

se, amikor az látszik, hogy nem ők

győztek valamiben, mert van még

az Isten, aki vigyáz arra, hogy ne

legyen másképp, mint amit el

is bírnak az emberek közben.

Ha nagyon földhöz ragadtan

él valaki, nem számít semmi

más neki, mint amit meg tud

számolni. Akkor bizony lehet,

mostanában sok minden meg

fog az eddigiekhez képest is

és miden kiszámíthatóhoz is

változni. Úgy, hogy nem lehet a

 megszokott módon magyarázni,

minden eddig biztosnak hittől el

 térhetnek mindazok.

Tán meg

lehetne

a 2016.

évnek, a most

megfelelővel

is tanulni élni.

Nézz magadban

szét, látod milyen

szép a lelked tiszta

tükre, ne bújjál be

a mások bőrébe,

mert az is lehet,

hogy nem is tudsz

kibújni aztán belőle.

Vagy viszed azt is el

magaddal, amit nem

szerettél volna, nem

szólhatsz másra, te

magadnak csináltad.

Amikor eltervezed az

életedet és mindenáron

végig is viszed, ha törik,

ha szakad, meg is teszed.

S menet közben látod már

a változásokat, na azzal te

anélkül, hogy tudnád azt is,

mit lehetne tenned, ugyan

mi lesz akkor veled,

ki éli meg helyetted.

A saját sorsodat is, a

másokét is neked kell

vinned, le nem teheted.

Tartasz majd tőle, hogy

mit szólnak az emberek,

csak nem, az nem lehet,

te sem vagy tökéletes.

Ne félj megtapasztalni

kontrollálva, új és újabb

dolgokat, a felszín alatt, a

 megoldások is ott vannak.

Segíts magadon az Isten

is megsegít téged,

évek óta így élek.

Logo
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Tisztelettel. Julamami

Megismerve a sorsodat, tartást is ad és útmutatást, a generációs feladatodhoz … https://julamami.com

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.
Bizonyára, tán fogalmuk sincsen arról, hogy mit jelent számunkra az, hogy egyéni vállalkozók vagyunk. Ha ki is próbálták volna, hogy a tehetségükből lett hivatásukból éljenek meg, hosszú évekig, úgy, hogy minden, szinte naponta változik, tán másképp döntenek felettünk. Nem is gondolják, hogy mindannyian adni születtünk és ha azt gyakorolni nem tudjuk, abból, ami díjként éppen nem jött be. Adok és megfelelő szinten kapok, így egészséges körforgásban maradok. Ha sokszor fordul elő, megváltozik a sajátunknál alacsonyabb szintű az energia, ami esetleg úgy hat, hogy azt csinálnak velünk, amit akarnak.  Megtanulhatjuk, az érzés, ami az adni tudással jár, az emberséges feladatunkat teszi a helyére, hogy ne legyünk kiszolgáltatva. Ott, azon a szinten, amit elértünk úgy, hogy a saját magunk fejlődéséért, amikor éppen szükségesnek éreztük és a lehetőségünk is adott volt, ahhoz, hát megéltük, emberesedtünk. Nem szolgának születtünk, hát nem abban fejlődtünk, szolgáltatók vagyunk, a saját tudásunk díjából élünk. Amikor a legjobb tudásunknak megfelelően teljesíthettünk, hiszen ők hívnak bennünket fel, akik értik, amit mondunk, nem előszőr hallják a telefonos szolgáltatásunk által a hangukat. Tisztában vannak vele, hogy a számukra jó minőségben, a megfelelő teljesítésünket kapják és a díjunkat máris utalják.  Köszönöm, az emberileg helyén lévő tapasztalást. A sok év szolgáltatásom alatt magam is belefutottam, azokba a helyzetekbe és nem egyszer.  Amikor jót akartam és segítő szándékkal voltam, azonnal észlelték, hogy megtehetik azt velem, hogy a díjamat nem utalják. Ahhoz vannak talán szokva, hogy végre azt gyakorolhatják, ami velük is megeshetett tán, hogy a legjobb szándékukat gyakorolták éppen és pont az által alázódtak. Emberesedtem a sok év alatt, már van a hivatásomhoz alázatom, meg ahhoz elég eszem, nemet mondok hát, amikor a sikerélményemet, a szolgáltatásom szintjén, már kockáztatnám. Megtanultam, a nagyon sok, szíves, lelkes, gondolkodó emberek által, hogy ne alázódjak, megismertem, a szívességnek a hátrányait is. Igyekeztem és már tudom alkalmazni, hogy meg se bántsak senkit, de a szavaim, köszönet képpen ott maradnak. Hát tapaszthatják, a saját fejlődésük által, amikor megélik, talán, más szavakat használva, viszont a tapasztalható fejlődésük kipipálva. Sok kárt okoztak nekem, a másolásokkal, a Julamami használatával, mivel megtehették, hát meg is tették néhányan. Ahogy látom, a pénz nem adja hozzá, azt a tudást, amit szükséges lenne magához vennie, a saját fejlődési szintjén, mindenkinek. A gyakorlati életben látható, ugyan teljesen más szinteken, ne éljék át, fölöslegesen, a megalázódásnak az energiáját, az romboló számukra, ne lehessen. Ehhez lett, a hosszú évek alatt, jó megoldás. Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatásom. Alap dolog, az egészséges egyensúlyban maradás, ha nem túlzó még az eltérés, működik a visszarendezés. Ne mástól várjad, önmagadért, a saját fejlődésed érdekében, időben vedd magadhoz a megfelelő tudást. Hiábavalóságnak látszik, a még több pénz, ha ahhoz, nem emberesedsz fel, nem oldhatja meg, helyetted senki más. Eljön a saját idődben ám, a számodra legjobb megoldás, ha tetszik, ha nem, rájössz, szükséges lesz fejlődnöd, hogy végleg, le ne maradjál. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Szeretettel.

 

 

 

 

Heringes Árpádné ( Julamami ).
Gondolkoj, gondolkodj, gondolkodj, haszáld az eszed. Ha azon töprengsz, hogy neked miért nincs meg mindened. Lehet, hogy magadhoz képest már elérted, mindazt, amit a sorsod szánt feladatul neked. Ha túlzásokba esel és túlzottan felhalmozol, vagy azt is megengeded magadnak, amit úgy tűnik, hogy lehet, viszont neked nem szabadna.  Átbillenhetsz oda, ahol mások vannak a saját szintjükön otthon, mert benne van a sorsukban az. Tán rögvest, rá is jöhetsz, csupán, az első lépcsőfokot lépted meg, ahol mások is jártak már, nagyon – nagyon régen. Beérni sem tudod őket, hiába a nagy megfelelési igyekezet benned, meglátod azt is idejében, nem rád figyelnek, csupán önmagukért tesznek. Egy lehetőség neked, aminek kapcsán, az oktatásom közben, meg és át is éled mindazt, a mondataimból kihallva, ami igazolja számodra, hol tartasz most a sorsodban. https://julamami.com Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatom. A heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonom által. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Szeretettel.

 

 

 

 

Heringes Árpádné ( Julamami ). https://julamami.com
Néhány napos várakozás után, a szervezetemnek, lelkileg is segítettem, igyekeztem a várakozási időt, hasznosan felhasználni. Megfelelő módon, feldolgozni, az emelésem következményét. Nagyon eredményes tapasztalás volt. A vélemény, javaslat: Nehezet emelni tilos! Amikor nem tudod értéklelni kellően magadat, amikor mások véleményére várakozol, vagy csak arra adsz. Mert saját tapasztalásodban még nem hiszel, hozzá vagy szokva, hogy számodra, mások minősítése adja meg a választ mindenre. Alaposan mellé is mehetsz, hiszen az ő sorsa, a szintje nem a tied. https://julamami.comk Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.

 

 

 

 

 

Heringes Árpádné ( Julamami ). Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Tiszteletem.
Azt a, hű de mű, de könnyű a megfogalmazása, mindennek, ami a magyar Népet, az életminőségünket érinti, hahó, mennyiből lehet most, itt a Hazánkban, nem leértékelt módon megélni. Elfelejtették mondani, hogy vigyázz, kész, rajt és közben, talán, fel lehetett volna készülni, arra ami nem rólunk, a lehetőség hiányosan is a tehetségünkből élőkről szól. Ha az Isten velem, hát kicsoda ellenem, a tehetségemből ered a hivatásom, amihez elvégeztem azt, ami akkor adott volt és a számomra legjobb. Az átmeneti idő alatt festek, most éppen kettőt, hol az egyikhez adom hozzá ami oda való, hol meg a másikat hozom fel ahhoz, amit mondani szeretne, a képem amit festek. Rájöttem, amit megfestettem régebben, az meg is történt azóta, hát hozzá festek, ne ácsorogjon a semmiben, adja magát az, ami oda még jól jönne.  Ha megtetszik, meg is vehetik, akkor most éppen abból tartom el magamat, a jól bevált módon, segítek magamon, az Isten is megsegít. Tudja azt az emberségesen élő megmondó, hogy mi az életszerűen  jó, a nem rájuk szavazott Népnek.  Tükörként látható az a Világ számára is, mert ha nincs mihez viszonyítania, mert eltűnt minden tükör, akkor végleg kizárta magát az életszerűen is, működőképesből.  Aki a feladatát a hivatásaként éli, mert abban tehetséges, tudja, mennyire fontos, van-e még emberséges tartása, emberi méltósága.  A munka becsülete, nekünk fontos, tartást ad, megdolgoztunk mindenért. A tehetségből eredő hivatásunkat gyakorlók, voltunk, a tanácsadók, amíg lehetett tanácsot adni, mert volt benne sikerélményünk. Amikor a tanácsainkra is adva, a saját tudásuk által, jól teljesítettek önmaguk felé és az abban érintettek felé,  akik a tanácsainkat igénybe vették. Tudom nem lett divatos, a tudásra alapozott, jó minőségű élet, még nem értek el oda sokan, hogy megértsék. Segíts magadon, az Isten is megsegít, azt is jelenti, dolgozz meg mindazért, amit a jólétednek tartasz, mert az a tiéd. Alaposan kikerekített, jó nagyra sikeredett, kibővített, egymáshoz igazítottak, lassan számtalan, egy szinten belül is a sora. Elgondolkodtam, ugyan el tudnák-e tartani magukat, most abból amit tudnak, van-e tudomásuk róla, hogy a tehetségükhöz tanulva, futná ám, sok szépre jóra. Ami lehetne az alapja most a Hazánknak, mert a múlt elmúlt, ugyan, hogy lábal ki, aki nem veszi észre, hogy neki kellene igazodnia ahhoz, ami számára, azért látható, mert neki lenne azzal dolga. Tudás nélkül, építő, szépítő, előre vivő, az idén már nem működik, úgy, hogy az, meg is marad, mert most már, csupán, a tudásra lehet alapozni. A más tudása nem ad oda, ahol azt úgy gondolják, hogy tanácsadással még mindig lehet, úgy boldogulni, mintha a saját tudása lenne. Feljön minden tudáshiányos, megoldatlan a felszínre, látható mindazok számára, akik ott már tartottak. Azóta, a nekik szóló és generációsan rájuk szabott, feladataikat megoldották, a fejlődési idejük, megadta a módját számukra. Heringes Árpádné ( Julamami ). https://julamami.com Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatom. Hétköznaponként 10.00 és 17.00 között, tájékoztatom. Bocsánat, ha megérintette volna egy szó, tán mondatom, jó az ha tudjuk, mindannyian az Isten teremtményei vagyunk. Szeretettel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona
Tiszteletem. Heringes Árpádné ( Julamami). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Amikor ráébredsz a valóságra, ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a következő szinteden élők, a megérkezésed örömére, megveregessék a válladat. Több lehetőség közül választhatunk életünk során, a könnyebb általában, nehézkessé válhat, ha ahhoz a tudás nincsen még meg nálad. Az erősebb energia elragadhat téged, ha nem ismered még, a saját sorsodat és csupán az életedet éled. Elhagyva a vaLóságot magadat az erősnek mutatott energiához felzárkóztatod, ahhoz igazodsz, Viszont, nem ismerted fel, hogy a saját kontrollod érted fékezne, hát megugrod. Sem az emberséges tartásod még nem elég ahhoz. Nincs meg, magadhoz képest, a belső tartásod, ha nincsen ahhoz elég tudásod, mert elhitted, hogy mindaz amit mások tudnak, ha elvetted, lemásoltad, azzal már a sajátod.  Szükséges lenne a kicsikben, a lelkes, szíves, gondolkodó éned szerint, önmagadat meglátnod, ahhoz, hogy tudjad mennyit törlesztettél le, eddig a nehézben, hol tart most a sorsod. Ne, hogy megjárjál és kénytelen legyél szembesülni azzal, hogy valakinek szánt a sorsod és a generációs feladatod. Megrekesztett téged, az a döntésed és már nem visz előre, mert a hétköznapokat elfelejtetted, csak az úgy mond ünnepeket éled. A valóságot elhagyva, a valaki helyett, valami majd csak lesz, ha az üresedést már magadénak éled. Persze bocsánatot is kérek, hiszen nekem az nem gond, viszont mindenkinek, a saját idejében annak meg kellene történnie, hogy az emberi méltóságát újra megteremtse. Tisztelettel élj, minden körülmények között maradj emberséges, mert ha kibillensz, a könnyen megugorható, erősebb hatású energia által, tán végleg úgy is maradhatsz. Rájöttél-e már, hogy amikor, a számodra emberileg, túl nagy magasságokat megélni tervezted, bizony már akkor meg is volt mindened. Amikor elfogytak már számodra a miértek, nem találod a hogyanokat, kimerítetted az összes tudásodat. Előfordulhat, hogy már a következő generáció, többet tud és  átvehetné, a feladatokat, viszont elengedni nem tudtad.  Más az, amikor egymás mellett nőnek fel, a saját sorsukat felismerve, a saját szintjükön megoldani igyekezve, a következő generációk. Minden helyzetben, körülmények között, a szintjüknek megfelelően, tisztelettel tudnak lenni.

 

 

 

Az élet élni szeretne. Julamami
Az élet élni szeretne, minden pillanatban, meg is tesz, a szépben és a jóban, minden tőle telhetőt érte. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. herinagesarpadne@julamami.com https://julamami.com

 

 

 

 

 

 

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona
Ha még nem tudod felfogni, hogy honnan jöttél, akkor honnan tudnád, hol tartasz most. S mi mindent lenne szükséges, emberségesen megoldanod, ahhoz, hogy a sorsodat éld meg és ne várakozzál a semmire. Tiszteletem. Heringes Árpádné ( Julamami ). Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. A Tenyér – térképolvasás megtanulása által, megismerheted önmagad, a saját sorsodat és a generációs feladatodat.  Online oktatásom. Hétköznapokon és szombatonként, 10.00 és 12.00 között tájékoztatlak, a, heringesarpadne@julamami.com, +36302470589 által.  Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból.

 

 

Heringes Árpádné, Julamami védjegy.
Ha nem tetszik amit a tükörben látsz, hát fejlődjél fel ahhoz, amit éppen most, magadról is láttatni szeretnél. Tudás nélkül nem megy, persze erőlködni azt is lehet.  Azután majd nézegetheted, mi lett annak a következménye, amiről azt hitted, hogy mert lehet, azt szabad is neked. Mindenki más sorsot hozott, na és vannak még, a generációsan rá váró, másoknak sem ártó, számára viszont, a sorsában fejlődést hozó feladatok. A neked tetsző sorsokat le is utánozhatod, viszont az abból rádvetűlő, nem rólad szóló, nehezeket is szükséges lenne akkor megoldanod.  Mivel az, nem a saját sorsod, nincs hozzá motiváló energiád, csupán az akaratod, hát punnyadást hozhat. Mindaz,  a hatás, amiről azt hitted, már te is jól élhetsz, vidáman költekezhetsz.  Aztán majd, felébresztenek a következmények, rögvest utána, hiányt is okozhat, ha nem tudtad jól felmérni, a saját sorsod és a tudásod szerinti határaidat.  Tanulj, fejlődj, fel oda, ahol a jó sorsodat megismerheted és megoldani is képes lehetsz, ne másoktól várjad el, azt, amit te magad sem oldottál még meg. Legyen szép ez a nap, tisztelettel élj, hogy majd a saját idődben azt vissza is kapjad. Magyarországról, Paks, Vadász u.59.  Hergál Házból. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.  Szeretettel.

Heringes Árpádné ( Julamami ).
2022.06.13. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó. Online oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Hétköznapokon és szombatonként, 10.00 és 12.00 között, tájékoztatlak, heringesarpadne@julamami.com és a +36302470589 telefonom által. 2009. év óta igyekszem talpon maradni az online világában, joslas.org, a kezdet és sokféle módon igyekeztem megoldani. Az ingyenes reklámok útját járva, szorgalmasan naponta írtam, a Julamami reggeli gondolatait, raktam fel, a mostanra 600-nál is több videómat. Szerettem volna eljuttatni az ehhez már értőkhöz, hogy mit találtam meg és mint összefüggéseket, egy napon, meg is rajzoltam 153 oldalt, egy ritmusban.  A tehetségem által jutottam el a  hivatásomhoz, 1994. év óta, most is, naponta gyakorolva. A nagyon sok ember által tapasztalhattam meg, mert megtiszteltek, engem, azzal, hogy messziről is ide utazva, felém nyújtották a nyitott tenyereiket. Tanácsadásként is gyakoroltam mindeddig.  Mostanra már, Tenyér – térképolvasás lett belőle. Egyszeri, mielőtt az oktatásomra bejelentkezne, mint a saját kontrollt veszi igénybe, nincs szükség ismétlésekre.  Az oktatásomon, felismeri azt, hogy van tudása, rendelkezik azzal, (  belső kontroll ), amire szüksége van, a saját sorsának a teljesítéséhez. A múlt elmúlt, ha gyakran ismételgeted, kirakod a kirakatba azt, hogy lenne bőven mit tanulnod. Ha már van tapasztalt tudásod és azáltal, megalapoztad a sorsodat, akár naponta, fejlődésben vagy. S ha az elődeidtől, generációsan van alapod, amin járni tanulhatsz, hát figyelj az emberséges életminőségedre.  Szerintem, az idén már, a saját tudására lesz szüksége, a jó minőségű megoldásaihoz,  mindenkinek. https://julamami, com, Heringes Árpádné, 2010. év óta, van, a Julamami védjegy, a nevemen. Tiszteletem.

 

 

 

 

 

Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné tulajdonom.
A jó gazda, előszőr ellátja mindazokat akik rá vannak bízva. A gyermekeket, öregeket, nem igazítja lábhoz, mint a kapcát. Gondoskodásáról biztosítja mid azokat, akik önmagukat ellátni nem tudják. A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták ahhoz a tehetségüket. S nem vállal a saját szintjénél magasabb feladatokat, ha azok szerint kell majd élnie az érintetteknek. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból. Szeretettel. https://julamami.com

 

Heringes Árpádné, Julamami védjegy.
A miérteket ismered-e ? Amikor úgy érzed, elfogyott a miérted, hiába keresed, viszont azt már tudod, hogy nincs a továbblépéshez elég tudásod. Tiszteletem. Tiszteletet tanulunk, miközben az online emberismerettel együtt, a saját sorsunknak megfelelően is fejlődünk. A hiány addig lehet, hogy gátja volt, a jó minőségű életünknek, viszont megtanuljuk, az egyszerűség megélésének a nagyszerűségét is. Az oktatási módom szerinti megfogalmazásomat ( emberséges jelnyelvnek neveztem el ),  amit az oktatás közben, már hétköznapi szavakkal is kimondom. Nem könnyű megtanulni, viszont ahogy látom, az mindenkinek megérte, amikor megértette, hogy az eddig eltelt életében,  a miérteket miért nem értette.  Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. 2022.06.11. napján írtam. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tájékoztatom, online oktatom, heringesarpadne@gmail.com, +36302470589, hétköznaponként és szombatokon, 10.00 és 12.00 között. Tisztelettel élj, hogy a saját idődben, a sorsodnak megfelelően azt is kapjad vissza.

 

 

 

 

 

 

 

 

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona
Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Amikor elérted a sorsodban mindazt, amit azért kaptál feladatnak, hogy teljesítsed, magad is fejlődhetsz általa.  Tán, generációsan ne hagyjad hátra, mert nekik, az már, hátrahagyott  teher lehet, hiszen nincs meg hozzá, a motiváció energiája se számukra, így őket az már bizonyára csak bosszantja és gátolja. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Szeretettel.

 

Heringes Árpádné, Julamami védjegy.
A tengernyi sok tapasztalatom, azt mondatja velem. Ha minden a tied már, amiről álmodoztál, ha megállapodni még sem tudtál. Tán szükség lenne megismerni önmagad, talán rájönnél, hogy mi az amire nem figyeltél. Megtanulni azt, amire nem is gondoltál, a létezéséről addig, nem is tudtál.  Azután, a feladatod felismerése kapcsán, a saját szintednek megfelelően, időben, fejlődni is tudjál és végleg,  le ne maradjál. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné a Julamami, Szeretettel.

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona
Tiszteletem. A belső kontrollod arra való, hogy használjad, önmagadhoz képest hol tartasz, mit engedhetsz meg magadnak.  Tanulj meg tájékozódni, ami számodra életszerű, ahhoz alkalmazkodni.  Ami másnak jól működik, az neked nem biztos, hogy megfelelő, ahhoz ami benne van a sorsodban. A múlt elmúlt, hiába várod, hogy adjon alapot neked, tanulni, fejlődni szükséges ahhoz, hogy most az életszerű alapodat megcsináljad magadnak. Heringes Árpádné a Julamami. Magyarországról, Paks, Hergál Házból. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatásom. heringesarpadne@gmail.com és a +36 30 2470589 telefonom által történik. Hétköznapokon és szombatonként, 10.00 és 12.00 között. Szeretettel.

 

 

 

 

 

 

 

Önismereti oktatás most az,

ahova sorolva van,

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, a

védjegyes formája. Julamami a védjegye.

Webtenyeres nevelést is formál  mindez, amit, ahogy

megfogalmazom. Szeretetből vagy, tiszteletet adj,

hogy szép legyen a holnap,  ez mindenhez az alap.

A biztonságos határaidat, lelkes, szíves, gondolkodó

  belső kontrollodat tartsad tiszteletben, hinnye.

Ah, amikor eljön az ideje,

mindenben,

amit a sorsod megad majd,

úgy el is érheted a sikereidet.

Ha megérted,

mit jelent az adok – kapok,

tiszta lélekkel  élheted az életedet.

Bizonyára, nem mégy el amellett,

ami megszólított már téged,

a megoldását átgondolod.

S ha már elég érett vagy arra,

hogy magadnak se ártsál általa, megoldhatod.

Vannak  sokan, akik inkább esnek hasra mások előtt

és mindig ugyanazokban a megoldatlan feladatokban.

Adj hát lehetőséget a saját szintjének megfelelően,

hogy élni tudjon azzal, akkor éppen, hinnye.

Mert meglátod és felfogod, hogy

megszólított most a sorsod, a tudásod adott.

Átsegítheted az emberséges hozzáállásoddal, a

másikat azon a nehézen, úgy, hogy az neki, az élni

akarásához, a megkapaszkodásához akkor erőt ad.

Néha elég az, ha csak  vagy,  azáltal a  saját időtökben

felerősödhetnek a miértek benne és benned, hinnye.

Ha nagyon nagy lenne a szintkülönbség köztetek,

ne nyúljál bele, csak adjad oda amit tudsz.

Nem vár mást,  csak kapni szeretne,

lehet, hogy meg is illetné már végre.

Meg ne bántsad annak a tálalásával.

Ha túlbillented a környezetén, ártasz,

kérj segítséget a hozzáértőktől, hinnye.

Mindketten megtudhatjátok azáltal,

mi a jó életminőségetekhez a lényeg.

Az élet egyik jó minőséget nyújtója,

az aktuális, jó érzésű adok – kapok,

s egészséges körforgásban maradok.

Ha magamhoz képest, nem teljesítettem,

hát tudomásul  veszem. Éppen azzal, elengedtem,

a következő emberséges szintemhez a lehetőségem.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék,

nem arra születtem. Oktatnék,  kölcsönös tiszteletre

nevelődve a hétköznapjaim  által, arra is nevelnék.

Adnám tovább a tudásomat, olyan, arra éretteknek,

akik viszik, a köztudatba a fontosságát mindezeknek.

Eladom hát, amit feltaláltam, megrajzoltam, vegye meg

aki értően  tudja majd, mozgatni üzleti formában. Úgy,

hogy betartja az emberesedésről szóló nehéz részét is.

Nem akarja könnyen  megúszni, megtanulja, az apró

részleteit is, hiszen, minden összefügg már mindennel.

Van az Isten, van  aki tudja, mások meg még nem,

mindenki megtudhatja, azt is majd a saját idejében.

Alternatív
Magyarországról, Pakson a HergálHázból, Műhely, a megelőzésért, Heringes Árpádné egyéni vállalkozó.  Szeretettel. Julamami 2019.11.09.

 

Egy ügy… 2017.11.09. https://julamami.com

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Julamami védjegy, Magyarországon, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van. Tiszteletem.

Heringes Árpádné, nevemen van, 2010. év óta, a Julamami védjegy. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com
Emberünknek neveztem el, hiszen, mindannyiunknak, a tenyereinkben van, a, másoktól különböző, rajzolatunk, a saját sorsunk. Ezen a tenyéren, szabad életteret rajzoltam, az anyai ágáról hozza a generációs feladatait. Az anyja egyedül döntötte el, csak később tudatja, emberünk megszületését az apjával. Az anyai ágon, együtt várja, végig, néhány családtag, a magzati szakaszt. Kitartanak az anyja mellett, emberünk megszületéséig. Egy domináns családtag, igyekszik meghatározni, a hivatását, párkapcsolatát emberünknek. Heringes Árpádné, nevemen van, 2010. év óta, a Julamami  védjegy. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Prevenciós a végzettségem, a tehetségemből lett hivatásomhoz, 1999. év óta. A hivatásomra és a végzettségemre utalóan. Műhely, a megelőzésért., nevet kértem, az egyéni vállalkozásomhoz. webtenyer@gmail.com és a +36302470589 telefonom által, történik a szolgáltatásom. Tiszteletem.

Érzi nehéz a szeme,

innia kell egy kávét,

nem engedheti

meg magának,

hogy a fáradtsága,

erősebb legyen nála.

Megvigasztalja magát

gyorsan, ahhoz ahonnan

indult, mennyivel jobb

a dolga van neki.

Mennyit

küszködtek

a szülei, hogy

voltak képesek.

A nem megfizetett

munkákból összerakni

a szükséges filléreket.

Miközben nap mint nap,

akadt valaki, aki csak a saját,

 egy ügyében volt jártas és nem

látta meg azt, mások is léteznek.

Alacsony rezgésben fel sem fogta

azt, hát legalább ne ártson és nem

szabadna önmaga fölött úgy élnie.

Tiszteletlenül megbántotta azokat,

akik valami oknál fogva, nem jutnak

 bele, a jó minőségű élet közelébe sem.

Nem szégyenkeztek a szülei sohasem,

akkor sem, ha a lekicsinylő tekintetek,

átvillantak rajtuk. Azt sugallva feléjük,

ugye látszik, mennyivel különbek

ők maguk, hiszen

mindenük

megvan.

Amiről

a  többiek,

nem álmodhatnak,

még az is, amire soha

nem gondolhattak volna.

Fizetés után még nyitva volt a

 kisbolt, kézen fogta őket az apjuk,

a háromszögű zacskó aljában, mind a

hármuknak külön, lett ánizsos cukorka.

A tehetségüket senki sem vehette el tőlük,

boldogulni tanultak a sokféle hatások által, a szorgalmas,

kitartó munkájukkal teremtettek, jó tartást kaptak általa.

Ehhez, ej de sokszor voltak a megaláztatásoktól könnyesek

 a szemek, amik ragyogtak minden sikeres lépésüknél.

Úgy látta őket, mint a kincseket, akiknek lehetőségük

lesz megélni azt, amit ők még nem élhettek addig meg.

Közben hoztak egy beteget, megcsúszott, nem akarta

elengedni, amit az automatából éppen felvett, beverte

a gép sarkába a homlokát, megsérült mind a két szeme.

Hozzáfog letisztítani a sebet, felismeri a kezelés közben,

látszik már, rájött ő gyermekként átélte a megaláztatást.

Folyik a könnye, nagyobb az érzése, mint a fájdalma, hát,

megmutatta neki az Isten, sírva mondta, bocsásson meg.

Mindkettejüknek az volt az eszében, hogy amikor nagyon

kicsi leányka volt, mennyire megbántotta, ő előtte az apját.

Kérték tőle az elvégzett munka díját, (de sürgős tán nincs),

mondta fennhangon, magára büszkén, hogy neki sok van.

Nyelt egyet, nem tudott megszólalni, koncentrálnia volt

muszáj, megtudjuk menteni a szemeit mondta, teljesen

nyugodtan. A bizalom ott volt a levegőben, ment és

helyrehozta, ami a nagytestű emberrel megesett.

Sóhajt egy egészségeset, hálás a szüleinek, hogy

hagyták úgy felnőni, ahogy mutatta a saját,

hozott tehetségét, hát orvos lett belőle.

Meg is köszöni naponta az Istennek.

Nehéz, a segítő emberieseknek,

de a sorsukkal megmutatják,

a sarjaiknak, az értelmes

élet, mennyivel szebb.

A tartás és méltóság,

velünk született.

A talpalatnyi

talajnak a

biztos

létét,

kaptuk. A hova

tartozásunkért, az

 Istentől, amikor ide, a

 Hazánkba megszülettünk.

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegyes.
Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegyes az oktatásom.

Szeretettel.

Julamami

 

 

 

Tolerancia … 2017.11.08. https://julamami.com

Alkalmazkodom, mert észlelem,

az adott szintkülönbségeket,

én nem várhatom el, hogy

mások tegyék azt meg.

Türelemmel kivárom,

tudom, az én dolgom.

Tapasztalatom szerint,

aki észleli, van azon a

szinten, ahol a másik

is lehet, de nem az ő

 dolga, a tolerancia.

Ki a születésével

hozta, ki később

tanulja meg azt,

amit ő nem hozott.

A másik ember meg,

fordítva lesz azzal,

így azzal lesznek ők

elfoglalva, meg is értsék,

mit szeretne tőle a másik.

Különös oktatás, nevelés.

Ha oda teszi a sorsa, bizony

neki azzal van dolga, volt úgy,

hogy belementem olyanokba.

Amivel dolgom nem is lett volna,

hiszen néhányszor már tapasztaltam,

annak az életrezgése átjött, meg is lett.

Az ismétlésre azért volt szükségem ott,

megbizonyosodjak róla, nem én tévedek.

Amikor már sokszor átéreztem hasonlókat,

tudtam azt, biztos lehetek benne, az megvan.

Nem az én dolgom, hallottam egy időszakban

és igen gyakran, csak, hogy akkor, miből lenne,

ennyi tapasztalatom, ha, azt át nem engedem.

Átjönni ott az alkalmas sejtjeimen, biztosan jól

 érzem-e azt, zárjam ki a tévedési lehetőségeket.

Toleránsként kezeltem, amikor rájöttem, hiába

várnám a többiektől, hogy ők alkalmazkodjanak.

Azóta, már a kezeimbe vettem, a saját sorsomat.

Tapasztaló vagyok, amit nem tudok megtanulom.

Tanultan sok mindent át is éreznek az emberek.

Nem várható el viszont, ha nem tanítják azt,

amit csak betanulás által vehetne magához.

Pont olyan, mint, amikor a szakmáját, ő kitűnő

eredménnyel végezte el, a tanultak szerint tesz.

Viszont hiába várják el tőle, hozza azt a szintet,

gyakorlati tapasztalás nélkül, ő örök kezdő lehet.

A keze bizonytalankodik, nincs összekötve az amit

az iskolában elméletben tanult, nincs tapasztalata.

Különbözőek lesznek a gyakorlatban a szintjeik, a

 kifejezéseket ismerik, de a mögöttes mozdulatot

más és más módon végzik, nem egy ritmusban.

A munkájuk, nem tudja adni azt a minőséget,

ami a végzettségüknek megfelelően elvárható

volna. Minden igyekezet hiába, egymásnak ők

segíteni nem tudnak, csak ha alkalmazkodnak.

A magasabb szintű fog alkalmazkodni, mivel

a harmónia hiányát csak ő észleli, megoldja

azzal, hogy ő elmondja, mit és miért csinál.

Jól figyelmezteti a másikat, az általa észlelt

működési hiányosságaikra, kommunikálnak.

Arról, aminek a hiánya, nem tudja életszerűen

hasonló ritmusban tartani, pedig azt megkívánnák,

hogy minőségi munka menjen ki, a kettejük keze alól.

Az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, által,

biztosíthatja az egyensúlyt, a lelkében, szívében, agyában.

Elindul a saját igénye a minőséget adó munkára, igyekszik,

megtalálni a saját jó érzését, a mindennapi, jó életminőségét.

Amikor már ráérez annak az ízére, természetessé válik az,

hogy megtalálta, az ő életritmusának megfelelő szintet.

A Világ nem fog alkalmazkodni, nekünk fontos az is.

Nem teszek úgy, mintha meglennék anélkül, hogy

felismerném azt, amibe be tudnék illeszkedni.

A tapasztalataimmal, egyszerű a nagyszerű,

 nagyszerű, mert megtudom egyszerűen élni.

Alkalmazkodnom minden észlelt helyzetben,

nekem szükséges, hiszen szeretném megérteni.

Azt, amit elém tett fejlődési lehetőségnek az élet,

ha jól alkalmazkodom, beleillik az életembe, sorszerűen.

Gondolkodom, nem idegen tőlem az érzése se, megértem az

  értem, a nekem szóló, lehetőséget benne, pont arra van szükségem.

Az lesz az én alapom, a következő fejlődési lehetőségem eléréséhez.

Azért vagyunk lelkesek, szívesek, gondolkodásra született emberek,

hogy megéljük a hétköznapjainkban, a számunkra ünnepi érzéseket.

Ami tapasztalás, tanulás nélkül nem megy, fejlődni szeret az agyunk,

gondolkodunk, lelkesedünk, szívesen tesszük azt, ami nekünk is jó.

Nem ártunk, senkit sem bántunk, magunk szerint éljük a sorsunkat.

Hisz minden ember, a saját sorsának megfelelően fejlődni született.

Azért mert nincs információ a ránk váró feladatunkról, attól az van,

akkor is, ha lehetőséget számunkra nem biztosítottak, csak elvárnak.

Az elméleti tudás már igen kevés most, ha nekünk kell alkalmazkodni

a számukra megfelelő jól kitalált, hasznukhoz, csak teljesíteni. Nem

kérdezni, nem kritizálni, hallgatni és azzal elfogadni, a kitaláltjaikat.

A napi sikerélményünk tartja szinten az agyunknak a jó gondolatait,

amik által hasznára lehetünk, az általunk megteremtett Hazánknak.

Ha mindent elbirtokolnak, családokat rekesztenek meg, a fejlődésük

nem történhet meg generációsan, sőt nem is, gyarapodhatnak, a

Hazánkhoz teremtve, a teljesítményüknek megfelelően se.

Tetszik, nem tetszik, eszi nem eszi, döntöttek, nincs más.

Ah, hát se gyermekek nem vagyunk, sem nem várjuk,

a kiszolgáltatottságot, kérjük azt amit a Hazánkhoz

teremtettünk, jót és szépet. Isten óvjon bennünket,

attól, ah, hogy a szerintük jó, megoldásaikat, ah,

segítségnyújtás gyanánt, alkalmazni akarják.

A sorsunk egy egészséges körforgásban van,

ha nem tudjuk megélni, araszolva is haladunk,

van az Isten, abban egészen biztosak vagyunk.

Jó szerencsét, emberségesek, tisztelettel,

egymást megbecsülve, élni könnyebb.

Ha az Isten velem, velünk, hát

kicsoda, ellenem, ellenünk.

Tisztelettel.

Magyarországról, Pakson a HergálHázból.

Julamami

Tiszteletem. 2011.01.08. julamami.com

 

Tiszteletem. Mivel 2009. év óta, használom az internetet, több országban is élnek azóta, akik olvasták, olvassák, a reggeli gondolataimat. Julamami védjegy, 2010. évben került, Magyarországon, Heringes Árpádné nevemre. heringesarpadne@gmail.com, ami által szolgáltattam, egy külföldi számú telefonon hívtak. Azóta nem tudom használni, heringesarpadne@gmail.com fiókomat, nem tudok bejutni, körbe – körbe kitöltöm azt, amit lehetőségnek adnak és eljutok ugyanoda. Nem enged be a heringesarpadne@gmail.com fiókom, ami a hivatalos nevem ékezetek nélkül, azért hoztam létre, hogy ne kelljen igazolnom magam, ha kedvük támadna, hogy egy időre, elbirtokolják tőlem, könnyebben vissza tudjam kapni. Ha van valakinek jó ötlete, ennek a megoldására, kérem tisztelettel jelezze felém, nem szeretném, hogy mások, bármit is csináljanak a fiókomban. Köszönöm a megértő figyelmet. Tiszteletem.

 

A Julamami védjegy, 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van.
2011.01.08. Hidd el, az igazi érték benned van emberségesen. Ne érintsen meg a hirtelen jövő, megcsillanó, értéktelen. Amit nem te teremtettél, nem a tied. Nem fejlődik tőle a lelked. Később visszaköszönhet, a tükröt, az Isten, meg is mutatja neked. Szép napot kívánok nektek, áldjon meg az Isten benneteket. Julamami védjegy. 2012.11.01. Vannak, akik generációsan elértek oda, hogy a jólétet az életük a további generációjuknak is megadja. Van aki hirtelen jutott el oda és lett a saját szintjénél feljebb. Sikeredett ez látszik is rajta, nem tudja leplezni, túl korán jött, feszíti, telitett az energia. Van akinek nincsen sarja, így nincs kinek továbbadja, a szerzésben ez sem zavarja. A megelőzés a lényege, az életminőséget mindenkinek biztosítva, gazdagodjon, nosza.

Legyen hozzá eszed… 2016.11.08. https://julamami.com

2012 – 2016

Tisztelet, szeretet,

legyen hozzá eszed,

tudjad mi az alázat.

Ismerd meg magad,

tanulj meg a lelkedért

adni, hogy ne kelljen, ha

akarod, ha nem, kapni.

Megérteni az életedet, az

annyi, minden élethelyzetedhez,

igazodva a ritmusodban maradni.

A saját tudásod szerint érvelni,

amit odatesz az élet tapasztalni,

biztonságos lépésekkel haladni.

Ismerem mint a tenyeremet.

A legfontosabb, hogy minden

 körülmények között, önmagad,

 s emberiesként is megmaradni.

Kommunikálni tudsz-e, tanuljál

és a saját életritmusodban

maradva is tapasztaljál.

Örüljél a napsütésnek,

most is a mának,

legyen tiéd ez

 a lelkednek is

másabb nap.

Simogasd,

érintsd meg,

ha ő is tud róla,

megkérdezted, ha

csak gondolatban is,

a szeretteid kezét,

adj ha teheted

egy ölelést.

Amikor

tele van

a lelked már

szeretettel,

hát főzzed

meg az ételt.

A tegnapit

kínáld inkább

akkor, ha netán

keserűség is

 dúlna benned,

kenjél meg egy

 zsíros kenyeret.

Jusson eszedbe,

hogy jót is ettél

már te is eleget.

Az evés megjár a

testednek, de ki ne

 hagyjad, a lelked is,

táplálnod lehetne.

Bocsánatot kérni

is időben kellene.

Éld át a percet,

érezd meg a

pillanatot,

ami teljes.

Ha nem is

változott

semmi,

mégis,

azt is

lükteti,

a szíved,

élni érdemes.

Tanulj meg a

semmiben is

(vanni – lenni),

van az Isten,

majd elhiszed

te is idejében.

Adni születtünk

mindannyian.

Amikor már

tudod, hogy

a tehetséged

te is hozod és

kikerekedik a

boldogságérzés

is benned, hiszen

természetesen

élni könnyebb.

Nem kell

mindig a full

és még azon is túl.

A legnagyobb dolog

amit az életben elérhetsz,

megsejteni, a mindenen

belül, te is lelhetsz

boldogságot.

Neked kell

azt magadért

megcsinálnod,

ne másoktól

várjad, honnan

tudnák, mi jó

neked, azt

egyedül

csak

neked

jelzi a lelked.

Amikor már

megérzed a

semmit,

s ahhoz

képest

a többit,

ráébredsz,

de jó is itt

a mindenit.

Egy Haza ez

és csak egy,

mindannyiunké

akik itt születtünk,

nincs másik nekünk.

Szeretettel.

Logo
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Julamami

A te életed… 2016.11.07. julamami.com

Kicsinyke ország ez ehhez,

ekkora különbségek miért,

hisz, egy Haza ez csak egy.

Ide teremtettük mi mind,

a szépet és a jót, azokból

az élhetőt, s életre valót.

Azt szeretnénk megélni,

amiről szólt az életünk,

amiért ide leszülettünk.

Mert ha egy porszem már

elmozdul, a lényege borul,

ha nem ismeri az ő határát,

honnan hova a merre neki,

hogy várhatja el másoktól.

Leszületsz, élsz valahol,

tán ott ahol a születési

helyed van neked.

Vagy elköltözöl,

vagy nem

mégy te

sehova,

csak el,

s vissza oda.

Vagy az álmod

teljesíted, hogy

mindenhol van

neked otthonod

a nagy Világban.

Gondolsz-e akkor

amikor az álmaid

teljesültek, bizony

hány embernek már

nincs hol lehajtania a

fejét sem, nem, hogy

otthona legyen. Vagy

nem fizeted ki te azt az

addigit, akit elhagysz, aki

 szeretve, kikopott mellőled.

Mond, hogy nem jut eszébe a

 következőknek, hogy majd

ugyanúgy bánsz el velük.

Úgy élsz-e, hogy belátod,

mit kellene tenned neked

naponta, ahhoz, hogy amit

magad elértél megtartsd, a

 saját ritmusodban élj. Vagy

esetleg igyekszel-e azon,

ki ne billenjél és nagyon.

Magad jöttél-e te rá arra,

neked merre van az előre,

vagy irányított lettél mint

sokan, azért is, hogy jobban

éljenek mint mások itt és ott.

A „hogyant” már előre tudod,

vagy menet közben találod ki.

Mond gondolsz-e reggelente

arra, hogy mások, hogy indulnak

neki a napjuknak, várja-e őket az

amit a múlt héten ők is még,

a magukénak

tudhattak.

Vagy már

nincs meg,

az amit egész

életük munkájának

tudva tettek addig ők.

S nem kínáltak nekik se

helyette semmit sem,

majd megoldják ők,

ahogy tudják.

Addig volt,

dolguk azzal,

nem volt más,

továbbmennek,

a következőkhöz,

mert az is beleillik,

abba amit elképzeltek.

S elégedetten fekszenek

és ébrednek, sikeresek ők,

mindent meg tudnak oldani.

Tettek érte sokan, hogy mások

ne tudják sikerükig vinni az életet,

befékezték őket, révbe ne érjenek,

ők már biztosan nem fognak üresedni.

Körbepörgették, sietve, kapkodva, hát

megcsinálták még azt is amit ők el sem

terveztek, kész a mű, hű de mű lett.

Tessék mondani, a motivációk most

hova lettek, van-e még értelmes

terv, ahhoz, amit őrizni tudnak.

Mind más feladattal születtünk,

családunkon belül is különbözünk,

mégis óhatatlanul minták leszünk.

Vagy a jót bennünk meglelve, vagy

attól eltérve építkeznek belőlünk,

hiszen egymás énjét is tiszteljük.

Vagyunk, az emberiesek, akik

nem mennek csak úgy el,

minden mellett, mintha,

nem lenne dolguk vele.

Hiszen tudják, hogy

amit odatesz az Isten,

azzal, annak aki átlátja,

kihallja, megérzi dolga

lenne, ha a megoldást

is odateszi a teremtő.

Mint érezhető, de nem

látható, az emberieseknek

szóló lelkierő, a tartásuk és

a méltóságuk azzal jönne elő.

Élni és élni hagyni, nem ártani

és nem bántani, de magadra is

vigyázni, s amikor odateszi azt

az Istent amit azon a napon

szánt neked teljesítened,

hát teszed, hogy fejlődjön a

 lelked, szíved, gondolkodód.

Az élet szép, ha már hallod te

minden sejtedben a saját zenéd.

Ne menj még, hova mennél, hiszen

a szépből a jóból, amit ide teremtettél,

még nem is élhettél meg, mint a sajátod.

Pedig ide mindenki birtokolni született,

ezt nyugodtan elhiheted, ott van a jele,

hiszen egy Haza ez, nekünk, csak egy.

Ismerem mint a tenyeremet, én igen, s

 mások, hogy vannak ezekkel, rábízzák

valakire, akitől hangosabb az áradat.

Pedig, Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” tréning neked, neked,

is, és aki még a megelőzésben hiszel.

Látod, látod, a barátot sem vetjük le,

hirtelen mint tavasszal a nagykabátot,

ki melegíti majd a lelked, tiszta szóval.

Ki simogatja meg a tartásod, a ridegen

üres, sem igen, sem nem, csak a köztes,

sokaság divatos közönyös áradásában,

vagy kénytelen megélni azt ami marad.

Ha keresed, de nem találod önmagad,

s viszi az álmaidat, a terveidet, előre, s

nem a te ritmusodban halad, szaladhatsz.

S ha kifújnád magadat, keresnéd a megfelelő

ritmust, mert nem találod már meg a sajátodat.

Rájössz, nem használtad, amit apád, anyád adott

 hozzád, a generációs határaidat, a te sorsodat.

Szeretettel:

Logo

Szép reggelt… 2019.11.07. https://julamami.com

Ah, el ne felejtsem, előre bocsánatot kérek.

Prevenciós a végzettségem, azt gyakorlom a

tehetségemnek  megfelelően, ehhez értek.

A már kialakult helyzetekben segíteni úgy tudok,

hogy az oktatásomon jelen vagytok. Megtanuljátok,

a saját sorsotokat úgy igazgatni, az jó legyen nektek is.

Mit is tehetnék, ide leírom, még  nincs értője a

kérésemnek, hátha valaki olvassa, hinnye.

Ah, micsoda ötlet, vegye meg a Hazánk

tőlem és adja mindenkinek, akit

már érdekel ingyenesen,

ezt az oktatási

lehetőséget.

Az általam feltaláltamat,

hogy át tudjam adni a tudást, hinnye,

az általam kontrollált, arra már éretteknek.

Az egy anyanyelvet beszélők is különböző szinteken

élnek,  különböző hatások érik őket, gyakran nem is

veszik  észre,  mikor mentek  mellé, ah. Kezelni nem

tudják  már, csak vergődnek az anyagi jólétükben is.

Tudom, hogy nevetséges azoknak, akik mindent

elérnek, amit csak akarnak, nem hagyom el a

Hazámat, se a szülőhelyemet, itt maradok.

.ülyének nagyon tapasztalt és koros vagyok.

Lám, íme falig értem megint,

  megértem azokat a

gyermekeket, fiatalok,

akik ha üres papírt,

falat látnak,

mivel tehetségesek,

ihletet kapnak,

oda valami általuk szépet,

rajzolnának.

Ne tegyétek,  oda már kevés a bocsánat.

Kezdem

újra, nem adom fel,

nem költözöm el.

Itt tiszteltek meg

messziről  is olyan

sokan.

Amikor telítődött bennem a tudás,

az oktatásom formáját, lerajzoltam.

Mit is mondhatnék,

hiszen magam is csak tapasztalva

oktató, a nevelésekhez hozzáadó volnék.

Ne félj megtapasztalni új és újabb dolgokat,

az élet sűrűjében a megoldások is ott vannak,

rád várnak.

Elérheted,

ha már elég érett vagy, már magadnak se árthatsz.

Tudod-e, hogy a jónak jója, ha másoktól vetted el a

lehetőséget, csak felszíneset ad, csak időleges

számodra.

Van az Isten, megértettem a porszemségem, a

legnagyszerűbb dolog, hogy egyszerűen megélem.

Tiszteld az elődeidet, magától is mutatkozik a rég volt,

ha ideje már. Hozzáértés nélkül belepiszkáltál, de kár,

 túl nagy az álmod, a lehetőséged helyett, vár a batár.

Amit úgy veszel el, hogy nem a tied, hinnye,  abból

egészséges körforgás nem lehet,

bizony a következő

generációd  attól  szenvedhet.

Felszínesen élni, kikerülni a nehezeket,

hogy a lábad ne érje a földet, azt is lehet.

Amikor a saját életedet éled, már tudod,

tartást adnak, a nehéz de jól megoldott feladatok.

Tiszteletem jó szándékú emberek, legyen szép a

napotok. Önismereti oktatás, neked, ha már érted,

 mi az ami hiányzik,  hogy a nehézségeidet megértsed.

Alternatív
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó, Műhely, a megelőzésért. Julamami szeretettel.

Ismerem mint a tenyeremet… 2018.11.07. https://julamami.com

Vannak akik nem akarnak szembesülni azzal,

nekik is van sorsuk, generációs feladatuk.

Ha belenézel a tenyeredbe, kinek sok,

másnak meg, kevesebb a vonala,

de ott van, benne.

Megvagyok

tisztelve,

amikor az

újszülött

tenyerét

megmutatják,

mert, átküldik

nekem, fényképen.

Ott, látható, minden,

ami fontos, pontos jelzés,

melyik ágon, mit is hozott.

Amikor rájöttem, nekem ezt

adta a teremtő tehetségként.

Igyekeztem magamhoz venni,

azokat, a tudáshoz vezető,

mások általi látásmód,

megközelítéséből

láthatókat,

hiteleseket.

Miközben,

felkértek,

oktassam

azt, amit és

ahogy, én, akkor láttam.

Összetett tudásnak mondom,

persze azt is látom, hogy valakik,

mindent begyűjtenek. Össze-vissza,

hol ide, hol meg, amoda is belekapva,

lefedni igyekeznek, amire rálátnak.

Mindent ami éppen látható, azt

is, amiről még nekik, ah,

fogalmuk sincs.

Profin alázók.

Jól beváltak,

ezek az ártó

energiák, ah.

Azzal, nincs

tisztában,

aki ezt

teszi,

magának

is árt vele.

Birtokolni,

igen, vannak akik,

arra születtek, ezért,

ha már felismerték azt,

amiben, ők a legjobbak,

lehetnének, hozzátanulnak.

Nem állnak meg és bizonygatják,

hogy ők mindenben, a legjobbak, nem

úgy van az, két oldalunk, két talpunk van.

Ismernünk, szükséges ám, önmagunkat, ah.

Milyen megengedően, ártanak, azoknak, ah,

akik valóban, rá is találtak, a tehetségesekre.

Hiszen, mi lehetne, annál pontosabb, mint,

a tenyerekben, látható, egyedi, képletek.

Belenyúlnak mindenbe, ami előttük van.

Lehet, hogy észre sem veszik ártanak

azzal, késleltetik a tehetségesnek,

a kibontakozási lehetőségeit.

Fontos lenne, tudnia és meg

is érdemelné, minden igyekvő

ember, hogy sikeressé váljon ott,

ahova született, oda teremthessen.

Először ott legyen, neki is sikerélménye,

a hovatartozása, miatt, legyen, lehetősége.

Ah, ne másokat leutánozva, félmegoldásokba,

bonyolódva, igyekezzen, azon, hogy a többiek

se tudják elérni, ha nekik sem sikerült, hinnye.

Van tapasztalásom bőven, a fokozatosságot

fontos lenne, megtanulnia, mindenkinek.

Nem lehet, ezeket, csoportosan tanulni,

egyenként fontos, csak vele foglalkozni.

A sorsok, családon belül is, hatnak ám,

ha felismerhetik, ennek a fontosságát,

legalább, nem ártanak egymásnak, sem.

Minden olyan visszarendezhető, amiben,

kibillent volna, valaminek, az erős hatására.

Vissza az eredőhöz, szoktam mondani közben,

önmagát építi fel, magára ismer közben és erősödik

a jóhoz. Lelkileg is,  amiben éppen megrekedne, ha nem

segíthetne, önmagán, még, a saját idejében, hogy utána,

azután hasznára legyen, mint jó minta, a környezetének.

Van, amit a születésünkkel hozunk, van amit tanulunk.

A tisztelet az alapja, mindennek, betartani a saját,

meg a generációs határainkat, van azzal dolog

bőven. Mire kibogozza az emberies, hogy

végleg, mellé, ne menjen, a könnyűvel.

Ismerem mint a tenyeremet, Pakson,

általános műveltséget növelésként,

önismereti oktatás. Annak, aki már,

igényesen figyel, emberies legyen.

Mivel itt találtam meg a jeleket,

fedeztem fel, a hozzáfűződő

történeteket, ide jöttek.

Sorsa van mindenkinek,

nem mindegy, családban

éli- e, a jót és szépet is meg.

Maradjon, a lenyomatuk meg,

hogy ezáltal felerősödve, majd

el – el, menjenek, időzzenek,

másutt is, ahol tanulhatnak.

Azután, hozzák haza, azt a

tudást, amivel már többek.

Legyenek hasznára annak

a helynek, ahol születtek.

A saját szintek felismerése,

nagyon fontos lenne, hogy

túl ne menjen, senki sem,

azon, amire ő már képes.

Van aki tudja és vannak,

akik, még, nem, tanulni,

nem késő, nem szégyen,

semmiképpen sem, ah.

Szép napot, emberek,

tisztelettel megélni,

könnyebb, hinnye.

Magyarországról,

Pakson, a Hergál

Házból.

Szeretettel.

 

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajodna
Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.

 

Julamami

 

 

A szülők … 2017.11.07. https://julamami.com

 

Mindannyian hoztuk a tehetségünket,

abban kibontakozva minták lehetünk,

megtanuljuk azt, amit mások tudnak,

s naprakészen jól érezzük magunkat.

A könnyűt megfogni és kiemelkedni,

a gyors sikerre vágyókkal méltatni.

A sorsunkat az életünkért kaptuk,

nem lesz unalmas, ha megoldjuk.

Szaladgál, minden jóról lemarad.

Átélve ad tartást, méltóságot az.

Tanuld meg a gyermeked nyelvét,

ne tőle várjad, elmúlt rég már az.

Ha nem igyekszel másoktól kéri a

 tanácsot, olyanoktól akik szintén,

mástól kérik, hisz tanácstalanok.

Azt gondolta nem látszik majd ki,

mire gondolt, amikor a Hazánkat,

alaposan kinézte magának.

Nem gondolt viszont

azzal, hogy a szülők

fájdalma hatalmassá

 dagadhat majd addigra.

A tudás hiányában, se nem

látta át, sem nem érezte meg.

Nem tanult belőle, hát bátran,

újra hozzálát és megint árthat.

Emberismeret, tolerancia, tán

empátia, enélkül már nem megy.

Közben ők sokan sokféleképpen

fejlődtek, amire ő nem is gondol.

Ki sem hallhatta a figyelmeztető

mondatot, szólították a fájdalmak.

Arra meg végképp nem számított, ha

azt mutatja se, hiszik róla tiszta volna.

Beleivódott az végleg, az ő vonásaiba,

amit szeretne, ha meg se történt volna.

Amiket mások megszenvedtek a hiányok

generálása miatt, a már kibillentetteken,

 segíteni mivel, itt sóhajokkal szakad fel.

Amikor sorsolvasás közben érintettek,

azon a szakaszon, ők maguk oldják fel.

A hatalmaskodók akkor rövidítették

 meg őket, amikor fejlődtek volna.

Nem nézte meg, emberies szinten

senki se, szabad-e odaengedni őket,

hányan szenvedik a hiányaikat meg.

Nem emberiesek a módszerek, amik

csak a pénzesedés sikeréről szólnak.

Megelőzésként azok, nem hathatnak.

Be nem fejezettek sora, mások megélték

helyettük a sorsukat, nekik túl jót akartak.

A kiszolgáltatottak fájdalmainak energiája,

megtalálta az ellenpólust, a vitustánc lett az.

Az értékeket, az értékeseket ellehetetleníteni

igyekeztek, igen sietve, mindent begyűrtek, amit

még találhattak, ami a családokon segíthetne most.

Az igénytelenséghez szokott, ugyan, hogy segíthet,

fel sem fogja, az azt megszenvedők, miről beszélnek.

Lefele viszik, amit a tudás hiányával felfele nem lehet.

Olyan is látható most, mintha, az okos gondolkodókat,

elvitte volna, a fura vigyorra kárhoztatott, varangyos.

Ah, talán tanakodnak, kik legyenek akik kockáztatnak,

vajon lesz-e, aki megmenti önmagától, tán van-e miért.

Ugyan mennyi kellhet még, hogy legyen elégedettség.

Milyen mércével, mérhető-e végre már, a telítettség.

Annak aki nem szokott máshoz, könnyebben megy.

Átlátható a satnyaság, minden felszínen, éppen az,

 amit ők nem is gondoltak volna, pedig van az Isten.

Az érintettek boldogulnak akkor, ha jó a vezető ott,

s nem érte szól, leginkább a tisztelhető családokról.

Akik végigviszik a sok nehezítettel is, rájuk rakták,

a pénztelenítést, a satnyaság nehezített energiáját.

Honnan a minta, ha önmagukat sem ismerhetik ők,

ugyan, hogy látnák meg, a generációs feladataikat.

Szükséges lenne változni, nem rosszra változtatni,

már a jó megoldásokra kellene csak gondolni, hisz a

 jó energiák jöttek divatba három éve. Aki nem vette

még észre, alaposan lemaradhat, csak az lesz a divat.

Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom éppen oda,

ahonnan megtisztelnek, tisztelet által jó, az adok – kapok.

A tapasztalt tudásom által, itt az egyszerűségünkben leszünk,

átmegy a jó, hiszen jelez, a lelkünk, szívünk, gondolkodó agyunk.

Julamami Magyarosan Agyalósa, életszerűen itt értünk.

Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolok,

se veled, sem ellened, az oktatás miatt vagyok itt is.

Eladnám olyan emberiesnek, aki tudja mit vesz meg,

nem rakná a fiókjába, bevinné inkább a köztudatba.

Jó szerencsét jó emberek, tisztelettel élni könnyebb.

Szeretettel.

Magyarországról, Pakson a HergálHázból.

Julamami

 

 

 

 

https://julamami.com, az egyedüli julamami védjegy, 2010. évtől van a nevemen, Heringes Árpádné nemzetközi és magyaroszági, tudományos, prevenciós és parapszichológus, 75 éves egyéni vállalkozó. Tenyér – térképolvasó és oktató. julamami.com a julamami védjegy.