2026.10.27. https://julamami.com A múlt elmúlt, adj oda tiszteletet, ahonnan, a közösbe is teremtettek, vitték a terheket, s úgy azáltal, el nem vesztek. Sokan sürgetnének és minden jót és szépet, hiszen nem volt arra, túl sok éve alkalmuk, hogy amit beleteremtettek a közösbe, azáltal, a saját idejükben, szintet váltani tudjanak. Hát ha szerinted lehet, adjál oda is tiszteletet, amit most éppen, még magad sem látsz át, hogy az egészséges egyensúlyodat, meg tudjad tartani. Nézz a lelkiismereted szerint, most is, az életedben szét, hol és hogyan és mikor nem teljesítettél, oda, amikor azt már megtehetted volna, ahonnan, amikor az jól jött számodra, éppen időben kaptál, már bocsánat. Nem vetted észre, hogy ha nem adsz, a magad idejében, abból ami számodra akár feleslegessé is válhat, vagy fölé kerül annak, amit az egészséges egyensúlyod megkívánt volna, akkor éppen tőled. Számodra és érted tegyed, hiszen minden, ami most történik, alapja lehet ám, egy szerinted működőképes életminőségednek. Viszont az is lehet, hogy ha nem figyelsz jól, a belső kontrollodnak, a saját magadért történő, jelzésére, túl is mehetsz, azon amit elbírnál. S azáltal, amit nem gondolkodva döntve, cipelnél, az akkor, számodra kezelhetetlenné is válhatna, azt a. Gondolkodva, önmagadon túl nem menve, se a túlzásokat, sem, a túl sokat, fel nem vállalva, azokból, egészében, kimaradva, s a hatásuk nélkül, akár, semmi lehetetlenbe nem is csúszhatnál bele, azt a. S gondolkodóként élve, döntést is hozhatnál, a saját sorsodért, még mielőtt, az egészséges egyensúlyod, tán meginoghatna,azt a. Mivel felelősek vagyunk, mindannyian önmagunkért, s azon közben is, az életminőségünkért, hogy elérhessünk, a saját időnknek megfelelően, a sorsunknak, a számunkra már adott, jó szintjéig. S nem csupán a ki sem fejtett, álmokra vágyva, élve bele abba, ami éppen adódik menet közben, már bocsánat, azt a. S másoktól várva el, a megoldásokat, hogy a jó életminőségre, aztán már, egyenként és személyre szabva, a jó sorsokra is ne csak gondolva, inkább hozzáértőkként, döntsenek, azt a. Egyenként születtünk, mind más tehetséget és minden egyéb teljesíteni valót, is hoztunk, azt a. Hát mindenkinek, magának szükséges felnőnie, arra a szintre, hogy a jó sorsáig, fel tudjon fejlődni. Lehetett, kritikusan nézni, intézni, leszólni, megszólni, alázni, körbepletykálni, hogy abból, ne tudjon kikeveredni, s abból álljon az élete, hogy csupán magyarázkodva tudjon élni. S akik gyakorolták, mindazokat mások felé, azzal, aztán már önmagukra is ugyanazon hatással kezdtek lenni, s azután már, arra a szintre kerülve élni. Hiszen elfelejtettek a saját életminőségükért, önmagukhoz mérten, jót és szépet tenni, s fejlődve élni, azt a. S tán azóta is, körbe – körbe, a jól kitaláltakkal pörgetve, másokat, az éppen érintetteket, saját maguk fölé pakolva, alázni. S, hogy időben ne vegye észre, s ne tudjon,úgy fejlődni, hogy mindig nőjön fel ahhoz, hogy a saját sorsát, ő maga intézze, már bocsánat. Ez volt a múlt, ami elmúlt, bár vissza – vissza hatni, is próbálkozik, viszont már nincs miből merítenie, az energiát ahhoz, hiszen minden megváltozott, persze csupán, én magam, nagyon tapasztaltan írom, a julamami védjegy. Vagy észleli időben, hogy van saját sorsa, vagy rámarad, a következőkre mindaz, amit, megtörténve látni, egyáltalán nem szeretett volna, már bocsánat. Csupán a tömegnek számító, nagyon sok engem, az éppen akkori tudásomért, bejelentkezve és a megérkezésével, megtisztelve, Paksra a Hergál Házba érkező sok ember által, éppen akkor és időben, megtapasztalóként írom. A múlt elmúlt, gondolj a mára, a most megvalósítható, saját sorsodban, gondolkodóként, számodra is ott lévő megoldásokra, azt a. Több mint tíz éve, persze csupán, az általam, a gyakorlatban és összefüggésében átlátható, tapasztalatom mondatja, íratja velem. A jó energiákba értünk és azóta is ott vagyunk, lehet, ha túl sokáig odázod el, hogy a saját életminőségedért, már vagy még, magad szerint tegyél, már bocsánat. S ha mégsem teszel, hát rád mordulhat ám, a saját lelkiismereted, mert akkor azzal, már tudtál volna, úgy tenni önmagadért, hogy az jó lenne már másoknak is, azt a. Ha nem is a racionális oldaladért, akkor éppen, a lelkes – szíves oldaladért, is tehetnél, mint az arra már érett, önmagadért. Mint a járni tanulásnál, egyik láb a másik után, jó ha azt is tudod, viszont, ami most történik, az minden gondolkodón is múlik, önmagáért is. S igazából, azon múlik, hogy adja-e a jelzéseket, ott ahol a kiüresedés már érzékelhető, ahol nem érti még, hogy mi történik,hiszen nem kérdezik. S csupán a kivárás, ha nem tudod mire vársz, hát most sem elég, tanulj meg, kommunikálni, kommunikálni, kommunikálni, azt a. A jó kommunikáció által átmegy, arra a szintre, a mondandód, tán ideje, hogy a valóság kerüljön, a felszínre, s abból már érthető, hogy mitől és szenved-e még most is, az Isten adta Nép. Na meg az sem, hogy összefüggésében és vagy csupán, átlátva döntik-e el, hogyan éljünk, azt a. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, ha csupán saját magáért, tanulja meg, akkor is tesz a többiekért, hiszen megváltozik a gondolkodása, kiszélesedik a rálátása, már bocsánat. S mint az Isten adta Nép, nagyon változatos rálátással, széles sávban, a hétköznapokban is történő kihallással, vagyunk, mint az itt élő sokaság. S még megelőzésben reménykedünk, na meg, most már, a hozzáértőkben is reménykedve élük, a saját életminőségünkért ha szükséges, akár naponta teszünk, azt a. S mivel, gondolkodva igyekszünk élni, rálátva már azt is, megtapasztaljuk, hogy már nagyon sokan a tehetségükből tudnak-e élni, azt a. A Tenyér – térképolvasó oktatásom, adja a lehetőséget, hogy a saját tenyereit le tudja olvasni utána, aki azt is már megtanulta. S, vagy még csupán, az emberséges életminőségükben és vagy szakmailag, a mostanra, már elvégzett munkájuknak, a megbecsülése nélkül, ugyanott küszködnek. S mivel mindazoknak az elérésekor, az önmagukhoz adott tartásuknak, a becsületéről nem beszélve, de annak a számukra adott tartásában élnek, azt a. S mivel ismerik, az alázásokban kiemelkedőkként tevékenykedőket, hát nem beszélnek arról, hogy mit és mikor értek el, mert tán, nem találják még, ahhoz a saját maguk által megfogalmazottan is, odahatni tudó szavaikat. Mindazért van, mert nem beszélnek róla, nem volt és tán most sincs, aki kiállna mellettük, a szintjük alá alázók általi időszakukban, azt a. Jó és kitűnő eredményeik vannak, viszont az elért szintjükön is még, most is csupán valamiben, reménykedve élnek, azt a. Hiszen nem vagyunk bent, a köztudatban, azzal amit fel és megtaláltunk, ami jól és kitűnően működik, azt a. Sokat csalódottan, a megtévesztésekben, hamiskodásokban kitűnőek által, s azért még várunk, arra, hogy meggyőzőek legyenek számunkra is, azt a. Amik most jónak és szépnek, működőképesnek is tűnnek, nincs aki a tudásával, felvállalva garantálná mindazt, hogy amit hall az valóban az emberek által hitelesített. Jó lenne, ha most már megoldásoknak számíthatnánk, a hozzáértően döntők, a tudásalapút is elfogadnák, azt a. S ugye, az nem történhet meg, mivel a gondolkodó tömeg, mivel mi most még a /köztudatositottak/ által elfogadottak között, nem vagyunk láthatóak, nem ismerhetnem meg, se fel bennünket, már megint kimaradunk, azt a. Heringes Árpádné ev., nemzetközi és magyarországi, tudományos, prevenciós és parapszichológus, a most megélhető megelőzésekért, azt a. Kiállok saját magamért és a feltaláltamért, mint a tudásom szintjén, a hétköznapokban is már hitelesítettért, az életszerűen is jól működőért, már bocsánat. S a tapasztalatom által, igazoltakért, s a még megelőzésben történésekért, amiből nincs több csak egy, az a Hazánkban, Magyarországon, 2010. évben került, Heringes Árpádné hivatalos nevemre, az a julamami védjegy, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm.julamami.hu, julamai.com.